Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-15 / 255. szám, szombat

WiüÉ Világ proletárjai, egyesül jetele ! Bratislava, 1982. szeptember 15. szombat * 50 fillér * XV. évf. 255. szám. Tervkészítés a mezőgazdaságban Sok most a munka. Nem állí­tunk valótlant, ha azt mondjuk, az ősz sokkal több gépet, mun­káskezet vesz igénybe, mint a nyár. Most kell előkészíteni a ta­lajt és elvetni jövőre a kenyérga­bonát. Maholnap megkezdődük a kukoricatörés, és a cukorrépa be­takarítása. Néhány szövetkezet­ben már hozzá láttak a korai bur­gonya szedéséhez. Egyszóval any­nyi a tennivaló most, hogy a szövetkezeti vezetőknek jól meg kell szervezniük a munkát. A ta­goknak is latba kell vetniüik min­den erejüket, hogy a szóban forgó tennivalókat idejében, annak rendje és módja szerint elvégez­zék. És a tömérdek munkával egy időben itt van egy kevésbé sür­gető s mégis nagyon fontos te­endő: a jövő évi gazdálkodás kör­vonalainak a lefektetése, a ter­vek elkészítése. Igényes feladat a tervezés, ezért e muntkát nagy gondossággal, felelősséggel kell végezni mind a járásokban, mind a falvakban. Nem lehet csak amolyan tessék-lássék tervet ké­szíteni. Az a terv a jó és reális, melyben tekintetbe vesszük az il­lető szövetkezet adottságait, elő­térbe kerül a tartalékok feltárá­sa. A reális és egyben mozgósító hatású tervkészítés nem könnyű, ám nem is lehetetlen dolog. A terv készítésén munkálkodó dol­gozóiknak, kommunistáiknak és nemzeti bizottsági tagoknak a szövetkezeti tagokkal egyetértés­ben a népgazdaság érdekeit te­kintetbe véve kell Végrehajtaniuk a tervfelbontást. Nem engedhet­jük meg, hogy akárki is könnyel­műségével csökkentse a tervezés nagy jelentőségét, fontosságát. Bár nem általánosságban, ám né­hány helyen előfordult a múlt években, hogy a terv szétírásakor csupán egyet tartottak szem előtt: „A kecske ls jóllakjék.-..", és minden maradt a régiben. Az­zal viszont már kevesebbet tö­rődtek, mi történik a terv irány­számaival a szövetkezetekben. Az efféle felületesség, könnyelmű­ség és nemtörődömség árt a szö­vetkezeteknek, s kárt okoz az országnak, a társadalomnak. Szerencsére a szövetkezetek­ben a jó gazda módján láttak hozzá a múlt években is a terv­készítéshez, számba véve a lehe­tőségeiket, reális szemmel nézve a termelés fellendítésének a tar­talékait. És így a jó, mert min­den szövetkezetben a termelés­nek sajátos vonásai vannak, a termelés fokozásának legjárha­tóbb útjait a szövetkezeti tagok ismerik legjobban, akik több mint egy évtizede fáradoznak a szö­vetkezet felvirágzásán. Ezért a tervkészítésnél a jövőnkről szó­ló vitaanyag mindig ott legyen a szemünk előtt. A vitaanyag ki­domborítja azoikat a célkitűzése­ket, amelyeik elérésével megte­remthetjük a magas színvonalú gazdálkodás feltételeit. Ezek alapján fontos, hogy minden szö­vetkezet kivétel nélkül olyan ter­vet készítsen, amely a népgazda­sági igények figyelembe vételével a lehető legteljesebben kihasz­nálja a termelés lehetőségeit. Rendkívül sokat tehetnénk pél dául a földdel való jobb gazdál­kodásért, az öntözés kiszélesítésé­ért. A jövőnkről szóló okmány (kidomborítja a komplex gépesí­tés jövőjét és hangsúlyozza az egyes termelési ágazatok kon­centrációját és szakosítását. A jövő évi tervkészítés talán éppen a szakosítás megvalósítá­sának fontos alapköve lesz. Bár világos, az 1963-as esztendő egy csapásra nem teremt szakosított termelést, ám „úttörő" lehet. Mi­ről is van sző? A járási dolgo­zóknak, akik vagy nem tudtak megbirkózni a tervkészítéssel, vagy könnyelműen vették a dol­got, meg kell érteniük, hogy nem lehet a tervet a szövetkezet szá­mára „diktálni". Szerződéses el­adásról van szó, így csakis a szö­vetkezetekkel való legteljesebb megegyezés alapján készülhet a terv. Hisz már magában véve az a tény, hogy a tagsággal is meg­tárgyalják a tervet, sokat jelent, mert eredményt csak akkor lehet várni, ha a tervért felelősséget érez nemcsak a járás, hanem a szövetkezetek minden tagja. A tervben levő számokat magáévá téve meg is győződik róla, hogy a terv irányszámainak a megva­lósításával, a terv hiánytalan tel­jesítésével fejlesztheti legerőtelje­sebben a közös gazdálkodást. A ml társadalmunkban már előbb­utóbb természetes dologgá válik, hogy a mezőgazdaságban minde­nekelőtt az ország érdekeit, a népgazdaság igényeit, kell szem előtt tartani. Äm a népgazdasági érdekeket sem szabad dogmatikusan venni és félremagyarázni. A népgazda­ság megkívánja, hogy több húst termeljünk. Ehhez — minden jó gazda tudja, — sok takarmány kell. Azt is tudják a szövetkeze­tesek, hogy a legértékesebb, leg­olcsóbb tömegtakarmány a kuko­rica. Kukoricát kell tehát termel­ni, ez vitathatatlan. Äm vitás a dolog akkor, ha ott is kukoricát erőltet a járás, ahol nincsenek meg a termelési feltételek. Más szóval a baj akkor kezdődik, ha a népgazdasági igények elosztása nem kellő gonddal történik, s bi­zonyos növényeket ott erőltetnek, ahol szokatlan a termelésük, a ňatár, a talaj sem megfelelő, míg másutt viszont szívesen termel­nének belőle többet ís a terve­zettnél. Helyesen jártak el az idén például a komárnói járás­ban. Az ižai szövetkezetben — főként az állattenyésztésre he­lyezik a fő súlyt — a járás mező­gazdasági szakosztályának két dolgozója már a repcevetés meg­kezdése előtt megbeszélte a szö­vetkezet vezetőivel, hogyan ké­szítsék el az ősziek vetési tervét, hogy a szövetkezeti és az állami érdek összhangban maradjon. Minden szövetkezet jövő évi munkájának az útmutatója a jól elkészített terv, melyben felszínre kerülnek a tartalékok, helyet kap a szövetkezeti tagok kezdemé­nyezése. Még inkább fontos, hogy jó tervet készítsenek a gyengébb szövetkezetekben, hiszen e téren is sok a tartalék a mezőgazdasá­gi termelés fokozására. Például ha jövő évben a gyenge szövetkeze­tek gazdálkodása elérné az átla­gos szövetkezetekét, szövetkeze­teink egyharmadában 10 százalé­kos termelésnövekedést érnénk el. A tervkészítés igen fontos munka, hiszen ha alapos hozzá­értéssel, lelkiismeretesen végez­zük az irányszámok felbontását a szövetkezetekre, ez már maga fél siker. Ezért végezzék e mun­kát mind a járásokban, mind a szövetkezetekben azzal a tudat­tal, a jó tervezéssel ís sokat te­hetünk azért, hogy gyorsan emel­kedjék a gazdálkodás színvonala. %mm ínrr? A brnói árumintavásáron a „Z" pavilonban levő csehszlovák kiállítás. (CTK — Š. Petráš felvétele) ÁRUMINTA VÁSÁRUNK az együttműködés m elmélyítésének szolgálatában BOLGÁR ÉS JUGOSZLÁV NEMZETI NAP (Tudósítónktól) — Hogy az áru­mintavásár milyen szorosan ösz­szefiigg a különböző iparágazatok dolgozóinak szakképzettsége nö­velésével és az új technika fej­lesztésével — bizonyítják a vásár keretében rendezett szaknapok, melyek színvonala — az árumin­tavásár színvonalának megfelelően — évről évre emelkedik. T^egnap a bolgár és a jugoszláv