Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-21 / 261. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesül jetele ! SZIOVAKIA KOHHUNISTAPARTJAKÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAKNAPI1APJA Bratislava, 1962. szeptember 21. péntek • 30 fillér * XV. évf. 281. szám. SAJTÓNK Néma gyermeknek anyja sem érti a szavát — tartja a népi mondás. Talán kicsit furcsa gondolattársítás, hogy ezt a közmondást ma, a Sajtónapra írt vezércikkünkben kapcsolatba hozzuk lapunk és sokezernyi olvasónk kölcsönös viszonyának kérdésével. Pedig kézenfekvő dologról van szó. Aki tárgyilagos akar maradni, egy pillanatra sem vonhatja kétségbe azt a sarkalatos igazságot, hogy a kommunista lapok legnagyobb erényei közé tartozott a múltban és tartozik ma is, az olvasók iránti közvetlen, meleg, elvtársi magatartás. Nem, itt nincs szó valamilyen leereszkedésről, fiskálisi taktizálásról, hanem parancsolóan jelentkező és tudatosan felmért szükségszerűségről. Mert ilyen jellemző vonás nélkül a kommunista lap nemcsak hogy nem tudná betölteni küldetését, vagyis a pártnak semmiféle segítséget nem nyújthatna új társadalmunk kialakításában, életünk formálásában, hanem egyszerűen megszűnne kommunista lap lenni. Sőt mi több, szocialista hazánkban minden sajtóterméknek edzenie és mélyítenie kell kapcsolatát hívei népes táborával. Mi magunk is, akik az újságírást örömmel és felelősségtudattal műveljük, nem érezhetnénk hivatást munkánkban, ha csak az volna a célunk, hogy leírjuk a papírra kívánkozót, ólomba öntessük, kinyomassuk és az „ahogy esik, úgy puffan" igen kényelrnes, de minden becsületes dolgozóhoz méltatlan jeliige alatt mitsem törődnénk az eredménnyel. Valaki azt mondhatná és mondják is egyesek: „Az ideológiai munkát, annak hatását lemérni dőreség, meddő kísérlet." Az ilyen hangokra Hruscsov elvtárs adott választ egyik beszédében, amelyben nem habozott kimondani, hogy az ideológiai munka eredményei az acél és a gabona tonnáiban és a tej literjeiben is kifejezhetőek. Menynyire igaz ez az első pillanatban meglepő állítás, amely alkalmazható a sajtó munkásságára is. Végeredményben az agitáció, a propaganda és a szervező munka, valóban visszatükröződik a gyakorlati eredményekben. Aki újságírónak vallja magát és szívvel-lélekkel végzi munkáját, az tisztában van ezzel. Tudja azt is, hogy bár kis mértékben, de része van mindabban, amit céljaink feié menetelve elérünk s egyben felel a fogyatékosságokért, amelyekkel harcba szállunk. Tudja azt is, hogy kommunista újságírónak lenni egyet jelent a párt feladataival való harcos azonosulással, egyet jelént azzal a követelménnyel, hogy állandóan szilárdítsuk a párt és a nép kapcsolatát, szemünk fényeként őrizzük azt a sokezernyi szálat, amely a pártot elválaszthatatlanul egybefonja éltető elemével, táptalajával, előrehaladásunk forrásával: a néppel, a dolgozókkal. Ezért nincs helye a némaságnak, sőt a kommunista lap monológusának sem, ezért van múlhatatlan szükségünk arra, hogy szót értsünk olvasóinkkal, első kézből és állandóan hírt kapjunk arról, mit várnak tőlünk, mi az, amit szívesen olvasnak lapunk hasábjain, miben látják hiányosságainkat. De ezen túlmenően, a szomjúhozó nem kívánhatja annyira a vizet, az éhező a kenyeret, mint a pártsajtó olvasóinak leveleit, észrevételeit, amelyek egyrészt beszámolnak az egyes munkahelyek sikereiről, másrészt mindarról, ami még gátat, akadályt tornyosít utunkba.. Minél többen ébrednek annak tudatára, hogy észrevételeiket semmiképpen sem tarthatják magánügynek, minél népesebb lesz azoknak a tábora, akik serényen bekapcsolódnak ezen az úton-módon is a közügyek intézésébe, annál inkább tarthatja a kezét vezető szerepet betöltő pártunk a nép, az élet ütőerén. Az Oj Szó és olvasóink közti kölcsönös kapcsolat elmélyítésében eddig is elértünk néhány nem lebecsülendő eredményt. Ä legtöbbnek tartjuk azt, hogy bizalmat sikerült kivívnunk. Mi sem tanúskodik erről jobban, mint szerkesztőségi postánk, amelyben olvasóink naponta fordulnak hozzánk örömükkel és gondjaikkal. Különböző jellegű kérdésekről van szó ezekben a levelekben, de mindegyiket a bizalom diktálja. Erre talán a legjellemzőbb egy egyszerű parasztember minapi írása. Tapintatosságból nem közöljük nevét és címét. Mert miről is ír, miben kéri segítségünket? Egy öt gyermekes családról szól a levél. A férj és a feleség között mélyek az ellentétek, napirenden botrányok, verekedések. És mindennek a gyerekek isszák meg a levét. „Ňevelkedhetnek-e ezekből a gyerekekből jóravaló állampolgárok? Nem volna-e jó a gyermekeket megvédeni ettől a gyalázattál?" — teszi fel a kérdést és választ, segítséget vár tőlünk egy olyan ügyben, amelyet az emberek többsége még mindig magánügynek tart. Ö jogosan közügyet lát benne és teljes bizalommal fordul a párt lapjához. Hogyne örülnénk annak is, hogy az utóbbi években állandóan emelkedő példányszámunk a nyomtatott szó mind nagyobb igénylésének tanúbizonysága. Már reges régen több Oj Szó kerül olvasóink kezébe, mint az első köztársaságban az összes hazai magyar lap példányszáma együttvéve. És büszkeséggel tölt el minket az is, hogy példányszámunknak mintegy 90 százalékát előfizetőink kapják leézhez, hogy olvasóinknak „fluktuációja" szinte szót sem érdemel és az eladatlan példányszámok, a remitenda százalékarányát tekintve köztársasági viszonylatban az elsők közé tartozunk. Ne értsen minket senki sem félre, nem azt kívánjuk ezzel bizonyítani, hogy lapunk színvonalával minden rendben van. Távolról sem. Ismerjük gyenge pontjainkat és jól tudjuk, hogy a bizalomnak és tegyük hozzá: a szeretetnek ezek a megnyilvánulásai éppen arra köteleznek minket, hogy jelentősen növeljük lapunk színvonalát. Ez különben összhangban áll pártunk vitaanyagának a sajtóra vonatkozó részével is, amely ezt a feladatot figyelmünk előterébe állítja. És éppen a színvonal emelésében nem támaszkodliatunk csak saját erőtikre. Több szem, többet lát — ezért fogadjuk nemcsak néző, hanem látó szemmel is azokat a bíráló leveleket, amelyekben levelezőink és olvasóink rámutatnak nem kevés hibánkra és fogyatékosságunkra. Nem, a némaságnak itt nincs helye, a némaság csak ártana. Munkánkban a legnagyobb segítséget a nyílt, őszinte szó nyújtja. Ezt várjuk minden olvasónktól, ezt kérjük azoktól a külső munkatársainktól, levelezőinktől is, akiket meghívunk az október elején megrendezésre kerülő országos konferenciára. Mert, aki segíteni akar, annak szólnia kell. Mert a kommunista sajtó ügye nemcsak a Sajtónapon, hanem az év minden napján egész szocialista közösségünk ügyel Növeljük és tegyük gazdaságosabbá az üzemi termeié st Üzemi dolgozóink a kongresszus előtti vitában számos javaslatot tesznek a munka és a termelés megjavítására. Javaslataik, kezdeményezéseik nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy üzemeinkben gazdaságosabbá válik a termelés. A pártdokumentum megvitatása alkalmából újabb kötelezettségvállalások születnek, melyek e terv teljesítése terén mutatkozó nehézségek leküzdésére Irányulnak. 16 ezer tonna szén terven felül A pártdokumentum megvitatása alkalmából értékes felajánlást tettek az észak-csehországi bányászok. A- Győzelmes Február Bánya dolgozói ai utolsó negyedévre tett felajánlásukban elhatározták, hogy ez évi termelési tervüket december 23-ig teljesítik s terven felül 16 ezer tonna szenet fejtenek. A szénkörzet eredményes munkájához hozzá akarnak járulni a proboštovi Dukla Bánya dolgozói is. Kötelezettséget vállaltak, hogy az év végéig hatezer tonna szénnel fejtenek többet a tervezettnél, s elnyerik a CSKP XII. kon^reszszusának üzeme címet. Csökkentik a termelési költségeket A rožňavai bányászok nagy súlyt fektetnek a termelés gazdaságosságára. A Mier bányarészleg és ércoszíályozó dolgozói a napokban felhívással fordultak a vállalat valamennyi üzeméhez, hogy tegyék olcsóbbá az érctermelést. A bánya dolgozói elhatározták, hogy jobb munkaszervezéssel és új munkamódszerek bevezetésével két koronával csökkentik egy tonna érc termelési költségeit. A jelšavai magnezitüzem dolgozói a felhívásra adott válaszukban kötelezettséget vállaltak, hogy a bán.yaévben százezer koronával csökkentik az önköltséget s terven felül • 11 • ezer tonna 'magnezitet termeljek. A vasutasok is hozzászólnak A košicei vasúti körzet dolgozói is behatóan foglalkoznak a pártdokumentummal. A vitában sok szó . esik a törvényesség és a fegyelem' betartásáról. Számos javaslat is elhangzik, javasolják például, hogy a vasüti .körzetben létesítsenek központi műhelyt, ahol elkészítenék az újítások prototípusait, s javítanák a gépeket is. Nagy veszteségeket okoz. például az,hogy az újítások szerint nem tudják bevezetni a sorozatgyártást. A poprádi vasutasok a következetesebb gépesítést szorgalmazzák: a központi beés kirakodóhelyeken csak azért alacsony a munkatermelékenység, mert nincs elegendő . szállítóeszköz, míg a rakodógépek kihasználatlanul hevernek. Mint látható, a kongresszus előtti vitában dolgozóink, számtalan értékes javaslatot tesznek. S ebből az alkalombői újabb és újabb .kötelezettségvállalások születnek, melyek teljesítése nagyban elősegíti, kitűzött feladataink teljesítését. ; A Brodce nad Sázavou

:i Május 9. üzem dolgozói sikeresen teljesítik, sőt túlszárnyalják a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére vállalt kötelezettségeiket. Termékeiket' jelenleg a világ 112 országába szállítják. Képünkön a Jawa motorkerékpár villamos gyújtóberendezésének gyártása látható. A rotor-gyártás részlegében dolgozik az Anna ]avűrková vezette 27 tagú ifjúsági kollektíva. (CTK — Tachezy felvétele) VEGE AZ IDEIGLENES ALLAPOTNAK Algéria népe megválasztja első nemzetgyűlését A „Leninknyigi" dolgozói gyakori vendégek Leningrád új építkezésein. A leningrádi építők nemcsak a szépirodalom, hanem az építészeti, műszaki és más szakkönyvek iránt is érdeklődnek. Képünkön az avtovi építkezési kombináton az egyik mozgó könyvsátor. (CTK — TASZSZ felvétele) Algír (CTK) — „A* főváros több központjában szervezett és ünnepélyes választások szemtanúi voltunk — írta a ČTK tudósítója Algírból. — Két oszlopban vonulnak a férfiak és a nők a választási helyiségekbe. Arra a kérdésre, mit bárnak az új nemzetgyűléstől és kormánytői, így válaszolnak : „Munkát és kenyeret, szabad életet, rendes lakást akarunk". „Az akarjuk, hogy férjeinknek foglalkozásuk legyen." „Hét gyermekem van, szeretném, ha iskolába járnának." „Az akarjuk, hogy Algériában mindenki testvére legyen egymásnak." A csütörtöki algériai lapok első oldalaikon felszólították a lakosságot, szavazzon az FLN jelöltjeire. Az Alger Républicain szerint a „választások célja megszűntetni az ideiglenes állapotot, egyesíteni Algériát, átszervezni a hadsereget, mindenütt bevezetni a polgári közigazgatást és véget vetni az anarchiának. Az új kormányra hírül majd az a feladat, hogy megalapozza a nagy gazdasági átalakulásokat : a földreformot, az iparosítást, az általános tankötelezettséget. A lap hangoztatja, hogy e célok csak a nem kapitalista fejlődés útján érhetők el. Ez az út: a népgazdaság államosítása, a gazdasági tervezés, a nagytömegek mozgósítása. Az Alger Républicain megjegyzi, hogy. a nemzetgyűlési választásokat csakhamar községi-és tartományi választások fogják követni. ^VSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSSSS/SSSSS/SS/SSSSSSSSSSSSSS J \ f % | A gépesítő gondje I MÉHÉHB /////////^ ja | ! i A telepen néhány ember áll körül S ^ egy teherautót. Ügy látszik, valami § fc baj lehet vele. >5 ^ — Elszakadt az egyik szelep es oromé Nemzetgyűlésünk képviselőinek csoportja Brnóban Kambodzsa nemzeti napja az árumintavásáron Tudósítónktól: — Aki belép a Nemzetek pavilonjába, feltétlenül észreveszi a kambodzsai királyság expozícióját. Előkelő helyen egy évszázados pagoda kicsinyített mása pompázik, s Kambodzsa „arany" címere már messziről magára vonja a látogatók figyelmét. Az ötven négyzetméternyi kiállítási területen közvetlen képet alkothatunk az ország iparművészetének magas színvonaláról, jelentősebb terményeiről és gyártmányairól s nem utolsó sorban sajátos, szép kultúrájáról. Tegnap, Kambodzsa nemzeti napja alkalmából megtekintettük a királyság expozícióját, s rövid, de szívélyes beszélgetést folytattunk LimEng-lam úrral, Kambodzsa külkereskedelmi minisztériumának egyik magasrangú beosztottjával. Kérdéseinkre a következőket mondta: „Az árumintavásár nagyon tetszik nekem, expozíciónkat pontosan a tervek szerint készítették el, s ezért külön is hálásak vagyunk. Országunk csaknem kizárólag agrárjellegű. Az iparosítást tulajdonképpen csak most kezdjük, ezért Brnóba nem is hoztunk gépeket. Részvételünk célja: barátkozni és tanulni. S ezt az utóbbit ugyancsak serényen végezzük, mert van mit. Barátságra akarunk lépni a világ minden országával, s e célunknak Brno kitűnően megfelel. Örőnihiel jöttünk Csehszlovákiába, s remé(Folytatés a 2. oldalon) A brnói árumintavásáron látható a csehszlovák gyártmányú E-25 univerzális kotrógép, amely nagyobb föld munkák végzésére szolgál. (ČTK — S. Petráš felvétele) fc motort. s — Vajon sok a javítás?. — szólok^ S közbe, mert ilyenkor szántás idején \ S a száraz földben jobban rongálódnak % § a gépek. N — Nincs baj, nálunk jól megy a^ ^ 7/171 f rí C mmirl in V Al-n/tn N $ ökölnagyságú hant ritkaság, mind ap- S 5 ró rögöcskékböl áll a magágy. § § — Ennek örülök a legjobban — S S mondja a gépesítő — pedig amin: ^ § látta, határunk eléggé dimbes-dom- !> S hnx A7 /icyí c-rinlA..