Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-17 / 165. szám, vasárnap

ÜJ szö , A KÖPATAKI-TÖ ÉS A LOMNICI­CSÚCS közötti felvonó drótkötelének kicserélését e napokban megkezdték. A drótkötél 4,3 cm átmérőjű és 2000 m hosszú, 180 tonnás megterhelést bír el. A szerelők a drótkötél kicserélő-1 sét júliusban befejezik. (CTK) 2 61 KM MAGASSÁGBA EMELKEDETT a Í kaliforniai Edwards légi támaszpontról f egy különleges repülőgép, amelyet 14 km magasból bocsátott útjára egy B-52­es típusú bombázó. A PROSTEJQVI AGROSTROJ N. V. dolgozói 42 mezőgazdasági géptípust-f akarnak kikísérletezni. 75 DIÁK ERETSEGIZIK E NAPOK­BAN PleStanyban a hoteliskolában. Az érettségizők többsége a szállodai ipar dolgozóinak köréből kerül ki; kétéves távtanulás formájában bővítik szaktu­dásukat. 20 EZER RÁKOT SZÁLLÍTOTTUNK az Idén Franciaországba a rendkívül kedvező devizafeltételekkel. A Cseh­szlovák Halászszövetség versenyt hir­det a rákfogásra. A nyertesek pénz­Jutalomban is részesülnek. A pincinái szövetkezet kertészetében (luőeneci Járás) Benyäs Dezsőné, Balázs Kálmánná és Tóth Sándorné évek óta jól dolgoznak. Az idén is arra törekednek, hogy sok zöldséget termeljenek. A három asszonyt a dinnyepalánták előkészítése közben látogatta meg Sós Ferenc agronómus (Agócs V. felv.) és Balázs Kálmán raktáros. Ä nagy terméshozamokért Uj székházat kapott a HNB A Nitranske Hrnflarovce-i Helyi Nemzeti Bizottság a legutóbbi időkig A kelet-szlovákiai kerület parasztsága .sokat Tár a nagy hozamok mozgalmá­étól, melynek küldetése az új módon HAVAZOTT RÖMATÖL DELNYUGAT-'X'hIó gazdálkodás. Példaképül a po- _ _ , RA a magasabban fekvő területeken, j,;prádi mozgalom szolgál, mely hektá- egy régi épületben hivataloskodott, ami júniusban ritka tünemény. A öa--f ronként 200 mázs a burgonya termesz- amely bizony erre a célra nem volt a ior Aloesekhpn Is esett a hó ét a fcő-X tesét tűzte kL A kerületben 312 szö- legalkalmasabb. Szükségesnek mutat­mérsékle mínusz 3 okra csökkent K et k?? et és 1 7, álIam l « azdas á8 J elen t- ^ott, hogy a HNB saját céljaira új mersektet mínusz J jókra csökkent.X kezett a moz galomba. A kukorica nagy házat építessen. A tanács határozatot AZ IDÉN 24 ÜJFAJTA ÁRU gyártá- Á hozamáért mozgalomba, melynek kezde- hozott, és meg is egyezett a járási épí­sát vezeti be a Ceské Budéjovice-i ;>ményező[e a polanyi szövetkezet (trebl- tővállalattal. 1961 szeptemberében a Koh-i noor nemzeti vállalat Az úi? 8 0* 1 lárás) 112 mezőgazdasági üzem vállalat dolgozói hozzáláttak ,a mun­Srúcikkek között háromszínű fémto­f h0Z Í" A, te r s? k S™„, e? . ér őszé n maori ími ..poar,.., adták volna át az új épületet. A Járási építővállalat dolgozói azon kos golyóstoll is lesz. A SZOVJETUNIÓBAN MOST KÉSZI-; TIK elő Konstantin Sztantszlavszkíj • születése 100. évfordulójának ünnep­séget, amelyet 1963 januárjában tar­tanak meg. I máért 180 gazdaság versenyez. Neméek Bohuä, Így is lehet A (ednota bieli vendéglőjét — • egy réji és rozoga kocsmahelyiségben Košice ban arra törekedtek, hogy lerövidít­sék a határidőt. Az ő Igyekezetüknek . köszönhető, hogy május végén ünnepé­lyesen átadták rendeltetésének a HNB amely új épületét. Sebők Antal, Nitrianská Hrnčlarovce. GORKIJBAN VÉGET ÉRT a mai zene ^ műkOdött — lebontották, s helyéra °kor­I. szövetségi fesztiválja. A fesztiválonZszent, minden igényt kielégítő vendég­Sosztakovícs, Hacsaturján, Kabalev- T látóüzemet építettek, ízlésesen be is szkij, Hrenyikov zeneszerzők is részt f ** é A v , áP r' lls el a> 8n a d" „„,,„,„ . ,.,. K. „„ . ,„„,„,, Ý ták át rendeltetésének. A vendég őben vettek. A fesztivál öt napig tartott, | nemcsa k ttalokat, hanem hideg- és me­több mint 40 zenemuvet mutattak be. J> ]e g ételeket is felszolgálnak. A SZOVJETUNIÓ SZÉPIRODALMI X Amikor a lakosság tudomásul vette, KÖNYVKIADÓJA az 1959—61-ben 1540 X hogy Jó és ízletes ételeket Iebet kapni, lelenlegi helyzetét. Arról is szó esett könyvet jelentetett meg több mint 181 i sokan gúnyosan mondották: ki fog itt í? 8^, bányaiparunknak egyre több mun­millió példányszámban. A kiadott I v» nd éS Iöb a ) ärn l étkezni? Hiszen a köz- káskezre van szüksége. Zászlóaljunkból könyvek 68 állam íróinak munkál. |f 8f_ lakósságának 98 százaléka földmű­12 MÉTER MAGASBÓL A NEZOK KO-% M ás kén nen srondolkozott 87nnhan ZS ESETT az olaszországi Monferatóbant^l^ f^üz?m v ze ôľa aki Be'- ^ ľT^T S*! vendégszereplő cirkusz egyik arttstáa.% ' . L á ' IĎ szak áccsal meítárevalta ls a Fu£l k Bányában dolgozott. Most % "TÁffi MT' ÜLl nem t0r t^ n t' Ž hogyan lahet^e Mnél tö™b, Jobb és' FTtT ZW két nézőt kórhátba vittek. | olcsóbb ebédet felszolgálni a vendégek- Y! m e' á l- Flal a f* aJ Co C 1 ö/ p6IdS s ÁRVERÉSRE BOCSÁTJÁK LONDONBAN f nek. Ma már napi száz-százhúsz ebédet k, a 0" á k n 1 8 hónapra írták alá a szer­a világhírű angol költő, Sbelleynek $ szolgálnak fel és most tervbe vették, f dé s!: ?" azzal az elhatározással n­egylk jegyzetfüzetét. A rendkívüli ér-lhogy házhozszállításra is elfogadnak ZľtLV tíláľnaTÄ . &dsz£ Jó katonából, jó bányász lesz A közelmúltban CSÍSZ-gyűlést tartot­tunk és megtárgyaltuk bányaiparunk öt kiváló elvtárs azonnal jelentkezett 18 hónapra az ostravai bányákba. Me­lichar László példás katona, az első I. A. Goncsarov emlékére Ivan Alekszandrovics Goncsarov 1812. június 18-án született. Apja ha­lála után egyik rokona, egy volt ten­gerészkapitány befolyása alá került, akinek elbeszélései felkeltették ér­deklődését. Iskolái elvégzése után ál­lami szolgálatba lépett. Az ifjú Gon­csarov humanista eszméktől lelkesít­ve elítélte a Jobbágyrendszert. 1852­ben körülhajózta a világot. Útját az 1857-ben megjelent „Pallada fregatt" c. könyvében levél formában leírta, amivel megteremtette az orosz iroda­lom egyik legérdekesebb útleírását. Később több lapnak volt munkatársa, majd 1873-ban mint postafőigazgató ment nyugdíjba. A negyvenes—ötvenes években al­kotott művelt áthatja a szenvedélyes tiltakozás a jobbágyrendszer ellen. A „Hétköznapi történet" c. könyve 1847-ben, az „Oblomov" 1859-ben, a „Szakadék" 1869-ben került először az orosz olvasóközönség kezébe. Tu­lajdonképpen mind a három regény együvé tartozik és maga Goncsarov ls trilógiának tekintette. A „Hétköz­napi történet" erősen érzékelteti, hogy a régi nemesi rendszert nem lehet tovább fenntartani; az „Oblo­mov" még élénkebben világltja meg a birtokos nemesség élősdi, semmit­tevő, tunya életét Azóta is használ­ják az irodalomban az „oblomovlz­mus" kifejezést, ami azt az embert jellemzi, akit semmi sem érdekel, hiá­bavalónak talál mindent, az életkö­zöny lustává teszi Az akaratgyönge, „patópálos", élőhalott ember keveré­ke. A „Szakadékban" saját életét írja meg. A könyv tervét, meséjének főbb részleteit sokáig hordta magában, majd közel 20 évig formálta művét, amely nagyon hozzánőtt szívéhez. „Benne vagyok én, az ismerőseim, a hazám, a Volga, szülőföldem tájai, úgyszólván minden, ami közel került hozzám. Ez a könyv szívem gyermeke, túlságosan sokáig hordtam magamban, ezért lett Ilyen nagy és esetlen — írja. Az orosz társadalom ebben az év­tizedben súlyos válságon ment ke­resztül. Az orosz önkényuralom bom­lásnak Indult és lassanként tért hódí­tottak az új, a kapitalista gazdasági vívmányok. A burzsoá, kapitalista ele­mek kerültek előtérbe, a kapitalista termelési módnak azonban útjában állt a cári uralom, amely sokáig nem szabadította fel a jobbágyakat. 1861» lg az egész haladó társadalom, a# írók és értelmiségiek gondolkodását egyetlen eszme, a jobbágyság felsza­badítása kötötte le. Nem csoda tehát» hogy Goncsarovot ls ez a kérdés fog­lalkoztatta. Abban az időben még el» utasította a forradalmi demokratái! eszméit és mozgalmukat túl szélsősé* gesnek tartotta. Ennek ellenére Gon­csarov a 19. század legkiválóbb re­gényíróinak sorába tartozik, ö az orosz próza egyik nagy mestere, a realista ábrázolás művésze, Puskin, Lermontov és Gogol hagyományainak folytatója. A forradalmi demokrata kritikusok, így Bellnszkij is igen nagyra értékel­ték, mert már a negyvenes években megmutatta, hogy a régi patriarchá­lis Oroszország ebben a formájában nem maradhat meg többé, mert a ka­pitalizmus a gazdasági fejlődés kö­vetkező és elkerülhetetlen szakasza. Nem lehet azonban azt sem mondani, hogy a kapitalista rendszert dicsőí­tette volna. Ellenkezőleg — hibáival együtt ábrázolta. Nagy érdeme, hogy felismerte a munka jelentőségét, az élet tartalmát és annak mozgató ere r jét. (g-e) dekes kéziratot a költő dédunokája ebédmegrendeléseket. Ezenkívül a kínálja megvételre. Bratislavában a Szloták Műszaki Főis­kola Gullwald téri épfiletének előcsar­nokában megrendezett Magyar Könyv ' című kiállítás reggel 8-től este 8 óráig tart nyitva. kötöttek hogy _ az aratási munkálatok f^ÄÍV^Ä^ 1!* •kezdetétől a betakarítás vfiefile na- SJerveze t® ezekkel az elvtársakkal to- i ponta ötven adag ebľdet Äanak Ä L'^ľnľ í a .««vntke*eti tA^nk m„ni,»h»ivfir. to t' ö k P ed lS megígérték, hogy rend­;a szövetkezeti tagok munkahelyére. Zelenák István, Prlbenik. szeresen beszámolnak munkájukról. Belányi János, őrvezető. Az első brigád A napokban kedves ünnepélyre Jöt­tek össze a bardejovi Pllolmpregna nemzetközi vállalat dolgozői. Első ízben lehettek flzemdkben tanúi a szocialista munkabrigád cím átadásának, amelyet Ján Hudák héttagú munkaközössége ka­pott. Hedák elvtárs kollektívája, amely a faraktárban dolgozik, 1960 márciu­sátfii áll versenyben a címért. Azóta példásan teljesíti leiadatát. A párt kö­zelgő kongresszusa tiszteletére értékes felajánlást tett. A Hudák brigád példája alapján to­vábbi munkaközösségek versenyeznek az üzemben e megtisztelő elmért. Pa­vel Stacho öttagú kollektívája a CSKP XII. kongresszusának brigádja elmért versenyez. Ján Macecko négytagú csop­portja a szocialista munkabrigád címért folyó versenybe jelentkezett. Automatizálják a telefonhálózatot (CTKJ — A távösszeköttetési dol* gozók már öt évvel ezelőtt megkezd­ték az interurbán automatikus tele­fonállomások létesítését, hogy egyre tökéletesebb lehessen hazánk több mint 1114 000 távbeszélő-előfizetőjé­nek telefonösszeköttetése. Ezek az automatikus telefonállomások az In­terurbán-Központ kapcsolása nélkül ls lehetővé teszik a távbeszélő össze­köttetést mintegy 20 kilométernyi körzetben. Csehországban eddig már három és Szlovákiában egy Ilyen kör­zetben létesítettek interurbán automa­tikus telefonállomásokat, amelyekből 1965 végéig mintegy 30 létesül ha­zánkban. Jlfcí NOCHMAN: A Busesu és Bukadr hegység kö­zött terül el ez ouenzai nagy fosz­fátbánya. Az algériai nemzeti felsza­badító hadsereg már 1958 óta szilár­dan kezében tartja a környező hegy­rengeteget. A franciák csak a bánya, valamint a bányát az északra fekvő Suk Ahrasszal összekötő országút urainak vallhatják magukat (de csak nappal). A bányát többsoros szöges­drót-kerltés, lövészárkok és fedezé­kek veszik körül. A bányásztelep fölött nagy kaszárnyaépület emelke­dik, ablakait homokzsákokkal töm­ték tele. Ogy fest itt minden, mintha börtönben élnének a bányászok. Mindegyikükre egy francia légionista jut. A bánya egy francia társaság tu­lajdona. Álandóan por- és füstfelleg kavarog a nagy vállalatkomplexum fölött. Ouenzátől légvonalban mintegy há­rom kilométernyire egy domboldalon hasalunk és messzelátón figyeljük az élet zajlását. Csendes nap van, a ka­szárnyák fölött únottan csüng le a francia trikolór, füstoszlop tör fel a foszfát-nemesitőből. El-Kamel valami­lyen hegyi hagymát piszkál ki a föld­ből, és arcjátékkal, kézmozdulatokkal bizonygatja, hogy ez édes, ízes nö­vény, s meglátom, milyen nagyszerű ínyencfalat lesz. El-Kamel, Inkább regényhős, mint riportalany. Annyira jellegzetes fia országának, hogy algériaibb algériait talán már nem is tudnánk elképzel­ni. Naszrallah el-Kamelnak hívják, így Irta be lassan és akkurátosan ne­vét a noteszembe. A forradalom előtt Tébessátől délre A Dokkane hegység EL-KAMEL tövében élt. ízig-vérig paraszt — vagyonáról így- beszél: „Volt negy­ven hektárom, voltak juhaim, tehe­neim, lovaim, árpát és olajbogyót ter­mesztettem, volt öt gyermekem és két feleségem". Nem rolt gazdag, mert a hektárok Itt nem mérvadók. Földje állítólag nem volt rossz, de nem egyedül gazdálkodott. Nála lak­tak fivérei feleségestül és gyermekes­tül, valamint nővérei férjestül ós ugyancsak gyermekestül. Ha őket kérdeznék, ugyanazt mondanák, mint El-Kamel: „Volt engyven hektárom, a voltak juhaim ..." Harminchárom éves. Keze kemény, mint a sziklák, melyeken Harabától Busesun át Bukadrálg vezette alakula­tunkat. A hegyek olyan tökéletes bronzszlnt varázsoltak arcára, hogy ember legyen a talpán az a kozmeti­kus, aki utánozni szeretné a természe­tet. El-Kamel mindent kiszámítva, tö­kéletes pontossággal végez. Azokban a napokban hetven kilométert gyalo­goltunk naponta s csak „nemzeti büszkeségből" titkoltam fáradtságo­mat, amikor időnkint félszemmel kér­dőn rámpillantott, ne rendeljen-e el pihenőt. Jómaga reggeltől estig szök­décselt, mint a vadmacska. Egyszer a sziklaszirteken, máskor megint a völ­gyekben tűnt fel, majd valahol a ka­raván kellős közepén. Igazi mesterlö­vő. Bukadra szikláin 7,62-es ameri­rlkal karabélyból galambokra lövöl­döztünk. Mindenki tudja, hogy ez a puska nem alkalmas galambvadászat­ra. El-Kamel meglapult a sziklánál, mintha odanőtt volna, s minden lövé­se gazdagította vacsoránkat. 1955 eleje óta partizán. Első fegy­vere egy kiszolgált német Mauser­puska volt, melyet saját pénzén vásá­rolt. A második világháború egész ideje alatt Aurésben, a forradalom bölcsőjében tartózkodott. Négyszer kapott sebet, egyszer átlőtték a tü­dejét. Khencselában kézigránáttal megsemmisítette a francia törzskart. Sok csatában vett részt, tucatszámra pusztította a léglonistákat. Különösen rájuk fente a fogát, mert 1956 novem­berében porrá égették a falujukat, s a családja heteken át menekült, a hegyeken átvergődve eljutott Tunéziá­ba,. itt él az egyik menekülttáborban. Csak egyetlen fia, a kis Badardin nincs velük. Éppen most lenne öt éves... Este a tábortűznél szokás sze­rint kézről kézre jártak a fényképek. „Vannak gyermekeid?" — kérdi El­Kamel. Hosszasan elnézegeti fiaim fényképeit, azután zsebre vág egy fényképet és másikat vesz elő. „Ez az én Badardinom. Cseréljük ki a fény­képeket". Micsoda ajánlati Lehet, hogy ez az egyetlen fénykép, egyet­len emlék fiáról. Visszautasíthatom-e? Így aztán a kis Badardin képe velem együtt eljutott köztársaságunkba és bekerült a riportba. Hiszem, hogy El­Kamel nemsokára karjaiba zárhatja Badardinját, s az örömkacagástól a hegyek is megreszketnek. EL-KAMEL HEGYSÉGÉBEN El-Kamel századparancsnok minden embere hozzá hasonló. A század Bu­kadráben beásta magát a sziklába. Igazi szíklavárost alakított kl maga körül, s már a végzett munka is tisz­teletre kötelez. Igaz, megérte. Hat­száz méter magasságban kezdődik, innen a szirtekre másfél óráig kell mászni. A hegy csúcsa 1200 méter magas. Minden irányban rejtett lég­védelmi állások helyezkednek el. 1959 decemberében T-6 mintájú ame­rikai repülőgépet csalogattak Ide puskalövéssel. A pilóta lépre ment, 6 a sziklák fölött négy oldalról gép­fegyversorozattal „leszedték". Dara­bokra tört a hegy alatt. Másnap egy felderítő gép fedezte fel roncsait. Nemsokára B-26 mintájú bombázók és T-6, T-26 mintájú vadász­gépek egész kötelékét vetették be. Ton­naszámra pocsékolták a bombákat, ra­kétákat és a lőszert. Egy álló dél­után folyt a nagy csata, de az em­berek kitartóbbak voltak ez amerikai technikánál. Harminc repülőgép tűni el füstoszlopot hagyva maga után a láthatáron. A századnak meg jófor­mán nem is volt vesztesége. El-Kamellel kapcsolatban még kél keserves menetelésről kell megemlé­keznem. A Challe-vonal térségéber jártunk. Nagyon elkalandoztunk had­állásainktól, hogy „jobban lássunk". Élelmiszerkészületünk váratlanul gyorsan kimerült, s ezért utána kel­lett nézni valamilyen élelemnek. El­Kamel újra megmutatta leleményessé­gét. Először ls mindenütt ráakadt e vízre, bár két őra Járásnyira volt, Másodszor sajátos módon mindenkll „megvendégelt". A vegetáriánusok örömükben kibújtak volna a bőrük­ből. El-Kamel ugyanis addig járta e hegyi rétet, amíg egy nyaláb herefé­lét és tőkocsányt gyűjtött. Zsákmá­nyát ízek szerint szakszerűen kupa­cokra osztotta. Külön a sós, édeskés és édes növényeket, „csemegeként" pedig két köteg ánizst rakott le. Ordí­tó éhség kényszeríti rá az embert erre a nyúlétekre, de mi igazán éhe­sek voltunk, mint a kóbor ordas. ÚJ SZÖ 4 * 1962. június 20, I

Next

/
Thumbnails
Contents