nemzeti napon a látogatók ér­deklődése főleg e két ország termé­keire irányult. A Bolgár Népköztár­saság gyors ütemű fejlődését mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a vásáron kiállított termékek közül 18 évvel ezelőtt még egyet sem gyártott a bolgár ipar. Az egyes iparágazatok közül különösen nagy fejlődésen ment keresztül az elekt­rotechnikai ipar, a színesfém-kohá­szat, az érctermelés és a hajóipar. A legnagyobb haladást azonban a vegyipar tette, melynek termelése ina már 45-szörte nagyobb, mint 1939­ben volt. A nemzetközi munkameg­osztás elve kifejezésre iut a bolgár népgazdaságban is. A Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának javas­latára Bulgária az akkumulátoros emelőkocsik gyártásával foglalkozik. A bolgár ipar jelenleg 11-féie emelő­kocsit gyárt. Ezek a kocsik Ismertek nálunk is, üzemeinkben hasznos szol­gálatot tesznek. A jugoszláv expozíció ls sokkal specializáltabb, mint az előző évek­ben. Jugoszlávia az idei vásáron főképpen elektrotechnikai berende­zésekkel és műszerekkel, rádiókkal, televíziós készülékekkel, varrógépek­kel, teher- és személygépkocsikkal vesz részt. Az expozíció képviselői az árumintavásár megszervezésével kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az előző évekhez hasonlítva az idei kiállítás lényegesen magasabb szín­vonalú, és a legszigorúbb esztétikai mércével lehet mérni. A két ország árucsere-forgalmának bővítéséről és gazdasági együttműködésének elmé­lyítéséről Szergej Krajger, Jugoszlávia külkereskedelmi államtitkára tárgya­lást folytatott Csehszlovákia külke­reskedelmi miniszterével. • » • A kiállítást egyre több külföldi vendég tekinti mpg. Tegnap Brnóba érkezett a korrózió elleni harcról rendezett tudományos-műszaki ta­nácsikozás résztvevőinek 46 tagú cso­portja, s megtekintette a vásárt Ar­munanto úr, Indonézia prágai nagy­követe is. Indonézia tavaly vett részt először a brnói vásároii, s a látoga­tókat főleg az ország kulturális éle­tével ismertette meg. Az indonéz ki­állítás az idén sokkal bővebben szemlélteti Indonézia gazdag termé­szeti kincseit. Gazdasági és kereske­delmi kapcsolataink az utóbbi évek­ben erősen fejlődjek. Számos beru­házási egységet szállítunk Indonéziá­nak, így például gumiabroncs gyárat, s a rizs gépesített betakarításához szükséges traktorállomás-berendezé­seket stb. Csehszlovákia Indonéziából nyersgumit hoz be, de megvannak a feltételek arra, hogy egyéb termé­keket és nyersanyagot ís importál­junk ebből az országból. Köztársaságunk a marokkói (CTK) — Antonín Novotný, köz­társaságunk elnöke pénteken, szep­tember 14-én a prágai Várban fo­gadta Abderrahln Harkettet, a Ma­rokkói Királyság első csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagy­követét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél ünnepélyes átadá­sánál jelen voltak dr. Antonín Gre­gor, a külügyminiszter első helyette­se, Ladislav Novák, a köztársasági elnöki iroda vezetője, Jaroslav Cihák altábornagy, a köztársasági elnök katonai irodájának vezetője, Méčislav Új kormány alakult Szíriában Azm: Szíria a semlegességi politika híve és barátságot akar valamennyi országgal Damaszkusz (CTK) — A szíriai köztársasági elnök csütörtökön elfo­gadta Ahmed Basir Azm kormányá­nak lemondását. Az új kormány megalakításával Khaled Azm volt par­lamenti elnököt bízta meg. Az alkot­mányozó gyűlés 156 szavazattal egy Kinevezték a szovjet, ukrán és belorusz ENSZ­küldöttséget Moszkva (CTK) — Az ENSZ köz­gyűlésének kedden kezdődő 17. ülés­szakán részvevő szovjet küldöttséget Gromiko külügyminiszter vezeti. A küldöttség tagjai: Zorin és Szem­jonov külügyminiszter-helyettesek, Mi­hail Menysikov, az OSZSZSZK kül­ügyminisztere és Tatjana Nyikolaje­va, a Szovjet Szakszervezetek Köz ponti Tanácsának és a szovjet parla menti csoportnak titkára. Az Ukrán SZSZK Minisztertanácsa Luka Palamarcsukot nevezte ki az az ukrán küldöttség vezetőjévé, a belorusz küldöttséget ' pedig Kuzma Kiszeljov külügyminiszter vezeti. ellen bizalmat szavazott az új kor­mánynak. Khaled Azm parlamenti beszédében a semlegesség és a tömbönkívüllség mellett foglalt állást. Kijelentette, hogy Szíria baráti kapcsolatokat akar teremteni valamennyi országgal. Hangoztatta, hogy kormánya hű ma­rad az arab egységhez, melynek ve­zérelve az egyenlőség és a szabadság, s az arab országok egyesülésére fog törekedni. Belpolitikai téren a demokrácia mellett állt ki és megígérte az érvé­nyes törvények, többek között a t'öldreformtörvény betartását. Az or­szág gazdaságpolitikáját érintve ki­jelentette, hogy az állam nem avat­kozik a magánszektor ügyeibe. Kor­mánya a „szabad gazdaság és keres­kedelem, valamint az egyéni kezde­ményezés" híve. A parlament két alkotmánymódosí­tó javaslatot is elfogadott, melyek közUl az egyik törvényhozásra jogo­sítja fel a kormányt. A másik értei mében az alkotmányozó gyűlés ren des képviselőházzá alakul át. A parlament Szaid Ghazzit válasz totta elnökévé a lemondott Kuzbar helyére. elnöke fogadta nagykövetet Jablonský, a Külügyminisztérium osz­tályvezetője és dr. Bohumil Verner, a Külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnöke. A nagykövet beszédében rámuta­tott, hogy a Marokkói Királyság kor­mánya a baráti országokkal, így a Csehszlovák Szocialista Köztársaság­gal is kötelékeinek fejlesztésére és szilárdítására törekszik. Hangsúlyoz­ta, hogy mindent megtesz annak ér­dekében, hogy a két ország közötti gyümölcsöző együttműködés tovább­fejlődjék. A köztársasági elnök megállapítot­ta, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Marokkói Királyság között baráti kapcsolat és együttmű­ködés áll fenn, amely mindkét ország népének javára szolgál. Kifejezte óhaját, hogy a Csehszlovákia és Ma­rokkó közötti kölcsönös kapcsolatok tovább mélyüljenek és hozzájárulja­nak a két ország fejlődéséhez és a világbéke megszilárdításához. A beszédek elhangzása és a meg­bízólevél átadása után a köztársa­sági elnök a nagykövettel beszélge­tést folytatott, amelyen részt vett dr. Antonín Gregor, a külügyminiszter első helyettese. A CSKP KÖSZÖNŐ LEVELE (CTK) — A dél-csehorszúgi kerület köztársaságunkban szeptember 11 én ne­gyedikként teljesítette a gabonafelvásár­lás tervét. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a CSKP kerületi bi­zottságához intézett levelében hangsú­lyozta, hogy a dél-csehországi kerület a felvásárlás feladatait lényegesen rüvl­debb idő alatt teljesítette, mint számos olyan kerület, amelyekben az aratási munkák hamarabb megkezdődtek. A CSKP KB értékeli a jő politikai és szervező munka eredményeit és nagyra becsüli a mezőgazdasági dolgozók erő­feszítését. Kifejezi ama meggyőződését, hogy a felvásárlást tovább folytatják és a nyert tapasztalatokat felhasználják a burgonya felvásárlása és az őszi munkák során.

Next

/
Thumbnails
Contents