Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-10 / 250. szám, hétfő

Véget ért a CSEMADOK KB ülése Tegnap vitával folytatódott a CSE­MADOK Központi Bizottságénak ülé­se. A felszólalók különféle politikai, gazdasági és kulturális kérdésekről beszéltek és értékes javaslatokat tet­tek a Szocialista társadalmunk továb­bi fejlődésének távlatairól című párt­dokumentummal kapcsolatban. A vita után a Központi Bizottság levelet kül­dött Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, amely­ben az ülés résztvevői egyetértésüket fejezték ki a pártdokumentummal és megfogadták, hogy ezentúl is mindent megtesznek szocialista társadalmunk továbbfejlődésének elősegítéséért. A CSEMADOK Központi Bizottsága egyhangúlag elfogadta a CSEMADOK őszi és téli időszakára vonatkozó munkatervet. A részletes munkaprog­ram többek között célul tűzi ki, hogy a CSEMADOK tagjai kezdemé­nyezőik legyenek a haladó munka­módszerek bevezetésében, váljanak tagjaivá a szocialista munkabrigádok­nak, alakítsanak honismereti és más szakköröket, a már meghonosodott és jól bevált népművelési formák mellett szervezzenek népi egyeteme­ket, akadémiákat, szlovák és magyar nyelvtanfolyamokat, fokozzák politi­kai és kulturális munkájukat, -vegye­nek részt a falu és városfejlesztési akciókban, gyarapítsák politikai és szakismereteiket, növeljék a szerve­zet tagjai számát. A határozat általá­ban azt tűzi ki célul, hogy a CSE­MADOK helyi szervezetei, mint eddig, a jövőben is a kulturális és a poli­tikai felvilágosító munka minden eszközével segítsék a csehszlovákiai magyar dolgozók politikai és kultu­rális nevelését. A kétnapos ülés azzal az elhatáro­zással ért véget, hogy a Központi Bi­zottság munkája fokozásával igyek­szik ez eddiginél is aktívabbá tenni a szervezet életét. (b) • •••••••• A Banska Bystrica-i Közép-Szlová­kiai Cementgyár tisoveci mészégető üzeme a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa egyezményei alapján fej­lesztett üzemek küzd tartozik. A kor­szerű üzemet a Doprastav és a Pre­rovi Gépgyár dolgozói építették a Magyar Népköztársaság és Lengyelor­szág dolgozóinak segítségével. Képün­kön a mészkő rakodása látható. (K. Kocián — ČTK — felvétele) TANÁCSKOZIK AZ ORSZÄG NÉPE A vita eredményes lesz Az első kérdés, melyet Ľudovít Pasch elvtársnak, a ružomberoki Cel­lulóze- és Papírgyár pártbizottsága elnökének feltettem, meglehetősen ál­talános volt: — Hogyan készültek fel a XII. kong­resszus előtti vitaanyag megtárgyalá­sára? A válasz — legalábbis kezdetben — ugyanilyen általános. Pontos ter­vet tesz elém az alapszervezeti tag­gyűlések menetrendjéről ós elmond­ja, hogy a "viták megszervezését tu­lajdonképpen maga a pártbizottság végzi, mely mér megtárgyalta a szer­vezési problémákat. Az ülésen részt vettek az alapszervezetek és a tömeg­szervezetek vezetői, s megbeszélték a legfontosabb tennivalókat. Egyébként épp az iihént jött visz­(sza az igazgatói szobából, ahol a gyér vezetősége ülésezett. Ugyanis a pártbizottság azonnal a vitaanyag megjelenése -után úgy határozott, hogy a gyár igazgatója legközelebbi munkatársaival együtt kidolgozza, il­letve összegezi azokat a problémákat, melyeket a vitaanyaggal együtt a tag­gyűlések elé terjesztenek. Az igaz­gatói irodában most éppen erről folyt a vita. — Az ilyen problémafelsorolás tu­lajdonképpen a termelés mélyreható elemzését követeli. Megtették ezt a vezetőségiek? — Idejében figyelmeztettük őket, hogy komoly munkáról van szó. an­nál is inkább, mert sürgős problémák várnak nálunk megoldásra s tudjuk, hogy ez o probléma-összegezés az elő­készületek legfontosabb szakasza; márpedig, legalábbis félig, éppen az előkészületektől függ a vita sikere. — Az anyag jó — mondta kisvár­tatva az őszhajú elnök —, elégedett vagyok a munkájukkal. Megrostálták a problémákat. Az marad rfieg, ami a legfontosabb! Kérdő szemmel vártam, hogy tovább mondja. Folytatta: — Az első félévben 1 200 000-rel lép­tük túl az önköltségtervet I Az előtte fekvő aktakötegben la­poz, de most megállt a keze: „1 mil­lió 200 000 koronával" — ismétli hal­kan, s úgy látom, mintha önmagát hibáztatná ezért. A gondolatomra vá­laszol : — Mindnyájan hibásak vagyunk ezért! A gyár minden alkalmazott­ját felelősség terheh a túllépésért. A vitában szerintem ezt a felelősség­érzetet kell felébresztenünk a dol­gozókban. Mindenki érezze, hogy tő­le függ a termelés! — Melyek a legsürgősebb tenniva­lók? — Az önköltségtúllépés megaka­dályozásán kívül, azt hiszem, a leg­fontosabb feladatunknak tekinthetjük a beruházási terv teljesítésének elő­segítését. A pillanatnyi nehézségek le­küzdésénél előbbre való a termelés növekedésének biztosítása. A žilinai Váhostavnak gyárunkat 1980-ig papír­ipari kombináttá kell építenie. Az új építkezéseken — melyek már javá­ban folynak — negyedévenként párt­ellenőrzést tartunk. Legutóbb megál­lapítottuk, hogy a Váhostav az első félévben 1 200 000 koronás tervfede­zetet nem használt kl. Munkaerőhiány­ra hivatkoztak, ezért mi társadalmi munkával segítettünk. De ez nem votl elég. A brnói Královo Pole-i Gépgyár­nak már meg kellett volna kezdenie a gépek beszerelését, de az épületek még nem készültek el. Most a Váho­stav vezetői meg akarnak egyezni a gépgyárral, hogy az építkezési mun­kálatokkal egyldőben szerel|ék be a gépeket. Ha a megegyezés létrejön, idejében Indulhat a termelés, ha nem, késni fog. Most azt kell mérlegelnünk, hogyan segíthetnénk a Váhostavnak. — Nem lesz ez körülményes, hiszen az első hat hónapban maga a papír­gyár sem teljesítette a termelési ter­vet? — Valóban nem lesz könnyű — vá­laszolt ez elnök —, mert a magunk portáján Is bőven akad tenni t/aló. Az első félévi lemaradást már behoztuk ugyan, csakhogy főleg túlórázással. Igaz, más lehetőség nem ls volt, az­az talán lett volna ... — szóval ha­tékonyabban kellett volna termel­nünk I — Az önköltségtúllépés legnagyobb ellensége a termelés hatékonysága. — Ez természetes — helyesel az elnök —, de nálunk épp a hatékony­ság hiányzik. A raktárakban például azért lépik túl az önköltségtervet, mert a fedett vagonokból nem tud­ják gépekkel kirakni a fát, — em­berek végzik kézzel, és az ürítőgépek tétlenül vesztegelnek. A vasútnak ál­lítólag nincs elég nyitott kocsija. Nem teljesítjük a műszaki fejlesz­tés tervét. A közelmúltban* történt, hogy egy csehországi gyárból kellett volna gépeket ideszállítani. A brnói említet^ gépgyár nem végezte el ezt a munkát, mert számára — Szerintük — nem lett volna rentábilis. A gé­pek. teljesítményével azonban már tervünk számított s így mit tehet­tünk mást, saját embereinket küld­tük ki Csehországba, magunk szállí­tottuk le és szereitök be e gépeket. Igaz, közvetlenül a gyárunkban is van hiba bőven. A munkások durván bánnak a gépekkel, nem használják kl a fa hozadékképességét, több nyers­anyagot fogyasztunk, mint amennyit a normák megengednek, például me­szet, stb. Egyes részlegekben nem ügyelnek a gépek karbantartására, sok az üzemzavar, ezért a karban­tartók rengeteget túlóráznak. Fontos kérdés a minőség ls. Ter­mékeink nagyobb része kivitelre ke­rül. Állandóan tökéletesítjük a tech­nológiát, kutatjuk a jobb minőségű áruk előállításénak lehetőségeit; ám fáradozásunk eredményét néha mégis apróságok csorbítják. Újabban például „hullámot ver" a papír, mire kül­földre ér, meghullámosodik. A vásár­lók ennek fejében árengedményeket követelnek. Szerencsére tudjuk, hol a hiba: vagy a raktárban vagy a csomagolásban, ám tény, hogy a „hullámképződést" a megengedettnél nagyobb víztartalom okozza. A papír minősége azonban minde­nekelőtt a cellulózfőzéstől függ. Ha jó « cellulóz, jó a papír. Technoló­giai elhajlások, sajnos, még ma is előfordulnak s ezen kizárólag a dol­gozók változtathatnak. Az elnök mintha tenyeréből olvas­S ná a problémákat, úgy sorolja fel % őket. Megemlítette, hogy a munka- ^ verseny és az újítómozgalom sem ^ elég eredményes. Sőt, nemcsak az § ifjúsági szervezetben, hanem a párt- ^ alapszervezetekben is komolyak a fo- fc gyatékosságok. Például vannak olyan ^ tagok Is, akik már két éve nem vet- § tek részt az alapszervezetek gyűlé- ^ sein és e bizottságok elhanyagolták ^ ezeknek az ——*- v re vonását. ^ Az alapszabályzat-tervezetről szóló ^ vita keretében nem véletlenül szüle- ^ tett a papírgyárban az a megállapí- S tás, hogy az eredményes munkához i elsősorban Is fegyelemre van szűk- % ség mind a pártszervezetben, mind ^ az egész üzemben. Meglátták a fegye- $ lem hiányát, s tudják, hogy most kl- § nálkozlk a nagy alkalom: a gyár ^ kommunistái bebizonyíthatják, hogy § náluk ts eredményesek voltak a ter- ^ vezetről szóló viták. A XII. kongresszus előtti vita, mely ^ társadalmunk fejlődésének létfontos- ^ ságú kérdéseit tárja dolgozó népünk ^ elé, megköveteli: minden munka he- ^ lyen elemzés alá vegyük a lehetősé- ^ geket és feltételeket azzal a céllal, ^ hogy holnap olcsóbban, jobban és $ többet termelhessünk. Ehhez nélkü- $ lözhetetlen a kommunisták és a pár- ^ tonklvüliek felelősségérzete a terv- ^ feladatok maradéktalan valóra váltása ^ iránt. ^ a Hrubá Skála-i kastélyban gyö­— Bízom abban, hogy a vita ered- ^ nyörű környezetben