Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-27 / 267. szám, csütörtök

Világ proletárját, egyesüljetek! IA TUDÁS HATALOM UJSZO SZLOVAKIA KOHMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1982. szeptember 27. csütörtök • 30 fillér • XV. évf. 267. szfim A kongresszusi verseny sikeréért Mezőgazdasági termelésünkben — éppúgy, mint a népgazdaság többi ágazatában — már sok szép eredményt hozott a szocialista munkaverseny. Ez eléggé termé­szetes is, ha figyelembe vesszük, hogy a munkaverseny s a kötele­zettségvállalások sikerét legtöbb esetben az egyéni kezdeményezés támasztja alá. Hogy konkrét pél­dákkal bizonyítsuk a tényeket: Tavaly a poprádi mozgalom kere­tében sok szepességi szövetkezet és állami gazdaság elfogadta a Velká Lomnlca-i kezdeményezést, hogy hektáronként 200 mázsa bur­gonyát termelnek. Vagy nézzük a Hubicei Állami Gazdaságban dolgozó Méry Jóska esetét. A fiatalember néhány évig a gépjavítóműhelyben dolgozott. Az idén kombájnra ült. Társával, a szintén alig 23 éves Jamrich se­gédkombájnossal a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére vállal­ták, hogy 700 hektárról takarítják be a gabonát. Akadtak fejcsóvá­lók, nem is kevesen, akik azt mondták, hogy a merész vállalás teljesítése egyenesen képtelenség. S a fiatalok nem hátrálnak meg. A közelmúltban Méry Jóska vette át az ország élenjáró kombájnosá­nak szóló elismerést és jutalmat — amikor is teljesítménye megkö­zelítette a 750 hektárt. Példákkal Kezdtük, mert tulaj­donképpen éppen az ilyen aktív kezdeményezésekben, az emberek jellemében, akaratában rejlő ver­senyszellemben gyökereznek a si­kerek. Ezekhez természetesen el­engedhetetlenül szükséges, hogy a verseny ne maradjon csupán egye­sek ügye, hanem célszerű szerve­zéssel és Irányítással országos mozgalommá fejlesszük a helyes kezdeményezést. Ha tehát most, az őszi munkák idején is gyarapí­tani akarjuk a szocialista munka­versenyben eddig elért sikereket, akkor a szervezés és az Irányítás részéről sokkal jobban fel kell ka­rolni minden olyan kezdeménye­zést, melyet mezőgazdasági dolgo­zóink, elsősorban a traktorosok, Illetve a komplexbrigádok a mun­kák gyors és jó minőségű elvég­zésére tettek. Kezdeményezésben, a kongresz­szus tiszteletére tett vállalásokban nincs hiány. A kolárovói Tóth traktoroshoz hasonlóan tízezrek köszöntötték munkafelajánlással a CSKP XII. kongresszusát. A trak­torosok és a komplexbrigádok kö­telezettségvállalása leginkább ar­ra irányul, hogy a kongresszusi vitaanyag megtárgyalásakor fel­színre került fogyatékosságok je­lentős részét már az őszi munkák idején eltávolítsák s ezzel megte­remtsék a jövő évi gazdag termés, illetve a terv túlteljesítésének alapját. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a kongresszusi verseny élén a kommunisták állnak, akik éppen a pártdokumentum irányel­véből kiindulva felelősséget érez­nek a mezőgazdasági termelés fej­lesztéséért. Az időjárás, a nagy szárazság nem kedvezett ugyan a szántás­nak, a talajelőkészítésnek, ennek ellenére a jól szervezett kongresz­szusi versenyben részt vevő trak­torosok már eddig is kiváló ered­ményt mutathatnak ki. Marek Bé­la, a rusovcei EFSZ-ben szeptem ber 24-lg például 419 hektár föl det szántott fel. A nyugat-szlová­kial kerület versenyben álló trak torosainak éllovasa nem titkolja hogy a siker alapjában véve a szo cialista munkaverseny győzelme Nagyon lényeges tényező az, hogy a kiváló eredmény a személyi ér deken, a kereset növekedésén túl elsősorban mégiscsak a társada lom ügyét szolgálja. Egyrészt azért, mert