Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-20 / 137. szám, vasárnap

Köztársaság

unkban valamennyi nemzet és nemzetiség egyenl

ő jogokat élvez Az Ukrán Dolgozók Kulturális Egyesületének IV. konferenciája (CTK) Prešovon szombaton, mőjus 19 én megkezdődött a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Egyesületének IV. konferenciája. A konferencián részt vesz az SZLKP KB küldöttsége, amelynek tagjai Jozef Lenárt, az SZLKP KB irodájának tagja, a Központi Bizottság titkára és Vasif Bifak miniszter, az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának küldöttsége Milan Rázus titkár vezetésével, valamint a kerületi állami szervek és kulturális Intézmények képviselői. A konferencia értékeli az Ukrán Dolgozók Kulturális Egyesülete fennállásának 10 éve alatt végzett politikai, nevelő és kulturális-népnevelő munkáját. A csehszlovák államhimnusz elhangzása után a konferenciát V I kt o r K op C á k, az egyesület Központi Bizottságának elnöke nyitotta meg. A fő beszámolót Ivan Humenfk, az Ukrán Dolgozók Kulturális Egyesülete Központi Bizottságának vezető titkára mondotta. Hangsúlyozta, hogy az egyesület jelentűsen hozzájárul a hazánkban élő ukrán dolgozók kulturális és társadalmi életének fejlesztéséhez, a nemzeti öntudat helyes értelmezésére neveli őket a proletár nemzetköziség és a csehszlovák szocialista hazaszeretet szellemében. Kiemelte a CSKP gondoskodását az ukrán lakosság politikai, gazdasági és kulturális fejlődéséről, amely főként Kelet-Szlovákia ukránlakta körzeteiben nyilvánul meg igen jelentősen. A CSKP vezetésével az egyesület részt vesz az ukrán nemzetiségű lakosságnak a csehszlovák szocialista hazaszeretet és a proletár nemzetköziség szellemében való nevelésében. Délután a konferencia vitával folytatódott, amelynek folyamán többek közt felszólalt Jozef Lenárt elvtárs, az SZLKP KB küldöttségének vezetője." JOZEF LENÁRT ELVTÁRS BESZÉDE Tisztelt elvtársaki Pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja a proletár nemzetköziség elveihez igazodva az egyenjogúság szellemében sikeresen oldja meg köztársaságunkban élő valamennyi nemzetiségi dolgozó életének kérdéseit. Ennek a gondoskodásnak meggyőző bizonyítéka az a jelentős dokumentum is, amelyet a CSKP KB titkársága hagyott jóvá az SZLKP KB Irodájának javaslata alapján ez év márciusában „a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ukrán nemzetiségű lakossága körében végzett munka eddigi eredményeiről és további feladatairól". A dokumentummal e kerületben nagyrészt már megismerkedtek a pártszervek ülésein, és az egyes aktívákon. Meggyőződésünk, hogy ez a dokumentum, amely Kelet-Szlovákia nemzetiségi problémáinak tényleges helyzetét és eddigi fejlődését tükrözi és a marxizmus-leninizmus alapján kitűzi a további feladatokat és távlatokat, fontos segítséget jelent nemcsak a pártszerveljnek és szervezeteknek, hanem a nemzeti bizottságoknak, a társadalmi szervezeteknek és a kulturális Intézményeknek ls. Meggyőződésünk, hogy következetes teljesítése és betartása politikai nyereség lesz a kelet-szlovákiai kerület és egész társadalmunk számára, nemzeteink és nemzetiségeink egységének további megszilárdítása szempontjából. Jóllehet e szocialista forradalomban és a szocialista építésben a nemzetiségi kérdés nem a legfőbb probléma, mégis a párt egész eddigi tevékenységéből világos, hogy sohasem becsültük le jelentőségét. A szocializmus építésének ével hazánkban szemléltetően és meggyőzően bebizonyították, hogy köztársaságunkban valamennyi nemzet és nemzetiség egyenjogú. A munkásosztály uralma és a szocializmus építése lehetővé teszi és biztosítja sokoldalú gazdasági és kulturális fejlődésüket. A burzsoázia által szított nemzetiségi villongások, súrlódások és gyűlölködés helyébe nemzeteink és nemzetiségeink testvéri, elvtársi segítsége és együttműködése lépett. A nagy társadalmi átalakulások folyamán nemzeteink és nemzetiségeink szocialistává fejlődtek, megteremtették a dolgozók szilárd társadalmát, amely egész népünk erkölcsi-politikai egységének egyik alappillére. Ezt a társadalmat, amely folytatja nemzeteink kölcsönös haladó hagyományait ma megbonthatatlanul egybekovácsolja a munkásosztály és a dolgozó nép politikai hatalma, a szocialista termelésj viszonyok, a népgazdaság tervezésének és Irányításának egységes rendszere, a marxistaleninista ideológia, a szocializmus és a kommunizmus építésének közös műve, különösen pedig a kommunista párt egysége, amely egész népünk vezető ereje és közös képviselője. E tények következtében nemzeteink és nemzetiségeink dolgozóinak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a természetes hazájuk. Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, nem véletlen az, hogy a CSKP KB dokumentuma bevezető részében eléggé részletesen foglalkozik a Csehszlovákiában élő ukrán nemzetiség történelmi fejlődésének egyes kérdéseivel. Ez nem formális dolog e határozatban. A hazánk területén élő ukrán nemzetiség rendkívül bonyolult történelmi fejlődésének megismerése és beható megértése ugyanis e kérdésben a helyes tájékozódás és a helyes következtetések levonásának nélkülözhetetlen feltétele. E kérdés megoldásában ugyanis mindennél jobban érvényes ez, hogy a helyes eljárás érdekében nemcsak feltétlenül Ismerni kell a nemzetiségi problémákkal kapcsolatos általános marxista-leninista alapelveket, hanem konkrétan Ismerni kell e terület sajátos fejlődését is. Ami a politikai problémákat illeti, a CSKP KB határozatában újból hangsúlyozza azt, amit szilárdan lerögzít köztársaságunk alkotmánya, hogy az ukrán nemzetiségű lakosság szabadon, saját belső elhatározása alapján vallhatja meg nemzetiségét, s épúgy mint nemzeteink és nemzetiségeink valamennyi tagja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egyenjogú polgára és ezt az egyenjogúságot államunk a gyakorlatban is biztosítja. Az ukrán nemzetiségű lakosoknak saját maguk választotta képviselőik vannak a nemzeti bizottságokban, az SZNT-ben és a nemzetgyűlésben. Külön sajtójuk, kiadóvállalatuk, rádióműsoruk, iskoláik vannak, az írószövetségnek ukrán szekciója működik, hivatásos nemzeti színházuk, művészi dal- és táncegyüttesük, kulturális egyesületük van, tehát mindazokkal a kulturális és népnevelő intézményekkel rendelkeznek, mint hazánk más nemzetisége. Pártunk teljes mértékben támogatja ezen Intézmények munkájának alkotó kibontakozását, amelyeknek fő feladatuk a szocialista tartalmánál fogva egységes, megnyilvánulása és formája tekintetében pedig a nemzeti kultúra és műveltség terjesztése. A CSKP KB határozata világos álláspontot foglal el Kelet-Szlovákia ukrán nemzetiség lakta, északkeleti járásainak gazdasági és szociális fejlesztéséhez. A határozat számos meggyőző tényt tartalmaz, amelyek megerősítik, hogy a CSKP politikája az ukrán lakosságot illetően alapirányzatát tekintve helyes úton halad

1. Több vállalat és üzem épült és épül Itt, mint például a snlnai gépgyár, a humenné! Chemko, a' bystrál cementgyár, a Stará Lubovfía-l csavargyár, a sabinovi konzervgyár, a svidnikyi és a llpanyi ruhaüzem, a bardejovl cipőgyár, a stropkovi Tesla stb. Szállító berendezéseket gyártó üzem épül Medzflaborcén, nagy villanyerő mű Vojanyban stb. A Kelet-Szlovákiai Vasmű mellett a jövőben Kelet-Szlovákiában további vegyi ipari, gépipari, közszükségleti és élelmiszeripari üzemek épülnek. Ezek az üzemek már eddig is lényegesen megváltoztatták Kelet-Szlovákia egész arculatát és felépítését, s a jövőben további páratlan változásokat hoznak. A kapitalizmus alatti elképzelhetetlen nyomor Itt, Szlovákia legelmaradottabb zugaiban ls visszavonhatatlanul a múlté már. Ez újból megerősíti, hogy pártunk sohasem elégedett meg a lakosságnak valamilyen formális, úgynevezett politikai jogi egyenjogúságával, hanem politikája kezdettől fogva az egyes területek és dolgozók általános gazdasági és szociális fellendítésére irányult, tekintet nélkül a dolgozók nemzetiségére. Ezt tartjuk a legfőbbnek, a döntőnek, a kultúra és a művelődés fejlődése nélkülözhetetlen alapjának ls. Ezzel kapcsolatban a határozat egészen nyíltan és világosan rámutat, hogy mindannak ellenére, amit Itt a múlttal szemben tettünk, a párt ezt nem tartja elegendőnek, mert KeletSzlovákia északi járásai egészben véve gazdaságilag és kulturális téren ďťánvlag a legkevésbé fejlettek. A párť politikája ezért továbbra ls az Jüalános lemaradás és a fennálló különbségek leküzdésére irányul. A legelmaradottabb vílgyek, így az ulíčlublani, az olöanyi-havaji és a sulíni völgy legsürgősebb kérdéseinek megoldására a kormány a CSKP KB politikai Irodájának indítványára múlt év decemberében külön határozatot hozott, amelyet most részleteiben k'dolgoznak, a kerületben pedig gondoskodnunk kell arról, hogy céltudatosan és ésszerűen valósuljon meg. Amikor az alapvető és a legfontosabb gazdasági problémákról beszélünk, látnunk kell Itt néhány körülményt: Először is amint már említettem, reálisan látnunk kell, hogy az, ami a szocialista építés néhány éve alatt itt megvalósult, csak a kezdet s a fejlődés a jövő években már új minőségi alapon tovább halad. Másodszor — s ez rendkívül fontos — látnunk kell azt, hogy Kelet-Szlovákia északi járásainak fejlesztését az egész kelet-szlovákiai kerület fejlesztésével összefüggően a csehszlovák népgazdaság általános érdekeinek és szükségleteinek megfelelően •kell megoldani. Harmadszor pedig figyelembe kell venni, hogy az eddiginél aránytalanul jobban kell élni azokkal a lehetőségekkel, amelyek teljesen az egyes járások és helyi szervek kezében vannak az ipar, az építés és a helyi gazdaság terén. A CSKP Központi Bizottságának „a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ukrán nemzetiségű lakossága körében végzett munka eddigi eredményeiről és továbbbi feladatairól" hozott határozata nagy figyelmet szentel az Iskolarendszer kérdéseinek a kelet-szlovákiai kerület északkeleti járásaiban. A CSKP Központi Bizottsága 1952ben az ukrán Iskolarendszer építését fékező egyes helytelen Irányzatok leleplezésével kitűzte a helyes Irányvonalat abból a célból, hogy lehetővé tegye minden ukránlakta városban és faluban az ukrán tannyelvű általános Iskolák kiépítését. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság ukrán nemzetiségű lakosainak, ahol tömegesen élnek és megkövetelik, vitathatatlan joguk van Ilyen Iskolákra. A marxizmus-leninizmus értelmében természetesen azt valljuk, hogy az emberi kultúra eredményeit és gyümölcseit az ember legjobban anyanyelvén sajátíthatja el. Ez az alapelv nálunk valamennyi alapfokú és általános középiskolában érvényesül. Egyúttal azonban meg vagyunk győződve róla, hogy a szlovák nyelv jó tanítása és alapos elsajátítása a csehszlovákiai ukrán és magyar iskolákban éppúgy, mint a cseh nyelv elsajátítása az észak-morvaországi kerületben lévő lengyel tannyelvű iskolákban a Csehszlovákiában élő ukrán, magyar és lengyel nemzetiségű lakosok legsajátabb érdeke. Arról van szó, hogy köztársaságunk valamenynyi dolgozója nyelvi nehézségek nélkül érvényesülhessen bármelyik szakképzettséget igénylő munkaszakaszon, köztársaságunk bármely helyén, képességei szerint. Amikor e problémákról és általában a nemzetiségi kérdésről beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről, amely oly szemléletesen tükröződik az SZKP új programjában és amelyet szüntelenül szem előtt kell tartanunk és hangsúlyoznunk kell. Arról van szó, hogy a szocializmusban a nemzetiségi kérdésben két törvényes, egymástól elválaszthatatlan irányzat működik, amelyek egy és ugyanazon haladó folyamat két oldalát jelenti. Az egyik oldalon ez a szocialista nemzetek páratlan gazdasági és kulturális fejlődése, a másik oldalon pedig fokozatos közeledésük egyidejű folyamata, amely a számunkra közös, bennünket egybefűző közös tartalom és elemek erősödése által megy végbe. E folyamat nemcsak nálunk észlelhető, hanem az egész szocialista világrendszerben is. Ez a törvényszerű és haladó folyamat, az új gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokon alapul. A párt ebből a folyamatból indul ki, szervező és tömegpolitikai munkával elősegíti és megkönnyíti útját. Ilyen irányban hatni hazánkban ez az egyik legfontosabb feladata az ukrán dolgozók kulturális egyesületének ls és éppúgy ez a feladata a Csemadoknak, a Magyar Dolgozók Kulturális Egyesületének és a Csehszlovákiai Lengyel Dolgozók Kulturális Egyesületének is. Ami pedig a nyelvi kérdéseket Illeti, a már említetteken kívül, itt Kelet-Szlovákiában valamennyi iskolának, nemzeti bizottságnak, népnevelési Intézménynek és kulturális intézménynek különleges és sürgős feladata van. Ez a feladat a szlovák és ukrán nyelv kultúrájának általános emelése, a rendkívül erősen begyökeredzett tájszólás, még a feudalizmus idejéből fennmaradt s különféle változatokban nemcsak a beszédben, hanem az írott nyelvben, sőt az iskolákban ls megnyilvánuló tájszólás leküzdése. Ezt a jelenséget ma már egyáltalán nem minősíthetjük haladó népi elemnek, határozottan fel kell váltanunk a szép és kulturált szlovák és ukrán Irodalmi nyelv magas kultúrájával. Az Ukrán Dolgozók Kulturális Egyesületének munkáját illetőleg azt a nézetet valljuk, hogy az önök egyesületére a kulturális népnevelő munka minden szakaszán még sok munka vár. Ismeretes, hogy Szlovákia egész területén — de különösen a keletszlovákiai kerületben — az ipar rohamos fejlődésével, a tudomány és a technika fejlődésével kapcsolatban főként azokban az ágazatokban, ahol úgyszólván semmi hagyonjánnyal sem rendelkezünk, nagy feladatok állnak előttünk a káderek szakmai továbbképzése terén. Ezért itt a népnevelőmunkánakise kérdésekre kell irányulnia. A népnevelést időbeli elónynyel kell végezni, nem úgy mint eddig, amikor sok helyen megelőzött bennünket a gyárak építése, s mi e gyárakban a bonyolult termelésre egyáltalán nem, vagy csak gyengén készültünk fel. Itt a kelet-szlovákiai kerületben a kulturális -népnevelő munkával olyan légkört kell teremtenünk, amelyben rendkívül nagy az érdeklődés a tudományos ismeretek, a természet tudományok, a technika, a gazdasági kérdések iránt, hogy e munkában se éljünk csupán az áldatlan paraszti múltból, hanem megmutassuk az utat az új, a haladó felé. Ezzel az alkotó- és építőlégkörrel a már elért sorsdöntő munkaeredmények alapján az emberekben azt a meggyőződést kell kialakítani, hogy a kelet-szlovákiai kerület északkeleti járásai sincsenek arra ítélve, hogy örökké elmaradottságban szunnyadozzanak. Meg kell mutatni az embereknek, hogy a lehetőségek megteremtése a mai feltételek között, a szocialista rendszerben a párt és az egész állam segítségével teljesen rajtuk múlik. Ojból kiemelem, hogy erre a már elért sikerek alapján kell rámutatni. Vegyük például a humennél Kapron Üzemet. Mindenki tudja, milyen őrláí sí nehézségekkel küzdöttünk, meny* nyíre nem ment a dolog az elején £s ma, habár még nincs teljesen rend-: ben, de lényeges fordulat állott, be. Itt látható, hogy a műszakilag tgé-: nyes termeléssel megbirkózó emberekben milyen óriási átalakító erő rejlik, olyan erő, amely a szocialista társadalmi viszonyok közepette nemcsak a környezetüket, hanem magukat az embereket is átformálja. Az elmaradott, egyénileg gazdálkodó parasztokból szakképzett emberek válnak, akik büszkék munkájukra, tudatában vannak erejüknek s emberi méltóságuknak. Főként az ifjúság körében kell ápolni azt a tudatot, hogy ne féljen műszaki segédkönyveket venni kezébe. Ne féljen, hanem bátran lásson hozzá a matematika, a természet- ós társadalomtudományok tanulmányozásához. Ez Itt nagyon hiányzik, s ma már gyakran csak ez irányú gyenge szervező munkánkból ered. Ezzel kapcsolatban a művelődés utáni vágy, a természet- és műszaki tudományok utáni vágy ápolásával összefüggésben sürgetően felmerül a dolgozók materialista-tudományos világnézetre való nevelésének kérdése ls. Az Ukrán Dolgozók Kulturális Egyesületére, a kerület többi népne-. velő intézményével együtt e szakai szon ls nagy feladatok várnak. Az Ukrán Dolgozók Kulturális Egyesülete egészében, valamint az ukrán dolgozók egyes kulturális népnevelési intézményei: a sajtó, a rádió, a népművészeti alkotás, az ukrán nemzeti színház, az írószövetség ukrán tagozata, a Dukla-aljai dal- és táncegyüttes éppen ezen a téren a többi népnevelési Intézménnyel együtt s a párt vezetésével sokat tehet, ha feladatát nem értelmezi formailag, hanem egész életünk fejlődésével, a dolgozók szükségleteivel összefüggően fogja fel. Ezzel fog a legjobban és a legkonkrétabban hozzájárulni az ukrán dolgozóknak a proletár nemzetköziség, és a csehszlovák szóda-* lista hazaszeretet szellemében való neveléséhez, ami az Ukrán Dolgozók Kulturális Egyesületének egyik leg-i főbb feladata. Megkezdődött a csehszlovák leszerelési és békekonferencia (CTK) A prágai Szláv Ház nagytermében szombaton, május 19-én J á n Nukaf Ofský akadémikus, a Békevédők Csehszlovákiai Bizottságának elnöke megnyitotta a csehszlovák leszerelési és békekonferenciát. Köztársaságunk különböző részeiből érkezett mintegy 350 küldött üdvözölte körükben Mohamed Mehdi el Dzsavehirit.a Béke-világtanács tagját. Az ügyvezető elnökség, valamint a javasló és választó bizottság egyhangú megválasztása után a fő beszámolót Josef Macek akadémikus, a CSTA Történelmi Intézetének igazgatója adta elő. Beszámolójában hangsúlyozta, hogy a békevédők mozgalma, amely ma már valamennyi országban és a lakosság valamennyi rétegében elterjedt, egyre határozottabban követeli, hogy a nemzetközi vitás kérdéseket kizárólag békés úton oldják meg, hogy az államok közötti kapcsolatokban a békés együttélés és versengés elve érvényesüljön. Macek akadémikus ezután az általános és teljes leszerelésre Irányuló szovjet javaslattal foglalkozott és rámutatott, hogy a világ erőviszonyainak megváltozása következtében ma reális feltételek alakultak ki e javaslat megvalósítására. Beszámolója további részében a július 9-e és 14-e között Moszkvában tartandó általános leszerelési és béke világkongresszus jelentőségét méltatta. Rámutatott, hogy e nagy jelentőségű világtalálkozó előkészítésében tevékenyen részt vesz hazánk valamennyi társadalmi szervezete. A podbrezovai Šverma Vasmű dolgozói a múlt év második negyedében bevezették a folyamatos acélöntést. A folyamatos acélöntést Szabó Aladár mérnök irányítja. A részlegben dolgozó fiatalok elhatározták, hogy bekapcsolódnak a szocialista munkabrigád cím elnyerésére folyó versenybe. A részlegben teljes mértékben gépesítették és részben automatizálták is a munkafolyamatokat. F. Kocian (CTK) felvétele 1962. május 20. ÜJ SZÖ 9 *