Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-13 / 253. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! M SZLOYAKIA KONMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1982. szeptember 13. csütörtök • 30 fillér * XV. évi. 253. szám. Á szocialista demokrácia tökéletesítése útján Hazánkban már határozottan és véglegesen győzelmet aratott a szocializmus. A szocialista terme­lési viszonyok kiszélesedése, a szocialista társadalmi rend anyagi és műszaki alapjának további fej­lődése és az életünk különböző szakaszain elért változások elmé­lyítik és tovább szilárdítják né­pünk erkölcsi és politikai egysé­gét. A szocializmus építésének folyamán szükségszerűen minősé­gileg megváltozott társadalmunk összetétele is. Megszűntek az osz­tályellentétek, a társadalom lé­nyegében dolgozókból, a munkás­osztályból, a szövetkezeti paraszt­ságból és a dolgozó értelmiségből tevődik össze. Mindez a szocialis­ta demokrácia kiszélesítésével párhuzamosan lehetővé tette szo­cialista alkotmányunk következte­tését : „A csehszlovák állam a szó szoros értelmében népi szervezet­té vált." Ez azonban határozottan nem jelenti azt, hogy az össznépi állam kialakulásának folyamata már le­zárult. Ezért a társadalom további fejlődésének irányait leszögező okmány is egyértelműen mondja: „Az össznépi állam kialakításának folyamata azonban még nem zá­rult le. Tovább kell fejleszteni és szilárdítani a szocialista kapcso­latokat a termelésben, főleg fal­vainkon. Bizonyos időre van szük­ség ahhoz, hogy e kapcsolatok győzelme teljesen gyökeret eresz­szen és társadalmi-politikai, esz­mei és erkölcsi területen is kife­jezésre jusson." Milyen irányban fog haladni te­hát államiságunk a jövőben? Alap­vető és döntő iránya azonos a szo­cialista demokrácia további elmé­lyítésével és tökéletesítésével, a lakosság még tevékenyebb rész­vételével az állam irányításában. Mert a mi államunk — ellentét­ben a burzsoá államokkal — nem ismeri a néptől elszakadt hivatá­sos politikai tevékenységet, ha­nem ellenkezőleg, itt a nép egyre szélesebb rétegei kapcsolódnak be a politikai tevékenységbe — a közügyek irányításába — ami százezrek és milliók számára az államvezetés iskolája. Ez a rész­vétel elsősorban a gazdasági és kulturális építés vonalán fog fo­kozódni. A közös ügyek, a közös célok érdekében egyre bővül az állami szervek és a dolgozók mil­lióinak együttműködése, míg a szó legnemesebb értelmében azo­nosul az állam és a nép. Államunkban céltudatosan ala­kítjuk ki a kedvező feltételeket ehhez a fejlődéshez, mégsem mondhatjuk, hogy minden vonalon kellő mértékben kihasználnák a lehetőségeket az Ugy érdekében. Az utóbbi évek alatt például több ízben bővült a nemzeti bizottságok jogköre, ezáltal felelőssége is. Ezek azok a szervek, amelyek a legkifejezőbben egyesítik az álla­mi és a társadalmi szervezetek Jellegét. A nemzeti bizottságok, különösen a szakbizottságok és dz aktívák útján kell bekapcsolnánk a dolgozók legszélesebb körét a közélet irányításába. Sok helyen azonban nem értették meg a fo­kozott jogkör és a fokozott fele­lősség dialektikus egységét. Elő­fordultak esetek, amikor megsér­tették a lenini elvet, és a helyi érdekeket az egész társadalom ér­dekei fölé helyezték A nemre?) bizottságok és szerveik lránvi>6 munkájában még mindig sok az adminisztratív módszer, a papír­munka, nem sikerült mindenütt kiebrudalnunk a bürokratizmus maradványait sem. Itt-ott a nem­zeti bizottságok képviselői is fé­kezik a nép kezdeményezését az­zal, hogy nem teljesítik törvényes kötelességüket, nem számolnak be munkájukról választóiknak. Végül igen helytelen jelenség az is, hogy a nemzeti bizottságok egyes funk­cionáriusai és dolgozói a lakos­sággal szembeni öntelt, fennhéjá­zó magatartásukkal panaszra ad­nak okot. Olyan problémák ezek, melyeket nem lehet agyonhallgat­ni, ellenkezőleg,, foglalkozni kell velük és arra kell törekedni, hogy a nemzeti bizottságok további munkájában ne ismétlődjenek meg. S éppen a társadalom továb­bi fejlődésének irányáról folyó vita a nemzeti bizottságok ülésén és a lakossággal megrendezett nyilvános gyűléseken is jó alka­lom erre. Az utóbbi időben lényegesen megnőtt a tömegszervezetek, kü­lönösen az FSZM és a CSISZ jog­köre. Mindkét tömegszervezet fel­adata, hogy az ifjúságot és a fel­nőtteket kötelességeik lelkiisme­retes teljesítésére nevelje, beléjük oltsa a szocializmus öntudatos építőinek tulajdonságait, akik egyéni érdekeiket alárendelik a társadalom érdekeinek és aktívan fellépnek minden ellen, ami előre­haladásunkat fékezi. Az FSZM- és CSISZ-szervezetek a munkahelye­ken legyenek a munka- és az ál­lami fegyelem betartásának őrzői, és minden eszközzel fejlesszék a nép kezdeményezését. Sajnos, mindkét szervezet sokkal maradt adós a nevelés terén. A CSISZ­szervezetek például nem eléged­hetnek meg azzal a megállapítás­sal, hogy fiatalságunk többsége jó és így aztán nem tesznek az ellen semmit, hogy egyes fiatalok­nál valóban közömbös magatartás tapasztalható a társadalom és a társadalom céljai iránt. Éppen ?gy nem elégedhetünk meg azzal sem, hogy nagyon sok munkahe­lyen az FSZM egész tevékenysége abban merül ki, hogy itt-ott egv­egy gyűlést rendeznek, szétoszt­ják az üdülési beutalókat és egyéb utalványokat, ugyanakkor édes­keveset törődnek a nevelőmunká­val. Nincs fontosabb feladat vala­mennyi állami szerv, minden fokfi nemzeti bizottság számára, mint­hogy a társadalmi szervezetek se­gítségével fejlesszék és tökélete­sítsék irányító- és politikai-szer­vező munkájukat, emeljék fel ezt a népgazdaságunk Igényesebb szükségleteinek megfelelő színvo­nalra. Ehhez a legbiztosabb út ép­pen a dolgozók részvételének fo­kozása valamennyi probléma meg­oldásában. Ez a szocialista de­mokrácia általános elmélyítésének útia hazánkban. És éppen a társa­dalmunk további fejlődésével fog­lalkozó okmányról folvó vita se­gítségével kell eltávolítanunk mindazt, ami a dolgozói; kezde­ményezésének ilyen-fejlődését fé kezi vagy gátolja. A IV. brnói nemzetközi árumintavásár AZ ŰJ TECHNIKA ISKOLÁJA A Német Demokratikus Köztársaság és Kuba nemzeti napja (Tudósítónktól j — A brnói árumintavásár specia­lizálódása a látogatók összetételében is visszatükrö­ződik. Az előző évekhez viszonyítva az idén sokkal több szakember, mérnök és műszaki dolgozó tekin­£ ti meg a hazai és külföldi gyártmányokat. Örvendetes < és hasznos különösen az a tény, hogy az ország szá­^ mos üzemében tanulmányi kirándulásokat szervez­^AA/VWWWVWVWVAA/^/WtfWW^ % Együttműködésünk tovább bővül Tegnap a Német Demokratikus Köz­társaság és Kuba nemzeti napja al­kalmából felkerestük a két ország kiállításának képviselőit és megkér­tük őket, mondjanak valamit gaz­daság! együttműködésünk és keres-) kedelml kapcsolataink fejlődéséről. A. B rendel, az NDK kiállításának igazgatója, a következőket mondotta: Az NDK háromezer négyzetméteren mutatja be gyártmányait. Külkeres­kedelmi vállalataink természetesen szem előtt tartották a csehszlovák ipar szükségleteit és igényeit, ami a legfontosabb, kifejezésre juttatják a szocialista országok nemzetközi munkamegosztását. így van ez pél­dául a mezőgazdasági gépek terén. Az E-679 jelzésű burgonyakombájnok példáui csehszlovák gyártmányú mel­lékberendezésekkel vannak ellátva. Míg négy évvel ezelőtt csupán 14 ipari gyártmány fejlesztését végeztük közösen, addig jelenleg a Német De­mokratikus Köztársaságban 112 üzem működik együtt csehszlovák üzemek­kel. Ez azt bizonyítja, hogy egyre bővül a kölcsönös együttműködésünk. A Német Demokratikus Köztársaság — a Szovjetunió után — a második legnagyobb kereskedelmi partnerünk. 1959-ben árucsere-forgalmunk 1,4 milliárd demokratikus márkát tett ki, tavaly azonban már elérte az 1,7 milliárd márkát. A kivitel és a be­hozatal gépipari jellegű, s ez jel­lemző a kiállításra ís. A Német De­mokratikus Köztársaság külkereske­delmi vállalata magas színvonalú szerszámgépeket, elektrotechnikai és vegyipari berendezéseket mutat be. Kuba a haladás útján Kiállított gyártmányainknak ez a céljuk — mondotta Antonio Breton, a kubai expozíció sajtófőnöke —, hogy megmutassuk, mire képes a kubai ipar, bár jelenleg ínég nem számíthatunk egyes termékeink expor­tálására. Az idén sokkal nagyobb területen mutatjuk be termékeinket, mint tavaly. Népgazdaságunkban az nek. Az egyes üzemekben felismerték a műszaki ismeretszerzés lehetőségét és már az idén gondos­kodnak arról, hogv a szocialista munkabrigádok is megtekintsék a kiállításon levő gépeket és berende­zéseket. Ez helyes is, hiszen a szocialista munka­brigádok a műszaki fejlesztés élharcosai, a brnói árumintavásár pedig az új technika iskolája! —• v - - ^Vfi v f - i #ľ A „Z" pavilonban, a gépek „birodalmában" nagy a forgalom (Németh János felvétele)' idén kezdtük meg a tervezést, azon­ban már most megállapítható, hogy a Szovjetunió után a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal van a leg­nagyobb kereskedelmi kapcsolatunk. Csehszlovákiának gyümölcsféléket és ércet szállítunk, s kereskedelmünk további elmélyítésének lehetőségeiről tárgyalások folynak. Készvételünknek a kiállításon az a fő célja, hogv me­rítsünk a szocialista országok gaz­dag tapasztalataiból és hasznosítsuk őket. Meggyőződésem, hogy együtt­működésünk tovább fog mélyülni. A TASZSZ nyilflíMíQk vilógvisszhangjo NEW YORK Az amerikai lapok kommentárjai­ból kitűnik, hogy a szovjet kormány figyelmeztetése arra késztette a jó­zanabb amerikai államférfiakat, hogy beismerjék a megfélemlítés és a zsa­rolás politikájának tarthatatlanságát. A szovjet nyilatkozat hideg zuhany volt a Kuba elleni agresszió túlsá­gosan lázas hirdetőinek fejére. A New York Times vezércikkében írja,: „Bármilyen Kuba-ellenes támadás és tengeri vesztegzár kockázatosabb, mint bármikor volt." A szovjet nyilatkozat azonban et­től eltérő hatást !s kiváltott. Dean Rusk államtitkár, aki arra a kérés­re, hogy kommentálja a szovjet fi­gyelmeztetést. kijelentette, hogy „az USA úgy fog eljárni, ahogyan szük­ségesnek tartja". A New York He­rald Tribúne Rusk mellett törve lánd­zsát, szerkesztőségi cikkében írja: „Folytatjuk azt, ami szükséges." E szavak mögött azonban zavar rejlik. A lap kénytelen volt beismer­ni, hogy a szovjet nyilatkozat meg­lepte a hivatalos Washingtont. Az amerikai hírügynökségek jelentése szerint a Fehér Házban és az USA külügyminisztériumában gondosén tanulmányozzák a TASZSZ nyilatko­zatának szövegét. HAVANNA A TASZSZ nyilatkozata, amely le­leplezi az amerikai Imperializmus Kuba-ellenes agresszív terveit, a ku­bai nép körében nagy örömet és há­lát váltott ki. A Diario de la Tarde, kubai esti lap a nyilatkozatot az el­ső helyen közölte. A havannai üze­mekben és hivatalokban tömeggyű­léseket rendeztek, amelyeken felol­vasták a nyilatkozatot. MOSZKVA A moszkvai lapok közlik a szovjet dolgozók küeientéseit a TASZSZ nyi­latkozatával kaprso'e fb°- A Szovjet­unió egész területén gyűléseket és összejöveteleket rendeznek, amelye­ken a dolgozók helyeslik a szovjet kormány álláspontját és ígérik, hogy továbbra is a helyzetnek megfelelően, fokozott erőfeszítéssel fognak dol­gozni. ULAN BÁTOR G. Ajur, mongol újságíró a TASZSZ nyilatkozatának elolvasása után kije­lentette : „A világ küzdőterén az erő­viszonyok az utóbbi években megvál­toztak, mégpedig nem az imperializ­mus javára. Esztelenség a szocialista országok gyenge Idegeire számítani. Az imperialista provokatőröknek Idő­ként hideg zuhanyra van szükségük. Ilyén ziŕhany a TASZSZ nyilatkozata is." SZÖFIA A Rabotnicseszko Delo című bol­gár lap vezércikkében hangsúlyozza, hogy a bolgár nép teljes mértékben támogatja a Szovjetunió békeszerető politikáját és teljes szolidaritását fe­jezi ki a TASZSZ nyilatkozatában fog* lalt figyelmeztetéssel. TOKIG A Japán gajtó rendkívül nagy fi­gyelmet fordít e TASZSZ nyilatkoza­tának. A Jomiuri című lap kiemeli a nyilatkozatnak azt a részét, amely szerint a Kuba elleni amerikai táma­dás kirobbanthatná a nukleáris há­borút. LONDON A Daily Mail kiemeli az USA kor­mánya állításénak tarthatatlanságát, amely szerint Kuba katonai veszélyt jelent az USÁ-ra. A lap felszólítja az amerikaiakat, ne veszítsék el a fejü­ket és mondjanak le az erőszak al­kalmazásáról. BERLIN A Neues Deutschland írja, hogy a szovjet kormány óva Inti az USÁ-t a további provokációktól, amelyek a világot nukleáris világháborúba so­dorhatják. taöSűGMÉi A TELEVÍZIÓ-RIPORTEREK SZAMÁRA A Szovjet Televízió riporterei új, kisméretű félvezetős kamerákat kap­nak. Az új kamerákat Leningrádban készítik. Ezek lehetővé teszik, hogy e riporter minden akadály nélkül közlekedjen a tömegben vagy akár helyiségekben ls. Haladó autóban is elhelyezhetik, mely 1 kilométerre Is eltávolodhat a szintén autóba helye­zett leadóállomástól. Maga a kame­ra két és fél kiló, a hozzátartozó akkumulátorral, leadóval és anten­nával együtt — melyet a riporter a hátán hord — 12 kiló. • ÖSSZEKÖTIK A FEKETE­ÉS A BALTI-TENGERT Kucskin, az Orosz SZSZSZK folyam­hajózási minisztere kijelentette, hogy a Balti- és a Fekete-tenger összeköt­tetése után — a Dnyeper, Prlpjaty és Nyeman folyök által — a hajók szabadon közlekedhetnek a Szovjet­unió folyóin és a Fekete-tengerre is eljuthatnak. A két tenger közvetlen összeköttetése a Szovjetunió európai része egységes folyórendszere- kiépí­tésének legfontosabb szakasza. • VILLANYÁRAM A MEZŐGAZDASÁGNAK A falvak villamosításáról Taskent­ben megrendezett össz-szövetségi gyűlésen bejelentették, hogy a szov­jet mezőgazdaságban az utolsó két évben 40 százalékkal növekedett a villanyáram-fogyasztás. Évente majd­nem 12 milliárd kW-órát fogyaszta­nak. • A KUKORICA KÉTMENETES BETAKARÍTÁSA A Szelszkaja Zslzny c. újság a ku­korica kétmenetes betakarításánál szerzett első tapasztalatokat közli. Bebizonyosodott, hogy a kukorica kétmenetes betakarítása előnyös. A betakarítás Ideje sokkal rövidebb, teljesen kíkQszöbail a kézi munkát. Nem szükségesek különleges gépek. Ivan Zubov kombájnista SZK--3-as kombájnjával naponta 10—12 hektár kukoricát tör le. A veszteség nem haladja meg a 3—4 százalékot.

Next

/
Thumbnails
Contents