Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-13 / 130. szám, vasárnap

1 m A spanyol munkások folytatják sztrájkharcukat Több mint száz ezer a sztrájkolók száma • Ülésezik a Franco­kormány • A világ minden táján szolidárisak a spanyol dolgozókkal Párizs (CTK) — Több mint 100 ezer spanyol munkás folytatja sztrájkját, amely teljesen megbéní­totta Asztúria, Vizcaya és Guipuscoa észak-spanyolországi tartományok életét. A vizcayal sztrájkoló munkások száma 50 ezerre emelkedett. Az asz­túriai sztrájkolók kijelentették, ha a madridi kormány nem teljesíti a bá­nyászok követelését és nem nyújt kellő kezességet e követelések telje­sítésére, a sztrájkharc tovább terjed. Léon tartományban további vállalatok dolgozói csatlakoztak a sztrájkmozga­lomhoz. Franoo rendőrsége e tarto­mányban számos sztrájkolót letartóz­tatott. Katalánlában is terjed a sztrájk­mozgalom. A rendőrség Barcelonában sok diákot letartóztatott, akik Fran­co diktátori rendszere ellen tüntet­tek. A gépfegyverekkel felfegyverzett rendőrcsapatok körülzárták az egye­tem épületét. Barcelonában 15 mun­kást őrizetbe vettek, akik szolidari­tásuk jeléül sztrájkba léptek. A rendőrség eljárása elleni tiltakozás­képpen 2000 munkás csatlakozott a sztrájkhoz. Madridban pénteken a Franco-kor­mány hosszabb ülést tartott, amelyen Franco elnökletével megtárgyalták az országban uralkodó helyzetet. A ki­adott közlemény a sztrájkmozgalom­ról csupán kilenc szóval óvatosan emlékezett meg. A világsajtó behatóan foglalkozik a sztréjkharccal. A tudósítók úgy vélik, ha a madridi kormány nem tesz eleget a dolgozók követelésének, a sztrájkmoz­galom a Jövő héten óriási arányokat ölt. Brüsszelben a spanyol nagykövetség épületére felírták: „Le Francoval, szoli­dárisak vagyunk a spanyol dolgozók­kal." Párizsban tüntettek a spanyol nagykövetség előtt. A spanyol dolgozók támogatására nagy tüntetést rendeztek a chilei diákok is. Mexikóban nagygyű­lést tartottak a sztrájkolókkal való szo­lidaritás Jegyében. A Szovjet Nőszövet­ség szolidaritását fejezte kl az üldözött spanyol hazafiakkal. FASISZTAELLENES MEGMOZDULÁSOK FRANCIAORSZÁGBAN Franciaország felelős az eviani egyezmények Fouchet erélyes intézkedéseket ígér az OAS ellen • Az idegen légió együttműködik az OAS-szal Németország Kommunista Pórijának emlékirata o genfi Mezlet résztvevőihez GenI (CTK) — Németország Kom­munista Pártjának küldöttsége V. A. Zorinnak, a Szovjetunió képviselő­jének átadta a genfi leszerelési ér­tekezleten képviselt államokhoz in­tézett emlékiratát, amely a többi között így szól: Németország Kommunista Pártja fenn­állásának első napjától kezdve a béke megfirzése mellett foglalt állást. Ezért Hitler kormánya 1933-ban él Adenauer kormánya 1956-ban betiltotta. Németország Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának emlékirata tényeket sorol fal a militarizmus Nyugat-Német­országban való felújításáról. A diplomáciai szolgálatban levő ve­zeti tisztviselők 84 százaléka azelőtt a hitleri külügyminisztériumban dolgo­zott; a 83 külföldön akkreditált diplo­máciai képviselő közül 72 már Hitler Idején „tevékenykedett". A háborús gaz­dálkodás 200 vezetője most vezető sze­repet tölt be a Német Szövetségi Köz­társaságban. Ugyanazok a tábornokok, akik Hitler hitszegő agres—iéit- kátiilotték elö és oroszlánrészük volt ezen agresszió meg­valósításában, most az új Wehrmacht élén állanak. A Szövetségi Köztársaság több mint 1500 bírája és államügyésze a náci uralom Idején a katonai, vagy kUlönbiróságokban működött és számos nemzet polgárai felett több mint 60 ezer halálos ítéletet hozott. Az emlékirat ezután leleplezi a Né­met Szövetségi Köztársaság kormánykö­rei politikájának revanslsta jellegét. Ai emlékirat rámutat arra, miszerint a nyu­gat-németországi vezető politikusok so­hasem tagadták, hogy fő céljuk hatal­muk kiterjesztése a Német Demokrati­kus Köztársaság területére. Az emlék­irat hangsúlyozza, hogy az NSZK kor­mánya nem akarja elismerni a második világháború után keletkezett űj határo­kat. A szövetségi kormány makacsul törekszik Lengyelország, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió területének megszállására. Agresszív szándékát a határ „békés" revíziójáról szóló frázisokkal akarja álcázni. Az emlékirat felhívja a figyelmet ar­ra, hogy a nyugatnémet militaristák egy­re nagyobb befolyásra tesznek szert a NATO törzskaraiban. 1960 elején a NATO különböző szerveiben a Buudeswehr mintegy 700 tagja működött, azonban 1960 végén számuk már 1200-ra emel­kedett. Ezek között 18 tábornok és tengernagy van. Straussnak és hitleris­ta tábornokainak az a követelménye, hogy a NATO-ot negyedik atomhatalom­má építsék kl, ez nem Jelent mást, mint lehetőséget adni a német militaristák­nak arra, hogy tömegpusztító fegyve­rekkel rendelkezzenek. A Bundeswehr­nek már 12 országban vannak katonai támaszpontjai, raktárai, repülőterei, ló­terei és gyakorlóterei. Az emlékirat befejező részében felso­rolja azokat a javaslatokat, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság kor­mánya nyújtott be, s amelyek szerint a két német államnak egyezményt kell kötnie arról, hogy nem alkalmaz erő­szakot egymással és egy harmadik or­szággal szemben sem és hogy kötelezik magukat valamennyi vitás kérdás bé­kés úton való megoldására. Algír (CTK)' — A titkos hadsereg Algériában csütörtökön 67 merény­letet követett el. Az 55 meggyilkolt áldozat között 20 asszony és lány van. 28 személy megsebesült. A titkos hadsereg tagjai csütörtö­kön este Oran algériai kikötőben francia rendőregységeket támadtak meg. Mindkét részről gránátvetőket és nehézgépfegyvereket használtak. A lövöldözés a késő éjszakai órákig tartott. A titkos hadsereg tagjai pénteken az esti órákig 16 algériait gyilkoltak meg. Chrlstian Fouchet, Algéria francia főbiztosa a pénteki sajtóértekezleten A nyugatnémet iskolákban hazánk ellen uszítanak Berlin (CTK) — A nyugatnémet Is­kolákban tanítási segédeszközként olyan újságokat használnak, amelyek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és Lengyelország ellen uszítanak. Az Ostdeutschland clmü lap, amely a diákok kötelező olvasmánya, hangsú­lyozza: A német nemzetnek szüksége van elvesztett területeire és betelepí­ti majd őket. A betelepítésre váró te­rületek között a Szudétaföldet is em­líti. bejelentette, hogy az OAS ellen a következő szigorú Intézkedéseket foganatosítják: Az algériai rendőrcsapatokhoz 1200—1500 algériai rendőrt osztanak be. Francia-algériai rohamcsapatokat alakítanak. Feloszlatják a diákok szö­vetségét, mert tagjai közül sokan „harcoltak" az OAS soraiban. 30 magasrangú személyt, akikről köztu­domású volt, hogy pártolták az OAS-t, kitiltottak Algériából. Tíz francia közgazdasági tisztviselőt visz­szahívták, mert nem teljesítették kö­telességüket. Letartóztatták Bernar­dot, az OAS egyik vezetőjét, aki be­vallotta, hogy Algírban 200 merény­letet követett el. Rabat (CTK) — Az algériai nem­zeti felszabadítás! front májusi tá­jékoztatója adatokat közöl a francia idegen légió és az OAS együttműkö­déséről. Felhívja a figyelmet arra, hogy az idegen légió célja az eviani egyezmények meghiúsítása. Párizs (CTK) — A Salan tábornok elleni bűnper francia körökben nagy izgalmat vált kl. Salan nem titkol­ja, hogy nem lesz senkire sem te­kintettel és említést tesz az 5. köz­társaság vezető államférfialnak kel­lemetlen dolgokról: A május 13-1 puccs hátteréről és az algériai kér­désről. A közelmúltban tartották meg Kubában a forradalmi milícia alakulatai­nak hadgyakorlatát, amely újra bebizonyította felkészültségét és elszánt­ságát a forradalom vívmányainak megvédésére. Képünkön: lövészgyakor­lat nehéz gépfegyverrel. CTK — Prensa Latina felv. Párizs (ČTK) — Saint-Denisben, Párizs északi peremén 2500-an vettek részt Gérard le Diséz katona teme­tésén, akit az OAS Algériában meg­gyilkolt. A temetés napján több üzemben tiltakozó sztrájkokat ren­deztek. A dolgozók gyűléseiken ho­zott nyilatkozataikban követelték az OAS megsemmisítését. Nancyban, ahol az OAS már 18. merényletét követte el, a dolgozók tiltakozó gyűlésükön a fasiszták le­tartóztatását és megbüntetését kö­vetelték. Calais, Port- De Bouc, Roscoff és Cherbourg kikötőkben a munkások sztrájkoltak az OAS aljas merényletei elleni tiltakozásképpen, amely me­rényleteknek 10' nappal ezelőtt az algériai kikötőmunkások között 150 halálos áldozata volt. A francia dolgozók egyúttal szoli­daritásukat nyilvánítják az algériai dolgozók iránt. A Francia Lányszö­vetség május 18-tól 20-ig gyógyszer­és tejkonzervgyüjtést rendez az al­gériai gyermekek javára. Fidel Castro: Emelni kell a forradalmi munka színvonalát Havanna (CTK) — Matanzas kubai tartományban e napokban volt Kuba Egyesült Forradalmi Szervezetei tar-i tományl bizottságának plenáris ülé­se, amelyen e szervezetben uralkodó helyzetről tárgyaltak. A záróbeszédet Fidel Castro miniszterelnök, a szer-; vezett első titkára mondotta. Fidel Castro a többi között kije-i lentette, hogy Kuba Egyesült Forra-i dalmi Szervezeteinek nemzeti vezető-: sége arra a megállapításra jutott, hogy meg kell magyarázni a népnek azt a helyzetet, amely az Egyesült Forradalmi Szervezetekben bekövetn kezett. Számos hiba történt, mondotn ta Castro, azonban nem lehet azt ál-: lítani, hogy ezek a hibák káros befo-j lyást gyakoroltak volna a forrada-i lomra, amely a hibák ellenére is sí-: keresen halad előre. A marxizmus-leninizmus elveinek helyes érvényesítésével helyrehozhat-i juk a hibákat, folytatta Fidel Castro, harcolhatunk a szektásság és hasonló jelenségek ellen. Ezért szükséges, hogy emeljük a tömegek között vég-: zett forradalmi munka színvonalát. TJazánk lakossága nagy örömmel " értesült arról, hogy a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba látogat. Dolgozóink tudatosítják, hogy a ba­ráti Csehszlovákiában élő nemzetek jelentős mértékben támogatják azt a harcot, amelyet a szocialista or­szágok vállvetve vívnak a Nyugat­Németország részéről fenyegető há­borús veszély ellen s együtt küzde­nek a német békeszerződés megkö­téséért, valamint a nyugat-berlini kérdésnek ennek alapján történő megoldásáért. Országaink a szocialista tábor nyu­gati határén az első arcvonalban, egymás oldalán vesznek részt a béke biztosításáért és a revansizmus po­litikája ellen folytatott nagy küzde­lemben. Szilárd meggyőződésünk, hogy munkás-paraszt államunk kép­viselőinek látogatása a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban még job­ban megerősíti a nemzeteinket egy­máshoz fűző testvépi kötelékeket és új utakat nyit a politikai, gazdasági s kulturális együttműködés minden területén. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népe tudatában van annak, hogy rendíthetetlen bi­zalommal fordulhat a baráti Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság test­véri nemzeteihez és Csehszlovákia dolgozó népe teljes bizalommal te­kinthet a Német Demokratikus Köz­társaságra, ahol a munkásosztály ve­zetésével s a dolgozók minden réte­gének részvételével kialakult a bé­kéért és a szocializmusért síkraszál­ló nép megbonthatatlan politikai s erkölcsi egysége. A Német Demokratikus Köztársa­ság népe jelenleg vitatja az NDK történelmi szerepéről és Németor­szág jövőjéről szóló, szerfölött jelen­tős dokumentumot. A nemzeti kong­resszus ez év júniusában végérvé­nyesen Jóváhagyja ezt az okmányt, amely világos és részletes választ ad azokra a legfontosabb kérdésekre, amelyeket a német nemzet és a nem­A Német Köztársaság — Németország jövője zetközi közvélemény vetett fel, te­kintettel Németország további fejlő­désével kapcsolatban. Választ ad el­sősorban arra a kérdésre, milyen je­lentősége van a Német Demokra­tikus Köztársaságnak Németország békés Jövője szempontjából. A Német Demokratikus Köztársa­ság megalakulásával történelmi horderejű fordulatra került sor. Az NDK lakossága szakított az imperia­lista s militarista múlttal és fel­zárkózott a szocializmus felé vezető úton haladó nemzetek sorába. A tu­dományos szocializmus ismét vissza­tért szülőföldjére. A történelemben először létezik olyan német állam, amely a volt Német Birodalommal s a mostani Német Szövetségi Köztársa­sággal ellentétben nem veszélyezteti állandóan más nemzetek békés éle­tét. Ellenkezőleg, minél hathatósab­ban érvényesül annak felismerése, hogy erős az NDK, annál szilárdabb a béke Európában. Míg a Nyugat-Né­metországgal szomszédos országok népe indokolt aggodalommal követi a bonni államban végbemenő fejlemé­nyeket, a mi szomszédainkat örömmel töltik el békás építőmunkánk ered­ményei és joggal tekintik sikereinket saját sikereiknek is. Köztársaságunk ma szilárd gátként áll minden revansista politikával szemben. Amikor 1361. augusztus 13­án, mint a Varsói Szerződés egyik tagállama az e szerződésben foglalt határozatok értelmében teljes hatá­rozottsággal léptünk fel s biztosítot­tuk berlini államhatárunkat és be­csaptuk az ajtót a háborús gyújto­gatók orra előtt, — az egész világ­nak megmutattuk, hogy ma olyan német állam is létezik, amely meg tudja hiúsítani a bonni urak háborús kalandjait. A múltból kísértő pusztító erők már sohasem uralhatják egész Németországot, ellenkezőleg, a bé­ke és a szocializmus egész Németor­Irta: dr. LOTHAR BOLZ, az NDK külügyminisztere szágban mindinkább az az erő, amely Irányt ad a fejlődésnek, az NDK ma már a béke és a szocializmus meg­testesítője a német földön s éppen ezért egész Németország jövője is. A német militaristák azért szakítot­ták ketté Németországot, hogy meg­mentsék bőrüket és Németországnak legalább egy részét uralhassák. A bonni kormánynak az újra-fel­fegyverzést szorgalmazó politikája még jobban elmélyítette a két német állam között tátongó szakadékot. Ha Nyugat-Németországban megdőlne a militarista uralom, eltűnnének azok az akadályok is, amelyek ma az egységes, békeszerető Németország megalakulásának útjába gördülnek. Mindez a német nemzet nagy fel­adata. Az egész német nép nemzeti érdeke, hogy a szocializmus győzel­met arasson a Német Demokratikus Köztársaságban. Mert minél nagyob­bak az NDK sikerei, annál nagyobb a tekintélye Nyugat-Németországban és annál inkább érvényesülnek a béke erői a Német Szövetségi Köztársa­ságban. A Német Demokratikus Köztársa­ság további fejlődése természe­tesen nem függhet attól, hogy Nyu­gat-Németországban mikor ragadják magukhoz a hatalmat a munkásosz­tály vezette békés erők. A szocializ­mus győzelmet győzeleAre arat a Német Demokratikus Köztársaságban. Ez a példamutatás a nyugat-németor­szági dolgozóknak is megkönnyíti azt, hogy a béke s az előrehaladás út­jára lépjenek. Mivel hosszabb időre számítanunk kell a különböző