Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-30 / 147. szám, szerda

wemzerek kézfoqójz* AZ Ú J szó Az Eszak-Csehországi Vegyiiize- ^ ^ mek lovosicei részlegének dolgozói, ^ í Akik fi7. elsri nppvpripv fnlvnmán ^ Módosítás j -- - - A ^ gyártásban, elhatározták, hogy a § ^ CSKP XII. kongresszusának üzeme ^ ^ címért fognak versenyezni. Ezzel ^ i Egységes Földműves- $ kapcsolatban vállalták, hogy a ^ levicei járás) előtt is ? műfonál gyártási és minőségi ter- ^ a takarmányalap biz- ^ vé t állandóan 105 százalékra tel- ^ téren a főszerep a ku- & i'esítik. Áprilisi tervüket — a ter- > snek jut. ^meiés mutatóját illetően — 116,3, % 5 hektáron termelünk Š ~~ 8 minôs é8 é t P ed iS - "5,8 szá- S -- , „ hektáron viaszérésű si- za lf r a, teljesítették. Felvételünk | daságok dolgozói mindent elkövettek, lókukoricát. A nagy hektárhozamokat ^ a , 0" a,gyártás egylk szakaszár6 1 $ hnpu a t/ptócro cvánt m p Ir inl r, mxi.ma'infx^ ; j ^; a u — ^ KGSZUll. S Gondoskodnak a takarmányalapról A tavaszi rossz időjárás ország­szerte késleltette a tavaszi vetési munkálatok időbeni elvégzését. Kü­lönösen a Bodrogközön volt igen rossz az időjárás, de azért szövetke­zeti gazdáink, valamint az állami gaz hogy a vetésre szánt magvak jól megmunkált talajba kerüljenek. Ami­kor az idő engedte, nem nézték, ün­nep van-e vagy sem, kettőzött erő­vel dolgoztak, hogy a munkálatokat mielőbb befejezhessék. így volt ez az „Üttörő" (Pribenik­Malý Horeá j Egysége® Földművesszö­vetkezetben' 15; ahol nem kevesebb, mint 170 hektár lóherét és 70 hek­tár lucernát vetettek el mint aláve­tést: Ezenkívül nagy területen ter­mesztenek cukorrépát, amelyből Ipari célokra 70 hektárt, takarmány-, nak pedig 30 hektárt vetettek el. Zelenák István, Pribenik Ügyesen dolgoznak Sorjákoši Állami Gazdaságban (ga­lántai- járás) az idén 20 hektáron termesztünk cukorrépát. A cukorrépa alá a talajt még az ősszel istállótrá­gyával jól megtrágyáztuk, majd no­vember végén 40 cm mélyen mély-: szántást hajtottunk végre. Most ta­vasszal, amint rá lehetett menní a földre — azonnal megkezdtük a ta­lajelőkészítő munkálatokat és a cu­korrépa vetését. A répa szépen kiso­rolt. Utána május elején bevégeztük a sarabolást, s Dynociddal beporoz­tuk a növényt. Cukorrépánk szépen fejlődött, úgyhogy május 14-én meg­kezdhettük egyelését, melyet május 17-én fejeztünk be elsőként a kosú­tyi igazgatósághoz tartozó állami gaz^ daságban. Az egyelésben kitűntek Vörös Cecília, Lénárt Rozália, akik 24 munkaóra alatt 0,36 hektáron el­végezték a munkát. A felkelő nap minden reggel Sárközi Jenőt, Stanga Katalint, Stanga Magdát és Stanga Ferencet is már a répaföldön találta. Most, hogy a cukorrépa egyelésé­vel végeztünk, hozzáláttunk a cikó­riarépa, valamint a takarmányrépa egyeléséhez. Kopecký Kálmán, Sorjákoš nemcsak a mélyszántás idejében való fc »—•-"• fpl vA tp) p _ f^TKl § elvégzésével, hanem célszerű trágyá- ^ l U' plcha Ielv6tel e - "KJ ^ zással is biztosítjuk. A műtrágyázást ~š's"'sss""ssssssssssssssssss/sssssswssŕsssssssi egyszerre végezzük a vetéssel. A múlt évben mór kísérleteztünk a műtrá­gyaszóró felszerelésével, ami részben sikerült. Azután módosítottuk, nagyon jól bevált s minden vetőgépre rásze­reltük. A forgőtengely egyenletesen adagolja a műtr4gyá{ — a kukoricá­val együtt — a főidbe. Hojsza Imre Pláätovce Az űj technológia eredménye A BajCi Állami Gazdaság haraszti részlegén az év elején vezették be a sertés-nagyhízlaldában az új tech­nológiát. A helyes takarmányozási technika, valamint a szocialista mun­kaverseny elmélyítése szép eredmé­nyeket hozott. Nedves takarmányozással a III. számú istállóban Psenák János ápri­lisban 550 sertésnél a tervezett súlygyarapodást 18 dekával túltelje­sítve 58 deka súlygyarapodást ért el naponta darabonként. Psenák elvtárs példáját a hizlalda többi dolgozója is követte. Keresztes István 56 dekás, Pavlik József 52 dekás, Ivicsics Ká­roly 51 dekás súlygyarapodást ért el és így a párt XII. kongresszusa tisz­teletére tett felajánlásukat nemcsak teljesítették, hanem túl Is szárnyal­ták. Az új technológia bevezetésével csökkentették az önköltséget és egy kiló sertéshús kitermelése csak 8,16 koronába került. A hizlalda többi dolgozóit is megilleti a dicséret, mert havi tervüket 100 százalékon felül teljesítették. Psenák József, Bajč EPÜLA FALU Dombkoszorúval öve­zett, kies völgyben te­rül el Dulovce. Takaros kis házain meglátszik a szorgos emberi kéz nyo­ma. Kísérőm, Hamran Géza elvtárs, a HNB dolgozója készségesen tájékoztat az épülő fa­luról. Első utunk a köz­ség l szívébe/i épülő sporttelepre vezet. Éz az alkotás az emberi akarat és a gép erejét hirdeti. Több mint 31 ezer köbméter földet tellett megmozgatni f 180 méter hosszúságban és 65 méter szélességben. A domboldalon félig kész pavilonok sorakoz­nak. — Ez itt — mutat az egyikre Hamran elvtárs — a tanítók lakása lesz. Ott. feljebb az étterem épül. Az a kettő pedig tskola. Tízennyolc tan­terem, orvost és fogá­szati rendelővel, a po­litechnikai neveléshez szükséges műhelyekkel, mert itt Dulovcén a gya­korlati életre nevelik az Ifjúságot. A testnevelésről sem feledkeztek meg. Az is­kola szomszédságában épül az új tornaterem. Az építkezések értéke közel ötmillió korona, ennek nagy részét a község lakosai társadal­mi munkával adják. Vo­natkozik ez elsősorban a sporttelep építésére. — Még ez sem min­den — magyarázza Hamran elvtárs. — A jelenlegi iskolát "átépít­jük és egy forgószínpa­dos modern kultúrházat is építünk. Otthont te­remtünk fiataljaink szá­mára. Épül a szövetkezet, építkeznek a község la­kói. Ebben a kies völgy­ben boldog és elégedett emberek építik faluju­kat. Andriškín József, Komárno Fontos feladat — a fahulladék feldolgozása A bratislavai Állami Faipari Kí­sérteti Intézet szakemberei nemrég farostlemezeket készítő gépsort fej­lesztettek, amely világújdonságnak számít, mert teljesen új gyártási el­vek érvényesítését teszi lehetővé. A gépsor segítségével száraz úton ké­szítik a farostlemezeket, amelyeknek minősége ugyanolyan mint a nedves úton gyártottaké. A praveneci faipari üzemben sikeresen kipróbálták a gép­sort, amelyekhez hasonlókat állíta­nak fel a peztnokl, a Bystrice pod Hostínom-i, ezenkívül néhány dél­morvaországl, észak- és dél-csehor­szági faipari üzemben is SZIKA-SZARVAS A VIHORLAT LANKÁIN (CTK) — Ez év tavaszán ismét különleges állatok — szika-szarvasok — jelentek meg a Vihorlát déli lan­káin, a Nižná Rybnica-i és Remetské Hámre-i erdőségekben. Ez a szarvas­fajta különösen Kínában és Japánbari honos, de a második világháború előtti években Kelet-Szlovákiában is előfordult, ahol azonban már 20 éve nyomaveszett. A szika-szarvasok most több mint valószínűleg ismét Kíná­ból, a Szovjetunió erdőségein keresz­tül jutottak el Kelet-Szlovákiába. Az erdészeti dolgozók sokoldalúan gon­doskodnak a szika-szarvasok első csordájáról. \ z ásatások tanúsága szerint «• őseink már évezredekkel ez­előtt is készítettek agyagból égetett edényeket és dísztárgyakat. Az akkori kézművesek leleményessége, ügyes­sége, művészi érzéke évszázadok so­rán apáról fiúra szállva, az időköz­ben feltárt gazdag nyersanyagforrások felhasználásával alapozta meg a mai fejlett kerámiaiparj. A szász Johann Friedrich Böttger két és fél évszá­zaddal ezelőtt folytatott ós évekig tartó kísérletezés után nem is sejtet­te, hogy amikor rájött a kínai por­celán évezredes gyártásának titkára, a törékeny és mégis oly hasznos ipar­cikk előállításának legnagyobb köz­pontja Európában az észak-csehorszá­gi Karlovy Vary lesz. Állításunk helyességét Igazolják az egyes múzeumokban, a különféle ki­állításokon bemutatott és állandóan bemutatásra kerülő csodálatosan szép, nagyszámú kerámia és porcelántár­gyak és erről tanúskodik a napokban Prágában megnyílt nagyszabású nem­zetközi kerámiai kiállítás is. A prágai Fučík-parkban mostanában úgy tűnik, hogy minden út a brüsszeli pavilonba vezet. Ne ls csodáljuk, hi­szen senki' sem akarja elmulasztani a sok érdekes látnivalót, mely nem­csak szórakoztat, hanem tanít is. Eh­hez hasonló kiállítást még nem ren­deztek Prágában, erről igyekeznek meggyőződni a prágalak, a vidékeiek, sőt a külföldi vendégek is, ezért ke­resik fel oly nagy számban, ezért csodálja, bámulja mindenki a művé­szek, iparművészek szinte hihetetlen teljesítményeit. Miroslav Jlránektől, a nemzetközi kerámiai kiállítás főtitkárától tudtam meg, mi a célja a kiállításnak. Rövi­den : bemutatni a kerámia társadal­mi és esztétikai küldetésének sokol­dalú lehetőségeit és további fejlő­désének távlatait. A kiállítás megis­mertet az egyes államok művészeinek sokoldalú kifejezésmódjával és egyé­ni nemzeti kultúrájával. Ezért tulaj­donítunk oly nagy fontosságot a nem­zetek Prágában rendezett találkozójá­nak, amely tulajdonképpen a világ minden részéből származó művészek alkotó munkájának szemléje. Meggyő­ződhetünk róla — mondja Jiránek elvtárs —, hogy igyekezetüknek cél­ja közös: a kerámiát az emberiség és a haladás szolgálatába akarják állí­tani. A kiállításon a Csehszlovák Szo­" cialista Köztársaság rendezésé­ben a világ 32 állama művészi alko­tásaival baráti verseny keretében méri össze erejét. A verseny ered­ménye pedig már az első napokban is­meretes volt. Meggyőzött róla, hogy nem hiába vagyunk büszkék kerámia­iparunkra és művészeinkre, akik ki­állított alkotásaikkal két aranyérmet szereztek hazánknak. A 8x500 négyzetméteren elterülő ki­állítás két részből áll: a kiállítási pavilon földszinti része Csehszlová­kiáé, az emelet! részeken a kiállítás jelszava értelmében : ,,A nemzetek kö­zötti barátságért és a világbéke meg­szilárdításáért" az egyes államok mű­vészi munkái láthatók. Hazánk részvétele a vendéglátó jo­gánál fogva természetesen a leg­nagyobb. A művészi, használati, ipar­művészeti, egészségügyi, építkezési és tűzálló kerámiát képviselő 500 kiállí­tott tárgy kerámiaiparunk történetét mutatja be a legrégibb időktől kezdve napjainkig. Az egyik üvegbúra alatt az időszámításunk előtti ezres évek­ből származó agyagedények, egy má­sik üvegszekrényben a mikulőicei ása­tások eredményei, távolabb a legré­gibb kézművesek, fazekasok művészi alkotásai, itt a pozdišovcei, a modrai és más szlovák népművészek koron­gon előállított tetszetős vázai, tányér­jai és kulacsai, ott egy antik cseh porcelánkészlet, emitt tálak, amott dísztárgyak ... Mennyi szépséget, emberséget su­gároznak ezek az agyagból gyúrt fi­gurák, tálak, kancsók, domborművek, mennyi lélekből fakadó meleg érzés árad belőlük 1 Egy otthonos kényelem­mel berendezett szobában gombnyo­másra, félig átlátszó tükör segítségé­vel hol a szecessziós művészeti irányt képviselő, hol pedig korszerű kerá­miai termékek varázsolódnak elénk, váltakozó, időszerű zene kíséretében. A korszerű kerámia mesterműve Lubor Téhnik és Jan Hauzner mozaik­kövekből összeállított alkotása, melyen a műépítők fővárosunk fejlő­dését ábrázolják a cseh történelem­ből ismert Petr Parié? építész idejétől kezdve egészen napjainkig. A csehszlovák kiállítás második részében iparunk termékei vonulnak fel előttünk ízléses rendezésben. Ez azonban még nem minden. A kiál­lításon bemutatták a porcelántárgyak előállítási módját is. Megismerkedünk a korszerű villamos-alagútkemencével is, melyben a kerámiai tárgyakat ége­tik. Hogyan díszítik a porcelán tár­gyakat? Ennek az ügyes és mégis egy­szerű módnak szintén tanúi lehe­tünk, mert hiszen a Karlovarský por­celán vállalat lauőkai üzemének dol­gozói permetező készülékükkel a helyszínen ezt is bemutatják. H armincegy állam mintegy 2000 művészi, iparművészeti, vala­mint használati kerámiatárggyal vesz részt a kiállításon. A résztvevő álla­mok közül a legnagyobb kiállító a Szovjetunió. Ukrán, orosz, grúz, üz­bég, tádzsik és más nemzeti díszí­tésű kerámiájuk valósággal elragadó. A szovjet kiállítás után terjedelmét tekintve az olasz, majd a lengyel ki­állítás következik, meleg, színes, a szemnek is kellemes külsejű kerámiá­val. Magán a kiállításon azonban egyéb szórakozásban is részük van a látoga­tóknak. Színi- és mozielőadások, szak­mabeli felolvasások, sőt hangverse­nyek váltják egymást. Ki-ki Ízlése és kedve szerint választhat. A diapoziti­vekből megtudjuk, hogyan, érvénye­sülnek a kerámiai termékek a min­dennapi életben. Látványósság a nemzetek kézfogója, a prágai kiállítás — ilyen vélemény­nyel távoznak a naponta ezrével ide­tóduló kíváncsiak, bel- és külföldi vendégek, akik távozásukkor beírják az emlékkönyvbe benyomásaikat. A vendégek között szerepel Pablo Neru­da, a nagy chilei költő is, aki az emlékkönyvben ezekkel a szavakkal adott kifejezést elragadtatásának: „Remek kiállítást láttam..." És te­gyük mindjárt hozzá, hogy ez a bejegyzés egy héttel a kiállítás meg­nyitása után közel 15 000 néző véle­ményét tolmácsolja. KARDOS MÁRTA Aberl ini Vígopera a Prágai Tavaszon A Prágai Tavasz egyik legkimagas- tiválon, vendégszerepelt Budapeste * június Elején kiállítás nyílik a prágai Csehszlovák Hadsereg Múzeum­ban Heydrtch megölésének, Lidice és ľ.ežáky községek elpusztításának 20. év­fordulója alkalmából. A Prágai Tavasz egyik legkimagas­lóbb eseménye a berlini Vígopera vendégszereplése a prágai Smetana Színházban. A világhírű együttes Ver­di Othellojával és Janáček Ravasz Rókájával mutatkozott be a hazai kö­zönségnek és a Prágai Tavasz külföldi vendégeinek. Mindkét előadás óriási sikert aratott, a szereplők művészi alakítása, az eredeti rendezés, a ze­nekar remek teljesítménye felejthe­tetlen élményt nyújtottak az elragad­tatott nézőknek. A berlini Vígopera, amelynek meg­alakulása óta Walter Felsenstein a művészeti igazgatója, a Prágai Tava­szon már másodízben szerepel, két­szer vett részt a párizsi Nemzetek Színházában rendezett színházi fesz­A Mníchovo Hra­dlätéi UAZ autu­gyárban új típusú tehergépkocsi soro­zatgyártását kezdik meg. amelyhez a legkülönbözőbb pót­kocsik szerelhetők. A legtöbb gépkocsit hütőtartályok von­tatására készítik. Képünkön egy ilyen kombináció látható. A gépkocsik teher­bírása 14 tonna lesz, maximális tel­jesítménye 160 HP. Az úf típust főleg sokoldalú hasznos­sága teszi gazdasá­gossá. V. HAVRAN. Mníchovo HradiSté tiválon, vendégszerepelt Budapesten, Moszkvában, több ízben Nyugat-Né­metországban, fellépésével egészen egyedülálló helyet vívott ki az ope-. raszínpadok között. Walter Felsen-i steln rendezői felfogása — a színé­szi elemek érvényesítésbe az operában is — egyéni különleges jelleget köl­csönöz a vígopera előadásainak. A prágai közönség az itthon jól ismert Ravasz Róka bemutatóját fo^ kozott érdeklődéssel várta. A Janá-: ček opera 1956 óta egyfolytában sze-i repel az együttes műsorán és Párizs­ban is nagy sikert arattak vele. Nyílt-< színi, forró tapsokkal, lelkes ünnep-; léssel fejezte ki az igényes közön­ség elragadtatását, amely egyformán szólt a főszereplőknek, közöttük a Berlinbe szerződött Rudolf Asmus operaénekesnek, Václav Neumann karmesternek, Felsenstein művészi, a legkisebb szerepet is gondosan ki­dolgozott rendezésének, a kitűnő kosztümöknek, az erdő varázslatos világát megelevenítő nagyszerű dísz­leteknek. —va. Caracasi rózsák Lidicén (CTK) — Venezuelából e napokban néhány trópusi rózsatő érkezett Prá­gába. A rőzsatöveket dr. Pablo Gon­zales, Caracas városi tanácsának el­nöke kereskedelmi képviseletünk út­ján küldte a Lidicei Helyi Nemzeti Bizottságnak. Kísérőlevelében közöl­te, hogy a város lakossága ezzel az ajándékkal fejezi ki kegyeletét a né­met fasiszták által meggyilkoltak em­léke iránt. 1982. május 30. flj SZÓ 5 * \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents