Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-08 / 186. szám, vasárnap

Jánošíkovo űj iskolát kap 1 kulrÚRi Sikerült szovjet vígjátékfilm • Fiatal népek művészete Két szoba-összkomfort rendezésére. Csak a Koroljov-család életét mutatja be. A nyugdíjas há-: Újdonságnak számít filmszínházaink zaspár marad, a fiatalok pedig új la-i kásba költöznek, högy a maguk éle-i tét élhéssék, tetszésük szerint renn i műsorán Vilién Azarov szovjet ren­dező filmje: Két szoba-összkomfort. Az épülő jánošíkovúi iskola. (I. Gašpari^ felvétele) A bratislavai Magasépítészeti Vál­lalat iskolaépítésének értéke­lésekor több esetben megállapíthat­tuk, hogy lemaradás mutatkozik el­sősorban is a vidéki iskolák építé­sében. Pillanatnyilag mindenekelőtt a jánošlkovól, a Dedinka pri Dunaji-i, zohori és a Záhorská Bystrica-i épü­lő iskolákról van szó. A napokban felkerestük a jánoší­kovói kilencéves, 18 osztályos Iskola építőit s megkérdeztük tőlük, hogyan akarják behozni lemaradásukat. Kér­désünkre Štefan Achberger mérnök, az építkezés vezetője válaszolt: — A tervvel szembeni időhátrá­hyunk már az építkezés elején kez­dődött s ennek fő oka az, hogy ke­vés szakemberünk van. Mivel vidéki építkezésről van szó, a faluban nem találtunk elég kőművest, ácsot, sze­relőt stb. s akik a városban dolgoz­nak, nem akarják otthagyni a várost. E jelentős fogyatékosságok ellené­re azonban a jánošlkovól építkezés vezetői és a helyi nemzeti bizottság mindent megtesz azért, hogy a falu és a szűkebb környék gyermeksere­ge már a következő év szeptemberé­ben új Iskolában tanulhasson. Példa­mutatón megszervezték a falu és kör­nyéke lakosságának támogatását. A lakosok társadalmi munka keretében számos órát dolgoznak le az építke­zésen. Vasárnaponként több mint har­mincan segédkeznek, szorgoskodnak az építők körül, hogy a tervezett időre elkészüljön az iskola. A diák­sereg ls kiveszi részét az építkezés munkálataiból. A jánošlkovól példa világosan bi­zonyítja, hogy ha ésszerűen és cél­tudatosan megszervezik a lakosság támogatásét, az magatartásával ko­moly akadályokat képes leküzdeni, s jelentősen elősegíti, hogy az építke­zési vállalat ls betarthassa a terve­zett határidőt. IVAN POHOVEJ, Bratislava A gondosan végzett munka — jogos reményeket ébreszt A lelesziek bizakodással indulnak az aratásba DOBOS IMRE, a leleszi szövetkezet elnöke a tettek embere. Azt vallja, ha a közös gazdaság minden ága­zatában a valóságnak megfelelően járnak el mindenben, jól szervezik a munkát, a gépek üzemeltetését, egy­szóval, ha minden szövetkezeti tag ismeri a közösség és ezen belül az egyének feladatát, akkor a kenyér­gabonából, az állati termékekből nemcsak el lehet érni a tervezett ho­zamokat, hanem azokat túl is lehet szárnyalni. Nagy kiterjedésű a leleszi határ. A több mint 2 ezer hektárnyi terület megművelése hozzáértő, szorgos mun­káskezeket Igényel. A múltban a leg­nagyobb gondot az állatállomány át­teleltetése, a tej-, hús-, tojás terme­lésének biztosítása okozta. Az ezer szarvasmarha és félezer sertés — mert ennyi a törzsállománya a szö­vetkezetnek — etetése bizony sok gonddal Jár. Ezért már a múltév­őszén megtették a szükséges előké­születeket a saját forrásból eredő takarmányok kitermelésére. A leleszi szövetkezet vezetőségében és tagságában van önérzet. Véget vetnek annak, hogy a járástól kell­jen igényelniük azt a szükséges ta­karmányt, amit maguk ls ki tud­nak termelni. A tervezett őszi ta­karmánykeveréket időben elvetették, lekaszálták, helyébe silótakarmányt vetettek. A lóherét, lucernát, réti szé­nát rudasokon szárították. Több »száz hektáron alávetést végeztek. így gon­doskodnak elegendő takarmányról. Mivel az aratás megkezdése csak napok kérdése, az erre való felké­szülésről kérek tájékoztatást az el­nöktől. — Községünkben a szövetkezeti tagság és a lakosság mindenkor nagy jelentőséget tulajdonított az aratás­nak — adjá meg a választ Dobos elvtárs. Hogy zökkenőmentesen men­jen végbe a kenyérgabona betakarí­tásáért vívott harc, nem elég csak papírra vetni az aratási munkaterve­ket. Megtárgyaltuk ezt a taggyűlésen, a nemzeti bizottságban és nyilvános gyűlésen is. Több éves nagyüzemi gazdasá­gunkban szerzett tapasztalataink meggyőztek bennünket arról, hogy a nyári munkák Idején a legtöbb baj és veszteség abból adódik, ha szétfor­gácsolódik a munkacsoportok ereje. A kapkodás, a hiányosan végzett munka csak kárt okozhat. Ennek ele­jét vettük az idén ... HATÄRJÄRÄSRA Indulunk. Amerre 'csak nézünk, a szorgalmas munka eredményeként jól megművelt földe­ket, szépen fejlődő növényeket lá­tunk. Erósszárú, dús búzakalászokat, kövér árpafejeket lenget a szél. — Nézze ezeket a kalászokat — mutat az elnök a hullámzó kalászten­ger felé. — Ilyen az egész határ. Nem adjuk alább átlag 30 mázsá­nál. Az árpa közt szép sűrű a lucerna alávetés. — Jó szálastakarmányt biztosít majd a jószágnak — magyarázza Do­bos elvtárs. Távolabb a Tóköz dűlőben hatalmas kukoricaerdő. Egy tagban 180 hek­tár. Teljesen rendbetéve. Erre a ku­koricatáblára méltán büszkék a le­lesziek. Egész Kelet-SZlovákiában párját ritkítja. Magassága eléri a 120 —140 centimétert, már virágzik. A hideg időjárás miatt sok gondot okozott a kukorica. Már itt-ott sár­gulni kezdett — tájékoztat kísérőm. — Többször megszórtuk már műtrá­gyával. Eső után háromszor megka­páltuk, több levegőhöz juttattuk a növényt, mindez nem volt hiábavaló munka. Megérte a fáradságot. Szö­vetkezetünk komplexbrigádja ennél a fontos munkánál Jól vizsgázott. A továbbiakban elmondja Dobos elvtárs, hogy csak kukoricából 100 vagon takarmánnyal számolnak. Nem lesz lemaradás a húseladásban a jö­vőben — jegyzi meg az elnök. — Évente 3000 sertést hizlalunk és adunk át a közellátásra, ez a ter­vünk és ezt valóra is váltjuk ... A nap már lebukott a Sátorhegy mögé, amikor határjárás után a szö­vetkezeti telepen a komplexbrigád tagjaival találkoztunk. Rövid megbe­szélést tartottak. Szciranko Miklós a vezetőjük. A 27 tagú brigádját csoportban dolgozik. Az egyiket Papp Imre, a másikat Ruzsinszky csoport­vezető Irányítja. BESZÉLGETÉSÜNK bizonyltja, hogy ők is készülnek az aratásra. 740 hek­tár vár rájuk s ehhez 6 kombájn és 4 rendvágó áll készenlétben. Az ara­tást többmenetesen akarják végezni. Azt ls megtudtuk, hogy a Tátra vidé­kéről 3 kombájn Jön segíteni. Egy­egy kombájnra 115 hektár Jut, de a kombájnosok még nem mondták ki a végső szót. Gondoltak a szalma­összehúzás megszervezésére és a töb­bi munkálatokra ls. Ogy fest a dolog, hogy 10—12 nap alatt sikerül elvé­gezniük az aratást, mert jól felké­szültek erre a nagy feladatra. Van elég gépük, munkaerejük, de ha kell, a Leleszen élő, máshol dolgozó üze­mi munkások ls segítenek. MÚZES SÁNDOR Példás építkezés f—el) — Amikor a Technografla bra­tislavai rózsavölgyi építkezésének szín- i helyére értünk, Hidast mester az épít- 1 keiés kolompjával éppen, az ebédidő ! kezdetét jelezte. — Menjenek csak a tanácsterembe, ] ott lesz mindenki — mondta. A szerény helyiségben valóban össze­gyűlt az építkezés valamennyi dolgozó­ja. A szűk, de tiszta és gondosan el­rendezett tanácsterem azt a benyomást \ kelti, hogy rendszerető, jó gazdái van­nak e portának. A falakon képeslapok,' folyóiratok, képek függnek. Az abla- ' kokban s a tanácsterem előtt rózsák virítanak — mint Rózsavölgyben általá-1 ban mindenütt — kint pedig az építke­zés telepén ugyancsak rend és tiszta­sdg uralkodik. Az ebédszünetet arra használtuk fel, 1 hogy elbeszélgessünk az építkezés veze­tőiével, Zdenék OndruSekkel és Hidasi Imre mesterrel. Híre járta ugyanis, hogy a Technogra­fla építői rendszeresen teljesítik a ter­vüket, nem lépik túl a béralapot s álta­lában időelőnnyel dolgoznak. — Valóban így van. A múlt év októ­berétől rendszeresen megvalósítfuk terv­feladatainkat, sőt jelenleg nyolchetes Időelőnyünk van — mondta mosolyogva az építkezés vezetője. — Sikereink nem véletlenek. Első­sorban is annak köszönhetők, hogy nagyszerű munkacsoportjaink vannak, mint Ján Špánik saluzó csoportja, Šte- fan Sopúcha betonozó kollektívája s még sorolhatnánk tovább a neveket. Megtudtuk, hogy a jó eredmények tit­ka nemcsak a kiváló csoportok mun­kájában rejlik, hanem a céltudatos és hatékony munkaszervezésben is. Az épít­kezés vezetői naponta tartanak terme­lési értekezletet, szűkebb körű megbe- J( széléseket, főleg a csoportok vezetőivel, s ezeken nemcsak a napi tennivalókat szabják .meg, de meghallgatják a kifo­gásokat, észrevételeket és a követel­ményeket is a csoportvezetők részéről. Ezenfelül nemcsak azt tudják, hogy mi a tennivaló, hanem idejében megálla­pítják azt is, mennyit kapnak munká­jukért. Nem véletlen, hogy a Techno­grafla építői a múlt évben a vállala­ton belült szocialista munkaverseny ke­retében megszerezték az első helyet, s az utóbbi negyedévben ls ez az épít­kezés teljesítette a legjobban tervfelada­tát. Megtudtuk azt is, hogy az építkezé­sen pontosan betartják a törvény által meghatározott munkaidőt. A tanácsterem­ben egy falitáblára lettünk figyelme­sek, melyre Hidasi mester naponta fel­jegyzi kinek-kinek ledolgozott óráját. Ez a módszer már csak azért is ered­ményes, mert az építők körében eleve kiküszöböli az esetleges vitákat. Végre egy sikerült filmvígjáték! — dezhessék be lakásukat. Persze e lát-i ujjonghat fel a néző, akinek az utób- szatra egyszerű iriegoldásnak mély; bi időben az „olcsó" és sokszor unal- I^IKÍ háttere is van. Az alkotók Igor-j onas filmvígjátékokból többször kl- r ai, Koroljov építész fiával mondat-: jutott. ják el a végkövetkeztetést, amlkoťj Keresetlen ötletek, sziporkázó szel- a film hősei mindkét oldalon rádöb-i lemesség, természetes derűlátás, talp- bennek hibáikra. „Nagyszerű lakásom ráesett párbeszédek jellemzik Valen- ka t ép It0nk( d e csak akkor leszünk tyina Szpirina forgatókönyvét mely bennüR boldogok> h a megtanulunk alapul szolgált a rendezőnek, aki 6 ° jól kiválasztott színészgárdával nagy­figyelmesek, türelmesek, jók lenni ötleteit. A történet magva a napjaink­ban annyira időszerű lakáskérdés, szerűen kivitelezte a forgatókönyv egymáshoz." Ebben van a film egész mondanivalójának bölcsessége. Azarov filmje szellemes, ügyes, op-; ennek előterében a fiatalok és az tlmista, epizódonként Ural elemekkel' öregek viszonya. A film alkotói-mes- vegyült víg]át ék. A jó forgatókönyvön ™ helyzeteket terem- ^ A lJ> 2 • Gri b^ ^ Fj oJ or o_, tenek, melyekben természetes köny- . , . ' ,.', J., / nyedséggel, erőltetés nélkül kibonta- v a- a tehetséges fiatal Alekszandr, kőzik a történet alapvető konfliktu-: Gyemjanyenko és Lilíja Aljosnyikova sa. A Koroljov-család éppúgy élhet­ne Moszkvában, mint bárhol másutt, ahol a nagyszülők és a fiatal szülők lakáshiány miatt egy kis hajlékba játékának köszönheti sikerét. Tíz lépés keletre szorulnak össze, s ahol a nagymamá- * fiata l. t ü/* mf n "legyártás művé ' . , a Tíz lepes keletre című kalandfilm.' ra es a nagypapára marad sok ház- melyet viktor Zak és Hangeldl Aga-' tartási teendő, no meg a klsunoka hanov rendezett Abramov és Pisz-i gondozása. Itt az elkerülhetetlen mannyik forgatókönyve alapján. Tör-: konfliktus. Ki a hibás? Azarov és ténete izgalmas kémhajsza, mely drá-) Szpirina nem tör pálcát sem az öre- maian, de happy end-del végződik. gek, sem a fiatalok fölött. Mindkét A kalandfilmből azonban hiányzik az „korosztálynak" természetes, Jelleg- l zS alo m- Ennek oka a rossz mes e" zetes életmódja van, s ez természetes «*£ Sdo'biuľľU^'^a ellentétben van egymással. Hol a megoldás? Azarov filmje nem ad ál­néző sokáig nincs tisztában a cselek-] ményekkel, sem a cselekvők kilétével. talános „gyógyírt" az effajta prob- A rendezők nem értették meg, hogy lémák, még kevésbé a lakáskérdés ilyen zsánerű film csak akkor lehet hatásos, ha jele-i netről jelenetre fo-i koznl tudják az izgalmat, feszült-) séget teremtenek megfelelő helyze-í tekben.. Ami á filmben értékes: Germán Lavrov operatőr, művészi felvételei a kavargó homok­tengerről, s általá-: ban Kum-Baszan-; Kala ősrégi, elte-j metett erőd kör-o nyékéről. Különö-: sebb, kiemelkedő művészi alakltás-i ról nem beszélhe-i tünk, A két szoba — összkomfort egyik jelenete. L. t. A rumburbi katonai felkelés emlékére Az észak-csehországi Rumburkban július 14-én és 15-én kulturális és sportműsorral egybekötött békeün­nepélyt rendeznek annak emlékére, hogy 44 évvel ezelőtt fellázadt a vá­rosban a katonai helyőrség a mo­narchia ellen. Az ünnepség kereté­ELÖSZÖR senki nem tulajdonított a hírnek nagyobb fontosságot: majd hazajön, ha megéhezik — vonta meg a vállát egyik is, másik is, amikor meghallotta a 11 éves kisdiák eltű­nését. Éppen bizonyítványosztás napja volt. Késő délutánra azonban már nyugtalankodni kezdtek az emberek. Sanyi szülei ekkorra már sorra Járták a rokonokat, ismerősöket, akikről feltételezhető volt, hogy a „világgá menő" Sanyit befogadják és megvé­dik a szülők beígért „agyonütése" elöl. De hiába! A gyermek egyiknél sem járt. Estefelé behívták az Iskolába az egész osztályt, de senki sem tudott segíteni. Senki nem látta, nem fi­gyelte, merre Indult aznap délben Sanyii Egyik-másiknak feltűnt ugyan, hogy a gyermek nagyon szomorú volt, még egy-két könnyet ls ejtett, amikor átvette a négyesekkel tarkí­tott bizonyítványt. Lassan vége lett a hosszúra nyúló júliusi napnak, besötétedett. Sanyi anyja ekkor már vigasztalhatatlanul sírt, mert egyre rémesebb képet fes­tett aggodalmában kisfiáról. A falut végeláthatatlan erdő övezte és ter­mészetesen a legkisebb nyom nél­kül ugyan kl tudhatna merre In­duljon egy gyermek keresésére?! De el kell Indulni 1 Kellill Így határozott szinte az egész falu, mert egy hosz­szú éjszaka az erdőben, vagy bármi­lyen rejtekhelyen örökre beteggé, ijedőssé teheti a fiútl Az emberek kis csoportokra oszol­va kutatták az erdőt és egyre Sanyi nevét kiáltozták, de hasztalan. Sanyi csak másnap este került, elő. A falu­tól tíz kilométerre fekvő kis pusz­tácskára merészkedett be a „szöke­vény" és ennivalót kért, mert nagyon megéhezett. Onnan aztán lovaskocsin hazavitték szüleihez. Nem érdektelen tudni Sanyi gohdo­latait, melyek akkor fordultak meg -agyában, miközben átvágott a kilenc kilométeres erdőn. — Tele van négyessél a bizonyít­ványom. Apu azt mondta, agyonver, ha egyetlen egy ls leszi Most mit csináljak? Legjobb, ha haza sem me­gyek! Elindulok világgál Majd csak elérek valahováI Valahová, ahol jók a szülők a gyermekekhez, ahol nem akarják agyonverni. Az én szüleim nagyon szigorúak, de csak Ilyenkor, bizonyltványosztás előtt pár nappali Egész tanévben eszükbe sem Jut, hogy érdeklődjenek, ml a leckém. Az én szüleim csak fenyegetőzni tud­nak! De azt aztán nagyon! Az erdő nagy, megbújhatok benne egy pár napig és megmutatom, hogy juszt sem fogok félni! Azért sem. Ha vad­disznót látok, felmászok egy fára, a többi állat meg nem bántja az em­ben ének- és táncegyüttesek lépnek fel, továbbá zenekaraik játszanak majd a város terein és utcáin. Va­sárnap délután a helyi sportpályán nagyszabású békemanifesžtáclót ren­deznek, amelyen résztvesz a kör­nyékbeli falvak lakossága is. (dv.J Sanyi eltűnt... bert! Esetleg mérgesklgyőra ls taláí-i hatok... de... de, majd vigyázok! Még jő, hogy a tízóraim nem ettem meg! Elteszem holnapra! Na, és ha fázni fogok éjszaka?! Legalább kapok .egy kiadós tüdőgyulladást és megha-i lok! Akkor aztán sirathatnak apuék,­de megérdemlik! Majd akkor szán-: Ják-bánják, hogy ilyen kegyetlenek voltak hozzám! Agyonütni egy gyere-i ket egy pár vacak négyesért?! Hogy tud egy szülő ilyen lenni?! VALLJUK BE, Sanyi ilyen gondola-i tainak van alapja. Mi szülők legyünk szigorúak, de ne tekintsük a gyer­meket felnőttnek, vagyis ne felejtsük el sosem, hogy segítségünk nélkül még nem boldogulhat. Annak a szü­lőnek, aki naponta foglalkozik, segít gyermekének a leqke elvégzésénél, nem" kell kilátásba helyezni az „agyonverést", mert a rendszeres szülői segítségnek bizonyára jó bizo-; nyítvány lesz a gyümölcse. Sanyi esete legyen intő példa min-i den szülőnek a jövő évre. Foglalkoz-: zunk a gyermekkel nap mint nap, tartsunk kapcsolatot tanítóival taná­raival, kérjük ki azok tanácsait'és ne fenyegessük, ne használjunk meggon­dolatlanul nagy szavakat. Sose feled­jük, hogy a gyermek -hisz nekünk és az Ijesztgetéssel többet rontunk a dolgon, mint segítünk. VlGH ROZSA 1962. július 8. ÜJ SZÖ 5 *

Next

/
Thumbnails
Contents