Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-01 / 119. szám, kedd

SZERKESZTŐSÉGÜNK KÉRDÉS EI R ŕ VALASZOLNAK A VILÁG KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGAINAK DOLGOZÓKÉI TOM SMITH esztergályos iUM ŠM i íh 50 éves esz­tergályos, Leeds Iparváros (lyondontól 300 mérföldnyire északra) egyik nagy gépgyár­ban dolgozik. Az üzem nyom­dagépeket gyárt s ezeket ex­portálja szerte a világba. Smlthet munkatársai meg­választották műhelybizalml­nak. ö képviseli érdekeiket a tárgyalásokon, amikor bér­kérdéseket, módosításokat vi­tatnak meg, vagy a nehezen kiharcolt munkafeltételeket kell megvédeni. Ezenkívül béketüntetéseken és értekez­leteken már több ízben kép­viselte Leeds munkásait. Al­elnöke a leedsi szakszerveze­ti tanácsnak, mely a város különböző szakmában dolgo­zó 100 000 munkását képvise­li. Itt gyűlnek össze, hogy megtárgyalják problémáikat­és közös akcióikat. „A leedsi szakszervezeti tanács a leghaladóbbak egyi­ke az országban. Van egy különbizottságunk, mely az atomenergia építő és rom­boló hatásáról világosítja fel a szakszervezeti tagokat. Igyekszünk megmagyarázni, milyen veszélyes az emberi­ségre nézve a lázas atom­fegyverkezés. A radioaktív sugárzás nyomorékká teheti az eljövendő nemzedékeket ls Egyúttal rámutatunk arra, hogy az atomenergia, — az egész világon békés célokra felhasználva valamikor majd áldása lesz az emberiségnek — mondja Smith. Amikor a hidrogénbomba ellen tüntetők Aldermaston­tól Londonig meneteltek, ott lengett a tömeg feje felett a leedsi szakszer­vezeti tanács lobogója, ós Skóciába is magunkkal vit­tük, araikor Holy Lochban az amerikai Polarls-rakétatá­maszpont ellen tiltakoztunk. A békét és leszerelést egy­re többen támogatják Angliá­ban. Hiszen erre van a leg­nagyobb szükség napjaink­ban. Nem sikerült még elhá­rítanunk a háborús veszélyt, habár napról napra többen emelik fel szavukat az atom­fegyverek ellen. Legfonto­sabb jelenlegi feladatunk: újabb módot keresni, ho­gyan lehet az embereket olyan közös akcióra mozgó­sítani, mely az atomfegyve­reket végleg eltüntetné a föld színéről. Leghőbb vá­gyunk a leszerelési egyez­mény, hogy a világ végre a tartós béke útjára léphes­sen." EMIL VOKROY nyomdász i Emii Vokroy, nyomdász ' • most 37 éves. A fasiszta német megszállás Idején alig múlt 17 éves, amikor behívták a hitleri Wehrmachtba 1946­ban hosszas viták után, me­lyeket ismerőseivel, de első­sorban egy spanyol Interbri­(jádistával folytatott, belé­pett a kommunista pártba. Csakhamar aktívan kezdett tevékenykedni a szabad Oszt­rák Ifjúsági Szövetségben, s ennek elnökségében a szak­szervezeti kérdések titkára lett. Több éve funkcionáriusa a nyomdász szakszervezetnek. Jelenleg az üzemi tanács ve­zetője a Glóbus nyomdában. 2 Ausztriában a béke kér­• dése szorosan összefügg a függetlenség és semleges­ség megvédésével, valamint egy újabb Anschluss megaka­dályozásával. Rá kell bírni a kormányt, hogy hivatalosan, mind az ENSZ keretében, mind más hivatalos állásfog­lalásban követelje az általá­nos leszerelést. Fontos, hogy a kormány végre semleges­ségéi azzal is bizonyítsa, hogy az NDK-val és a Kínai Nép­köztársasággal felveszi a normális diplomáciai kapcso­latokat. Különösen fontos, hogy az osztrák kormány kö­vetelje és minden erejét lat­ba vesse, hogy az Ausztriával szomszédos államokban, min­denekelőtt Nyugat-Németor­szágban, — ahonnét halálos veszély fenyegeti Ausztriát, — ne engedélyezzenek atom­fegyvereket. 