Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-10 / 219. szám, péntek

Fejlesszük szocialista társadalmunk alkotó erőit '{Folytatás a 4. oldalról) | ben nagyon fontos helyet töltenek p széleskörű népi ellenőrzést fog- majd be. Ez újabb további lépést ják képviselni és irányító, valamint jelent hazánk demokratikus jellegészervező tevékenységük rendszeré- nek elmélyítése útján. Az életszínvonal emelkedése a termelőerők fejlődésétői függ Á társadalom fejlesztésének távlatairól szóló dokumentumnak aránylag jelentős része foglalkozik az életszínvonal kérdéseivel. Feltételezhető, hogy evvel kapcsolatban a vita igen gazdag lesz, ezért a problémákat és a javaslatokat igen nyíltan vetjük fel, hogy a dolgozók még mélyrehatóbban tudatosítsák az öszszefüggést a népgazdaság, a termelési és a tervteljesítési eredmények, főleg a terv minőségi mutatóinak teljesítése és az életszükségletek kielégítésének lehetőségei között. Áz utóbbi időben olyan hírek terjedtek el nálunk, mintha emelni akarnánk számos gyártmány és közszükségleti cikk árát. Beszélnek a hús, a bútor és más cikkek árának emeléséről, valamint pénzreformról is. Rendeztük a ruhaszárító csipeszek, a nyújtófák és néhány más fából készült gyártmány árát. Erre azért volt szükség, mert termelésük nem volt jövedelmező és egyetlen vállalat sem akarta veszteséggel előállítani ezeket az árukat. A nagykereskedelmi ár megmaradt az 1953. évi szinten, ezért mind a termelési, mind a kereskedelmi árat rendeznünk kellett. Aláhúzom, hogy semmiféle ilyen célkitűzésünk nincs. Ezt céltudatosan terjesztik vagy a pánikkeltéssel számoló emberek, vagy a kishitűek. Ojból hangsúlyozom, hogy több húst juttatunk a piacra mint tavaly, bár főleg választékban nem tudjuk mindig kielégíteni a gyakran mesterségesen és fölöslegesen különféle pánikkeltő hangulatok utján növelt keresletet. Még egyszer hangsúlyozom, hogy továbbra is az életszínvonal emelésének útján fogunk haladni, éspedig emelni fogjuk a béreket és a társadalmi foj' asztást, főleg a többgyermekes családok esetében, másrészt pedig gazdaságunk fejlődéséhez és lehetőségeihez igazodva az árakat is csökkentjük. Ez a mi utunk, ez a célunk. Az eddigi fejlődésből láthatjuk, hogy erről a célkitűzésről nem mondtunk le. Ojra nyiltan kijelentem, hogy az életszínvonal emelkedése kizárólag népgazdaságunk fejlődésétől, tehát attól függ, hogy többet, jobban és olcsóbban termeljünk. Csak így fog gyarapodni az egész társadalom gazdasága, szépülni az ember sokoldalúan gazdag élete. A többi között az új állami árbir zottság egyik feladata az lesz, hogy tevékenységével ezen a téren segítséget nyújtson a helyes árpolitika megvalósításában. Egy további probléma, mellyel foglalkozni szeretnék az életszínvonallal kapcsolatban, a nyugdíjbiztosítás kérdése. A dokumentum egyik része minden bizonnyal kiváltja a dolgozók fokozott érdeklődését. Valóban legfőbb ideje, hogy a nyugdíjbiztosításból kiküszöböljük a múlt minden maradványát és teljes mértékben összhangba hozzuk a szocialista társadalom helyzetével és továbbfejlesztésének érdekeivel. Minden tény arról tanúskodik, hogy dolgozóink aktív életkora meghosszabbodik és a Jövőben még hosszabb lesz. Ezért létre kell hoznunk annak minden feltételét, hogy a dolgozók minél tovább részt vehessenek a munka folyamatában. Ez a társadalom érdekét szolgálja, de összhangban áll az ember munkához való viszonyának további alakulásával és a következő időszakban a munka vonzóerejének növekedésével is. Ezért teljesen helyénvaló növelni a nyugdíjbiztosítás befolyását a munkafolyamatban való hosszabb részvételre és előnyben részesíteni a gyermektelen nőkkel szemben a gyermekes anyákat. A dokumentum javaslatai világosan feltüntetik, hogy milyen konkrét intézkedésekkel kívánjuk "tökéletesíteni nyugdíj- és szociális biztosításunk rendszerét. Meggyőződésünk, hogy dolgozóink a kongresszus előtti vitában ezeket a javaslatokat helyesen fogják fel és megértik, hogy a kommunista társadalomban a munka az ember alapvető tevékenysége és nem a nyugdíjra jogosító korhatár a döntő. A jövő embere képességei szerint fog dolgozni és szükségletei szerint krészesül a társadalmi javakból. Ezek a szükségletek a társadalom, természetesen már a kommunista társadalom lehetőségeihez igazodnak majd. Javaslatainkban abból indulunk ki, hogy minden dolgozó 60 éves korában nyugdíjjogosult. Saját ügye, él-e ezzel a jogával. Megfaielő beosztásban fizikai és szellemi képességeihez mérten tovább dolgozhat. Ezért, ha szükségessé válik, hogy az ember kiváljon a munkafolyamatból, akkor nem az lesz a döntő körülménv, ho&y hatvan, ötven avagy hatvanöt éves. Szék i szocialista társadalmunk továbbfejlesztésének távlataival foglalkozó dokumentum egyes alapvető kérdései, amelyek lényegében összefüggnek a gazdasági élettel. Szilárdítsuk a nép politikai-erkölcsi egységét Csehszlovákia Kommunista Pártjb Központi Bizottságának áprilisi plenáris ülésén hangsúlyoztuk, hogy szocialista társadalmunk távlatainak elválaszthatatlan részei a népgazdaság kérdései mellett az ideológiai kérdések is. Ennek teljes egészében tükröződnie kell a vitában is és a párt XII. kongresszusának tárgyalásain. Ki szeretném emelni a dokumentum néhány alapvető fontosságú részét, amelynek rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk. Elsősorban népünk politikai-erkölcsi egysége további szilárdításáról, szocialista társadalmunk erősítéséről és fejlesztéséről van szó. Ehhez a következő években természetszerűen létrejönnek a kedvező feltételek. Az ipar és főleg a mezőgazdaság termelőerőinek növekedése, a szocialista termelési viszonyok megszilárdulása és elmélyülése alapján fokozatosan végbemegy nemcsak a mezőgazdasági munka jellegének átalakulása, hanem egyben társadalmunk két baráti osztályának, a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság osztályának fokozatos közeledése is. Világos, hogy ez az átalakulás könnyíti és meggyorsítja szocialista rendszerünk szilárd politikai és gazdasági egységének kialakítását. Ez az egység — és ezt állandóan szem előtt kell tartanunk — a szocializmus feltételei között csak akkor jön létre és szilárdul meg, ha a társadalom túlnyomó többsége betartja a szocialista erkölcs szabályait és normáit, ha elsősorban az egész nép teljes egységben, egyező nézetekkel tekint a párt politikájára és feladataira, a bel- és a külpolitika terén, ha helyesen értelmezi a szocialista állam küldetését. Ezért foglalkozik a dokumentum oly nagy figyelemmel pártunknak, mint az ideológiai tevékenység központjának vezető szerepével és feladatkörével, ezért hangsúlyozza azokat az alapvető elveket, amelyeken pártunk épül, amelyek szerint él, élt ! és amelyeket a jövőben is rendíthetetlenül követni fog. Nem véletlenül beszélünk olyan ! alapelvekről, mint a proletárnemzetköziség, az osztályharc, a demokratikus centralizmus és a párton belüli demokrácia, a pártfegyelem, a bírálat és az önbírálat. Ezek az elvek jelentik pártunk tevékenységének alapját és betartásuktól függ a párt munkájának ás egészséges belső életének sikere. Ezért kell határozottan fellépni azokkal szemben, akik elvétve ugyan, de megkísérlik az alapelvek megszegését. Ezek az emberek, akik többnyire burzsoá származásúak vagy a burzsoázia volt kiszolgálóinak sorából toborzódnak, igen fondorlatosan gyakorolják 1 bomlasztó tevékenységüket. A dolgozók előtt látszólag úgy lépnek fel, mintha csak fogyatékosságainkat akarnák megszüntetni, valójában azonban bizalmatlanságot akarnak kelteni a párt politikájával és szerveivel szemben. Nekünk természetesen teljes mértékben érdekünk, hogy életünk minden szakaszán fejlődjön a bírálat és az önbírálat, amelynek jelentőségét a szocialista társadalom fejlesztésében hangsúlyozza a párt új alapszabályzatának tervezete is. Ugyanakkor azonban kijelentjük, hogy a bírálat örve alatt nem tűrhetjük a párt és elvei ellen irányuló alattomos, ellenséges támadásokat. Ojra hangsúlyozzuk, hogy pártunk a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom része, hogy rendíthetetlenül tagjai vagyunk a szocialista államok nagy családjának. A szocialista társadalom, amelynek egyik láncszeme vagyunk, nemcsak biztonságunk záloga, hanem egyben népgazdaságunk kedvező feltételeinek megteremtője is. Ojra hangsúlyozzuk, hogy pártunk a munkásosztály pártja, amely nemcsak a kapitalizmus, a fasiszta megszállók elleni és a szocializmus építéséért vívott harcban volt a vezető erő, hanem ma is a legfontosabb társadalmi tényező és az lesz a jövőben is. Élenjáró szerepe elsősorban abból ered, hogy a munkásosztály egybefonódik a túlsúlyban levő össznépi tulajdonnal, amelynek keretében a leggyorsabb a termelőerők fejlődése, és állandóan tökéletesednek és szilárdulnak a szocialista* termelési viszonyok. A munkásosztályt továbbá nem terhelik a magántulajdonosi szokások és csökevények. Ellenkezőleg — életmódját, a társadalom érdekei iránti állásfoglalását tekintve a leggyorsabban eleget tud tenni azoknak a követelményeknek, amelyeket az emberrel szemben a szocializmus és a kommunizmus támaszt. Erről tanúskodik a sok ezer szocialista munkabrigád, a termelésben, a politikai és a közéletben az áldozatkész munka szemléltető példáját nyújtva. Ezek a brigádok harcolnak az együttélés és a társadalmi kapcsolatok új formáinak érvényesítéséért. A munkásosztály szocialista társadalmunk politikailag legszilárdabb része, további előrehaladásunk leggazdagabb forrása. Vannak még nálunk emberek, akik ezt nem tudatosítják vagy nem akarják tudatosítani, igyekeznek becsmérelni a munkásosztály művét, sőt nevetség tárgyává tenni áldozatikészségét és azt az akaratát, hogy szocialista módra kíván élni és dolgozni. Ennek véget kell vetni. Nem tűrhetjük, hogy bárki rosszindulatúan pusztítsa a nehezen. fáradságosan növekvő új hajtásokat. Az ideológiái téren kitűzött további feladat a szocialista demokrácia elmélyítése ami teljes mértékben összhangban áll az államunk jellegében végbement lényeges változásokkal. Államunk mindinkább felveszi az össznépi állam vonásait. A dokumentum pontosan kijelöli előrehaladásunk útját; Hangsúlyozni szeretném, hogy a szocialista demokrácia sokoldalú fejlesztése a lakosság bevonása az igazgatásba, tevékeny részvételének növelése a közéletben semmiképpen nem áll ellentétben a demokratikus centralizmus ás a központi irányítás megszilárdítását célzó jelenlegi törekvéseinkkel. Ellenkezőleg. Á dolognak ez a két oldala összhangban áll, az egyik feltételezi a másikat. Ez nagyon szemléltetően kifejezésre jut mind a nemzeti bizottságok és választott szakbizottságaik szerepének indokolásában, mind a népi ellenőrzés létrehozására irányuló javaslatban. Ez az intézkedés kifejezésre juttatja a magas fokú demokráciát, s ugyanakkor azonban az a küldetése, hogy különféle helytelen lokális irányzatokkal szemben rendíthetetlenül oltalmazza a társadalmi érdekeket. Az önök elé terjesztett dokumentumban újra kiemeljük a műveltség jelentőségét, amely a szocialista építés befejezésének és a kommunizmus építésének elengedhetetlen feltétele. Mi eddig elsőrendű figyelmet fordítottunk az általános műveltség növelésére. Erről továbbra is gondoskodni fogunk, a ma és a jövő szükségletei azonban arra késztetnek, hogy különleges figyelmet szenteljünk a főiskoláknak. elsősorban a műszaki és természettudományi ágazatnak, ami nemcsak a tudományos munka színvonalának emelését teszi lehetővé, hanem elsősorban a termelés megszilárdítását. Ennek érdekében már intézkedésket tettünk a főiskolák végzett hallgatóinak gyakorlatát illetően. A nép tudatára, a társadalmi viszonyokra erős befolvást gyakorolnak majd azok a mélyreható változások, amelyek a termelőerők, a termelési viszonyok és a szocialista demokrácia fejlesztéséből erednek, és amelyekkel távlatilag 1970-ig számolunk. Ezek a változások, a szocialista haza építésében való aktív, tevéneny részvétel a szocialista gondolkodásmód megszilárdításának, a szocialista és a kommunista ember nevelésének objektív alapja lesz. Hiba volna azonban csak abban bízni, hogy a szocialista termelési viszonyok és a munkában való részvétel önmagában is elegendő az emberek tudatának, gondolkodásmódjának átalakulásához. Ezért aláhúzzuk a párt ideológiai munkájának jelentőségét, amelynek küldetése fejleszteni a szocialista és kommunista öntudatot, népünk politikai és munkaaktivitását. Pártunk ideológiai munkájának a következő időszakban a dolgozók eddiginél nagyobb körére kell befolyást gyakorolnia, elsősorban jobban, gyorsabban ás határozottabban, harciasabban kell megvilágítania a pártpolitika minden kérdését, egyszóval az országépítés és a szocialista társadalmi viszonyok megszilárdításának közvetlen eszközévé kell válnia. Az eszmei befolyás erősítése népünk rendíthetetlen egységének és párthoz való felzárkózásának, a párt irányvonalának teljesítését célzó közös igyekezetének, kommunista pártunk eszmei és szervezeti egységének feltétele. Ez nemcsak a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom, hanem pártunk egész történetének tapasztalata is. Gondoskodnunk kell tehát arról, hogy ,mind több dolgozó elsajátítsa a marxizmus-leninizmus elméletét és önállóan tudjon tájékozódni a párt politikájában. Ogy vélem, jogosan mondhatjuk, hogy kevesebb volna a fogyatékosság gazdasági és más jellegű tevékenységünkben, nagyobb eredményeket mutathatnánk fel, nagyobb lenne a munkaaktivitás és kezdeményezés, ha minden dolgozó mélyebben értené a társadalom és saját tevékenységének értelmét, hatását. Akkor tevékenységünk minden fokozatán több politikailag fejlett és felelősségteljes dolgozónk lenne. X szocialista munkaversenyben és a szocialista munkabrigádokban ma már ezrével dolgoznak olyanok, akik munkájukban nemcsak szükségszerűséget látnak, hanem messze megelőzve a többieket évek óta mind jobb eredményeket érnek el. A nevelésnek ezt az útját sokkal jobban ki kell használnunk. Amikor a munkához való szocialista viszony, nevelés szükségességet hangsúlyozzuk, arra gondolunk, hogy a munkának az ember elsőrendű szükségletévé kell válnia, amint azt Marx és Engels hangoztatta. Tudjuk, hogy a kommunizmusban az emberek munkájával és ismereteivel szemben támasztott igények igen nagyok lesznek. Ezéri is feladatunk társadalmunk minden tagját a munkához való szocialista viszonyra, arra nevelni, hogy fokozatosan elsajátítsa a kommunizmusban végzett munkához nélkülözhetetlen képessegeket és ismereteket. Az új alapszabályzat tervezet kifejezi a párt jelenlegi feladatait és célkitűzéseit Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának mai plenáris ülése elé terjesztettük pártunk új alapszabályzatának tervezetét is, amit a párton belüli vita után a XII. kongresszus elé terjesztünk. Pártunk mind ez ideig ahhoz az alapszabályzathoz igazodik, amelyet az 1952. évi országos konferencia fogadott el és 1954-ben a párt X. kongresszusa hagyott jóvá. Ez az alapszabályzat pozitív szerepet töltött be nemcsak mint pártunk alapvető törvénye, hanem alapelvei befolyásolták a párt és egész társadalmunk életének alakulását is. Az alapszabályzatban a szocializmus építése során számos módosítást eszközöltünk. Dúsítottuk a párt és a dolgozók általánosított politikai és szervezési, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom tapasztalataival. Ma társadalmunk politikai és gazdasági átalakulása, a szocialista alkotmány elfogadása és nem utolsósorban a párt fejlődése folytán az érvényben levő alapszabályzat egyes meghatározásai elavultak. Pártunknak szüksége van a szocialista társadalom fejlődésének megfelelő új alapszabályzatra, amely összhangban áll a párt célkitűzéseivel és feladataival, és amely a kommunis-, ták kezében életünk minden szakaszán a párt vezető szerepe további elmélyítésének eszköze lesz. A Központi Bizottság feladata ma annak megítélése, vajon a párt alapszabályzat-tervezete összhangban áll-e ezzel a célkitűzéssel és hogy ebben a megfogalmazásban terjesszük-e megvitatásra a párttagok elé. Az új alapszabályzat-tervezetben teljesen újszerűen szövegezzük meg a programot meghatározó bevezető részt. Ez a rész párt jellegének meghatározása mellett körvonalazza a pártnak, mint a munkásosztály élcsapatának történelmi útját a kapitalizmus és a fasiszta megszállók elleni harcokban, a szocializmus felépítéséért és győzelméért vívott küzdelemben, feladatait a szocialista társadalom továbbfejlesztésében és a kommunizmusba való átmenet előkészítésében. Helyesnek tartjuk, hogy az új alapszabályzat bevezető része tükrözze hazánk fejlődésének alapvető politikai vonatkozásait az elmúlt időszakban és kifejezésre juttassa a Szovjetunió Kommunista Pártja iránti viszonyunkat is. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy pártunk szilárdan az alkotó marxizmus—leninizmus talaján áll, engesztelhetetlenül harcol a revizionizmus és a dogmatizmus ellen, rendíthetetlenül őrködik a pártélet lenini alapelveinek szigorú betartása fölött. Ogy véljük, hogy összhangban áll nemzetközi hagyományainkkal, ha pártunk alapszabályzatában részletesebben foglalkozunk azzal hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja a nemzetközi kommunista mozgalom szerves része. Ogyszintén helyesnek tartjuk azt is, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja az új alapszabályzatban kifejezze a csehszlovák népnek a szovjet néppel és a szocialista tábor többi országának dolgozóival való szövetség ál! andő szilárdítására Irányuló törekvését. Kifejezésre juttassa, hogy a békés egymás mellett élés kérdéseiben az általános és a teljes leszerelésért vívott harcban a különböző társadalmi rendszerű államok közötti barátság fejlesztéséért vívott küzdelemben az alkotó leninizmus talaján áll. Ez kifejezésre juttatja pártunk hozzájárulását a béke és a haladás erőinek győzelméhez, a szocializmus kapitalizmus fölötti világméretű győzelméhez. Az alapszabályzat tervezetének programot körvonalazó része tehát lényegesen módosul az eddigi alapszabályzatokhoz viszonyítva. Ugyanakkor az alapszabályzat tervezetében módosul számos más pont is. Elsősorben újszerűen határozzuk meg a párttagság feltételeit, a párttagok jogait és kötelességeit. A párttag kötelességeiről szóló cikkelyben első helyre kerül a párttagnak az a kötelessége, hogy következetesen érvényesítse a párt politikáját, világítsa meg a tömegek előtt, megnyerje a tömeget megvalósítására, sajátítsa el a marxizmus—leninizmust, mutasson példát a munkához való kommunista viszonyban és magánéletében is. Minden kommunistának tudnia kell, hogy nemcsak a párt felel minden egyes tagjáért, hanem ugyanakkor minden párttag is felelős szervezete és az egész párt munkájáért. Minden kommunistának a pártpolitika érvényesítése harcosának kell lennie. Ezek a követelmények nagyon időszerűek. Az alapszabályzat-tervezet továbbá újszerűen fogalmazza meg a kerületi és a járási pártbizottságok szerepét és feladatait. Ezzel elsősorban azt a célt követjük, hogy növeljük e szervek plenáris üléseinek szerepét és tökéletesítjük irányító politikai-szervező, nevelő és ellenőrző tevékenységük színvonalát. Véleményünk szerint ez a helyes intézkedés, amely a kerületi és járási pártbizottságoknak lehetővé teszi a legkomolyabb feladatok megoldását és jelentősen hozzájárul a párton belüli demokrácia, a kollektív vezetés elmélyítéséhez, a járási és kerületi pártbizottságom valamennyi tagjának a járás és a kerület ügyeiért viselt felelőssége növeléséhez. Javasoljuk továbbá, hogy a járási és kerületi bizottságok ne irodákat, hanem elnökségeket válasszanak. Ezeknek a szerveknek feladata gondoskodni az illetékes pártbizottság plénuma határozatának megvalósításáról. Javasoljuk továbbá', hogy a pá-rt Központi Bizottságának politikai irodája helyett a Központi Bizottság elnökségét válasszák meg. Ogy véljük, hogy ez összhangban áll a párt hagyományaival és főleg megfelel a szocialista társadalom fejlődésének és a szocialista demokrácia állandó elmélyülésének hazánkban. Ez nem jelenti azt, hogy felújítják a pártelnök tisztségét. Nézetünk szerint az első titkár tisztsége jobb összhangban áll a kollektív tárgyalás és döntés alapelveivel. Az új alapszabályzat tervezetében nagy figyelmet fordítottun* az ellenőrzés jogéra. Az alapszervezetek ellenőrzési joga kiterjed a vállalat-vezetőségek munkájára ís, ami igen jelentős a népi ellenőrzés fejlesztése szempontjából. Egyben javasoljuk ennek az ellenőrzési jognak a kiterjesztését a tervezővállalatokban és a kutatóintézetekben működő alapszervezetekre is. Abból indulunk ki, hogy a termelőerők fejlődése mindinkább előtérbe állítja a tudomány és a technika szerepét. A -tervező vállalatok és irodák, a kutatóintézetek munkája jelentős mértékben meghatározza az új technika irányát, befolyásolja a termelés és a beruházási építkezés hatékonyságát. Az a körülmény, hogy az e szakaszokon működő pártszervezeteket felruházzuk a vállalat, illetve az intézet vezetőségének tevékenysége fölötti'ellenőrzés jogával, kétségtelenül hozzájárul a párt befolyásának növeléséhez és a munka tökéletesítéséhez ezekben az intézményekben. Csehszlovákia Kommunista Pártjának az EFSZ-ekben működő alapszervezeteire is javasoljuk újszerűen kiterjeszteni az ellenőrzés jogát. Semmiképpen sem akarjuk ezzel csökkenteni az EFSZ-ek életének demokráciáját, sem a vezetőség felelősségét a szövetkezet munkájúnak rendes menetéért. Az EFSZ-ekben jnüködő alapszervezeteket azért bízzuk meg az ellenőrzés jogával, hogy (Folytatás a 6. oldalonj 1962. augusztus 10. (J] SZÖ 5 *