Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-29 / 269. szám, szombat

Világ -proletárjai, egyesüljetek ! SZĹOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁN AK NAPILAPJA Bratislava 1962. szeptember 29. szo mb.at • 50 fillér. • XV. 269. szám Az élet követeli Száz- és százezrek, kommunis-i tök és pártonkívüliek tanulmányozzák, vitatják országszerte a Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól szóló pártdokumentumot. Akárhányszor jelentőségét alkarjuk kidomborítani, mindig jövőformáló erejét hangsúlyozzuk. S ez is a tulajdon-: képpení lényege, ez az a pont, mely százezrek figyelmét, érdeklődését, lelkesedését gyújtja fel. Olvasásakor a holnap és a hoH napután, a kommunista jövő elevenedik meg szemünk előtt, mely lehetőségeinket munkánk nyomán terebélyesíti valósággá. A pártmutatta nagy célok nemcsak az anyagi termelésben állítanak elénk igényes feladatokat, hanem a kultúra, a népművelés területén is. „A szocialista társadalom fejlődése elképzelhetetlen a múlt üsökevényei, a tőkésvilág kedvezőtlen befolyásai elleni tevékeny harc nélkül" — mondja a' vitaanyag. — „.. .Az új ember nevelését a gazdasági építéssel, a társadalmi viszonyok fejlesztésével szoros összefüggésben kell kibontakoztatnunk, mivel egységes folyamatról van szó." Ezek a szavak rögzítíik, s nyomatékosan aláhúzzák, hogy az ideológiai, kul-: turális és népnevelő munka, egyszóval az emberek kommunista nevelése olyan folyamat, melynek szerepe — a szocialista társadalmi .viszonyok fejlesztése mellett — fontosságában ugyancsak elsőrendű. Igény és feladat, hogy a lehető legrövidebb időn belül biztosítsuk azt a magas fokú képzettsé-' get, melyet népgazdaságunk ágazatai a tudomány és technika rendkívül gyors fejlődése folytán megkövetelnek. Azonban — úgy, ahogy a dokumentum is leszögezi — éppen a fejlődés érdekében, az adott termelési folyamatokkal egyidejűleg kell szorgalmaznunk a kultúra és a művészetek szerepét is. Ismert dolog, hogy fogalmaink közt mily nagy szerepe van annak a lélektani helyzetet kifeje-: ző szónak, melyet úgy hívunk hogy „élmény". Talán néha nem is tudatosítjuk e szó jelentőségét, azt, hogy élmények nélkül vég-: eredményben mit sem ér az em-: ber élete. Legyen az akár szemé-: lyes élmény, akár társadalmi és közösségi, minden esetben segíti megérteni világunkat, felfogni valamit a körülöttünk zajló bonyolult életből. S hogy élmé-. nyeink közt a jó könyvnek, film-: nek, színháznak stb., mily nagy a szerepe, azt felesleg részletezni. Kétségtelen, a mindennapok megfeszített munkája közepette a dolgozók tömegei — akikért a művészet létezik s akikből táplálkozik — aligha töprengenek azon, mily rendkívüli korban élünk. Végzik a maguk szorgos munkáját, telnek a dolgos hét-: köznapok. A könyv, a film, a színház, a kiállítások igényességet és ízlést növelő szerepe azon-: ban kimondatlanul is ott él mun-: kájukban. Bővíti látásukat, jel-: lem-, ember-, és életismeretre tanítanak. Életmódunkat, társadalmi és egyéni életformánkat gazdagítja. Nemcsak munkaigényes-: ségünket fokozza, hanem a kör-: nyezetet illetően is esztétikai követelményeket állít mind magunk, mind társaink elé. A kul-: túra és a művészet tehát elsősorban az anyagi értékeket előállító ember jellemének, erkölcsi arculatának, ideológiai és kulturális képzettségének segítője. Ezek pedig végeredményben a rátermettség érzésének összetevői. Az öntudatosság és a magas fokú erkölcsi felelősség az élethez és a munkához való viszonyunkon túl optimizmussal is eltölti az embert. S bár a termelés és a kultúra között az alap és a felépítmény viszonya áll fenn, ez utóbbi kétségtelenül befolyást gyakorol az anyagi termelésre. Magában a kultúrának és a művészetnek az a hivatása, hogy állandóan fokozza az egyén társadadalom iránti erkölcsi felelősségét, végső soron összefügg az anyagi termelés növekedésével. Érthető tehát, hogy a dolgozók magas fokú kulturáltságának biztosítása igénnyé nőtt s nagy körültekintést, gondoskodást követel. Hovatovább már kevésnek bizonyul a művészet iránti általános hozzáértés, helyébe a mélyebb ismeretek követelménye lép. Ahogy a munkásnak nem elég csupán tudomástól vennie, hogy gépe rosszul dolgozik, azt is tudnia kell, mi okozza ezt, ugyanúgy a kulturális szükségletek megítélésében sem lehet elégséges csupán az „érzék" vagy az általános megállapítások. A szakmai hozzáértés és elmélyültség igénye itt is indokolt, s ezt a dokumentum is hangsúlyozza. A sokoldalúságnak ez a követelménye ugyanakRor korunk rendkívül gyors műszaki haladásából is fakad. Az „eltechnizálódás" ugyanis az egyoldalúság veszélyét, s ezzel összefüggésben az egyéniség elszürkülését rejtheti. Márpedig a kommunizmus emberét a sokoldalúság jellemzi. S ez népnevelő munkánknak is tulajdonképpeni célja és értelme. Persze, jócskán akadnak még olyanok is, akiknél nem az ismeretek elmélyítése, hanem a művészetek megszerettetése a tét. E téren akár a népművelést, akár az öntevékeny népművészeti és színjátszó csoportok, és különféle érdekkörök munkáját vesszük figyelembe, hangsúlyozni kell a fokozott igényesség elvét. „A művészet legfontosabb feladata: ábrázolni társadalmunk jelenlegi fejlődését, tevékeny munkára mozgósítani e társadalom minden erejét, s így támogatni a párt és a nép kommunizmusért vívott küzdelmét." A párt vitaanyagának ezek a szavai kell, hogy áthassák munkánkat, megszabják a kultúra és népművelés terén ránk váró feladatokat. Fontos hangsúlyozni: a kultúra és a művészetek hatása, egyszóval a dolgozóik kulturáltsága megteremti annak a lehetőségét, hogy dolgozóink mind szélesebb rétegei vállaljanak tevékeny részt a művészi alkotások fejlesztésében és a művészetek terjesztésében. Ezzel egyidejűleg növekszik az igényesség is, a munkakörnyezet, a lakáskultúra, a gépek s minden olyan tárgy esztétikai formájával szemben, amelylyel kapcsolatban áll az ember. A párt vitaanyagát tanulmányozva a jövő rajzolódik ki előttünk. Feladataink és óriási felelősségünk. Kétségtelen, a holnap csak a mára épülhet. Terveink, vágyaink elérésének egyedüli útja hát, hogy a feladatok teljesítéséhez már ma hozzákezdjünk. Eddig elért sikereinket is feladatok és a lehetőségek szem• pontjából kell mérlegelni, s akkor az önelégültség buktatóját elkerülve legjobb erőinkkel szolgálhatjuk kulturális forradalmunk nemes célkitűzéseit. Pártunk dokumentumáról tárgyaltak Antonín Novotný elvtárs a libefii hajóépítők nyilvános pártgyíílésén (CTK) — A PRÄGAI CSEH HAJÓGYÁR LIBEŇI ÜZEMÉBEN CSÜTÜRIÜKÖN, SZEPTEMBER 27-ÉN A DOLGOZÚK NYILVÁNOS PÁRTGYÜLÉSEN TARGYALTAK MEG A CSKP KB DOKUMENTUMÁT. A LIBEŇI HAJÖÉPlTÖK GYŰLÉSÉN RÉSZT VETT ANTONÍN NOVOTNÝ, A CSKP KB ELSŐ TITKÁRA, KÖZTÁRSASAGUNK ELNÖKE IS. Josef Škarohlíd vállalati igazgató beszédében hangsúlyozta, hogy az üzem 1955-től kezdve valamennyi mennyiségi és minőségi mutatóban állandóan teljesíti a tervet. A szovjet megrendelések teljesítése — mondotta — becsületbeli ügy üzemünk számára. Kötelezettséget vállaltunk, hogy a szovjet megrendeléseket december 14-ig befejezzük. A vállalati igazgató beszéde további részében elmondotta, hogy a dokumentum joggal szentel nagy figyelmet a gépipari termelés kérdéseinek, a gyártmányok szakosításának, az állóalapok magasabb műszakszám útján való kihasználásának és a műszaki fejlesztés kérdéseinek. „Nem árt, ha éppen a mai ülésen megemlíjtük, — mondotta — hogy hajógyárunk, amely műszaki vízi járművek építésével foglalkozik, csupán a Szovjetunió megrendelései folytán bővült ki és lett átalakítva. A harmadik SB-250-es szétszedhető bagger, amelyet december 14-ig befejezünk, már a hetrr-nedik, a Szovjetunió számára készített gyártmány lesz. így vállalatunk a KGST keretében a szocialista államok közötti szakosítás és nemzetközi munkamegosztás egyik példája. A munkamegosztás jelentőségéről annyi szó esik a dokumentumban, s jótékony eredményei szemléletesen megnyilvánulnak vállalatunk növekedésében is." A Cseh Hajógyár dolgozói ezután a vitában főként üzemük problénfáival foglalkoztak s javaslatokat tettek a munkaszervezés javítására, a műszakok számának kihasználására, a termékek munkaigényességének csökkentésére és a terv egyenletes teljesítésének biztosítására. A vitában ezután felszólalt Antonín Novotný elvtárs is. A CSKP Központi Bizottsága nevében a Cseh Hajógyár dolgozóinak köszönetét fejezte ki példás munkájukért, és azért a törekvésükért, amellyel a népgazdasági terveket teljesítik. Ezt követőleg a dokumentum egyes problémáiról beszélt. Hangsúlyozta, pártunk azt akarja, Olcsóbban - jobban - többet OLCSÓBBA TESZIK A TERMELÉST A trnavai cukorgyárban is sokat foglalkoztak az országos vita során a cukorgyártás további tökéletesítésének kérdésével. Konkrét javaslatot tettek, hogy a szövetkezeteket és az állami gazdaságokat tegyék anyagilag is érdekeltté a nagyobb cukortartalmú répa termesztésében, mert ezzel lényegesen olcsóbbá teszik a cukorgyárak munkáját. Nagyon sok dolgozó beszélt hozzászólásában arról is, hogy a megrendelt gépeket jobban kell kihasználni, mert eddig megtörtént, hogy a drága pénzen vett gépek évekig rozsdásodtak kihasználatlanul. A MINŐSÉG JAVÍTÁSÁRÓL TÁRGYALNAK A DOLGOZÓK A bratislavai Nemzetközi Nőnap Üzemben a pártdokumentummal foglalkozó nyilvános gyűlésen sok szó esett a gyártmányok minőségének javításáról. Az egyik részlegben például a behozott nyersanyagok jobb kihasználásáról vitatkoztak a dolgozó nők. A javaslatban leszögezték, hogy a jövőben a megengedett hulladékmenynyiséget a helyi viszonyok szerint kellene megállapítani, hogy így a jobb gépi berendezésekkel rendelkező üzemekben is érdekeltebbé tegyék a dolgozókat a nyersanyag jobb kihasználásában. A VASMŰBEN TERMÉKENY VITA FOLYIK A Kohóépítő Vállalat dolgozói már az első nagyolvasztó építésén munkálkodtak. A szerelők nagy része mint szükségtelen rosszra mutatott rá a vasmű építkezésein uralkodó hibákra, köztük a sok megkezdett és be nem fejezett építkezésre, melyek szétforgácsolják a kelet-szlovákiai óriás építőinek erejét. A kritika hangján szóltak az építők egyes szállítóvállalatokról, melyek megkésve szállítják a technológiai berendezéseket. A tervezőirodák is késnek a tervek átadásával — panaszkodtak az építők, — ennek következtében megkésett az egyik 70 méter magas kémény építése és csak a munkások fokozott igyekezetével sikerült időben átadni rendeltetésének e rendkívül fontos éjfítményt. Sokkal kevesebb idegeskedésben lenne része a vasmű építőinek, ha minden egyes vállalat magáévá tenné ezt az országos problémát. hogy a dokumentumot megvitassa valamennyi becsületes állampolgár, a párttagok és pártonkívüliek, mindazok, akikben megvan a jószándék az új társadalmi rend építésire. Az országos vita újabb lehetőséget nyit az emberek kezdeményezésének kibontakozására. A párt Központi Bizottságához naponta százszámra érkeznek levelek egyénektől, szocialista munkabrigádoktól, pártszervezetektől és társadalmi szervezetektől, amelyekben a lakosok a kommunista pártnak tolmácsolják nézeteiket, észrevételeiket és javaslataikat a megvitatott kérdésekkel kapcsolatban. A párt — amint Antonín Novotný elvtárs hangsúlyozta — a dokumentumban az embereknek nyíltan megmondja az igazat a jelenlegi helyzetről. Ugyanakkor azonban megmutatja az utat is, hogyan biztosíthatjuk országunk további fejlődését. A kommunista párt felelős a társadalom fejlődéséért. Célja a boldog, a békés élet kiépítése. De semmi sem megy nehézségek, eszmei és gazdasági konfliktusok nélkül. Harcunk nem ért véget 1948-ban a reakció vereségével, hanem új formákban folytatódik. Látnunk kell, hogy a jelenlegi nehézségek mellett sok a jó eredmény, sok az átütő siker, a társadalom tovább halad, nem topog egy helyben. Most azonban minden lehetőséget és tartalékot, amellyel rendelkezünk, fel kell használnunk, mindent összhangba kell hoznunk a CSKP által kitűzött célunkkal — a kommunista rendszer felépítésével. Novotný elvtárs ezután a dokumentumban javasolt egyes intézkedésekről beszélt. Többek közt a mezőgazdaság problémáival foglalkozott, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ifjúságot csak akkor nyerjük meg a mezőgazdaságba, ha EFSZ-eink a komplex gépesítés és kemizálás segítségével szocialista nagyüzemi termelési módszerekkel fognak dolgozni. (Folytatás a 2. oldalon) * A kladnói kábelgyárban új módszerrel oldották meg az elektromotorok és a dinamók tekercselését. A berendezést Josef Šidlo elképzelési alapján oldották meg. Jelentősen növekedett a munkatermelékenység, mert az új gép segítségével négy ember munkáját most már egy is elvégzi. A gyárban nagy gondot fordítanak a munkatermelékenység növelésére, amit egy másik példa is igazol. A képen látható gépsor segítségével például műszakonként két munkaerőt tudnak megtakarítani. (Tachezy — CTK — felvétele) A TRNÁVKAI szövetkezeteseknek évek óta gondot okoz a takarmány. Sok a közösben a jószág, legelőjük meg nincs. Ezért még a nyári hónapokban is a készből traktálják a kondát, meg a gulyát. Nehezek voltak az elmúlt esztendők, az idei azonban még ezeken is túltett. A szövetkezet határa ugyancsak megsínylette a szárazságot, mert olyan a földjük, hogy szinte nyeli a vizet. Náluk az esőből még a sok is kevés. Az idén pedig ugyancsak eldugultak az ég csatornái. A szövetkezet határában rosszul kelt kl a kukorica. Nem volt hát mit tenniük, másoászor is bevetették a földet. Azt azonban már tudták, hogy így is szüklben lesznek a szemes kukoricának, mert a másodvetés legjobb esetben is csak silónak lesz jó. Hónapok óta nyugtalanította ez a gondolat a szövetkezet vezetőségét. Szemes kukorica híján mivel etetik majd a sertéseket? A szarvasmarhának még csak mégjelel a siló, sőt nagyon is jó, de a sertésállománynak mégis csak kell a szem. A Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól szóló vitaanyag megtárgyalása során ts úgyszólván minden esetben ennél a kérdésnél kötöttek kl. Ez foglalkoztatta a szövetkezet vezetőit, a tagságot, erről esett A tettek embere legtöbb szó a pártgyűléseken és a HNB ülésein is. Abban valamennyien megegyeztek, hogy valamit tenni kell. Csak azt nem tudták, hogy mit. Már majdnem a csüggedés váltotta fel az akaratot, amikor Horváth István, a szövetkezet gépesítője határozottan kijelentette: — Márpedig segítségért nem mehetünk a szomszédba. En javasolnám . .. Horváth elvtárs szavára valamennyien felfigyeltek. Tudták róla, hogy ha valamit mond, azt előbb alaposan átgondolja. Meg aztán valamennyien jó kommunistának, tapasztalt, hozzáértő szakembernek Ismerik. Es mint a HNB elnöke sok vitás kérdés után tett már pontot valamennyiük megelégedésére. Az sem volt vitás, hogy ért a mezőgazdasághoz meg a gépekhez is. Öreg lejjel — ma már túl jár az ötvenen — tgyéves mezőgazdasági iskolát végzett. Előző munkahelyén, a csallóközcsütörtökii traktorállomáson is megbecsülték, tisztelték jó munkájáért. Es amikor arról volt szó, hogy szövetkezetük megfeneklett, szó nélkül hazatért falujába, hogy segítsen egyenesbe hozni a közös ügyét. — javasolom — folytatta most már határozottan — hogy mégis csak a silóval próbálkozzunk. Készítsünk speciális silót a sertések részére ... . A JAVASLAT tehát már megvolt, csupán azt nem tudták, milyen is legyen az a speciális siló. Horváth elvtárs azonban részletesen elmondta tervét, ami abból állt, hogy a tejes érésben lévő kukoricát törjék le. A szárat silózzák be a megszokott módon. A kukoricacsöveket pedig őröljék meg cukorrépával és zöld lucernával keverve. Olyan siló lesz abból a disznók részére, hogy ugyancsak. Hogy szavának nagyobb legyen a foganatja, még hozzátette: — Így tanultuk az Iskolában is. Miért ne próbálhatnánk meg? Az elgondolást a szövetkezet vezetői is helyesnek tartották, sőt Csémi Benő, a szövetkezet zootechnikusa nyomban kiszámította, hogy . iiýen formában mennyi fehérjedús és tápértékben gazdag takarmányt nyernek. Elvben tehát el is jogadták a javaslatot. Hátra volt azonban még a gyakorlati megvalósítása. Két pontban máris •negakadtak: honnan vegyék az őrlőgépet, meg a gépet kiszolgáló embereket. Horváth elvtárs azonban már készen állt a válasszal. Azt mondta: — Van a traktorállomásnak, ha meg nincs, csinálnak. És ha ember még sem ikadna, vállaljuk, mi: az iparosok csoportja. Most már nem volt ellenvetés. Es ahogyan Horváth elvtárs előre feltételezte, a traktorállomás a gépet rövidesen rendelkezésükre bocsátotta. Emberi erőben sem volt hiány, mert Horváth István csoportja állta szavát. Sőt többet tettek, mint amennyit ígértek. Nemcsak a speciális, hanem a hagyományos silókészítést ls magukra vállalták. A csoport tagjai egy álló héten keresztül dolgoztak. Hogy őszinték legyünk, Igen nagy munkát végeztek. Hetven vagon gondosan leföldelt siló dicséri munkájukat. • ÁM TÉRJÜNK vissza az eredeti gondolathoz. Míg Horváth Istvánék kora reggeltől késő estig silóztak, a traktorállomásról is megérkezett a darálógép. Még szakembert is küldtek, akt szaktanácsokkal látta el a csoportot. A gép már jó néhány napja dolgozik. Horváth elvtárs csoportja pedig ugyancsak derekas munkát végez. Es ahogyan gyűlik a jó minőségű siló, úgy oszlik szét a szövetkezet vezetőségének homlokáról ts a gond felhője, mert mégiscsak lesz mivel etetni a sertéseket. SZARKA ISTVÄN