Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-08 / 156. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesül jefeh ! UJSZO SZLOVAKIA KOHHUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 19B2. június 8. péntek * 30 fillér • XV. évfolyam, 156. szám. N žpgazdaságunk továbbfejlődésének alapvető feltétele Áprilisban 99,6 százalékra tel-: jesítettük az ipar termelési ter­vét. Az év elejétől körülbelül egy­százalékos lemaradás mutatkozik a terv teljesítésében, melynek mi­előbbi behozására erőnk teljéből törekednünk kell. Egyszázalékos lemaradás az első pillanatban nem tűnik soknak, ám tudnunik kell, hogy ez a jelentéktelennek látszó szám sok tízmillió korona értéikű különféle árut jelent. Ennek az óriási mennyiségű árúcikknek hiányát nagyonis megérezzük nemcsak a közellátásban, hanem a termelési folyamatban is. A sza­kosítás folytán az egyes üzemek munkája igen szorosan összefügg. Valamely vállalat bármily csekély mértékben térjen is el a terve-! zett feladatok teljesítésétől, rög­tön megbontja az összhangot és komoly nehézségeket idéz elő más üzemeik termelésében. Pártunk arra tanít bennünket, hogy a tervet törvénynek tekint-: sük minden üzem számára, mely-: nek teljesítése döntő feltétele a népgazdaság fejlődósét akadályo­zó nehézségek leküzdésének. A dolgozók döntő többségét jogos büszkeséggel tölti el üzemük si-i keres tervteljesítése, és mindent megtesznek, hogy biztosítsák nép-i gazdaságunk szüikségleteit. A dol-i gozók millióinak ezt az áldozat-: kész igyekezetét méltóan fejezi ki a kongresszusi munkaverseny, a széles körű kötelezettségválla-: lási mozgalom, mely a legfonto-: sabb feladatok teljesítésére, illet-: ve túlszárnyalására irányul. Mily nagy erőfeszítést fejtenek ki pél­dául a bányászok, hogy elegendő szenet adjanak népgazdaságunk­nak. Az önfeláldozás és a megér-! tés megannyi szép példáját mutat-i ják más ágazatoik dolgozói is sür-: gős feladatok megoldása esetén. A dolgozóknak ez a nagyfokú munkaaktivitása és kezdeménye-: zése óriási erőforrást jelent szá-: munkra, melyet a pártszerveze­teknek és a gazdasági vezetésnek mindenütt a legmesszebbmenően ki kell használni a terv teljesítésé-: nek biztosítására, az év eleje óta mulasztottak pótlására. A terv mennyiségi teljesítése azonban önmagában véve nem minden, a tonnák és méterek nem mindig fejeziik ki híven a valósá-i gos helyzetet. Némelyik üzemben nemcsak teljesítik, hanem túl is szárnyalják a tervben megszabott feladatokat, látszólag tehát náluk minden a legnagyobb rendben van. Jobban a dolgok mélyére nézve azonban rájövünk, hogy tá-: volról sincs így, és a terv teljest-: tése számos turpisságot takar. Elő-? íordul például, hogy a feladato­kat nagyon egyenlőtlenül osztják szét az egyes időszakokra és az év utolsó negyedére rendszerint aránytalanul sok munkát hagynak. Az év nagy részében így könnyeb-: ben „elboldogulnak", s közben ar-: ra számítanak, hogy az év végén majd csak lesz valahogy. Az ilyen könnyelmű eljárás következménye rendszerint a lemaradás az egész évi terv teljesítésében. Megtörté­nik az is, hogy a prémiumok megkaparintása érdekében néhol a feladatok egy részét hozzácsap­ják a másik negyedévhez, bár eleve tudjáik, hogy arra az idő­szakra aztán lehetetlenné válik a feladatok megvalósítása. Azok a gazdasági vezetőik, akik megen­gedhetőnek tartják av effajta spe­kulációkat. nagyon helytelenül értelmezik az állami terv jelen­tőségét. A társadalmi érdekeknek ilyen semmibevevését a leghatáro­zottabban el kell utasítani. A gazdasági vezetők nagy része példamutató lelkiismeretes mun­kát végez. Népgazdaságunkban a rohamos növekedésből eredő szá­mos nehézség leküzdésén fárado­zunk, a terv eredményes teljesí­tése ezért még nagyobb elismerés­sel jár. Értékelnünk kell azoknak az üzemeknek igyekezetét is, amelyeknek dolgozói áldozatké­szen küzdenek feladataik megva­lósításáért, de a terv teljesítésé­ben akadályozza őiket a más üze­mekből érkező anyagok és alkat­részek késedelmes szállítása, il­letve a vasúti teherkocsik hiánya. Népgazdaságunk szénellátásában még nem oldottunk meg minden problémát. A bányászok több sze­net tudnának adni, ha minden­nap elegendő üres teherkocsit biztosítanának számukra. A hiány­zó teherkocsikat a késedelmes ki­ürítés folytán általában éppen azok az üzemek tartják vissza, ame­lyeknek a legtöbb szénre van szükségük. A terv teljesítéséért viselt -fe­lelősség nem merülhet ki abban, hogy saját üzemünkben biztosít­juk a feladatok megvalósítását. Ez egyúttal megköveteli, hogy a töb­bi vállalattal szembeni kötelezett­ségek következetes teljesítésével számukra is biztosítsuk a terv teljesítésének kedvező feltételeit. Ezen a téren, sajnos, még távol­ról sincs minden rendben, s az önzés és a közömbösség sok kárt okoz népgazdaságunknak. Az egyik ostravai bánya szénmosója például csak 50 százalékra van ki­használva, s máris generáljavítás­ra szorul, ami néhány millió koro-: na ráfordítását igényli. A szén-: mosót gyártó üzem bizonyára tel­jesítette a tervét, sőt lehet, hogy túl is szárnyalta, a népgazdaság­nak ugyanakkor jelentős kárt okozott. A terv pontos teljesítése min­den vezető dolgozótól nagy fel­készültséget, hozzáértést, elmé­lyült munkát, a termelés zavarta­lan menetének biztosítását köve­teli meg. A mennyiség, a minő­ség a választék mutatószámai­nak betartása csak akkor bizto­sítható, ha a dolgozók munkáját nem akadályozzák a munkaszer­vezés és irányítás fogyatékosságai. Népgazdaságunk feladatai egyre komolyabbak, megoldásuk mind nagyobb igényeket támaszt a a vezetőkkel szemben. Nem sza­bad tehát teret engedni az olyan gyakorlatnak, amely azt eredmé­nyezi, hogy a vezető csak „fél­lábbal" van az üzemben, s ide­jének javarészét értekezleteken és a gyűlésekre való utazgatással tölti. Egyik üzemünk igazgatója például egyetlen év alatt 150 különféle értekezleten vett részt, amelyből sok egész napját igény­be vette. Ilyen körülmények kö­zött még a legtehetségesebb em­berek sem tölthetik be teljes mér­tékben a termelés szakavatott irá­nyítójának szerepét. A terv teljesítése a népgazdaság továbbfejlődésének és a nép élet­színvonala további emelkedésének alapvető feltétele. A terv ezért minden dolgozó számára törvény, dolgozzék népgazdaságunk bár­mely munkahelyén, melynek be­tartásától függ egész társadal­munk sikeres előrehaladása. U , , T^^ľ ^ V ... . Hanisko, Veľká Itla ŠPca k özött — mintegy 700 hektárnyi területen - már közel három éve lolyik hazánk legnagyobb kombinátjának, a Kelet-Szlovákiai Vasműnek az építése. Képünkön a hengerde egyik legfontosabb ob­jektuma építkezésének látképe. (j. Valko — CTK — felvétele) WAV,VAV.VASVVAV.VAV.VA%W.VAV.V.VAV.V.V.V.V.V.VV.V V.V.V.V.V.W.V.V.W Pôtori hírek Rudolf Špringa bányászkollektívá­ja, amely a Háj részleg 2215-számú falán dolgozik, teljesítette a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére tett felajánlását. Közel 1300 tonna sze­nei fejtettek terven felül, s több , mint 7000 koronát takarítottak me». j Dér Mihály munkacsoportja két hónapja dolgozik az 1109-D falon a KSV-60E típusú szénkombájnnal s na­, pi szénfejtésük már most személyen­i ként 7 tonna, ami országos viszony­j latban is jelentős eredmény. Az em­I lített munkacsoport felhívással for­dul az ország összes bányászkollek | tívájához, amelyek a KSV-60E típu­sú kombájnnal dolgoznak: kövessék példájukat s pártunk XII. kongresz­szusának tiszteletére törekedjenek a 7 tonnás napi átlag elérésére. * * * Ä minap kecíves ünnepség zajlott le a pótori üzemi klubban. Vagány János 120-tagú munkacsoportja, amely a múlt évben 9-szer szerezte meg szénfejtésben az első helyet, s egy­szer országos viszonylatban is első lett — megkapta a szocialista mun­kabrigád büszke címet. (ni.) Napirenden a szénakaszálás Komplex gépesítés — nagyüzemi termelés • Oj technológia — jobb takarmány • Sok fehérje — több hűs, több tej Mezőgazdasági üzemeink be sem fejezhették a cukorrépa egyelését — hiszen a legjobban haladó kerület­ben, a nyugat-szlovákiaiban is a cu­korrépa ötöd része még egyelésre vár — máris új munka került sorra, a szénakaszálás. A munkatömörülés minden esetben jó szervezést köve­tel, a gépek ügyes beosztását, hogy minden munka zökkenőmentesen és idejekorán végződjék. A tapasztalatok alapján ieglcöny­nyebb a munkabeosztás ott, ahol komplexbrigádokat szerveztek. Ta­valy a Seneci Állami Gazdaságban (a dedinkai részlegen) alakult ilyen brigád. Bebizonyosodott, hogy a hat részleg közül a komplexbrigáddal rendelkező fejezte be legelőbb a munkákat. Az idén 4 k om plexbrigád dolg ozik a gazdas ágban és a kedvezőtlen időjárás ellenére is minden munkát idejében elvégeznek. A három laoszi herceg megállapodott az egyes miniszteri tárcák betöltéséről Khangkhay (CTK) — Június 7-én Laoszban a Rizsesköcsög-síkságon találkoztak a három laoszi irány­zat képviselői, hogy a laoszi koalí­ciós kormány megalakításáról tár­gyaljanak. A tanácskozás Souvanna Phouma herceg, a törvényes laoszi kormány miniszterelnökének felhívására való­sul meg. Souvanna Phoumát bízták meg a nemzeti egység kormányának megalakításával, amely az országban helyreállítaná a nyugalmat és a békét. A megbeszéléseken részt vesz Souvan­na Phouma herceg miniszterelnök, Szufanuvong herceg, Laosz Hazafias Frontjának elnöke és Boun Oum her­ceg, a laoszi jobboldali körök képvi­selője. Jelen van még Pholsena, a laoszi törvényes kormány tájékozta­tásügyi minisztere, Vaung Vichit, I Laosz Hazafias Frontjának főtitkára ' és a Boun Oum klikkhez tartozó No­savan tábornok. A Reuter hírügynökség tudósítójá­nak közlése szerint a három laoszi herceg megállapodásra jutott abban a kulcskérdésben, hogyan töltik be a nemzetvédelmi miniszteri és a belügy­miniszteri tárcát az új nemzeti egység koalíciós kormányában. A jobboldali laoszi körök e miniszteri tárcák be­töltésének kérdését használták ürü­gyül eddig a koalíciós kormány ala­kítására vonatkozó egyezmény szabo­tálására. A 210 hektár cukorrépát az egyelés előtt kétszer sarabolták és trágyáz-i ták és az egyelés után ismét megsa-i rabolták. Kétszer megsarabolták a 800 hektárnyi kukoricát is. A 383 hektár évelötakarmány kétharmadát már lekaszálták Hogy az idei gyenge takarmánya termés a lehető legkevesebb tápér­téket veszítsen, a gazdaság dolgozói új technológiát alkalmaztak. Az évelő takarmányok egyharmadát lesilózzák, a többit légáramlásos módon szárít­ják. A tavalyi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy míg a földön szárított lucerna 6—7 százalék fehérjét tar­talmazott, addig a mesterségesen szá­rított lucerna 10—12 százalékot. A különbség 250—300 kiló fehérje hektáronként, ami 2500 liter tej termeléséhez ele-: gendő. A nyugat-szlovákiai kerületben több mint 400 komplexbrigád vagy csoport alakult, melyek nagymér­tékben hozzájárulnak a takarmányok tápértékének megőrzéséhez, valamint a munka gyors elvégzéséhez. Ennek tudható be, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben a szántóföldön termesztett takarmánynak több mint egyharmadát lekaszálták és csaknem tized részét kazlakba rakták. (us) A helsinki VIT-en 117 ország 14 000 küldötte vesz részt Helsinki (CTK) — A helsinki VI­1 lágiíjúsági Találkozóra valamennyi 1 világrész 117 országának 14 000 kül­; döttjét várják. Már 1400 ifjúsági szer­vezet ígérte meg részvételét, ami 200­al több, mint amennyi szervezet az előző bécsi VIT-en vett részt. Rendkí­vül nagy az érdeklődés a találkozó iránt Afrikában. A 47 független afri­kai ország közül már 32 kötött szoros kapcsolatot a helsinki nemzetközi elő­készítő bizottsággal. 1 J. Traore, a nemzetközi előkészítő bizottság tagja, a június 7-i helsinki sajtóértekezleten kijelentette, hogy a VIII. VIT a világ egész ifjúságának [ találkozója lesz. Az árokpart is tejet terem Országos gond a takarmány. A szö­vetkezeteket, állami gazdaságokat já­ró ember szinte lépten-nyomon talál­kozik ezzel a problémával. Itt is, ott is arra panaszkodnak, hogy szűkében a takarmány. Járást, kerületi, sőt or­szágos szinten is sok szó esik erről a kérdésről. Sok beszédnek sok az alja — tartja a közmondás — és valahogy így va­gyunk ezzel az égetően fontos kérdés­sel is. Talán túlontúl sokat beszélünk a kellő takarmányalap megteremtésé­nek fontosságáról, ám — tisztesség ne essék — talán helyesebb volna, ha kevesebb lenne a szó, és több a tett. Mondjuk meg őszintén, sok esetben az értékes széna szemünkláttára megy tönkre, vagy pedig egyéni célokat szol­gál. Vegyünk csak egy példát. Az el­múlt évek során kevés olyan járás akadt, ahol az utakmenti szénát a kö­zösség javára, vagy egyáltalán beta­karították volna. Legtöbb esetben ar­' ra hivatkoznak az illetékesek, hogy nem tudtak zöldágra vergődni az út­kaparókkal. Ennél a gondolatnál álljunk meg egy pillanatra. Lehet, hogy nem sikerült az „egyesség" olyan járásokban, ahol a vezetők ezt nem is igen szorgalmaz­ták. A gyakorlat azonban azt bizonyít­ja, hogy ha van, aki törődik a dolgok­kal, az árokpart is tejet terem a tár­sadalomnak. Kugler Gyula, a Dunajská Streda-l járási pártbizottság titkára, egyik beszélgetésünk alkalmával kije­lentette: ,,ne várja az ember, hogy szá­jába repüljön a sültgalamb. Mi például nagyon szépen megtudtunk egyezni az államt útkezelőséggel. A múlt évben csak az utak mentéről 54 vagon szé nát nyertünk, és ezt minden járásban megtehetnék''. Ezt a jó szokást az idén is megtart­ják. A járás területén nemcsak a szö­vetkezetek parcelláin kezdték meg a szénabetakarítását, hanem az utak mentén is serény munka folyik. Helyeselnünk kell például a zvolení járás kezdeményezését is. Az idén már ők is megtalálták a módját an­nak, hogy az utakmenti széna közvet­ve vagy közvetlenül a szövetkezetek és állami gazdaságok javát szolgálja. Jó­ri elvtársnak, a járási pártbizottság titkárának nézete szerint egy kis aka­rattal és körültekintő munkával a közutak mentéről és az erdei kaszá­lókról — az erdészeti hivatal bele­egyezésével — annyi takarmányt nyer­nek, hogy a szénaelad'ási tervüket ké­pesek lesznek ebből teljesíteni. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a szö­vetkezetek szénatermésüket hiánytala­nul saj4t szükségleteik fedezésére for­díthatták. A jó példák mellett azonban bőven akadnak még kifogásolni valók is. Sok járásban ezt a jelentős mennyiségű ta­karmányt csak részben hasznosítják, vagy egyáltalán ki sem használják. Erre enged következtetni az is, hogy több já­rásban az utak mentén még meg sem kezdték a kaszálást,- holott a fű már igen sok helyen kasza alá érett. Na­gyon furcsa dolog, hogy egyes járá­sokban — mint például a lučeneci és a Rimavská-Sobota-iban is — nem ve­szik észre, hogy nemtörődömségükkel sok vagon takarmányt engednek kárba veszni, és — képletesen szólva — en­gedik, hogy sok ezer liter tej folyik el az utakmenti árkokban. Ezen rövi­desen változtatni kell. Teremjen az árokpart is tejet az országnak. SZARKA ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents