Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-10 / 188. szám, kedd

Más lapokban olvastak A jogkör nem minden A Központi Szakszervezeti Tanács munkajogi osztálya a közelmúltban e sokolovi bányák egyik gépészének esetével foglalkozott, akit 1958-ban vagonkirakodás közben súlyos baleset ért. Azóta folyik a per a kártérítés körül. Kivétel ez? Rendkívül véletlen? Sajnos nem. Az esetek sorát említhetnénk fel, amikor a kártérítés körül két-három, vagy több évig is tart a huzavona. De nem feltétlenül szükséges, hogy Ilyen komoly esetről legven szó. Még mindig előfordul, hogy törvényellenesen, a szakszervezeti üzemi bizottság hozzájárulása nélkül bocsátanak el alkalmazottakat és gyakran a felmondási időt nem tartják be. Problémák merülnek fel a szabadságok, a túlórák, az indokolatlan áthelyezések körül stb. stb. Van ilyen fájó pont elég és furcsa módon nagyon kevés kerül megoldásra a legilletékesebb körben, a munkahelyen. S ha végül oda is kerül, akkor ls már felsőbb beavatkozásra. 1961-ben a KSZT munkajogi osztálya 18 064 panaszt, javaslatit, érdeklődést, kérvényt stb. tárgyalt meg. Többségük a munkaviszon/ra, a szabadságra, a baleseti kártérítésre stb. vonatkozott, tehát olyan kérdésekre, amelyeket törvényes előírások szabályoznak. Kitűnt, hogy a legtöbb esetben nem is kizárólag az illető dolgozó személyes ügyéről van szó. Ezek a levelek ugyanis az üzemek komoly fogyatékosságaira hívták fel a figyelmet, amelyebből azután az egyes személyes ügyek eredtek. Meg kell jegyeznünk, hogy a panaszok 80 százaléka indokolt volt. Érdemes elgondolkozni rajta, helyesnek tarthatjuk-e, Dogy a nelyszínen elintézhető ügyet a felsőbb szervek intézzék? E problémák megoldása közvetlenül az üzemekre, a munkahelyekre tartozik. Szocialista társadalmunk és Jogrendünk biztosítja ennek feltételeit. A szocialista munkajog társadalmunkban rendkívül fontos eszköze a dolgozók részvételének a termelés irányításában és az állam igazgatásában. A szakszervezet éppen a munkajog területén fontos feladatokat vett át az állami szervektől. Gondoljuk csak el. milyen jogkört juttatott az üzemi szakszervezeti bizottságoknak a IV. szakszervezeti kongresszus éppen a munkajog kérdéseiben. Az üzemi bizottság hozzájárulása nélkül, a vele való előzetes megtárgyalás nélkül az üzem vezetősége nem érvényesíthet semmiféle intézkedést, ami az üzem dolgozóit érintené. így kellene lennie. Sajnos azonban még mindig előfordul, hogy megsértik az üzemi bizottságokról szóló törvényt. Munkajogunk egyik kiemelkedő vonása pedig éppen az, hogy érvényssítésébe a dolgozók legszélesebb köre kapcsolódik be. Az üzemekben a dolgozók munkajogi kérdéseit az üzemi bizottságok több mint 200 000 tagja intézi. S ez így helyes. Mert például baleset esetén kl hivatott arra, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzék, ha nem éppen az üzem dolgozói? Olyan ügy ez, amely nem a véieilen szüleménye, meg vannak az indító okai s ki más jöhetne rá a baj igazi gyökerére, mint azok, akik jól ismerik az üzem problémáit. Szocialista jogrendünk és az előkészületben levő új munkatörvény arra irányul, hogy a szakszervezetek alapvető tevékenysége a munkajog vonalán közvetlenül nz üzemekben legyen, hogy a problémákat olt oldják meg, ahol keletkeztek s ahol a legegyszerűbb megszüntetni az indító okokat. Ehhez azonban az üzemekben le kell számolni az eddigi fogyatékosságokkal, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok alaposabban elsajátítsák a munkajogi előírásokat, magabiztosan használják azokat és képesek legyenek a gazdasági dolgozók, például a vállalati fogászok moUett megállni a sarat. Gyakran előfordul ugyanis, hogy az utóbbiak hiúsági kérdésből, vagy az anyagi felelősségtől való idegenkedésükben félnek beismerni, hogy törvénysértés történt és akadályozzák az igazságos, gyors elintézést. Nem lehet megelégedni azzal, hogy az egyes üzemi bizottságok géplesen átveszik a gazdasági vezetők álláspontját anélkül, hogy azt ellenőrizték volna és méiyebb elemzés hiányában gyakran törvénytelen ügyhöz adják hozzájárulásodat. A mukajog területén szakszervezeteinknek nagy jogkörük van. Nem elég azonban, hogy e jogkörrel ren- I delkeznek. Szükséges, hogy ezt kellően használják és érvényesítsék is. (ska) Nicolás Guillén: * Bölcsó'dal, a kis négerek ébresztésére Gerle röpül át dallal a légen: — Hopszasza néger, nap süt az égen! Nincsen az ágyban senki se régenI Vadkacsa, kígyó krokodil ébren. Még a bogár sem álmos a réten. Kakaó, kókusz, korom a kékben, hopszasza néger, nap süt az égen! Férfi fön és nő testszínük ében, szél fut a széllel, nap süt az égen. Nyűgnek az álom nincs ma e népen, senkt sem alszik messzi vidéken. Arad az utca mind feketében. Kakaó, kókusz, korom a kékben, hopszasza néger, nap süt az égen! Szilva, szurokszín, fekete népem, kelf fel, a nap már izzik az égen. Fürdesd meg arcod lángja hevében. Tűzre uraddall Dobd bele, égjen! Nincsen az ágyban senki se régen ... Kakaó, kókusz, korom a kékben, hopszasza, néger, , nap süt az égen! (Gáspár Endre fordítása) *) Kubai költő, a mai latin-ame rikai költészet egyik legkiválóbb képviselője hatvan 6ve született. Teljesítették felajánlásaikat Az ostrava-kunčicei Kohóépítő Vállalat dolgozói, akik az ostravai kohók építését és korszerűsítését végzik, a XII. kongresszus lisztclKtére tett felajánlásaik teljesítésével köszöntötték az építők napját. Az alapokat ásó csoportok például 102,35 százalékra teljesítették első félévi tervüket, a bohumíni vasmű ívkemencéjét korszerűsítő csoportok pedig egy nappal a határidő olőtt fejezték be munkájukat. gMESí NEM VESZIK ÉSZRE? Rimavská Sobota járási székhely. Sok-sok dolgozó keresi fel, hogy ügyes-bajos dolgait elintézzék. Dolguk végeztével az autóbuszra várva szívesen leülnek pihenni a parkban, ahol padok és agitációs táblák sorakoznak. Többen kíváncsian nézegetik a táblákat. Gondolkoznak, minek is vannak azok ott... Ugyanis ogv kivételével — amelven az egyik iskola politechnikai neveléséről készült felvételek láth:itók — mindegyiken május elsejei, vagy május 9-i plakátok vannak. Az agitációs táblák „felelőseinek'' nevét (egy kivételével) vagy ÍZ eső mosta le, vagy pedig befestették, hogy .névtelenek" legyenek. Ne tudja meg senki, melyik tizam hanyagságából avultak el a táblákon elhelyezett propagációs anyagok. Pedig naponta történik valami érdekesség a világban és a Rimavská Sobota-i járásban is. Az üzem dolgozói brigádmunkával segítik a védnökségi szövetkezatet. Vajon az erről készült fényképedet nem lehetne elhelyezni az agitációs táblákon? Az említett táblák a város kellős közepén állnak. Naponta sokan mennek el mellettük. Senki sem veszi észre, hogy itt (a táblákon) „megállt az ido"? Hogy még mindig májusnál tartanak? Igaz, hogy május szép hónap, no de mégis ... - F.j A leromlott és átnedvesedett talaj kedvezőtlenül befolyásolja az erdők fahozamának növelését. Hazánkban 80 000 hektárnyi erdő feljavításának problémá jávai foglalkoznak a Talajjavftási Kísérleti Intézet tudományos dolgozfii. Képünkön Miroslav Kuna, a doksyi Erdűgaz daság főmérnöke, és Lhotsky mérnök, a kísérleti intézet dolgozója egy feljavított területen megtekintik a facsemetéket. (J. Saroch — CTK felvétele) A szocialista építés történelmi tapasztalatai A fő figyelmet az októberi forradalmat követő időszak párttörténetének megvilágításéra kell fordítani. A cikk szól a pártnak a szocializmus építése során a kishitűek, a trocklsták, az opportunisták, a nacionálisták és más ellenséges csoportok ellen vívott éles harcáról. Ezután megállapítja, hogy átfogóan általánosítani kell az SZKP-nak a szocialista építés bonyolult kérdéseinek kidolgozásában és gyakorlati megoldásában szerzett tapasztalatait. Ez elsősorban -az alábbi kérdésekre vonatkozik : a szocialista állam erősítése és fejlesztése; a munkásosztály diktatúrájának Jelentősége a szocializmus győzelme szempontjából; a proletárdiktatúra államának átnövése egyetemes népi államba; a szocialista demokratizmus fejlesztése; a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének erősítése s a munkásosztály vezető szerepe ebben a szövetségben; a lenini nemzetiségi politika végrehajtása s a szocialista nemzetek közösségének megteremtése; a korábban elmaradott népek áttérése a szocializmusra a fejlődés kapitalista szakaszának megkerülésével; az ország szocialista iparosítása és a mezőgazdaság kollektivizálása; a kizsákmányoló osztályok felszámolása és az ember ember áltaM kizsákmányolásának megszüntetése; a kulturális forradalom végrehajtása és a káderképzés a szocialista építés minden területén Meg kell világítani annak törvényszerűségét is, hogy a szocialista társadalom győzelmet aratott a fasiszták felett. Új szakasz a marxizmusleninizmus fejlesztésében Minden vonatkozásban meg kell világítani az SZKP háború utáni történetét, főleg a XX és a XXII. pártkongresszust követő időszakot, amely az egyik legfontosabb, döntő időszak a párt történetében. Meg kell mutatni a XX. kongresszus nagy történelmi jelentőségét pártunk és az egész nemzetközi kommunista mozgalom szempontjából. A kongresszus tudományosan általánosította a jelenkori történelmi helyzet új jelenségeit, példát mutatott a marxizmus-leninizmus alkotó fejlesztésére, új következtetésekkel és tételekkel gazdagította a forradalmi elméletet. Megmutatta, hogy a párt és annak lenini központi bizottsága, élén N. Sz. Hruscsovval, nem csupán kollektív politikai és szervezeti központ, hanem a marxista elmélet fejlesztésének kollektív központja is. Az SZKP történetének meg kell világítania a párt XX. és XXII. kongresszusa között folytatott tevékenységét, amelynek célja az volt, hogy helyreállítsa és tovább fejlessze a pártélet lenini normáit, s a kollektív vezetés elveit a párt és az állam valamennyi láncszemében. A szocializmus és a kommunizmus építése, s az egész nemzetközi kommunista mozgalom szempontjából óriási jelentősége volt annak, hogy a párt nyíltan és bátran elítélte a Sztálin-kultuszt és Sztálin visszaélését a hatalommal, megszüntette a személyi kultusz káros következményeit, s kitartóan olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek a jövőben teljesen kizárják az effajta hibák és visszaélések megismétlődését. Nagy jelentőségű volt a pártellenes csoport leleplezése és eszmei szétzúzása. A kommunista párt keményen leleplezi a személyi kultuszt, amely idegen a marxizmus-leninizmustól, viszont megengedhetetlennek tartja, hogy a fejlődés objektív törvényszerűségeit helyesen kifejező, a dolgozók létérdekeiért harcoló, a kollektívára, a tömegek forradalmi gyakorlati tapasztalataira támaszkodó vezetők megérdemelt tekintélyét összekeverjék a személyi kultusszal. A vezetők tekintélye elválaszthatatlan a párt tekintélyétől, a kollektív vezetés elveitől. A párttörténetben történelmi súlyának megfelelően kell ismertetni a XXI. kongresszust, amellyel megkezdődött a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építése. Világtörténelmi jelentőségű nagy esemény volt a párt XXII. kongreszszusa. Ez a kongresszus egyöntetűen jóváhagyta a központi bizottságnak a XX. pártkongresszus óta folytatott politikáját és gyakorlati tevékenységét, s elfogadta a kommunista társadalom építésének programját, jóváhagyta az SZKP új szervezeti szabályzatát. Az új, harmadik pártprogram a szovjet kommunista társadalom építésének filozófiai, gazdasági és politikai alapjául szolgál, s új szakaszt jelent a marxizmus-leninizmus forradalmi elméletének fejlesztésében. A program a marxizmus történetében első ízben adott átfogó jellemzést a kommunista társadalomról, s konkrétan meghatározza, milyen módon és milyen eszközökkel kell megteremteni a kommunizmus anyagi-technikai bázisát, kialakítani a kommunista társadalmi viszonyokat, felnevelni a kommunista erkölcsi és jellemvonásokkal rendelkező új embert, s a szocialista demokrácia legszélesebb körű kifejlesztésével előkészíteni a társadalmat a kommunista önigazgatás elveinek teljes megvalósítására. Az új programban testet ölt a párt jelszava: „Mindent az emberért, az ember javára." A szovjet kommunista társadalom építését a párt, a szovjet nép nagy internacionalista feladatának tekinti, olyan feladatnak, amely összhangban van az egész szocialista világrendszer, a nemzetközi proletariátus, az egész emberiség érdekeivel. A cikk szól arról, hogy ez a kongresszus tovább gazdagította a Jelenkori politikai helyzet elemzését, amelyet az előző két kongresszus kezdett meg. Megerősítette a XX. kongresszus nagy fontosságú tételét, amely szerint a Jelenlegi körülmények között reális lehetőség nyílik, hogy elejét vegyük az új háborúknak, amelyeket az imperialista rendszer szül. A XXII. kongresszus fontos tételei közé tartozik, hogy a proletárdiktatúra állama egyetemes népi állammá, a párt a munkásosztály élcsapatából az egész szovjet nép pártjává vált. Minden vonatkozásban meg kell világítani, hogyan növekszik az SZKP-nak, a szovjet társadalom irányító és ihlető erejének vezető szerepe. A kommunizmus általánosan kibontakozó építése új szakaszt jelent a Szovjetunió nemzeteinek egymáshoz való viszonyában, amelyet a további közeledés, majd a teljes eggyéválás jellemez. Befejezésül a Pravda cikke megállapítja : a bolsevik pártosság szellemében kell megvilágítani az SZKP történelmi útját. Ez a mű arra hivatott, hogy a káderek segítségére legyen abban, hogy alaposabban és Jobban sajátítsák el mindazt a tapasztalatot és elméleti gazdagságot, amelyet a párt fennállása óta gyűjtött össze, s megtanulják alkotóan alkalmazni ezeket a kommunista építés aktuális feladatainak megoldásánál. ÍREDÉ PRÁVO mmá* *H—Iitwavtiotu lOMUMisfKUj ITKAMT tiuoiiovtMtaa PRAGA - SZÜNIDŐ VILLAMOS Ez már szinte hagyomány és egy kicsit — mondjuk prágai különlegesség. Ahogy megkezdődik a szünidő, a villamosban fiatal lány vagy fiú kérdezi: „A jegyet kérem...?" — „Az első napok legnehezebbek — mondják — amíg megszokjuk és amíg az emberek megszoknak bennünket." Valóban csak két-három napig látható rajtuk a zavart mosoly, azután már otthonosan mozognak és az Idősebbeket ts alaposan kioktatják, Ita felugrálnak a villamosra. A prágai közlekedési vállalat dolgozót szeretik őket. ök teszik lehetővé, hogy az Itt alkalmazott édesanyák gyermekeikkel tölthessék szabadságukat. CSALAFINTA Megállt a gyümölcsös sátor asztala előtt. — Mondja kérem, édes a cseresznye? Benyúlt a ládába, egy pár szemet kihúzott és megízlelte, aztán Így szólt. — Na, nem valami híres. Megyek jobbat keresni. Odébb ment egy öregasszonyhoz, aki egyenesen a kosárból árulta a friss, piros gyümölcsöt. Itt az egész Jelenet megismétlődött, de megismétlődött még egypárszor a következő cseresznyeárusoknál is. Ilyen pedig volt bőven.' Ha minden cseresznyét megkóstol, még ebédelnie sem kell. Érdeklődéssel figyeltem. Szépen öltözött, 35 év körüli férfi volt. Csinos ember, s főleg csalafinta. Csakhogy hová jutnánk, ha mindenki így csinálná? lh}ck<Hltot<mu*lté nőiHuij> SZORAKOZOTTSAG Olyan érzékeny a szemem, hogy télen-nyáron sötét szemüveget kall hordanom. Az egyik hűvös reggelen bevásárolni mentem. Voltam a zöldségesnél, a húsüzletben s végül a tejcsarnokban. Hamarosan megkaptam a tejet, vissza az aprópénzt és már fordultam ls ki, az üzletből, Ahogy a félhomályos helyiségből kiléptem, az erős fény fájóan vágott a szemembe. Megszokott mozdulattal nyúltam a táskámba a sötét szemüvegért, de nem volt ott. Nem gondolkoztam sokat, visszamentem az üzletbe s valóban a pulton ott feküdt a szemüvegem. Milyen jó, hogy azonnal visszajöttem — gondoltam magamban — még. elvlhette volna valaki. Szó nélkül eitattem és elmentem. Csak az volt kellemetlen, hogy milyen furcsa mosollyal mért végig az egyik munkaruhába öltözött magas fiatalember. Igaz, feledékeny vagyok, dehát az fiatallal ls előfordul, azért nem kell senkit sem kinevetni. Otthon mindent a helyére raktam s amikor a szemüveget is helyére akarom tenni, látom, hogy hajszálra ugyanaz a szemüveg fekszik ott. Ugyanaz a fajta, mint amilyent a kezemben tartok. Megrökönyödve néztem rí és eszembe jutott .a magas flateíember tekintete. Elszégyelltem magam, nem tudtam sírjak-e vagy nevessek. Hiszen reggel borús volt az Idő, nem ls vittem magammal szemüveget... A második napszemüveget sürgősen visszavittem a tejcsarnokba. HtúsCudu FEJETÖL BŰZLIK A HAL a Bebrava étterem pedig Bánovce nad Bebravoufean a pincéjétől. Az ok mindkét esetbe-n azonos: rothadási folyamat. Mégis van Itt valami különbség. Ha a hal romlik, az nem jelent akkora kírt, mint amikor 90 mázsa burgonya rothad. Az erjedt szagű levegő az egész környéken érezhető valt, szinte elnyomta a virágok illatát. Az arrajárú háziasszonyok összetalálkozva így szóltak egymáshoz: „Érzi ezt a szagot? A zöldségiizletben meg azt mond|6k, hogy nincs krumpli". A romlott szag mindenkit zavart, csak a vendéglátóüzem vezetőségét nem. NAPOKIG friss marad a szamóca az új vegyszeres kezeléssel, amelyet a budapesti Kertészeti Főiskolán nagy sikerrel próbáltak ki. A gyümölcsöt olyan oldattal permetezték be, amely megöli a penészgombákat. 1962. július 10. Oj SZO 5 *