Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-20 / 260. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljeteJc! UJSZO SZIOVAKIA KOHHUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. szeptember 20. csütörtök * 30 fillér + XV. évf., 260. szám Több figyelmet, jobb szervezést & szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól folyó vitának fontos szakaszába értünk. A napokban a nyilvános pártgyűléseken már nemcsak a kommunisták, hanem a párton kívüli dolgozók tízezrei ls véleményt mondanak, javaslatokat tesznek, hogy azok a nagyszerű tervek, melyeket pártunk Központi Bizottsága a vitaanyagban megbeszélés és megvalósítás céljából hazánk népe elé terjesztett, mielőbb élő valósággá váljanak. Már eddig is jó néhány üzemben, állami gazdaságban, illetve szövetkezetben tartották meg a nyilvános pártgyűléseket. A kezdeti tapasztalatok azt igazolják, hogy általában az üzemi pártszervezetek alapos körültekintéssel készítették elő ezeket a vitamegbeszéléseket. Ezzel szemben a mezőgazdasági üzemekben már most komoly mulasztások észlelhetők, amelyekre rá kell mutatni, hogy a hibákat még idejében orvosolhassák. Az észlelt fogyatékosságok többnyire abból adódnak, hogy az egyes falusi, illetve szövetkezeti pártalapszervezetek nem látták, nem tudták teljes nagyságában felmérni az országos vita politikai és gazdasági jelentőségét. Nem készítették úgy elő a gyűléseket, hogy minél több dolgozó véleményt mondjon, jóhiszemű bírálatával, tanácsaival segítse mielőbb tető alá hozni a közös ügyet. Pártunk Központi Bizottsága már a vitaanyag bevezető részében hangsúlyozta: a párt elvárja minden egyes tagjától, hogy a legjobb tudása és képessége szerint vegyen részt a jövőnket, a boldogabb holnapunkat megalapozó vitából. A kommunistáknak kötelességévé tette: úgy szervezzék meg ezeket a vitamegbeszéléseket, hogy a dolgozók minél szélesebb rétegei vegyenek részt rajtuk. Röviden, minden állampolgár érezzen felelősséget a szocialista társadalom nagy ügyének építéséért. Helytelen volna és nem is fedné a valóságot, ha a fenti megállapítás alapján kategorikusan leszögeznénk, hogy valamennyi falusi, vagy szövetkezeti pártszervezet beleesett az említett hibába. Ilyesmiről szó sincs, hisz már eddig is bebizonyosodott, hogy a falusi, szövetkezeti pártszervezetek döntő többsége igen is jól szervezte és jól irányítja a vitát. Megteremtették a feltételeket a dolgozók széles körű kezdeményezésének kibontakoztatásához, ahhoz, hogy feltárják a rejtett tartalékokat, rámutassanak azokra a visszásságokra, amelyek mostanáig fékezői voltak az előrehaladásnak. Odahatnak, hogy a dolgozók javaslataival már a jövő évi termelési terv kidolgozásában is számoljanak, figyelembe vételükkel készítsék el a következő évi termelési és pénzügyi tervet. Hazánk egyik legnagyobb szövetkezetének pártszervezete szintén azok közé a szövetkezeti pártszervezetek közé tartozik, amelyek igen gondosan előkészítették a kongresszus előtti vitát. Amint ismeretes, a kolárovói szövetkezet 5 és fél ezer hektáron gazdálkodik. A szövetkezeti tagok közül több mint nyolcszáz tagja a pártnak. Ezek az elvtársak hat pártalapszervezetben tömörülnek, amelyeket az egészüzemi bizottság irányít. E bízottság fő feladatának tekintette úgy irányítani a vitát, hogy a szövetkezet valamennyi tagja részleteiben is megismerje a dokumentum tételeit. Megkülönböztetett figyelmet szentelt azonban a mezőgazdaságot érintő problémáknak. Konkrétan, az ő esetükben a vita gerincét olyan kérdések képezték, mint például az állattfehyésztési termékek szerződéses