tízezreket mozgósít tettekre, tehát új embereket for­mál, másrészt éppen a szocialista munkaverseny keretében elért ilyen és hasonló eredményeknek köszönheti a nyugat-szlovákiai ke­rület, hogy a talajelőkészítésben országos méretben is előkelő he­lyet foglal' el. Ugyanis, amíg a kelet-szlovákiai kerületben egy­egy lánctalpas traktor heti telje­sítménye alig öt hektár, a nyugat­szlovákiai kerületben megközelíti a 30 hektárt. Öttel szemben a harminc hektá­ros teljesítményt kiváló eredmény­nek könyvelhetnénk el. Részben az is. De nézzük a lehetőségeket. Csukás Jenő, Zemianská Olča-i traktoros, aki mindössze 14 hek­tárral marad el Marek Béla mö­gött, az elmúlt héten 110 hektár föMet szántott fel. Leopold Kopá­čik, az abrahámi szövetkezet (ga­lantai járás) traktorosa 80 hektá­ros heti teljesítménnyel dicseked­hetett a közelmúltban. Éppen ezekben az eredményekben, illet­ve az országos alig 15 hektáros (korábban csak 9 hektár volt) heti átlagban kell keresni a dol­gok gyökerét. A kiváló eredmé­nyek nem véletlenek, hanem a kongresszus tiszteletére tett fel­ajánlások s a jól szervezett szo­cialista munkaverseny gyümöl­csei. S ha már Itt tartunk, fel kell tennünk egy nagyon is idevágó kérdést. Van-e lehetőség arra, hogy a lánctalpas traktorok napi teljesítménye országos átlagban ls elérje a kívánt szintet? Induljunk ki a tényekből. A kö­zelmúltban egy-egy , lánctalpas traktor napi átlageredménye or­szágos méretben álig haladta meg a két hektárt. A követelmény en­nek több mint kétszerese. Ha a Zemianská Olča-i Csukás Jenő 110 hektáros eredményét vesszük alapul, akkor nála a napi teljesít­mény (a vasárnapot is beleszá­mítva) 15,7 hektár. Hogy miért van az országos átlag és az egyé­ni csúcs között Ilyen nagy kü­lönbség? Csukás Jenő teljesítmé­nye részben attól függ, hogy sze­reti hivatását. De nem csupán ez a siker titka, hanem elsősorban az, hogy teljesítménye az egész komjilexbrigád ügye. Ha javítani kell, a brigád mindig készen áll a feladatra, mert a kongresszus tiszteletére tett kötelezettségválla­lásuk mindannyiuk becsületbeli ügye. A szervező és irányító mun­ka ugyancsak azt a célt szolgálja, hogy a traktorok kiváló munkát végezzenek az őszi munkák ide­jén. Eszerint túlzás nélkül levonhat­juk a következtetést: van lehető­ségünk arra, hogy az idei őszi munkáknál a traktorosainkra vá­ró komoly feladatokat teljesítsük. Legjobb traktorosaink példája bi­zonyítja ezt. Ám nem szabad meg­feledkeznünk, hogy a traktorosok kezdeményezéséhez a nemzeti bi­zottságok és a szövetkezetek ve­zetőségének az eddiginél nagyobb mértékben fokozniuk kell a szer­vező és irányító tevékenységet és minden eszközt fel kell használ­niuk arra, hogy a kongresszusi verseny keretében minden célsze­rű kezdeményezést országos moz­galommá szélesítsenek, s így a szocialista munkaversennyel to­vább bővítsék mezőgazdaságunk sikereit. Lebegjen szemünk előtt, hogy a jövő évi gazdag termésnek most rakjuk le az alapjait. A jövő nagyobb műveltséget és szakképzettséget követel A Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatai című pártdo­kumentum a mezőgazdaság jövőjének körvonalazása mellett komoly fi­gyelmet szentel a dolgozók szakképzettsége növelésének. Ha nem is ezek­kel a szavakkal, ám a dokumentum világosan, mindenki számára érthe­tően leszögezi: tudás és megfelelő szakképzettség nélkül aligha számít­hatunk gyökeres változásra a mezőgazdasági termelésben. pasztalhatjuk. A mezőgazdasági tanonciskolák látogatóinak több mint fele elvégezte az általános műveltséget nyújtó iskolák kilen­cedik osztályát is. Az élet diktálja Nem hiba, ha azt mondjuk: ma már a mezőgazdaságban ls nagyob­bak a követelmények, mint mondjuk egy fél' évtizeddel ezelőtt voltak. A tudás, a szakképzettség népgaz­daságunk eme egyik legfontosabb ágazatában is elodázhatatlan, tör­vényszerű követelménnyé vált. Ezt maga az élet, a fejlődés üteme diktálja. És ma, amikor pártunk Központi Bizottsága történelmi jelentőségű do­kumentumának a holnapot körvona­lazó tételeiről vitatkozunk, látnunk kell azt, hogy a népgazdaság fej­lesztésével kapcsolatban támasztott követelmények nem egy, vagy egye­sek által kiagyalt frázisok, hanem az élet követelményei, amelyet pártunk helyesen felismert és valamennyiünk segítségével iparkodik megvalósíta­ni, a gyakorlatba átültetni. E tör­vényszerű, az élet, a fejlődés adta követelmények egyike éppen á fel­vetett kérdés is. Mi a cél? Szlovákiában jelenleg 136 iskola szolgálja a mezőgazdaság ügyét. Az iskolák számbeli növekedése mellett azonban egyik fontos momentum az oktatás, a tanrend állandó minőségi változása. Mostanáig például a kö­zépfokú és mezőgazdasági tanoncis­kolákban úgynevezett növényter­mesztőket és állattenyésztőket ne­veltek. Mivel a mezőgazdaságban is roha­mos Ütemben teret hódít a gépesí­tés, az új szakemberekkel szem­beni követelmények is minőségi változáson mentek keresztül. Ma már mezőgazdászokra és mechani­zátcTokra, vagy ha tetszik, gépe­sitőkre van szükség. Olyan emberekre, akik nemcsak a szántóföldi gazdálkodáshoz, a Jő­szágtenyésztésheí, hanem a gépek­hez is értenek. És azok a változá­sok, amelyek az idén szeptember l-l hatállyal az összes fokú mezőgazda­sági iskolákban a tantervben történ­tek, éppen ezt a célt hivatottak szol­gálni. Gyarapodik a hallgatók száma Táncos Tibor, a Calovói Középfo­kú Mezőgazdasági Iskola Igazgatója szeptember 1-én az iskola ünnepélyes megnyitása után többek között így nyilatkozott: „A fiatalok közül is egyre többen látják jövőjüket, hivatásukat a me zőgazdaságban. Ennek egyik bizo­nyítéka az is, hegy az idén már annyi volt iskolánkba a jelentkező, hogy megválogathattuk, kiket ve­szünk fel." mmm Ez e változás azonban nemcsak a Calovót iskolára érvényes, hanem az egész országra. Hogy csak egy pél­dát említsünk. A múlt esztendőkben Szlovákiában nem egészen 4000 fia­tal jelentkezett a kétéves mezőgaz­dasági tanonciskolákba. Az Idén ugyanezen a fokon már több mint 7000 fiatad kezdte meg a tanulást. Milyen lesz a jövő Jobb felkészültséggel A másik alapvető változás, amely ezen a téren az utóbbi években be­következett az, hogy a mezőgazdasá­got választó fiatalok alaposabb fel­készültséggel kerülnek a szakisko­lákba. Az elmúlt években a tanoncis­kolába jelentkező fiatalok döntő töbteége az alapfokú iskolát sem jár­ta ki. Ma igár ennek az ellenkezőjét ta­A mezőgazdaság előtt álló felada­tokból adódik az a követelmény, hogy fokozatosan a mezőgazdaság valamennyi dolgozója szert tegyen a növénytermeléssel, állattenyésztéssel s nem utolsósorban a gépesítés­sel kapcsolatos alapismeretekre. Ezért a jövőben még nagyobb mér­tékben bővítjük a mezőgazdasági iskolák hálózatát. Különösen a me­zőgazdasági tanonciskolák számbe­li és minőségi gyarapodására for­dítunk nagy gondot. A párt számol azzal, hogy 1970-ig már minden járásban lesz mezőgaz­dasági tanonciskola, amelyek a tech­nikai berendezést, az oktatást, a ne­velést tekintve sokkal magasabb szin­ten lesznek az eddigieknél. SZARKA ISTVÁN Teljesítették a gabonafelvásárlás országos tervét Vratislav Krutina mezőgazdasfigügyi miniszter és Karel Mestek, a Központi Felvásárlási Igazgatóság elnöke, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának és a köztársaság kormányának levelet kfildtek, amelyben bejelentik, hogy szeptember 25-én teljesítettük a gabonafelvásárlás országos tervét. Lényegében sikerült valóra váltani a kitűzött feladatot, mégpedig a gabona­felvásárlás tervét 106,4 százalékra, a sörárpa felvásárlásának tervét pedig 101, B százalékra teljesítettük. Tegnapelőttig 8 kerület és 91 járás teljesítette a gabonafelvásárlás tervát. E téren a legjobb eredményeket a dél-, az észak- és a közép-csehországi kerület érte el, elsősorban a nemzeti bizottságok és a felvásárló szervek Jó szervező munkája segítségével. A levél a többi kOzött hangsúlyozza, hogy a legjobb eredményeket ismét az egységes földművesszövetkezetek és a többi szocialista mezőgazdasági üzem érte el. Tegnapelőttig az EFSZ-ek feladatalkat 101,7 százalékra, az állami gazdasá­gok 89,9 százalékra, és a minisztériumok célgazdaságai 106 százalékra teljesí­tették. Az egyénileg gazdálkodó parasztok, akik a felvásárlás egész terjedelmé­ben mintegy 4 százalékban részesednek, a kitűzött tervet csak 65,8 százalékra teljesítették, úgyhogy népgazdaságunknak még 23 066 tonna gabonával adósak. A gabonafelvásárlás teljesítésivel foglalkozó levél a szövetkezeti tagok és a* állami gazdaságok dolgozói magas fokú politikai és munkaaktivltásáról tanúsko­dik. A CSKP XII. kongresszusa előtt számos felajánlást tettek és szocialista munkaversenyt indítottak, amelynek célja az aratás és a gabonafelvásárlás gyors végrehajtása volt. Az igényes feladat teljesítéséhez jelentősen hozzájárult a pártszervezetek, a nemzeti bizottságok, a GTÁ-k és a felvásárló szervek tevé­keny segítsége. Pozitívan méltathatjuk főleg azt a tényt, hogy az idén a betaka­rítás során érvényesítettük a nagyüzemi technológiát, & munka megszervezésé­(Folytatás a 2. oldalon)' IIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIUIIHlllllinillllllllMllllllllilllltlIIIIHIIIItlIllfIütliMIII A plzeňi Lenin Művekben jelentősen emelkedett a mozdonygyártás. 1958* hoz viszonyítva 1981-ben a mozdonytermelés 68 százalékkal növekedett. Képünkön a CO-CO típusú mozdonyok termelési vonala. (Mevald felv. — CTK) AZ ALGÉRIAI NEMZETGYŰLÉSBEN Innepélyesen kihirdették az Algériai Demokratikus Népköztársaságot erhat Abbasz lett a nemzetgyűlés elnöke • A nemzetgyűlés Algéria legfelsőbb szerve" • Faresz és Ben Kheda átadta a ha­talmat a nemzetgyűlés elnökének A Louny-i Állami Gazdaság földjén szép, átlag 3,50 m magas kukorica termett, amely előreláthatólag mint­egy 600 mázsa hektárhozamot ad. Ké­pünkön: Miroslav Rus, a Louny-i Ál­lami Gazdaság egyik részlegének dolgozója még a betakarítás megkez­dése előtt megtekinti a kukoricater­mést. (F. Lomoz felv. — CTK) Algír (CTK) — Az algériai nem­'.etgyülás első ülésén, szeptember 25­§n Ferhat Abbasz a nemzetgyűlésen ilnnepi nyilatkozatot tett, amelyben Algériát „Algériai Demokratikus Nép­köztársasággá" nyilvánította. A nyi­latkozat hangsúlyozza, hogy a nem­zetgyűlés jövőben „Algéria egyetlen legfelsőbb szerve lesz mind a bel-, mind a külpolitikai ügyekben". A nyl-. latkozatot a képviselők hosszan tartó tapssal fogadták. Előzőleg Faresz, az ideiglenes végrehajtó szerv elnö­ke teljhatalmát a nemzetgyűlés elnö­kére ruházta. Ferhat Vbbasz megkö­szönte az ideiglenes /ňgrehajtó szerv eddigi munkáját és ryidejűleg meg­kérte tagjait, hogy i ? új kormány megalakításáig foly\ -,'k működésü­(Foly«B-£f i 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents