Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-23 / 232. szám, csütörtök

Martovce múltja és jelene E

riport címébe Martovce helyett az ország bármelyik falujának nevét beírhattam volna. Mert arra vagyunk büszkék, hogy legkisebb tanyánkról ls köteteket lehetne írni, annyit fejlődtek a felszabadulás óta. Martovce azonban különösképpen megérdemli, hogy foglalkozzunk vele. Mesél a krónika Egy falu múl í jéban nem Igen szokott sok érdekesség lenni. Mégis lapoznunk kell a régi krónikát, mert Martovce jelenéről meddő doiog lenne múltja nélkül szólni. Ez a Nyitra és a Zsitva torkolatánál keletkezett község közel egy ezredéves múltra tekinthet vissza. Ezerötvenötben például már többször ís előfordul a „Martos" név az ügynevezett Tihanyi Alapító Levélben. A komáromi levéltár egyik 1247-ben kelt írásában pedig már konkrét feljegyzéseket is találhatunk a községről. Az is érdekes dolog, hogy amíg ez a falu magyar településként van iftegemlítve, addig a szomszédos Vékpuszta, az akkori Villa Welk, tiszta szlovák tanyaként szerepel. A falu történetére tulajdonképpen a közeli Nyltra és Zsitva nyomta rá bélyegét. Olyan árterületté változtatták ugyanis a község környékét,amilyennek messze földön nem akadt párja. Ez az árterület aztán részint A postás jóbarátként, részint meg ellenségként I Martovce jelene befolyásolta a lakosság sorsát. De pusztított itt nemcsak • betegség, üi emberek jöttek a régiek henemcsak az ellenség, hanem a sze- ] !y

ér

e. új szokásokat, új életformát hozott a felszabadulás. Martovcén is megszűnt a magángazdálkodás s vele szűnőben van az átkos „egyke" | ION RAHOVEANU I Túazdnt } S S génység és az elmaradottság is. Az egyke! Csölle nénivel a községháza mögötti libalegelőn ismerkedtem össze. Bár már a 83-ik esztendő is elszállt felette, mégis »ly annyira értelmes, hogy sok fiatal megirigyelhetné szellemi frissességét. A „martovcei átokról" például ekképp mesélt nekem: — Tudja fiam, ott kezdődött a baj, hogy a nyolcszázas évek végén nagy szerencse érte a falu népét. Szabályozni kezdték folyőnkat, a Nyltrát. Nagy jótéteménynek ígérkezett ez az újmódi dolog. Futott is, ak! csak tehette, földet vásárolni. S mivel kevés volt a jó föld és még annál ls kevesebb az eladó birtok, csúnya földszerzési módot kezdtek a falusiak meghonosítani. Később aztán annyira divat lett Martovcén ez a megdöbbentően szomorú „egykézés", hogy még azok sem akartak egynél több gyermeket, akiknek semmi közük nem volt a földhöz. Egyik szomorú következménye a martovcei egykének éppen az idén hoz majd szégyent a falura. Kilencosztályos iskolájukat ötosztályossá szervezik ét. — mert nem akadt elegendő gyermek, akik ide járhattak volna i Régi kincsek Akárhogy ls éltek a régi martovceiek, egyet azért nem lehet letagadni : szerették a szépet. Dalos, táncos népiszokásaikból még ma is akár § a postás bácst. , ..„

r.„„„™™.„„„. lo w

> I báVgTbolok' sValTnT a'Vfon. | W -«* «™t lehetne § A postás kinyitja a táskát, kivesz^ összeállítani, és bizony gyönyörködve i belőle egy csomó levelei és nypmtat-i néznék végig azt a nézők, rin moot«. ^ uányt és halkan mormolva a neve § lálni itt még a gyönyörű §<ref, bedobta a küldeményeket a do-5; szobát l

s_ mennvezetes áev De megtamartovcei * h"' —~ * - — ^ szobát is, mennyezetes ágyával, a faťTp^tás régi embe, Húsz éve járt borító cifra tányérokkal és ls. A sártengerről híres évszázados község új utakat kapott, s autóbuszok hordják szerteszéjjel az utazni vágyót. Kultúrház, önkiszolgálóbolt, posta, fehérterítőktől, virágoktól díszlő városias vendéglő, orvosi rendelő, — ez a mai Martovce. És a minden világosságnál szebben ragyogó fény, — a kultúra fénye, ami legjobban jellemzi a nagy-nagy változást. Hiszen országszerte Ismert táncköre ven a Csemadok martovcei csoportjának, amely tónckör a legszebb népihagyományokat eleveníti fel fellépésein. A színjátszók 1961-ben kerületi győztesei voltak az országos versenynek, s a műkedvelő falusi zenekar ősszel alakul meg. E mellett Irodalmi és tudományos ismertető előadások váltogatják egymást, amelyeket zsúfolt nézőtér előtt tartanak meg. S annyi a könyv meg az újság A hős Szovjet Hadsereg 1944. augusztus 23-án szabadította fel Romániát N Dicsőség néked, kék egű ország! Szeretetünk és büszkeségünk tájaid élő lángokként hordják Feledhetetlenül földed szívébe zártad Őseink tetemét, hős fiait a pártnak. Álmunk és űj hitünk vagy — rubin-sugár szemeinkben, Kőpaloták ás gyárak: — a jövőnek épül itt minden. Az öröm s a munka testvérei, mi, szabad erőben, Gátakat emelünk, s városokat az arany-mezőben. Dicsőség néked, te csillagot ringató ország, Küzdelmes harcaink szintere szépséges orcád — Sosem volt szabadabb sorsok himnusza a dunai ének, Homlokod kékje sosem volt tisztább és mélyebb. Büszke és emberi arcú Kárpátok földje, dicsőség néked, • Sikereinket hozzák a távolságok, győzelmeinket az évek. A föld, ahogy fordul, megérzi tűz-jelenléted, Lerázza halántékáról a havat, s homloka befényli a végtelenséget. | f LÁSZLÓFFY CSABA fordítása § a „martosi szobákban amennyit az § "** ----- ^ egész vármegye urai sem olvastak " ' ' együttvéve annak idején. Valóban azt mondhatjuk: Martovce most él csak igazán. NEUMANN JÁNOS • Varsóban szeptember elsején egész sor orosz, német, francia és angol tannyelvű középiskola nyílik. • örmény nyelvre is lefordították Sienkiewicz világhírű regényét a Quo vádis?-t. Az 50 000 példányban megjelent könyv napok alatt elfogyott. • Ez év tavaszán megalakult a Lengyel Kibernetikai Társaság. Ez a társaság szervezi majd ennek a fiatal tudományágnak a munkáját és a külföldi hasonló tudományos központokkal való együttműködést. Rózsák és börtönök ^ nyes úr, a vállalkozó úr. a magánzó ^ § úr. a kanonok úr szeretője, az üzem ^ s .... , c i tulaidonos úr ... . § ^ Ezeket a lakókat a postás nem ls ^ ^ merte személyesen. Csengetés után ^ ^ kinyílt az aitó, a cseléd átvette az % i aiánlott küldeményeket, bement és i ^ amíg visszatért, a postás kint állt ^ i az aitó előtt. 5 ^ Lem a pincében is volt egy lakás^ i — idézgeti az emlékeket a po-.ids.fc ^ Ott lakott a házmester Gyermek ott§ i sem volt, de ott nem is lehetett, $ E

lőttünk nyitott kapuval áll az erődítmény, előtte rózsák. Valamikor nem volt nyitva a kapu. a tengernyi rózsa sem nyílt előtte. Ma emberek sokasága tart az erődítmény fele. Valamikor ls sokan jöttek egész Európából, öszszetogdosott embereket hoztak ide a terezlní kis erődítménybe Ma csaladjukkal érkeznek. Belépnek a nyitott kapun. Vajon milyen érzéssel? A második várudvaron egy férfi áll a fal mellett, keze a feje fölött. %mert a háziúr, csak gyermektelen há'% Ké

t fényképezi, fele * ........ :. O RRPA PK MI1VH í71USi7aOfa i zaspárokat alkalmazott. § 5! Pénzt soha nem hozott ebbe a ház-§ ba. Leveleket, hitleres bélyegekkel a % ^ Reichból, fasiszta alakulatok meghí- ^ ^ oóit, részvénytársasági értesítőket i ^ igen, de pénzt soha. Mert akik Itt § ^ laktak, azoknak folyószámlájuk volt Sj ^ a bankban. Egyenesen a bankba ment ^ ^ a pénz, az árulásért, a szálliiüso ^ ^ kért, az uzsoráért, emberi verejtéke ^ ^ kért és emberi életek tízezreiért. ^ ^ Aztán sok minden megváltozott, a^ ^ lakók is és a levelek is. J sége és lánya szívszaggatóan sír. A férfi azt mutatja családjának, hogyan állt Itt valamikor halálraítélten. Nem ls tudja, hogy titkos fiimezőgép követi. Csendesen vonul át a sötét börtönhelyiségekan egy alacsony japán aszszony. Egész úton hullanak könnyel. Ű sem tudja, hogy a fiimezőgép követi. Naponta több volt fogoly érkezik a terezlnt erődítménybe. Idejönnek, a láthatatlan felvevőgep megörökíti őket Csak akkor, amikor már útra készülődnek, lép hozzájuk a filmezök munkatársa. Megkért, hogy meséljenek magukról. Így tudjuk meg. hogy a fal mellett álló felemelt kezű férfi osztrák állampolgár. Sasrnak hívják és ő segített a tömeggyllkos Rojknak, az erődítmény parancsnokának leleplezésében. Állandóan új bizonyítékokat találnak a terezfnl koncentrációs táborról. emberekről, borzalmakról. A volt foglyok, akiket 18 államból hurcoltak ide, arról beszélnek, azt leplezik le. amit már lassan elfelejtünk. E

zekben a napokban a prágai dokumentum filmstúdió rövid filmet készít Terezínben. Nem a múltról, még ha sok emlékezés lesz ls benne. A mához szól majd ez a film. mert elfelejteni Terezlnt, Rojkékat — nagyon veszélyes lenne. — sm — Aki a „szépet" mutatja nekünk Debussy születésének századik évfordulójára „NEM HALLGATJUK a természet az atmoszférában a fény és árnyék, ezernyi hangját, nem nyílunk meg a természet ezerszínű, ezerhangú muzsikája előtt. Pedig ez a muzsika átfonja egész életünket, hangjai között élűnk, anélkül, hogy mélyebben tudomást vennénk róla. Véleményem szerint Itt nyílik meg a zeqe új útja" ... Claude Debussy, a nagy francia zeneköltő ezekkel az egyszerű szavakkal jelöli meg muzsikája lényegét és értelmét. Debussy nem volt az első, aki zeneileg feldolgozta a természeti szépségeket, hangulatokat, benyomásokat. Egyéniségével mégis „új hang" csendül fel a muzsikában. Talán a realizmus, a naturalizmus hangja? A francia zeneköltőnek ezen a téren az orosz Muszorgszkij személyében erőteljesebb, határozottabb elődje volt. Lényegében Debussy kiinduló-, pontját, a fenti idézetet sem nevezhetjük újnak. Művészetének egyszeri és hasonlíthatatlan jellege csak az úton bontakozott kt, amelyet célja megvalósítására választott. Rendkívüli egyéniségére jellemző, hogy alkotása lényeges elemeiben lsmételhetetlen; és művészete folytatliatatlanul kötve maradt az ő személyéhez. Debussy halk lényéről távol áll a gondolat, hogy művében a lét végső nagy problémáival foglalkozzék. Kapcsolata a valósághoz egészen külön leges természetű. Kissé paradox ál lításnak hangzik, de Debussyt lényegében realista romantikusnak nevezhetnénk. Lelkében a valóság képel élnek, művészete a valóság képeit tükrözi. Ám szellőmét és képzeletét nem a tárgyilagos, egyértelmű valóság foglalkoztatja, hanem mindaz, ami határozatlan, megfoghatatlan, ami A MUVELTSEG HÁZA A közelmúltban Sziszák elvtársnőadta meg a választ az igazalkoholt ide be nem hoz meg van h gyümölcse. A sakk-körben kocsma ugyan még rendkívülit nem értek el, gatónö, a tánczenekar a járási verseny senki. f/

Ö^

eo

e, l

eJ\» * kerület

i./

ersenye

n A színpad berendezése a legkorszerľ™«L,TÄ n, , rüb

b követelményeknek is megfelel, Tánczenekaruk m kívül egy 14-tagú ig hát az a 38

0

y

000 k

o / • , „ R

U«

[IIIUllüo

n ,,

ISZHK Bivtarsn

o. kL

Pó,l'Tt a

r

U24 'n^bi"táncost "Ä színpa

d technikai berendezésére ki§ A házban ma is nyolc lakó van.% nek a Veľk

é Kgpuijanv-i művelődési í í ® nepi táncost akiket adtak, nem volt hiábavaló, í A huszonnégu szobában harminc quer-k , K

B T

1"T , "

l

u,

vel

0"

B

M Gombaszogon is megismerhettünk a , , | mek ébrTĽmľól piros arccal reg-\ otthon Igazgatónőjének kíséretében Csemadok^gyűttesek országos talál- M

éS eltelik ugyan egy-két hónap, igelenként. A levelek? Nehéz kittel S megtekintettem a Latorca-parti kis- kozójá

n amíg a süllyesztő működni kezd, de X címzett írások. Távol élő szülök\ városka újonnan épült kultúrházát. A mflveigdési otthonban mindegyik ez az id

ö ~~ úSy gondolom — éppen ^ üzenetei, cirillbetűs szovjet újságok, § Első utunK a könyvtárba vezetett, együttesnek külön szoba áll rendel- '

ó lesz arr

a' h

oSy a színjátszó kör .. , - DA.. «. r, „_„„ ,„>4it„i, . . tagjai, akiket dr. Sutka vezet, kellően felkészülhessenek e nagy eseményre. A hosszadalmas fáradozásnak és fáradságos munkának, tehát már érik a gyümölcse. Germán elvtárs, a helyi nemzeti bizottság titkára és Sziszák elvtársnő, akik talpn a legtöbbet tettek a közművelődési otthon felépítése érdekében, már nem gondolnak a fáradságos és bizonyos mértékben eléggé reménytelen kezdetre ... Sziszák elvtársnő nevét is említem, rű° berendezés áll e kör tagjainak bár m

é£ csa

K egy éve áll a kultúrrendelkezésére. A kör szakmai irá- otthon élén és még csak két éve fányítását Kisi István fényképész vég- radözik gyarapításán de neki jutott 1 ki éppen a legnehezebb, az építkezés törvényszéki § naK a renaezese ts. a Kozseg íano- A társalgóban a dicséretre méltó végleges befejezese. A kultúrotthon sainak 10 százalékét tartja nyilván, rendhez most még csend is párosul, minden gondja-baja most őt terheli S akilf árl-nohan hai/nntji f*o\l-ppv kfinv- , á. s mint a körzet; néümüvelési otthon S bíró és kocsivezető. a színek, hangan, neszek szüntelen váltakozásában elmossa a lózan körvonalakat. A tenger' szemlélve például nem annyira a vizet figyeli, mint Inkább a víz lélegző színén táncoló fényhatásoKat, a nap szikrázó csillagait a kék vizén s a tájban nem a tiszta rajz, a finrm vonalvezetés ragadja meg, hanem a fények villódzása, ellebbenő formák, elsuhanó árnyékok, álmok, iátomások, Igézetek. Művészetének bűvös tükrében a valóságot vetíti, de mindez Inkább az eget átpántoló szivárvány elvillanó léte, leheletfinom hangulatok és benyomások az élet* nagy valóságainak peremén. Palettáján erőteljesebb színeket ls találunk de a nagy szenvedély kitörése Debussynél ritka megnyilatkozás. A francia zeneköltő nem .gyúrja, formálja, alakítja, nem vg§j márványba az élet kimeríthetetlen anyagát. Debussy figyel, szemlél, hallgat, álmodozik. És benyomásainak zenébe öntött hangvilága eolhárfához hasonlít, amelynek húrjait gyöngéden pengeti a szél. „A zene ott kezdődik," mondja Debussy, „ahol a beszélt szó felmondja a szolgálatot. Hiszen a zene éppen a szóval kimondhatatlan dolgok kifejezésére való." DEBUSSY a „szépet" mutatja meg nekünk, de ez a kép különös villanással, szinte megfoghatatlanul mindig feltár valamit a „lényegből" is, aminek minden ember számára jelentősége van. Debussy muzsikája boldogító hatással felold, elsimít. A francia zeneköltő egyszeri és utánozhatatlan jelenség, de amellett mégis nagy zenetörténeti szerepet játszott, mint áz európai zene „akaratlan forradalmára". Másolhatatlan stílusbeli, hangzásbeli és hangszerelési sajátosságait egy nemzedék komponistái átvették, feldolgozták, továbbfejlesztették. Hatásának nyomai, közvetve vagy közvetlenül még ma is fellelhetők MŰVÉSZI stílusának töretlen, zárt egysége, hangkeverésének szépsége, gazdasága és főleg személyiségének sajátos varázsa utolérhetetlen maradt. De az, ami a legjobb, a legnagyobb volt benne, nemzeti mivoltából fakadt : francia volt. „Musicien francais" (francia muzsikus)... így nevezte magát és ez a meghatározás egész lényét felöleli. Claude Debussy művészete a gall szellem egyik legszebb megnyilatkozása HAVAS MÁRTA Francia film John Reed könyvéből Raoul Levy francia filmgyártó elhatározta, hogy filmet készít John Reed: Tíz nap, amely megrendítette a világot című, az Októberi Forradalomról szóló világhírű könyvéből. A film forgatókönyvén francia szövegkönyvírók mér dolgožnak. Filmszótár készül a Szovjetunióban A Szovjetszkaja Enciklopédija kiadóvállalat a szovjet Filmtörténeti Intézettel együtt részletes filmszótárt készít, amely magában foglalja a filmművészet különböző ágaiban előforduló fogalmakat ós kifejezéseket. A legfontosabb fogalmakat és szakkifejezéseket több nyelven tünteti fel a szótér. 23. ÚJ SZÓ 5