eladásának maradéktalan teljesítése, az őszi munkák jól és idejében való elvégzése, a XII. pártkongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségek hiánytalan teljesítése. A kolárovói kommunisták megtalálták a módját annak, hogy még a nyilvános pártgyűlés megtartása előtt a szövetkezet valamennyi tagjával elbeszélgessenek a dokumentumban lefektetett célkitűzésekről. A nyilvános gyűlés beszámolóját már részben az így szerzett tapasztalatok, megjegyzések, javaslatok alapján készítették el. A szövetkezeti tagok megjegyzéseit a nyilvános gyűlésen még egyszer részletesen és alaposan megvitatták, s ezek a javaslatok képezték az elfogadott határozat alapját is. A nyilvános gyűléssel azonban nem tettek pontot a vita után. Az elfogadott határozatot a szövetkezet tagsági gyűlésén is megtárgyalták, ahol az egyes elgondolásokat máris konkretizálták és megvalósításuk érdekében megtették a szükséges intézkedéseket. És most, térjünk vissza a cikk elején felvetett gondolathoz, ahhoz, hogy akadnak olyan szövetkezeti, illetve falusi pártszervezetek is, amelyek fő feladatuknak a nyilvános gyűlés összehívását és a határozat megfogalmazását tekintették. Mellőzték azonban a legfontosabbat, azt, hogy a dolgozók széles tömegei mondjanak véleményt. Enélkül pedig a határozatok sem lehettek olyanok, mint amilyent elvárnánk. A michalovcei járásban megtartott 14 nyilvános gyűlésről például 9 olyan határozat érkezett pártunk Központi Bizottságához, amelyek minden konkrét javaslatot nélkülöztek, csupán egyetértésüket fejezték ki a vita anyagával kapcsolatban. Arról azonban egy szóval sem emlékeztek meg, mit tesznek a kitűzött feladatok megvalósítása érdekében. És ez baj. Megtörtént az is, hogy a lučeneci, zvoleni és trnavai járások egyes községeiben el kellett halasztani a nyilvános gyűléseket, mivel a pártszervezet a nyilvános gyűlések megrendezése előtt egyáltalán nem folytatott megbeszéléseket a dolgozókkal, ami cda vezetett, hogy a beszámolók, és az előkészített határozati javaslatok is formálisak voltak. A dolgokról csupán általánosságban beszéltek, a határozatok nem tartalmazták és nem is tartalmazhatták az illető község, szövetkezet dolgozóinak nézeteit, javaslatait. Nem elég azonban most megállapítani, hogy esetenként ilyen hibák is előfordulnak. Ha csak ezt tennénk, fél munkát végeznénk. Most az a fontos, hogy pótoljuk a mulasztásokat. Ezen a téren sok függ a járási pártbizottságoktól. Beható politikai és szervező segítségnyújtás révén hassanak oda, hogy az esetleges mulasztások mielőbb orvoslást nyerjenek és ne legyen olyan dolgozó a mezőgazdaságban sem, aki hozzászólásával, tanácsával, javaslatával ne járulna hozzá a nagyszerű távlatok mielőbbi megvalósításához. ÜGYE, MILYEN LESZ k HOLNAP SOSEM ÄRT AZ ŐSZINTE SZÖ • A TÉNYEK BIZONYÍTANAK • A LEHETŐSÉGEK MÉG NINCSENEK KIMERÍTVE • MINDENKINEK VAN MONDANIVALÓJA Akárcsak az ország más helyein, a komárnói járásban is élénk, sok irányú vita folyik a jövőnket körvonalazó dokumentumról. A szövetkezetekben, állami gazdaságokban, üzemekben, hivatalokban megfontoltan, körültekintően tanácskoznak a dolgozók. Véleményt mondanak, kezdeményezően lépnek fel, megmondják mit tettünk jól, mit csinálhatnánk még jobban, hogy a közös cél, a közös érdek, mielőbb valósággá váljék. Helyes dolog az is, hogy a tanácskozásokat egybekapcsolják a jövő évi terv elkészítésével, az értékes, hasznos javaslatokat máris rögzítik a tervben. Ogy is mondhatnánk: a jó javaslatokat minden huzavonát elkerülve egyenesen átültetik a gyakorlatba. Tanuljunk az élenjáróktól A Komárnói Állami Gazdaságban a vita során az a nézet alakult ki, hogyha a dokumentumban körvonalazott fejlődést sikeresen meg akarjuk valósítani, nem elégedhetünk meg csupán az emberek szorgalmával. Ma már ehhez több kell, mégpedig az, hogy a szorgalom tudással párosuljon. Most, hogy a vita során értékelik az eddigi' eredményeket, saját maguk is látják, milyen óriási lehetőségek állnak még rendelkezésükre. Maradjunk azonban a felvetett problémánál, vagyis a tanulásnál. Ezt az állami gazdaság dolgozói nem csak úgy értelmezik, hogy állandóan bővítik szaktudásukat, hanem x úgy, hogy egymástól is „ellesnek" egyetmást. Mert az igazat megvallva a Komárnói Állami Gazdaságban ma már szép számban vannak olyan dolgozók, akiktől tanulni lehet. Becsülettel teljesítik adott szavukat Pártunk közelgő XII. kongresszusának tiszteletére itt is értékes kötelezettségvállalások születtek. Úgyszólván alig akad olyan dolgozó a gazdaságokban, aki valamilyen formában ne volna részese annak a nagyszerű törekvésnek, amelynek végső célja a kitűzött feladatok túlteljesítése. Adott szavuK értékét pedig konkrét tények, eredmények bizonyít* ják. A zlatnái részleg kertészcsoportja például a tervezett 440 mázsa zöldségféleség helyett 644 mázsát termelt. Az állattenyésztők sem maradnak le A termelésnek ebben az ágazatában ls vannak már olyan dolgozók, akiktől tanulni lehet. És itt újból hangsúlyozni kell annak a helyességét, hogy az üzemi pártszervezet a feladatok megvitatása során éppen ezeknek a példáknak a figyelembevételével foglalt álláspontot a termelési feladatok megvalósításával kapcsolatban. Sőt felkéri az egyes kiváló dolgozókat, hogy a vita során beszéljenek munkamódszereikről, tapasztalataikat, tudásukat tegyék közkinccsé, mert az olyan emberektől, mint például Csücs András tehenes, csakugyan lehet tanulni. Igazgatósági méretben is az éldolgozók kö?é tartozik. Napi fejési átlaga, meghaladja a 10,5 litert. Helytállnak az asszonyok A kezdeményezésben, munkában egyaránt példát mutatnak a gazdaság asszonyai is. Sőt közöttük is nem egy olyan akad, akiktől szorgalmat, tettrekészséget lehet tanulni. Beke Mária borjúgondozó például elsők között tett kötelezettségvállalást pártunk XII. kongresszusának tiszteletére. Azt ígérte, hogy a napi súlygya* rapodást 60 dekára emeli. Ezt ígér1 te, és ma már 81 dekás napi súlygya* rapodásnál tart. Tóth Erzsébet szin-* tén szorgalmával érdemelte ki azt a megtiszteltetést, hogy példaképül állítsák a gazdaság többi dolgozója elé. A termelési tervből kifolyólag egy-egy tojótyúktól 93 tojást kellett volna elérnie. S a valóság? Ma már 124 darabnál tart. Negyedmillió baromfi A mezőgazdasági termelés szakosításából eredőleg a komárnoi járási állami gazdaságok fokozatosan áttérnek a baromfi nagyüzemi tenyésztésére. Ez annyit jelent, hogy. 1963-ba* már negyedmillió baromfi lesz tulajdonukban, és 3,5 millió tojást kell termelniük. A gazdaság dolgozói már most készülnek arra, hogy ezzel a feladattal is sikeresen megbirkózhassanak. • » • Befejezésül még csak annyit: az állami gazdaságok kommunistái a vitaanyag megtárgyalásának helyes formáját választották, amikor az elért eredmények alapján vizsgálják a lehetőségeket, és ezeket a megbeszéléseket egyúttal a jő tapasztalatok terjesztésére is felhasználják. (szi.) Távvezérlésű többorsós fúrógép Utat tör az elektronika • A MOSZKVAI távvezérlési üzemben elektroncsöves rendszert szerJ kesztettek, mely a tapasztalatok^ alapján szabályozni tanul. Külön-) bözö mérnöki rajzokat, diagrammá-/ V kat, a futószalagok mozgó alkatré-í l szeit stb. különbözteti meg. Nyolc-) száz kérdés közül a gép 796-ra he-' lyes feleletet adott. • A SZOVJET szakemberek egy) elektroncsöves számológépen öt óra) alatt határozták meg az előállításig költségeket a kész gyártmányok árá-í nak meghatározásánál. Bonyolult; i egyenlet-rendszert oldottak meg, több { mint 400 ezer müvelettel. • A GYORSÍTOTT elektroncsöves) > számológépek egy másodperc alatt egy/ millió műveletet végeznek. Most { olyan gépeket akarnak szerkeszteni, melyek 1 másodperc alatt 10 millió J műveletet végeznének. • A MOSZKVAI csőgyárban egy S berendezést szereltek fel a munka-/ rendszer irányítására a csövek elektronikus forrasztásánál. A berendezés ( nyilvántartja és ellenőrzi az egyes J tényezőket és ezeknek alapján meghatározza a forrasztás legjobb fel-/ tételeit és így biztosítja az állandó \ jő minőséget. A brnói árumintavásáron a szakemberek körében nagy érdeklődésnek örvend a VEN 20 jelzésű, távvezérlésű többorsós -fúrógép. A célgépet a kurími TOS-iizem dolgozói készítették a nagyméretű vegyipari gépelemed megmunkálására. Az új többorsós fúrógép egyszerre húsz fúrófejjel d(K> gozik s az előző gépekhez viszonyítva lényegesen nagyobb teljesítményt nyújt: a munka termelékenységét 13-szorosára növeli. A fúrógépet (képünkön) a Královo Pole-i Gépgyár kapja meg, ahol nagybnn hozzájárul majd ahhoz, hogy az üzem teljesíthesse a ráháruló nagy feladatokat. (ks) Műszaki együttműködés o haladás szoSgátatában (Tudósítónktól). — A brnói nemzetközi árumintavásár tizenegyedik napján az olasz expozíció került a figyelem középpontjába. Az olasz nemzeti napot úgy rendezték meg, hogy az kifejezze Olaszország nemzeti hagyományait, de mindenekelőtt ipari fejlettségét. A látogatók különösen az olasz FIAT gépkocsik iránt érdeklődnek, El a kezekkel Kubától! KpHEDYLondonban a napokban nagyszabású tüntetést rendeztek. A felvonulók a menet élén a következő feliratú táblát vitték: „Kennedy, el a kezekkel Kubától!" A résztvevők elítélték az USA igyekezetét, hogy Kuba és Nyugat-Berlin körül háborús hisztériát keltsen, állást foglaltak Nagy Britannia atomfegyverkezése ellen. (CTK képtávíró.) amelyek közt a nálunk is jól ismept FIAT-400-on kívül néhány elegáns, korszerű, újabb típusút is találunk, például a Fiat-300-at, a Fiat-1500-at stb., melyek aránylag kis méretűek, de ennek ellenére nagy sebességre képesek. Olaszországot egyébként még 35 vállalat képviseli Brnóban, melyek közül legismertebbek a Rix-különféle csapágyaival, a Fargat-tehergépkocsi alkatrészeivel, az Adamoli-lakkozott áruival, a Rava egyensúlyozó készülékeivel stb. Az olasz kereskedelmi és műszaki körök nagy érdeklődést tanúsítanak a hazánkkal való kapcsolatok iránt. Olaszország eddig a brnói árumintavásárok mindegyikében bemutatta műszaki nevezetességeit, és egyes szakaszokon szoros együttműködés alakult ki a csehszlovák és olasz szakemberek között. Az olasz iparvállalatokkal például a csapágygyártást illetően már több esetben kicseréltük elméleti és gyakorlati tapasztalatainkat. Tegnap a brnói árumintavásárt meglátogatta Luigi Preti úr, az olasz külkereskedelmi miniszter. « * » A szerdai nap — a hagyoipánypk sterint — főleg a szakemberek napja. Brnóban ez idén nemcsak a hazai látogatók száma nagyobb, mint ta-í valy, hanem a külföldieké is. Ugyanis eddig már több mint 15 000 külföldi szakember (a nyugati államokból közel 3 és fél ezren) keresték fel az árumintavásárt. A külföldi újságok tudósítói — akik a világ 40 országa* ból nagyszámban vannak Brnóban — kivétel nélkül nagy elismeréssel írnak a nenjzetközi ipari hemutatóról.