Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-12 / 101. szám, csütörtök

Világ -proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. április 12. csütörtök 30 fillér. • XV. évf. 101. szám MOST VAN ITT AZ IDEJE... Néhány héttel ezelőtt egy szövetkezeti tag vezércikkünkre válaszolva — melyben a hústermelés problémáit elemeztük — a többi között ilyetén szólt: Ha volna takarmány bőven, hús is lénne elég városon, falun egyaránt. ű a szövetkezeti tag így vélekedik tudván hol szőrit a csizma. De hát hol a hiba? Miért nincs sok szövetkezetben elegendő takarmány? Miért nem termelnek a szövetkezetek több takarmányt? E kérdések foglalkoztatják már évek óta a szövetkezeti tagságot, a szövetkezetek vezetőit, a mezőgazdasági termelésért felelős járási, kerületi és központi elvtársakat. Kétségtelen, hogy mezőgazdaságunkban a legbonyolultabb probbléma az állattenyésztés. Ez érthető is, hiszen az ötéves terv szerint elsősorban a hústermelésnek kell a leggyorsabban növekednie, mert lakosságunk egyre több húst fogyaszt. S ha pedig több fogy, többet ls kell termelni. Eleget tesznek a követelménynek a nagyüzemi gazdaságok, a szövetkezetek? Részben igen, hiszen az utóbbi években nem ritkaság az olyan szövetkezet, amely mázsaszámra ad terven felül húst, tejet és egyéb mezőgazdasági terméket az országnak. E szövetkezetben (Topoíníky, Okoč, Tön és még sorolhatnánk tovább], a sikert a bő takarmánytermésnek ős a korszerű etetési technikának köszönhetik. Ám hiába igyekszik néhány szövetkezet, hiába ad a szerződésen felül mázsaszámra húst, literszámra tejet, ha sok az olyan EFSZ, mely lemarad, kevés terméket ad az országnak. S általában azok a falusiak a leghangosabbak, akik maguk is „ludasak" benne, hogy olykor többet kell sorba állni húsért. Bizony jócskán akad szövetkézeti tag, akinek a szövetkezete nem tesz eleget eladási kötelezettségének, vagy a háztáji gazdaságából nem adja el az államnak járó részt, lelkiismeret furdalás nélkül megy a henteshez húst vásárolni, ahelyett, hogy a szerződéses beadását nem teljesítő egyénileg dolgozó parasztokkal 'együtt elgondolkoznék afelett: Vajon mennyi húst adtam én a közellátásnak, mennyivel járultam hozzá, hogy több jusson a köznek. Ez is fontos probléma és erről is beszélni kell már azért is, mert nem le"het mindent a takarmányhiány számlájára írni. Most itt az ideje, hogy hozzálássunk e problémák megoldásához. Az okot, a baj elsőszámú okozóját ismerjük — ez a takarmányhiány. S ha már ismeretes a kórokozó, megvan a beteg gyógyításához az orvosság is. És ez is megvan: Több, jóminőségű takarmányt kel] vetnünk. Természetesen ez a meghatározás önmagában véve még nem minden, a lényeges az, hogy milyen takarmányt velünk a rendelkezésre álló földterületen, mennyiben teszünk eleget a korszerű etetési technika követelményeinek. Nem kell hozzá különösebb tudomány — minden jó gazda tisztában van vele — egyik legkiadósabb tömegtakarmány a kukorica. S hogy mostanában egyre többet írunk és beszélünk a szób:n forgó növényről, az .r ért van, mert egyes Szövetkezei ek még mindig vonalcudnak többet vetni belőle, mondván, jobb az árpa, azzal nincs annyi munka. Még így is — mert ha négyzetesen vélik a kukoricát a gép keresztben, hošs" '•' benvai " iija - honosabb a kukorica akár szemre, akár viaszos érésű silónak termesztik. Ennek ellenére a košicei járás öt szövetkezetének — Péder, Perín, Šebastovce, Trstená nad Hornádom, Nižná Myšia — a tavaszi vetés terve alapján a 3804 hektár szántóterületből csak 290 hektár kukoricát vetnek és 732 hektár árpát, bár — mind Péderen is — a kukorica 20—35 mázsával nagyobb szemtermést hoz mint az árpa. S mi a különbség e két növény takarmányértéke irözött? Egy hektár kukorica tápértéke 2,2-szer nagyobb, mint egy hektár árpáé. A szovjet mezőgazdaságban is azért hódít egyre nagyobb teret ez a növény, mert előnyei vannak más takarmányokkal szemben. Ezért haladt előre jelentősen a Szovjetunióban a kukoricatermesztés. 1913-ban csak három és fél millió hektáron termesztették, 1960-ban 26 millió hektárnyit vetettek belőle. A Központi Bizottság februári ülése behatóan foglalkozott azzal is, hogy vessünk minél több cukorrépát takarmányozási célokra, hiszen igen hasznos a növény etetésre, jól hízik tőle a sertés is. A Zeliezovcei Állami Gazdaságban kiváló eredményeket értek el a sertések cukorrépával való hizlalásában. Ám az egész járásban még alig akad szövetkezet, amelyben követnék a szóban forgó gazdaság jó példáját. Pedig, ha kiszámítanák, hogy 30 mázsás hozamot számítva 1 hektár árpa terméssel 600—650 kg sertéshúst tudnak előállítani, 1 hektár cukorrépa terméséből viszont 1200 —1300 kg húst nyerünk, biztosan másképpen gondolkodnának és mérlegelnék: árpa helyett több cukorrépát kell vetni takarmányozási célokra. A levicei járás EFSZ-eiben a gépekre sem lehet panasz .hiszen annyi van belőlük, hogy könnyen megművelhetik gépi erővel a kapások földjét. A SZLKP KB legutóbbi ülésén szintén sok szó esett a takarmányozásról. A legolcsóbb, nagytömegű és kitűnő takarmányon, a silókukoricán kívül még — hangsúlyozta a Központi Bizottság — a cukorrépa és hüvelyesek vetését fokozni kell. Különösen jelentős helyet foglalnak el a jövőben az említett takarmányokon kívül a hüvelyesek és a pillangósok. Ezek vetésével nemcsak bővítjük a takarmányterületet, hanem javítjuk a talajt is, hiszen a hüvelyesek termesztésével óriási mennyiségű nitrogén műtrágya halmozódik fel a talajban. S ez nem lebecsülendő. Ismert dolog. Jó jövedelmező állattenyésztés el sem képzelhető sok, nagy táperejű takarmány nélkül. Minden bizonnyal az idén ezért az EFSZ-ekben kétszeres gondot fordítanak a takarmánytermesztésre, azonbelül pedig a kukorica ős pillangós növények vetésére. Most dől el hát elsősorban, mennyi húst termel majd az egész esztendőn át a mezőgazdaság. Persze sikerre csak akkor számíthatunk, ha abrakfélékből, tömegtakarmányokból mindenütt bőséges takarmányalapot teremtenek, annyit, hogy egész éven át kiegyensúlyozottan lehessen etetni, s hiány nélkül teljesíteni a húseladás szerződéses feladatait. Ezért fontos, hogy a falusi kommunisták és a helyi nemzeti bizottság tagjai aktív meggyőző tevékenységet fejtsenek ki annak érdekében, hogy a dolgozó parasztok megértsék: csakis szilárd takarmánybázissal lehet jövedelmező, fejlett állattenyésztést folytatni. A tavaszi munkák margójára A jó gazdálkodás bölcsője a barázda mimiiiiiiimmmiiMiiiiMiifmMiMmimmiMMimiiHHiMiimiiimimmmiMMiM nunk, netn lesz fennakadás az állattenyésztés terén sem. Általánosan elismert és elfő- sok, jó, nagy tápértékü takergadott tény, hogy a mezőgazdálko- mányt is termeljünk. Ha ezt a kérdás alapja a növéhyterme'lés. Ezen dést_ megoldjuk, meg^ kelll oldaaz alapon épül az állattenyésztés ls. — Ahol jő eredményeket érnek el a növénytermelésben — egyes rendkívüli eseteket kivéve, — szépek az eredmények az állattenyésztésben ls. Most, amikor a szövetkezetesek, traktorosok úgyszólván az éjszakát ls nappallá teszik, amikor a a legtöbb szövetkezetben az a jelszó: sem ünnep, sem vasárnap nincs, amíg a vetőmag a raktártakarmányok vetésterületét — bele-i értve az évelőtakarmányokat ls —! több mint tízezer hektárral bővítik. Megkülönböztetett figyelmet fordí-i tanak a takarmány-cukorrépa termen Nem véletlen például, hogy egyre lésére. Az elmúlt évhez viszonyítva jobban előtérba kerül a takarmány- az említett növény vetésterületét kö-i termesztés kérdés*. Ezt maga a mindennapi élet hozza magával. Az állandóan emelkedő életszínvonal következtében egyre nagyobb a kereslet az állati eredetű élelmiszerek iránt. Tehát cselekedni kell. A kommunisták kezdeményeban, a szorgalom mögött látnunk zésére már a múlt évben is történkell a határozott célt is, látnunk tek intézkedések e téren. A komárnói járás kommunistái például egyetértve a szövetkezeti tagokkal, elhatározták, hogy az idén a bőséges takell azt, mi adja a szorgalom hoz, a kitartó munkához az erőt. Erre a kérdésre röviden így felelhetünk: áz, hogy ma már mindenki karmányalap megteremtésének érdeelőtt világos, a jő gazdálkodás bői csője, a sikerek szülőágya a barázda kében egyrészt bővítik a takarmányok vetésterületét, másrészt növelik a A fekete, vagy fakó hantoktól függ hektárhozamokat az egyes fontosabb döntő mértékben, milyen lesz az ara- takarmányféleségekből. tás, de az is, hogy meddig okoz még kisebb-nagyobb gondot a lakosság állattenyésztési termékekkel való ellátása. E feladat megoldása nem könnyű, de megvalósítható ha akarjuk, ha elegendő takarmányt termelünk. Érdemleges dolog hogy szlovákiai méretben a kedvezőtlen időjáAlapos, megfontolás után hoztak olyan határozatot, hogy járási méretben ötezer hektárral bővítik a szemes kukorica, közel másfélezer hektárral a silókukorica vetésterületét. Nagyszerű elhatározás az ls, hogy takarmánykáposztát nyolcszáz hektárra terveztek, holott a múlt évben ennek TUDÓSOK NYILATKOZNAK n rás ellenére is a kora tavasziaknak a takarmányféleségnek termelését már több mint a felét elvetettük. A úgyszólván teljesen elhanyagolták. A tennünk, kommunisták a dolgozók kezdeményezésére, tenniakarására támaszkodva megtalálták a módját a kényszerű lemaradás pótlásának. Ezt nemcsal. mi mondjuk, hanem a tények igazolják Ebből a konkrét valóságból kiindulva leszögezhetjük, hogy a kommunisták a mezőgazdaság előtt álló további feladatok sikeres megvalósítása érdekében is megtalálják a járható utat. Hogy mi ez, a másik és megoldásra váró feladat? Már említettük. Az állattenyésztés színvonalának emelése. Az, hogy ne csak elég kenyeret, hazel ezer hektárral bővítik. Az alapos megfontolás tanújele az is, hogy egyes szövetkezetekben a tavaszi munkák megkezdése előtt, amikor is alapos elemzés alá vetették a vetési tervet, komoly vál-: tozásokat eszközöltek rajta. Egyes helyeken például a kevésbé értékes takarmányok rovására nagyobb tápértékű takarmányokát vetnek. Ezt tették a gabóíkovói szövetkezetesek is, amikor az árpa rovására hetven hektárral bővítették a kukorica vetésterületét. Visszatérve az alapgondolathoz, hogy lényegében az egész mezőgazdaság beleértve az állattenyésztést is — a növénytermelésen alapszik, szükséges hangsúlyozni, hogy az Idén és a jövőben is egyik legfontosabb probléma lesz a bőséges takarmányelap megteremtése. És hogy az állat-: tenyésztésben mielőbb lényeges változás álljon be, azért már most a tavasszal sokat tehetünk és kell is Sz. I. A ménásztere'nök távirata D. Nehrunak (CTK) — Viliam Široký miniszterelnök Dzsavaharlal Nehrunak, az Indiai Köztársaság miniszterelnökének üdvözlő táviratot küldött újbóli miniszterelnökké való kinevezése alkalmából. a világurutazás napján HOGYAN SZERKESZTETTÉK A VOSZTOK-1 ŰRHAJÓT? Moszkva (CTK) — L. Marjanyin súlyozza, hogy a Vosztok-1 űrhajó konstruktőr a moszkvai Pravdában felbocsátása előtt végzett kísérletek részletezi, miként szerkesztették a folyamán s a szovjet űrhajósok előkéVosztok-1 űrhajót, amelyet egy év- születei idején nem fordult elő egyetvel ezelőtt jurij Gagarin őrnagy len baleset sem. Marjanyin mérnök irányított. ezzel megcáfolja a nyugati sajtó álA Vosztok-1 űrhajó megszerkesztő- lításait, hogy a Szovjetunióban balsét intenzív kutatás előzte meg — esetek fordultak elő a világűrr.epüírja cikkében Marjanyin mérnök Az lések előkészítésének napjaiban, űrhajóba beépített kabin külön Jurij Gagarin és Germán Tyitov — részébe helyezték el a műszereket, hangsúlyozza Marjanyin mérnök.— a a fékberendezést és a rádióösszeköt- Szovjetunió két első űrhajósa! Rajtuk tetéshez szükséges készüléket. Az űr- kívül egyetlen szovjet állampolgár hajós kabinja sokkal nagyobb mint a sem vett részt világűrrepülésben és repülőgép pilótájának kabinja. Az űr- ezzel kapcsolatban senkit sem ért hajó tervezői ugyanis figyelembe vet- baleset, ték a hosszú ideig tartó világűrrepü- • « • lések követelményeit is. „Lehetséges, hogy sokkal előbb reMarjanym mérnök cikkében hang- pülhetnek űrhajósok a naprendszer különböző bolygóira, mint ahogyan azt bárki is elképzelheti" — jelentette ki e napokban Nyikolaj Barabasov akadémikus hírneves szovjet csillagász. A Komszomolszkája Pravda április 11-1 számában közölt cikkében kijelenti, hogy a szovjet tudományos dolgozók már ma foglalkoznak olyan kozmikus motorok tervezésével, amelyek az űrhajósokat a világűr beláthatatlan térségein keresztül vihetik különböző égitestekre. TERVEN FELÜL A tflnecl Nagy Oktdberi Szocialista Forradalom Vasmű mind a négy acélüzemének dolgozói elhatározták, hogy szocialista kötelezettségvállalással üdvözlik a CSKP XII. kongresszusát. Ez év második negyedében 5844 tonna acélt olvasztanak terven felfll, és 1 197 730 koronát takarítanak meg. Az értékes kötelezettséget a munkahelyek termelési lehetőségeinek alapos elemzése után vállalták. Az acélmunkások a tervezett javítások idejének lerövidítésével, a kemencék élettartamának meghosszabbításával, az ingot átlagos hőfokának eme lésével, a technológiai fegyelem betartásával, valamint tüzelőanyag és energia megtakarításával akarnak lényeges javulást elérni a termelésben. A Nové Mesto nad Váhom-i Gépesítési, Automatizálási és Fejlesztési Intézet dolgozói jelenleg egy csomagoló-automata szerelésén dolgoznak. A gép percenként 120, esetleg 200 kisebb méretű (pl. 40X60X150 mm) kartondobozt gyárt. Ezenkívül egy tisztító aggregát fejlesztésén fáradoznak, mely a csőkondenzátor automataberendezésének lesz egyik része. Felvételünkön Jaroslav Kouril szerelő az ultrahangú tisztítóberendezés műs^oki részét viz-oálja. (V. PRlBYL - Cl K - /elvitele) ELSŐ ACÉL a Klement Go'lwald Üj Kobómű 9. nagyolvaiztólítnl (ČTK) — Az ostrava-kunčicei <lement Gottwald Űj Knhómüben nárcius 30-án helyezték próbaIzembe a kohómű kilencedik, Baerz— Boelens típusú nagyolvasztóját. A nagyolvasztót kezelő dolgozók szerdán, április 11-én 4,20 órakor csapolták az első acélt Karéi Valach mester és Miroslav Erlach olvasztár vezetésével Az említett új nagyolvasztó a legnagyobb, és ami teljesítőképességéi illeti, páratlan egész Európában. Építői teljesítették az SZKP XXII és a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére vállalt kötelezeti?, geiket, s két hónappal a kitíi ö I határidő előtt fejezték be a rnigy olvasztó építését, mely hn'hatú; segítséget nyújt a kunClcoi kohászoknak az acélgyártás idfi re v é nek teljesítésében. 1