Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-05 / 183. szám, csütörtök

Bonyolult a helyzet Algériában Ä z algériai szervek gyors ütemben veszik kezükbe a közigazgatást • A nem­zeti felszabadító hadsereg egy része élesen bírálja Ben Khedda eljárását Algír, Párizs, Kairó (CTK) — Ben Khedda miniszterelnök és a kormány további tagjainak Algír­ba érkezése után gyors ütemben folytatódott a közigazgatás átadá­sa az algériai szervek kezébe. Az AFP jelentése szerint az algé­riai nemzeti felszabadító hadsereg parancsnoka az algíri autonóm terü­leten helyesli Ben Khedda eljárását. Ugyanilyen álláspontot képvisel a 2. és a 3. katonai körzet parancsnoki kara. A 4. körzet parancsnokai kö­zött ellentétek uralkodnak. Az oranl körzet (5.) és az Aures-Nemencsa hegységben állomásozó csapatok pa­rancsnoksága elítéli Ben Khedda el­járását a hadsereg parancsnokai el­len. A Marokkóban és Tunéziában állomásozó algériai csapatok ugyan­csak ezt az álláspontot képviselik. • Ben Bella, az ideiglenes kor­mány alelnöke kedden Kairóba érke­zett. Ben Bella kijelentette, hogy azért nem utazott a kormány más tagjaival Algírba, mert ezt úgy ma­gyarázhatták volna, hogy egyetért a vezérkar tisztjel ellen foganatosított intézkedésekkel. Ben Bellát megérkezése után azon­nal fogadta. Nasszer, az EAK elnöke. A Reuter úgy véli, hogy Ben Bella innen Marokkóba utazik v ahová már megérkezett Chidr, a lemondott mi­niszter. • Algéria függetlenségének kihir­detése után a francia parlament ösz­szetételében változás állt be. A kormányhatározat értelmében a nemzetgyűlés 68 tagja és 34 szená­tor, akik algériai megyéket képvi­seltek, elves-zti mandátumát. Az intézkedés folytán a francia nemzetgyűlésnek ma 480 tagja van, míg július 3-án még 548 képviselője volt. Az abszolút többség elérésére most 241 szavazat elegendő az előző 275 helyett. A parlament tagjai so­rából automatikusan kizárták az ult­rakolonializmus híveit. Fenti képünk is szemléltetően bizonyítja, milyen óriási érdeklődésnek örvendett az algériai népszavazás, amely során a nép 132 év óta először nyilváníthatta szabadon véleményét. A szavazó helyiség előtt a tömeg fe­gyelmezetten vár, hogy Algéria függetlenségére adja le szavazatát (CTK ielv.] KOMMENTÁRUNK Atommo! okarjók betömni o réseket * tőkés sajtó karikatúrái talfi­lóan jellemezték Rusk ameri­kai külügyminiszter nehéz nyugat­európai küldetését és eredmények­ben éppenséggel nem bővelkedő tárgyalásait. Londoni, párizsi, bon­ni, római és lisszaboni megbeszélé­seire természetesen csak később de-, rül fény, ha majd látni fogjuk kö­vetkezményeiket az amerikai külpo­litikában. Eddig csak két tény vi­tathatatlan: & Rusknak mindenütt sikerült elérnie azt az „elvi nézetegységet", hogy az imperialista államoknak egységesen kell szembenézniük a szocialista országokkal. Ez külön­ben sem volt nehéz feladat. © Rusknak úgy látszik sehol sem sikerült egy tömbbe tömörítenie a NATO-országokat, mert a nyugat­európai országok ellentétei egyre szembetűnőbbek. Az atombomba árnyékában Rusk Párizsban teljesen felsült. Nem sikerült rábírnia Franciaorszá­got, hogy „atomstratégiáját" rendel­je alá a NATO katonai politikájá­nak. Ez nincs ínyére az amerikai tá­bornoknak, bármennyire is tökélet­len a francia atombomba. Francia­ország magatartásában mindenek­előtt azt látjuk, hogy a második világháború után az amerikai poli­tikát engedelmesen követő nyugat­európai imperialista országok kez­denek mindjobban önállók lenni és külön politikát folytatni. Az önálló francia atompolitika még egy veszélyt jelent az Egye­sült Államok szempontjából — ez Franciaország és Nyugat-Németor­szág szoros szövetségében rejlik. Nemcsak politikai, hanem atomve­szélyről van szó. A bonni állam ugyanis pénzügyi és tudományos segítséget nyújt a francia atombom­ba-gyártásban. A franciák példáján felbuzdulva a nyugatnémet milita­risták megkísérelhetnék, hogy a NATO­1 megkerülve saját atomfegy­verhez jussanak. Ez persze az atomklub veszélyes bővülésével jár­na, s