szakszervezeti ményes lesz a mi gyárunkban is — ^ üdülőközpont működik, amelyben fejezte be tájékoztatóját Pasch elv- ^ évente sok ezer dolgozó tölti kella­társ —, mert mi mindent elkövetünk ^ mesen szabadságát, a jó előkészítésért, s tudom, hogy S (CTK — Mevald — felvétele) dolgozóink, ha megértik a feladató- i kat, határozottan segíteni fognak. Re- fc £ mélem, a viták után egy újabb üze- ^ mi felajánlást tehetünk, mellyel — ^ HAZÁNK KÖZUTAIN a szeptember számítva a reális lehetőségekkel — ^ l-e és 7-e közötti napokban 46 rend­megoldhatjuk jelenlegi problémáinkat. ^ kívül súlyos baleset történt, melyek (szó) ^ 40 ember életét követelték áldozatul, s ezenkívül 18 súlyos és 11 könnyű § sebesülést okoztak. Az anyagi kár 1 170 000 korona. ^ HARMINCNYOLC CRSZÁG EZERNÉGY­Az európai Időjárást jelenleg á Svéd- i SZÁZ SZAKÉRTŐIÉ foglalkozik Párizs­ország és Norvégia, valamint a Szov- § ban azzal az időszerű kérdéssel, hogyan jetunió északi s Finnország déli terüle- i lehet az emberek számára egészséges te fölötti alacsony légnyomás jellemzi. ^ e s kényelmes életkörülményeket terem­A Franciaország fölötti légitérben i teni az egyre Inkább Iparosodó világ­ugyanakkor mdgas a légnyomás. E két § ban, ahol a falvak városokká nőnek. Milyen idő várható? légnyomás határán északnyugat felől TASKENT ÉS MOSZKVA KÖZÖTT párás és enyhén hűvös tengeri levegő S .«„„, . „,,*„„„ , * , áramlik Közép-Európáha. Ennek követ- | J° TT A VILÁGRA az első „lokhajtá­keztében Szlovákiában u felhős lesz | « os beb l' • A gyérnek 12 ezer méter az időjárás és különösen északi s ke- Š magasságban 800 kilométeres órán­leti részében futó esők várhatók. A Š kentl sebességgel haladó lökhaftásos Franciaország fölötti magas légnyomás | repulógepen született. később Közép-Európa fölé tolódik, ami- S JAROSLAV VRCHLICK? CSEH KÖL­nek hatása a hét első felében nálunk $ TÖ PRÄGAI EMLÉKMÜVÉNÉL a költő ls jelentősen befolyásolja az Időjárás § halála 50. évfordulójának alkalmá­alakulását. Az Atlanti-óceán fölötti lé- ^ ból a napokban ünnepséget rendez­gitérből előreláthatólag párás tengeri ^ tek. levegő hullámai hatolnak az európai ^ ráDIÖLEADÖT RÖGZÍTETTEK EGY szárazföld irányában és fokozatosan ^ BÁLNA HÁTÁRA az egyik amerikai óce­Szlovákla területét ls elérik. i ánkutató Intézet munkatársai. segítségével A hét első felében kevésbé felhős, § kopter szép napokra, s a levegő felmelegedé- Š lehetővé teszi, hngy sére számíthatunk. A legmagasabb déli Š v,zleml0 s vándorútját. ÁLLÍTANAK T. f. BRNÓBAN MUTATJÁK BE a moszkvai Ealibr gyár csodaszerkezeteit E zredmilliméternyl pontossággal mérnek a moszkvai Kalibr-gyár müszergyártmányai. Nemcsak a szovjetországban, hanem határain túl jó neve van a mikrométereknek és a lyukkörzők­nek, a színuázvonalzóknak és a szögmérőknek, az ultraoptimétereknek és az Indikátoroknak. Divatos tarka kendőhöz hasonlítana o világtér­kép, ha zászlócskákkal megjelölnénk rajta azokat b helyeket, .ahová a Kalibr-gyár csodálatos mű­szerei eljutottak- A legutóbbi három év alatt számtalan nemzetközi vásáron és kiállításon sze­repeltek gyártmányai. Voltak Kairóban, Lipcsében, Casablancában, Torinóban, Chicagóban, Göteborg­ban, Kabulban, Izmirben es Uttrechtben. A brüsz­szeli világkiállításon aranyérmet nyert a Kalibr védjegyű profilograf és profilmérő. ... A gyár nemrégen vadonatúj műszerek és készülékek sorozatát indította útnak külföldre. RENDELTETÉSÜK HELYE: A BRNÓI NEMZETKÖZI VÁSÁR. Á napokban útba ejtettem a gyárat. Itt, ebben a napsütötte szobában, a magas rajztáblák fehér mezőin, a számokkal teleírt füzetekben születnek a csodaműszerek. Beszédbe elegyedem Jurij Klej­manovval, a konstruktőriroda főnökéval. Túl fia­talnak tűnik a főnöki tisztségre, de ne csodál­kozzunk rajta, hisz a tervezőiroda munkatársai­nak átlagos életkora nem haladja meg a 25 évet. Klejmanov elragadtatással beszél a Brnóban ki­állított műszerekről. Közönséges lemezekre emlé keztető műszereket vesz elő egy dobozból. Hossz­mérő határldomok készlete. A technikában járat­lan egyéneknek ugyan semmit sem mond az el­nevezés, de Klejmanov megmagyarázza a jelentő­ségét. Az egész világon elterjedt szokás, hogy a fény­hullámot veszik az abszolút hosszmérték egység alapjául. Csakhogy egy munkadarabot nem lehet vele megmérni, nem lehet megállapítani, pontosan működik-e a mérőműszer. Ezért van szükség a hossz/mérő idomszerek készletére. EZ A MŰSZER NÉLKÜLÖZHETETLEN ott, ahol mikronokban számítanak. Segítségével ellenőrzik és hitelesítik az ultraoptimétereket, ez indikátorokat; a gépiparban a mértékegységet megőrző műszerek hosszúságának szabványmér­tékéül szolgál. Hogyan győződjön meg a munkás a nyílások átmérőjéről és'formájáról, ha ezredmilliméternyi pontossággal kell dolgoznia? A parányi nyílások megmérését nemrégen még megoldhatatlan fel­adatnak tartották A milliméter századrészét tar­tották a végső határnak. Most azonban a Kalibr­gyár konstruktőrei lyukmérőt szerkesztettek a mikron nagyságú nyílások megmérésére. Elbeszélgettem Gennagyij Bertov szerelőlakatos­sal, aki az alkatrészeken dolgozott és össze­szerelte a műszert. Láttam, amikor . CSAVARMENETET VÁGOTT MÁSFÉL MILLIMÉTERES NYÍLÁSON. Erős, nagy ujjat bámulatos ügyességgel dolgoztak. Hat Ilyen nyílás volt a munkadarabon, négy na­pig tartott, míg Bertov elkészült velük. ...Jurij Klejmanov tovább magyarázza a kiál­lításon bemutatott tárgyakat. Beszél a szinusz-. A hell­elvégzett müvelet kövessék a nagy legmagasabb déli § ' utáni hömérseklet a 20-25 C fokot ls § Oj BENZINKUTAT eléri. A jövő hét másolik felében na- ^ ÜZEMBE lövőre Nový Smokovecen. Ez gyobb felhőzet, időnként futó «sők, ^ lesz Kelet-Szlovákia legkorszerűbb esetleg zivatorok s a nappali hőmér- ^ benzinkútja. séklet csökkenése várható. § A TATRANSKÁ LOMNICA-I KOM­^ MUNÁLIS VÁLLALAT kertészetében ^ nevelik a rendkiviil értékes, világ­, . , S hírű tátrai virágot, a havasi gyopárt. vonalzóról e két percnyi pontosságú nómuszos $ Évente 30 ezer (larabot ul tetnek. szögmérőről, a Kalibr-gyár nagyszerűen beválts KSTNYEI víl TFI FVÍFIÓ RFNHSZFRT mikrométeréről, melyet keményfémbe burkoltak, | a JoldJi SZsT récére hogy a műszer minél hosszabb ideig szolgálja as a i enlngrád l tudósok. A vevőkészüléket munkást. ^ tetszés szerint a két nyelv bármelyiké­Érdekes műszerek, mondhatnánk páratlan szer- & re be lehet állítani, kezetek... A konstruktőrök vezetője egy álló ^ A CSEHSZLOVÁK VÖRÖSKERESZT napig beszélne rólak. Engem tizonban inkább ^ segítséget nyújtott az iráni földren­AZ EMBEREK, E CSODÁLATOS MŰSZEREK ALKOTÓI | gés áldozatainak. A gyógyszer- és % élelmiszerküldeményt a Csehszlovák g Légiforgalmi Társaság gépei szállít 1 érdekelnek. Kik ezek? 1 > äk a katasztrófa színhelyére. Afanaszij Gvevjatih, a lyukmérő szerkesztője § MEGNYÍLT BRNŐBAN AZ ARAB esztergályosként kezdte a gyárban. Hat évvel ^ FESTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT KIÁLLl­ezelőtt lépett munkába. Ebből három évet a gé- ^TÁSA. Huszonhat egyiptomi képzőmű­pek mellett, ugyanannyit a szerkesztőirodában ^ vész 48 képével és 8 szobrával is­töltött. Már negyedik éve az esti műegyetem § merkedhetik meg az érdeklődő, hallgatója. i NÉGYEZER ÉVES VÁROST TALÁLTAK Valentyina Szavuskina. az idomszerek nagymes- ^ Bergamo és Brescia között. Az ősi vá­tere, a télen volt húsz éves. Most végzett az üzem ^ rosban a művészet minden ága képvl­esti technikumán. Tatjana Szenykina is húszéves, Ž sÜíV e vol t- A megtalált sziklarajzok nemcsak a bonyolult matematikai műveletek meg- S töb b„ mint 25 ezer f)gurS t ábrázolnak, oldásában tűnik ki, hanem szabad óráiban a S HÁRMAS IKREK ~ KET LEÁNY ES moszkvai televízió diákszínpadán i« babérokat & EGY FI U ~ születtek e napokban arat. ^Prágában a II. szülészeti klinikán. Igor Filin nemrégen pneumoelektramos aktív $ A nV a.. é s gyermekei kiváló egészség­ellenőrző műszert szerkesztett a csiszológépek- S ne k örvendenek. hez. Nekem elárulta, hogy gyermekkori álma volt § TELJES ÜTEMBEN FOLYIK a a konstruktőri hivatás, s a műegyetem elvégzése § komló betakarítása. Az északcsehoar­után került ide, a tervezőirodába. § szági kerületben a munka felét már Hát a többiek? Anyelija Sislovára mint jó szak- ^elvégezték. Az idén 15—20 százalék­emberre és az újságírás nagy tisztelőjére hívja ^ kai tSbb komlót takarítanak be, fel a figyelmet. A lapok szívesen közlik cikkeit. ^ mint tavaly. Vlagyimir Mojszejev a gyár knxl a rúg 6-csapatába n !> RUHAAUTOMATAKAT ÁLLÍTOTTAK FEL hátvédként ls megállja a helyét. gaz USA-ban, amelyek nemcsak nappali, Sokat beszélhetnénk a Kallbr-gyfir nagy szak-§ estélyi és menyasszonyi ruhákat, hanem tudású, tapasztalt dolgozílról. Ögy gondoljuk ^ férfiöltönyt és szmokingot ts árusítanak, azonban, bevezetőül ennyi is élég, és csehszlovák ^ BERTHOLD BRECHT KURÁZS ANYÓ barátaink Brnóban ismerkednek meg tüzeteseb ^ ClMÜ MÜVET újonnan tanuliák be ben velük és csodálatos készítményeikkel. Broodwayn. A főszerepet Anna V. RIKOVSZKIJ, a Novosatyi Sajtóiroda ^ Magnain híres olasz színésznő játsz­tudosítója. v sza. ŰJ SZÖ 2 * 1962. szeptember 10.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents