Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-28 / 237. szám, kedd

Á púchovi gumigyár eredményei és távlatai Az éswk-esehnrszági Konzerv- és Élesztőgyárak Ústí nad Labem-i predlicel 02 sz. üzemének dolgozói — az egyre nagyobb keresletet figyelembe véve — a készélelek nlagy, választékával látják el a fogyasztókat. Az üzemben e napokban mintegy 50 tonna Ízletes barackkompótot készítettek. Képünkön a készételeket szakszerűen raktározzák. (J. Dezort — ČTK — felvétele) Gyors ütemben épül a sered'i nikkelkohó (CTK) — A serecíi nikkelkohó építői e napokban arra készülnek, hogy a kohóraű több épületét adják át komplex próbaüzemeltetésre. Különösen a hőerőműről van szó, amely nemcsak a nikkelkohót látja majd el a szükséges gőzzel, hanem a helyi cukorgyárat is. Rövidesen sor kerül a redukciós kemencék próbaüzemeltetésére ls. Az első redukciós kemencét már begyújtották, hogy néhány héten belül kiszáradhasson a belső falazás és bebizonyosodjon, milyen minőségű a bratislavai Termostav kőműveseinek a munkája. A sered'i nikkelkohó teljes próbaüzemeltetését ez év október 1-ére tervezik. A kitűzött határidő betartásában rendkívül fontos szerep jut az ún. nedves üzemrészlegeknek. Sajnos, éppen e téren mutatkoznak nagy fogyatékosságok, mert a Stavoindustria, és a technológiai berendezések fő szállítója — a Kelet-Szlovákiai Gépgyár — nagyon lemaradt feladatai teljesítésében. Ez különösen arra vezethető vissza, hogy nincs elegendő szakképzett dolgozó a szerelőmunkák elvégzésére. Sok gondot okoz a csővezetékek összeszerelése is. A fogyatékosságok kiküszöbölése érdekében szerfölött szükséges lenne, hogy a košicei Kelet-Szlovákiai Gépgyár vezetősége az alszállító üzemek, de különösen a Král. Pole-i Gépgyár szerelő-részlegének vezetőivel együttműködve pontosabban rögzítené le az ütemterv-feladatokat, s a tervben megszabott határidők betartását lehetővé tevő módon szervezné meg a munkát. A CSKP XII. kongresszusának üzeme címért versenyzők közé tartozik a sninai Vihorlat is. Dicséretet érdemel az üzem darukészítö réaalege, mely felajánlásait példásan teljesíti. Abban, hogy a szerszámok jó minőségűek — nagy része van Juraj Bovan köszörűsnek is. Selejt nélkül dolgozik s normáját 121 százalékra teljesíti. Képünkön: Juraj Bovan munka közben. (A. Mičák - CTK felvétele) Ha az ember ellátogat valamelyik földművesszövetkezetbe és a munka menete iránt érdeklődik, csaknem mindig a „gumiabroncs-problémába" ütközik. A szövetkezetesek ugyanis sokszor jogosan panaszkodnak, inert traktoraik „mezítlábasak". Nyilvánvaló tehát, hogy ezek az érvelések amolyan „gumiabroncsválságra" figyelmeztetnek. Az igazi tényállásról akartunk meggyőződni, amikor ellátogattunk a púchovi Május 1. Gumigyárba, ahol a legnagyobb felelősséget viselő dolgozókkal — Vladimír Stratil igazgatóval, Anton Rackýval, a fejlesztőrészleg vegyészével, Pavol Veliő főtechnológussal és Emil Kačinec gépesítési technológussal beszélgettünk az említett problémáról. Tulajdonképpen három lényeges kérdést — a gumiabroncsok gyártása növelésének, minőségének és karbantartásának lehetőségeit elemeztük. Többet kell gyártani A gépkocsiforgalom állandó fokozódása következtében egyre több gumiabroncsra van szükség, hiszen ma már a személy- és tehergépkocsik, a motorkerékpárok, robogók, traktorok, autóbuszok, autódarúk, billenőszekrényes gépkocsik, lófogatú gumikerekű kocsik és egyéb járművek tízezrei közlekednek hazánk közutain. Magától értetődő tehát, hogy minél több a gumikerekű jármű közutainkon, annál több gumiabroncsra van szükség, arról nem is beszélve, hogy eleget kell tennünk a nagy külföldi megrendeléseknek is. Ez természetesen kizárólag a tervfeladatok példás teljesítésétől függ. A púchovi gumigyár dolgozóiról persze nem állíthatjuk, hogy nem teljesítik feladataikat. Ellenkezőleg. Tavaly 24 százalékkal növelték a gyártást és a következő években évente átlag 20 százalékkal kell fokozniuk a termelést. A termelési feltételeknek viszont ezekhez a nagyszabású feladatokhoz kell igazodniuk. Kačinec elvtárs ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a púchovi gumigyár termelése ez idő szerint még túlnyomórészt csak egyes műhelyekre összpontosul, s minél előbb gépsoros gyártásnak kell lépnie e termelési folyamat helyére. A púchovi üzemben ugyanis még az a helyzet, hogy egyes termelési műveleteket külön végeznek, vagyis nincs meg a közöttük szükséges szoros össszefüggés. Még aránylag sok a kétkezi munka, a fölösleges anyagkezelés és gyakori a nyersanyagok, valamint a félkészáruk ide-oda szállítgatása is. A gyár vezetősége már megkapta a személy és tehergépkocsik gumiabroncsainak gyártásához szükséges két gépsor tervét. Most már csak arról van szó, hogy a komárovi Buzuluk, a chrudími Transporta és a prágai Kovotechna idejében szállítsa le A „ŽILINA" VOLT AZ ELSŐ HAJÖ, amely hullámokat vert az oravai duzzasztó, a szlovák tenger vizén. Az utóbbi időben két további hajó is szállítja már az utasokat, naponta háromezret. a gépeket, amelyek üzemeltetése a munkatermelékenység 80 százalékos növelését eredményezhetné. A közeljövőben egy teljesen gépesített és automatikusan adagoló kaucsukkeverő is hozzájárul a gumigyár termelésének növeléséhez. Gumiiparunkban ez lesz az első különleges kaucsukkeverő, amelyhez hasonlóval csak a Szovjetunió dnyepropetrovszki, legkorszerűbben berendezett gumigyára rendelkezik. A legújabb elgondolású gyártási feltételeknek megfelelő új részleg lehetővé teszi a legegészségesebb munkafeltételek megteremtését és üzembehelyezése után harminccal kevesebb dolgozó végezheti a keverékek előkészítését. Világszínvonalú minőség elérésére törekszenek Ha gumigyáraink maradéktalanul eleget akarnak tenni a gumiabroncsokkal szemben támasztott igényeknek, akkor egyre jobb minőség elérésére kell törekedniük. Nem mindegy ugyanis, hogy tíz- vagy húszezer kilométert fut-e a gépkocsi ugyanazokkal a gumiabroncsokkal vagy sem. Világszerte mind jobban terjed a poliamid-abroncsok, sőt fémabroncsok használata. Ezek a kerékabroncsok nem textilszálakkal, hanem poliamid, illetve acélszállakkal vannak átszőve. A púchovi gumigyár dolgozói a Gottwaldovi Gumiipari és Plasztikus Technológiai Kísérleti Intézet dolgozóival szorosan együttműködve már szintén készítenek poliamid-abroncsokat. Anton Racký, a fejlesztési részleg vegyésze közölte, hogy legkésőbb két éven belül Púchovon is megkezdik a poliamid-abroncsok sorozatgyártását. Ennek legjobban gépkocsivezetőink és motorkerékpárosaink fognak örülni, mert tudvalevő, hogy a poliamidszálakkal átszőtt abroncsok kétszer annyi ideig használhatók, mint az eddigiek. Mivel magyarázható az újfajta gépkocsiabroncsok rendkívüli tartóssága? Egy új gumiabroncsnak személygépkocsi kerekén 42 000 km, tehergépkocsin pedig 62 000 km utat kell „kibírnia". A jjoliamid-abroncsok 80 000, illetve 100 000 kilométer utat is kibírnak. Ha a gépkocsiabroncsok jelenlegi használhatóságára vonatkozd adatokat vesszük alapul, akkor könynyen kiszámíthatjuk, hogy a poliamid-abroncsok használata évente csaknem háromnegyed millió gumiabroncs megtakarítását teszi lehetővé. A gumiabroncsok használhatóságának idejét az is jelentősen meghoszszabbítaná, ha két különleges rétegből készülnének. A külső rétegnek a súrlódás okozta kopásnak, a belsőnek viszont a magas fordulatszám következtében keletkezett nagy hőnek kell kiválóan ellenállnia. Az ilyen gépkocsiabroncsok gyártása azonban csökkentené az adott üzem munkatermelékenységét, de a valóban nagy megtakarításokat lehetővé tenné. A gumiabroncsok köpenyének futófelülete alatti kettős vastag gumiréteg (protektor) azonban csigás-csőpréssel is készíthető, ez a módszer pedig megakadályozhatná a munkatermelékenység csökkeuését. A púchovi gumigyárnak azonban egyelőre nincs ilyen gépe, és nincs kellőképpen megoldva az új technológiai eljárás meghonosításának problémája Kímélni kell a gumiabroncsokat! A felsorolt fogyatékosságok ellenére is nyilvánvaló, hogy « Púchovi Május 1. Gumigyár dolgozói a motoros járművek vezetőinek megelégedésére oldják meg a „gumiabroncsproblémát". Jogos tehát, ha szemrehányást tesznek a járművezetőknek, mert nem kímélik a gumiabroncsokat. Többnyire nem tartják be az előírásokat, helytelen méretű gumiabroncsokat használnak, kellő hozzáértés nélkül szerelik a kerekekre, mások pedig visszaélnek teherbíróképességükkel. Gumiiparunk értékesítő osztályának dolgozói egy nemrég végrehajtott ellenőrzés folyamán megállapították, hogy a járművezetőknek alig 50 százaléka tartja be a helyes tömítés szabályait, a többiek a szükségesnél csekélyebb mértékben tömített, vagy pedig túltömített gumiabroncsokon „futtatják" a járműveket. A tapasztalt járművezetők azonban tudják, hogy az így kezelt gumiabroncsok csak a lehetségesnél fele annyi ideig használhatók. Sok kárt okoznak természetesen a lelkiismeretlen karbantartók által elhanyagolt, hepe-hupás utak is. Az elmondottakból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a „gumiabroncsproblémát" semmiképpen sem oldhatjuk meg csak a termelés növelésével. Múlhatatlanul szükséges, hogy a járművezetők minél jobban kíméljék a gépkocsi-abroncsokat, az útkarbantartók viszont fokozottabb gondossággal végezzék felelősségteljes munkájukat. ALEXANDER MIARTUS Áz anyagi érdekeltség szélesebb körű érvényesítéséért az EFSZ-ekben A

mezőgazdasági termelés növelése jelentős mértékben függ az új, haladó formák következetes érvényesítésétől a termelés szervezésében éppúgy, mint annak gazdaságossá tételében. A termelés növelésének különösen hatékony eszköze az anyagi érdekeltség, amit a munka helyes díjazása útján érünk el. Az anyagi érdekeltség növelésének legfontosabb eszköze a prémium, amelyet megfelelően kell egybekapcsolni az alapvető díjazás rendszerével. Szövetkezeteinkben a termelés növelésének ezt az eszközét eddig nem használták fel eléggé hatékonyan, aránylag kevés EFSZ-ben kezdték meg a prémiumok fizetését. Nagyobb mértékben érvényesül a prémium vagy a kiegészítő jutalom az ipari növények hozamainak túlszárnyalása esetében. Ezt a jutalmat a dolgozóknak rendszerint kifizették anélkül, hogy figyelembe vették volna a költségek "nagyságát, valamint tekintet nélkül arra, milyen hozamokat ért el a csoport vagy a csapat egyéb gondjaira bízott terményeknél. Ez gyakran arra vezetett, hogy a dolgozók elhanyagolták egyéb feladataikat, például a takarmányfélék gondozását. Gyakran megtörtént az is, hogy az EFSZ kitűzött prémiumrendszeréről az év folyamán megállapították, hogy nem biztosították a tervben, nincs eszköz a kifizetésre, ezáltal a dolgozók bizalmatlanokká váltak a prémiumok iránt. Jelenleg, amikor EFSZ-eink nagy többsége már leküzdötte a kezdeti nehézségeket és bizonyos tapasztalatokra tett szert, a prémiumok eddigi formái már elavultak. Számos olyan EFSZ-ünk van, ahol új formákban biztosítják a prémiumalapot és azt az alapdíjazással célszerűen egybekapcsolva osztják el. \ prémiumokra nagy súlyt vet az EFSZ-ek új alapszabályzata ls, amelyben szó van prémiumalap létesítésé -ől. A prémiumokat tehát az ala]>díjazással együtt kell tervezni. E módszer különösen alkalmas azokban az EFSZ-ekben, ahol szilárd pénzbeli díjazást vezettek be, így a. prémiumok az alapdíjazás oszthatatlan részévé válnak. A prémiumokat — bár még nem teljesen a mintaalapszabályzat szerint — már számos szövetkezet alkalmazza a nyugat-szlovákiai kerületben. Míg 1959-ben a nyugat-szlc vákiai kerületben egy hektár mezőgazdasági földre húsz korona esett. 1960-ban már 31, 1961-ben pedig <:5 koronát osztottak el. Egyes járásokban, például a galantal, a trnavai és a Bratislava-vidék járásban 70 korona prémiumot fizettek egy hektár mezőgazdasági földre, ami körülbelül 30 koronával több az előző évinél. ^ fenti járásokban az össztermelés ls növekedett az előző évivel szemben, a tranavai járásban jéldául 6,4 százalékkal. Az idén EFSZ-eink na^y többségében az év folyamán prémiumalapot létesítettek az évi pénzügyi termelési tervben egyszerű prémiumok kifizetésére és esetleg nyereség utáni prémiumokra is. A

prémiumalap felosztSsára költségvetést kell kidc lgozni, tehát tervezni kell a prémiumok elosztását. A prémiumok elosztásának rint esetleg a különleges termelési egységek és az egyes prémiumfajták alapján dolgozzák ki. Emellett annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy az egyes ágazatokban betartsák a prémiumok és az alapdíjazás közötti arányt, mégpedig úgy, mint.az alapdíjazási és a prémiumalap között. A prémiumterv kidolgozása előtt a

t EFSZ 5—7 tagú bizottságot alakít, amelyben képviselve van valamennyi termelési ágazat. E bizottság feladata segíteni a prémiumterv összeállításában, valamint az egyes prémiumfajták rendszerének kidolgozásában, feltüntetve azokat a fő mutatókat, amelyek alapján a prémiumokat kifizetik és a feltételeket, amelyeket a dolgozónak vagy a kollektívának a prémium elnyeréséért teljesítenie kell. A prémiumok elosztásának tervjavaslatát, a prémiumrendszert a vezetőség a taggyűlés elé terjeszti jóváhagyásra. Az év folyamán a bizottság a vezetőséggel együtt figyelemmel kíséri az egyes prémiumok hatékonyságát és ellenőrzi a prémiumok elosztásának tervét úgy, hogy ne fordítsanak jogtalanul eszközöket olyan prémiumokra, amelyek zavart okozhatnának a többi tervezett prémium kifizetésében, ezáltal az egész prémiumrendszerben. Jóllehet, a szövetkezetnek választott bizottsága van a munkák normázására, jó volna a bizottságot a prémiumokkal kapcsolatos munkával is megbízni. CFSZ-eiiik mai színvonalát te' kintve a legalkalmasabbaknak azok a prémiumfajták mutatkoznak, amelyek megfelelnek EFSZ-eink fejtervét az egyes termelési ágak sze- i lődési fokának, ösztönzijs a dolgozókat a termelés növelésére és gazdaságossá tételére. A leghatékonyabbak és a legmegfelelőbbek azok a prémiumok, amelyek kiegészítik az alapdíjazást. Ezek a következők: egyszeri prémiumok az év folyamán: a) a növényi termelésben a sürgős és fáradságos munkák idejében való jó elvégzéséért, b) az állattenyésztési termelésben az egyes minőségi mutatók teljesítéséért, c) a termelésben általában a különösen fáradságos munkák jó és gyors elvégzéséért. Az év folyamán nyújtott egyszeri prémiumok főként a minőségi mutatókhoz és a tervfeladatok idejében való teljesítéséhez igazodnak, különösen azoknál a terményeknél, amelyek termelése a közös gazdaság fokozott érdekében áll és ahol az egyszeri prémiumok bevezetése konkrétan hat a termelés növekedésére. Az egyszeri prémium az érdem szerinti díjazás része, azért a munka •befejezése után azonnal fizetik ki és az EFSZ vezetőségének határozata, valamint a termelés szükségletei alapján szabják meg. A termelési terv túlszárnyalásáért járó prémiumot a csoportnak vagy csapatnak a termény betakarítása után, illetve az állattenyésztési termelésben a termelési terv túlszárnyalása után ajánlatos kifizetni. A növényi termelésben a prémiumot hasznos olyan' módon kifizetni, hogy tekintetbe vesszük mindazokat a növényeket, amelyekről a csoportnak vagy a csapatnak gondoskodnia kellett, mégpedig úgy, hogy az elért össztermelést összehasonlítjuk a tervezettel. A hozam túlszárnyalása esetében a csoport az elért túltermelésből kap prémiumot. A termelés összehasonlításánál figyelembe kell venni a piaci termelés teljesítését is, mert ebben tükröződik a termékek minősége. Indokolt esetben a prémium kifizetésére szánt összeget csökkenthetjük vagy növel-! hetjük. A prémium kiszámításánál tekintetbe vesszük a tervezett termelést költségeket. Ha e költségek indokolatlanul nagyok, az elért túltermelés-: bői le kell számítani a költség növelésének százalékát vagy pedig fordítva, kisebb költségnél a megtakarítást hozzá kell számítani a túltermeléshez. Az így megállapított összegből kell a prémiumot fizetni, mégpedig a termelési terv teljesítésénél a kővetkezőképpen: 100—110 százalékos tervteljesítés esetén a túltermelés 10—15 százalékát, 110—120 százalékos teljesítésnél a túltermelés 15—20 százalékát, 120— 150 százalékos túlteljesítésnél a túltermelés 20—25 százalékát fizetjük ki. A csoport vagy a csapat egyes tagjai számára az eloszlást az alapdíjazás szerint végezzük, nem számítva az alkalmi munkákat. Az állattenyésztési termelésben ajánlatos havonta rendszeresen (az alapdíjazással egyidejűleg) kifizetni a termelési terv túlszárnyalásáért járó prémiumot. A traktorosoknál az egyszerű prémiumokon kívül az EFSZ vezetőségének javaslatára ajánlatos prémiumot fizetni az egy hektárra számított költség csökkentéséért is (üzemanyag megtakarításért és javításokért) a GTÁ-kban meghonosodott gyakorlat szerint. Az önköltség csökkentéséért 11** zetett prémiumok azt a célt szolgálják, hogy a szövetkezetek gazdaságosabban járjanak el a költségek ráfordításánál. A prémiumoknak nagy jelentőségük van főként az állattenyésztési termelésben, ahol havonta figyelemmel kísérik az önköltséget s ennek alapján fizetik negyedévente a megtakarításért járó prémiumokat is. A prémium az elért megtakarításnak 20—30 százalékát teszi ki. Készpénzben azonban előlegként a jutalomnak csak a felét adják át. A tni-: Ül SZÓ 4 * 1962. augusztus 28.