Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-05 / 123. szám, szombat

KÖSZÖNTJÜK AZ 50 ÉVES PRAVDÁT Hpo/iemanutt ecex cmpm, coedüHxümecb! RoMMyHHCTHHecKan napTHn CoBe.TCKoro Cök>3> nPABAfl Opran UeHTpa/ibHoro HoMMTeTa K0MMyHHCTHH6CH0ft napTHM CoBeTCKoro Coio3a MÁJUS 5. A SZOVJET SAJTÓ NAPJA A békeharc döntő erői _ _ Nem akármilyen - a világ nepei f b4 Korunknak nincs égetőbb, ha- ttkájukért azonban nagy árat 1 * laszthatatlanabb kérdése a há- fizetne az emberiség. Különben Genrlh Blsz növénytermesztő ború elhárításánál. A háborús is mi várható Hitler utódaitól, traktorosbrigádját a legjobbnak veszély fő forrása az imperla- ha az Egyesült Államok legte- tartották a cslsztyunszki min­iizmus. A háború gyökere! az kintélyesebb személyiségei is taszovhozban. Kerületi átlag­imperializmus természetéből a megelőző háború terveit ko- ban a legnagyobb kukoricaho­nőnek ki. A tőkés világ vezetői vácsolják a Szovjetunió ellen, zamot érték el, a búza betaka­gyűlöllk a szocializmust, félnek a nemzetközi helyzet tovább- rításában meg a kollektíva ve­óriási sikereitől, igyekeznek r a is feszült. Csak a népek tekedett Alekszandr Bekkerrel, megmenteni gyarmati uralmuk aktív, határozott és önfeláldozó « híres altáji gabonatermesz­utolsó maradványait, s vak harca teheti ártalmatlanná az tővel. Az ember azt hitte vol­profíthajszájukban teljesen el- agresszív szándékoktól vezé- na, hogy Bisz elégedett: a vesztik józan ítélőképességű- r ejt, imperialista erőket, és há- munkájuk rendjén megy, háza ket. ríthatja el az új világháborút, portáján ls rend van... Még­Am ma nem az lmperializ- A néptömegek — a bókeherc is mardosta a lelkét, hogy a mus, hanem a szocializmus he- döntő erői. pervomajszki gazdaság lemara­tározza meg a történelmi fej- a béke megszilárdításának dozl k: • • lődés fő tartalmát, fő irány- döntő tényezője a nemzeti fel- A J L]ud m, 1I a /vanovna, Genrlh vonalát és fő sajátosságait. A szabadító mozgalom. Bár az el- Adamovics felesége elmondta szocialista világrendszer erejé- nyomott népek az imperializ- nekünk, hogy a pervomajszki nek rendkívüli megnövekedése, mus elleni harcban kénytelenek gazdaságban dolgozik ®gronó­az ázsiai, afrikai és Latin-ame- fegyvert ragadni aktívan tá- mus lá ny u k. Jekatyerina. Néha rlkai fiatal szuverén államok új mogatják a Szovjetunió lesze- hazaugrik egy napra a köz­szerepe a vllágporondon, a tö- relési programját. Megértik, pont i gazdaságba. Apja ilyen­megek fokozódó politikai befő- hogy a leszerelés az idegen kor nem h agy békét 0 kérd é­lyása mindenütt, még az impe- katonai támaszpontok felszá- ® B 1, ve 1' ^V 31 1 'irtatja miért rialista országokban is, a béke- molása más országok terüle- d°!g°znak olyan rosszul. Katya mozgalom nagyarányú kibonta- tóin megfosztaná az impéria- ? g y® z eL me g" ntaa vallat á, s t J é, s kozása reálisan lehetővé teszi listákat attól a lehetőséglől, kifakadt: „Hát ha rosszul dol­egy új világháború elhárítását, hogy erőszakkal tartsák fenn g° zun k- taníts m eg minket! „A kommunizmus történelmi gyarmati.ralmukat és elfojtsák Ge n[ i h, Adamovics aznaip este küldetése, hogy megszüntesse a a nemzeti felszabadító mozgal- nagyokat nevetett, tréfálódzott, háborúkat, megteremtse az örök mat, exportálják az ellenforra- aztá n J*? e lányéhoz: békét a földön" - hangoztatja dalmat. A békeharo és a nem- kere dzkedem mun­a Szovjetunió Kommunista zeti felszabadító harc hatalmas, Kab a: Pártjának programja. A szo- egységes áradattá egyesül. JvoZ ki sazdlsáXn? cialista országok külpolítikájá- A mai helyzetben, amikor a CmTondhätjuk hosv aľ út­nak fő irányvonala a békeharc, különféle reakciós és agresz- bruádľezetô csodákaf müveU ľom áM° f.rbfi. ÍÍk,atáS a " ,árSad a" f? kö r H ö k ; lkt lľ 1 Zf 1Ód n, ak 6 8 SSSSt mwo« Ä: lom eletebdl. hetvenkednek, elszánt tömeg- M/-, s so k „inden meeválto­A Szovjetunió és más szocia- akciókra van szükség, melyek f o tf A gazdaľáe ldeiébľn^C­lista országok a nemzetközileg idejében lefogják a háborús Lv toVta aS szigorúan ellenőrzött általános gyújtogatók kezét. A puszta ien e véLft a ve lst met békľ'^tnsHésé'nak^P^dľkľ T' 3 -konszenvezés a bé- ^ő £ P1ex Z­ľiMhh «««ÍÍSl ľ, e, gym á, S r llett élé S,. es z" ket. Genrlh Adamovics szót ér­lisabb út)át látják. Ebben vala- méivel, melyet az egyszerű em- tBt t .. p m hprRkkPi « m„„b. mennyi békeszerető erő, vala- berek milliói magukénak valla- k öz össéemevked vei te ľt mennyi jóakaratú ember egyet- nak, nem tud elég erős gátat K0z0sse g megkedvelte ot. ért velük. állítani a háború útjába. Teljes Természetesen nem kerülheti mértékben fel kell Ismerni a el a figyelmünket, hogy a nyu- fegyverkezési hajsza veszélyes­gáti hatalmak kormánykörei ségét. Fontos, hogy a főbb tő­ellene vannak a Szovjetunió késországokban a széles töme­békekezdeményezésének, mely- gek aktívan bekapcsolódjanak nek célja a leszerelés esz- a termonukleáris háború ellen m élne k gyorsabb gyakorlati folytatott elszánt küzdelembe, megvalósítása, a vitás nem- A maroknyi monopolistán kf­zetközi kérdések békés meg- Vül a társadalom valamennyi oldása. rétegének érdeke a háború el­Talán nem ezt bizonyítja a hárítása. Ez kedvező lehetősé­tizennyolchatalmi leszerelési gek et teremt a háborúellenes . , , x bizottság tárgyalása, melyen küzdelem maximális fellendü- Milliók lf tté k. ma g" k éľ á, a az Egyesült Államok képviselői 16sér a háborúellenes tömeg- y® rs eľ yz e? lenln i eszméjét, ifit­más nyugati küldöttekkel megmozdulások szervezésére. ? k ór l* s l szerepét a szocla­együtt Igyekeznek végtelen szó- . (o l, Ha (. „ n Ä„ Q l, Ä K_„ O Ä llzmus és a kommunizmus épí­csatákba fullasztani az általá- ^.J^.ÍL tésében. A szocialista rendszer nos és telies leszerelés eszmé- gén e^ fokozás a' a harc újabb ke dvező feltételeket teremtett a Jét? Vajon nem azt bizonyít- Jľ' k"ajL.S!" tudomá nV és a technika { ejlő­ák az Egyesült Államok most t L' désére, a káderek műveltségének elkezdett légköri nukleáris kí- ^f^^ÍJf^H. ^iľ^L/!; é s szaktudásának állandó gya­sérletel melvekben a vilás köz- gyen a béke védelm é, ben- Ezt a rap It ásár a. Ennek eredménye­senetei, metyeKDen a vt ag köz {e ad atot tűzi maga e é az egye- ,-A... . mlln k. tprmpiŕkpnv. véleménye helyesen kísérletet . leszerelési és békekone- k6ppe n , a, ľ unka t €r meléke ny­lát a leszerelési tárgyalások ,?