Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-20 / 168. szám, szerda

Történelmi nevezetességű repülőút Az Új Szó számára írta: CEORGIJ BAJDUKOV vezérezredes, a Szovjetunió hőse E< így negyedszázaddal ezelőtt Valért] Cskaluv, Alekszandr Beljalkov és én a világon elsőként repültük át leszállás nélkül az Északisarkot és szálltunk le Amerikában. Előttünk sokan próbálkoztak behatolni a sarkvidék középső részének léglterébe, ám kudarcot vallottak. A szovjet sarkkutatók hangyaszorgalmú felderítő munkája gazdag anyagot szolgáltatott nekünk arról a földrészről. Nem véletlenül a Szovjetuntóban született meg az a gondolat, hogy megteremtsék a légi összeköttetést az Északi Jegestenger által elválasztott két világrész között. 1934-ben Mihail Gromov próbarepülő Tupolev ANT-25 mintájú repülőgépén világrekordot állított fel, amikor leszállás nélkül 12 és fél ezer Boni hosszú kört írt le. 1935 nyarán Sziglzmund Levanyevszkij neves sarkrepülő, a Szovjetunió hőse megkísérelte až Északi-sark átrepülését, azonban a Barents-tenger vtdékén kénytelen volt abbahagyni útját. Én voltam a másodpilótája. A kudorp ütán\ Levanyevszkij hallani sem akart az ANT-25-ről. Én azonban Beljakovval úgy véltem, hogy nincs nála alkalmasabb gép a sarkorepüiésre. Ugyanezen a véleményen volt jóbarátunk, Valerij Cskalöv Is. Együtt álmodoztunk. Kértük Cskalovot, legyen a parancsnokunk. Vállalta a tisztséget. Szerettük Cskalovot mély barátsá gáért és elvtársiasságáért, határtalan bátorságáért és kitartásáért. Virtuóz volt a repülőgép kezelésében. Felajánlottuk a kormánynak szolgálatainkat, hogy az Északi-sarkot átrepülve eljutunk Amerikába. Először próbarepülést ajánlottak nekünk a Moszkva—Kóla-félsziget— Ferenc József-föld—Szevernaja ZemIje (Északi-föld) — Tyikszt-öböl Petropavlovszk-Kamcsatszkij útvonalon, s ha még maradna üzemanyagunk, forduljunk kelet felé és folytassuk utunkat az Ohotszkl-tenger fölött Ny ikolajeszk-na-Amuré, Habarovszk Irányában és szálljunk le az egyik távol-keleti repülőtéren. Vállalkoztunk rá. A feladatot teljesítettük. Nemsokára ezután megengedték, hogy az Északi-sarkon át Amerikába repüljünk. Az út első részét a Szovjetunió európai része fölött, a Kolafélszigeten és a Viktorija-szigeten keresztül az Északi-sark irányában kellett megtennünk. Az Északi-sarktól kezdődött utunk második része az úgynevezett viszonylagos hozzáférhetőség vidékén. Utána el kellett érnünk Észak-Amerika szigetes pártvidékét. Az előttünk 6116 út felét — ötezer kilométert Jégtáblák és lakatlan területek fölött kellett megtennünk. 1937. június 16-ig befejeztük az edzőrepüléseke*:, majd június 18-a hajnalán elindultunk. Az egyenletes ünnep lesza Duna-parton Az ifjúság nagy seregszemléje*]) Több mint 10000 fiatal vesz részt az országos versenyen ® Mintegy 55 rendezvényre kerül sor © A műsor gazdagnak ígérkezik Az Ifjúsági Alkotóverseny kerületi „Irány a fesztivál" címmel. Az ifjúfordulót befejeződtek. A győztesek a sági Alkotóverseny országos verseBratislavában június 21.—30. között nye június 30-án az „Ifjúsági nap" megrendezésre kerülő országos ver- keretében éri el tetőfokát. Reggeltől senyre készülődnek. Az idei Ifjúsági estig és egész éjszaka szórakozhatAlkotóversenyen (fg

y nak a nézők és a versenyzők. Este mintegy egymillió JMB^ tűzijátékot rendeznek a Duna-partoti. kétszázezer fiatal jrail Ezen a napon hirdetik ki az országos vett részt, akik verseny győzteseinek névsorát ls. közül 10 500-an az A védnökségi üzemek, Iskolák száországos versenyen CJVíir,ni w w mos meglepetést tartogatnak vendéis részt vesznek. •• geiknek. A bratislavai Palma üzem a A bratislavai Főpályaudvarra június dél-morvaországi kerület ifjúsági 21-én gördülnek be az Ifjúsági Alko- együttesei fölött vállalt védnökséget, tóverseny résztvevőivel az első külön- Az üzem dolgozói, fiataljai a vendévonatok. Az érkezőket vidám zene- gekkel együtt felkeresik Bratislava szó mellett a védnökségi üzemek, Is- nevezetességeit, megmutatják üzemükolák fogadják. Az ünnepélyes meg- ket és a szocialista munkabrigád cínyitó után az esti órákban a bíráló mért versenyző kollektívák tagjai albizottság elé lépnek az első együtte- beszélgetnek a dél-morvaországi késék. Ettől a naptól kezdve zenétől, rület fiataljainak képviselőivel, daltól lesz hangos Bratislava egészen Érdemes megemlíteni, hogy az ore hónap végóig. szágos verseny ideje alatt 25 nagyobb Az országos verseny gyermekműso- és 30 kisebb rendezvényre kerül sor. ra gazdagnak és változatosnak ígér- A rendező bizottság annak ellenére, kezik. Június 22-én a délelőtti órák- hogy a meteorológusok szép időt jóban 700 pionír megkoszorúzza a Sla- sóinak, felkészült a kedvezőtlen idövínon a Hősök Emlékmüvét. Június járásra Is. Ebben az esetben a Kultú22—24-én nemcsak a megszokott sza- ra és Pihenés Parkjában bonyolítják badléri koncertben gyönyörködhetünk, le a műsorszámokat. A dalt, a zenét „vidám villamosok" A rendező bizottság nemcsak a műszélviszlk a város különböző részei- sor összeállításával foglalkozott, ha- be is. A műsor egyik érdekessége a nem a résztvevők szállását is biztoKlement Gottwald Pionírházban meg- sította. Az országos verseny résztvevői rendezésre kerülő „Barátság Karne* 3zabad idejük alatt részt vehetnek válja". dunai hajókirándulásokon. Az országos verseny ifjúsági része Június 21—30-ig Bratislava a fiatajúnius 26.-án a Lúčhica együttesé- lok kacajától, vidám beszélgetésétől, nek egész estét betöltő műsorával dalától lesz hangos. Hazánk minden kezdődik. Június 2Ô-a a tánc- és részétől jönrtek fiatalok az országos dzsesszegyüttesek napja lesz. Ezen a versenyre, hogy a bíráló bizottság napon számos hangversenyt, majd az előtt megmutassák tudásukat és beesti órákban ifjúsági mulatságot ren- bizonyítsák, hogy úgy mint a mundeznek. Másnap a VIII. VIT en részt- kahelyen, a színpadon ls megállják vevő együttesek mutatkoznak be helyüket. N. J. Valerij Cskalov a legendás hírű szovjet repiilő motorzúgásra elszenderültem, de Beljakov csakhamar felébresztett. Valahonnan olaj szivárgott. Cskalov éles fájdalmat érzett a lábában. Nem volt elég oxigénünk. Jégpáncél borította repülőgépünket. Elértük a viszonylagos hozzáférhetőség övezetét. Ember Itt előttünk soha sem járt. Szovjet repülőket érte ez a szerencse, hogy elsők lehettek. Az ellenőrző tartályban erősen apadni kezdett a benzin szintje. Fogytán volt az üzemanyagunk, ereszkednünk kellett. .. .A Columbia folyó középső ága fölött törtünk kí a jég fogságából. A sűrű ködben mélyrepüléssel szálltunk Portland felé. Hatvanhárom óra alatt több mint 12 ezer kilométer utat tettünk meg. CsValov parancsot adott, hogy forduljunk a vancouveri katona repülőtérre. Oj légi út kötötte össze Európát és Amerikát. Az egész világot lelkesedésbe hozta a szovjet technika és tudomány diadala. Milyen régen voltl Legalább Is így tűnik nekem. Ma már minÜfennapi dolog a sarkrepülés. Azon az úton, amelyet 25 évvel ezelőtt ml tettünk meg a elsőként, már tucatjával és százával jártak szovjet repülőik. Biztos vagyok benne, hogy eljön az a nap, amikor az űrrepülés is ilyen megszokott, mindennapi jelenséggé válik. A Krásná nntl Hornádom-i Prefn üzemben — annak ellenére, hogy az itt gyártott épületelemek általában i rhéz munkál jelentenek — aránylag nagy számban nők Is dolgoznak F,(*y közülük, a háromgyermekes Anna Bufteknvá (a képen), aki a panelek vasszerkezetének forrasztását végzi Bučeková tagja a gyár egyik szOElalÍ3ta munkabrigád címért versenyző munkacsoportjának, s munkájában rendszeresen kiváló eredményeket ér el / (tH) A pionírok üdüStetése — dolgozóink vívmánya Dolgozóink jelentós vívmánya a pionírok Üdültetése, amtlyet minden évben megszervezutik dolgozóink gyermekei számára. A pionírüdültetés iránt egyre fokozódik az érdeklődés mind a gyermekek,' mind a szülök részéről, s ugyanakkor gyarapszik az ül pionir-ildülöközpontok száma is. Ez szemléletesen látható az építőipari alkalmazottak szakszervezeti szövetsége példájából: míg e szövetség keretiben 1959-ben a pionírközpontokban 7000 gyermek Üdült, 1930-ban már 17 500. A harmadik ötéves terv folyamán, 1961 és J965 között a pionlr-üdUWkölpontók építésére fs berendezésére összesen 26 millió 960 ezer koronát fordítunk, ezáltal a férőhelyek száma további 24 százalékkal emelkedik. Ez annyit jelent, hogy 1965ben az építőipari dolgozók több mint 22 00(7 gyermeke üdülhet piohírtáborban. Az tidUlbk száma körülbelül ugyanígy emelkedik a többi szakszervezeti szövetség keretében is. A harmadik ötéves tervbén a Központi Szakszervezeti Tanács ts számos üj pionír-üdülőközpontot létesített és létesít. Szlovákiában a Prlemstav, a Hydrostav, a Magasépítő Vállalat, a téglagyárak, kőbányák és más vállalatok dolgozóinak gyermeket a trstená!, Jankov Vrsak-l. lubenikyi, Lipt. ján-U üdülőben, és másutt töltik szünidejüket. - A smolenicei kástélytól nem messze levő jahodníkon minden évben a bratislavai,, trnavai, komárnói, leulcei és más nyugat-szlovákiai építőipari dolgozók gyermekéi vesznek részt táborozáson. Jahodníkon a gyermekek élete előre kidolgozott program szerint folyik. Az egész tábor életéről, vagyis a gyermekek ló elszállásolásáról, étkeztetéséről, egészségi állapotáról, kényelméről stb. a plonlrközpont ve zetője, a pionírok csoportvezetője és a plonlrtanács gondoskodik. A reggeli ébresztő után a gyermekek megmosakodnak, felöltöznek, s a tanítók felügyelete alatt tornásznak. Reggeli Után sorakozó következik; meghallgatják a plonlrtanács jelentését. A jelentés elsősorban a pionírok egészségi állapotára és a napi műsorra vonatkozik. Meghatározzák azokat a pionírokat, akik a rendről gondoskodnak a szobákban, Illetve a sátrakban. Mások a konyhára mennek segíteni. Tízórai után séta vagy különféle játékok következnek. A kiadós ebéd után a gyermekek lepihennek, majd kirándulni mennek, ahol a vezetők magyarázzák a táf, a természel szépségeit, és válaszolnak a kérdésekre. A (ól szervezett Üdülőkben a gyermekek kitűnően /érzik magukat. M. M. k u 1 r ű r z* Visszhang,.. Visszhang... Visszhang... Nem állhatom meg, hogy ízes „előételként" ne adjam át olvasóinknak jevgenyij Jevtusenko, a fiatal és nagyon tehetséges szovjet költő egy-két találó és szellemes gondolatét. Jevtusenko — akinek néhány versét már cseb és magyar fordításban alkalmunk volt megismerni — nemrégen a ködös Alblonban járt tanulmányúton. Otinaplójából hosszabb részletet közölt a LITYERATURNAJA GAZETA és az írást két folytatásban átve.tte az ÉLET ÉS IRODALOM. Az alábbi aforizmákat innen idézzük. „Nincsenek a költészethez méltatlan témák Csak a költészethez méltatlan költők vannak." „A díszes frázisok — rendszerint olyan álarc csupán, amelyet arcnélküliek viselnek " „Nagy művész nem tetszeleg a különc szerepében. Nincs is ideje ilyesmire. Különcnek csak jelentéktelen művészek tettetik magukat." „Az íróknak és újságíróknak van egy közös törvényük: először igazat írni; másodszor: jól megírni az igazat." A költészet a szépség kulcsa S ha már költőről van szó, folytassuk ismertetésünket talán azzal, hogy a LITERÁRNI NOVINY 23. számában pontot tett a lap hasábjain az év eleje óta folyó, a költészetről szóló érdekes vita után. A szerkesztőség zárócikkében elhatárolja magát a vita során felmerült helytelen és téves nézetektől, bár hangsúlyozza, hogy ebben a tényben önmagában nem lát hiányosságot, hiszen az ellentétes nézetek összecsapásából kristályosodik ki az igazság. A cikk a többi között perbe száll Josef Hanzlík fiatal cseh költő állításával, hogy a verseket nem osztályozhatjuk aszerint, vajon érthetők-e vagy sem. Az egyedüli mérce az, hogy jó vagy rossz az alkotás. Az ellenérv — amelyet ml is teljes egészében aláírunk — a következő: értelmetlenség osztályozni azt, amit nem értünk meg. Az Öncélúság Hanzlík által hangoztatott elméletével szemben (amelynek különben ellentmond saját költői gyakorlata) a cikkíró leszögezi, hogy a költészet kifejezi az emberek közötti kapcsolatokat és a közlés sajátos eszköze. A vita egyik hiányossága az volt, hogy nem foglalkozott méltó módon a központi kérdésekkel, elsősorban azzal, hogy a költészet klfejezheti-e korunkat, a jelen emberét és életét, s ha igen, akkor milyen Irányban kell fejlődnie. Ebben a vonatkozásban felfigyeltető volt Karel Siktanc fejtegetése, aki rámutatott, hogy a lírai sekélyesség helyett a költészetben mind komolyabb szerepe van e saját életfelfogás kifejezésére ösztönző reális tényeknek, a konkrét eseményeknek, sorsoknak, dokumentumoknak. Az összefoglaló írás különben jelentős pozitívumként könyveli el azt a tényt, hogy a vitában a kritikusokon és az esztétákon kívül nagyon sok költő vett részt. További örvendetes jelenségre mutatnak az olvasók vitára reagáló levelei, amelyekből kiolvasható, hogy az érdeklődés a költészet iránt nem csappant, mivel „A költészet a szépség megismerésének kulcsa, és a szó legszorosabb értelmében vett szépség nélkül nem élhet az ember, különösen a szocialista ma és a kommunista holnap embere" — ahogy azt egy olvasó Írja a laphoz intézett levelében. .engyel szociológusok munkája A marxista szociológia a dialektikus és történelmi materializmus konkrét alkalmazása a társadalom életének azon különféle jelenségeire, amelyek tanulmányozásával nem foglalkoznak az önálló tudományos ágazatok. A marxista szociológia a marxista filozófia elvein alapuló tudomány, amely a társadalom és az egyén életének különféle sajátos kérdéseit vizsgálja. Ebből a világoB és helyes megfogalmazású tételből Indul kl a lengyel szociológusok megalapozott, szerteágazó tevékenysége, amelyről E. Siemaszkiewicz lengyel újságírónő számol be a NOVÁ DOBA 24. számában. A szervezeti felépítést tekintve lengyel barátaink e téren szép eredményekkel büszkélkedhetnek. Minden egyetemen tanszéke van a szociológiának, s emellett több szakosított intézmény foglalkozik szociográfiai kutatással, A témakör is igen tág. Felöleli például a munka, az Ifjúság életcéljai, a falusi lakosság gazdasági és kulturális szükségletei, a szabad Idő felhasználása, a kulturált szórakozás stb. problémáinak vizsgálatát. Nemrégen például széleskörű önkéntes aktíva bevonáséval adatokat gyűjtöttek arról, miként tölti szabad idejét a városi lakosság. Az ankét eredményeinek felmérése után megállapították, hogy az emberek egynegyede nem tudja, mit kezdjen szabad idejével, más szóval unatkozik. Ez természetesen figyelmeztető jeladás volt a kulturális-népművelő intézmények számára Kiszámították azt is, hogy a rádió adásait naponta a lakosság 32,7 százaléka hallgatja, 34,7 százaléka kéthetente egyszer megy moziba (6,5 százaléka egyálta lán nem), a megkérdezettek 28 száza léka évente egyszer vagy kétszer lát színielőadást és 24 százaléka egyáltalán nem lépi át a színház küszöbét. Ugyanez érvényes a hangversenyekre is, bár az ankét résztvevőinek 42 százaléka kijelentette, hogy érdekli a színművészet és a zene. Ez pedig arról tanúskodik, hogy baj van a művészet népszerűsítésével. Láthatjuk tehát, bór ezek az adatok természetesen csak hozzávetőlegesek, eléggé reális képet festenek az adott helyzetről. A szociológia így hozzájárul egyes fogyatékosságok kiküszöböléséhez. A szovjet próza és a ma Néhány prózai mű, vagyis nem az egész tavalyi kőnyvtermés rövid elemzése alapján foglalkozik a szovjet próza legfontosabb jelenlegi törekvéseivel Teodor Fiš a PREDVOJ 23. számában. E. Kazancev, E. Malycev, J. Smuul, V. Kocsetov, E. Permiak és Akszenov egy-egy regénye képezi az általánosított következtetések kiindulópontját. A cikkíró elsősorban aláhúzza azt a megállapítást, hogy a szovjet írók mind lendületesebben és mélyebben foglalkoznak a mai ember belső életével, a szovjet nép élete új jelenségeinek feltérképezésével. „S akár tetszik, akár nem — írja FIS —, újra, az eddiginél kifejezőbben nyilvánul meg az, hogy a szovjet (de nemcsak a szovjetj nép életében az új, pozitív jelenlégeket teljesen átszövi az emberi munka." A prózai művek gyújtópontjában az ember és annak boldogsága áll különféle formákban és változatokban. A szovjet próza az elmúlt évben elsősorban a ma erkölcsi-politikai problémáit tűzte napirendre. További érdekes megfigyelés az, hógy a művek nagy része az ifjú nemzedékkel, érzés- és gondolatvilágával foglalkozik. Ez különösképpen a fiatal írónemzedék munkásságára vonatkozik. • Igaz, hogy egyes fiatal írók ellentétes nézetek pergőtüzébe kerülnek, az ls tagadhatatlan, hogy próbálkozásaik itt-ott nyugati irodalmi hatásról árulkodnak, viszont a lényeg mégiscsak az, hogy valamennyien a jelenkor hősének irodalmi kiesztergályozására törekednek. A vita csak akörül folyik, milyenek valójában a ma hősének jellemvonásai, miben látja az élet értelmét és célját.A színpadi korszerűségéri A KORTÁRS 6. számában, amely különben közli Fábry Zoltán német kérdéssel kapcsolatos, Céltábla-horizont című esszéjét, Osváth Béla tollából olvastunk érdekes tanulmányt a színpadi korszerűségről. Furcsa ellent-: mondás, hogy az elévülhetetlen értékű színművészeti örökségre visszatekintő és ma is kimagasló színészi, valamint rendezői egyéniségekkel rendelkező magyar színházkultúrának éppen ez a leggyengébb pontja. Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy hazai színjátszásunk a felfogás korszerűsége tekintetében előbbre van. Természetesen ennek megvan az eltérő történelmi fejlődésből eredő magyarázata, elsősorban az, hogy nálunk a polgári demokrácia lényegesen oldottabb feltételei között kialakult az avantgardista színjátszás, amelynek zászlóvivői a baloldali, a kommunista párt eszmei vonalához igazodó művészek voltak. örvendetes tény, hogy az elmúlt időszakban Magyarországon is elindult egy egészséges folyamat a színjátszásban, amelynek célja, amint Osváth Béla tanulmánya bevezető részében leszögezi, felszámolni a korszerű színjátszást gátló naturalizmust és szentimentalizmust, amely mély gyökereket vert a magyar színészetben és a közönségben, s győzelemre juttatni a szocialista színház gondolatát. Még örvendetesebb az, hogy ennek a folyamatnak már mutatkoznak az első eredményei is, nemcsak az ilyen és ehhez hasonló tisztánlátó, magas fokú elméleti felkészültségről tanúskodó tanulmányok, hanem korszerű inszcenáclók formájában is. Ilyen mérföldkő a Marton Endre rendezésében bemutatott sophoklesl 01dipus király és a Madách Színház Hamlet-előadása Vámos László rendezésében. G. I. 1982 június 20. ÜJ SZÖ 5 * i