Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-19 / 166. szám, kedd

A Dukla Bánya vájárjai a prágai Várban (Folytatás az 1. oldalról) kongresszusának tiszteletére kez­dett kitűzött céljának megvalósítá­sához, a múlt héten siker koronáz­ta, amikori a kollektíva 31 munka­nap alatt 55114 tonna szén fejtésé­vel megdöntötte 6 szovjet vájárok világcsúcsát. Egy nap alatt 2805 ton­na szén fejtésével a világ legna­gyobb fejtési mennyiségét érték el egy tárnában. Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársaságunk el­nöke ezután a vájárokhoz beszédet intézett. Elvtársaki Szombaton kapták meg azt a levelet, amelyben pártunk Köz­ponti Bizottsága nagyra értékelte az Önök teljesítményét. A CSKP Központi Bizottságának, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormányának ne­vében fogadják tőlem Ismét leghálá­sabb elvtársi köszönetemet. Munkasikerükkel Önök nagy segít­séget nyújtottak, mert megmutatták hogyan lehet leküzdeni a nehézsége­ket, amelyek gyakran csak látszóla­gosak. A nehézségeket sokszor az okozza, hogy a/, emberek elhamarkod­va sutba vágják a fegyvert. Önök megmutatták, miként kell férfiasan szembeszállni a nehézségekkel. Elsősorban nagyra értékeljük az Önök szilárd akaratát, jó munkaszer­vezését s azt, bogy élnek a technikai lehetőségekkel és betartják a munka­biztonsági szabályokat. Különösen az ostravai bányákban szükséges a mun­kabiztonsági elvek betartása. Szén­körzetük már sok kellemetlenségen ment keresztül és jól tudják, mi volt mindennek az oka. A szocialista rend­szerben elsősorban az ember érdekeit tartjuk szem előtt. Minden teljesít­mény, minden munka közben gondos­kodnunk kell arról, hogy az ember ne szenvedjen kárt. Szocialista rend­szerünk mindent megtesz az emberért és azért,-hogy elégedett legyen a dol­gozók élete. Ismét hangsúlyozom, hogy az Önök világrekordja serkentőleg hat továb­bi bányászcsoportokra és népgazdasá­gunk más szakaszainak dolgozóira is. Antonín Novotný elvtárs beszéde további részében népgazdaságunk számos kérdésével foglalkozott és részletezte azokat a nagy Ideológiai feladatokat, amelyeket pártunknak a dolgozókkal együtt kell megoldania a CSKP XII. kongresszusának előkészí­tése idején. Hangoztatta, mily nagy segítséget jelent társadalmunk to­vábbfejlesztésében a szocialista orszá­gok nemzetközi munkamegosztásának elmélyítése, amely felé a legutőbbi moszkvai tárgyalások résztvevői Igen jelentős lépést tettek. Novotný elvtárs a beszélgetés befe­jezéséül még egyszer jókívánságalt fe­jezte kl a bányászok kollektívájának és további sok sikert kívánt munká­jukban. A Dukla Bánya kombájnkezelő kol­lektívájának tagjai ezután Antonín Novotný elvtárssal, s pártunk és kor­mányunk képviselőivel a késő délutá­ni órákig tartó szívélyes beszélgeté­sen vettek részt. A Szenegál Köztárraság jószolgálati küldöttsége Prágában (Folytatás a 1. öldalról) avatkozás, az egyenlőség és a kétoldalú előnyök alapján, hagy ezzel hozzájárul­jon ezeknek az országoknak politikai és gazdasági függetlensége biztosításához. A szenegáli képviselők csehszlovákiai látogatásuk folyamán meggyőződhetnek arról, hogy dolgozó népünket a tartós világbéke megőrzésének mélységes vá­gya hatja át, és hogy minden erejűt latba veti szocialista hazájának felvirá­goztatásáért. Csehszlovákia kormánya és népe nagyra értékeli a közvetlen kapcsola­tot a Szenegál Köztársaság vezetőí­vel — mondotta végül Široký elvtárs. „Hisszük, hogy hazánkban tett látoga­tásuk elősegíti az országaink közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok fel­vételét, ezáltal a nemzetek béKés együttélésének és barátságának meg­szilárdítását." Mamadou Dia, a Szenegál Köztársa­ság miniszterelnöke válaszában köszö­netét fejezte ki a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormányának a meghívásért. „Látogatásom — hang­súlyozta — lehetővé teszi, hogy fel­vegyük az érintkezést és hivatalos megbeszéléseket folytassunk. Baráti kapcsolataink így fokról fokra erő­södni fognak. Országaink népe egyforma eszmé­nyekért küzd. A világbéke megszilár­dításáért akarnqk dolgozni, hozzá akarnak járulni a nemzetek békés együttéléséhez és együttműködéséhez. Csehszlovákia megismerte a háborút és annak minden borzalmát. A fejlő­dés útjára lépett, hogy biztosítsa né­pének boldogságát. A béke létfontos­ságú Csehszlovákia számára éppúgy, mint Szenegáliának és az egész világ­nak. Nem lesz a földön béke a nemzetek köl­csönös megértése és barátsága nélkül — mondotta továbbá a Szenegál Köztársaság képviselője. Látogatásom országukban szintén ezt a célt követi. Tudjuk azt is, hogy nem lesz a nemzetek között sem meg­értés, sem barátság mindaddig, míg léto­zik a gyarmati és újgyarmati rendszer, évszázadunknak e csapása. Ezért gyar­matellenes harcunk mindaddig tartani fog, míg nem ér véget a gyarmati rend­szer minden formája. Ha ez bekövetke­zik, a nemzetek teljesíthetik az ember küldetését, biztosíthatják, hogy a vilá­gon béke, szabadság. Igazságosság, egyenlőség és testvériség uralkodjék. Ehhez hozzájárulhat Csehszlovákia épp­úgy, mint Szenegállá. A Szenegál Köz­társaság miniszterelnöke beszédét e sza­vakkal fejezte be: „Éljen nemzeteink barátsága!" Szavait a jelenlevők szívélyes tapssal fogadták. Az ünnepi aktus a díszszázad fel­vonulásával ért véget. Mamadou Dia ezután üdvözölte a repülőtéren egy­begyűlt prágai lakosokat, majd kísé­retével prágai székhelyére ment. Viliam Široký miniszterelnök dél­utána a Hrzán-palotában fogadta Ma­madou Diát és a küldöttség tagjait. A miniszterelnök a vendégekkel szí­vélyesen elbeszélgetett. Később a Hrzán-palotában Mama­dou Diának, a Szenegál Köztársaság miniszterelnökének és Viliam Siro­kýnak, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnökének vezeté­sével megkezdődtek a tárgyalások a két állam küldöttségei között. Az SZLKP KB és a Szlovák Nemzeti Front KB levele J. Borodáč nemzeti művészhez (CTK) — Rudolf Strechaj, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságá­nak elnöke, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke hétfőn, június 18-án fogadta ján Borodéi nemzeti művészt, aki e napon töltötte be 70. életévét. A fo­gadáson részt vett Jozef Lenárt, az SZLKP KB irodájának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, valamint Ľu­dovít Benada és Jozef Gajdošík, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bi­zottságának tagjai. Ebből az alkalomból Rudolf Stre­cha] elvtárs a Jubilánsnak átadta Szlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának és a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának levelét. A levélben nagyra becsülik Ján Boro­dáč munkásságát a szlovákiai színját­szás kialakításában s hangsúlyozzák, hogy munkássága örökre bevésődött kulturális életünk fejlődésének törté­netébe. Mongol vendégek a dél -morvaországi kerületben (ČTK) — Puncagín Sangdarszüren, a Mongol Népköztársaság külügymi­nisztere Sadavyn Cagandorzsnak, a Mongol Népköztársaság prágai rend­kívüli és meghatalmazott nagyköve­tének, valamint a Csehszlovák Kül­ügyminisztérium dolgozóinak kísére­tében hétfőn, június 18-án TfebíCre látogatott. A mongol vendégek meg­tekintették a borovinai Gustáv K1I­ment Üzemet. Elismeréssel nyilatkoz­tak a cipő és harisnyagyártó üzemben a munka szervezéséről. Tfebíöről a mongol vendégek Prá­gába utaztak. Ki lesz a perui elnök? Lima (ČTK) — A Peruban június 10-kén lezajlott elnöki választások hivatalosan közölt eredményei sze­rint 1800 000 szavazatna* csaknem teljes egyharmadát számolták ösz­sze. A jelöltek közül Fernando Be­launde 234 889 szavazatot, Manuel Odria tábornok 216 094 szavazatot és Haya de la Torre 215 588 szavazatot kapott. Politikai megfigyelők szerint a szavazatok túl lassú összeszámlálá­sa szándékos, így akarják a hivata­lok megkönnyíteni a végeredmény megállapításával kapcsolatos csalá­sokat. Mindez nyilvánvalóan arra Irányul, hogy az elnököt a kongresz­szus válassza meg. A perui alkot­mány értelmében ugyanis erre akkor kerülhet sor, ha a választók több mint egyharmada nem szavaz egyet* len Jelöltre sem. Az elnöki tisztség­re jelölt Odria tábornok állítólag már kl is jelentette, hogy szerinte a kongresszus ejti meg az elnökvá­lasztást. Rambines tábornok, perui hadügy­miniszter kijelentette, hogy a kato­naság önállóan számolja össze a sza­vazatokat, de az eredményt nem kö­zölte. A tisztikarban ugyanis bizo­nyos ellentétekre került sor amiatt, hogy Manuel, Peru jelenlegi elnöke meg akarta fosztani tisztségétől P. Vargas Prado tábornokot, a légihad­erők parancsnokát. Erre több ma­gasrangú tiszt — közöttük Carlos Grathon Cardona tábornok, vezérka­ri főnök is benyújtotta lemondását, s erre az elnök visszavonta az emlí­tett intézkedését. A hősiesség himnusza — filmen (Tudósítónk jelenti Karlovy Varyból) Az esztendő kilenc napja című szov­jet film művészi megformálásával s a mondanivaló gazdagságával osztatlan sikert aratott. A film maisága f vagy ahogy Mihail Romm nevezte: ultra mai) nemcsak az, hogy napjainkban játszódik le s időszerű kérdéseket boncolgat. Olyan emberekről szól, akik a tudományos élet központi kérdésével, az atomfizi­kával foglalkoznak, s munkájuk so­rán korunk legégetőbb kérdéseit fedik fel. „Nincs és nem lehet nemesebb küz­delem, mint az emberiség közös ügyé­nek, a békének szolgálata s a tudo­mány szovfet úttörőt ezt az utat jár­ják, bár... tudják, hogy nyugati kol­legáik az „őrültségek" felkentfei, meg­győződésük, hogy munkáfuk, minden emberi alkotás oszthatatlan közös ér­téke. Az emberiség s a fózan ész előbb vagy utóbb falhoz szorítja a bé kétlenseg „apostolait". A film egyéb ként tükrözi a XXII. kongresszus tu dományos és kulturális életet meg újító hatását. Ez a folyamat tulajdon képpen már 1954-ben elkezdődött s az első új irányzatokat a XX. kongresszus hívta életre. Ennek egyik első meg­nyilvánulása Csuhraj Tiszta égbolt cí­mű filmje volt. A szovjet filmművé­szet ma már — a tíz évvel ezelőtti irányzatoktól eltérően — a mai élet problémáinak ábrázolására törekszik. A fiatal tehetségek új gárdája vo­nul fel a szovjet filmművészetben is, akik nemcsak a téma maiságát vall­ják hivatásuknak, hanem az újszerű, a mai életnek megfelelő megoldásokat is. Mihail Romm mostani alkotása mű­vészt magaslatokat hódított meg, s egyike a fesztivál nagy esélyeseinek. Kiválóak az alakítások is, Alekszej Batalovval és Tatjána Lavrovával a fő­szerepben, valamint Germán Lavrov operatőri munkáfa. Csalódást keltett a Felmegyek a mi­niszterhez című magyar film. Műfaja: szatíra. Főhőse: Balog Bódog, a sző vetkezeti gazdálkodástól irtózó, fukar minden furfanggal megkent magán gazda, ö az egyedüli, aki nem lép be a falu szövetkezetébe. Megjárja a lei vülállók kálváriáját, s amikor pecsé­Georgi Dimitrov emlékest (ČTK) — Hétfőn, június 18-án telt el 80 év Georgi Dimitrovnttk, a bolgár és a nemzetközi munkásmoz­galom kiváló harcosának születése óta. A CSKP párttörténeti intézete és a Klement Gottwald Múzeum Prágában ez alkalomból emlékestet rendezett, amelyen részt vettek Bruno Köhler, a CSKP KB politikai irodájának póttagja, Václav Slávik, a CSKP KB titkára és közéletünk to­vábbi személyiségei. Jelen voltak a baráti országok képviseleti hivatalai­nak dolgozói is. Az esten Josef Krosnáí, a CSKP KB tagja és Gero Grozev, a Bolgár Népköztársaság csehszlovákiai rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete méltatta Georgi Dimitrov életművét. Az emlékest kulturmíísura kereté­ben a Szófiai Nemzeti Opera szóló­énekesei s a foiskoláscíi művész­együttese lfeVett fel. A prágai Klement Gottwald Mú­zeumban tegnap Georgi Dimitrov életét és munkáját szemléltető kiállí­tás nyílt meg. BERLINI TUDÓSÍTÁSUNK Hiú ábrándok jelzőtáblája A z útjelzőtáblát nem állították oda véletlenül. Éppen most nem, t A jelzőtáblát a nyugat-németorszá­gi Darmstadt Rheinstrasse és Kaslno­strasse nevű utcáinak kereszteződé­sénél állították fel, s rajta (az ere­deti német feliratból Idézzük) a kö­vetkező olvasható: Königsberg — 1135 km Berlin — 553 km Breslau — 706 km Chemnitz — 422 km Reichenberg — 625 km Ezek az adatok természetesen nem arra szolgálnak hogy a moto­ros, járművek vezetőit tájékoztassák. Az a céljuk, hogy arra „emlékeztes­senek, meddig terjed a Közép- és Kelet-Németország területe" — írták nyíltan a nyugatnémet lapok, és ezt a tényt azok sem titkolják, akik a jelzőtáblát felállították. Vegyük szépen sorra a jelzőtáblán felütntetett városokat. Königsberg már régen Kalinyíngrád és a Szov­jetunió területén fekszik. Berlin — pontosabban keleti része — az NDK fővárosa, és Chemnitz már sok-sok éve a Kari Marx Stadt néven a Né­met Demokratikus Köztársaság egyik legnagyobb kerületi székhelye. Breslau azonos Wroclav lengyelorszá­gi várossal. Ismerősen hangzik a Reichenberg, hiszen ez a ml Libere­cünk. A javíthatatlan „urak" ha más­ként már nem tehetik, legalább így nyújtják ki kezüket más országok­nak, közöttük a világ első nagyhatal­mának területe felé Ha ellenséges propagandáról van szó, a német revansisták bizony nem fukarkodnak a hangos szóval. Vigyázzanak, ne­hogy nyelvükbe harapjanak ... A Jelzőtáblát a június 17-én ren­dezett „Német egység napja" alkal­mából állították fel. A revansisták e napon emlékeznek meg azokról a zavargásokról, amelyeket a nyugat­berlini rádió uszítására 1953-ban ren­deztek az ügynökeik a demokratikus Berlinben. • Erre az „ünnepélyes évfordulóra" Adenauer kancellár repülőgépen ér­kezett Nyugat-Berlinbe és látogatá­sa a 9 évvel ezelőttivel azonos célt követett; Ismért elszajkózta a Német­ország „önrendelkezési jogáról" és a „német egységre való jogról" sok­szor hangoztatott kijelentéseket. A „szabadságról" ís szavalt a kan­cellár Nyugat-Berlinben, arról ls, hogy „fel kell szabadítani" a Német Demokratikus Köztársaságban élő németeket. E pillanatban eszembe Jutott egy jelszó, mintha csak ma hallottam volna. Ezt a jelszót a hen­leinista fasiszták ordították hazánk határvidékén 1937-ben és 1938-ban. A jelszó: „Lieber Führer mach uns frei von der Tschechoslowakei!" — rímek nélkül magyarul így hangzik: „Ked­ves vezér szabadíts meg bennünket Csehszlovákiától". Lám hogyan lehet a „szabadság" szóval zsonglőrösköd­ni. Ez hangzott el 1938-ban a mi határvidékünkön és most 1962-ben Nyugat-Berlinben. A kancellár nem beszélt Kalinyin­grádról, sem pedig Liberecről. Nem engedhette meg a nyilvánosság előtt ugyanazt, mint a darmstadti honfi­társai. A schönebergi wrosházia erké­lyén ml azonban nemcsak a kancel­lárt láttuk, hanem a már említett út­jelzőtáblát is. Ez a tábla az igazi bonni politika jelképe, mert az „újra­egyesítés", „az önrendelkezési jog" stb. Jelszavakat juttatja kifejezésre. Felmerül az a kérdés ls, mit gon­dolnak minderről a nyugati hatalmak. Talán azt képzelik a szocialista or­szágokról, hogy szemet húnynak, ha egy idegen kormány képviselője az NDK szívében provokál? Ha arról szónokol, hogy „nyugodtan kl kell várni", amíg eljön a nap, amikor Ber­lint s a Német Demokratikus Köztár­saságot Nyugat-Németországhoz csa­tolják? Teljesen félreérthetetlenül és hatá­rozottan meg kell mondanunk, hogy nem az ilyen látogatás céljára van Joguk a nyugati hatalmaknak Igény­be venniük a Nyugat-Berlinbe vezető légi utakat. Erre a tényre a Német Demokratikus Köztársaság kormánya is figyelmeztetett a nyugati hatalmak­nak küldött tiltakozó jegyzékében. Kijelentette, hogy az NDK ellen irá­nyuló revansista uszításnak s a nem­zetközi jogszabályok elleni durva vét­ségnek tekinti azt a tényt, hogy az NSZK kancellárja az amerikai légi­haderők repülőgépén utazott Nyu­gat-Berlinbe. A nyugati hatalmaknak ezt a tiltakozást nem szabadna fi­gyelmen kívül hagyniok. Vagy talán azt képzelik, hogy a szocialista országok tétlenül tűrik, hogy bárki is revansista provokációk­ra használja fel Nyugat-Berlin terü­letét? Antonín Petŕina tes papírral a kezében megérkezik fa­lufába — bár „megtérését" nem érez­zük hitelesnek —, kiderül, hogy csak amolyan „törmelék", akinek most már a belépéshez kell majd megszerezni a papírt a minisztertől, mitiel a falu el­fordult tőle. A film egyedült oszlopa Páger An­tal kiváló Balog Bódogja. Színészi esz­közeinek tömörsége, s minden meg­mozdulása a jellemből fakad. Bán Frigyes rendezése és Szécsényt Fe­renc operatőri, munkája — az ötletes főcímen kívül — a lehetőségek szűk körében mozog. Az egy hétig tartó symposíon­előadások és a vita tegnap befejező­dött, fobban mondva annak hivatalos formája, hisz az eszmecsere a küldöt­tek közt folytatódik. A győztes filmek és a vita ts alá­húzza a tényt: a filmművészet számá­ra az egyedüli értéket csakis d való­ság talaján született müvek jelenthe­tik. Korunk művészi fejlődésének iz­galmas, érdekes jelenségei a szabadság és függetlenség útjára lépett gyarma­ti országok. S biztató a művészet kül­detésének az a felismerése, mely a realizmus talajából kinőtt művekben tátja filmművészetünk jövőjét. . Fónod Zoltáif ' • Ez aztán a szövetséges! A dél-vietnami katonák nehezen viselik az amerikaiak fennhéjázó viselkedését. Az amerikai fegyvere­ket, felszerelést és pénzt elfogadják ugyan, de a jenkik gyűlölete egyre nagyobb. Amikor valamelyik ameri­kai katona vietnami nővel szemte­lenkedik, vagy a kereskedőt Igyek­szik becsapni, a vietnamlak, köztük a katonák is, összecsődülnek és el­látják a Jenki baját. Több olyan eset történt, amikor az amennai „tanácsadókat" a dzsungelben a diemista katonák agyonlőtték. Szá­mos esetben a katonák, miután el­tették láb alól az amerikai „tanács­adót", átszöktek a partizánokhoz. Amerikai tudósítók jelentik Saigon­ból, hogy a diemisták több ameri­kait lőttek aevon, mint a partizá­nok. LINK • Az életre keltett rém A Közös Piac valamiféle franken­steini rémmé vált számunkra. Bizto sak vagyunk benne, hogy a Nyugat­nak fog szolgálni, csak nem tudjak hogyan .. Akár de Gaulle elképze­lései szerint alakul a helyzet Euró­pában — amit támogattunk, akár Macmillan elképzelései szerint, ami ellen harcoltunk — mindenképpen össze vagyunk fűzve Európával. Eu rópának szüksége van Amerikára, de Amerikának ts Európára. A KÖ­ZÖS érdek összefűz, de ez a kapocs bilincs a kezünkön. NEW YORK TIMES • Marakodunk, marakodunk... Az árfolyamzuhanás óta a helyzet még rosszabbodott. Az elnököt az acélipari körök lobbanékony balol­dali diktátornak festik le, aki körül egy sereg félnótás szocialista pro­fesszor lebzsel. Ha valaki meg meri mondani a sajtóban, hogy ez ostoba­ság, ráfogják, hogy talpnyaló és el­adta magát a Fehér Háznak... Harcra kerül sor, ezt nem kerülhet­jük el. Lényegében azon marako­dunk, milyen módszerrel konkurrál­junk Japánnal és a nyugat-európai országokkal Azon marakodunk te­hát, hogyan marakodjunk ... NEW YORK TIMES • A kereszt jegyében — horogkeresztes módra Adenauer pártja kongresszusa megkezdése alkalmából megkongat ta a templomok harangjait. De ke resztény pártnak nevezehetőe az olyan párt, amely az atomfegyverek mellett száll síkra? Lehetséges, hngy egy esetleges atomháború során el­pusztuló sok millió ember haiálál azt a szenvedést és nélkülözési, amit az atomfegyverek hozhatnak, keresztényi eszmékkel indokoljuk? A rosszat atomfegyverekkel kell ki Irtani, ahogy azt a szövetségi paria mentben ki is jelentették? Az ein ber megborzong az ilyen gondola toktól .. WESTDEÜTSCHES TAGEBLATT ÜJ SZO 2 * 1962. június 19.

Next

/
Thumbnails
Contents