Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-06 / 154. szám, szerda

A Szovjetunióban napjainkban 600 fajta radioaktív izotópot gyártanak, amelyeket egyre szélesebb körben alkalmazzák az iparban, a mezőgazdaságban, a tudományos-, kutató-, és orvosi gyakorlatban. Nagy mennyiséget szállítanak külföldre is. Képünk ábrázolja a műhelyben radióaktív készítmények gyártását. (CTK — TASZSZ — felv.) A SZOVJET TÖRTÉNESZEK a troici-szergijevi kolostorban a könyvek és kéziratok között két zeneművet találtaik, amelyeket Rettegett Iván orosz cár müveinek tulajdonítanak. TÖBB MINT HÁROMSZÁZEZER SOFŐR jelentkezett az első negyedév végéig a balesetnélküli vezetés országos versenyébe. EDDIG NEGYVEN ÁLLAM JELENTETTE BE RÉSZVÉTELET a Július 9-én kezdődő XIII. nemzetközi filmfesztiválra Karlovy Varyba. AZ IDEI EV ELSŐ HÁROM HONAPJA ALATT 1073 hellyel bővült bölcsődéink befogadóképessége. A bölcsődékben összesen 46162 gyermekről gondoskodnak. FIRENZÉBEN BEMUTATTAK Luigi Nono olasz zeneszerző űj művét, amelyre az algériai nép szabadságharca ihlette a szerzőt. jÜNiyS 14—16-án nemzetközi konferencia lesz Prágában a szamárköhögés elleni oltóanyagokról. A konferencián a hazai szakembereken kívül körülbelül negyven specialista vesz részt az egész világból, többek között Dániából, Indiából, Franciaországból, Olaszországból, Japánból, a Szovjetunióból, Svédországból Angliából stb. A VERSAILLES-I ZENEI MÄJUS KERETÉBEN a versailles-i palotában hangversenyzett a cseh trió. Műsorán Beethoven, Dvofák, Martin és Soszíikovics művei szerepeltek. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK agrárgazdasági tudományos intézeteinek III. konferenciája most folyik Budapesten. AZ IDÉN ÜNNEPELTE MEG ELSŐ fZBEN a nemzetközi gyermeknapot a Mali Köztársaság. Bamakóban, a fővárosban és a nagyobb városokban az ünnepségek keretében pionírok léptek fel. TÖBB MINT HÁROMEZER LENG^EL ISKOLA kapott televíziókészüléket, amelyen a tanulók figyelemmel kísérhetik a televízió külön műsorát az iskolások részére. Jövőre a népművelési minisztérium külön tanfolyamokat rendez a tanítóknak a televízió felhasználásáról az iskolai munkában. ALÁÍRTÁK VARSÓBAN a Szovjet írószövetség és a Lengyel Írószövetség kulturális együttműködésének az 1962—1983. évre szóló egyezményét. A LATERNA MAGIKA EGYÜTTESE kiemelkedő sikert aratott Szófiában. Már a műsor megkezdése előtt több mint négyezer főnyi közönség gyűlt össze az Universiada nagytermében. A Laterna Magika minden előadására elővételben elkeltek a jegyek. A BRATISLAVAI VÁROSHÁZÁN tegnap nyílt meg a „Bratislavai vár dokumentumokban" címí kiállítás. A kiállítás hétfő kivételével naponta 10— 18 óráig van nyitva. CSEHSZLOVÁKIÁBAN ELÖSZÖR, Európában másodszor fordult elő, hogy kis vadmacskák születtek az állatkertben. A bratislavai és a bojnicei állatkert új lakói szépen fejlődnek. A föld lakossága számo kban Több mint hárommilliárd ember • Háromszáz év alatt ötszörös növekedés • A legnagyobb város New York: 10,7 millió Az ENSZ adatai szerint 1961-ben a föld lakossága 3017 millió fő volt. Kö\ zülük 1072 millió, a világ lakóinak 35,5 százaléka, a szocialista országokban élt. A fejlett és az úgynevezett „közepesen fejlett" tőkésországok lakossága 635 millió fő (a világ lakóinak 21,1 százaléka). A gazdaságilag gyengén fejlett országokban 1234 millió ember él (a világ lakóinak 40,9 i százaléka). Gyarmati sorban 76 millió 'fő (a világ lakosságának 2,5 százaléka) él. A legnépesebb országok A világ öt legnépesebb országa: Kínai Népköztársaság 656,6 millió lakossal (1957), India 437 millió lakossal (1961), Szovjetunió 220 millió lakessol (1961), Egyesült Államok 183 millió (1962) és Indonézia 95,1 millió lakossal (1961). Földünk lakosságának növekedése igen gyors. Demográfiai becslések szerint 1650-ben 545 millió, 1900-ban 1,6 milliárd, 1960-ban pedig 2,97 milliárd ember élt a földön. A legutóbbi, mintegy 300 esztendő alatt földünk lakossága tehát körülbelül megötszöröződött. Földünk népsűrűsége Igen változatos. A legsűrűbben lakott állam Singapore, ahol 1 négyzetkilométerre 2719 lakos Jut. Utána Hollandia következik 350 lakossal, Belgium 298, Japán 251, Dél-Korea 246, Nagy-Britannia 214 és a Német Szövetségi Köztársaság 213 lakossal. (A Szovjetunióban 1 négyzetkilométerre 9 lakos, a Kínai Népköztársaságban 70 lakos jut.) A világon o legkisebb a népsűrűség (egy, vagy egynél kevesebb négyzetkilométerenként) Ausztráliában, a Mongol Népköztársaságban, Líbiában, Mauritániában és DélnyugatAfrikában. A nők és a férfiak aránya is különböző. A Német Szövetségi Köztársaságban 3 millióval, az NDK-ban és Angliában kb. 2 millióval, Franciaországban 1,7 millióval, Lengyelországban 1,5 millióval, Olaszországban 1,2 millióval, Japánban 1,5 millióval, az USA-ban 2,6 millióval nagyobb a nők száma. A Kínai Népköztársaságban viszont 21 millióval, Indiában 10 millióval, Pakisztánban 4,5 millióval több a férfi, mint a nő. 79 „milliós" város A világ lakosságának 20,9 százaléka él 20 000 főnél nagyobb lélekszámú városokban. A „milliós" városok száma 79. Ebből 23 Európában, 38 Ázsiában, 7 Észak-Amerikában, 6 Dél-Amerikában, 3 Afrikában és 2 Ausztráliában található. A világ legnagyobb városai: New York (10,7 millió), Tokió (9,8 millió), London (8,2 millió), Sanghaj (6,9 millió), Moszkva 6,2 millió), Párizs (5,6 millió). Az önálló foglalkozású lakosok számaránya a világ összlakosságán belül 40 százalék, ezek 57 százaléka a mezőgazdaságban, 18 százaléka az iparban, 25 százaléka pedig egyéb ágazatokban helyezkedik el. A szocialista országokban az önálló foglalkozású lakosok számaránya magasabb e világátlagnál: A Szovjetunióban például 47,5 százalék, Romániában 59,7 százalék, Csehszlovákiában 45 százalék stb. Sok tőkésországban, különösen a gazdaságilag gyengén fejlett államokban, viszonylag igen magas az önálló foglakozású lakosok között a gyermekek számaránya. Hétszázmillió analfabéta Öriásí különbségek vannak a világ lakóinak egészségügyi ellátottsága tekintetében. Átlagosan a világon körülbelül 2000—2200 lakosra jut egy orvos. Amíg azonban a Szovjetunióban 538, Csehszlovákiában 616, Magyarországon 656, Bulgáriában 740 lakosra, eddig ez USÁ-ban 750-re, Angliában 877-re, Indiában 5000-re, Nigériában kb. 45 000-re stb. Földünkön ma még körülbelül 7u0 millió 15 éven felüli analfabéta él. Az ENSZ adatai szerint a föld 15 évesnél idősebb lakoséinak 43—45 százaléka írástudatlan. A Szovjetunióban ezek aránya 1,5 százalék, NyugatEurópáben és Észak-Amerikában öt százalék, Dél-Európában 20 százalék, Latin-Amerikában 40 százalék. Délkelet-Ázsiában 50—70 százalék, Afrikában 80—85 százalék. A 10 000 lakosra számított egyetemi hallgatók száma ez 1959—60-as tanévben a Szovjetunióban 107, az Egyesült Államokban 102, Franciaországban 41, a Német Szövetségi Köztársaságban 34 volt. A ho'nap konferenciája A Csehszlovák Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társaság június 4—6-án a Tatranská Lomnice-i Morava üdülőben háromnapos értekezletet rendezett a legfontosabb szlovákiai vállalatok gyakorlati szakembereknek és a főiskolák, intézmények tudományos dolgozóinak részvételével. A bevezető előadást dr. Ignác Rendek, a Szlovák Tervbizottság elnökének helyettese tartotta a matematikai módszerek és a korszerű számolótechnika felhasználásának mai helyzetéről és távlatairól. A konferencia további előadói arról számoltak be, hogyan lehet felhasználni a matematikai módszereket, az önműködő elektronikus számológépeket a népgazdaság egyes szakaszain. (ska) ys/sssssssssssssssssss/rsjysssssssssssssssífssssss^ I ! Határidő előtt | teljesítik feladataikat | ^ . S . S ^ tárgyakat szállító üzemek kép- ^ § viselői e napokban ülést tartót- ^ , (3 J ' ^ § épületében nem az év végéig, ha- § ^ nem már november 30-ig befe- ^ fc jezhetik a szerelőmunkáikat. A Vihorlát alatt gyors ütemben folynak Szlovákia legnagyobb víztárolójának építési munkálatai. Az építkezés befejezését 1965-re tervezik. A tároló szerves részét ké-. pezi majd a kelet-szlovákiai vízgazdálkodási rendszernek. Képünkön : Némethy Tibor, Pavol Ouda, Bohumil Horáček mérnökök és Andrej Kravec, az építkezés vezetői munkaértekezletet tartanak. ' (J. Valko — CTK - felvétele) A falusi házépítés és a lakáskultúra problémái Minden országban történelmi fejlődésének folyamán kialakult az egyes korszakok sajátos lakáskultúrája is, amely híven tükrözte az osztálytársadalom rétegeződósát és közműveltségi állapotát. Hazánkban — a többi közép-európai országhoz hasonlóan — a legtöbb várost és falut még a hűbéri rendszer idején alapították és építették, majd az idők folyamán megváltozott a lakóházak berendezése, és tulajdonképpen a kapitalizmusban kialakult viszonyok határozták meg a lakás többnyire mindmáig változatlan jellegét. Ez a tény nem ís Igényel részletesebb magyarázatot, hiszen aki kissé Jobban szemügyre veszi a régi házakat, azonnal megállapíthatja, melyek voltak a nagyurak palotái, melyik volt a módos polgárok és melyik a szegények negyede. A városi kereseti lehetőségektől eltérően csaknem kizárólag egyéni gazdálkodásra szorítkozó, sőt a létfenntartásért küszködő falu lakáskultúrája természetesen nem fejlődhetett párhuzamosan a városéval. A fenti néhány mondat is rávi'.őgit a múlt lakáskultúrájának osztályjellegére, amely tulajdonképpen csak hazánk felszabadulása után szűnt meg. Ez teljesen magától értetődő, a társadalom rohamos szociális átalakulásának logikus következménye. Igaz ugyan, hogy felszabadulásunk utón ívekig elegendőnek tartottuk az első időszakban elért fejlődési fokot. Nem véletlen tehát, hogy a lakástervezők — a helyi sajátosságok elvi figyelembevételével — csak a legutóbbi években foglalkoznak rendszeresen a szocialista társadalom emberéhez méltó és a valóban mindenki számára színvonalas lakáskultúra problémáinak megoldásával. A szocializmus termelési, kulturális, egészségügyi stb., viszonyainak fejlődése törvényszerűen hat ez emberek életmódjára, tehát a lakáskultúrára is, ami elsősorban nagyobb követelményekben nyilvánul meg. Mivel e követelmények jogosak, lakáskultúránknak lépést kell tartania a lakosság rohamosan növekevő igényeivel. A lakáskultúra — sajnos — lényegében még akkor is csak igen kevéssé módosul, ha a bérlők új„ tágasabb, világosabb helyiségekbe költöznek. Különösen, falvainkon, szembeötlő ez, ahol többnyire mindmáig nem épült ki a vízvezeték- és csatornahálózat. Ez azonban nem az egyetlen egészségügyi fogyatékosság. A falusi emberek a nyilvánvalóan helytelen hagyományokhoz is ragaszkodva általában a konyhában „laknak", sokszor ott is alszanak, s a szobákat — az egykori „első szobához" hasonlóan — csupán mutogatják, esetleg vendégeiket szállásolják el bennük. A falusi lakásépítkezés rákfenéje, hogy a helyi hatóságok gyakran felelőtlenül, „szemet húnyva" adnak engedélyt családi házak építésére. Nem ellenőrzik következetesen, van-e a kérvényezőnek elegendő pénze, rendelkezik-e az építkezéshez szükséges anyaggal stb. Ez a felületesség rendszerint megbosszulja magát. A családi házakat ugyanis többnyire saját erőből, a családtagok, közeli hozzátartozók és barátok közös hozzájárulásával építik, ám egy-egy ilyen egyszerű falusi lakás még így ts 50—70 ezer koronába kerüli Az építkezők alapos felkészülés helyett a néha évekig tartó pénzügyi és egyéb nehézségeket vállalják. Ennek j következtében az építkezés gyakran 5—6 évig is elhúzódik, és ezért országszerte aránytalanul sok az épülőfélben levő családi ház. Ma már az sem magánügy, hogy mindenki ott építkezzék, ahol üres telek, házhely áll rendelkezésére. Az eddigi tervszerűtlenség következtében — tekintettel a vidéken eddig sohasem tapasztalt építkezési iramra —, csaknem minden faluban sok száz négyzetméterrel, de országos viszonylatban már több ezer hektárral csökken a mezőgazdasági földterület. Ez a folyamat látszólag észrevétlenül, de valóban helyrehozhatatlan károkat okozva szorítja mind szűkebb korlátok közé a megművelhető, tehát az élelmiszer- és takarmányellátás szempontjából kincseket érő földet. A józan gondolkodású ember gyakran csodálkozik azon, hogy a vidéki, különösen a falusi építkezők még ma is előszeretettel az országút mentén építik házukat, pedig a rohamosan fokozódó közúti forgalom zaja semmi esetre sem teremt „idillikus" környezetet. Ez az éremnek csupán egyik oldala. Nem mindenki tudja, hogy a szlovákiai, összesen mintegy 15 000 kilométernyi közutak 26,8 százalékát lakóházak szegélyezik. Ez magától értetődően kedvezőtlenül befolyásolja mind a járművek, mind pedig a gyalogjárók biztonságét, de ugyanakkor bénítja a közlekedést is. Köztársaságunk kormánya idestova már egy éve — 1961. június 9-én — jóváhagyta a szocialista faluépítés ideiglenes irányelveit. A nemzeti bizottságoknak ehhez kell alkalmazkodniuk, hogy a falvakon tervezett építkezések valóban össz-, hangban legyenek a szocialista me-i zőgazdasági nagyüzemi termelés kö-: vetelményeivel. A kormány faluépíté-i si irányelvei szerint kell tehát épí-: teni nemcsak a lakóházakat, hanem a gazdasági, közoktatási, egészség-, ügyi, kulturális, szociális és más közérdekű célokat szolgáló épülete-; ket, de a közutakat, a csatornaháló -s zatot is. Hangsúlyoznunk kell a jó-; váhagyott elvek ideiglenes Jellegét, hiszen tudjuk, falvaink nem alakul-; hatnak át máról holnapra szocialista közösségekké. Ez csak hosszabb ideig tartó folyamat után lehetséges, mi-; közben a helyi adottságoknak meg-; felelően számtalan bonyolult prob-j lémát kell piegoldanunk. A kommunizmus felé vezető útra készülő társadalmunk egyik problémája a lakáskérdés, ami a tőkés országokkal szemben nem csupán a rohamosan fejlődő nagy ipari köz-, pontokban mutatkozó lakáshiányt jelenti, hanem az egyre igényesebb, szocialista lakáskultúra sokrétű követelményeit is. Ez teljesen érthető és Indokolt. Dolgozóink életszínvonalának emelkedése, anyagi helyze-tük megszilárdulása következtében megváltozik gondolkodásmódjuk " a lakáskultúrával kapcsolatban is. A városokban ma már úgyszólván mindenki magától értetődőnek tartja a többemeletes házak és a nagy lakótelepek építését, mert tudja, hogy csak Ilyen módon oldható meg a magas színvonalú lakáskultúra követelményeinek kielégítése. Ma csakis Ilyen feltételek között lehetséges mindenki szómára annyi és olyan kényelemmel berendezett lakás építése, mint annak idején a kizsákmá-: nyolók luxusvillái voltak. A városi lakásépítéssel párhuzamosan egyre időszerűbb kérdés, milyen lakóházak épüljenek a falvakoh. A falusi lakossóg sajátos munkaviszonyai a várositól különböző lakások építését teszik szükségessé. A probléma az, vajon ezeket a sajátos igényeket a hagyományos földszintes, egy- vagy kétlakásos családi há«j ÜJ SZÖ 4 * 1962. június 6,