Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-28 / 176. szám, csütörtök

O okáig érthetetlen volt számom- a régi és az új játékokat, meg a ház u ra az a bonyodalom, ímely berendezését. A meglátogatott család Mánva néni jelzett látogatásának hl- gyermekeivel, valamint a házíállatok­re nyomán egész családunkat hatal- kal szövetkezve egészen új, egyéni mába kerítette. Erre általában va- világot teremt. Néha még a gyufái a sarnap, vagy más ünnepen került sor. kés, a villany, vagy a poroló is sze­Apám és anyám a,rétre ment sétál- rephez jut. Mivel az idegen gyerme­ni, nagyapám felkerekedett, hogy a keket nem illik figyelmeztetni, e sörözésnek hódoljon, mi pedig aka- hazai csemeték pedig kifogástalanok, ratunk ellenére kimenőt kaptunk. Ár- az effajta látogatás a vendéglátók ván hagyott házunk felé a fáluvégről számára nagy anyagi előnyt jelent. a vendégek héttagú együttese köze­ledett: a néni, a bácsi és öt rákon cátlan gyereküK. Olyan kiaöálás és Népünk már régóta nagy előszere­tettel hódol a társadalmi élet e for­májának. Átéli annak minden válfa­hangoskodás előzte meg érkezésüket, ját. Az csak természetes, hogy e rö­mint annak idején Attila hadainak vid fejezet keretein belül lehetetlen elővédjét, Jónéhány évnek kellett el- a látogatás minden fajtájának az is­múlnia, míg végre megértették, hogy $ a mieink egyszerű- | BOHUMIL KARAS: en elmenekültek S hazulról, mert meg ^ akarták kímélni | házunkat a közel- ^ gö ostromtól .. f' ' ssmmMtzmmm'ss"//sssssss/sss/srsssssssss/ssssssssss///s. De minek is. becsméreljem a család- mertetése, de legalább a legjelentő­fámat, hadd magyarázzam meg a dol- sebbeket vegyük szemügyre, got másképpen. A szerelmi motívumú látogatást il­A városi ember megközelítőleg sem letl az elsőség. Csupán ez a fajta kedveli annyira a látogatásokat, mint ment át határozott változáson. Va­a falusi Úgyszólván minden ügyes- laha ilyen látogatás keretein belül bajos dolgát telefonon vagy szórvá- került sor a háztűznézésre és a je­nyos gyűlései során intézi el. Nyíl- gyesek szüleik felügyelete mellett sa­vánvaló, hogy a városi látogatások játították* el a képmutatás tudomá­lényege és tartalma messzire elmarad nyát. Így volt ez mindmáig, amikor a falusiaké mögött. Az első látogatás is a látogatás időtartama megkurtult valósággal élő újság-számba megy, és annak csupán az ismerkedési jel­amelyben minden rovat megtalálható, lege maradt meg. Röviddel ezután Néhány óráig, de napokig is tarthat, kerül sor a részvétlátogatásra, amely Egybe van kötve a kelengye és a ugyancsak rövid ideig tart. Az effaj­pince megtekintésével, parentálással ta látogatások úgy hasonlítanak egy­és ellenőrzéssel, lakmározással és él- másra, mint a fonálra fűzött fekete celödéssel. Az erőmutatványokon, já- gyöngyök. tékokon és kisebb kirándulásokon kí- »gazdasági jellegű látogatás vül gyakran még a hűtlenkedés is ttrendszerint a kölcsönszerzésre, sorra kerül. Szemügyre veszik a lakás vagy legalábbis feltételeinek meg­berendezését és összehasonlítják az szerzésére irányul. Hogy ez a látoga­életszínvonalat. Míg az idő telik, a tás kurta-e avagy hosszú, ez a köriil­látogafokkal érkezett ártatlan gye- ményektől függ. Ha hosszúra nyúlik, rekek megszállják a ház minden görcsössé válik. A vendég túlzottan szögletét és búvóhelyét, életrekeltik tisztelettudó, állandóan dicsér vala­mit és gyanútkeltő. Ide lehet még sorolni a búcsúnapi, a zarándoklat­tal kapcsolatos és minden más láto­gatást, amely disznótor vagy egyéb kínálkozó alkalomkor valósul meg. A kulturális látogatás mindig meg­nyerte a tetszésemet. Erre mindig örömest emlékszem. A tanító úr, a postás, meg a bognár gyermekkorom vasárnapjainak rendszeres látogatója volt. Hegedűt és klarinétot hoz;ak magukkal. Vasárnap délelőttjeink mű­soráról e négytagú zenekar gondos­kodott. Mondhatom, szép volt. Kár, hogy szüleim rádiót vetlek és a ze­nekar hamarosan feloszlott. Kár volt e gyakori látogatásoknak elmaradniok, de a gépzene re­A dolgozók fimfesztiváljának utolsó napján: Halál a Cukor-szigeten Zsúfolásig telt nézőtér előtt Jirí Sequens Halál a Cukor-szigeten cí­mű kalandfilmjével zárult Bratisla­vában dolgozók idei filmfesztiválja. Sequens, a moszkvai VGIK-ből kike­rült tehetséges fiatal cseh rendező neve nem ismerétlen a nagyközön­ség előtt. Több elismedést szerzett fesztiváli filmje. átlagon felül álló alkotás, ám a rendezést illetően nem éri el az eddigi csúcsokat. A történet exo­tikus környezet­ben játszódik le egy déli szigeten Ausztrália és Eu­rópa között. Futó­lag bepillantunk a bennszülöttek életébe. Szertar­tásszerű, gyakran visszatérő táncaik .kissé a Fekete Orfeusz jelenetei­re emlékeztetnek. A konfliktus szín­helye a sziget fő­városának Bel Air szállodája. Itt ta­lálkozik dr. Trojan hajóorvos Kafká­val, a nyomorultul tengődő emigráns férjezett, lányával, aki szívbajos ap­jához hívja elsősegélyt nyújtani. Itt bukkan fel Gílberti, a jellegzetes gyarmati kapitalista nagyvállalkozó, aki mindenben pénzt lát és azt hi­szi, hogy minden megvásárolható. Itt bukkan fel a rendőrfőnök jelleg­zetes alakja, aki ellenséges szemmel nézi a csehszlovák orvost mint „vö­rös ügynököt". S így sorolhatnánk tovább a rokonszenves és ellenszen­ves alakokat: Jeant, a háborútól megundorodott katonaszökevényt, a szívélyes tengerészt, s vele szemben az alvilági alakokat: Kadlecet, Kat­ka férjét, s más nemzetek emigrán­sait. A film Katka apjának halálával és sok viszontagság után Katka szöké­sével — happy end-del végződik. Nagyszerű lehetőségek adódták a filmben drámai feszültség teremtésé­re, a konfliktusok jobb művészi ki­aknázására, ami izgalmas, művészi hatásában tökéletesebb alkotást eredményezett volna. Sajnos, az az érzésünk, a rendező sok lehetőséget elszalasztott. A film, mely témájá­nál is izgalmas és érdekes, úgy hat, mint gondosan összeállított recept szerint készült mű. A néző eleve következtethet a történendőkre, nincs meg a filmben az egységes ritmus, mely összefogná az egyes je­leneteket. A drámai történetben ^ kesztette ki eket. ^ Az effajta látogatá­^ sok, hacsak a kár­S tyát nem soroljuk ^ a kultúrlátogatá­Š sok közé, fna már •SSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSň mérhetetlen una­lommal járnak A televízió, a rádió, a lemezjátszó megannyi kész kultúra, tehát minek az ez, meg az. Nagyon különös a kitartó látogatá­sok faja. A vendég általában csende­sen üldögél, mindenre figyel, itt is, ott is beszédbe elegyedik, vacsorázik és hálálkodik, de a távozáshoz semmi kedve sincs. Már régen megtárgyal­tak minden problémát, senkinek sincs több ötlete, elcsitultak az anekdoták, elfogyott a mondanivaló. •• A vendég valószínűleg még szívesen hallana vagy szólna valamit. A háziak szép sorrendben elszundikálnak, keresgé­lik a hálóköntösüket, de a vendég csak ül, sőt még néha segít is. Á villanykörte kialszik, a biztosíték el­romlik, node azért van itt a vendég, hogy megjavítsa. Reggel korán kell ébredni, valahová készülődnek vagy előzőleg nem aludták ki magukat, de meglehet,, hogy mindez a vendégek­re is vonatkozik. Éjfélre jár az idő, de a vendég még mindig élénk. Ez aztán a probléma. I gen, a látogatás az emberi együvétartozás megnyilvánu­lása. Az élet nagy örömeihez tartozik és jólesik. Azonban mint mindenben, itt is érvényes: a jóból is megárt a sokl (Zala ]ózsef fordítása) Nem kell szégyenkezni A Zlaté Moravce-i népművelési ott­hon mellett működő zeneiskola tanu­lói nemsokára kézhez kapják bizo­nyítványukat. A tanulók szép ered­ményt értek el. Mindennél jobban bizonyítja ezt az a tény, hogy a já­rási ifjúsági alkotóversenyen harmo­nikaegyüttesük, amelyet Tarkay elv­társ szakképzett és nagy tapasztala­tokkal rendelkező tanár vezet, az el­ső helyen végzett. Az ifjúsági alkotóverseny kerületi seregszemléjén Bratislavában pedig Juraj Surán, az iskola egyik tanulója harmonika egyéni számmal az első helyre került, így aztán bekerült a bratislavai országos seregszemlére. Az iskola harmonikaegyüttese a ke­rületi versenyen második helyezést ért el. ERNEST CATÖ, Zlaté Moravce. 385 évvel ezelőtt született Rubens, o festőfejecle/em ÉLETMÜVE felülmúlhatatlan kép­zeletű, nagy formátumú művészre vall, aki kora eszményének rögzítő­je. A nagy flamand piKtor és dip­lomata életén keresztül nyerünk ké' pet a 17 században hatalma tető­pontját elérő abszolutizmusról, me­lyet a holland polgári forradalom rendített meg. Fejedelmek és fő­urak osztályideológiájából született meg a barokk-művészet, ők ösztö­nözték a művészeket a nagyszabá­sú, reprezentáló, csodálatot és alá­zatot kiváltó alkotásokra. A flamand szabadságmozgalom elfojtása után a spanyol király és a jezsuiták irá­nyítják az ország sorsát. Rubens ennek az abszolutisztikus rendszer­nek a gondolatvilágát szolgálja, szemben a szomszéd Hollandia pol­gári művészetével. Érdekes, hogy atyja, a haladó gondolkodású kálvinista jogtudós a forradalmat leverő Alba herceg vér­ebei elől menekült Kölnbe. Fia, Fé­ter Paul, német földön látta meg a napvilágot 1577. június 28-án. Csak atyja halála után költözik vissza a család Antwerpenbe. Az ifjú Ru­benst itt a jezsuiták szigorú katoli­kus szellemben nevelik. Nem válik belőle vakbuzgó hívő, azonban atyja f orradalmiságáról teljesen megfe­ledkezik. Miután tanulmányait a he­lyi festőknél befejezte, a kor szoká­sához híven 1000-ban Itáliába igyek­szik, ahol Tízian, Tintoretto, Raffael, M. Angelo, Leonardo és Caravaggio művei hatnak rá. Mint a mantuai herceg udvari festője jut el művészi és diplomá­ciai megbízatással Rómába és Spa­nyolországba. Emberi és művészi érielődése során megtalálja saját hangját. 1608-ban anyja halála szó­lítja vissza Antwerpenbe, ahol a művészi' élet középpontja és udvari festő lesz. Hamarosan óriási tevé­kenységet fejt ki. Most már .kiala­kult ragyogóan színes, megkapoah gazdag, mozgalmas egyéni stílusa, remekel a különböző műfajokban. Kimeríthetetlen képzeletű mesélő, változatos képszerkesztő, az embe­ri és állati test tökéletes ismerője, a mozgásábrázolásban felülmúlja összes elődjeit. A női akt színezésé­ben eddig "ismeretlen hatásokat ét­el. Osi flamand érzékiség sugárzik a testet dicsőítő ábrázolásaiból. Az erőteljes alakokat a hősiesség, elő­kelőség pompázatos jegyeivel ru­házza fel. Színei inkább tündöklő­ek, mint mélyek, közülük egy-egy ragyogó piros fénylik fel. HATALMAS MŰHELYE szervezett munkamegosztáson alapuló, tökéle­tesen működő művészi közösségi Ta­nítványai (köztük Van Dyck és Sny­dérsj önkétlt rendelik alá egyéni­ségüket uralkodó személyiségének, mellyel azonban senkit sem nyom el. Mesterek és tanítványok mun­kakedve, összehangoltsága járul hoz­zá a korszakalkotó új művészet ki­alakulásához. Két-háromezer kép került ki e műhelyből, ebből Körül­belül 600 Rubens sajátkezű alkotá­sa. A többit is zömében eszmeileg Ő irányítja s készíti hozzájuk a váz­latokat. Most már nincs szükségük a fiatal festőknek Itáliára, itt van Rubens, a követendő példa. A nagy­szerű megjelenésű, világt'ias modorú mester fényűző otthonában a leg­előkelőbb réteg is megfordul. Ľ%y­más után kapja a megrendeléseket oltárképekre (A kereszt felállítása, Utolsó ítélet, Ildefonso Oltár, Levé­tel a keresztről) és hatalmas díszí­tő festményekre, háborús és vadász­jelenetekre (Amazonok harca, Orosz­lánvadászat), melyeken a szenve­délyes mozgalmasság egyre foko­zódik. Gyermekarcmásainak napfé­nyes kifejezése, önportréja, első fe­leségének és több kiválóságnak nagyszerű arcképei is hozzájárulnak, hogy hazája határain túl is bőven adóznak hírnevének. Felesége halála után még láza­sabb tevékenységgel dolgozik. Pá­rizsban 22 hatalmas képben festi meg a Medici Máriát dicsőítő tör­téneti allegóriát. Közben kitűnő eredményeket ér el Madridban, Lon­donban és Párizsban diplomata te­hetségével. ötvenhárom éves korában veszi nőül a tizenhétéves Heléne Four­ment-t, és ezzel külső és belső megnyugvás költözik életébe. Öröm lüktet műveiben. Minden vásznán ott él az imádott hitvestárs bája, ki bensőséges érzést ébresztett benne. Képei a női szépség barokkeszmé­nyének hódoló nyílt vallomások. Nagy kompozíciói sem oly patéti­kusak és pompázatosak már. A csa­ládias érzés meleg fénye árad a fiatal asszony és gyermekei, a Szent Család képeiből. Mindenütt Helene a fő alak, ö Venus és Diana, And­romedea és Szent Cecília. A tanít­ványok is őt festik a könnyed len­dületű szépséget és örömet üáneplő vásznakon. Majd a táj és a mindennapi kör­nyezet is felkelti érdeklődését (Ara­tás után, az ellenállhatatlanul ma­gával sodró Faraszttánc), kiváltképp mióta köszvényes bántalmai miatt vidéki birtokára költözött. A mű­hely művészeti, felfogása is a pol­gári szemlélet felé tolódik el. Egy nagy allegorikus kompozí­ciójáról kell még megemlékezaünk a Háború következményeiről. Pestis és éhhalálról, természet, ember és kultúra pusztulásáról, szenvedés és gyászról, s népe mélységes békevá­gyáről szól a barokk nagyerejű nyel­vén. Ez az ősi forrásból táplálkozó, új, művészeti nyelv, mellyel legyőz; te a római irányzatot, jelenti Ru­bens elévülhetetlen érdemét az eu­rópai művészetben. Bárkány Jenöné. hiányoljuk a feszültséget, már pe­dig erre minden lehetőség megvolt. Jifí Vala, a népszerű színész jól átélte az orvos szerepét, ám az az érzésünk, szenvtelenül játszott. Ma­rié Tomášová, az ugyancsak tehet­séges színésznő is mintha halvá­nyabb alakítást nyújtott volna, mint más filmjeiben. Az öregek, akik na­gyon élethűen játszották szerepüket és belevitték jellegzetes egyéniségü­ket: František Smolík és Zdenék Stépánek. A filmfesztivál, kapui bezárultak. A nézők új élményekkel gazdagod­va tértek haza. Am meg kell mon­danunk: többet várunk a filmfesz­tiváloktól. A bemutatott filmek több­sége átlagos mű, pedig a hazai film­gyártás is sokkal magasabb nívót ért el a múlt években. Éppen ezért reméljük, hogy a jövő évi fesztivá­lokon még magasabbra elmelhetjük a mércét. L. L. A helsinki fesztiválra készülnek A csehszlovákiai küldöttséggel együtt hat ifjúsági dal-, tánc- és ze­neegyüttes, valamint zenekar vesz részt a helsinki VIII. Világifjúsági Ta­lálkozón. A fiatalok jelenleg szorgal­masan gyakorolnak, hogy helytáll­hassanak műsorukkal. A prágai főis­kolások Zdenék Nejedlý együttese 38-tagú énekkarral és kisebb zene­karral vesz részt a fesztiválon. A Július Fučík Táncegyüttes panto­mim-jeleneteket mutat be a Világif­júsági Találkozón. A napajedlai Fatra üzemi klubjának tánczenekara, mely már 1945-ben alakult meg, szintén szorgalmasan készül. A zenekar 1950­től vesz részt az ifjúsági alkotóver­seny fordulóiban és ez idén is be­jutott a központi fordulóba. A zene­kar öt évvel ezelőtt igen sikeresen hangversenyezett a Német Demok­ratikus Köztársaságban. Az ostravai bányászfoiskola cimba­lomzenekara az ifjúsági aikotóverseny országos fordulójának háromszoros győztese, amely a Német Demokrati­kus Köztársaságban, Franciaország­ban is nagy sikert aratott, jelenleg harmadik külföldi művészkörútjára készül. Az együttes Helsinkiben főleg kelet-szlovákiai csárdásokat és szlo­vák népdalokat ad elő. A vendéglá­tók meglepetéséül néhány finn tánc­dal előadására is készülnek. Szlovákiából két együttes vesz részt a helsinki Világifjúsági Találkozón. A 30-tagú Carnica dal- és táncegyüt­tes és a bratislavai Komenský Egye­tem orvostudományi tagozata hallga­tóinak „Medik" nevű zenekara. KULTURÁLIS HÍREK N Július 8-án, vasárnap az ősrégi Devinben nagyarányú népünnepélyre kerül sor. A legjobb népi dal- és táncegyüttesek, valamint a Szlovák Nemzeti Színház operaegyüttese lép fel. Az ünnepség fénypontja Smetana Csók című operájának tlciadása lesz, este pedig hagyományos népünnepély­re kerül sor. * • A prágai Tanítók Énekkara, amely az idén testvéri szövetségre lépett a Boigár Népi Dalegyüttessel, július ele­jén csere-vendégszereplésre a Bolgár Népköztársaságba utazik. Az együttes 14 napos vendégszereplése alatt a bolgár közönségnek hazánk régi és ujabb keletű kórusműveit mutatja be. Műsorát hazai és bolgár népdalok egészítik ki. A prágai nemzetközi fényképkiál­lításon a III. kategóriában második díjat nyert Nagy Péter (MNK) felvé­tele. A kép a szövetkezetbe lépés pil­lanatait örökíti meg. ' (Foto: CTK) ÜJ SZO 6 * 1962. június 28.

Next

/
Thumbnails
Contents