Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-25 / 295. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOYAKIA KONHUNISTAPARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. október 25. csütörtök • 30 fillér • XV. évf. 295. szám A csehszlovák kormány nyilatkozata Kuba amerikai blokádjával kapcsolatban (CTK) — Az Egyesült Államok elnöke hétfőn, 1962. október 22-én tett nyilatkozatában bejelentette, hogy az USA fegyveres erőinek parancsot adott minden Kuba felé haladó hajó feltartóztatására, átkutatására, és azon hajók visszairányítására, amelyek az amerikai hatóságok által „támadónak" minősített fegyvert szállítanak. Ugyanakkor utasítást adott, hogy ezt az intézkedést mérlegelésük alapján másfajta szállítmányokra és hajókra is kiterjeszthetik. Az Egyesült Államok ezzel ténylegesen blokád alá vette Kubát. Az USA elnöke egyben elrendelte Kuba szüntelen és fokozott megfigyelését, s parancsot adott jelentős katonai egységek kiküldésére a Kubában levő guantánámói amerikai katonai támaszpontra. Az USA az Egyesült Államok területén kívül levő fegyveres erőit is készenlétbe helyezi. Az Egyesült Államok kormányának e tettei, a felelőtlen hisztérikus támadások áradata, a háborús pszichózis szándékos fokozása és az előre megfontolt katonai provokációk joggal háborították fel a világ közvéleményének legszélesebb rétegeit. Mindez példátlan beavatkozás e szabad latin-amerikai ország kizárólagos belügyeibe, bűnös kísérlet Kuba társadalmi fejlődésének visszavetésére, s valamennyi békeszerető nemzet s az egész világ békéje ellen irányul. Az Egyesült Államok imperialistái már kezdettől fogva a lehető legellenségesebb álláspontra helyezkedtek a forradalmi Kuba ellen, melynek népe megszabadult az amerikai monopóliumok és Batista féle bábjaik uralmától. Minden eszközzel Kuba gazdasági elfojtására törekedtek abban a reményben, hogy az éhínség veszélye Kuba népét térdre kényszeríti. Egyébként nem először történt, hogy az USA a gazdasági blokád és a durva nyomás politikája útján remélte a hasonló célok elérését. De éppen úgy, amint teljesen hatástalannak nyilvánult a szocialista országok megkísérelt gazdasági blokádja, csődöt mondtak a Kuba gazdasági blokádjára irányuló amerikai törekvések is. Ezzel egyidejűleg az amerikai imperializmus Kuba politikai és diplomáciai elszigetelésére törekedett. Az Egyesült Államok megszakította diplomáciai kapcsolatait Kubával, s nem csekély erőfeszítést tett arra, hogy főként a latin-amerikai országokat arcvonalba állítsa Kubával szemben. A legdurvább zsarolás és elnyomás sem hozta meg azonban a várt eredményeket az amerikai imperialistáknak. Az Egyesült Államok nem rettent vissza attól sem, hogy 1961 áprilisában zsoldosokkal intézzen támadást Kuba ellen, akiket felfegyverzett, kiképzett és Kubára szállított. Az Egyesült Államok agresszív politikájának csúcspontja Kennedy elnök október 22-i nyilatkozata s elhatározása, hogy Kubát tengeri blokád alá helyezi. Várható volna, hogy az amerikai imperialisták levonják a tanulságot a Playa Giron elleni támadás dicstelen végéből. Kuba jelenlegi blokád alá helyezése azonban ennek épp az ellenkezőjéről tanúskodik. Az amerikai imperializmus újból fegyverrel akar a kubai nép ellen törni, és céljai elérésére törekedve nem átallja a világot a háborús katasztrófa szélére sodorni. Az Egyesült Államok által létesített blokád nyílt agresszív cselekedet, sőt az Amerikai Egyesült Államok is kényszerítő intézkedésként jellemzi. Az USA így a legdurvábban megsértette a nemzetközi jog alapjait, — az agressziót tiltó elveket. A nemzetközi jog és az ENSZ alapokmánya meghatározza, hogy a tagállamok nemzetközi kapcsolataikban kötelesek elkerülni az erőszakkal való fenyegetőzést, vagy az erőszak alkalmazását bármelyik állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen, vagy bármilyen más eljárást, amely az ENSZ céljaival nem egyeztethető össze. Az USA nemcsak erőszakot alkalmazott és alkalmaz Kuba ellen, hogy fejlődési irányának megváltoztatására kényszerítse, hanem erőszak alkalmazásával fenyegeti a Szovjetuniót is, amely önzetlen segítséget nyújt Kubának építő törekvéseiben és védelmének biztosításában az ellenséges erőkkel szemben. Az USA a blokád kihirdetésével Kuba ellen durván és önkényesen megsértette a nyílt tenger szabadságát, amit a nemzetközi jog biztosít. A nyílt tenger valamennyi nemzet számára nyitva áll és az összes állam egyetemes akaratából nem tartozik egyiknek fennhatósága alá sem. A nyílt tenger szabadsága ellen elkövetett támadás valamennyi állam jogai és törvényes érdekei elleni támadást jelent. Minden állam abszolút szabadságot és egyenlőséget élvez a szabad tengeren a tengerhajózás, a kereskedelem, a távösszeköttetés és a tudományos kutatás terén s egyetlen államnak vagy államcsoportnak sem szabad igényt támasztania a nyílt tenger egy részének fennhatóságára s nem szabad beavatkoznia abba, hogy a nyílt tengert szabadon és maradéktalanul használhassák más államok. Semmilyen szuverén állam sem engedheti meg, hogy a zászlaja alatt közlekedő hajókat egy másik állam feltartóztassa és ellenőrizze, s meggátolja úticéljának elérésében. Ezért e jog kisajátítása az Egyesült Államok részéről beláthatatlan horderejű nemzetközi konfliktusokhoz vezethet. A tengeri blokád kihirdetése és az USA kormányának elhatározása, hogy ellenőrzik más államok Kuba felé haladó hajóinak szállítmányát, nyílt beavatkozást jelent ezen államok belügyeibe. A Kuba elleni blokád a legdurvább cinikus kigunyolása az emberiesség minden elvének, amelyeket az Egyesült Államok oly gyakran farizeus módon hangoztat. Olyan lépés ez, amellyel a kubai népet ismét az amerikai monopóliumok rabszolgájává akarják tenni, megfélemlítve egyúttal a gyarmati rendszer teljes felszámolására, szabad és független életre törekvő összes nemzetet. Ugyanakkor ez a kalózkodás veszélyes csapást mér a világbékére, nyílt előkészület egy általános konfliktus kirobbantására, amelytől az amerikai imperializmus a történelem menetének megállítását reméli. Az USA militarista köreinek már egyszer szembe kellene néznlök a világban jelenleg fennálló reális helyzettel. Sohasem tér vissza az az idő, amikor az amerikai imperialisták katonai hatalmukra támaszkodva büntetlenül rákényszeríthették akaratukat a szabadságszerető nemzetekre. A megváltozott helyzet és a világ erőviszonyainak megváltozása következtében a katonai téren már elvesztették elsőségüket. A Szovjetunió kezében vannak ma szerencsére a leghatalmasabb rakéta és nukleáris fegyverek, amelyek az egész világ népei békéjének és biztonságának jelentős oltalmazőü Minden támadónak számolnia kell azzal, — s az amerikai militaristáknak nem szabad erről megfeledkezniük — hogyha valóban agressziót merészelnek elkövetni, akkor érdem szerint megsemmisítő visszavágó csapás sújt le rájuk. Kubának teljes joga van arra, hogy a saját mérlegelése alapján fegyvereket nyerjen és bírjon az ország szabadságának és függetlenségének védelmére. Ez minden egyes államnak, amely védelmezni akarja biztonságát és szuverenitását, elvitathatatlan joga. Ez még inkább érvényes a kubai népre, amelynek forradalma győzelme óta nap mint nap szembe kell szállnia az Egyesült Államok szüntelen fenyegetésével és agresszív akcióival. (Folytatás a 2. oldalon) m Egyesüli Állomok ngressziőiót Zorin szovjet küldött felszólalása a Biztonsági Tanács ülésén New York (CTK) — A Biztonsági Tanács az Egyesült Államok, a Kubai Köztársaság és a Szovjetunió küldöttségeinek kérésére kedden összeült. Zorin szovjet küldött hamisnak minősítette azt az amerikai állítást, hogy Kuba veszélyezteti az Egyesült Államok és a nyugati félteke biztonságát. A Biztonsági Tanács ülésére meghívták a kubai küldöttet és a Biztonsági Tanács vitát indított a három ország beterjesztett határcr;ati javaslatairól és leveleiről. Az ülés során Stevenson amerikai küldött is felszólalt és igazolni próbálta az Egyesült Államok Kuba-ellenes agresszív akcióját. Dr. Garcia kubai küldött haditénynek minősítette az amerikai blokádot és felkérte nz Egyesült Nemzeteket, állítsák le az Egyesült Államok erőszakos akcióit. A ghanai küldött rövid beszéde után a francia küldött javaslatára berekesztették az ülést. Zorin elvtárs a kubai küldött felszólalása után elhangzott beszédében kijelentette, hogy az amerikai küldöttség vezetőjének beszéde eléggé megvilágítja, milyen tehetetlenül és szánalmasan áll az amerikai kormány a Biztonsági Tanács és a világ közvéleménye előtt és próbálja — sikertelenül — igazolni agresszív akcióit. Zorin hangoztatta, hogy az amerikai küldött helytelenül magyarázza a történelmet. Utalt azokra az ismert tényekre, melyek rávilágítanak az Egyesült Államok „nagy furkósbot" politikájára, mellyel elnyomta a latin-amerikai államok szuverenitását. Az Egyesült Államok ma is érvényesíteni próbálná a „nagy furkósbot" politikáját, azonban megfeledkezik arról, hogy egészen más időket élünk. Stevenson egy szóval sem említette, hogy az Egyesült Államoknak 35 országban vannak katonai támaszpontjai és átveszi a világcsendőrének szerepét. Zorin kijelentette, a Biztonsági Tanács olyan körülmények között ült össze, melyek komoly aggodalmakat keltenek a Karib-tenger térsége és az egész világ békéjének sorsát illetően. Egy nagyhatalom egyoldalúan olyan önkényes akciókba bocsátkozott, melyek támadást jelentenek egy kis ország szabadsága és függetlensége ellen. Az Egyesült Államok újabb veszélyes és agresszív cselekményt követett el Kuba ellen s megszegte a nemzetközi jog legelemibb szabályait és elveit, megszegte az ENSZ alapokmőnyának rendelkezéseit és szellemét. New Yorkban az ENSZ épülete előtt az Egyesült Államok agressziós politikája ellen tüntető tömegek: „Kik ezek a képmutatók, akik megengedik a támadásokat a védtelen Kuba ellen?" feliratú transzparenseket visznek. (CTK felvtétele) Tekintettel az amerikai kormány által előidézett helyzet rendkívüli komolyságára, a szovjet kormány október 23-án különnyilatkozatot adott ki és utasította ENSZ-küldöttét, hogy követelje a Biztonsági Tanács azonnali összehívását, melyen vitassák ' meg azt, hogy az Egyesült Államok megszegte az ENSZ alapokmányát és veszélyezteti a békét. Tudvalevő, hogy Garcia Inchausteguy kubai küldött ls' kérte a Biztonsági Tanács sürgős összehívását. E két kérés nagyon eltér attól a képmutató kérelemtől, mellyel az az állam fordult a Biztonsági Tanácshoz, amely á tanács háta mögött katonai akciót indított a világszervezet kis tagállama elen és sárba tiporta az ENSZ-alapokmány és a nemzetközi jog összes elveit, most pedig cinikusan a békementő szerepét akarná játszani. Zorin leleplezte az amerikai külügyminisztérium munkatársainak azt az állítását, hogy — „szovjet támaszpontok épülnek" Kubában. Röviden, parancsot adtak, hogy valamilyen érvet találjanak az agresszió igazolására — folytatta Zorin. A többit már a tisztviselők képzeletére bízták.; Most pedig Kennedy elnök nyilatkozatában és Stevenson levelében mindenféle „megcáfolhatatlan bizonyítékok" tűnnek fel a kubai szovjet rakétatámaszpontok létezéséről, olyan „bizonyítékok", amelyeknek hazug volta nyilvánvaló. Kezdettől fogva világos annak a vádnak hazug volta, hogy a Szovjetunió állítólag „támadó fegyvereket" szállít Kubába. A szovjet küldöttség mindenekelőtt hivatalosan megerősíti a nyilatkozatokat, amelyeket a Szovjetunió ezzel kapcsolatban már tett, s hangoztatja: a szovjet kormány nem küldött és nem küld Kubába semmilyen támadó fegyvert. A szovjet küldöttség többek között emlékeztet a TASZSZ szeptember 11-1 nyilatkozatára, Gromikonak szeptember 21-én, a közgyűlésen elhangzott nyilatkozatára, valamint arra a nyilatkozatra, amelyet október 8-án az ENSZ közgyűlésének plenáris ülésén Osvaldo Dortícos, a Kubai Köztársaság elnöke tett. A szovjet kormány végül legutóbbi hivatalos nyilatkozatában, amelyet most küldtek meg a Biztonsági Tanács tagjainak, újból hangsúlyozza, hogy a Szovjetuni6 Kubának nyújtott segítsége kizárólag azt a célt szolgálja, hogy hozzájáruljon Kuba védelmi képességéhez. Stevenson úr idézte az ENSZ alapokmánya negyedik szakaszának második cikkelyét, amely kimondja: a nemzetközi kapcsolatok terén az ENSZ valamennyi tagja tartózkodjék az erőszaktól vagy erőszak alkalmazásával való fenyegetéstől bármelyik állam területi sérthetetlensége vagy politikai függetlensége ellen — folytatta Zorin. De vajon a Kuba elleni katonai blokád és mindazok a katonai Intéz(Folytatás a 2. oldalon) NEM VAGYTOK EGYEDÜL, KUBAI IESTVEREK A komárnói járás dolgozói egy emberként tiltakoznak (Telefonjelentésünk) Járásunkban futótűzként terjedt el a hír: az Amerikai Egyesült Államok kormánya újból aljas támadást intézett a kubai nép ellen. Meggyalázva, sárba taposva az ENSZ alapokmányéban foglalt nemzetközi jogokat, akaratát erőszak útján is rá akarja kényszeríteni a kubai népre. Az USA kormányának ez a lépése nemcsak a brutalitás netovábbja a békeszerető kubai néppel szemben, hanem nyílt, aljas támadás az emberiség legszebb vágya, legforróbb óhaja, a béke ellen, (árásunk népe — munkások, parasztok és értelmiségiek — az USA kormányának ezt a cselekedetét a leghatározottabban elítéli: az emberiség elleni merényletnek minősíti. Tegnap reggel Komárno valamennyi üzemében gyűléseket tartottak a dolgozók, amelyeken határozottan kijelentették : Tántoríthatatlanul a kubai nép mellett állnak! Az ő ügyük a miénk is I A világ valamennyi békeszerető népéé. Meggyőződésünk, hogy még "idejekorán sikerül kiütni a háború őrültjelnek kezéből a gyújtőzslnórt, amely lángba boríthatná az egész világot. A hajógyárban több mint kétezer munkás gyűlt össze, hogy szavukat hallassák Ezen a gyűlésen határozatot fogadtak el, melyben a legélesebben elítélik az amerikai imperializ mus bűnö^ - selekedetét Hangsúlyozzák, hogy a jövőben még sorosabban felzárkóznak a párt köré. Termelési feladataikat még megfontoltabban, következetesebben teljesítik. ígéretet tettek, hogy a munka frontján újabb győzelmekkel segítik elő a béke erőinek további megszilárdulását. Több mint kétezer ember ígérte, hogy negyedik negyedévi termelési tervüket 5 600 000 korona értékű áru előállítősával túlteljesítik. Exporttervüket' 18 millió koronával szárnyaljők túl és az esztendő végéig behozzák az első félévi lemaradást. Elhatározták, hogy az újításokat intéző bizottság azonnal összeül, és a beadott javaslatokat a lehető legrövidebb időn belül megvalósítják. így az esztendő végéig csu.pán ebből eredően 950 ezer korona megtakarítást érnek el. Az év utolsó negyedében 50 tonna szenet takarítanak meg. Az a termelési részleg pedig, amely a tušimicei erőmű számára csöveket készít, Illetve meghajlít, ígéretet tett, hogy egész évi termelési feladatukat december 15-ig teljesítik. Hogy a jövőben még jobb eredményeket érhessenek el, a gyár dolgozói elhatározták, hogy az üzemen beliili iskolázás keretében növelik szakképzettségüket. Rövidesen kilenc dolgozó kezdi meg az üzemi iskolában a tanulást, hogy a jövőben még eredményesebb munkát végezhessenek. Ám nemcsak az üzemi dolgozók hallatták szavukat, hanem a tegnapi nap folyamán a falvakon ls tiltakozó gyűlések zajlottak le, amelyeken a falusi lakosság is megbélyegezte és elítélte a háborús hisztéria megszállottjait. Ezeken a gyűléseken tízezrek ajkáról hangzott el az őszinte szó: Nem vagytok egyedül, kubai testvérek. Válaszunk: feladataink maradéktalan teljesítése A kelet-szlovákiai kerület üzemeinek, falvainak dolgozói tudomást szerezve az Amerikai Egyesült Államok kormányának Kubai Köztársaság elleni hallatlan agresszív fellépéséről, tiltakozó gyűléseket szerveztek, melyekről pártunk Központi Bizottságához, kormányunkhoz, a kubai követségre rezolúclókat intéztek, melyekben kifejezik mélységes együttérzésüket a hős kubai néppel. A KeletSzlovákiai Vasmű építői már a kora reggeli órákban összejöttek és gyűlésükön elítélték az amerikai kormányt a békés egymás mellett élés elveit sárba tipró intézkedések miatt. A brnói Klement Gottwald Üzemnek a Vasmű építkezésein dolgozó szerelői fokozott munkateljesítménnyel válaszolnak az Amerikai Egyesült Államok agresszív intézkedéseire. Felajánlást tettek, hogy az.októberi szerelési munkafeladatokat három nappal hamarább elvégzik és a kormány által meghatározott egész évi terv határidejét is lerövidítik. Az alkatrészraktár utolsó oszlopának építésénél találkoztunk Branlslav . Deveőka elvtárssal, a Kelet-Szlovákiai Vasmű brigádvezetőjével, aki többek között ezeket mondotta: — Felháborított bennün(Folytatás a 2. oldalon)