vége lenne az Egyesült Álla­mok kivételes helyzetének a NATO­ban és a tőkésvilágban. Nem az Egyesült Államok, hanem a nyugat­német militaristák szabnák meg a NATO politikáját. ... születik Nyugat-Európa politikai egysége A nyugat-európai politikusok el­képzelései szerint az atombomba döntően kihat a politikára. Így az atomstratégiával, a valóságban azon­ban a gazdasági fejlődéssel össz­hangban „új nyugat-európai Integ­rációs politika" alakul ki. Célja a politikai egység megteremtése a Kö­zös Piac alapján, azaz az „Európai Egyesült Államok" összetákolása. Ebben Franciaország és a bonni ál­lam szeretné megszerezni a vezető szerepet, kölcsönösen támogatják egymást, ugyanakkor össze Is csap­nak. Franciaország úgy véli, hogy atomerejével szerzi meg a vezetést, Nyugat-Németország viszont gazda­sági erejére támaszkodik. Mindkét-/ ten szeretnék kirekeszteni Angliát, melyet az Egyesült Államok „pro­tezsál" az „egyesült Európában", hogy általa érvényesítse befolyását. A gyengének tartott Olaszország az utóbbi időben fellendült, s most té­továzásával kerékkötőként hat a nyugati tervekben. Az agyonrémült kisebb államok — Norvégiától Por­tugáliáig — csak arra törekednek, hogy minél később kerüljenek terí­tékre. Szóval nagy a fejvesztettség, s ebben a zűpcavarban látogatott el Adenauer Franciaországba. Igazi oélja a Bonn—Párizs tengely össze­tákolása Washington és London el­' len, ami persze nem zárja ki azt, hogy egységben lépjenek fel a szo­cialista országok ellen. Már ma ha­tározottan állíthatjuk, hogy a Bonn —Párizs tengely a közeljövőben ki­hat a nemzetközi feszültség foko­zódására. Az Egyesült Államok meghátrált a francia atomfegyverek kérdésében, hogy betömje a NATO réseit. Fenn­áll az a veszély, hogy Franciaország és a bonni állam nem tömi be a réseket, hanem még veszélyesebb politikába sodorja a NATO-t. Karel Císar C Az ENSZ-ben feltételezik, hogy Algéria felvételéről csupán akkor kezdenek tárgyalni, ha Algériában megválasztják a nemzetgyűlést és megalakítják a kormányt. Algéria, Rwanda, Burundi és Jamalka felvételi kérelmét valószínűleg augusztusban tárgyalja meg a Biztonsági Tanács és szeptember első felében az ENSZ köz­gyűlése. • A francia rendőrség közölte, hogy letartóztatta az OAS egyik ter­rorista bandájának 12 tagját Georges Raynal bandavezérrel együtt. A ban­diták számos terrorista merényletet követtek el. A francia rendőrség a legutóbbi 14 nap alátt Franciaország különböző vidékein 35 fegyvert. 55 kilogramm lőszert és 66 kg robbanó­anyagot elkobzott., N. Hruscsov és L. Brezsnyev üdvözli) távirata J. Kennedynek Moszkva (CTK) — Nyikita Hrus­csov és Leonyid Brezsnyev elvtársak jókívánataikat fejezték ki John Ken­nedynek és az egész amerikai népnek az USA nemzeti ünnepe, a független­ség napja alkalmával. A távirat így szól: „Szilárdan hisszük, eljön az az idő, amikor a nemzeti ünnep alkalmából kifejezett kölcsönös jókívánattal egy­idejűleg rámutathatunk majd a közös törekvés eredményeire, amelyet most minden nemzet vár, — a háború fe­nyegetésónak kiküszöbölésében és a világbéke megszilárdításában elér't sikerekre." Megkezdődött a magyar országgyűlés ülésszaka Budapest (CTK) — Budapesten jú­lius 3-án kezdődött a Magyar Nép­köztársaság országgyűlésének kétna­pos ülésszaka. Nyers Rezső pénzügyminiszter, be­számolót terjesztett ,,elő az 1961. évi állami költségvetés teljesítéséről. A teljesítés eredményei kielégítők voltak és mérlege a népgazdaság si­kerére mutat. Az Ipar a tervhez vi­szonyítva magasabb, míg a mezőgaz­daság alacsonyabb jövedelmet bizto­sított. A nemzeti jövedelem emelke­désének üteme az" évi átlag alatt maradt. A bevételek 1961-ben 76,2 milliárd, a kiadások 75,2 milliárd forintot tettek ki, ami 475 millió fo­rint többletet mutat. De Gaulle Adenauerrel tárgyal Párizs (CTK) — De Gaulle francia el­nök és Adenauer bonni kancellár július 4-én délelőtt további megbeszélésre jöt­tek össze. A nyugati hírügynökségek Je­lentése szerint a két államférfiú a NATŰ-ről és a két ország katonai együtt­működéséről tárgyal. A megbeszélésen rajtuk kívül csupán a tolmácsok vesz­nek részt. k 1 H Adenauer látogatása a francia haladó közvélemény ellenszenvét váltotta ki. A párizsiakat nem tévesztette meg a hi­vatalos prdpaganda, amely azt a benyo­mást igyekezett kelteni, hogy a nyugat­német kancellár látogatása a két nem­zet testvéri közeledésének jegyében va­lósul meg. Ezt bizonyítják az Adenauer megérkezése előtt lezajlott tiltakozó ak­ciók. Az akciók* eredményesek voltak, mert arra kényszerítették a bonni kor­mányt, hagyja otthon Globke államtit­kárt, „á fajvédő" törvények szerzőjét, akit eredetileg a nyugatnémet küldöttség egyik tagjának szemeltek kl. Adenauer Párizsban de Gaulle kíséretében félig üres utcákon haladt át. Az' Ellenállási Mozgalom Zsidó Harco­sai Szövetségének küldöttsége kedden a francia elnök székházában levelet adott át azzal a kéréssel, hogy de Gaulle tá­bornok vegye rá Adenauer nyugatnémet kancellárt, fossza meg Globkét magas állami funkciójától. Elhalasztották a harmadik amerikai magaslégköri atomfegyver kísérletet Washington (CTK) — Az USA Atomerő Bizottságának jelentése sze­rint a Csendes-óceán térségében a Johnston-sziget felett tervezett har­madik magaslégköri atomfegyver-kí­sérletet 24 órával elhalasztották. A halasztás okát nem közölték. | Olaszországi tudósításunk: Nemkívánatos idegenek Szardínia szigetén Interjú Ignazio Pirastu olasz képviselővel A z utóbbi években sokat tet­tek Szardínia szigetén az idegenforgalom fellendítése érdeké­ben. Uj szállodák, utak épültek, sá­tortáborok létesültek és rendkívül kedvező a szigettel a hajóösszeköt­tetés is. A Földközi-tenger e máso­dik legnagyobb szigetének lakossá­ga híres vendégszeretetéről. Most azonban sok olyan külföldi tartóz­kodik a szigeten, akiket a helyi lakosság nem szívlel. Azt szeretnék, hogy minél előbb távozzanak a szi­getről. E nem kívánatos vendégek a NATO-egységek, amelyek hat ha­Ignazio Plrostu szardíniai kommu­nista képviselő ditámaszpontot létesítettek Szardí­nia szigetén. Nagy felháborodást kelt annak az 1500 nyugatnémet repülőnek a jelenléte, akik a sziget fővárosától, Cagliaritól néhány kilométernyire Decimomannuban állomásoznak. Ezt a repülőtámaszpontot 1942 és 1943­ban a hitleri Wehrmacht létesítette s ma a NATO-nak szolgál. A német légi haderő egységei jelenlétének köszönhető, hogy az USA bombave­tői annak idején csaknem tfeljesen romba döntötték Cagliarit és több ezer lakosát megölték, illetve meg­sebesítették. Nemrég elbeszélgettem az olasz parlament három szardíniai kom­munista képviselőjének egyikével — Ignazio Pirastuval. Ez a ma, közép­korú férfi a cagliari bombázását át­élt egyik szemtanú. Megkérdeztem, mit tettek a kommunista képvise­lők annak érdekében, hogy figyel­meztessék Szardínia lakosságát a NATO-egységek jelenléte következ­tében fennálló veszélyre? A képvi­selő a következőt válaszolta: — Laconi és Polano képviselők, Spano szenátor és én magyarázatot kértünk a kormánytól, miért állo­másoznak nálunk NATO-egységek? Ugyanakkor tiltakoztunk a nyugat­német katonák jelenléte ellen Szar­dínián, mert éppen a német csapa­tok miatt kellett végig szenved­nünk az angol és amerikai légihad­erő borzalmas bombázásait, melyek 6000 szardíniai életét követelték. Akkor nemcsak Cagliari dőlt romba, hanem a sziget más részein is sú­lyos károk keletkeztek. Jómagam 1943. május 13-án szinte csodával határos módon menekültem meg a biztos haláltól, s így lettem e tra­gikus események élő szemtanú­ja ..." — Sokan azt állítják, hogy a NATO kizárólag védelmi célokat szolgál. Tulajdonképpen ki ellen kell Szardínia szigetének védekez­nie? Ignazio Pirastu keserű imosollyal az arcán így válaszolt: — A német katonai egységek visszatérése ismét nagy veszélyt je­lent szigetünkre, amely ki van téve annak, hogy az agresszió egyik tá­maszpontjává változtatják. Itt a védelmi támaszpontnak valóban nincs semmi értelme, és aki ennek ellenkezőjét állítja, az elferdíti az igazságot. Mindez nyilvánvalóan összefügg a NATO agresszív politi­kájával, a német militarizmus élet­re keltésével .és Adenauer ostoba terjeszkedési — revansiszta politiká­jával. Nagyon aggasztó, hogy Nyugat­Németo/szágban sok a katona, fegy­ver, repülőgép és rakéta, de az már tűrhetetlen, hogy a halál e masiné­riáját eljuttatják Olaszországba és Szardínia-szigetére is. A NATO­egységeken kívül senki sem veszé­lyezteti Szardínia népét, melytől viszont távol áll, hogy bárkinek Is ártson. Mi nagyon ráfizettünk a fa­siszta gQnosztevők politikájára, és jól tudjuk, hogy az atomháború végső s teljes pusztulást hozna az emberiségre. — És hogyan látja On Szardínia­szigetén a békeharc távlatait? — Az idők megváltoztak — vála­szolt Ignazio Pirastu képviselő. Szardínia lakossága és az olaszok helyes tanulságot vonva le a tapasz­talatokból, nagyszabású békemoz­galmat szerveztek. Most már senki sem viheti őket, mint birkákat a vá­góhídra. Mindenkinek tudni kellene, — gs ez elsősorban a nyugatnémet militaristákra vonatkozik — hogy a szardíniai legelőkön látható bir­kanyájakat már nem tévesztheti össze azokkal az elszánt férfiakkal, nőkkel s fiatalokkal, akik síkra­szállnak életük védelmében. Kurt Seliger Megismétlődik a Roseoberg-házaspár tragédiája ? London (CTK) — Tel Avívban letar­tóztatták dr. Róbert Soblen 62 éves amerikai orvost, akit kiadtak az ame­rikai hatóságoknak. Amerikai rend­őrök kísérik az USÁ-ba, ahol élet­fogytiglani fegyház vár rá. Soblent ugyanis egy megjátszott büntetőper alapján az USÁ-ban „a Szovjetunió javára a második világháború idején végzett kémtevékenység" címén ha­lálbüntetésre ítélték, amit életfogy­tiglani fegyházra változtattak. Egy héttel ezelőtt Soblennek sike­rült Izraelbe menekülnie. Az izraeli kormány az USA kormányának enge­delmeskedve az Izraelben menedéket kereső ártatlanul elítélt orvost letar-; tóztatta és börtönbe vetette. Igor Orlov, a TASZSZ kommentá­tora közli, hogy dr. Soblen a New York World Telegram and Sund című lapnak levelet küldött, amelyben megmagyarázza USÁ-ból szökésének okát. Soblen a többi között így ír: „1957. januárjától folytatták a pert ellenem. Nem volt szándékomban tá­vozni az USÁ-ból, mert meg voltam győződve, hogy ott lehetetlen ilyeň jogtalanság. Azonban tévedtem." Sob­len azzal vádolja az amerikai ható-i Ságokat, megfélemlítették az esküdte-i ket, akik őt aztán bűnösnek ismerték el. nlé|h|á|n|yg| nimi NYIKITA HRUSCSOV, Anasztasz Miko­jan és más szovjet államférfiak július 4-én ebéden vettek részt Ausztria moszk­vai nagykövetségén, amelyet A. Gorbach osztrák kancellár tiszteletére rendeztek. (CTK) MOSWEENEY, az USA moszkvai ügy­vivője. az amerikai államünnep alkalmá­ból július 4-én fogadást rendezett, ame­lyen részt vett Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, Aleksze) Koszigin, a Minisztertanács el­nökének első helyettese, a Szovjetunió miniszterei, a tudományos, kulturális és művészeti élet képviselői. (CTK) U THANT, az ENSZ ügyvivő főtitkára július 4-én reggel repülőgépen Európába utazott. Elsősorban Londonban tesz hiva­talos látogatást, majd részt vesz az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának genfi ülésén, azután Norvégiába, Írországba* Franciaországba és Finnországba látogat. (ČTK) OBEREMKO szovjet küldött az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén azzal vá­dolta az ausztráliai kormányt, hogy megtagadta Nauru sziget függetlenségé­nek elismerését. Az ausztráliai küldött beismerte, hogy kormánya nem tárgyal­ta még meg a sziget lakosságának a függetlenség elismerésére vonatkozó kérvényét. (CTK) AZ ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólí­totta az Amerikai Egyesült Államokat, adjon kártérítést az amerikai nukleáris fegyverkísérletek áldozatainak. 1954-ben az amerikai kísérletek következtében rádiőaktív sugárzás érte a Csendes-óceáni szigetek lakóit. Rongelap sziget lakossá: gának a kísérletek idején el kellett hagynia lakóhelyét. (CTK) 1962. július 5. ÜJ SZÖ 3 *

Next

/
Thumbnails
Contents