Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-29 / 146. szám, kedd

Bratislava „F" körzetében új lakóne­gyed épül. mely S—6 éven belül 60 000 lakos számira biztosít korszerű áj ott­hont. A Strkovec lakónegyed épületei panelból, öntött betonból ás téglából épülnek. Első képünk a bratislavai Magasépít­kezési Vállalat Vavrinec Juhos vezette szocialista munkabrlgádjának tagjait ábrázolja, akik a CSKP XII. kongresz­szusa tiszteletére vállalták, hogy az épü­letek szerelési munkálatait határidő előtt befejezik s általiban 10 napos időelőny­nyol dolgoznak . Második képünk az új hatalmas, szov­jet gyártmányú toronydaru építését ábrá­zolja. mely az fi| lakónegyed ötödik pa­nelházának építése közben végez majd hasznos munkit. A daru szerelését Voj­tech Zavila munkacsoportja végzi. (S. Petrás — CTK — íelv.) y/wwA/ k U l t Ú R Ä Magyar hegedűművész a Bratislavai Tavaszan A HÖRCSÖG Hajlós szaki, az ügyes kezű cső­szerelő nemrég hurcolkodott be új házába. A ház szép, cstnos . .. Szóval modern, de a négy és félszobás la­kásból egyelőre csak egy szobát hasz­nál Hajlós szaki, mert a többi mtg nem lakható . .. Fürdőszoba is lesz benne — újságolja büszkén Ismerősei­nek, akik már érdeklődni kezdenek házikója felöl. Egyébként nemigen siet dicsekedni nagy-nagy örömével, noha legszívesebben az egész világ­gá) tudatná, hogy 6, a volt cseléd­efnber — arról óvatosan hallgat, hogy később malomtulajdonos lett — há­zat épít. Hajlós szaki egy járási fémfeldol­gozó vállalat alkalmazottja. A minap szorgalmasan tett-veit, dolgozgatott a munkaasztalnál. Különböző átmérőjű vízvezeték-könyökcsöveket kiszítge­tett, majd meneteket csavargatott rá­juk. keze ügyesen pergette a kétkarú menetvágót „Éppen ilyen könyökre lenne szük­ségem ... forgolódott az agyában —, mint amilyennel most bajlódom, hogy a fürdőszobámat is használhas­sam ... Elvégre tisztaság, fél egész­ség Az egészséges ember pedig sokkal nagyobb munka elvégzésére képes. Ebből pedig cyak a társada­lomnak van haszna" — okoskodott tovább. Keze megállt egy pillanatra . .. Ogy érezte, hogy gyorsulnt kezd a szive dobogása . .. Körültekintett a műhely­ben, majd így folytatta: „Ml lenne, ha" ... nem fejezte be, mert erőt vett rajta az izgalom, a fürdőzni vágyás és több más nyavalya, amelyek képtelenné tették a gondol­kodásra. Akkor érte el tetőfokát íz az Izga­lom, amikor műszak után — zsebé­be az ellopott könyökcsővel — a vál­lalat kijárata felé közeledett, de amint túljutott a „veszélyes zónán", megkönnyebbülten sóhajtott fel. A szive se remegett már, mert mégis­csak, mi minden is történhetett volna, ha a portás éberebb és megtalálja Hajlós szakinál a társadalom vagyo­nából az egyéni kényelemszeretet el­mén — mertcsak ennek nevezhettük a hasontó eseteket — eltulajdonított könyőkesövet. KEZES JÓZSEF irv' -\-tJl A tanítvány túlszárnyalja mesterét ? A Februári Győzelem EFSZ dobrát gaz­daságát a trenílni járásban elsőként vá­lasztották ki a borjak lefölözött tejjel való felnevelésének bevezetésére. Ehhez kedvező feltételek voltak: jó munka­erkölcs, Bernát elvtársnak, a gazdaság vezetőjének kezdeményezése és a tej­csarnok közelsége. A borjak lefölözött tejjel való nevelé­sét 19Ö1 szeptemberében kezdték el. A tejet az etetés előtt meleg vízben 38 fokra felmelegítik, hőfokát hőmérővel mérik. A borjakat cumltsüvegek híján bádogvödrökből Itatják. A dobrál EFSZ-ben a borjakat sohasem Itatták lefölözött tejjel, mert nem bíz­tak minőségében. A kezdeti aggodalmat azonban hamarosan leküzdötték. Csak az a kár. hogy öt hónap alatt négyszer kellett kicserélniük a borjúgondozót, egyrészt családi, másrészt egészségi okokból. Ezért a súlygyarapodást nem ellenőrizhették rendszeresen. Egy borjúnak az elválasztás idejéig átlagosan 428 liter egalizált tejre és 2 kilogramm galacldra volt szüksége, vagy­is naponta átlag 5,3 litert fogyasztott. Ezenkívül a borjakat szénával etették és a vályúban elégendő szemestakarmányt raktak eléjük. Mindkét takarmány, vagy­is a széna és a szemes takarmány is állandóan az állatok rendelkezésére áll. Hét hónap alatt összesen 18 405 liter lefölözött tejjel 43 borjút neveltek. Ez idő alatt egy borjú sem pusztult el. Két borjút, mint további tenyésztésre alkal­matlant. Kiselejteztek. Az EFSZ minden egyes liter tejen 0,55, összesen 10122 koronát nyert és 80 kg galacidért 1144 koronát fizetett, úgyhogy tiszta nyeresége 8978 korona volt. Ha a tej átlagos zslrtartalnját 3,6 százalékosnak vesszük, az EFSZ 284 kg vajjal gazdagította közellátásunkat. Milyen előnyöket nyújt a lefölözött tejjel való nevelés? A borjúgöndozó idő­vel gyakorlatra tesz szert, és a borjú­nevelés szakértőjévé válik, a szövetkezet a tej árának különbségéből minden egyes borjúnál 230 koronát takarít meg. A bor­jú megfelelő tejadagot kap, nem úgy, ahogy „egyes esetekben" előfordult, ami­kor a tejfogyasztás rovatába 8 liter te­tet írnak be, de a borjú ennek gyak­ran még a felét sem kapja. (Legalábbis a borjak erőnléte számos EFSZ-ben erről tanúskodik). Továbbá a borjak fokozato­san megtanulnak enni, így megvan a folyamatos átmenet az elválasztásig. A lefölözött tejjel nevelt borjak átlagosan 140 kg súlyt érnek el, sőt néhány 180 kg-t is. A lakosság ellátására minden egyes Ilyen módon nevelt borjúnál mint­egy 8,5 kg vajat nyerünk. A gyakorlati tapasztalatok után a borjak lefölözött tejjel való elkülö­nített nevelését- csak ajánlhatjuk, még­pedig főként azoknak a szövetkezeteknek amelyek sikeresen akarják leküzdeni a szarvasmarhaállomány tuberkulózisát és ahol a borjak nagy számban hullanak el. A dobrál példa alapján a Trenfi. Teplá-I EFSZ-ben is megkezdték a borjak lefölözött tejjel való nevelését. Ogy lát­szik, helyes úton járnak. A dobrálak vi­gyáznak, hogy a tanítvány ne szárnyal­ja túl mesterét. jaroslav Latkőczy, körzeti állatorvos Zenei Tavaszunk e hangversenyén |a kamarazene jutott szóhoz élveze­> tes és kellemes formában. A műsor első felében Ján M. Dob­; rodinský irányításával a Szlovák > Madrigálkórus lépett a közönség elé. ! Régi mesterek muzsikája csendült fel, ;a XV. és XVI. század kórusművésze­• tének hol derűs vagy humoros, hol ! komoly aláfestésü, de mindig han­J gulatos dalaiban egy órára feléledt ; a madrigál virágkora. A Madrigálkórus tagjai biztonság­tgal álltak helyt a kamaramuzsikálás | intim hangulatokkal tapétázott dobo­! góján. Lelkes odaadásuk már önma­I gában fél sikert jelent. De a tiszta ' intonáció, a formálás biztonsága el­> árulta, hogy lankadatlan művészi ) munka csiszolta kl produkciójukat. [Előadásukban minden árnyalat a he­lyén volt, a dalokban eleven élet ! lüktetett. Leheletnyi pianóikban meg­; éreztették a muzsika legfinomabb közléseit. Ján M. Dobrodinský karve­! zetői munkáját nemcsak összefogó ; irányítás, hanem a színek, hangula­tok keresése és szerencsés kldombo­rítása jellemezte. Előadásuk megér­demelt sikert aratott. Szünet után a közönség érdeklő­! déssel fogadta a Szlovák Kamaraze­nekar Bach-produkcióját. Bach E-dúr 1 hegedűversenye hangzott el, a hege­! dűszólót Kocsis Albert adta elő. A fiatal magyar hegedűművész elő-' ; adását jó technikai felkészültség mel­1 lett mély muzikalitás és vonzó, póz­1 mentes emberi őszinteség jellemezte. Visszatérve az eredeti gondolathoz, csak helyeslőleg lehet szólni arról, hogy a nemzeti bizottságok, az üze­mek, vagy egyéb vállalatok vezetői, a szakszervezeti bizottságok, a CSISZ­szervezetek döntő többsége állandóan figyelemmel kíséri a cigányszármažá­sú dolgozók politikai és szakmai fej­lődését. Segítik őket abban is, hogy megtanuljanak új módon, enjberhez méltóan élni. Országjárás közben az ember lép­ten-nyomon meggyőződhet arról, hogy egyre több cigányszármazású dolgozó vállal munkát az ipari üzemekben. Közülük jó néhányan már magasabb szakképzettséggel is rendelkeznek. Becsületesen megállják helyüket a szövetkezetekben és az állami gazda­ságokban ts. A Duna EFSZ-ben pél­dául a Sárközi-családot a legszorgal­masabb tagok között emlegfetik. Dö­mény Ilona pedig (Trhové Mýto-i Ál­lami Gazdaság) nemcsak munkájával, hanem tudásszomjával ts magára von­ta a figyelmet. Tanulni vágyásának érvényesülésében a gazdaság vezető­sége és a CSISZ-szervezet is támo­gatta. jövőre már érettségizni fog a Dunajská Streda-i Mezőgazdasági Technikumban és érettségi után a Nit­rai Mezőgazdasági Főiskolán szeretne tovább tanulni, tudásra és mérnöki oklevélre szert tenni. A tapasztalat általában azt igazol­ja, hogy az üzemekben és nagyobb munkaközösségekben foglalkoztatott cigányszármazású dolgozókban kifej­lődik a közösség Iránti Jó viszony. Megszokják a munkafegyelmet, öntu­datos és jó munkásokká válnak. Nem véletlen például az, hogy Abrahám Hermin a Dunajská Streda-i Baromfi­feldolgozó Üzem egyik szocialista munkabrigádjának a vezetője, vagy pe­dig az, hogy a Nové Zámky-i Elektro­svitben 18 cigányszármazású dolgozó versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Saját szorgalmukon kívül azonban látni kell itt a közös­ség, a munkatársak segítségnyújtását is, akiknek szintén nagy részük van abban, hogy az Illetők idáig jutottak. IJ elyes és dicsérendő dolog az is, hogy a helyi nemzeti bizottsá­gok különböző tanfolyamokat rendez­nek számukra, amelyeken megismer­kednek az egységes életmód alapvető feltételeivel, s egyéb hasznos tudni­valókkal. Nižná Skálošon például var­ró- ós főzőtanfolyamot rendeztek szá­mukra. Ugyanezt tette a rožňavai, ca­novcei és még számos más helyi nem­zeti bizottság. Mint mindennek a világon, a most szóban forgó problémának is két ol­dala van. Eddig lényegében az érem­nek csak a napsugaras oldalát vizs­gáltuk. Vessünk azonban egy pillan­tást az árnyas felére is. Mondjuk ki mindjárt kereken, hogy akadnak még — különösen a gazda­sági életben — olyan vezetők is, akik idegenkednek a cigányszármazású dolgozóktól. Megbízhatatlanoknak, fe­gyelmezetleneknek tartják őket. Ha azonban az ilyen nézeteket valló ve­zetőket megkérdezi az ember, hogy mire alapozzák feltevéseiket, a leg­több esetben csak hímeznek, hámoz­nak. Általában 'példáért a múltba nyúlnak vissza vagy egy másik üzem „tapasztalataira" hivatkoznak. Az ilyen nézetek — amelyek a legtöbb esetben minden reális alapot nélkü­löznek — sok kárt okoznak az ügy­nek. Azzal, hogy egyes gazdasági ve­zetők alaptalan előítéletek miatt nem szívesen alkalmazzák a cigányszárma­zású dolgozókat, megnehezítik a nem­zeti bizottságok tevékenységét. Az ilyen magatartásnak mielőbb ele­jét kell venni. Nem engedhető meg, hogy bárki is, hamis előítéletek alap­ján alkosson véleményt emberekről. Am tegyük fel így a kérdést: — És ha akadnak ls közöttük figyelme­zetlenek? Igen, akadnak ilyenek is. És hogy meddig lesznek, az úgyszól­ván valamennyiünktől függ. Az is igaz, hogy könnyebb valaki fölött pál­cát törni, mint jó útra terelni, a fe­gyelmezetlen! emberből rendszeretőt, a megbízhatatlanból pontosat, sza­vatartó embert nevelni. Mindenekelőtt a kommunisták fel­adata, hogy a gazdasági vezetőkkel is megértessék: a termelési problé­mák mellett múlhatatlan kötelességük a dolgozók nevelése is. A cigány­származásúak esetében pedig ez még jobban előtérbe kerül. Múlhatatlanul fontps, hogy állandó munkához jut­tassuk őket, megfelelő munkakörnye­zetbe kerüljenek és tapintatosan, sok­oldalúan gondoskodjunk róluk. A se­gítő kéz különösen azoknál fontos, akik még ma is a „seregben" lak­nak. C 1 lőfordulnak olyan esetek is, aml­kor a. felsőbb szervek a helyzet konkrét ismerete nélkül, vagy hiányos ismeretek alapján tárgyalnak a ci­gányszármazású lakosságot érintő problémákról. Az ilyen munka persze nem használ az ügynek. Hogy csak egy példát említsünk. Az év elején Rimavská Sobotán Járási szinten fog­lalkoztak a szóban forgó kérdésekkel. Az értekezlet alapján április 16 án „Beszéljenek végre a tettek" címmel lapunkban egy cikk látott napvilágot, amelyben többek között ez a mondat szerepelt: „Včelincén a faluban házat cigány nem vehet meg" (tudniillik a HNB elnöké ezt nem engedi meg). A vöelincel elvtársak a cikk megje­lenése után levélben tiltakoztak az említett kivétel ellen. Később az ügyet a helyszínen tisztáztuk, őszintén meg kell mondanunk, hogy az igazság az ő oldalukon áll. A valóság ugyanis az, hogy az említett falu pártszerve­zete és helyi nemzeti bizottsága jól végezte dolgát. Lényegében felszá­molták a cigánytelepet. Sőt, nagyon is következetesen jártak el. mivel a cigányszármazású lakosoknak a falu különböző helyein Juttattak házhelyet, illetve lakást. Ezzel egyben megelőz­ték az esetleges visszaesést is. Igaz, kezdetben probléma volt az elhelyezé­sük. A falu lakosai nem igen akartak „cigányszomszédot". Am e fölött 1s diadalt aratott a példamutatás. A pél­damutatók pedig éppen azok voltak, akikét a bírálat érintett. A pártszerve­zet elnöke például két cígányszárma­zású szomszédot „vállalt". A HNB el­nökének egyik szomszédja szintén a „seregből" került ki. Azóta a faluba már kilenc család költözködött be. Az egész esetből az a tanulság, hogy ne mondjunk senkiről elhamar­kodottan véleményt. Ha például az említett bizottság tagjai előzetesen el­látogattak volna a faluba, kikérték volna a pártszervezet és a HNB véle­ményét és saját tapasztalataikkal ösz­szeegyeztették volna, egészen más szí­nezetet, tartalmat kapott volna a tár­gyalás is, és az (Jj Szó cikke ellen sem emelnek kifogást a faluban. A CSKP KB említett határozata hangsúlyozta, hogy a cigánykérdés végleges megoldásának egyik legfon­tosabb alapfeltétele a cigánytelepek felszálnolása. Számuk évről évre csök­ken. A nyugat-szlovákiai kerületben a múlt évben több mint száz cigány­származású család kapott lakást az állami építkezésekből. A közép-szlo­vákiai kerületben szintén hasonló a helyzet. Sok azonban még a tenniva­ló a kelet-szlovákiai kerületben, ahol hazánk cigányszármazású lakosainak döntő többsége él. fyf ost mér eljutottunk oda, hogy végérvényesen leszögezhessük: szocialista társadalmunk képes és meg is oldja a múltban megoldhatat­lannak vélt iŕoblémákat. Már eddig is sok száz cigányszármazású család szakított a régi életmóddal. Hazánk egyenrangú állampolgáraivá váltak, olyanokká, akik nemcsak dolgozni, ha­nem élni is megtanultak. Sok százan laknak már szép, új lakásokban. Most pedig az a fontos, hogy a szép la­kásokba ne csak a napsugár, hanem a szellem világa is bejáratos legyen. SZARKA ISTVÁN Játékának komoly egyszerűsége az el-: ső benyomás szerint nagyon alkal­massá teszi a klasszikus mesterek tolmácsolására. Érzelmi telítettség­gel, áhítatosan szólaltatta meg az Adagio visszafojtott bánatának fér­fiasan fanyar és mégis csodálatosan bensőséges hangjait. A sikerült est műsorát Jan Zach A-dúr szimfóniája zárta be. A Szlo­vák Kamarazenekar, amely rövid múltja ellenére már kivívta magának a' hangversenyközönség szeretetét, műsorét mindig kezdeményező szel­lembén állítja össze. A preklasszikus concerto muzsikától kezdve százado­kon átívelve érdekes mai művekkel ls megismerteti a közönséget. Ki­egyensúlyozott Bach tolmácsolása után ezúttal a régi zene világában vitt rövid felfedező útra. Egy prek­lasszikus cseh mester művét hozta napfényre a feledés homályából. Az együttes életteljes előadásában a megsárgult kottafejek mögül üde frisseségben bújt elő Jan Zach ked­ves, dallamos, meleg érzésű muzsi­kája. A hallgatóság meleg ünneplésben részesítette fiatal magyar vendégün-. ket és a Szlovák Kamarazenekart. HAVAS MARTA KÖZÖS ERŐVEL a kultúráért Málaš község közepén egy dülede­ző kastély állt, Ez a romépület a \ gyermekek játszóhelye volt. Pár hét óta a szülőknek már nem kell resz-. ketniök gyermeketkért, mert a szor­gos kezek hozzáfogtak a kastély le­bontásához, hogy helyére kultúrházat építsenek. A HNB elnökének javasla­tára bizottság alakult, amely a romok eltakarításának ügyével foglalkozik. Drappan elvtársat, aki minden nap ott van a helyszínen és trányítja a munkát, dicséret illeti. Az eredmény: fel lehet használni a sok ezer téglát, épületanyagot, ami népgazdasági szempontból is fontos és hozzá lehet kezdeni az új kultúr­otthon felépítéséhez. MálaS már nem kis falu, sok lakosa van. A fiatalok ; eddig a mozthelylségben szórakoztat­! ták a falu lakosságát. S most szor­]gos munkáfuk eredménye lesz az új ; kultúrház. Ab ony t Vincent Hložník grafikái a Városi Képtárban Európaszerte ismert grafikusunk immár két évtizede tiltakozik a há* ború barbár emberirtása ellen és harcol az igazságért és békéért. If* júsága a második világháború idejére esett, értelme, lelke, művészi lelkiis-. merete elrettentő élményekkel teli-, tődött. 1942 óta szüntelenül hirdeti a fa-; sizmus minden életet alapjában meg-: mérgező, embert megalázó hatását. A forradalmi gondolat s a humánum erejével, drámai hévvel juttatja kife^ jezésre az emberiség békeakaratát. A jelen tárlat két monumentális so­rozatának szénrajzai az 1961—62-es év termései. Hložník mester húsz éves fejlődésének eredményét mutat­ják. A grafikák nem a jelenségek külső képét, a tárgyi valóság részle­teit láttatják. Mélyreható, befele néző vizsgálódásból, elemzésből és erköl­csi ítélkezésből születtek meg ezek a látomásos, jelképes ábrázolások. Hasztalanul segélyért esdő kezek, élet helyett fekete halált hirdető an« gyal, gúzsba kötött, ellenállásra kép-< telen, meggyötört női test, — feke^ te nap komor sugárzásában Kisérte-' tek. Gyilkosság, — keselyűfejü, hib< ridtestű szörnyetegek szólnak a há-t ború megsemmisítő borzalmáról. Le-i sújtó vád hangzik el a fejnélküli ge-' nerálisok, felelőtlen diplomaták, té-" bolyáról, amellyel a világot lángba borították. Hložník képzeletszülte szimbólumai­nak szuggesztivitása kell, hogy fel-< rázza a lelkiismeretet, hogy áthatol-: jon a közöny szürkeségén, hogy meg-' gyűlöltesse a háborút és a béke meg-: védésére sorakoztasson. BÄRKANY JENÖNÉ • Az ukrán művészettörténet össze­sen 6 kötetben jelenik meg. Az uk­rán művészet legrégibb koráról szó­ló első kötet már nyomdában van. A vysüiianyi Klement Gottwald tizem a napokban elkészítette a világhírű Praga V3S típusú tehergépkocsi 30 000 példánýát. E gépkocsik kiváló tulaj­doságairól tanúskodik az a tény is, hogy szerkesztőit Klement Gottwald Állámdíjjal tUntették ki. Felvételün­kön a jubiláns tehergépkocsi elhagyja az üzemet. (V. Lomos felvétele — CTK) 1962. május 29. ÜJ SZÖ 5 * I

Next

/
Thumbnails
Contents