Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-04 / 213. szám, szombat

A CSKP ÚJ ALAPSZABÁLYZATÁNAK TERVEZETÉHEZ Az eszmei és szervezeti egység — a párt életének és tevékenységének alapja A

CSKP áj szervezeti szabályzatának tervezete, melyet a Központi Bizottság a pártkongreszszus előtt vitára bocsátott, felbecsülhetetlen jelentőségű a párt élete és szocialista társadalmunk továbbfejlődése szempontjából. A vitában pártunk tagjai és tagjelöltjei állást foglalnak és kifejtik véleményüket, megteszik javaslatalkat az új alapszabályzat-tervezettel kapcsolatban. Ez jó alkalmat nyújt arra, hogy valamennyi pártszervezet megvizsgálja saját tevékenységét, a hatáskörében kifejtett politikai munkát összehasonlítsa az új alapszabályzat-tervezetben lefektetett követelményekkel. Mindenütt orra kell törekedni, hogy a pártmunka minél előbb elérje a megkívánt színvonalat. A vita ezt a célt akkor szolgálja a legjobban, ha az alapszabályzat-tervezet fő alapelveire összpontosul, amelyek döntően befolyásolják társadalmunkban a párt vezető szerepének további elmélyítését. E fő alapelvek egyike a párt eszmei és szervezeti egységének továbbszilárdítása. A párt életének, felépítésének és egész tevékenységének rendíthetetlen alapja az eszmei és szervezeti egység, sorainak összeforrottsága — szögezi le az új alapszabályzat-tervezet. Ez a megfogalmazás világosan kifejezi az egyik legfontosabb alapelvet, amelyet valamennyi marxista-leninista párt szeme fényeként őriz. A nemzetközi munkásmozgalom történetében számtalan példa Igazolja, hogy a kapitalizmus elleni harcban, valamint a szocializmus és a kommunizmus építése során a munkásosztály és az összes dolgozók élcsapatának szerepét csakis olyan párt tudja betölteni, amelyet sorainak egysége, tagjainak magas fokú öntudatossága és fegyelmezettsége jellemez. A párt egysége erejének és akcióképességének forrása. Legyőzhetetlen az a párt, amelynek tevékenysége a marxizmus-leninizmus tudományos tanításán alapszik és amely soraiban nem tűr meg semmiféle elhajlást, frakciózást, csoportosulást és viszálykodást. A proletariátusnak a hatalomért vívott harcában nincs más fegyvere, mint a szervezet — hangoztatta Lenin. A proletariátus csak akkor válik legyőzhetetlen erővé, ha a marxizmus elvei alapján megerősíti szervezeti egységét. Lenin megalkuvás nélkül harcolt minden támadás ellen, mely a párt egysége ellen Irányult, akár jobboldali, akár baloldali kísérletről volt szó. Min alapszik a párt egysége? Általában véve erre a kérdésre azt válaszolhatjuk, hogy a párt tudományos programjának szigorú betartásán, felépítésében és tevékenységében a lenini alapelvek következetes érvényesítésén. A kommunistákat elméletileg, gyakorlatilag, eszmeileg, politikailag és szervezetileg egyesíti a párt. A párt létének és egységének legfontosabb feltétele eszmei egysége, mely azon alapszik, hogy valamenynyi tagja elismeri és érvényesíti a marxista-leninista elméletet. Ezt az alapelvet a párt új alapszabályzattervezetének kezdő sorai leszögezik: „Csehszlovákia Kommunista Pártja az azonos elveket valló emberek — kommunisták — harci és legaktívabb szövetsége, mely önkéntes alapon egyesíti a Csehszlovák Szocialista Köztársaság munkásosztályának, parasztságának és értelmiségének legöntudatosabb tagjait." Aki a pártba belép, az magáénak vallja a párt programját és kötelezettséget vállal, hogy annak megvalósításáért aktívan fog harcolni. Mindez természetesen a szocialista öntudatosság bizonyos fokát tételezi fel. A párt egységének és tagjai magas fokú eszmei felkészültségének forrása a marxista-leninista elmélet mélyreható ismerete és alkotó érvényesítése. A párt csak azzal a feltétellel tud a mozgalomnak öntudatos jelleget biztosítani, megfelelő célokat és harci jelszavakat kitűzni, ha a marxizmus—leninizmus szilárd elméleti alapjaira támaszkodik, képes a marxizmus—leninizmus alkotó továbbfejlesztésére és határozott harcot folytat a burzsoá ideológia ellen. Lenin a párt életében az opportunizmus legveszélyesebb válfajának tartotta az elmélet jelentőségének lebecsülését. A Szovjetunió Kommunista Pártjának történetéből ismerjük Lenin harcát a revizionisták ellen, akik a marxizmus „kijavításának" és „megjavításának" leple alatt alá akarták ásni annak alapjait. Ismeretes, hogy Lenin milyen határozottan lépett fel a dogmatikusok ellen is. Irta: MATEJ LÚČAN, az SZLKP KB agitációs és propaganda osztályának vezetője Pártunk új alapszabályzatának tervezete következetesen szem előtt tartja a lenini elveket. „A pártot — hangsúlyozza a tervezet — egész tevékenységében a tudományos világnézet a marxista—leninista forradalmi tanítás vezérli, mely politikájának és mindennapi szervező munkájának alapja. A párt alkotó szellemben fejleszti a marxizmus—leninizmust, következetesen harcol a burzsoá ideológia minden megnyilatkozása, a revlzionizmus és dogmatizmus ellen." Napjainkban kiváltképpen nagy jelentőségű, hogy ezeket az alapelveket mélységesen megértse pártunk minden tagja és tagjelöltje. Minél magasabb színvonalon áll a társadalom, annál nagyobb a forradalmi elméiet jelentősége. A marxista—leninista elmélet alapos és alkotó elsajátítása a szocialista építés befejezéséért és a kommunizmusba való átmenet feltételeinek megteremtéséért vívott harc sikerének egyik alapvető követelménye. A kommunisták kitartásának, következetességének, a gazdasági, állami, kulturális, tudományos és ideológiai tevékenységben a pártosság követelményeinek be nem tartása elleni engesztelhetetlenségének fontos tényezője az elméleti felkészültség és a pártmunkában való aktív részvétel. Hazánk az építés leiadatait a világ fejlődésétől nem elszigetelten valósltja meg. A haladásért vívott harcunk szerves része a szocializmus és a kapitalizmus között a szocializmus világgyőzelmének eléréséért folyó küzdelemnek. A kapitalizmussal folytatott békés versengés a legkisebb mértékben sem gyengítheti a burzsoá ideológia elleni eszmei harcot. A marxizmus—leninizmus pozícióiból egy hajszálnyit sem adhatunk fel. Az imperialisták nem akarnak megbékélni a békés egymás mellett élés és versengés tényével és minden eszközzel harcot folytatnak ellenünk. Az állami politika színvonalára emelik a kommunistaellenes politikát. Minden rést kihasználnak arra, hogy behatoljanak a szocialista országokba és befurakodjanak a párt soraiba ls. A kommunistákat mindez éber figyelem re késztesse és a burzsoá ideológia elleni következetes harcra vezesse. Továbbra is gondosan kell őrködni afelett, hogy a pártot megvédjük az önző, karrierista és ingadozó elemek beférkőzése elől. Társadalmunkban még nem küzdöttük le teljesen a kapitalizmusnak az emberek gondolkodásában fennmaradt csökevényeit, a magántulajdonosi pszichológiát és erkölcsöt. A párt élő szervezet, tevékenységét nem légüres térben fejti ki, sorait állandóan új emberekkel tölti fel. Ezeknek az embereknek különböző a politikai ideológiai színvonala, eltérő tapasztalatokkal rendelkeznek. Fennáll tehát annak a lehetősége, hogy a pártba oda nem való emberek kerülnek be. Hogy ennek lehetőségét minél kisebbre csökkentsük, következetesen be kell tartani a párttagok és tagjelöltek egyéni kiválasztásénak az alapszabályzatban lefektetett elvét és a pártélet lenini normáit. V. I. Lenin az OSZDMP II. kongresszusán kijelentette: „Jobb, ha tlz olyan elvtárs, aki ténylegesen dolgozik, nem nevezheti magát párttagnak (akik valóban dolgoznak, nem hajhásznak clmeketl), mint ha egyetlen fecsegőnek joga és lehetősége van arra, hogy párttag legyen." (Lenin müvei. Szikra kiadás. VI. kötet 522. old.) A párttagok kiválasztásának ez a követelménye nem öncélú, hanem a kommunista párt építésének megingathatatlan alapelve, mely a munkásosztálynak élcsapata s ma egész társadalmunk vezető ereje. A kommunisták eszmei színvonala a párt egységének alapja — az ezzel szemben támasztott igények növekedése a párt összes tagjai és tagjelöltjel marxista—leninista nevelésének elmélyítését követeli meg. A párton .belüli nevelőmunka megerősítése az előfeltétele annak, hogy az egész társadalomban tovább fejlődjék a politikai nevelőmunkát Az új alapszabályzat-tervezet nagy figyelmet szentel a kommunisták eszmel-politikai nevelésének. Ennek fontosságát csaknem minden szakasz hangoztatja, a bevezető résztől kezdve a Központi Bizottság, a kerületi, a járási pártbizottságok és az alapszervezetek szerepének, jogkörének és feladatainak meghatározásán át a párttagok jogainak és kötelességeinek megszabásáig. Helyénvaló lesz tehát, he az új alapszabályzat-tervezet megvitatása során valamennyi pártszervezet megvizsgálja hatáskörében a politikai nevelőimunka helyzetét abból a célból, hogy ezen a téren már a közeljövőben lényeges -javulást érjenek el. A kommunista párt egységének biztosításához azonban nem elegendő csupán az eszmei egység. Az eszmei egységet a szervezet anyagi egységével, a pártélet sziláid normáival kell megerősíteni. A CSKP új alapszabályzatának tervezete teljes mértékben kifejezi a párt felépítésének és tevékenységének ezt a lenini követelményeit is. A párt szervezeti felépítésének vezérelve a demokratikus centralizmus. A demokratikus centralizmus visszatükrözi a demokrácia és a centralizmus egységét, mint a párt fejlődésének objektív törvényszerűségét. Magában foglalja azt, hogy alulról fölfelé a párt minden szervét választják; a pártszervek rendszeresen beszámolnak munkájukról a pártszervezetnek és a felsőbb szerveknek; a kisebbség aláveti magát a többség döntésének; a felsőbb pártszervek határozatai feltétlenül kötelezőek az alsóbb szervekre nézve. A demokratikus centralizmus megvédi a pártot a különféle bomlasztó, anarchista és frakciós elemektől és egyszersmind kedvező feltételeket teremt a párton belüli demokrácia fejlődésére. A párt minden tagjának jogában áll a pártpolitika kérdéseinek szabad és tárgyilagos megtárgyalása, kezdeményező javaslatokat tehet a különféle problémák megoldására és kiállhat ezek mellett. Valamennyi pártfunkcionárius választott, tisztségéből viszszahívható és tevékenységéről köteles beszámolni. A pártban a demokratikus centralizmus alapelve elválaszthatatlanul összefügg a kollektív vezetéssel, mely nélkül elképzelhetetlen lenne a pártszervek és -szervezetek rendes tevékenysége. Az új alapszabályzat-tervezet a párton belüli demokrácia fejlesztésének minden feltételét megteremti és egyúttal megszilárdítja a centralizmust. A demokratikus centralizmust nemcsak szervezési alaptételnek tartjuk, hanem egyszersmind politikai elvként értelmezzük. Az alapszabályzat például a párttag kötelességévé teszi, hogy következetesen érvényesítse a párt politikáját; harcoljon minden ellen, ami megszegi a párt politikájának elveit; küzdjön a magántulajdonosi gondolkodásmód csökevényei, s minden olyan törekvés ellen, melynek eélja a helyi, csoport- és személyt érdekek előtérbe helyezése az egész társadalom érdekeivel szemben. Ezeket a rendelkezéseket maga az élet követeli meg. Ismeretes, hogy némely vállalatban olyan 'módszerekkel hajszolják a nagyobb nyereséget, amelyek ellentétben állnak a társadalom érdekeivel. Ilyen módszerek például a gyártmányokkal szemben támasztott minőségi követelmények be nem tartása, a termékfajták választékának csökkentése, a gépek és berendezések karbantartásának elhanyagolása. A kommunistáknak harcolniuk kell az* ilyen jelenségek ellen és következetesen szem előtt kell tartaniok, hogy a nép érdekel felette állnak a helyi érdekeknek. ' Az alapszabályzat-tervezet hangsúlyozza a párt valamennyi tagjának felelősségét a párttal és a pártszervekkel szemben, ugyanakkor leszögezi, hogy minden pártszerv és -szervezet felelősséget visel tagjaiért. Az egész pártmunkában kifejezően növekszik a taggyűlések, valamint a járási és kerületi bizottságok plénumainak feladata. A tervezet kiemeli azt a követelményt, hogy a pártszervezetek többet tanácskozzanak a dolgozókkal és mindennapi munkájukban használják fel tapasztalataikat. A problémák konkrét megoldásakor olyan légkört kell teremteni, amelyben véleményét mindenki megmondja, amelyben minden ember egyenesen szükségét érzi annak, hogy aktívan részt vegyen a kqllektíva tanácskozásában. Ezeknek és további alapelveknek következetes érvényesítése a pártmunkában Jelentősen hozzájárul majd a párt egységének megszilárdításához. Társadalmunk gazdasági és kulturális fejlődésében új, kimagasló sikerek elérését fogja eredményezni. A párt eszmei és saervezeti egységének, a káderek nevelésének, a pártfegyelem megszilárdításának és a tömegek kezdeményezése fejlesztésének jelentős tényezője a bírálat és önbírálat. V. I. Lenin a bírálat és önbírálat jelentőségét rendkívül nagyra értékelte. A bírálat és önbírálat a fő színvonalasabb pártmunka egyik feltétele. A CSKP új alapszabályzatának tervezete ezeknek a lenini alapelveknek szellemében a pártbizottságoktól megköveteli, hogy mindenütt teremtsék meg a bírálat és önbírálat fejlesztésének kedvező légkörét. A pártbizottságok minden fontos problémát terjesszenek a dolgozók elé megítélés végett és felelősségteljesen Intézzék el a dolgozók javaslatait és megjegyzéseit. Tartsák szem előtt, hogy a bírálat és önbírálat csakis akkor fejlődik, ha a javaslatokat intézkedések követik, s ha esetleg nem kerülhet sor valamely javaslat megvalósítására, akkor ezt haladéktalanul meg kell magyarázni a dolgozóknak. Az új alapszabályzat-tervezet leszögezi azt az alapelvet, hogy megengedhetetlen a bírálat .bárminemű elfojtása, s tisztségükbe való tekintet nélkül felelősségre, kell vonni és pártbüntetéssel kell sújtani mindenkit, aki elfojtja a bírálatot. Az új alapszabályzat-tervezet szerint a párt irányvonalának szellemében a párt valamennyi tagja megítélheti minden pártszerv és -szervezet tevékenységét és a pártgyűléseken tisztségére való tekintet nélkül bírálni lehet a párt bármely tagját. Mindezek az alapelvek nagy jelentőségűek, amelyeket minden kommunistának, főleg pedig a funkcionáriusoknak el kell sajátítaniuk. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy még mindig találkozunk a bírálat elfojtásának eseteivel, s a dolgozók megjegyzéseinek és javaslatainak mellőzésével. Az ilyen ártalmas jelenségek ellen megalkuvás nélkül harcolni kell, mert gyengítik a párt egységét, csorbítják tekintélyét. Ugyanakkor meg kell védeni a pártott az olyan „bírálat" ellen, amely akadályozza a határozatok megvalósításáért folytatott egyöntetű harcot. A határozat elfogadása után minden kommunista köteles tevékenyen dolgozni teljesítésén, még akkor is, ha a döntés előtt valamely problémával kapcsolatban eltérő nézetet vallott. A pártba nincs helye sem a kötekedésnek, sem a kispolgári radikalizmusnak és személyes érdekeknek. Megengedhetetlen az olyan bírálat, amelyet a segítőkészség leplébe burkoltak ugyan, de a valóságban árt a párt érdekeinek. A párt erejének és egységének fő forrása a dolgozó tömegekkel való szoros kapcsolata. A tömegek támogatása nélkül a párt nem élhetne. A párt és a nép megbonthatatlan egysége, céljaik és törekvéseik azonossága szocialista rendszerünk egyik nagy vívmánya. A párt és a nép egysége pártunk több mint négy évtizedes harcának gyümölcse, melyet a nép boldog életéért vívott, a szocialista építés győzelmének eredménye. Mindez szocialista hazánk fejlődésének hatalmas mozgatóereje. V. I. Lenin mindig nagy gondot fordított arra, hogy a párt és szervezetei az élet szélesen áradó folyamatában dolgozzanak, egy pillanatra se szakadjanak el a néptömegektől, ismerjék szükségleteiket és helyeseli ki tudják fejezni óhajukat. Lenin a kommunista párt egyik legfontosabb jellemvonásénak tartotta a pártnak azt a képességét, hogy közeledjék a dolgozók széles tömegeihez, sőt bizo-. nyos mértékben egyesüljön vele. Másrészt viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy a dolgozó nép ereje abban rejlik, hogy szilárdan tömörül kommunista pártja köré. A párt nélkül, a párt vezető és Irányító szerepe nélkül elképzelhetetlen lenne a nép alkotó munkájának si-: kere. Kommunista párt nélkül ná-: lünk sem szenvedett volna veresé-' get a kapitalizmus és nem vihettük volna győzelemre a szocializmust. A kommunizmusért vívott harcban Ilyen dialektikus egységben kell látnunk a párt és a népmömegek feladatát. Az új pártalapszabályzat tervezete teljes mértékben kifejezi ezeket az alapelveket is. Hangsúlyozza, hogy a CSKP politikája a munkásosztály és az egész nép legfőbb érdekeit fe-i jezi kl, s a párt a nép ügyéért vl-i vott harcra létesült és a népet szol-! gálja. A társadalomban betöltött ven zető szerepe abban rejlik, hogy t u-i dományosan megalapozza és megszervezi a nép építő igyekezetét. Az új alapszabályzat továbbá abból a gondolatból indul ki, hogy a párt és a nép egysége nem automatikusari alakul ki, hanem azt szüntelenül szilárdítani kell. A párt számára ennek elérését lehetővé teszi: helyes politikai irányvonala; a legközelebbi cé-; lok és a végső cél világos értelmezése; a határozatok következetes megvalósításáért folytatott fáradhatatlan munkája; a tömegek körében végzett mindennapi szervező és politikai-nevelő tevéknysége, a nép el-i lenségei és a burzsoá ideológia el-i leni megalkuvás nélküli harca; tag-* jainak és funkcionáriusainak szerény-i sége. Befejezésül kijelenthetjük: most; amikor a szocializmus győzelme nyon mán hazánkban létrejött társadals munk szilárd erkölcsi-politikai egysége, amikor a pártot Csehszlovákia' egész népe támogatja, nálunk már semmiféle szociális alapja sincs a párton belüli elhajlásnak és frakció-: zásnak, leküzdhetetlen, mély ellenté-t tek keletkezésének, amelyek a párt soraiban szakadást Idézhetnének elő. A szocializmus és a nép egybeolvadt. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy gyengíthetnénk a párt egy-: ségének továbbszilárdításáért folyta-í tott törekvésünket. Társadalmunk erkölcsi-politikai egysége nem zárja kl ellentmondások keletkezését. Ezek az ellentmondások azonban nem antagonisztlkusak. A marxizmus—leninizmus alapján történő helyes megoldásuk végső soron a társadalom egységé-i nek újabb, magasabb színvonalú megszilárdulását eredményezi. Csehszlovákia Kommunista Pártja egységes és tapasztalt, a kapitalizmus és a fasizmus elleni harcokban és a szocializmus győzelméért folytatott küzdelemben megaoélozódott párt. A fejlett szocialista társadalom felépítéséért és a kommunizmusért vívott történelmi jelentőségű harcában pár-i tunk új, hatalmas fegyvert kap ke-: zébe — az új alapszabályzatot. IIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII A Zeliezovcei Állami Gazdaság dolgozói 50 hektáron termelnek dohányt. Képünkön Kovács Irén és Magdaléna Lehotská, az állami gazdaság dohánytermesztő csoportjának szorgalmas dolgozói. (L. Füle felv. — CTKj; 1962. augusztus 4. (Jj SZÖ 5 *