*sége sokkal gyorsabban emel­meghlúsítására, a nemzetközi Sť*^,™* ,ul,uwm,, kedik a Szovjetunióban, mint feszültség kiélezésére? a tőkés országokban. Az ipari Kelpten is iiiahh vpszélv fe- " Az atomhsború e,len csa k munka termelékenysége 1913­nveeet a békéf Az amerikai egy a menekvé8: el kel1 hôr I" hoz képest a Szovjetunióban ™tok valósáéeal S ,an i' ~ mondott a Hruscsov elv- 11.9, az Egyesült Államokban ľálÄvietnamot Aí amerikai tárS márCiUS 1 W beszédében. 3.1, Angliában 1.6, Franciaor­k a t o ná k e ? v r é t e vék e nv e bben ~ Arra van szüksé g' hogy 8 szágban 2­7 szert e növekedett, részt vesznlk a Ä Diera népek egyetlen hatíl,mas erőv á Húsz év múlva a munka terme­f a sisz ta r e n d sze re e Íle n hős^e- 8sszefogva küvr,e lÍ ék a f eg y" lékenysége a szovjet iparban sľn küzdő Daruzárok elleni verkezési sersEn y -"egszünteté- 4-4.5-szeresére, a mezőgazda­sen küzdő partizánok elleni é t_ A népekne k törekedniük ságban pedig 5-6-szorosára háborúban A New York-i la- f c „ azQk n^ k a vezBtőUnek a f 8 nö Ve k P ed nf. pókban hisztérikus felhívások kicserélésérei akik ellene va n_ o g jelennek meg és követelik a nak a leszBreIésnek? és olya n hadműveletek kiterjesztését embereket kell a2 élre áUít a. északra azaz a Vietnami De- niuk akjk valűban megértik a mokratikus Köztársaság terű- é érdekBÍt készek a 6 nép é r. ^ letére. Ez kimondott katonai d e{; einek megf ei eIŐ pom ikát LENIN ÉS A PRAVDA Amikor 1912 májusában megjelent a bolsevik Pravda első száma, Tífliszben, a tanítónők Szö­vetségének iskolájában működtem. Ugyanak­kor a párt Központi Bizottsága orosz irodájá­nak is titkára voltam. Emlékszem, milyen nagy örömmel fogadtuk fél évszázaddal ezelőtt az első legális bolsevik lap — a Pravda — megjelenésének nagy ese­ményét. A Pravda nagy szerepet játszott a ha­ladó munkások összefogásában a lenini párt körül, az opportunisták ellent harcban, ai oroszországi munkástömegek élőké szltíiébtm a IV. Állami Duma vá lasztásaira. .. .A dolgozó tömegek aktív részvétele nél­kül Lenin el sem tudta képzelni a bolsevik sajtót. A sajtó ne olyan értelemben legyen a tömegek sajtója, hogy számukra adják ki, ha­nem azért legyen tömegsajtó, mert a dolgozók legtevékenyebb részvételével készül. Azokban az években, amikor a bolsevik saj­tót külföldön adták ki, Lenin állandóan szor­galmazta és követelte hogy küldjék utána a munkások leveleit. Kinevette azokat, akik felté­telezték, hogy néhány hivatásos újságíró mun­káslapot csinálhat. A proletársajtó életerejét csak az adhatja meg, hogy a dolgozók szé­les tömegei vesznek részt munkájában. ... Mennyire örülne ma Lenin, ha megtudná, hogy a Pravda szerkesztőségében naponta több mint ezer levél érkezlkl JELEŇA SZTASZOVA' * Alekszej Miscsenko grafikusművész famet­szeteken örökítette meg a szovjet dolgozók kedvelt lápjának állomáshelyeit. A felső rajz a leningrádi volt Ivanovszkaja utca, mai Szo cialisztyicseszkaja utca 14. számú házat ábrá­zolja, ahol 1912. május 5-én megjelent a Prav­da első száma. Az alsó rajzon a Pravda mai székháza a moszkvai Pravda utcában, ahol 1934 óta van a lap szerkesztősége. „Fekete arany" a tajgában Örömhír érkezett a kietlen tyumenyi tajgá-; ból. Szurgut tanya mellett az Ob partján ha­talmas sugarakban tört fel a „fekete arany'' a 70. számú kútból, melyet A. I. Zverjov kő­olajkutató brigádja fúr*. Az ű] forrás 24 óra alatt 300 tonna nyersolajat ad. Az Uszty-Balik-1 lelőhelyen ez már a második nagy olajforrás, így tehát a tyumenyi terület közepén új kő­olajmezőre bukkantak. A májusköszöntő ver­senyben Sz. N. Uruszov mester brigádja tört élre. Az Ob alsó folyásán tevékenykedő ásvány­kutatók is kitettek magukért. Itt az ősi Jura­tenger partmentí övezetében Uzjumszkojeben újabb, sorrendben már a 14. gázlelőhelyre buk­kantak. Felfedezésük nagy jelentőségű, mert száz kilométerrel megrövidíti az uráli Szeröv városig tervezett gázvezetéket V. Balaklo, a cslsztyun­szki mintaszovhoz agro­nómusa, Altáj-határterU­let. A kommunizmus - magosabb munkatermelékenység Beszédes számok • Húszmilliós hadsereget al­totnak a jövő felderítői, a kom­munista munka rohammunkásai és brigádjai címért versengő kollektívák. Több mint 800 iparvállalat és 187 ezer brigád nyerte már el a büszke címet. Több mint hárommillió mun­kás, mérnök és technikus ne­vezheti magát a kommunista munka rohammunkásának. tt A szovjetország 50 ezer élenjáró dolgozója követte Va­lentyina Ivanovna Gaganova példáját, a lemaradó munka­szakaszokra ment át dolgozni és megjavította munkaeredmé­nyeiket. • Négy- és félmillió munkás és alkalmazott vesz aktívan részt az állandó termelési ér­tekezleteken. • Négymillió szakember és újító működik a tudományos­technikai társaságokban, vala­mint a feltalálók és ésszerűsí­tők szervezeteiben. • Az ésszerűsítők és feltalá­lók az SZKP XXII. kongresz­szusa tiszteletére évi egymil­liárd 200 millió rubel megtaka­rítást eredményező több, mint kétmillió újítási javaslatot nyújtottak be. provokáció. folytatni, készek a béke és a Miközben az amerikai ka- n^ zet ký zi egy üttmüködés po­tonák napalmbombákkal láng ba borítják a dél-vietnami fal­vakat, lemészárolják a lakos­ságot, a Nyugaton mind fo­kozottabban készítik elő a Bun- í deswehr felszerelését atom- és 4 rakétafegyverrel. A bonni ml- ^ litarlsták revansról, „új euró- ^ pai rendről", keleti hadjárat- ^ ról rikoltoznak Fenyegetőző- ^ selk persze senkit sem félem- ^ lítenek meg. Ha a német mlll- i tarlsták a szavak után tettekre ^ ís vetemednének, elsöprlk őket ^ a föld színéről. Kalandor poli- § litlkájára. A béke kulcsa a néptömegek aktivitása." yjfS/SSS/SSSSSSJSSSSSS/SSSSS/SSSSSSSSSSSSSSS. A moszkvai Pravda szer­kesztő bizottsága beleegye­zett, hogy V. Drozdov kom­munista munkabrigádja a moszkvai Moszkvics autó­gyárban felvehesse „A Prav­da 30. évfordulójának bri­gádja" nevet. A képen: Az örömhírt közlő plakát. (ČTK—TASZSZ felv.) RIPORT ÉPÜLETBERENDEZÉS FUTÓSZALAGON Az építőipari dolgozók .asztalosműveknek' 'nevezik a la­kóházak ablakait és ajtóit. Ezeket ősidők óta kézileg, kéz­művesműhelyekben állítják elő. A nagyipari módszerek, a futószalagrendszer és az auto­matizálás most már az asztalosmunkára is kiterjed. A moszkvai építőanyagipari vállalat fafeldolgozó kombinát­ja a főváros melletti fenyőerdíben tölgyfa, jávorfa- és kő­risfaburkolatú ajtókat gyárt. Tetszetős fagyártmányal soha­sem vetemednek meg. Futószalagon készülnek, és az aggre­gátok automatikusan kiselejtezik a nem teljesen száraz fát. Az üzemrészlegben gyanta- ésenyvszag, lakk illata csapja meg a belépő orrát. Zúgnak a nagy fűrészgépek. A padlón se fűrészpor, se forgács. A gépek most egy szempillantás alatt elvégzik azokat a bonyolult munkaműveleteket, me­lyeket ezelőtt nagy szaktudású asztalosok sokáig és nehe­zen végeztek el. Tizedmilllméternyi pontossággal dolgoz­nak a gépek. Mindent a folyamatos gyártásmenet szerint szerveznek meg a részlegben. A gépsor a magasfeszültsé­gű lemezragasztó-gépből, az impregnálóból, a zármélyedé­seket, csaplyukakat, a pántok helyét, az ablaknyílásokat vájó gépekből áll. Az ajtót lakkal vonják be, majd csi­szolják. Elsőrendű gyártmányi A gépsort évente 600 ezer négyzetméternyi ajtó gyártására tervezték. Egy másik, szomszéd automatizált üzemrészleg ablak­kereteket állít elő. Tizenhét aggregát közül tizenötöt már összeszereltek is kipróbáltak. Anton Baljesztyerosz, a mű főtervezője, Alekszandr Bárkin, a moszkvai toronydaru­,gyár beállítólakatosalnak csoportvezetője, Ivan Jevszejev és Nyikolaj Szmlrnov beállítólakatosok, Borisz Zubov elektrolakatos, VJacseszlav Gorjunov beállltólakatos bri­gádvezető türelmesen és eredményesen átadják tudásukat azoknak, akik elhatározták, hogy állandó foglalkozásul vá­lasztják az aggregátok kezelését. Ebben a részlegben közép­iskolai végzettségű emberek fognak dolgozni. Nemsoká­ra beállítják a két utolsó aggregátot ls. A gépesítés szín­vonala itt magasabb, a munkaműveletek 75—80 százalé­kát automatizálták. A részleg évi termelőképessége 500 ezer négyzetméter ablakkeret. Ez olyan mennyiség, melyet je­lenleg öt-hat fafeldolgozó üzem együttvéve gyárt. G. N. Markov, a kombinát Igazgatója és I. L. Jersov el­mondták, hogy 1953-ban, amikor még műhelyek voltak a kombinát helyén, évente 18 ezer négyzetméter ablakkere­tet és ajtót gyártottak. 1961-ben az új vállalat mintegy 300 ezer négyzetméter gyártmányt állított elő, az Idén pe­dig 450 négyzetméter ablakot és ajtót fog gyártani. A nagy­Ipari módszerek alkalmazása az asztalosiparban nagy elő­nyökkel jár. A vállalat teljes kapacitásának kiépítése után évente körülbelül 400 000 négyzetméter ajtót és 250 ezer négyzetméter ablakkeretet fog gyártani. P. MELNYIKOV ÜJ SZO 4 * 19B 2- máius 5 >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents