Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-20 / 260. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljeteJc! UJSZO SZIOVAKIA KOHHUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. szeptember 20. csütörtök * 30 fillér + XV. évf., 260. szám Több figyelmet, jobb szervezést & szocialista társadalmunk to­vábbi fejlődésének távlatairól fo­lyó vitának fontos szakaszába ér­tünk. A napokban a nyilvános pártgyűléseken már nemcsak a kommunisták, hanem a párton kí­vüli dolgozók tízezrei ls véle­ményt mondanak, javaslatokat tesznek, hogy azok a nagyszerű tervek, melyeket pártunk Közpon­ti Bizottsága a vitaanyagban meg­beszélés és megvalósítás céljából hazánk népe elé terjesztett, mi­előbb élő valósággá váljanak. Már eddig is jó néhány üzem­ben, állami gazdaságban, illetve szövetkezetben tartották meg a nyilvános pártgyűléseket. A kez­deti tapasztalatok azt igazolják, hogy általában az üzemi pártszer­vezetek alapos körültekintéssel készítették elő ezeket a vitameg­beszéléseket. Ezzel szemben a me­zőgazdasági üzemekben már most komoly mulasztások észlelhetők, amelyekre rá kell mutatni, hogy a hibákat még idejében orvosol­hassák. Az észlelt fogyatékossá­gok többnyire abból adódnak, hogy az egyes falusi, illetve szö­vetkezeti pártalapszervezetek nem látták, nem tudták teljes nagysá­gában felmérni az országos vita politikai és gazdasági jelentősé­gét. Nem készítették úgy elő a gyűléseket, hogy minél több dol­gozó véleményt mondjon, jóhisze­mű bírálatával, tanácsaival segít­se mielőbb tető alá hozni a közös ügyet. Pártunk Központi Bizottsága már a vitaanyag bevezető részé­ben hangsúlyozta: a párt elvárja minden egyes tagjától, hogy a leg­jobb tudása és képessége szerint vegyen részt a jövőnket, a boldo­gabb holnapunkat megalapozó vi­tából. A kommunistáknak köteles­ségévé tette: úgy szervezzék meg ezeket a vitamegbeszéléseket, hogy a dolgozók minél szélesebb rétegei vegyenek részt rajtuk. Rö­viden, minden állampolgár érez­zen felelősséget a szocialista tár­sadalom nagy ügyének építéséért. Helytelen volna és nem is fedné a valóságot, ha a fenti megállapí­tás alapján kategorikusan leszö­geznénk, hogy valamennyi falusi, vagy szövetkezeti pártszervezet beleesett az említett hibába. Ilyes­miről szó sincs, hisz már eddig is bebizonyosodott, hogy a falusi, szövetkezeti pártszervezetek dön­tő többsége igen is jól szervezte és jól irányítja a vitát. Megterem­tették a feltételeket a dolgozók széles körű kezdeményezésének kibontakoztatásához, ahhoz, hogy feltárják a rejtett tartalékokat, rámutassanak azokra a visszássá­gokra, amelyek mostanáig fékezői voltak az előrehaladásnak. Oda­hatnak, hogy a dolgozók javasla­taival már a jövő évi termelési terv kidolgozásában is számolja­nak, figyelembe vételükkel ké­szítsék el a következő évi terme­lési és pénzügyi tervet. Hazánk egyik legnagyobb szö­vetkezetének pártszervezete szin­tén azok közé a szövetkezeti párt­szervezetek közé tartozik, ame­lyek igen gondosan előkészítették a kongresszus előtti vitát. Amint ismeretes, a kolárovói szövetke­zet 5 és fél ezer hektáron gazdál­kodik. A szövetkezeti tagok közül több mint nyolcszáz tagja a párt­nak. Ezek az elvtársak hat párt­alapszervezetben tömörülnek, amelyeket az egészüzemi bizott­ság irányít. E bízottság fő felada­tának tekintette úgy irányítani a vitát, hogy a szövetkezet vala­mennyi tagja részleteiben is meg­ismerje a dokumentum tételeit. Megkülönböztetett figyelmet szen­telt azonban a mezőgazdaságot érintő problémáknak. Konkrétan, az ő esetükben a vita gerincét olyan kérdések képezték, mint például az állattfehyésztési termé­kek