társa­dalmi rendszerű két német állam lé­tezésével, felmerül az a kérdés ls, milyenek* legyenek e két állam kap-. csolatai. A bonni kormány revansista politikája a Német Demokratikus Köztársasággal szembehelyezte a Né­met Szövetségi Köztársaságot. A Né­met Demokratikus Köztársaság nem kívánja, hogy állandó ellenségeske­dés legyen a két német állam között, hanem arra az álláspontra helyezke­dik, hogy a békés egymás mellett élés elvének alapján tárgyilagos és egyenjogú együttműködésre kerülhet sor e két állam között. A két német állam békés egymás mellett élésének legmegfelelőbb mód­ja a jelenlegi feltélelek között egy német szövetság megalakítása volna. Ez a szövetség lehetővé tenné az együttműködést minden gazdasági, jo­gi, kulturális, nemzeti és nemzetkö­zi kérdésben, s megakadályozhatná a két német állam között bármi néven nevezendő összetűzések veszélyét, a közöttük tátongó szakadék további elmélyülését. K öztársaságunk számos javaslatot terjesztett elő, hogy a béke biztosításának érdekében haladéktala­nul legalább is a legszükségesebb korrekt kapcsolatok jöjjenek létre a két német állam között. Egyik ilyen javaslata értelmében a két német államnak meg kellene egyeznie ab­ban, hogy lemondanak minden erő­szakról, fegyverkezésről és atom­fegyverről, hogy betiltanak minden háborús propagandát s kijelentik, hogy hajlandók részt venni az euró­pai atommentes övezetben s támogat­ni a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közötti megnemtámadási szerződés megkötését. A bonni kényurak minden módon akadályozzák a második világhábo­rúból származó visszásságokat meg­szüntető békeszerződés megkötését. A Szovjetunió s a Német Demokratikus Köztársaság félreérthetetlenül kife­jezte azt a határozott akaratát, hogy nem tűri a békét veszélyeztető hely-) zetet a végtelenségig és kijelentette, hogy hajlandó békeszerződést kötni mindazokkal az országokkal, amelyek szintén hajlandók erre. Ezeknek az országoknak sorába tartozik a Cseh-i szlovák Szocialista Köztársaság is. Ez a határozott fellépés ahhoz is hozzájárult, hogy a nyugati hatal-, mak körében is mindjobban terjed a felismerés, miszerint az ő legsajá­tabb érdekük a kérdések tárgyalások útján történő tisztázása. Az említett kérdésekben tanúsított reális magatartásunk már elejétől fogva pánikot idézett elő a bonni mi-: litartsták körében. Ezért most világ-; szerte megkísérlik a legádázabb re-í akciósok mozgósítását, hogy megtör-! pedőzhassák a szovjet-amerikai tár-: gyalásokat. Mindennek ellenére egy-: re több jel arra vall, hogy Nyugat­Németországban ls megkezdődik a változás folyamata az emberek gon­dolatvilágában és a politikai élet­ben. Nyugat-Németország lakosságá­nak szabadulnia kell azoktól a bilin­csektől, amelyekkel a militaristák verték béklyókba gondolkodásmódját s minden cselekedetét. A béke s az előrehaladás erői végül ott is előtér-, be kerülrek és a történelmi hala-s dósnak Nyugat-Németország körül sem kell kerülőutat tennie. ÍZ öztársaságunk a nyugatnémet dolgozóknak is helyes utat mu­tat. A Német Demokratikus Köztár-; saságban a jövő Németországa kör­vonalazódik. A nemzeti dokumentum joggal állapítja meg, hogy „a Német Demokratikus Köztársaság nemcsak a nemzetközi jog értelmében s a pots­dami egyezmény érvényesítése szem­pontjából az egyedüli békés német állam, s az egyedül jogerős német ál­lam, hanem annak a történelmi tör­vényszerűségnek s ténynek alapján is, hogy ebben az államban azok az erők vannak hatalmon, melyeknek történelmi küldetése a német nemzet vezetése g amelyeknek politikája azo­nos a nemzet érdekeivel." 1962. május 13. Uj SZŰ 3 *

Next

/
Thumbnails
Contents