Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-11 / 100. szám, szerda

Megvan rá a lehetőség, hogy az ötéves tervet négy év alatt teljesítsék k u 1 r ű r z* Tavaly egy hektár földről 5493 korona volt a bevétel, az idén 8360 koronát tervezünk — diktálja a számokat Dubeny László könyvelő Bélán Rudolfnak, a helyi nemzeti bizottság titkárának. A két szám közötti különbség mutatja, hogy a telincel szövetkezet (nitrai Járás) nagyot lendít a termelés menetén. Lépten-nyomon azon törekszik, hogy az ötéves tervet négy év alatt teljesítse. Vajon megvannak-e hozzá a feltételek? Több jel, s a szövetkezetesek igyekezete arra vall, hogy igen. A domb alatt, ahol két évvel ezelőtt savanyú széna termett, most szántóföld terjeszkedik. A hantok teljes szétmállását a téli csapadék következtében csak a fügyökerek sűrű hálózata akadályozta meg. Televényben gazdag föld ez, már az első évi termésből is arra lehet következtetni, hogy a szövetkezetesek nem bánják meg a 31 hektár rét lecsapolását. — Olyan nagy kalászok nőttek a kukoricán, hogy kár volt lesilóznl — jegyzi meg a könyvelő. — Jó termést hozott a takarmányrépa is, 550 mázsát hektáronként, s a búzatermésre sem lehetett panasz. — Sok széna termett ott — szól közbe Bónis János kertész olyan hangon, mintha sajnálkozna, hogy feltörték a rétet. — Sok termett — válaszolt a könyvelő — de tápértéke nem volt. Majd meglátja az idén, milyen nagy káposzta terem ott, meg milyen jól megterem a cukorrépa, ami sokkal nagyobb jövedelmet hoz. Valóban ez a cukorrépa (7 hektáron) jövedelmezőbb lesz a többinél, mert takarmányra termesztik. Szárazság esetén öntözni fogják, hogy elérjék hektáronként a négyszáz mázsás hozamot. Ilyen hozam mellett a cukorrépa annyi tápanyagot tartalmaz, mint három hektáron termesztett gabona. A silókukoricáról is jó véleménnyel vannak a szövetkezetesek. Ez meg is látszik az állatállományon. A tavalyi 16 hektár silókukorica vetésterületét 35 hektárra növelik, hogy egész évben jusson belőle az állománynak. A szövetkezet tavaly már november 20-án teljesítette a tejeladás tervét A 186 000 literről az idén 205 ezer literre növeli a piaci tejtermelést. Ennek érdekében nemcsak a nedvdús, hanem a szálastakarmányokból is többet termesztenek Lucernából 70 mázsás hozamot vár a tagság hektáronként, s hogy ezt el is érjék, műtrágyával szórták meg a herét. — A múlt évet illetően elégedettek vagyunk a tagság igyekezetével és a hozamokkal — mondja Huszár János, a pártszervezet elnöke. Kétségkívül a szövetkezetesek sokat tettek és tesznek azért, hogy nagy legyen a hozam, s az ötéves tervet négy év alatt teljesítsék. A Jelek Jók, mint ahogy arról már fentebb is szó esett, ellenben senki se higgye, hogy a szövetkezetben nem akadna módosítani való, ami még jobb feltételeket, teremtene az ötéves terv határidő előtti teljesítésére. Tavaly a munkaegység értékét 20 koronában szabták meg, a valóságban azonban négy koronával kevesebbet fizettek. Tehát Valahol sántikált a termelés. — Száz mázsával kevesebb cukorrépa termett a tervezettnél — indokolja a könyvelő, és csupán a szárazságot okolja. — Az árpa is négy má-: zsával kevesebb volt hektáronként, az meg amiatt, hogy nem mindenhová jutott vegyszer a gyomirtásra, meg a vihar is kárt tett benne. Ezeken veszett el a négy korona. Az igaz, a cukorrépatermést befolyásolja a szárazság, csakúgy, mintáz árpatermést a gyom, a kis hozamokat viszont nem csupán ezekben kell keresni. Minden termelő jól tudja, hogy a tápértékben gazdag talaj jobban bírja a szárazságot. A talajjavításra a legjobb szer az istállótrágya vagya komposzt, s a műtrágya ezeknek csak a kiegészítője. A telincelek azonban az 561 hektár szántójukból csak 80 hektárt trágyáznak meg évente szerves trágyával. A legnagyob bökkenő az, hogy a szövetkezetesek a közeljövőben sem javíthatnak sokat ezen a helyzeten. A szántóterület 41 százalékán termesztenek gabonanemüeket, s az olyan gabonaféléket, melyeknek szalmáját almozásra használják föl, a szántóterületnek csak 16 százalékán. Ezek szerint nem is lehet több szerves trágyájuk, hacsak nem fognak hozzá becsületesen a komposztkészítéshez a hiány pótlására. — Nem futja a földből mindenre — állítja a könyvelő, de azért csöppet sem titkolja, hogy a 18 hektár kendert, a 4 hektár mákot a pillanatnyi nagyobb bevétel kedvéért termesztik. Szlovákiában a szántóföldnek átlag 43 százalékán termesztenek gabonanemüeket a gazdaságok. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a hegyi és a hegyaljai szövetkezetekben ez az arány kisebb, a síkságon fekvő gabonatermesztésre alkalmas területen a telincei szövetkezet nagyon kevés kenyérgabonát termeszt. Pedig semmivel sem lenne kevesebb a bevétele, ha változtatna a terven ős több gabonát vetne, hogy a földet rendszeresen trágyázhatnák. Az ilyen föld jobban bírná a szárazságot és nagyobb hozamokat adna, ami az állattenyésztésen keresztül értékesítve semmivel sem jelent kisebb bevételt, < mint a kendertermesztés. Mindez ] konkrét példával is bizonyítható. — Tavaly a 8 hektáron termesztett] kenderből közel 48 000 korona bevéte- ( lünk volt — dicsekszik a könyvelő. Becsületére váljék, azt sem hallgat- < ja el, hogy a takarmányalapból 3 vagon abraktakarmány hiányzik. Persze, ha a kender helyett gabonafélét j termesztenek és 25 mázsás hozamot J érnek el hektáronként (ez nem sok,

1 hiszen búzából 27 mázsa termett), j ekkor az abraktakarmány hiánya rész- < ben megoldódik és 50 mázsa húst J termelhetnek rajta, aminek az értéke < 60 000 korona körül mozog. Ezenkívül

1 a szalma is — amiből trágya készül i — nagy érték egy szövetkezet életé- j ben. Döntsenek maguk a szövetkeze-' tesek, helyesen jártak-e el, hogy a i kender vetésterületét 10 hektárral ' növelték? — A pártgyűléseken sokat foglal- j kozunk a mezőgazdasági termelés, fejlesztésével — mondja a pártelnök. < Ez szükséges is, mert mindenkinek [ van véleménye, hogyan, milyen mó- < don fokozható a termelés és minél! több ember foglalkozik vele, az elemzés annál nagyob lehetőségeket tár

1 fel. A pártszervezet dolgozik. Bizo- j nyitja az is, hogy a XII. pártkong-1 resszus tiszteletére készül a kötele- í zettségvállalás. A pártszervezet azonban, ha még nagyobb, mélyebb elem- 1 zésekbe bocsátkozna, előbbre vinné < a mezőgazdasági termelés fokozásé- j nak ügyét. Bár hosszadalmas munka, de sokat ] jelent a termőtalaj mélyítése. Ehhez, is trágya szükséges, hogy a mélyről

1 fölkerülő földet termékennyé tegye. \ Minden trágyázás alkalmával 2—31 centivel mélyebbre hatolhat az eke, j és bővítheti a termőtalaj rétegét. Elsősorban a párttagok feladata, hogy az ilyen rejtett tartalékokat feltárják. Kicsiségnek látszik, de ha való1 ra váltják a szövetkezetesek, a szárazság nem lesz olyan nagy hatással a terméshozamokra. Elsősorban a növénytermesztéstől i függ az ötéves terv négy év alatti teljesítése. Az első negyedévben 25 mázsa sertéshússal ad el kevesebbet! a szövetkezet. Természetesen behozza ezt a lemaradást, mert van elég malacuténpótlás. De ha a szövetkezetnek jelenleg is lenne elegendő ab- J raktakarmánya, erre a lemaradásra nem került volna sor. Teljesítik az évi tervet — állítják bátran — a hiba azonban az, hogy nem egyenletesen küldik piacra a húst. Márpedig a' telincel szövetkezetben ezt a hibát ki is küszöbölhetik, hiszen megvan rá a lehetőség, csak a jövőben jól oszszák be, hogy melyik terményből mennyit termesszenek. BENYUS JÓZSEF A bratislavai népművelési intezmények sorában jelentós helyet foglal el a Racai Művelődési Ctthon, amely nagy gondot fordít pártunk és kormányunk határozatai, a bel és külpolitikai kérdések magyarázására, népszerűsítésére és a jelentős évfordulók megünneplésére. A változatos tevékenységet kifejtő érdekkörök a társadalmi szervezetek, valamint a környékbeli üzemek szakszervezeti tagjaival együttműködve tervszerű és céltudatos népművelési- és nevelőmunkát végeznek. Képünkön: a rádióamatőrök köre, amelyet Emil Sebő vezet. (A. Prakas — CTK — felvétele.) Štefan Cpin új művei Cpin a képzőművészi alkotásokat sugalmazó modraharmóniai festői tá] lakója. Éveken keresztül mint illusztrátort tartottuk számon az 1919-ben született festőt, kinek mesterei G. Mallý és M. Schurman voltak. Számos verses- és képeskönyv lapjait népesítik be Cpin gyermekien tiszta hősei, művészien absztrahált, vagy valóságlátással fogalmazott figurái. Művei nemcsak örömmel, derűs Jókedvvel ajándékozták meg legifjabb nemzedékünket, hanem helyes irányba terelik a fogékony lelkű, elfogulatlan szemű gyermek ébredő szépérzékét is. A Hviezdoslav-térl tárlati helyiségben az utolsó öt év művészi termését mutatja be Cpin, aki ezúttal mint festő jelentkezik. Keresztmetszetben láthatjuk új törekvését. Az illusztrátor konkrét tárgyhoz, megszabott témához való kötöttségéből kilépve, szabadon keresi motívumait, érzékeli és értékeli a világot és jelzi hozzávaló viszonylatát. Költői látású, meleg érzésű művészünket a világ sokrétűségében mindenekelőtt az ember érdekli. Képeinek gondolat- és őrzéstartalmában elsősorban a nép, a falu asszonya, és a gyermek szerepel. Ne gondoljunk azonban szokványos néprajzi beállításra. A Kiskárpátok'-vidéki, az oravai és Cičmanyl figurák ki< fejező tipikus tartásban, a valóság festői átírásában, légkörük költői keretében jelentkeznek. — Itt-ott felvillan a szelíd humor s az enyhe gúny is. Sokféle technikával, frissen, közvetlenül szól. Néhány régebbi ceruzarajza bravúros, játékos vonalvezetéssel a régebbi gyermekjelenetekre utal. Ecsete humanisztikus gondolatok tolmácsolója az eszmeileg, technikailag finom fogalmezésú, lavírozott tussrajzokban. (Védekező anya, Vasárnap, A család). Erősen körvonalazott, képenklnt változó színmegoldásban, dfszítményező felfogásban ábrázol több jól meglátott helyzetet. (Daru, Csicsmányiak). Összhangzó és összefoglaló tónusokban tartott a Megdöbbenés és a Beszélgetés. A legújabb keletűek közé tartoznak a Repülők, melyben érzékeny vonalvezetéssel int és óv az atomőrülettől. Színes ablakkompozíció! az épületdíszítő-művészetbe vágó keresések. Cpin frlsshangú megnyilatkozásai művészi fejlődésének új és érdekes fejezetét jelzik. BÁRKÄNY JENÖNÉ! Sikeres év a szlovák könyvkiadásban totta végre annak utasíiásaít (például azt, hogy munkára bírja a tömegszervezetek tagságét, de főképp azok vezaíőségét). Nagy baj az Is, hogy közvetlenül a munkások közt sincs kellő összetartás. Nem egységesek a hibák feltárásában, követeléseik mögé nem csoportosulnak egyöntetűen, sőt még Padány Iván bíráláséval sincsenek egy véleményen. De mit Is vétett tulajdonképpen Padány Iván igazgatóhelyettes, akit Önök a legrosszabbnak tartanak? Amikor 1959 végén az üzembe jött, az andezit bánya havonta 35—40 százalékra teljesítette tervét. A munkások munkaidő alatt a kocsmába jártak, ha valaki meggondolta magát, otthon maradt a szőlőjét megkapálni, vagy a ház körül végezte teendőit és az üzemi kötelezettségeinek teljesítése — kevés kivétellel — a többségnek mellékes volt. Munkafegyelemről, a törvényes munkaidő betartásáról, tervteljesltésről szó sem lehetett. A vállalat Igazgatójának, Képes elvtársnak a véleménye szerint Padány Iván munkája nyomán 200 százalékkal Javult a helyzet. Padány Igazgatóhelyettes megszilárdította a munkafegyelmet, következetes volt a bérpolitikában; a bérek fejében megkövetelte a normák teljesítését, a prémiumért a tervteljesítést. Igaz, megtörtént, hogy Padány Ivén túlfeszített módszerekkel dolgozott az anyagi érdekeltség terén. Hiba volt, hogy gyakran klmerítetlenül hagyta a béralapot, még akkor ts, amikor teljesítették a tervet. Egy példa rá: az épületelemeket gyártók 96,7 százalékra teljesítették az 1961-es év termelési tervét. A béralapot csak 93 százalékban merítették kl, pedig a tervezett létszámon kívül még 3 munkást foglalkoztattak ebben a részlegben... Padány Ivánnak minden érdeme mellett is kifogásoljuk módszerét: „ha nem tetszik, hát mehetsz". Önkényesen, durván bánt a munkásokkal Az üzem igazgatójával együtt elkövették azt a hlbá

1. hogy nem lámaszkodtak az üzemi bizottság és a pártbizottság segítségére a munkafegyelem megszilárdításában. Ha mindehhez még hozzászámítjuk a két bizottság tétlenségét, a pártszervezet ellenőrzési jogénak elhanyagolását, akkor végképp nem csodálkozhatunk, hogy üzemükben idáig fajultak a dolgok Szocialista népgazdaságunkban szigorúan elítélendő minden önkényeskedés A szilárd munkafenvelem, a terv példás teljesítése, esetleg túlteljesítése egyesegyedül a dolgoiók szocialista szellemben történő nevelésével érhető el. A vezetőnek sem szabad visszaélnie azzal a helyzettel, hogy a közvetlen környékben nincs más munkalehetőség és ti munkásak ragaszkodnak állásukhoz. Jogos követ«i'éseikéi'l neui szabad elbocsátással fenyegetni, ha igényeik teljes egészében azonnal i nem elégíthetők is ki. Az andezltbánya vezetőinek módszerével tehát nem i érthetünk egyet. E tényeket még súlyosbítja a veze- ] tőség hallatlan könnyelműsége a munkafeltételekkel ( kapcsolatban. Az üzemben nincs szociélis berendezés, nincs fürdő, öltöző, nincs tisztességes illemhely, pedig J asszonyok, férfiak vegyesen dolgoznak a gyárban. Az < üzem udvarán egyenesen bosszantó a rendetlenség. Az [ autók sárba gyűrjék a szenet, ezer tonnányi vasanyag < rozsdásodik a szabad ég alatt, a betonutakon olyan J a sár, hogy még sejteni sem lehet a betont. A nyersanyagok és a kész termékek össze-vissza szanaszét] hevernek. Vitathatatlan, hogy a rend érd'ekében többet tehetnének a munkások is, hiszen egyedül ők csinálják J a rendetlenséget. Am a vezetőség, a mesterek hibásak azért, hogy nem követelik meg a rendet. Tudom Názér Elvtárs, önt bántja ez a könnyelműség. Azt is tudom, hogy nem ön az egyedüli, akt így érez. j Abban sem kételkedem, hogy hajlandók volnának rendet teremteni a portájukon, de nincs olyan vezető, < aki támogatná és irányítaná Önöket ebben az elható- ' rozásukban. Szociális berendezésük is régen lehetett volna mér. Hiszen mindenük megvolt ahhoz, hogy saját erejük-, bői — esetleg társadalmi munkával — felépítsék. Egy ] életképes tömegszervezetben semmi sem lehetetlen I Számtalan példával bizonyíthatnám.... de a maguk < üzemében sajnos nincs Ilyen tömegszervezeti Hét igen, Názár Elvtárs, valahogy így állunk a tényekkel. Hibás a vezetőség, de vétkesek maguk ls. Mert ] hogy is mondta Beregszász János elvtárs? Délután két i óra előtt tíz perccel már valamennyien a hónuk alatt[ szorongatják a batyujukat) és alig várják, hogy az J üzemi kapun kívülre kerüljenek. Meddő fáradozás volna ilyenkor egy gyűlésre toborozni... Persze maguknak már elment a kedvük a gyűlésezéstől. Ezt meg ls < tudom érteni. Milyen kár, hogy ez így vanl Kis üze-( műkben olyan Ideális légkört, munkafeltételeket, ba-1 réti, megértő viszonyt, igaz, őszinte elvtársi hangulatot lehetne teremteni, hogy öröm lenne ott dolgozni. J Azonban ami késik, az nem múlik. Remélem, az < áprilisi nagy változásokkor üzemükben, megteremtik ( mindazt, amire nélkülözhetetlenül szükségük van; első-1 sorban ls tettrekész üzemi- és pártbizottságot válasz- J tanak. munkára buzdítják a tömegszervezetek tagságát < és ügyelnek a munkások egységére. Ha ez meglesz, az] ön egyéni problémái is sorra megoldódnak majd, amit, őszintén kívánokI Elvtársi üdvözlettel SZABÚ GÉZA; Az 1961-es év a szlovákiai könyvkiadás szempontjából egészben véve sikeres volt: a szlovákiai kiadóvállalatok jól kezdték meg a harmadik ötéves tervet, csaknem valamennyi mutatóban túlszárnyalták az 1960. évi termelést. 1961-ben 2162 nem periodikus kiadvány Jelent meg, vagyis 12,6 százalékkal több, mint 1960-ban. A példányszám 1960-hoz viszonyítva 17,1 százalékkal növekedett 1 A szlovák könyvkiadóvállalatok — a tankönyveket ls beleértve — 13 812 000 példányt Jelentettek meg, tehát minden könyv átlag .6390 példányszámban Jelenik meg. Egy lakosra átlagosan 3,3 könyv jutott. Ez a mutató azt bizonyítja, hogy a műveltség és a kultúra terjedése Csehszlovákiában magas színvonalú. Hisz például Belgiumban, Hollandiában, Svédországban egy lakosra három könyv jutott, Franciaországban, Purtugáliában, Svájcban pedig csak kettő. A múlt évben megjavult a gyermekés az ifjúsági könyvek kiadása is. Az 1960-as évhez viszonyítva 11 százalékkal több könyv Jelent meg. A gyermekek számára írt könyvek átlagos példányszáma 9700 volt. A politikai, gazdasági és népművelési irodalmi művek hányada 17,6 százalékot tett kl Lényegesen emelkedett a marxista-leninista Irodalom kiadása ls, (—) 22 millió kötet könyv A moszkvai Lenin könyvtárban 22 millió kötetet őriznek. 1913-ban egész Oroszországban 46 millió könyvet tartottak számon; ma a Szovjetunió könyvtáraiban másfélmilliárd kötet van. A Lenin könyvtár olvasótermelt naponként átlag 6300-an keresik fel, akiknek 32 500 kötetet adnak ki, azaz percenként nyolc olvasó jelentkezik a könyvosztóknál. Ugyancsak naponként 1200 új kötet, 900 folyóirat és 4000 napilap érkezik a könyvtárba, amely 4300 más könyvtárral áll kapcsolatban, és 1960 folyamán 400 000 kötetet kölcsönzött testvérlntézeteinek. VVVVN/VVVVVWV\/S/V/V\/V/>/V\lVV\/\A/\/\/W ¥ A Rimavské Sobota! Járási Művelődési Otthon agitációs osztálya szép és ízléses röplapokat' ad ki. Felvételünkön Jachipnová Méria a tojásfelvásárlés tervének teljesítéséről készít röplapot. (Németh J. felv.) V 1982. április 11. ÜJ SZO 5 *<