szerződéses eladásának ma­radéktalan teljesítése, az őszi munkák jól és idejében való el­végzése, a XII. pártkongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségek hiánytalan teljesítése. A kolárovói kommunisták meg­találták a módját annak, hogy még a nyilvános pártgyűlés meg­tartása előtt a szövetkezet vala­mennyi tagjával elbeszélgessenek a dokumentumban lefektetett cél­kitűzésekről. A nyilvános gyűlés beszámolóját már részben az így szerzett ta­pasztalatok, megjegyzések, javas­latok alapján készítették el. A szö­vetkezeti tagok megjegyzéseit a nyilvános gyűlésen még egyszer részletesen és alaposan megvitat­ták, s ezek a javaslatok képezték az elfogadott határozat alapját is. A nyilvános gyűléssel azonban nem tettek pontot a vita után. Az elfogadott határozatot a szövetke­zet tagsági gyűlésén is megtár­gyalták, ahol az egyes elgondolá­sokat máris konkretizálták és megvalósításuk érdekében meg­tették a szükséges intézkedése­ket. És most, térjünk vissza a cikk elején felvetett gondolathoz, ah­hoz, hogy akadnak olyan szövet­kezeti, illetve falusi pártszerveze­tek is, amelyek fő feladatuknak a nyilvános gyűlés összehívását és a határozat megfogalmazását tekintették. Mellőzték azonban a legfontosabbat, azt, hogy a dolgo­zók széles tömegei mondjanak vé­leményt. Enélkül pedig a határo­zatok sem lehettek olyanok, mint amilyent elvárnánk. A michalovcei járásban megtartott 14 nyilvános gyűlésről például 9 olyan hatá­rozat érkezett pártunk Központi Bizottságához, amelyek minden konkrét javaslatot nélkülöztek, csupán egyetértésüket fejezték ki a vita anyagával kapcsolatban. Arról azonban egy szóval sem em­lékeztek meg, mit tesznek a kitű­zött feladatok megvalósítása ér­dekében. És ez baj. Megtörtént az is, hogy a luče­neci, zvoleni és trnavai járások egyes községeiben el kellett ha­lasztani a nyilvános gyűléseket, mivel a pártszervezet a nyilvá­nos gyűlések megrendezése előtt egyáltalán nem folytatott megbe­széléseket a dolgozókkal, ami cda vezetett, hogy a beszámolók, és az előkészített határozati javasla­tok is formálisak voltak. A dol­gokról csupán általánosságban be­széltek, a határozatok nem tartal­mazták és nem is tartalmazhat­ták az illető község, szövetkezet dolgozóinak nézeteit, javaslatait. Nem elég azonban most meg­állapítani, hogy esetenként ilyen hibák is előfordulnak. Ha csak ezt tennénk, fél munkát végeznénk. Most az a fontos, hogy pótoljuk a mulasztásokat. Ezen a téren sok függ a járási pártbizottságoktól. Beható politikai és szervező se­gítségnyújtás révén hassanak oda, hogy az esetleges mulasztások mi­előbb orvoslást nyerjenek és ne legyen olyan dolgozó a mezőgaz­daságban sem, aki hozzászólásá­val, tanácsával, javaslatával ne járulna hozzá a nagyszerű távla­tok mielőbbi megvalósításához. ÜGYE, MILYEN LESZ k HOLNAP SOSEM ÄRT AZ ŐSZINTE SZÖ • A TÉNYEK BIZONYÍTANAK • A LEHETŐSÉ­GEK MÉG NINCSENEK KIMERÍTVE • MINDENKINEK VAN MONDANIVALÓJA Akárcsak az ország más helyein, a komárnói járásban is élénk, sok irányú vita folyik a jövőnket kör­vonalazó dokumentumról. A szövet­kezetekben, állami gazdaságokban, üzemekben, hivatalokban megfontol­tan, körültekintően tanácskoznak a dolgozók. Véleményt mondanak, kez­deményezően lépnek fel, megmond­ják mit tettünk jól, mit csinálhat­nánk még jobban, hogy a közös cél, a közös érdek, mielőbb valósággá váljék. Helyes dolog az is, hogy a tanácskozásokat egybekapcsolják a jövő évi terv elkészítésével, az érté­kes, hasznos javaslatokat máris rögzí­tik a tervben. Ogy is mondhatnánk: a jó javaslatokat minden huzavonát elkerülve egyenesen átültetik a gya­korlatba. Tanuljunk az élenjáróktól A Komárnói Állami Gazdaságban a vita során az a nézet alakult ki, hogyha a dokumentumban körvonala­zott fejlődést sikeresen meg akarjuk valósítani, nem elégedhetünk meg csupán az emberek szorgalmával. Ma már ehhez több kell, mégpedig az, hogy a szorgalom tudással párosul­jon. Most, hogy a vita során értéke­lik az eddigi' eredményeket, saját ma­guk is látják, milyen óriási lehető­ségek állnak még rendelkezésükre. Maradjunk azonban a felvetett prob­lémánál, vagyis a tanulásnál. Ezt az állami gazdaság dolgozói nem csak úgy értelmezik, hogy állandóan bővítik szaktudásukat, hanem x úgy, hogy egymástól is „ellesnek" egyet­mást. Mert az igazat megvallva a Ko­márnói Állami Gazdaságban ma már szép számban vannak olyan dolgozók, akiktől tanulni lehet. Becsülettel teljesítik adott szavukat Pártunk közelgő XII. kongresszu­sának tiszteletére itt is értékes kö­telezettségvállalások születtek. Úgy­szólván alig akad olyan dolgozó a gazdaságokban, aki valamilyen for­mában ne volna részese annak a nagyszerű törekvésnek, amelynek vég­ső célja a kitűzött feladatok túltelje­sítése. Adott szavuK értékét pedig konkrét tények, eredmények bizonyít* ják. A zlatnái részleg kertészcsoport­ja például a tervezett 440 mázsa zöld­ségféleség helyett 644 mázsát ter­melt. Az állattenyésztők sem maradnak le A termelésnek ebben az ágazatában ls vannak már olyan dolgozók, akik­től tanulni lehet. És itt újból hang­súlyozni kell annak a helyességét, hogy az üzemi pártszervezet a fel­adatok megvitatása során éppen ezek­nek a példáknak a figyelembevéte­lével foglalt álláspontot a termelési feladatok megvalósításával kapcsolat­ban. Sőt felkéri az egyes kiváló dol­gozókat, hogy a vita során beszélje­nek munkamódszereikről, tapasztala­taikat, tudásukat tegyék közkinccsé, mert az olyan emberektől, mint pél­dául Csücs András tehenes, csakugyan lehet tanulni. Igazgatósági méretben is az éldolgozók kö?é tartozik. Napi fejési átlaga, meghaladja a 10,5 li­tert. Helytállnak az asszonyok A kezdeményezésben, munkában egyaránt példát mutatnak a gazdaság asszonyai is. Sőt közöttük is nem egy olyan akad, akiktől szorgalmat, tettrekészséget lehet tanulni. Beke Mária borjúgondozó például elsők között tett kötelezettségvállalást pár­tunk XII. kongresszusának tiszteleté­re. Azt ígérte, hogy a napi súlygya* rapodást 60 dekára emeli. Ezt ígér­1 te, és ma már 81 dekás napi súlygya* rapodásnál tart. Tóth Erzsébet szin-* tén szorgalmával érdemelte ki azt a megtiszteltetést, hogy példaképül ál­lítsák a gazdaság többi dolgozója elé. A termelési tervből kifolyólag egy-egy tojótyúktól 93 tojást kellett volna elérnie. S a valóság? Ma már 124 darabnál tart. Negyedmillió baromfi A mezőgazdasági termelés szakosí­tásából eredőleg a komárnoi járási állami gazdaságok fokozatosan áttér­nek a baromfi nagyüzemi tenyésztésé­re. Ez annyit jelent, hogy. 1963-ba* már negyedmillió baromfi lesz tulaj­donukban, és 3,5 millió tojást kell termelniük. A gazdaság dolgozói már most készülnek arra, hogy ezzel a feladattal is sikeresen megbirkózhas­sanak. • » • Befejezésül még csak annyit: az állami gazdaságok kommunistái a vi­taanyag megtárgyalásának helyes for­máját választották, amikor az elért eredmények alapján vizsgálják a le­hetőségeket, és ezeket a megbeszélé­seket egyúttal a jő tapasztalatok ter­jesztésére is felhasználják. (szi.) Távvezérlésű többorsós fúrógép Utat tör az elektronika • A MOSZKVAI távvezérlési üzem­ben elektroncsöves rendszert szer­J kesztettek, mely a tapasztalatok^ alapján szabályozni tanul. Külön-) bözö mérnöki rajzokat, diagrammá-/ V kat, a futószalagok mozgó alkatré-í l szeit stb. különbözteti meg. Nyolc-) száz kérdés közül a gép 796-ra he-' lyes feleletet adott. • A SZOVJET szakemberek egy) elektroncsöves számológépen öt óra) alatt határozták meg az előállításig költségeket a kész gyártmányok árá-í nak meghatározásánál. Bonyolult; i egyenlet-rendszert oldottak meg, több { mint 400 ezer müvelettel. • A GYORSÍTOTT elektroncsöves) > számológépek egy másodperc alatt egy/ millió műveletet végeznek. Most { olyan gépeket akarnak szerkeszteni, melyek 1 másodperc alatt 10 millió J műveletet végeznének. • A MOSZKVAI csőgyárban egy S berendezést szereltek fel a munka-/ rendszer irányítására a csövek elekt­ronikus forrasztásánál. A berendezés ( nyilvántartja és ellenőrzi az egyes J tényezőket és ezeknek alapján meg­határozza a forrasztás legjobb fel-/ tételeit és így biztosítja az állandó \ jő minőséget. A brnói árumintavásáron a szakemberek körében nagy érdeklődésnek ör­vend a VEN 20 jelzésű, távvezérlésű többorsós -fúrógép. A célgépet a ku­rími TOS-iizem dolgozói készítették a nagyméretű vegyipari gépelemed megmunkálására. Az új többorsós fúrógép egyszerre húsz fúrófejjel d(K> gozik s az előző gépekhez viszonyítva lényegesen nagyobb teljesítményt nyújt: a munka termelékenységét 13-szorosára növeli. A fúrógépet (ké­pünkön) a Královo Pole-i Gépgyár kapja meg, ahol nagybnn hozzájárul majd ahhoz, hogy az üzem teljesíthesse a ráháruló nagy feladatokat. (ks) Műszaki együttműködés o haladás szoSgátatában (Tudósítónktól). — A brnói nem­zetközi árumintavásár tizenegyedik napján az olasz expozíció került a figyelem középpontjába. Az olasz nemzeti napot úgy rendezték meg, hogy az kifejezze Olaszország nem­zeti hagyományait, de mindenekelőtt ipari fejlettségét. A látogatók különösen az olasz FIAT gépkocsik iránt érdeklődnek, El a kezekkel Kubától! KpHEDY­Londonban a napokban nagyszabású tüntetést rendeztek. A felvonulók a menet élén a követke­ző feliratú táblát vitték: „Kennedy, el a kezekkel Kubától!" A résztvevők elítélték az USA igyeke­zetét, hogy Kuba és Nyu­gat-Berlin körül háborús hisztériát keltsen, állást foglaltak Nagy Britannia atomfegyverkezése ellen. (CTK képtávíró.) amelyek közt a nálunk is jól ismept FIAT-400-on kívül néhány elegáns, korszerű, újabb típusút is találunk, például a Fiat-300-at, a Fiat-1500-at stb., melyek aránylag kis méretűek, de ennek ellenére nagy sebességre képesek. Olaszországot egyébként még 35 vállalat képviseli Brnóban, melyek közül legismertebbek a Rix-különféle csapágyaival, a Fargat-tehergépkocsi alkatrészeivel, az Adamoli-lakkozott áruival, a Rava egyensúlyozó készü­lékeivel stb. Az olasz kereskedelmi és műszaki körök nagy érdeklődést tanúsítanak a hazánkkal való kapcsolatok iránt. Olaszország eddig a brnói áruminta­vásárok mindegyikében bemutatta műszaki nevezetességeit, és egyes szakaszokon szoros együttműködés alakult ki a csehszlovák és olasz szakemberek között. Az olasz ipar­vállalatokkal például a csapágygyár­tást illetően már több esetben kicse­réltük elméleti és gyakorlati tapasz­talatainkat. Tegnap a brnói árumintavásárt meglátogatta Luigi Preti úr, az olasz külkereskedelmi miniszter. « * » A szerdai nap — a hagyoipánypk sterint — főleg a szakemberek nap­ja. Brnóban ez idén nemcsak a hazai látogatók száma nagyobb, mint ta-í valy, hanem a külföldieké is. Ugyanis eddig már több mint 15 000 külföldi szakember (a nyugati államokból kö­zel 3 és fél ezren) keresték fel az árumintavásárt. A külföldi újságok tudósítói — akik a világ 40 országa* ból nagyszámban vannak Brnóban — kivétel nélkül nagy elismeréssel ír­nak a nenjzetközi ipari hemutatóról.

Next

/
Thumbnails
Contents