Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-23 / 140. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZQTTSA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. május 23. szerda • 30 fillér * XV. évfolyam, 140. szám Számoljuk fel a fogyatékosságokat Az első negyedévben egy szá­zalék hiányzott az ipari termelés tervének teljesítéséhez. Március­ban a tervet ugyan sikeresen tel­jesítettük, de ez korántsem volt elegendő ahhoz, hogy a januári és februári lemaradást behozzuk. Bár márciusban — a kohászat ki­vételével — az összes iparágban túlteljesítették a tervet, a tüzelő­anyag- és vegyi iparon kívül nem sikerült törleszteni az adósságot. Ällíthatjuk-e tehát, hogy március­ban fordulat állt be a terv telje­sítésében? Kezesség-e ez a továb­bi időszak sikeres kimenetelére? Igaz, hogy a tüzelőanyag-iparon kívül valamennyi ágazatban meg­gyorsult a termelés növekedésé­nek az üteme. Tény azonban, hogy még márciusban sem érte el a tervezett átlagot. Ezt leginkább a vegyi- és a közszükségleti ipar közelíti meg, legkevésbé pedig a kohóipar. Ebből következik, hogy a következő negyedévekben — de különösen az utolsó negyedévben — valamennyi ágazatban sokkal gyorsabbnak kell lennie a terme­lés ütemének, mint az első ne­gyedévben volt, sőt a tervezett évi átlagnál is. Egyes iparágazatok részére ez igen nehéz lesz. Ezért nincs rá ok, hogy idő előtt ör­vendjünk. Egy sikeres hónap nem terelheti el figyelmünket az álla­mi terv feladatairól. * A márciusi siker jelentőségét csökkenti az a tény, hogy a ko­hászat nem teljesítene tervezett feladatát. Pedig a kohászat nép­gazdasági szempontból igen fon­tos, ha nem a legfontosabb ipar­ágazat Azzal, hogy a tervteljesí­tésben a kohászat az utolsó helyet foglalja el — mélyül a feszültség a kohászati -termékek gyártása és a szükséglet között. Ha össze­hasonlítjuk a nyersvas, acél és a hengereltanyag gyártásának ab­szolút növekedését az utóbbi há­rom év első negyedéveiben, vilá­gosan kitűnik, hogy a növekedés évről évre csökkent. Míg 1960 el­ső negyedévében 158 ezer tonnát tett ki, 1961-ben csak 96 ezer ton­na volt és az idén 33 ezer tonná­ra csökkent. Ez a növekedés bi­zony lassú és nem felel meg a termelés tervezett növekedésének. A kohászatban mutatkozó fo­gyatékosságok befolyásolják az egész népgazdaságot. Ezt szem­lélteti az első hegyedévre terve­zett hengereltanyag szállítási ter­vének teljesítése is. Például az ál­talános gépipar üzemei 10 ezer tonna hengereltáruval, a nehéz­gépipar üzemei 24 ezer tonna hen­gereltáruval kaptak kevesebbet a a tervezettnél. Egészen természe­tes, hogy mindez kedvezőtlenül befolyásolta a többi iparágazat tervteljesítését. Ehhez még hozzá­járul az is, hogy az anyagszállítás nem volt folyamatos. A termelés mennyiségében mutatkozó lema­radást kohászatunk jobbminőségű termeléssel nagyrészt behozhatná. Hisz erre éppen a kohászatban van meg a lehetőség, és szükség­szerűen a fejlődés is ebben az irányban halad. Szemléltető példa erre a betonacél Az építkezések szempontjából nem az a döntő, milyen az acéldrót súlya, hanem milyen a sajátossága és szilárdsá­ga. Amennyivel jobb a betonacél minősége, annyival kevesebbet kell felhasználni. Vagyis kevesebb fém is megfelelhet a követelmények nek. S ha ez így van a betonacél esetében, többé kevésbé így van ez a többi termékkel is. Kohásza tunk éppen ezen a téren nagy adósa népgazdaságunknak. A be tonacél gyártásában mutatkozik a legnagyobb lemaradás — például a 10 452-es minőség tervezett mennyiségének a felét sem gyár­tották le. Egy másik példa: A trnavai Ko­vosmaltban komoly a lemaradás a fűtőtestek gyártásában. Nem szükséges bővebben magyaráz­nunk, milyen nehézségeket okoz ez a lakásépítkezésben. Amikor a lemaradás okát keresték, kitűnt, hogy a liskovcei hengerde rossz minőségű anyagot szállított, s fel­dolgozása közben sok a selejt. Szükséges, hogy a kohászok job­ban szívügyüknek tekintsék, mi­lyen és mennyi anyagot adnak feldolgozásra. Ezen a téren jó példát mutat a Klement Gottwald Oj Kohó, mely az első negyedév­ben több tízezer tonna nyersvasat, acélt és hengerelt anyagot gyár­tott terven felül. Hasznos lenne, ha ezt a példát valamennyi kohó­ipari vállalat követné, különösen Ostrava. <> Ha a terv teljesítésével kapcso­latban többet foglalkozunk a ko­hászattal, ez nem jelenti azt, hogy a többi iparágazatban nincsenek problémák. A kohászattal azért foglalkozunk bővebben, mert a fo­gyatékosságok itt a legkirívóbbak, s a többi iparágazat problémáinak, nehézségeinek a javarésze is in­nen ered. Nem lehet számunkra közömbös, hogy' a nehézgépipar — mely jelentőségénél fogva egyenrangú a kohászattal — nem teljesítette negyedévi tervét s az utolsó helyen kullogó kohóiparral tart lépést. Igaz ugyan, hogy a nehézgépipar túlszárnyalta már ciusi tervét, ám ez a növekedés nem oly nagy, hogy az első két hónap lemaradását kiegyenlítse Az adósság törlesztése megköve teli, hogy a következő hónapok­ban legalább olyan eredményeket érjenek el, mint márciusban. Ör­vendetes az a tény, hogy a píze­ňi Lenin Művek és a Královo Po le-i Gépgyár márciusban már száz százalékon felül termeltek. A nehézgépiparral kapcsolatban még meg kell említenünk, hogy az első negyedévben az évi kivi­teli tervnek csak 18 százalékát teljesítette — s ez bizony kevés. Kevesebb, mint az előző években Az alapvető hiba már a tervezés­ben történt. A kivitel egyharma­dát a vállalatok egész sora az utolsó negyedévre tervezte, sőt vannak üzemek, mint például a chrudimi Transporta, melyek a ki­vitel több mint egyharmadát a negyedik negyedévre hagyták. Az Ilyen tervezés nem igen járul hozzá a külkereskedelem tervé­nek folyamatos teljesítéséhez. Röviden szóvá kell tennünk azt is, hogy mindeddig nem sikerült felszámolni a fogyatékosságokat a vasúti szállításban és az építé­szetben. Csupán négy építkezési vállalat, a prágai Armabeton és Teplotechna, valamint a bratisla­vai Priemstav és Termostav tett eleget a minisztérium rendeleté­nek, s az évi terv 21 százalékát váltotta valóra az első negyedév­ben. Több vállalatnak és Iparágazat­nak márciusban részben vagy egé­szen sikerült törleszteni adóssá­gát, sikerült a müli évi fogyaté­kosságokat kiküszöbölnie. Szük­séges azonban, hogy a márciusi sikereket ebben a negyedévben is megismételjék s magukévá tegyék ezt a feladatot azok is, akik kö telességüknek nem tettek eleget. A közös erőfeszítés eredménye ARCCAL A PROBLÉMÁK FELÉ • AHOL A TERVTELJESÍTÉST BECSÜLETBELI KÖTELESSÉGNEK TEKINTIK • AZ ŐSZINTE SZÓ HATÁSA Napjainkban gyakran lehetünk tanúi számos kiváló munkaered­ménynek. Gjabb és újabb csúcso­kat állítanak fel a szénfejtésben, betonozásban, az építésben és az üzemi termelésben egyaránt. Vala­mennyien jól tudjuk, hogy az ilyen munkasikerek nem véletlenek foly­tán születnek, hanem dolgozó né­pünk lendületes alkotó tevékeny­ségében, . kezdeményezésében fo­gamzanak. Ahol az egész üzem, vagy gyár egy emberként áll a termelési feladatok mögött, ott kétségtelen a siker. Ezt bizonyltja i partizánskej Augusztus 29. Üzem idei „történelme" is. • AZ ÉV ELEJÉN Nem a legidőszerűbb most szólni az év eleji helyzetről, de meg kell tennünk, mert különben nem tudnánk helyesen értékelni a szóban forgó ci­pőgyár munkáját. Január második fe­lében jártunk e pirostéglás épület­tömbökben. Meglepődve tapasztaltuk a nyomott hangulatot, mely nemcsak már 178' műszaki-szervezési intézkedést léptettek életbe. A munkaigényesség A Kysuuké Nové Mesto-i Finomgépipari üzemben az év elejétől több mint 600 000 normaórával csökkentették a termelés munkaigényességét. Természete­sen nagy figyelmet szentelnek az új m üszaki vívmányoknak. Az év elejétől a vezetőség, hanem a munkások közt is „teret hódított". Nem is kellett so­kat kérdezősködni, hogy megtudjuk e kellemetlen hangulat okát. — Sürget a terv, s mi nem tudunk termelni, mert nincs anyag 1 — moiíd­ta az üzemi pártbizottság elnöke. csökkentését szem előtt tartják az üzem szocialista munkabrigádjai is. Ezek többsége új munkamódszerekkel dolgozik. A görgőscsapágyakat készítő Jaro­slav Srholec csoportvezető és a kollektíva legjobb köszörűse, Jaroslav Supola (a képen) Seifert-mödszerrel dolgoznak. ÚJ VALLALÁSOK A járható úton nem akarnak meg­még az ís. hogy az első negyedév , .„., folyamán behozták a lemaradást. felul és a z önköltségeken egymillió • ÚTKERESÉS renddel tüntették ki. Az ilyen kitün­tetésért kétségkívül teljesíteni kellett ť„.,„,„„„ OU6 a tervet — eondoltuk Az Aueusztus A jarnato úton nem akarnak meg­IszWeT le Vá 0l tak n yAz ílső heteS ^ Üzem valóan vaľóra válľo'ttf e"- állni. Ezt bizonyítják a második ní kSÄlanťvolt a L W , ső negyedévi feladatait. Sőt 2 200 000 gyedévre vállalt felajánlások is. A ™I„ ..™korona értékben termelt árut terven gyár dolgozói Júliusig 1515 000 koro­na értékben gyártanak árut terven ötszázezer koronát takarított meg. felül, s évi exportfeladataiknak 60 A dolgozók valóra váltották a műsza- százalékát már a második negyedév kl fejlesztés tervét, s újítási javasla- végéig valóra váltják. A tervezett és A hónap végén azonban javult az taikkal a vállalt 580 000 korona he- terven felüli műszak i intézkedések anyagellátás, s már teljes ütemben lyett 1019 000 korona megtakarítást bevezetésével közel hárommim ó ko­folyhatott a munka. Cselekedni kel- értek el. Lz volt az eredménye an- t. ak arítanak met s a dnWók lett, mert a terv nem maradhatott nak, hogy az üzem vezetői mozgósí- rónát takarítanak meg, s a dolgozók teljesítetlen. A tömegszervezetek ve- 'ani tudták a dolgozókat a terv ma- egyem takarékossági szamlaikra ősz­zetői azt javasolták, hogy párt- és radéktalan teljesítésére. Helyes utat szesen 1015 000 koronát gyűjtenek, szakszervezeti aktivisták menjenek a választottak! (szó) termelésbe, s ellenőrizzék a felaján- ———————————————-—-————— iások teljesítését. A hatékony munka­verseny életre keltésében látták az egyedüli kiutat. S nem tévedtek. Az aktivisták minden dolgozóval megtár­gyalták egyéni és kollektív felajánlá­sát. Kertelés nélkül rámutattak a fo­gyatékosságokra s igyekeztek napvi­lágra hozni minden rejtett tartalékot. Az agitációs és elemző munkának az lett az eredménye, hogy az üzemben a közelgő pártkongresszus tiszteletére 4880 értékes egyéni és 388 sokat ígé­rő csoportfelajánlás született. Ezek a vállalások már nemcsak azt ígérték, hogy szerzőik határidőre teljesítik az első negyedév feladatait, hanem azt is, hogy túlszárnyalják őket. Lázas „hajrában" élt a gyár minden munka­helye. A KSZT a szocialista munkaverseny továbbfejlesztéséről tárgyalt (CTK) — František Zupka képviselő, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke kedden, május 22-én délután Prágában megnyitotta a KSZT 14. ple­náris ülését. Václav Pašek képviselő, a KSZT titkára „A FSZM szerveinek fokozott aktivitásával fejlesszük a dolgozók kezdeményezését a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére folyó szocialista munkaversenyben" címmel beszámolót tartott. Ezt követően vita kezdődött. A KSZT plénuma ma foly­tatja a tárgyalást. Václav Pašek elvtárs beszámolója V. Pašek elvtárs beszámolója beve- dolgozókat a műhelyekben, üzemek­zetô részében a CSKP XII. kongresz- ben, építkezéseken, mezőgazdaságban szusának előkészületeiről beszélt. Rá- közlekedésben és minden más szaka­mutatott, hogy ebben az időszakban szon az idei állami tervben kitűzött jelentős feladat hárul a Forradalmi feladatok teljesítésére mozgósítja. Ez­Munkaérďem- Szakszervezeti Mozgalomra, amely a zel kapcsolatban elemezte az állami terv egyes fő ágazatokban való nem teljesítésének okait. Jóllehet, kétség­^ telenül közrejátszottak rendkívüli kö­A harmóniai Kartográfiai Intézet- ^ rüImények é s befolyások, — csupán • KITÜNTETTÉK AZ ÜZEMET Május elején jött a hír, hogy a par­tizánskei cipőgyárat ben készült különféle térképeket ^ a z influenzajárvány miatt az első ne­ak itthon, hanem külföldön ls ^ gyedévben a dolgozók mintegy fól ismerik. Az egyszerű turistatér- § 0 940 000 munkanapot mulasztottak — képektől egészen az igényes plasztt- i a negatív jelenségek fö okai saját kus falitérképekig mindenféle tér- \ fogyatékosságainkban keresendők. A kép készül ttt. Az egyes préselt S f° porban a gazdasági-szerve­részek hegesztésének technológiai § zó-.rányító munka lemaradása a ml­s msztériumoktól kezdve egészen a egészen a teljesítése érdekében a Köz­megoldásával lehetővé vált, hogy o ^ műhelyekig megrendelő lavaslata, szerinti nagy- ^ ^ [ erv t e ságban készítsék az egyes területe• ^ po nti Szakszervezeti Tanács a szak­ket, kerületeket stb.-t ábrázoló térké- ^ szervezeti szervek feladatává tette, peket. A Kartográfiai Intézet dolgozót ^ bontakoztassák ki a dolgozók kezde­a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére \ ményezését főként a CSKP XII. kong­több szocialista kötelezettséget vállal­tak, amelyek szerint évi termelési fel­adataikat 108 ezer koronával túl­szárnyalták, 150 ezer koronát pedig az anyagon takarítanak meg. (Prokeš - CTK - felv.) Félmilliárd embernek adnak kenyeret S (Folytatás a 2 oldalon) L.Z_ ^ kodási szakemberek taskentl értekezle­i tén beszámoltak egyes északi folyók irá­^ nj'ának megváltoztatásáról Ezek a jö­^ vőben nem az Északi |eges tengerbe, ha­^ nem a Káspi lóba ömlenének Tizennyolc > tervjavaslatot dolgoztak ki, s most vizs­§ gálják, melyik a legelőnyösebb, fc A tervjavaslatok iizeme arra számit, ^ hogy a folyók irányának mugváltDztatá­^ sa után Nyugat Szibéria, Kazahsztán és ^ Közép-Ázsia aszályos vidéke! évente ^ mintegy 4110 köbkilométer vízhez jut­^ nának, ami lehetővé tenné óriási masz­í szívumok öntözését egészen a Káspi § tóig. ^ Dávidov mérnök, az egyik javaslat ^ benyújtója kijelentette, hogy az Ob, Ir­^ tis és a Jenyiszej folyásának megváltoz­^ tatása után a nyugat-szibériai, kazahsz­^ táni és küzép-ázsiat földek több mint i félmilliárd ember ellátását biztosíthat­S; iák. Megoldódna a Káspi-tó problémája i is — tudniillik állandóan apad » szintje ^ és csökken a területe, ami óriási vesz­^ teségekpt okoz a szovjet népsnrdaság­nak. \

Next

/
Thumbnails
Contents