Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-21 / 230. szám, kedd

Az építőipar problémái a nyugat-szlovákiai kerületben A lemaradásnak nincsenek objektív okai Nitrán javul a helyzet • Júniusban és júliusban a bratislavaiak is kitettek magukért • Nincs anyaghiány • A munkaszervezéstől függ a tervteljesítés • A minőséggel még nem vagyunk elégedettek • Jelszavuk: a CSKP XII. kongresszusáig behozni a lemaradást! Az építőipar kétségkívül népgazdaságunk egyik leg­| fontosabb ágazata. Az egész társadalmi fejlődés szer­íves része, mozgatója s nem utolsósorban feltétele. A központi irányítás alatt álló építőipari vállalatok ! hatalmas üzemi csarnokokat, hőerőműveket, utakat (stb. építenek. A magasépítők a társadalmi élet egysé­geit hozzák létre : lakóházakat, iskolákat, egészség- i ügyi intézményeket stb. Sok függ tehát attól, hogy ez az iparág teljesíti-e J tervét vagy sem, ezért nem véletlen, hogy olyan < gyakran foglalkozunk az építkezés problémáival. Az' a tény, hogy építőiparunk csaknem állandóan lema- j radással kUzd, csak fokozza ennek szükségességét. Milyen a helyzet az első félév után? A nyugat-szlovákiai kerület építő­ipari vállalatai nem teljesítették az első félévi tervet. A feladatokat csak a központilag irányított vállalatok (kivéve a Doprastavotj és a trnavai Magasépítő Vállalat váltotta valóra. Legnagyobb a lemaradás (az egésznek 74 százaléka) a nitrai építőknél: az első félévi tervet mindössze 95 szá­zalékra teljesítették és többek közt 150 lakóegység átadásával maradtak adósak. A kerület építőipari vállalatai 13 milliő koronás tervfedezetet nem - mégsem lehet titoknak nevezni, mert valamint az egész vezetőség között. A vezetőségiek tudatosan bizonyítot­ták, hogy a terv teljesíthető. Felada­taikat jó előre szétírták, megbeszélték az építésvezetőkkel és a dolgozókkal. Meghatározták, ki mennyit kap mun­kájáért, s milyen prémiumban része­sül, ha teljesítik vagy túlteljesítik a tervet. Rugalmasan reagáltak az épí­tők követeléseire és elegendő anya­got biztosítottak. A tömegszervezetek vezetői reális alapon, megfelelő pre­mizálás ellenében felajánlási akciót szerveztek a tervfeladatok túlteljesí­tésére. Ez a trnavaiak „titka", amit használtak ki. Nem kielégítő a hely­zet főleg a skalicai Golyóscsapágy­gyár, a bratislavai Matador, a sered! Nikkelkohó, salai Duslo és a hloho­veci Drótgyár építkezésén. Hol a baj Skaličan és a Matadorban? A skalicai Golyóscsapágy-gyárat építő Priemstav dolgozói jelenlegi munkaütemük mellett semmiképpen sem képesek határidőre átadni a csarnokokat. Skalicán az a leglénye­gesebb fogyatékosság, hogy miután szétírták a tervet és az építővezetők­nek „szétosztották" a feladatokat, az építkezésvezetőség nem ellenőrzi tel­jesítésüket. Az üzem vezetői egy hó­nap elmúltával, ha a jelentések alap­ján megállapítják, hogy az építők nem váltották valóra a tervezett feladatu­kat, ismét szétírják a munkaterveket, ahelyett hogy felülvizsgálnák, miért nem lehetett teljesíteni a feladatokat, mik azok a problémák és fogyatékos­ságok, melyeket meg kell oldani, il­letve el kell távolítani a tervteljesítés érdekében. A bratislavai Matador új részlegei­nek építésében mutatkozó lemaradá­sért ugyancsak az építkezés vezető­ségét terheli a felelősség. Hátrányukat ugyanis azzal igyekszenek megokolni, hogy az építkezésen kevés a munka­erő. Hadd tegyük fel a kérdést: va­jon a munkaerőtoborozás nem tartozik a vállalat feladatai közé? Ez a „kifo­gás" azonban másra is fényt vet. A jó bornak nem kell cégér — mondja a közmondás. Ha az építkezés vezetői jó munkaszervezéssel biztosítanák a dolgozók kedvező kereseti lehetősé­gét, nem küzködnének munkaerő­hiánnyal. Hogy ez nincs így. az épít­kezés vezetőségének nehézkes eljárá­saira, magatartására vall. Alapjában véve ugyanilyenek a fo­gyatékosságok a hlohoveci Drótgyár építkezésén is. A kerület 12 beruhá­zási jellegű építkezésén — bár nagy­részt elfogadhatók az eredmények — az említett esetek még mindig sötét árnyékot vetnek a központilag irányí­tott vállalatok teljesítményére. A kerület legjobbja A nyugat-szlovákiai kerület magas­építő vállalatai közül egyedül a trna­vai teljesítette első félévi tervét min­den vonatkozásban. Miért éppen a tr­navai? Ismeretes, hogy a trnavai épí­tők (akár az iskola, — akár a lakás­építésben) szüntelenül keresik az új, gazdaságosabb, gyorsabb építkezesi módszereket. Az öntött betonelemek szerelési módszere is tőlük származik, közel egy éve alkalmazzák már Lé­nyege az, hogy az öntött betoneleme­ket külön készítik az építkezés terü­letén s csak azután helyezik, szere­lik őket rendeltetési helyiikre. A ha­gyományos bratislavai öntöttbeton építkezéssel szemben ez a módszer sokkal gazdaságosabb és gyorsabb, mivel mellőzhető a költséges zsaluzás fokozatosan a legfelsőbb emeletig, s a beton beöntése, illetve tömítése is egyszerűbb, mert nem kell nagy ma­gasságban végezni. A trnavaiak szép eredményének azonban nem ez az egyedüli „titka", hiszen ezt a mód­szert már átvették a bratislavai és a nitrai építők is. Irigylésre méltó si­kereiket főleg a helyes munkaszerve­zésnek köszönhetik. A trnavai válla­lat vezetősége ügyes módszerekkel érdeklődést ébresztett a dolgozókban a tervteljesítés iránt. Közvetlen kap­csolatot teremtett a kőművesek, se­gédmunkások, mű- és építésvezetők, az ilyen munkaszervezés minden épí­tővállalat vezetőségének kötelessége, határozott feladata. Nitrai gondok A nitrai építővállalatnál a trnavai helyzetnek épp az ellenkezőjét ta­pasztalhattuk. A nitrai vezetőség azt bizonygatta, hogy a terv túlságosan „mesés", teljesíthetetlen, s ezzel már eleve kilátástalan lett a tervteljesítés. A nitrai építők lemaradásáért fele­lősség terheli a járási nemzeti bizott­ságot, és sok helyütt a helyi nemzeti bizottságokat is, mert nem teremtet­ték meg az építkezés alapfeltételeit. A szövetkezeti lakásépítés keretében nem biztosították az igénylők terve­zett számát, s így nem volt kinek épí­teni. A vállalat vezetősége, ahelyett, hogy a fent említett módon már előre el­vetette a sulykot, hibát követett el azáltal is, hogy az épí'kezéseken nem ügyelt a munkaszervezésre, nem volt készséges az anyagellátásban s a kongresszus tiszteletére indított fel­ajánlási akciót is formális keretek közt engedte lebonyolítani. Ráadásul elkövette azt a hallatlan balfogást is, hogy minden alap nélkül vállalati kötelezettségvállalást hirdetett, mely nem volt alátámasztva egyéni és kol­lektív felajánlásokkal és nem Is szá­mított a reális lehetőségekkel 1 A vál­lalat mintegy két hónapja dolgozó új vezetősége bizonyára okul majd előd­je hibáiból és tartja legalább a jú­niusban és júliusban elért ütemet. A bratislavai Magasépítő Vállalat­nak az első félévben 3 milliós tarto­zása volt, de az utóbbi két hónap folyamán már lényegesen javult a tervteljesítés, júniustői július 2. de­kádjáig 100 százalék felett váltotta valóra feladatait. A vezetőség átszer­vezése itt is hasznosnak bizonyult. Egyéb szakaszokon Az iskolaépítés keretében a nyugat­szlovákiai kerületben szeptember l-ig közel 600 tantermet kell az építők­nek átadniuk. A jelek szerint ezt a tervet túl is teljesítik Ugyancsak ked­vező eredmények mutatkoznak az egészségügyi és más intézmények épí tésében. Bírálatot érdemelnek a levi­cei járás Želiezovce községében épülő kórháznak a nitrai vállalathoz tartozó építői, akik első félévi tervüket mind­össze 65 százalékra teljesítették! A nitrai vállalat másodrendűként ke­zelte ezt az építkezést és csak a ke­rületi pártbizottság figyelmeztetésére változtatott magatartásán. A járási magasépítő üzemek — a trenfiínit ki­véve — általában jól végzik munká­jukat. Az egyéni lakásépítkezés pedig olyan gyors ütemű, hogy már most túl­szárnyalta a harmadik ötéves terv előirányzatait. Nincs anyag- és géphiány Büszkén és tudatosan állíthatjuk, hogy építkezéseinken az eredményes munkát már nem gátolja anyaghiány. Közel 20 millió tégla fekszik a rak­tárakban és cementből sincs hiány. Hasonló a helyzet a gépekkel is. Az anyaghiány tehát sehol sem le­het ok a lemaradásra, mégis gyakran tapasztaljuk, hogy egyes építkezése­ken napokat várnak cementre, vas­anyagra. Ilyen esetekben a hibát a vállalaton belül kell keresni, mert az anyagellátási zavarokat a fogyatékos munkaszervezés, a késői megrendelés és a helytelen anyagelosztás okozza. Nemcsak a mennyiség fontos ... Igaz, ezt már rég megállapítottuk. Több éve annak, hogy a minőségi mu­tató teljesítését éppúgy fontosnak tartjuk, mint a mennyiségit. A kerü­let építővállalatai évente még mindig legalább másfél millió koronát fordí­tanak az utólagosan észlelt.hibák ki­javítására. Nagynak tűnik ez az ösz­szeg, de már nem akkora, mint a né­hány évvel ezelőtti 7—8 millió. A lé­nyeges javulással mégsem lehetünk elégedettek, hiszen napjainkban sem készül el egy épület úgy, hogy az át­vevő bizottság legalább 10 jelentős hi­gez eléggé meggyőző toborzó mun- $ kát, figyelme nem irányul megfele- ^ lően az építkezés felé. Ezt a kérdést ^ nem szabad elhanyagolnunk, hiszen ^ építőiparunk előtt egyre több olyan ^ feladat áll, melynek jelentőségében ^ egy percig sem kételkedhetünk. A munkaerőhiány problémájával ^ szorosan összefügg a munkaidő ki- ^ használása és ennek révén a terme- ^ lékenység kérdése Az építőipari vál- ^ lalatok kevés kivétellel nem teljesí- ^ tik a termelékenység tervét. Részben ^ mert sok segédmunkást alkalmaznak, ^ részben mert a törvényes munkaidő- $ alapot sem használják ki. Egyes épít- ^ kezéseken még gyakori jelenség, hogy ^ a dolgozók órák hosszat söröznek, $ ebédelnek, napokat állnak anyaghiány ^ miatt, reggel, amikor a munkába jön- !> nek, nem ismerik napi teendőiket, fő- $ löslegesen vitáznak stb. A vállalat pe- $ dig fizeti nekik az órabért s így nem ^ csoda, ha túllépi a béralapot, de nem ^ teljesíti a termelékenység tervét. § A hajrá időszakában pedig munkaerő- § hiányról panaszkodnak 1 Hiba az is, ^ hogy a szakszervezetek nagy munka- ^ erővándorlást engednek. A statisztika | A tembe r „ ÜM m­megállapítja, hogy a kerületben he- ^ dolg(>zői ei sösorba n különféle, kézzel tente 70 munkást vesznek fel es 60-at ^ irány Itható akkumulátor-kocsikat bocsátanak el építkezéseikről. Termé- ^ gyártanak és szállítanak a jövőben szetesen az ilyen munkából való ki- ^ minden szocialista országba, és belépés a dolgozók részéről néha ^ (Ramizov — CTK — felvétele) heteket vesz igénybe. Ha egy üzem- ^ & nél kedvezőek a feltételek, minden § JERUZSÁLEM IZRAELI SZEKTORÁ­munkás ragaszkodik munkahelyéhez, ^ BA N egy tanya közelében dinosaurus tehát nincs munkaerővándorlás. És ^ lábnyomokat találtak. Ez az első bi­vajon mitől függnek a jó feltétezonyítéka annak, hogy Közel-Keleten lek? A munkaszervezéstől 1 Amint lát- ^ is éltek valaha Ilyen prehisztorikus bát észre ne vegyen rajta. Ennek fő ] Uk tehát, egy vállalaton belül min- § állatok. _1 • _ 1 1JSI . ... . . . * A 7 1{ oka az, hogy a vállalatokon belül gyenge a minőségi ellenőrzés. Máskü­lönben pedig, miután a vállalatok nem teljesítik tervüket, nincs prémium­alapjuk, tehát a jó minőségű munkát nem tudják külön jutalmazni. De gyakran még ott sem teszik ezt, ahol erre lehetőség van. A trnavai válla­lat például mennyiségileg a legjob­ban teljesíti tervét, minőségi szem­pontból azonban a leggyengébb mun­kát végzi. A jó minőségre való ösz­tönzésnek számos módszerét ismerjük már. A leghatásosabbnak az bizo­nyult, ami anyagilag is érdekeltté tet­te az építőket. A legnagyobb minősé­gi fogyatékosságok a villany- és víz­vezetékszerelők munkájában észlelhe­tők. Munkaerőhiány vagy a tömegszervezetek tétlensége? A fentiekben már leszögeztük, hogy annak a vállalatnak, amely kedvező munka- és kereseti feltételeket biz­tosít dolgozói számára, nem kell tar­tania munkaerőhiányról. A jó mun­kaszervezéssel teremtett kedvező fel­tételek pedig úgyszólván törvénysze­rűen eredményezik a tervteljesítést. Sajnos építővállalatainkban általában mindkettő hiányzik, s ez késztet ben­nünket a gyakori bírálatra. A bírá­lat viszont főleg a fiatalok körében bizonyos mértékig ellenszenvet kelt az építkezés iránt. Lényegében ezzel ma­gyarázható, hogy építőiparunkban problémát okoz az utánpótlás bizto­sítása. Hiba az is, hogy nem emel­jük ki eléggé az. építkezés fontossá­gát, pozitív oldalait, előnyeit. Mert ilyen is van bőven ! A tömegszerveze­tek, mindenekelőtt a CSISZ, nem vé­gésben: kulcskérdés a munkaszervezés den vonatkozásban, minden összefüg- § ^ 1961-BEN AUSZTRIÁBAN MEG­§ TARTOTT népszámlálás adatai szerint ^ 80 olyan község van, amelyben 100­i nál kevesebb lakos él. A legnagyobb \ város természetesen Bécs, 1 627 566, Ahol n-incs jó munkaszervezés, ott | a második Grác 237 080 lakossal. nincsenek jó eredmények! Az elmon-& 4 SZOVjET ÉS 4 ANGOL turista ki­, i, ,* i i „ v. • S tűzte a szovjet és az angol zászlót a dottakboi már kiviláglik, miben rej- ^ Szovjetuni ö 'legmagasabb pontjára, a lik a jó munkaszervezés. A feladatok ^ 7495 méter magas Kommunizmus pontos szétírása, teljesítésük megvi- ^ csúcsra. tatása a dolgozókkal, állandó, egybe- ^ KISEBBEK LESZNEK az olasz pén­forrott munkacsoportok szervezése, a ^ zek és normális alakú bankjegyeket mulasztásokért való felelősségrevo- $ ho z forgalomba az Olasz Nemzeti nás a dolEozók ioeos követeléseinek S Ban k- mert a kö ny vl aP nagyságú ban­nás, a dolgozók jogos KoveteleseineK s kóka( nehezen űrik zsebre a2o k teljesitese, a Irontos berezes es pre- 5 akiknek sok va n b^g. miumelosztás, a tervteljesítés köteles- n k£t űceani HALAT:. egy 60 és segének tudatosítása, a vezetoseg es ^ egy 80 cm hossz ú angolnát fogtak a dolgozók közötti állandó rugalmas ^ szeged határában, a Tisza algyői sza­kapcsolat megteremtése, egyszóval a ^ kaszán. megfelelő termelési viszonyok kialaki- § A 98 EVES EDUARD HUNDEFUT­tása egy vállalaton belül mind a mun- ^ TER, akinek neve „kutyaledeľ'-t je,­kaszervezésre tartozik. Áz építkezési ^ lent és Miluraukee amerikai városban munkálatok megszervezése, irányítá- $ lakik, kérte, hogy a nevét megváltoz­sa és ellenőrzése azonban nemcsak | \ ath a^ a: kérvényét a hatóságok el­,,, , . .... % fogadtak és csak azt kérdezték meg a vallalat vezetoségéhek feladata, |' í 8f hogy mién üyeR későn /Bf 0» hanem ugyanúgy kötelessége a tömeg- ^ eszéĎe a névváltoztatás. szervezeteknek, mindenekelőtt a párt- ^ A Z AMERIKAI NEW JERSEY állam szervezeteknek. Az ésszerű munka- ^ Sommervilie városában Walter Fruden szervezés az a kulcs, mely a jelen i e8f barátjával horgászni ment. Egy iriňc7nkhan minrtpn vállalat fámára 5 korha dt fatönkön ülve nyugodtan hor­ídoszakban minden vanaiat szamara ^ gásztaki a mikor a fatörzsből hirtden megnyitja a tervteljesítés lehetősé- 5 méhraj szabadult ki, ellepte a szeren­geit. § csétlen l'rudent, aki hiába menekült a . , _ .. , , . .... , >5 tó vízébe. Barátja kocsin elvitte az Az első negyedevben kimutatott le- * eröse n , e, dagadt teitü embert a le g. maradás a nyugat-szlovákiai kerület- ^ közelebbi orvoshoz, de még mielőtt ke­ben 20 millió koronának felel meg. ^ zelésben részesítették volna, összeesett Ez félévre 13 millióra csökkent. Az ^ és meghalt. építőválalatoknak minden lehetőségük ^ PICASSO NEMRÉGIBEN NEW­megvan arra, hogy ezt a hátrányt pár- ^ YORKBAN rendezett kiállítást. James tunk XII. kongresszusáig behozzák. ^ Namara, az ismert texasi olajkirály, A legidőszerűbb ós a ^ miután megnézte a tárlatot, így nyi­^ latkozolt a sajtónak: „Csodálom és $ irigylem Picassot, a legügyesebb em­^ ber a világon. Senki sem tudja olyan a következők. Először is reális ala- ^ drágán eladni olaját, mint ő." pokra helyezni és teljes egészében ^ A BUDAPESTI LENFONÓBA szovjet felkarolni a dol- ^ gyártmányú fonalfehérítő berendezé­mÉmm&-/ gazoknak a . ^ sek érkeztek; a Komáromi Lenfonó • kongresszus tiszte- \ csehszlovák gyártmányú lenjonó­letére kifejtett ^ gépet kap a z nagyarányú kezde- | ftz EDD!f; | LEGNAGYOBB p«larablást menye/eset. Meg ^ hajtották végre szerdán Randolph kö­kell teremteni azo- i z eiében. Mintegy másfél millió dollárot kat a feltételeket, ^ postai küldemény került egy rablóban­melyek lehetővé te- ^ da kezére. szik, hogy ez az ^ HÁROM 19 ÉVES nyugatnémet diák akció értékes gyü- ^ pénteken megmászta az olasz Alpok­raölccsé érjen. > ban levő Marmolada-csűcsot. A hegy­Mindenütt meg kell í tetőn vihar tört ki, és egy villám­követelni és jó ^ csapás a három fiú közül kettőt anyagellátással, SÍI. ^ agyonsújtott. munkaelosztással | 7 2 GYERMEKET ÜLT MEG a mexi­biztosílani a törve- | kúj h öhullám. Eddig már 350 gyer­uyes munkaidőalap ^ meket s lúUílottak 'a mexikói qyer­teljes kihasznáiá- > mekklini kára. legsürgősebb tennivalók sál, így a ter- 5 , S A 47. NEMZETKÖZI fiszperanlu kong­melekeuysegi terv s r es szns megkezdődön Koppenhágában teljesítései. Kgyszó-^ 40 országból érkezett 150 esz peramis val tehát kü/.de- ^ la részvételevél. nünk kell a munka $ A TŰRÖK EGÉSZSÉGÜGYI MINISZ­legnagyobb haté- ^ TER bejelentette, hogy Törökország­konyságáért. E harc ^ ban a tuberkulózis első számú egész­alapeszköze pedig ^ ségügyi probléma. Jelenleg is tö a jó munkaszerve- $ min t 600 000 tüdőbeteget tartan Ha ez valóban § nyilvá n több ak zés jó lesz, a kerület ^ S^ 0VDIVI X X' NEMZET I<0Z1 v A­építői biztosan és ^ már folynak az előkészületek. ... , , , , S A szeptember 23 án megnyíló iubi­büszkén jelenthe- > leumi vásáron Európa, Ázsia, Afrika tik majd a XII. | <?s Amerika 30 országából 5000 cég A gazdaságosabb új munkamódszerek alkalmazásában élenjáró Priemstav dolgozói megállják helyüket a Ke­let-Szlovákiai Vasmű építkezésein is. A savgyártó részleg 25 méter magas vasbetonoszlopait két részből szerelik össze. Felvételünkön éppen ezt a műveletet végzi Michal és Ján Petrík szerelő. (M. Tuleja— CTK felv. J kongresszusnak: ^ és vállalat állítja ki termékeit. Álltuk a szavun- ^ Magyarország egyik legkorszerűbb áru­kat! De nemcsak ^ há zát adták át csütörtököli Debrecenben, a kongresszus, ü a. 5 a »äros fö utcáján. nem mindannyian | A fABlNOVl KONZERVGYÁRBAN 0,t «*ni„i, fRiüVi Š naponta 10 tunna befőttet készítenek, ezt varjuk toluk I $ föle g ^^ b a,. ac k. é > ' SZABÓ GÉZA kompótot. ÍTI SZŐ 4 * 1962. augusztus 4.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents