Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-23 / 201. szám, hétfő

Szépül, fejlődik Észak-Csehország egyik legszebb «"észe a Jablonec nad Nisou-i járás. ÍA láthatáron a Jizerkai hegyek kan­dikálnak és a völgyben takaros, ren­>dezett községeken át száguld az autó. Stopp, itt megállunk, körülnézünk egy kicsit alaposabban — határoztam el. A helyi tábla keltette fel az érdek­lődésem, mert jelezte, hogy a most következő Plavy példás község. Késő délutánra járt az idő, a helyi nemzeti bizottság titkárát nem talál­tam az Irodájában. A szomszédos ut­,cában levő fűrésztelepen bukkantam rá. Magas, tagbaszakadt, bronzbarná­ra sült férfi vált ki a serényen dol­gozó csoportból. Megkértem, szentel­jen nekem egy kis időt és mondja el, hogyan szerezték meg a példás köz­ség címét. — Arra fekszik Haratice, földmfi­ffesszövetkezetünk székhelye — muta­tott Jindŕich Fišer a valamivel távo­labbi településre. — A legnagyobb érdem vitathatatlanul az övék, mert a cím odaítélésénél elsősorban az EFSZ eredményeit vették tekintetűé. Tavaly mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben 100 százalékon fe­lül teljesítették tervüket és az idén Ss egyenesben vannak. A tej- és to­jésbeszolgáltatás 100 százalékos, a tavaszi munkák elvégzése agrotechni­kai határidőben történt —• tájékozta­tott nem kis büszkeséggel. A községfejlesztési akciót sem ha­nyagolják el. Ennek köszönhetik, hogy Plavy hírneve még külföldre is elju­tott. Modern síugrósáncot építettek és tavaly februárban itt tartották meg a csehszlovák-szovjet barátság síverse­nyeket. A szovjet versenyzők el vol­tak ragadtatva a kitűnő sánctól, a la­kosság vendégszeretetétől és nem utolsó sorban a csodaszép környék­től. A sízésnek egyébként Plavyban régi hagyománya van. A gyerekekről tréfásan azt mondják, hogy sítalpak­kal a lábukon születnek, mert még jóformán járni sem tudnak, de már a síléceken csoszognak. Fišer elvtárs fiatal korában versenyző volt, most szabad idejében a diákokat edzi. Az ifjúsági versenyeken gyakran győzött csapata. — A legtöbb munkát, szintén ,3 „Z" akció keretében, az EFSZ részére fel­épített új tehénistálló adta. 25 725 bri­gádóra ment rá tavaly. A jószág szer­Skalicán új csapágygyár épül (CTK) — A Stavoindustria dol­gozói Skalicán új üzemet építe­nek, amely rendkívül pontos és apró csapágyakkal látja majd el nemcsak hazánk iparát, hanem a szocialista országoikét is. Az új üzem több mint 420 féle csap­ágyat állít majd elő. A legkisebb csapágy átmérője 2,5 miliméter, a legnagyobbé pedig 20 cm lesz. teszéjjel volt a faluban, a közös Is­tállózás az eddiginél még jobb ered­ménnyel biztat. Mit tagadjam, örülünk a címnek. Bár múlt évi sikereinkért kaptuk, idén sem akarunk elmaradni a tavalyi eredmények mögött — je­lenti ki Jindfich Fišer. Feljegyzéseiben lapozgatva előveszi a községnek a CSKP XII. kongresszu­sa tiszteletére tett felajánlását. 34 531 brigádóra ledolgozására vállalkoztak, egy lakosra fejenként 23 óra jut. A földművesszövetkezet 12 000 liter tej, 2000 tojás, 20 mázsa hús terven felüli beszolgáltatását ajánlotta fel. A növénytermelésben dolgozók 180 mázsa burgonya, 70 mázsa takarmány­szalma és 100 mázsa takarmányká­poszta többlettermelését vállalták. A példás község cím odaítélésénél azt is tekintetbe veszik, hogyan mű­ködnek a bizottságok, a képviselők. Plavy Helyi Nemzeti Bizottsága igen tevékeny. A közrendészeti bizottság például éberen ügyel a közbiztonság­ra. Vasárnaponként, amikor az autók százai robognak át a községen, a ti­zenkét tagú segédőrség tagjai rend­szeresen ellenőrzik a közlekedési sza­bályok betartását. Az utak tisztántar­tása, járhatósága, a közlekedési jel­zések karbantartása szintén a felada­taik közé tartozik. —• Jövő évi terveik? — kérdem bú­csúzóul Fišer elvtársat. — Oj óvodát szeretnénk építeni hatvan gyerek befogadására. A régi már sehogysem felel meg és harminc­öt egyerek is csak szűkösen fér el benne. Már most beszélgetünk, tár­gyalgatunk arról, mennyi idő alatt tudnánk társadalmi munkával tető alá hozni. Így szépül, fejlődik a takaros kis Plavy község. Lakóinak mindenre jut ideje. Arra is, hogy a közösséggel szembeni kötelességeiknek maradék­talanul eleget tegyenek és arra is, hogy saját maguknak építsék, csino­sítsák lakhelyüket s festői környékét. A funkcionáriusok pedig megértet­ték, hogy a nemzeti bizottság jog­körének bővítése elsősorban is arra kötelezi a nemzeti bizottság tagjait, hogy élve az adott lehetőségekkel a lakosság megelégedésére intézzék a község ügyeit. Együttesen, közös erő­vel nagyobb eredményeket lehet el­érni. KIS ÉVA N.'J. Vapcarov - a bolgárok Fučíkja (Halálanak 20. évfordulójára) alakult ki. Rendőrterror, cenzúra,' le­tartóztatások, koncentrációs táborok és kivégzések jellemzik ezt a korsza­kot. Mégsem tudták megsemmisíteni a forradalmi költészetet. , . Nikola fonkov Vapcarov a bolgár galmához, emeletes 1{júság egylk legkedv eitonb költője I volt. A szeptemberi véresen levert kommunista felkelés nagyon megráz­a bolgár főváios, | Szófia középpontjá­ban, egy csendes utcában, közel a vi­lágváros nagy for­házba:i múzeumot rendeztek be. Eb­ben a kis lakásban kódtatta a fiatal Vapcarovot. Mir.t gim­nazista csatlakozott az illegális mar­xista körhöz s lelkesedéssel olvasta Botev és Javorov, Puskin és Lermon­tov verseit. 1924-ben írta első költe­ményeit. Vapcarov egyetlen kötetét, a „Motorok dalait" tudta csak megje­lentetni. Csupán a háború után adták ki verseit külön gyűjteményben, amely nagyon népszerű lett és hatalmas ér­deklődést keltett a dolgozók töme­geiben. Vapcarov elvégezte a tengerészeti iskolát s néhány évig az Adrián és a Földközi-tengeren hajózott, majd utá­na gyárakban dolgozott mint munkás. A második világháború alatt tevéke- ^ nyen részt vett a fasizmus elleni harc- v ban. Tagja volt az Illegális kommu­nista központi bizottságnak. Letartóz­tatták, s 1942. július 22-én halálra ítélték. Másnap — 33 éves korában — tizenkettedmagával kivégezték. volt a fasizmus és a reakció ellentel ; isnállás fgyik fő : fészke. Itt lakott «•»• - * Nik.jla Jonkov Vapcarov, a bolgár forradalmi köl­tészet irtestere, aki a munkásosztály­lyal kötötte össze életét. Egyénisége és művei sokban Vlagyimir Majakov­szkijhoz, élete és sorsa viszont Július Fufííkéra hasonlít. Az első világháború után Bulgáriá­ban a munkásmozgalom rendkívüli módon megerősödött. A kommunista párt harcra buzdította a tömegeket. A halálosan megrettent reakció azon­ban fasiszta puccsal csapíst mért a bolgár demokratikus erőkre, s a nép felkelését leverte. Azóta, 1923-tól 1944-ig uralkodott a bolgár fasizmus és mindent elkövetett, hogy szétzúzza a kommunista moz­galmat és ezzel együtt a haladó for­radalmi irodalmat is. A forradalmi költészet súlyos körülmények között Utolsó versében igy búcsúzott: Irgalmatlan, kegyetlen, ádáz harc a ml harcunk — azt mondják eposz. Lebuktam, s a helyemre más áll... Egy emberélet — nem oszt, nem szőrözI Sortűz után pondrókkal vár az árok, Ez a logika odalenn. De új viharban, újra harcba szállok, népem, szerelmem, mindenem! Vapcarov lírája sikeresen tükrözte vissza a fasiszta diktatúra elleni har­cot éi az antifasiszta ellenállás fe­szültségét. Költészetét mély eszmeiség fűti, őszinteség és forró érzés hatja át. A bolgár irodalom egyfk legérté­kesebb hagyománya. A hálós nemze-; dék maradandó emléket állított fel < neki, in memoriam a Nemzetközi Le ; nin Békedíjjal tüntették ki. GREK IMRE Augusztus második felében nyí­lik meg a Stará Turá-i gépgyár „Szakszervezeti Háza". Az üzem dolgozói és a város lakossága hatezer órát dolgoztak le építé­sénél. [Š. Petráš -r- ČTK — felv.) Elindultak a gépek... Fura egy nyár köszöntött a Bodtm mentére. Alig hagy kisüt a nap, valahol túl a mecenzéft hegyeken kerekedik egy felhő s már zuhog is, mintha lyukat ütöttek volna az ég valamennyi csatornáján. A csecsejovcei szövetkezet tagjai ugyancsak szapulják a kötekedő nyarat. Hogyne szapulnák, hisz aranylik már a búzakalász, a sző­kére érett súlyos árpakalász. Meg aztán egyéb is aggasztja a szövetkezet tagságát. A Győzelmes Februárban megalakulása óta nem volt még olyan gazdag aratás, mint amilyennek az Idei ígérke­zik. JÓ előre látták már ezt a szövetkezeti ta­gok. Kovács Miklós, a szövetkezet Jól megter mett fiatal elnöke is el-elgyönyörködött a sokat ígérően fejlődő gabonarengetegben. Csáji István, a helyi nemzeti bizottság titkára ls azon a vé leményen van; ha minden Jól x sikerül, az idei esztendő fordulópontot Jelent majd a közös éle­tében. Az öröm azonban gonddal is Jár. Az elmúlt évek tapasztalatai arra intik a szövetkezet ve­zetőit, vigyázzanak, hogy a tervszerűtlen - munka következtében a' termésből ne szedjen vámot az időjárás. Sokat vitáztak, sokat tépelődtek, míg megszü­letett az aratás munkaterve,* az első aratási terv, amely nem csupán azért készült, hogy legyen és a JNfí se vethesse szemükre a tervszerűtlen­séget, hanem azért, hogy a nagy munka köze­pette ís legyen útmutató, előre gondosan meg­határozott, körvonalazott cél. Leszögezték, hogy az aratásra váró hatszáz és egynéhány hektár­nak 70 százalékát kétmenetesen aratják Hogy miért kétmenetesen? Azért, mert a Győzelmes Február vezetői is tanultak a tavalyi tapasztala tokból. Az aratási terv számolt az emberekkel is. Kü­lönösen a kombájnosok és traktorosok szorgal­mára, áldozatkész munkájára épített. A szövet­kezet vezetője az idei tavaszon szerzett tapasz­talatok alapján a verseny szervezése során az elözö évekhez viszonyítva nagyobb gondott for­dított a versenyben állók anyagi érdekeltségé­nek fokozására. Csányi István titkár szerint az anyagi érdekeltség a szocialista munkaverseny egyik fontos láncszeme. Az erkölcsi és anyagi elismerés mindig meghozza gyümölcsét. A szövetkezet az idén úgy felkészült az ara­tásra, mint még soha. Végre kasza alá ért a repce. Nem sok volt az egész, mindössze 10 hektár. A múlt hét elején a búza és az árpa is megérett. Munkához is láttak a kombájnosok, és az aratógépek sem vesztegeltek tovább. Négy indult ezekből ts. Egy napot dolgoztak és hetven hektár tarló maradt utánuk. Kezdetnek nagyon is jó. Másnap reggel Ismét esőre állt az idö. A gé­pek azonban újból nekiindultak az aranyló bú­zatengernek. Szerettem volna velük legalább egy fordulót csinálni, de mire kikecmeregtem az ágy­ból, ók már meg ts éheztek. Itthon maradt azon­ban Csányi elvtárs, aki épp úgy ismeri a szö­vetkezet sorsát, akár maga az elnök, az agronó­mus, vagy a traktoros brigádvezetője. Hogyne is­merné, amikor nincs olyan munkaértekezlet, amelyen részt ne venne. Nincs az a traktoros, aki korábban kelne, mint ő. Ha én el is késtem, ö már a szövetkezet gazdasági udvarán volt, mire nyeregbe száltak a traktorosok. Aztán meg betéri az irodába, hogy elintézze az ügyes-bajos dol­gokat, tanácsot adjon ügyfeleinek. Most pedig az iroda ablakából nézegetjük az esőtől terhes fel­hőket. — Már így ts jó két hetet késtünk az aratás­sal — mondja. Ám ez még nem volna baj. Így a takar,lányt is sikerült betakarítani. Az is lesz bőven. Az elmúlt esztendőkben alig jutott 10—11 kg siló naponta egy-egy jószágnak. Az idén már 30 kg ts Jut egyre. És ha látta volna a zabos­bükkönyt ... A télen kifagyott lucerna helyére vetettük. Deréken felül ért. Alig boldogul benne a silókombájn. A kombájntól három traktor hord­ja a silóanyagot. Három traktor, három pótkocsi­val, mégis alig győzi... A sllózásról az aratásra terelődik a beszélge­tés. A titkár ls nagyra van a gabonafélékkel. Azt mondja: — Árpából a múlt évinek közel a kétszeresére számítunk. A múlt esztendőben átlagosan 16 má­zsa árpát arattunk, hektáronként. Szerintem az idén meglesz a harminc mázsa. Hirtelen elmosolyodik, beletúr sűrű fekete ha­jába. — Lackó János, a szövetkezei anyagbeszerző­je a minap fogadni akart velem. Azt mondta: „Kezet rá, Pista, hogy meglesz a 34 mázsás át­lag." Nem mertem fogadni... Egy kicsit elgondolkozik, majd így folytatja: — A búzánkat már jobban megviselte a tél. De ha nem tévedek, a huszonhárom mázsás átlagot az is megadja. Eredeti tervünket még így ts hektáronként három mázsával túlszárnyaljuk. A hegyek felől nyargaló szél esőcseppeket mázol az iroda ablaküvegéhez. A titkár homlo­kán ráncokba szalad a bőr. — Az idén számításba sem vettük a kévekö­tőket. Kiszámítottuk, hogy a kombájnos aratás olcsóbb is, jobb is. Csupán az aratásnál több mint ötvenöt koronát takaríthatunk meg, ha mellőzzük a kévekötőket. Az időjárás azonban megint csak közbeszólt. Jó, hogy a biztonság ked­véért a kévekötőket is rendbetettük ... Már éppen Indulni akartam, amikor Csányi elv­társ újból az elmúlt esztendőket említi példá­nak összehasonlítás céljából. Így kezdi: — Az Idei esztendő sem volt valami „csuda­jó", az eredmény mégis összehasonlíthatatlanul jobb a tavalyinál. Hogy lehet ez? A kérdésre maga adja meg a választ. — Nem mostoha ám a csécsi határ. Ha megad­juk neki, amit kíván, nagyon meghálálja. Per­sze, úgy nem lehet jó a termés, ha a műtrágya a pajtában, az istállótrágya pedig a szövetkezet udvarában hányódik egyik esztendőről a másikra. Az idén már úgy, ahogy kedveztünk a földnek, s lám nem csalódtunk ... \ Különös elismeréssel nyilatkozik a traktorosok­ról, akik az idei tavaszi munkáknál szinte cso­rdával határos dolgokat müveitek. A Jól szervezett szocialista munkaverseny és az anyagi érdekelt­ség meghonosítása olyan lendületet adott a trak­torosok munkájának, amilyenre a Győzelmes Feb­ruár több mint 10-esztendős történetében még nem volt példa. Csányi elvtárs bízik abban, hogy Lackó Feri és a szövetkezet többi traktorosa most a kenyér­nekvaló gyors betakarításáért folyó küzdelemben is becsületesen megállják a helyüket, s a Jó termésből még az időjárásnak sem engednek vá mot venni. 5 SZARKA ISTVÄN ? Gyerekek az óriáskerék tövében, (Haško P. felvételej • RÔPCÉDULÄKON HlVJÁK FEL A SZO­LÖK figyelmét a nyugatnémet * hatósá­gok arra, Kiogyan oktassák ki gyerme­keiket az efszaporodott erkölcstelen cé­lú támadások elleni védekezésre. A NYÍRFÁCSKA SZOVJET TÁNC­EGYÜTTES Ecuadorba érkezett ven­dégszereplésre. A szovjet művészek az ország legnagyobb színházaiban mutatkoznak be. VISSZA AKAR TÉRNI HAZÁJÁBA a Tristan da Cunhe nevű atlanti­óceáni szigetre az a 270 lakos, aki­ket a vulkánikus kitörések és gyakori földrengés miatt a hatóságok 1961­ben Angliába szállítottak. A kis szi­get lakói nem tudtak megszokni új otthonokban. , A BUDAPESTI FŐVÁROSI OPERETT­SZÍNHÁZ 180 fónyi együttese megér­kezett Moszkvába. A magyar művészek a népszerű Csárdáskirálynővel mutat­koznak be a szovjet közönségnek. BEFEJEZŐDTEK MOSZKVÁBAN a TU-114-es szovjet lökhajtásos utasszál­lítógép műszaki próbái. A gépet a Moszkva—Havanna légivonalon helye­zik üzembe. 14 NAPOS FESZTIVÁL KEZDÖDÖTT London belvárosában, a Cityben. Esténként az utcákon bálokat rendez­nek és a szabadtéri színpadokon vi­lághírű művészek felléptével hang­versenyeket és operaelőadásokat tar­tanak. Az idén ünnepii fennállásának 158. évfordulóját a lén o i üveggyár. Ere­detileg csak 30 munkással dolgozott, ma azonban kristálygyártmányait 27 államban ismerik. Legnagyobb vá­sárlói közé tartozik Anglia, Dánia, Olaszország, Ausztria, Svájc és Ame­rika. A HELSINKIBEN rövidesen megkez­dődő VII. Világifjúsági Találkozó tisz­teletére a Német Demokratikus Köz­társaság július 17-én két-két öt pfen­nig és két-két 20 pfennig névértékű bélyegsorozatot adott ki. A négy bé­lyeg összefüggő kockát képez és azokból a VIT emblémája alakul ki. Bihar, indiai államban a vasárnapra virradó éjjel nagy 'vasúti szeretjesét­lenség történt, amelynek halálos és 44 sebesült áldozata van. Megkezdődött a ribizli és eperszü­ret a klačnói 92 hektáros plantázson. Rövidesen sorra kerül az egres, a meggy, majd a málna és a csipke­bogyó ls. KOLERAJÁRVÁNY LÉPETT FEL Taj­van szigetének déli részén. A Jár­vány eddig 26 falut és települést ért el. Sok a haláleset, mert kevés az orvosság és nem kielégítő a kórhá­zak állapota. A Fülöp-szigeteken dühöngő tájfun súlyos anyagi kárt okozott. A tájfunt követő záporeső Manilában és az or­szág északi tartományaiban árvizet idézett elő. Csaknem 3 millió lakos vett részt az elmúlt negyedévben a Csehszlo­vák—Szovjet Baráti Társaság rendez­vényein. RÚZSÁK ÉS KAZAMATÁK címmel dokumentumfilmet készít Drahoslav Holub rendező a náci fasiszták ál­tal Terezínben elpusztított mártírok emlékére. A HÁBORÜ 0TA hazánk több mint 150 ipari üzemet épített Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában. A gott­waldovi gépgyár most Szudánban egy komplett üzemet épít gumicipő gyár­tására. 0] SZŐ 2 * 1962 július 23.

Next

/
Thumbnails
Contents