Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-30 / 208. szám, hétfő

AZ OJ SZÚ POSTÁJÁBÓL Csépelnek Gazdaságunkban a kedvezőtlén Jdfi­JSrás miatt később kezdődött az 'ara­tás. Minden percet meg kell ragad­nunk, hogy az aratási munkák Idejé­ben és eredményesen fejeződjenek be. A munkából mind a három komp­lexbrigád kiveszi részét. Az összes gabonát két-, illetve hárommenetes módszerrel aratjuk le. A traktorosok szinte önmagukat múlják felül. Az l-es brigádban pl. Fecske és Lelkes elvtársak 50 hektárt arattak le egy nap alatt. A III. brigádban Bednárlk elvtárs érte el a legjobb eredményt. De a Il-es brigád traktorosát sem maradtak le, hiszen több mint 10 hektárról aratják le naponta a ga­bonát. Megindult a cséplés is és az ered­mények szinte meglepőek. Árpából az átlagos terméshozam több lesz 30 mázsánál, de van olyan földünk, ahol megközelíti a 40 mázsát. Csandal István, Veiké Ofany A pártkongresszus tiszteletére A Garamlöki Egységes Földműves sxövetkezet állatgondozói és fejői Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának tiszteletére el­határozták, hogy a tervezett fejést 1808 literrel túlszárnyalják. Felaján­lásokat teljesítették A szép eredmé­nyért elsősorban Gunyics László, Mo- == revszki János és Fábián Emma fejőket = illeti dicséret. Elismerést érdemel további Hajzer = Ernő és Fábián Gyula sertésgondozó. gj akik 90 deka napi súlygyarapodást == értek el a rájuk bízott állatoknál. = Ez az eredmény teszi lehetővé, hogy 3B a szövetkezet 60 mázsával tűlszár­ayalja sertéshúseladási tervét. Kúcs Gyula, Dolná SeC S A 733 000-es számlára A Čierna nad Tisou-i mozdonyjovító műhely CSISZ-szervezetének taglal Ma­joros elnök vezetésével arra töreked­tek, hogy az idén ts minél többet te­gyenek a Világifjúsági Találkozó érde­kében. Gyűjtötték a pénzt azoknak a küldötteknek, akik saját költségükön nem juthatnak el Helsinkibe. Ogy hatá­roztak, hogy egy tuntszl küldött utazási költségett fedezik. Nem csekélység ez, de a CSISZ-tagok megtárgyalták a lehe­tőségeket és kötelezettséget vállaltak, hogy egy kiselejtezett gőzmozdonyt Üzem­képessé tesznek. Az így nyert összeget a VIT számlájára fizetik be. B kötelezettségvállalás kezdeményezője Gönci Kálmán ifjúsági kollektívája volt, amely a szocialista munkabrigád címért versenyez. A fiatalok meglepően rövid idő alatt javították meg a mozdonyt, 900 brigádórát dolgoztak le és 9000 korona értékű munkát végeztek. Boldogok voltak, amikor Majoros elvtárs, a CSISZ-szerve­zet elnöke a 733 000-es számlára befi­zette a megígért pénzösszeget. M. ZIMA, Čierna nad Tisou Amire minden nőnek fáj a foga Sűrű, sötét, végeláthatatlan erdők, tisztások. Rajtuk az egykori üveg­iparról mesélő, régen ottfelejtett te­lepülések. Az itt-ott felbukka• nó tőzeges talaj, a vidáman, csörge­dező hegyi patakok szokatlanul kü­lönös és mégis oly csodálatosan kedves, otthonos jelleget kölcsönöz­nek a tájnak. A bennszülöttek azt tartják róla, hogy akt megszokta, akt egyszer szívébe zárta, mindig visszakívánkozik a fizerat hegyek közé. Oda, ahol a fáradhatatlan és ügyes munkáskezek már a XIV. szá­zadban értettek hozzá, hogyan va­rázsolják elő a kemencékből az el­ső üveggyártmányokat. Ahol a vts­kók és vttyillók szerény lakói az év­századok során egyre tökéletesítet­ték művészetüket és már 1829-ben két és fél milliárd csiszolt gyöngyöt voltak képesek előállítani. Ahol ab­ban az időben a munkások átlagos életkora mindössze 32 esztendő volt és a gyermekhalandóság meghalad­ta a 70 százalékot. Ezeknek a rég­múlt eseményeknek élénk tanúfa a XIX. század végén a. 770 házból ál­ló, 9000 lakosú fablonec nad Nisou városa. A fizerai hegyeknek, ennek a bűbájos vidéknek a központja a ma már 25 000 főt számláló, világ­szerte jól ismert észak-csehországi város a Nisa folyó partján. A világhír szárnyán Miről híres ez a város és környé­ke? Ugyan ml egyébről, mint az asszonyok és lányok annyira ked­velt ékszeréről, nagyszerű bizsuipa­ráról. Hiszen a legegyszerűbb, még az olcsóbb kivitelezésű ruha is egé­szen másként fest, ha viselőjét csi­nos, ízléses nyaklánc, karkötő vagy függő, esetleg melltű díszíti. Ma már nem vitás, hogy a bizsu iránti ér­deklődés nem hiúság, vagy a köny­nyű örömök kifejezője, hanem a nők természetes és jogos igénye, hogy mindig mindenütt csinosak, ízlése­sen öltözöttek legyenek. A bizsu ma már meghonosodott kiegészítő divat­cikk, mely nélkül a nők öltözéke még odahaza is hiányosnak, szegé­nyesnek tűnik. Visszapillantás a múltba Szélesre tárultak már a fablonect bizsu-kiállítás kapui, hogy befogad­ják az Idéözönlő nagyszámú hazai és külföldi érdeklődőt. A kiállítás szinte vonzza magához a látogató­kat, akik megismerkednek itt a bi­zsu múltjával, jelenével, sőt jövőjé­vel is, Mert az üvegszekrényekben elhelyezett, a panelleken függő cso­dálatos színekben tündöklő, csillogó­villogó szikrázó üveg, fémből és mű­anyagból készült ékszerek elődei el­sősorban a múlt emlékeit elevení­tik meg. Végigvezetnek a kizsákmányolt művészi munkáskezeknek az ural­kodó társadalmi rendekkel folytatott évszázados harcán, beszélnek a ter­melésben és az üveg feldolgozási módjában bekövetkezett műszaki ha­ladásról, az első világháború, a bur­zsoá köztársaság „rendjének" egyre fokozódó elnyomásáról. Egyre gyor­sul az osztályellentétek kiéleződése. Bemutatják, miként teremti meg a felszabadulás, a CSKP bölcs és kö­rültekintő vezetésével végrehajtott államosítás, az úf üzemek és gyá­rak felépítése a\ jabloneci ipar to­vábbi növekedésének előfeltételeit, lelt. Feltartóztathatatlan a fejlődés Mily nagy az ellentét a fényké­peken látható egykori üveghuták, kezdetleges termelőeszközök és a korszerű gépekkel csillárokat ts gyártó, automatákkal felszerelt ha­talmas iparcsarnokok közöttI De a haladás még ezzel sem elégszik meg! Mihelyt felépül a 2500 dolgozó munkájával számító új üzem, meg­kétszereződik a termelés és meg­haladta az évt 100 milliót. A jabloneci bizsu, ez a valamikor Szegényes kunyhókban előállított ékszerutánzat, ma hat nemzeti vál­lalatunk szebbnél szebb, válogatot­tan művészt munkájának sereg­szemléje: mely nem csupán a hazai piacon keresett cikk. Világszerte nö­veli a szocialista Csehszlovákia hír­nevét és értékes devizákat szerez az országnak. A tervezők és munkások művészetét, szépérzékét, fantáziáját, ügyességét dicséri minden egyes ki­állított tárgy, nyaklánc, karkötő, fül­bevaló, melltű, gyűrű, gomb dísz, gyöngy, korál, sztkrázó fényű kő. Színük, alakjuk és kivitelezésük a legkényesebb igényeket ig kielégíti. Séta a jelenben 'A kiállítás ízlésre is nevel. Bemu­tatja, milyen alkalomra milyen ék­szer viselése célszerű. Az egyik te­rem neve a „jabloneci utca" mely a hétköznapi tavaszi ruhákhoz viselen­dő bizsut, a „milliók számára ké­szült díszek" pedig az olcsó és még­is ízléses ékszereket vonultatja fel a látogatók előtt. Egy másik termet a „holnap mesterei" elnevezéssel il­lettek. Benne az ipari középiskolák és az iparművészeti iskolák növen­dékeinek készítményeit csodálhat­juk. A „nyári vasárnap" a fürdőhe­lyek. és strandok divatos bizsujá­ra figyelmeztet. Persze ősszel a hangversenytermekben, színházak­ban, táncmulatságokon megint más jellegű ékszerek hatásosak. Hogy még véletlenül se tévedjünk és ne vétsünk a jó ízlés szabályai ellen, az ötletes rendezés jóvoltából az egyes kiállított nyakékek, díszek mellett anyagmintákat, cipőket, retikülöket ís tálálunk. Megelevenedik az ékszer De nem volna teljes a kiállítás, ha a jabloneci árut csak az üvegszekré­nyekben vagy fényképeken csodál­hatnánk. Sokkal hatásosabb, ha megelevenedik az érdeklődök előtt ez a sok fénylő, csillogó, hangula­tos, szívet üdítő ruhadísz és divat­cikk. A divatbemutatókon' fellépő csinos, fiatal lányok elegáns, kifo­gástalanul megvarrt ruháikban, meg felelő ékszerekkel igen jó benyo­mást keltenek a nézőkben, akik fel­váltva, hol őket, hol pedig a Later­na maglka gazdag műsorát, a po­liekránt figyelik és élvezik. Elárusítóbolt A kiállításon megnyílt bizsu-bolt­ban persze minden kapható, még az is, amit másutt nem árusítanak. Ta­lán ezzel is magyarázható a rendkí­vüli érdeklődés. A lenyűgöző szép­ségű, mindenki számára elérhető mintakollekciókkal nehéz betelni. Válogatnak a vevők, nem könnyű határozni. Mert ha olcsón árulják ls az ékszereket, mindent nem vásá­rolhatnak meg. Senki sem távozik üres kézzel s így a legtöbben azon tanakodnak: „No még mit viszünk haza?" Ne csodálkozzunk hát, hogy olyan a nyüzsgés a boltban, akár a hangyabolyban. Hogy mi az idén a divat ?~~A mu­tatós, nagy gyöngyök, a több lánc­ból fűzött nyakékek, a hatalmas melltűk és fülbeválók. Persze pe­helysúlyúak, mert műanyagból vagy üvegből készültek. Így azután sen­kinek sem húzzák le a nyakát, vi­selésüket meg sem érezni. Mint minden évben, az Idén ls kb. 20 000 új mintával gyarapodtak a kollekciók, melyeknek 80 száza­lékát a világ 112 államba expor­táljuk. Senki se ijedjen meg, ag­godalomra nincs ok, hiszen azért a mi asszonyaink sincsenek megrövi­dítve. Bőségesen jut nekik ís az áru­ból. A tavalyi kiállítást 270 ezren te­kintették meg, az idei kiállítás láto­gatóinak a számát 300 ezerre terve­zik. Persze az is lehet, hogy még annál is többen tekintik- meg az ér­dekes és értékes látnivalókat. KARDOS MÁRTA ALIG SZAKADT FEL a krömpachyi áldozatok vérétől áztatott föld, egy évvel később, 1922. július 30-án ismét inunkásvér folyt Košice utcáin. E na­pon pártunk tömegszervezetének önvédelmi csoportja, a Vöröscserké­szek és munkások ütköztek meg fi burzsoá államhatalom védelmezőivel, a hírhedt košicei rendőrséggel. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása után nagy súlyt fek­tetett a tömegszervezetek kiépítésére. A kommunisták e tömegszervezetek­ben népszerűsítették a párt prog­ramját, érvényesítették Irányvonalát, mozgósították a tömegszervezetek tagjait a párt által kezdeményezett akciók támogatására. A Vörös Szak­szervezeteken kívül — amelyek a párt legerősebb támaszai voltak — jelentős szerepe volt a kulturális, sport-, valamint a gazdasági jellegű tömegszervezeteknek is. A kultűrszer­vezet, helyesebben Proletkult kere­tén belül működött a munkás-szín­játszó csoport, a munkásdalárda és a zenekar. A sport- és testedző egye ­sületekben tevékenykedett az F RT J testedző egyesület, a munkás-futball­csapat, a természetbarátok egyesüle­té és a VöröscserKészeik. A Vörösesei-készek szolgálatot tel­jesítettek a munkásotthonokban, gon­doskodtak a rendfenntartásról, meg­akadályozták a nem kívánatos ele­mek, elsősorban a rendőrspiclik befurakodását. Kitűnő szolgálatot teljesítettek továbbá a népgyűléseken mint rendfenntartók Nagy súlyt he­lyeztek ugyancsak a Vörös Pionírok oktatására és nevelésére főleg nyári kirándulások alkalmával. Tekintettel a fenti feladatokra a Vöröscserkészek soraiba számos Idősebb elvtársat is felvettek. 40 ÉVVEL EZELŐTT, 1922. július 30-ôn a kelet-szlovákiai Vöröscser­készek Košicén jöttek össze fogacía­lomtételre, hogy felesküdjenek a párt zászlajára. Komoly előkészületek történtek pártunk részéről, hogy a fogadalomtételi ünnepség méltó ke­retek között folyjon le. Az előre be­jelentett rendezvényt a rendőrség jóváhagvta. Vasárnap, július 30-án, Vérbe fojtott fogadalomtétel hajnali vonatokkal megérkeztek az egyes cserkészcsapatok a kelet-szlo­vákiai városokból: Prešovról, Levočá­ról, Kežmarokról, Krompachyról és más helyekről. Ugyanaz nap délután 2-kor megérkezett a prešovt munkás­zenekar. A vendégeket az állomáson nagyszámú cserkészcsapat fogadta az FRTJ tagjaival együtt, hogy kivo­nuljanak a Csérmely úti sporttelepre, az ünnepség színhelyére. A cserkész­csapat élén a zenökar haladt és in­dulókat játszva menetelt a sporttelep irányába. Menet közben az utcán tartózkodó munkások közül egyre többen csat­lakoztak a csoporthoz. A Főutcára érfre a felvonulók száma több százra emelkedett. Amikor a békésen felvo­nuló tömeg a rendőrparancsnokság főutcái (jelenleg Lenin úti) épülete elé ért, a cserkészeket, a zenekart és az FRTJ egységeit a kivezényelt, mintegy ötven főt számoló rendőrosz­tag átengedte. De a menet végén haladó munkások és munkásnők előtt kordont vont, visszatérésre kénysze­rítette őket és minden előzetes fel­szólítás nélkül megrohanta elvtár­sainkat, akikre gumibotokkal zúdí­tották a nyugati szabású, Masaryk­féle burzsoá demokrácia „áldásait". Ennek láttán a cserkészek tüstént visszafordultak és megtámadott mun­kástársaik védelmére keltek. Heves ís véres utcai harc fejlődött ki x cserkészek és a „törvény őrei" kö­zött. A szorongatott helyzetben levő rendőrök erősítést kaptak, számuk vagy kétszázra szaporodott. A cser­készek a vasheggyel ellátott jelleg­zetes cserkészbottal, a rendőrök és a polgári ruhás titkosrendőrök pedig gumibottal küzdöttek. Az összeütkö­zés folyamán több munkás, cserkész és rendőr megsebesült. A munkások sebesültjeik javarészét háziápolásban részesítették, hogy megkíméljék őket a további üldöztetésektől. A hatósá­gok jelentése szerint 8 rendőrt kór­házba kellatt szállítani, 27 munkást letartóztattak. t A VÉRES ESEMÉNYEKNEK óriási visszhangja volt az egész országban. A párt magyar nyelvű lapja, a „Mun­kás", rendkívüli kiadásban ismertette a csehszlovákiai reakció véres kime­netelű provokációját. A „Demokrácia gyásznapja" című vezércikkében többek között ezeket írta: „... Vasárnap Košicén a Karaffák, a Bachok és a Tiszák szelleme orgiá­zott. A demokráciáról lehúzták a ronggyá nyűtt ingét és pőrére vet­kőztetve a felelős és felelőtlen hata­lom rúgásai és gumibotjai közepette állították pellengérre. A köztársaság másodrendű polgárai olyan kóstolót kaptak a demokráciából, hogy örökre elment a konszolidációba és a de­mokratikus fejlődésbe vetett hitük." A véres események után a párt košicei titkársága felhívással fordult az üzemek öntudatos dolgozóihoz, adakozásra hívta fel őket a sebesül­tek és a letartóztatottak hozzátarto­zóinak támogatására. A felhívás hangsúlyozta, hogy „... az ütéseket és veszteségeket az egész proletár­család szenvedte; s Így az egész proletárcsaládnak legszentebb Köte­lessége áldozatainak segítségére siet­ni ..." A KOSICEI RENDŐRSÉG aljas pro­vokációja következtében csak 6 hét­tel később, 1922. szeptember 10-én tartották meg a Vöröscserkészek meghiúsult fogadalomtételi ünnepsé­gét. Košice és környékének proleta­riátusa e napon többezres tömegek­ben vonult az akkori Legionárins téri gyülekező helyéről a Főutcán keresz­tül az ünnepség színhelyére. A men-3t élén a Vöröscserkészek és a munkás­zenekarok haladtak. Ez az impozáns, harcos felvonulás tüntetés volt a kommunizmus eszméi mellett, a tő­kés rendszer és tőkés elnyomás ellen és egyúttal válasz a július 30 - i bes­tiális rendőrterrorra. A košicei pro­letariátus ezen a napon amellett tüntetett, hogy nem engedi elvitatni az utcához való jogát. Az ünnepség jelentőségét nagymértékben növelték a CSKP Végrehajtó Bizottságának kül­döttel, Smeral, a CSKP elnö«e és Haken elvtársnak a rendezvényen való részvétele. Smeral elvtárs ünnepi beszédében beszámolt a nemzetközi politikai helyzetről, majd a Vöröscserkészek­hez intézett szavaiban hangsúlyozta: „...Fogadalmat tesztek a vörös lo­bogóra, megfogadjátok, hogy nem engedtek az erőszaknak és utolsó leheletetekig elővéd módjára fogjátik védelmezni azt a szakaszt, amelyet rátok bíztak a szociális világforrada­lom nagy nemzetközi frontján ..." Haken elvtárs felszólalásában a cserkészesküvel kapcsolatban kifej­tette: „Mai fogadalmatok kötelező akkor is, ha a munkászubbonyt a ka­tona-mundérral cserélitek fel." Majd rámutatott az aljas rendőrterrorra, amely a szocialista Kelet és a kapi­talista Nyugat között fekszik. Az ünnepi gyűlésen felszólalt még ez akkori košicei párttitkár, valamint az Ifjúmunkások képviselője. A szó­noklatok elhangzása után Kelet­Szlovákia Vöröscserkészeinek ünne­pélyes fogadalomtétele következett, majd a prešovl és a košicei FRTJ csapatai léptek fel látványos torna­gyakorlatokkal, végül az Internacio­nálé elhangzása után forradalmi hangulatban ért véget Košice és kör­nyéke munkásosztályénak tüntető megnyilvánulása a kommunizmus eszméi mellett. MI IDŐSEBBEK, akik tanúi és résztvevői voltunk a negyven évvel ezelőtt és a későbbi esztendőkben lezajlott kemény küzdelmeknek, büsz­kén tekintünk arra a Kelet Szlová­kiára, amelynek földjét több ízben munkásvér áztatta és amely ma ha­zánk virágzó iparvidékévé válik fel­szabadult dolgozóink serény inua.tája nvomán. RÓJÁK DEZSÓ f Július második felében a Vietn.nni Demokratikus Köztársaságban liírő«l ság elé állítottak 12 dél-vietnami ké­met. A kémeket a VDK határán fogták el s a náluk talált korszerű beren­dezés amerikai gyártmányú. A felsze­relés között volt a képen látható békaember felszerelés is. (CTK — VTK — felvétele) •rr A LONDONI RENDŐRSÉG megtalálta azt a 35 képet, melyet nemrég a „O Ha­na art gallery" londoni képtárból loptak el. A művek között Renoire, Braquoe, Cezanne, Manet képei voltak. Értékük körülbelül 350 ezer liber sterling. A IV. BRNŰI nemzetközi áruminta­vásáron a blanskói CKD-üzem hat méter átmérőjű Kaplan-turbinát állít ki. Az észak-csehországi kerületben min­den hektár mezőgazdasági földterület­re három köbméter koraposztot készí­tettek. A komposzt készítésénél ered­ményes munkát fejtettek kl a CSISZ­tagok. TOROKORSZÁGBAN az amerikai kato­nák reklámot csinálnak az amerikai élet­formának. Nemrég két amerikai szadista módon megkínzott egy török kislányt. A yenkik részeg állapotban kirakatüve­geket törtek be Istanbul utcáin. Ankará­ban két amerikai katonát bíróság előtt felelősségre vontak csempészett fegyve­rek árusításáért. INFRAVÖRÖS SUGARAKKAL és nagy frekvenciájú elektromos áram­1 mai sütik a kenyeret több nyugati államban. A héjat az infravörös su­garak pirítják, az áram pedig bizto­sítja a hő egyenletes behatolását a tésztába. A sütés ideje 35 százaltikra csökkent, a késztermékek térfogata pedig 12 százalékkal nagyobb. Japán felett erős tájfun pusztított. 10 ember meghalt, sok megsebesült, több duzzasztógát és híd megrongálódott. Az árvíz több ezer hektár földet és több mint kétezer házat elárasztott. Egyes helyeken megbénult a közúti és a vasúti forgalom. KÖZTÁRSASÁGUNK legnyugatibb váro­sában, Aš-ban 22 ezer kötete van a helyi könyvtárnak. Tavaly az első félévben 4214 látogatója volt a könyvtárnak, akik 16 646 könyvet kölcsönöztek ki. Az Idén hasonló idő alatt további 1114 olvasó kereste fel a könyvtárát és a kikölcsön­zött könyvek száma 5 ezerrel növekedett. 34 gyermek érkezett Csheszlováklából Angliába. Durhameban a Houghton Le Spring gyermeküdülőben töltik vakáció­jukat. A BALTI-TENGERT a Fekete-ten-i gerrel összekötő 2500 km hosszú csatornahálózatot épít a Szovjetunió a Dnyeper, a Priplaty és a Nyemna fo­lyó összekapcsolásával. Az új víziúton 500 tonnás teherhajók közlekedhet­nek majd. A KOLlNI VÁROSI SZÍNHÁZ sikerei közép-szlovákiai vendégszereplése ut&n visszautazott Kolínba. A SZÄJ ÉS KÖRÖMFÁJÁS ellent küzde­lemre 6,5 millió dollárt szavazott meg a FAO, az ENSZ élelmezésügyi és mező­gazdasági szervezete. A Közel-Keleten 500 millió állatot fenyeget a járvány. A KASPERSKÉ HORY I erdészklub gon­doskodik a kulturális szórakozásról is. Tevékeny bábszínház körük van, mely több jó darabbal szórakoztatja e šumavai város gyermekeit. A NAPOKBAN ERÖS SZÉLVIHAR tom­bolt Krkonoše vidékén. Hosttnrfé, Chate­vice, Pilníková és más helységeknél a vihar megnehezítette vagy rövid időre megszakította a közüti és vasúti közle­kedést és megrongálta a villamos- és telefonvezetéket. A környékbeli üzemek dolgozói segédkeztek a közlekedési za­varok elhárításánál. ELTŰNT a 118 km hosszú Resana folyó Nyugat-Mexikóban. Eddig ismeretlen okokból forrása kiapadt. <JI SZÖ 2 * 1962. július 31.

Next

/
Thumbnails
Contents