3 Valamennyi ország • munkásosztályának fel­adatairól: fő feladatuk a bé­kéért és a békés együttélésért folytatott harc. Egyúttal Jobb életfeltételeket, magasabb életszínvonalat akarunk ki­vívni. Ezzel szorosan össze­függ a munkások harca a de­mokrácia megvédéséért és megszilárdításáért, hogy egy­re több demokratikus Jogot, egyre nagyobb szólásszabad­ságot és a közügyekbe való beleszólást nyerjenek. A mun­kásosztály fő feladataihoz tar­tozik mindenütt a közös mun­kásakciókért folytatott harc, faji, nemzetiségi, világnézeti, felekezeti és politikai megkü­lönböztetés nélkül. Ebben a harcban közvetlenül a mun­kások jogaiért küzdenek, de egyúttal a szocializmus elé­réséért is. Igen nagy jelentő­ségű a kapitalista országok munkásainak szolidaritása a szocialista országok dolgozói­val. Ailsztriában ugyan létezik egy egységes szakszervezet, de ezt a jobboldali szocia­listák frakciója uralja me­lyeknek politikája az osztályok együttműködését szorgalmaz­za és nagy akadályokat gör­dít a balodall, osztályöntuda­tos és forradalmi munkások tevékenysége elé. Arra kell törekednünk, hogy szakszer­vezeteink elváljanak a pol­gári, Jobboldali szocialista kormánykoalíciótól, és önálló osztálypolitikát folytassanak. Ezt azonban csakis a kommu­nista párt befolyásának növe­kedésével és erősödésével le­het elérni. Az Új Szó szerkesztősége Május 1-re az alábbi há­rom kérdést intézte a világ különböző országainak kü­lönféle foglalkozású dolgozóihoz: Mondjon valamit önmagáról, munkájáról és életkörülményeiről? Hogyan harcolnak önök a világbékéért, az emberiséget fenyegető legnagyobb veszede­lem, az atomháború ellen? Mit tart a világ dolgozói előtt álló legfonto­sabb feladatnak? Itt közöljük a beérkezett válaszokat. Valamennyiük­ből kicsendül a világ békéjéért vívott elszánt küzdelem, amely hatalmas folyammá egyesülve meg tudja akadá­lyozni egy újabb világégés kirobbantását. mAli közrÁRSAsáq GUISSE AMBADY vasutas i Ipariskolát végeztem. ' • Vasutas munkás vagyok. A gyarmaturaxom Idején az anyaország hivatalnokainak felügyelete alatt dolgoztunk, akik sokszor alacsonyabb ké­pességgel rendelkeztek mint ml. önkényesen bántak velünk, állandóan a fehér faj felsőbb­rendűségét hangsúlyozták. Éhbérért úgy dolgoztunk, mint a barmok. A felszabadulás óta lel­kesen dolgozunk, mert tudjuk, hogy magunknak, gyerme­keink Javáért munkálkodunk s ezzel szeretett hazánkat épít­jük. O A világbéke megőrzé­séért folytatott harcban a munkásosztály nemzetközi szolidaritása a leghathatósabb fegyver. A népek közös ere­jét képviseli abban a harcban, melynek diadala örökre meg­szüneteti majd az embernek ember által való kizsákmányo­lását, emberi jogaitól való megfosztását, elnyomását, mega'iázását és elhozza az ember szociális és gazdasági Jólétét biztosító boldogabb jö­vőt, melyben öröm lesz élni. A nemzetközi szolidaritás ere­je állandóan sszítja bennünk a háborús uszítók, az impe­rialisták és cinkosaik: a gyar­matosítók és a fasiszták elle­ni lankadatlan harc tüzét. A munkásosztály azokban az államokban jutott hata­lomra, ahol következetesen harcolt a függetlenségért, a gazdasági és szociális felsza­badításért. o Szerintem a világ mun­kásainak Jelenlegi leg­fontosabb problémái a követ­kezők : e J A MUNKA: Csakis a sza­bad ember alkotó mun­kája szilárdítja az ön­érzetet és biztosítja az elégedett életet. b J A MINDENNAPI KE­NYÉR: Az élet biztosí­tásához és fenntartásá­hoz szükséges. c J A SZABADSÁG: Vala­mennyi népnek Joga, hogy önmagával rendel­kezzék és saját lelkiis­merete szerint intézze dolgait. d) TESTVÉRISÉG: Ha a földkerekség emberisége kezet fogna egymással, se háborúnak, se nyo­morúságnak nem lenne többé helye e világon, s a testvériség egyesíte­né a szíveket mindnyá­junk jólétéért. e) A BÉKE: Az Ideológiai kibontakozáshoz, a szo­ciális haladáshoz békére van szükség, hogy az emberek gazdasági, szo­ciális és erkölcsi korlá­tozástól mentesen, biz­tonságban élhessenek. ItMiiM.'Ifíl VLÄESCU TUDORITA faipari munkás I Egy ÚJ romániai gyár • „régi" munkásnője va­gyok. A kezdet-kezdetétől, pontosabban tavaly óta itt dolgozom az Olténla tartomá­nyi prázsbai faipari kombinát lemezosztályán. Nevem Vlä­escu Tudorita, tizenkilenc éves múltam, és miután elvégeztem a Rämnicul Väl­cea-i szakiskolát, ide kerül­tem a fafeldolgozó iparnak ebbe a modern csodájába. Tavaly Indult be a kombinát első részlege. A Déli-Kárpá­tok bükk- és tölgyfaerdőinek fái válnak Itt lemezzé, bútor­rá a félautomata gépek se­gítségével. Nem nehéz a inunka, ml lányok is szinte játszva végezzük, Inkább szellemi, mint fizikai erőfe­szítést követel. A kombinát kényelmes leányotthonában lakom, a fizetésem felét min­den hónapban a takarék­pénztárba teszem. 2 Apámat a háború ölte • meg és anyám is a há­ború éveiben szerzett beteg­ségben halt meg. Hárman maradtunk árván. A népi rend oltalmazott, gondosko­dott rólunk. Tudom mi a há­ború és épp ezért védelme­zem szívvel-lélekkel a békét, a mi szocialista rendünket. Hazánkban óriási méretű építkezés folyik mindenütt. A szocializmus építésén mun­kálkodunk, ehhez pedig bő­kére van szükségünk. Sok külföldi munkás dolgozott kombinátunk 3. gépi berendezésének sze­relésén. Más nyelven be­széllek mint mi, más ország­ban, más környezetben ne­velkedtek — mégis úgy éreztem, hogy egy nyelven: a proletár internacionalizmus nyelvén beszéltünk egymás­sal. Feladatunk tovább erő­síteni a munkások szolidari­tását és a béke egységes frontjába tömörülve küzdeni az emberiség nagy céljainak megvalósításáért. i'znael JICCHAK CRISPIN gépszedő 1 Nyomdai munkás vagyok, • monotype gépen dolgo­zom. Mesterségemet Inasként tanultam kl, majd esti tanfo­lyamon tökéletesítettem tudá­somat. Harmincadik életévem még nem töltöttem be, de már tizenöt éve a szakmá­ban dolgozom. Nos vagyok, gyerekünk nincs, feleségem is dolgozik. Mindkét kérdésre ""5" együtt szeretnék válaszolni, mivel nézetem szerint a világ munkássága előtt álló legfontosabb prob­léma a béke megőrzése. Munkás vagyok, aki termel s mint ilyen, a többi dolgo­zóval együtt én ls az építés és nem a pusztítás híve va­gyok, ezért védelmezem a békét. A béke fenntartása komoly küzdelem és ennek a küzdelemnek az útját én a kommunista pártban találtam meg. Világos előttem, hogy a béke fenntartása és a mun­kásság életszínvonalának emelkedése között szuros összefüggés van. A békéért folyó küzdelem tehát a jobb létfeltételekért folyó küzdel­met ls jelenti. Jeruzsálemi vagyok s ami­kor ezekre a kérdésekre vá­laszoltam, az Eichmann per­ben beadott fellebbezést tár­gyalta a felsőbb bíróság. A per folyamán felszínre került borzalmak rengeteg emberben megerősítették azt a meggyőződést, hogy küz­deni kell a fasizmus ellen, mert ez a harc is a békéért folyó általános küzdelem ré­sze. Május elseje alkalmából üdvözletem küldöm csehszlo­vák munkástársaimnak és kí­vánom nekik, érjenek el to­vábbi sikereket a béke védel­méért és hazájuk felvirágoz­tatásáért folytatott küzdelem­ben. Kiémer bemokRAtrikue köziránsnsÁq •1 Mecklenburgi kisváros­' • ban, Bad Sülzeben (ros­tocki kerület) születtem 1924­ben. Munkásember fia va­gyok. Már az elemi Iskolában na­gyon érdeklődtem a gépek iránt. Géplakatos szerettem volna lenni, de mivel apám­nak nem volt pénze, hogy ta­níttasson, kénytelen voltam egy tejgazdaságban dolgozni. 1949-ben hazatértem a fog­ságból, s azóta a warnemün­dei hajógyárban (VEB Wor­nowwerft) dolgozom. Hegesz­tőnek tanultam kl. Örömmel dolgozom, s Igen komolyan veszem munkámat. 1953-ban munkatársaim megválasztot­tak a hegesztőműhely brl­gádvezetőjének. A mai napig négyszer tün­tettek ki, mint aktivistát. Bri­gádom kétszer nyerte el a legjobb minőség brigádjának büszke címét, s elsőként kap­ta meg a Szabad Német GÜNTER WASMUND hegesztő Szakszervezetek Balti-tenger körzeti vezetőségének dísz­oklevelét. 1961. május 1-én kormá­nyunk megtisztelt bennünket a szocialista munkabrigád cí­mével. Ebben az évben má­jus 1-én már másodízben ré­szesülünk a tökéletes szo­cialista munkát megillető ki­tüntetésben. 2 Egész tevékenységünk • a béke megőrzéséért folytatott harcra összponto­sul. Ez a cél megéri, hogy minden erőnket latbavessük. Szocialista brigádunkban nap­nap után munkánkkal bizo­nyítjuk, hogy készek va­gyunk mindent megtenni, hogy Németország soha töb­bé ne legyen háború okozója. A szocialista munkabrigá­dok az egész NDK-ban az új úttörői a termelésben. Felis­mertük, hogy legádázabb el­lenségünk a nyugatnémet mi­litarizmus, s kormányunk 1961. augusztus 13-án meg­tette a szükséges intézkedé­seket, hogy útját állja a mi­litaristák mesterkedéseinek. 1961. augusztus 13-án antifa­siszta védőgátat emeltünk Berlinben, vagyis útját áll­tuk a nyugat-németországi ügynököknek, szabotőröknek és dlverzánsoknak. Egész munkásosztályunk helyeselte ezeket az Intézkedéseket. Ezt legjobban a szeptemberben elfogadott termelési felaján­lások bizonyítják, melyeket a következő jelszóval tettünk: „Termeljünk ugyanannyi Idő alatt, ugyanannyi költséggel többeti" Ezt a'termelési fel­ajánlást példásan teljesítjük egész hajógyárunkban. 3 Majd ha a világ vala­• mennyi munkása felis­meri, ki a barátja és ki az ellensége, akkor teljesíti a munkásosztály történelmi kül­detését. A világ munkásainak erősen össze kell fogni, hogy közösen ássák meg igazi el­lenségük, a nyugati Imperia­lizmus sírját. A történelmi feladat telje­sítése után az emberiség vég­re boldogan, békében és jó­létben fog élni. Most, amikor Genfben a leszerelési érte­kezlet tanácskozik, valameny­nyi munkásnak messzehang­zóan kell követelnie, hogy egy új, pusztító és kegyetlen háború veszélye mindörökre eltűnjék a népek életéből.

Next

/
Thumbnails
Contents