Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-03 / 151. szám, vasárnap

rmörrmiK &^mekcbvi „Kell-e a gyereknek szórakozás!" D Julika hetedikes koráig színjeles tanuló volt. Szüleinek sok örömet szerzett szorgalmával, lelkiismeretes tanulásával, példás kötelességtudásával. A család megszokta, hogy Julika kitűnő bizonyítványt hord haza, ennál nagyobb volt tehát a meglepetés, amikor a hetedik osztályos félévi bizonyítványát a kislány sírásra görbült szájjal, sűrű könny-* huilatás közepette nyújtotta át szüleinek, akik hitetlenkedve voltak kénytelenek tudomásul venni, hogy a bizonyítványban sok a kettes, sőt egy hármas is ott díszeleg. A blzonyítványosztást követő első szülői értekezleten az osztályfőnök Julika anyukájának kérdésére, vajon mi lehet a kislány visszaesésének oka, ugyancsak kérdéssel válaszolt: „Tudja-e kedves anyuka, hogy Julikának az egész osztály által irigyelt hatalmas papírszalvéta-gyűjteménye van?" Az anyuka tudott kislánya gyűjtőszenvedélyéröl, de kezdetben nem értette ez összefüggést. „Kel a gyereknek a szórakozás', felelte kissé Ingerülten az osztályfőnök érvelésére, aki azt igyekezett bebizonyítani, hogy a papírszalvéta-gyűjtés nem a leghasznosabb szórakozás. B. Julika történetéből levonhatjuk a tanulságot: Igaza van Julika anyukájának, a gyereknek valóban szüksége van a szórakozásra, azonban nem mindegy, mivel szórakozik a gyerek. Hiszen — amint ezt Julika esetéből is láthatjuk — vannak szórakozások, melyek a gyermek tanulmányi eredményének jelentékeny leromlását okozhatják, különösen, ha túlzásba viszik azokat. A szórakozásnak ugyanis megfelelő helyet kell kapnia a gyercnek napirendjében, s ha ez a napirend ésszerűen van összeállítva, semmi esetre sem állhat elő az a nem kívánatos helyzet, hogy az iskolával kapcsolatos kötelességek háttérbe szorulnak. |jelmerül a kérdés: hogyan szőra" kozzanak gyermekeink? Igen, szórakozási lehetőség van eZternyi, valamennyire kitérni e cikk keretén belül nincs helyünk, említsük meg azonban a leghasznossabbakat. B. Julika a papírszalvéta-gyűjtés szenvedélyének hódolt, s ez volt egyetlen szórakozása is. Gyakran vita tárgya • a szülők és a pedagógusok körében, vajon az efféle Szórakozás, á papírszalvéta, gyufacímke, színészek arcképeinek, sportolók fényképeinek gyűjtése hasznos szórakozás-e és megengedhető-e gyermekeinknek. Tény, hogy hasznosabb, a gyermek testi és szellemi fejlődését sokkal fokozottabb mértékben fejlesztő szórakozások ls vannak. Azonban ez előbb említett gyűjtési szenvedélyeknek hódoló gyermekeinket sem kell efféle szórakozásuktól megfosztanunk, hiszen — amennyiben a képeket albumokba rakják, a papírszalvétákat mintáik szerint' csoportosítják — ezáltal esztétikai érzésük, ízlésük, rendszeretetük is pozitív vonásokkal gyarapodhat, ami pedagógiai szempontból nem elvetendő Természetesen túlzásba vinni a szórakozásnak ezt a formáját sem szabad. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy az említetteknél sokkal hasznosabb, nevelési szempontból jelentősebb szórakozások ls vannak. Így például nem lehet eléggé hangsúlyozni a különféle sportok és a testnevelés számos formájának létjogosultságát és szerepét gyermekeink hasznos szórakozásainak sorában. Nem véletlen, hogy pártunk múlt év decemberében hozott határozata az ifjúság körében végzendő munkáról igen nagy fontosságot tulajdonít a fiatalok testnevelésének. A napi legalább egy órás sportolás a gyermek testi fejlődését, egészségének megszilárdítását, edzettségét és a betegségékkel szembeni ellenálló képességét rendkívüli mértékben fokozó, igen hasznos szórakozás. Közismerten hasznos szórakozás az olvasás is. Nekünk, szülőknek és pedagógusoknak ezzel kapcsolatban csak az a feladatunk, hogy ellenőrizzük gyermekeink olvasmányait, lássuk el őket tanácsokkal, útbaigazításokkal olvasmányaik kiválasztását illetően. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy egészségi szempontból megkövetelik : gyermekeink csak megfelelő világításnál olvassanak és semmi esetre se váljanak könyvmolyokká, hiszen a szabad levegőn való mozgásra, sétára, tanulásra, a ház körüli apróbb munkákra is elengedhetetlenül gondolniuk kell. Az idegen nyelvek tanulása, zenetanulás, a rádió és a televízió Ifjúsági műsoraínak hallgatása, a fényképezés ugyancsak hasznos. A

szülőknek természetesen mindig tudniuk kell, hogy gyermekük hogyan, mivel és kinek a társaságában szórakozik. Ha eljár hazulról, a szülőnek tudnia kell, hová jár gyermeke. S a szülőnek kell ügyelnie arra ís, hogy a gyermek szórakozása semmi esetre se foglaljon el a napirendben annyi időt, hogy az a tanulás, az Iskolai kötelességek rovására mehjén. B. Júliká anyukájának nagyon is igaza volt: valóban, kell a gyereknek a hasznos, kellemes szórakozás. Ha ez nincs, akkor a gyermek vagy unatkozik vagy nem megfelelő társaságba keveredve olyasmikkel „szórakozik", amiknek a szórakozáshoz semmi közük nincs és igen gyakran a fiatalkorúak bírósága elé vezetnek. Ezt pedig semmi esetre sem szabad engednünk! SÄGI TÖTH TIBOR Egy értekezlet margójára yj A PONTTÓL A RR illliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiy 1VL1 Jt\ RVJIN 1UOADD A szlovákiai kerületi és járási pártbizottságok mezőgazdasági titkáraínak a napokban megtartott értekezletén vetődött fel a kérdés: — Ml a foritosabb, ez aratás vagy a széna és általában a nyári takarmányfélék betakarítása? Mielőtt részleteiben tárgyalnánk a felvetett kérdést, keressük meg az okát, miért éppen így és nem másképpen vetették fel az elvtársak a problémát. Akár más egyébnek, ennek ls megvan a maga oka. Az egyik nyomós ok az, hogy az elmúlt évek folyamán az aratási munkákhoz viszonyítva a széna és az évelő takarmányok kaszálásának és betakarításának másodrendű szerep jutott. Ezzel a megállapítással természetesen senki fölött nem akarunk pálcát törni, sőt tisztelet, becsület illeti mindazokat, akik elősegítették, hogy az érett kalász idejében, raktárba kerüljön. Röviden szólva: megtanultuk, hogyan kell egész évi munkánk gyümölcsét — gondolunk a gabonafélékre, — gyorsan és veszteségmentesen betakarítani.' Ám akármilyen nagyszerűek is ezek a sikerek, mégis azt kell mondanunk, hogy csak részeredmények, mivel az aratáson kívül még egész sor munka kívánná meg ugyanazt a körültekintő jól szervezett és gyors ütemet, amely az aratásnál tapasztalható. A takarmányféíék betakarítása terén például még mindig sok hibát kell szóvá tenni.- Az eddigi eredmények azt igazolják, hogy a legtöbb szövetkezet másodrendű feladatnak tekintette ezt a munkát. Nem készültek fel rá olyan alaposan, mint például a gabonafélék betakarítására. Ez pedig hiba. Jóri elvtárs (a zvoleni járásból) hangsúlyozta, hogy a takarmányok betakarítása ugyanolyan fontos feladat, mint az aratás. Többek Között ezt mondta: „Ha ezen a téren az elkövetett hibákat orvosolni akarjuk, meg kell értenünk, hogy a takarmányféíék betakarítása nem másodrendű feladat". Igazat adunk Jóri elvtársnak, sőt szavain el is kell gondolkoznunk. A takarmányok gyors és veszteség nélküli betakarítása éppen olyan fontos munka, mint az aratás. És az idő ls a legalkalmasabb arra, hogy ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozzunk. Tegyünk meg mindent, hogy az elmúlt évek rossz tapasztalatai csupán intő emlékek maradjanak. Nemcsak kenyérrel él, az ember, hanem hússal, tejjel, tojással is, sőt az az igazság, hogy a főhangsúly ma már az állati eredetű élelmiszereken van. Ahhoz azonban, hogy legyen elég belőlük, sok és jó minőségű takarmány szükséges. Ahogyan azt a CSKP KB 1959 márciusi határozata is hangsúlyozta, a szövetkezeteknek a takarmányellátás terén önellátóknak kell lenniSk. Azóta három esztendő telt el. Az eredmény? Nem dicsekedhetünk vele. Szövetkezeteink nagy többsége még mindig takarmányhlánynyal küzd. Vagy talán az említett határozat kívánt lehetetlent a szövetkezetektől és általában a mezőgazdasági üzemektől? Szó sincs róla. A határozat nagyon is reális alapokból indult ki. A baj ott kezdődött, hogy az egyes szövetkezetek és állami gazdaságok másodrendűnek tekintették ezt a kérdést, és a legtöbb szövetkezeti és üzemi pártszervezet ls ezt a nézetet vallotta. A gondatlanság következtében sok ezer tonna takarmány ment tönkre vagy veszített tápértékéből. A pártszervezeteknek el kell érniük, hogy a takarmánykérdés senki számára ne legyen másodrendű feladat. A szövetkezetek és az állami gazdaságok vezetői amellett, hogy bővítik a takarmányfélék vetésterületét kövessenek el mindent azért, hogy a szénát, a herét és a lucernát a megfelelő időben kaszálják és rftínél jobban megőrizzék fehérjetartalmát. A közép-szlovákiai kerületben például dicséretet érdemel az a törekvés, hogy a szántóföldi takarmányok vetésterületén kívül nagy gondat fordítanak a rétek és a legelők rendbentartására, termőképességük fokozására. A legelők hasznosságának növelése céljából éppen ebben a kerületben alkalmazzák legnagyobb mértékben a hígtrágya-öntözést. Ennek eredményeképp elérték, hogy a hígtrágyát alkalmazó gazdaságok 80—90 mázsa szénát takarítanak be egy-egy hektárról, míg másutt 30—35 mázsával kell megelégedniük. Ezt a bevált módszert tovább bővítik. Az idén az ifjúság 14 ilyen telep létesítésére vállalkozott. Az elmondottakhoz azonban valamit még hozzá kell fűzni. Elismerést, dicséretet érdemel az alkotó kezdeményezés, ám nem elég csupán megtermelni a takarmányt, hanem idejében és a lehető legcsekélyebb veszteséggel be is kell takarítani. És éppen ezen a téren sok még a Kifogásolni való. Valahogy úgy vannak ők is a dologgal, mint az egyszeri ember, aki amit nyert a vámon, elvesztette a réven. A kerületben például a múlt évben is sok takarmány ment tönkre, vagy veszített tápértékéből. A veszteség közei 30 millió liter tej előállításához lett voľna elég. A felszólalók túlnyomó többsége lényegében ugyanezeket a kérdéseket taglalta. Megállapították, hogy a jelenlegi helyzetben legfontosabb felA Párizs gyakran beszél Franciaország „nagy civilizáció küldetéséről" Algériában. 1954-ben, amikor kitört az algériai felkelés, bizonyos keserűséggel az algériaiak „hálátlanságáról" kezdtek beszélni. De ki kinek tartozik hálával? Fanon algériai forradalmár „Az ország számkivetettje!" című könyvében ezt írja: „A (nyugat-európai haladás és jólét a négerek, arabok, indiaiak és a sárgabőrűek verejtékén és hulláin alapult. Ezt sosem felejtjük el!" z algériai forradalom nem a fanatizmus szülötte, vagy türelmetlenség kirobbanása. Törvényszerűen nőtt ki az algériai nép tapasztalatából, annak a felismeréséből, hogy az adott helyzetben a fegyveres ielkelés az egyetlen lehetőség. A nemzeti politikusok sokáig arra számítottak, hogy Franciaországban győz a baloldal s ezzel megszülethetnek a francia—algériai közös út feltételei. A háború utáni helyzet bonyolultsága azonban gátat vetett ennek a fejlődésnek. A gaulleizmus felújulása 1958-ban önmagáért beszél. A gyarmati igában tartott lakosság élete méltatlan az emberhez. Ez ellen fogtak fegyvert az algériai nép legjobbjai. Nem háborús kalandvágy fűti őket. Békés és jóakaratú emberek valamennyien. Rendületlenül és kitartóan harcolnak, ha erre szükség van. De inkább művelnék földjüket, játszanának gyermekeikkel, egyszóval örülnének. A gyarmati rendszer mindettől megfosztotta őket. Az európai gyarmatosítók birtokolták a legjobb három millió hektár termőföldet. Egy algériai 14, egy európaira pedig 108 hektár föld jutott, nem beszélve a minőségéről. Az algériai gyermekek 50 százaléka nem éli meg az öt évet, az átlagos életkor pedig csak negyven év! Egy jellemző beszélgetés jut eszembe, amelyet a Tabasa-hegységben folytattam Sebti Síimen szakaszparancsnokkal. Harmincéves algériai munkás; felesége és családja felől érdeklődöm. Szánakozóan elmosolyodik, mint akinek egy gyermek naiv kérdésére kell válaszolnia. Volt már kőműves, útépítő, lapátoló — aszerint mi akadt. Havi keresete 4500 régi frank (90 korona). — „Eltarthatom ebből a családomat?!" — teszi hozzá Sebti Silmen. így azután fölöslegessé válik a kérdés, miért csatlakozott a felszabadító hadsereghez. Egyébként ezt tette négy fivére és az apja iá. Nem, nem „született katonák" ők. Békés és jószándékú emberek, akik az emberhez méltó életért küzdenek. A tábortűz mellett figyelem őket: a zászlóaljnál élő árva gyerekeket simogatják, órákig eljátszanak a barátkozó vadmacskával, vagy a szelídített sakállal. Türelmesek és megértők legjobb segítőik, a szamarak és öszvérek iránt is, amelyek a sziklás hegyi utakon a vizet, az élelmiszert, a lőszert hordják ... Az algériaiak nem a kiváltságokért harcolnak, hanem azok ellen. Vissza akarják szerezni azt, amitől a gyarmatosítók megfosztották őket — már amennyire vissza lehet szerezni. Enui akarnak! Az egy főre eső napi élelem kalóriaértéke az algériaiaknál nem érte el az 1500 kalóriát. A hús, tej és vaj az algériai családokban már a háború előtt a legnagyobb ritkaság volt. Azt akarják, hogy gyermekeik iskolába járjanak. Az iskolaköteleseknek csak 19 százaléka látogatta az alapfokú Iskolákat 1954-ben,! az európaiak 100 százaléka. Az algé- ; riaiak 90 százaléka nem tud írni és olvasni. A nagy áldozatok árán megszervezett arab iskolákat 1954-ben a ; gyarmati hivatalok erőszakkal bezáratták, tanítóikat pedig börtönbe vetették. Ez volt a francia gyarmatosítás, a „nagy civilizáció küldetés". Ez ellen fogott fegyvert Algéria népe. Az emberhez méltó élet kivívásáért tört ki . a forradalom. Ezért nem lehetett ; megtörni. mrmimmsMi m í ytfe laf

ejü I® <» í>(|. v * \ ^ | ^iM fr T * s . „ Wjpm Mfi^ - - í vVÄ-fe.^ .a.r

... •>. Alkonyodik Ouenza hegyei közfitt. 19B2. JÚNIUS 4-TÖL 10-IG HÉTFÚ: , BRATISLAVA: 18.00 Utazás a Föld körül. 18.30 Telesport. 19.00 TV Híradó. 19.30 A lidicei tragédia 20. évfordulójára. 20.00 Prágai Tavasz 1962. Bohuslav Martinu: Lidice emlékezete. Beethoven: IX. szimfónia. 21.30 Ján PonlCan költő 60 éves. 22.00 TV Híradó. BUDAPEST: 19.50: Közvetítés Prágából. Prágai Tavasz 1962. Szimfonikus hangverseny. 21.15: Hírek. KEDD: BRATISLAVA: 9.30 TV-érdekességek. 10.00 Sziklák és emberek, szlovák film. 11.30 Riport a Liptovský Hrádok-i Teslagyárból. 18.10 Kíváncsi kamera. 19.00 TV Híradó. 19.30 Mezőgazdasági adás. 19.40 Kulturális életünk. 20.00 Országjáráson televízióval. A rejtvényműsor hetedik része. 21.45 A nap visszhangja. BUDAPEST: 18.30: A póruljárt haramiák, TV-bábjáték. 19.00: Ipari mozaik. 19.30: TV Híradó. 19.45: A TV agronómusa. 20.05: Ki mit tud? (II. elődöntő). Kb. 22.05: Hírek. A TV Híradő ismétlése. SZERDA: BRATISLAVA: 15.00 A diákklubok mfl; sora. 16.00 Óvodások műsora. 18.30 A , kelet-szlovákiai kerület kulturális életé;ből. 19.00 TV Híradó. 19.30 Frankfurti ! randevú: Ismeretlen és nagyon Jól ismert ' hazárdjátékosok. 20.00 A. N. Osztrovsz! kij: Kései szerelem, TV-Játék. 21.20 Szár1 nyaló dallamok. 21.30 Motorosok műsora. ! 21.45 A nap visszhangja. BUDAPEST: 18.00: Ördög és pokol, elői adás. 18.30: TV Világhíradó. 16.45: Tanuljunk oroszull Nyelvlecke kezdőknek. ,19.00: Édes fiaim, dráma. Közvetítés a 1 kecskeméti Katona József Színházból. ,22.00: Hírek. A TV Világhíradó ismét'lése. CSÜTÖRTÖK: BRATISLAVA: 9.30 TV-érdekességek. 10.00 Miénk a világ, cseh filmvígjáték. 16.30 Kirándulás Kijevbe, helyszíni közl vetítés. 17.00 Kisfilm. 17.30 Ifjúsági fejS törő. 19.00 TV Híradó. 19.30 A XII. párt^ kongresszus tiszteletére. A bratislavai, S prágai és ostravai kötelezettségvállalási > mozgalomról. 20.00 A vér titka, cseh (A szerző felvételei) film. 21.45 A nap visszhangja. _ f V v'v**. ' .i ' y -y Ü aaPiiaSife:, adat a takarmányféíék gyors és sH keres betakarítása. Valamennyien leszögezték, hogy az első és legfontosabb feladat úgy szervezni a mun-í kát, hogy megfelelő időben Kaszáld ják le a takarmányféléket, vagyis ne hagyják elöregedni, de túl korán se vegyék kasza alá. Hogy miért fontos a kaszálás megfelelő Idejének megválasztása, arról a szakemberek így nyilatkoznak: „A virágzás előtt lekaszált széna fehérjetartalma meghaladja a hét százalékot. A virágzás alatt kaszált széna már csak öt százalék fehérjét tartalmaz. A virágzás után kaszált széna fehérjetartalma alig éri el a 2—3 százalékot. Nem elég azonban a tények meg-? állapítása. Szükséges, hogy a tapasztalatok érvényesüljenek a gyakorlatban. Olyan feltételeket kell terem-í teni, hogy a szövetkezetek sok és fehérjében gazdag takarmányt takarít-* sanak be. Ez a feltevés pedig minde-i nekelőtt jó munkaszervezést kíván. Fontos az is, hogy a szövetkezetek egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a takarmányok konzerválásának és tárolásának új módszereit és az eddigieknél jobban kihasználják az erdei takarmánybázisokat. összegezve megállapíthatjuk, hogy mindenekelőtt a munkaszervezésben kell rendet teremteni. És ezen a sza-i kaszon nagy szerep jut a szövetke-i zeti pártszervezeteknek és a helyi nemzeti bizottságoknak. Elsősorban tőlük függ, hogy némely szövetkezetben és más mezőgazdasági üzem-i ben meddig tekintik még másodrendű feladatnak a takarmányok betakarítását. Rajtuk múlik, milyen gyorsari vert gyökeret ezen a téren is az új, haladó módszer, mint például a le-i vegővel történő szárítás vagy a slló-i zás kiterjesztése a kevésbé értékes széna és herefélékre. 'Amint már említettük, a takar-! ményokkal kapcsolatos kérdések taglalása jelenleg nagyon is időszerű. Úgyszólván hazánk valamennyi járásában megkezdték a kaszálást. És amint tapasztalhatjuk is, az időjén rás nem kedvez ennek a mun-; kának. Ez azt jelenti, hogy fokozottabb, körültekintőbb munkára lesz szükség, mint az előző években bármikor. El kell érnünk, hogy megfelelő időben és a lehető legjobb állapotban kerüljön kazlakba vagy a silögödrökbe a takarmány. Minden gé-l pet, minden eszközt használjunk kl, hogy mire elérkezik az aratás, ne legyen gondunk az állatállomány téli eleségére. SZARKA ISTVÁN BUDAPEST: 17.30: Vizsga az I/b. osztályban. Helyszíni közvetítés. 18.15: Kisdobosok műsora. 18.45: Beszélgessünk oroszul! Nyelvlecke haladóknak. 19.05: TeleSport. 19.30: TV Híradő. 20.00: Pesti háztetők, magyar film. 21.30: Népi muzsika. Kb. 21.50: Hírek, a TV Híradó, ismétlése. PÉNTEK: BRATISLAVA: 15.00 A napközi őtthonok műsora. 19.00 TV Híradő. 19.30 Riportműsor a bratislavai Hegesztési Kutató Intézetből. 20.00 F. K. Kaul: Kék akták. TVjáték. 21.30 Az élet útján, kisfilm. 21.45 A nap visszhangja. SZOMBAT: BRATISLAVA: 17.00 A Lokomotíva Bratislava—Slávia Plzeň vízilabda-mérkőzés közvetítése. 18.00 Gyermekműsor. 19.00 TV Híradő. 19.30 Külpolitikai kommentár. 19.50 ÚJ dalok. 20.00 Kedvelt dallamok. 21.10 Szatirikus írások. 22.30 A nap visszhangja. 22.45 Piešťany! Fesztivál 1962. BUDAPEST: 17.00: A Magyarország-Franciaország röplabda-mérkőzés közvetítése, a Kisstadionból. 19.10: Hétről hétre... 19.30: TV Híradó. 19.50: Koppenhága, dán kisfilm. 20.10: Vizsgázzunk humorból. Közvetítés az Egyetemi Színpadról. 21,00: Kár, hogy egy bestia, magyarul beszélő olasz film. Kb. 22,30: Hírek, A TV Híradó Ismétlése. VASÁRNAP: BRATISLAVA: 9.15 Katonák műsora. 9.45 Helyszíni közvetítés a lidicei békemanifesztációről. 11.15 Gyermekműsor. 15.30 Helyszíni közvetítés a bmOi kerékpár-versenyről. 16.55 Sportközvetítés. 19.00 TV Híradó. 19.30 Sporteredmények. 19.55 Vasárnapi vers. 20.00 júniusi napok, cseh film. 21.25 Piešfanyi Fesztivál 1962. Beethoven: V. szimfónia. 21.55 A nap visszhangja. BUDAPEST: 9.30: Mit mesélnek az állatok, csehszlovák kisfilm. 9.45: 23. sz. Magyar Híradó. 9.55: Közvetítés a Ferihegyi repülőtérről, a nemzetközi gyorsasági autóversenyről. 11.30:. Mezőgazdasági műsor. 18.25: Juan Ramon Jiménez: Két vers 18.30: Az élet mindennél erőadó. 19.30: Az FTC—Juventus KK labdasebb. Emlékezés Lldicére. 19.00: TV Hírrúgó-mérkőzés közvetítése a Népstadionból. A szünetben: Telesport. 21.15: Menekülés a börtönből. TV-dráma. A TVjáték ismétlése előtt munkatársunk beszélget a mű szerzőivel és rendezőjével. Kb. 22.30: Hírek. 1982. június 3. ÖJ SZÖ 5 *