Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-05 / 94. szám, csütörtök

Jó szervezés a siker alapja K

ollárik bácsival, a SládkoviSovói Cukorgyári Gazdaság kocsisával váltottunk először szót a gazdaság földjén, mert a talajelőkészítésnél és a vetésnél szorgoskodók közül ő ért ki leghamarabb a dűlő szélére. Nem, mintha a magtakaró-borona elé fogott lovak gyorsabban térülnének, fordulnának, mint a traktorok. Nem, erről szó sincs. Kollárik bácsi nem is ilyen szempontból versenyez a vetőaggregátot vontató traktorossal. Inkább olyanból, hogy amennyit a traktor a mai napon elvet, annyit ő is betakarjon a boronaaggregáttal. Eleinte kételkedve hallgatjuk szavait. Meg is kérdezzük a kocsist. — De hiszen ez a traktor a három vetőgéppel egy nap alatt 25—30 hektár földet is bevethet. Annyira bírnák a lovai? — Dehogy bírnák, — nevet nagyot, — a felére sem futná az erejükből. De amit mondtam, megmondtam. Egy talpalatnyi sem marad magtakarás nélkül abból, amit ma elvetnek ... mert a traktor ma is csak nyolc hektáron veti el a borsót. — Hogy-hogy ma is? Máskor is csak ilyen keveset vetnek el egy aggregáttal? — Ebből bizony nem. Főzni való borsó, és ezt így vetjük nyolc hektáronként. Mind az ötvenöt hektárt. Mert úgy kell ezt vetni, szakaszosan, ahogyan majd szedni akarjuk. Ki győzné egyszerre az ötvenöt hektárt. No Fakói — szólt a lovakra, — gyerünk, nehogy szégyent valljunk. Süt a nap, de a felhők ott settenkednek a láthatár szélén. Sietni kell tehát. Közben az aggregát is kiért a dűlő végére. Vélük volt Laki Ferenc csoportvezető is. Nem is várta, hogy kérdezzük, mindjárt magyarázkodni kezdett: — A borsón kívül vetünk ml más tavaszi kalászosokat is. Ha minden jól megy, a hét végére földbe kerül minden. — A lánctalpas traktor nem tapossa-e össze a nem eléggé megszikkadt földet? — Nem — feleli mosolyogva. — Az aggregát elé szereltünk egy szerkezetet, amely fellazítja a traktor nyomalt, úgy hogy a mag laza talajba kerül. M

íg a csoportvezetővel beszélgetünk, a vetőgépkezelök megtöltik a gépet s máris indulnak. Sietni kell. Igaz, hogy közel az este, ,de messze még a tavaszi munkák befejezése. —ti— Gurdán Sándor, Kögler Sándor, Halász Ferenc és Antonovics Ferenc a borsó vetése közben. (Németh J. felv.) A cukorrépa. fontos takarmánynövény iiMiiimiimmiiiiiiiimiiiimiiiiiiiii J J AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI TERMELÉS fokozott feladatai megkövetelik, hogy minden mezőgazdasági dolgozó komolyan foglalkozzék azzal, hogyan biztosítsunk elegendő takarmányt. Már most meg kell oldani ezt a jelentős problémát, amely nagymértékben veszélyezteti az állattenyésztési termelés fejlődését, mezőgazdasági állataink kihasználását, emellett fékezi a fajtiszta állatállomány kialakítását és az állatok egészségügyi gondozását. A takarmány biztosítása érdekében nagy figyelmet kell fordítani a megfelelő minőségű és mennyiségű takarmányfélék termelésére, hogy elegendő legyen az egész év folyamán. A jó takarmány hiánya főként a télen gátolja az állatok hasznosságának növelését, és egyúttal aláássa az állatok egészségét. A takarmányalap biztosításának legnagyobb hiányosságét az alacsony hektárhozamok jelentik. Nagy hiba a szántóföld nem megfelelő kihasználása utódtermények és köztes vetemények takarmánycélokra való termesztésére. Nagy tartalékok rejlenek a takarmányalapok és a magas hozamok biztosítására a gazdasági udvar melletti takarmány-vetésforgókban. A gondosan megművelt, trágyázott és gondozott zsíros földek lehetővé teszik, hogy a szükséges mennyiségben termesszük a takarmánynövényeket, főként a silókukoricát és a cukorrépát. E termények fokozott termelésével — amelyek a területegységre számítva maximális mennyiségű emészthető tápanyagot adnak — biztosíthatjuk az állattenyésztési termékek állandó és folyamatos termelését. Hruscsov elvtárs Is rámutatott a cukorrépa nagy jelentőségére és hasznosságára a takarmányozás szempontjából. Sajnos, a cukorrépa takarmánycélokra való felhasználásának jelentőségét hazánkban még nem becsüljük kellőképpen. Ez nem helyes, amit az alábbi táblázat is tanúsít: c . >o> . C g je .5 Termény n£t? ž s c r. ra ín s 2 £ vľ o v E SÍ W JC «! C 00 vQ) v<V) e g. eg

y « M hektárra AÍ O Termelési költség koronában egy keményítő egységre egy mázsára területen termelt cukorrépával, azt látjuk, hogy harminc mázsa árpából legfeljebb 600—650 kg sertéshúst termelhetünk. Ezzel szemben a cukorrépa átlagos termés esetén is 1600— 1700 kg sertéshús előállítását teszi lehetővé. További gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy kizárólag szemestakarmányból termelt 100 kg sertéshús előállításához 17, sőt 20 ár szántóföldre van szükség. A szemestakarmány 600 kg cukorrépával való pótlásánál termelt 100 kg sertéshúsnál a szántóföldet 9—10 árra csökkenthetjük. A sertéshízlalás terén mindenütt az az irányzat, hogy minél több hazai takarmányt, kapásnövényt és minél kevesebb szemestakarmányt etessünk fel. Legjobb forrázott cukorrépát használni az etetésre, miután a forrázás következtében fokozódik a keményítőérték és a tápanyagok kihasználása is gazdaságosabb. 100 kg sertéshús termelésénél cukorrépával történő etetésnél a takarmányköltéég a következő: SZEMESTAKARMÁNNYAL VALÓ ETETÉSNÉL Búza 28 — 252 Árpa 30 45 222 Cukorrépa levéllel 500 — 400 2044 2857 9250 2152 2593 8032 78,88 86,45 17,88 1,85 0,91 0,95 400 kg gabonadara 50 kg fehérjekoncentrátum 150 liter lefölözött tej és savó .... 512 korona 100 korona 60 korona összesen 672 korona ORSZÁGOS VERSENYFELHÍVÁS A Földművelésügyi Minisztérium és a Mezőgazdasági Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége országos versenyt hirdet a legmagasabb terméshozamok és a nagyüzemi technológia alkalmazása terén várható legjobb eredmények elérésére. A versenyfeltételek értelmében mezőgazdasági üzemeinknek a siló- és a szemes kukorica legmagasabb terméshozamainak elérését kell biztosítaniuk a komplex gépesítés széleskörű alkalmazásával. A verseny feltételeit teljesítő száz mezőgazdasági üzem között értékes tárgyi jutalmakat osztanak ki, 3000—6000 korona pénzöszszeggel jutalmazzák munkájuk eredményét. Hasonlóképpen járnak el a cukorrépa, burgonya és a takarmánytermelésben elért legjobb munkaeredmények értékelésénél. Mezőgazdasági dolgozóinkat e nemes versengés anyagilag is érdekeltté teszi a termelés fokozásában. v A komplex gépesítés eredménye A Balvanyi Állami Gazdaság csörgői részlegén Jó alapot teremtettünk a nagy hektárhozamok elérésére. A tavaszi árpát, valamint a tavaszi takarmánykeverékeket elvetettük, Jelenleg a cukorrépa és a kukorica alá készítjük a talajt. Nem volt könnyű feladat a rendkívüli időjárással megbirkózni, hogy márciusban a földbe kerüljön az árpa és a tavaszi keverékek. Az eredmény annak tulajdonítható, hogy a gépesített brigád valamennyi tagja készen állt a napnak minden órájában, éjjel a talajkészítésre, nappal a vetésre. A gépesített brigádra 305 hektár föld megművelése vár. Az indulás jól sikerült, bízunk benne, hogy egész évi munkáját a brigád jól fogja végezni. Elsőnek végeztünk az árpa és a tavaszi takarmányok vetésével, elsők akarunk lenni a cukorrépa,, valamint a kukorica és silókukorica elvetésénél ls. Szlatkl Béla, Kolárovo Amint ez az összeállítás mutatja, a legtöbb takarmányegységet keményítő-értékben számítva a cukorrépa adja és a legtöbb emészthető fehérjét tartalmazza. Igaz, hogy a takarmányegységre eső termelési költség a cukorrépánál az árpához viszonyítva nagyobb, viszont nagyobb a cukorrépán alapuló hústermelés termelékenysége. A megtakarított területet felhasználhatjuk a takarmányalap bővítésére. Azáltal, hogy a hízósertéseket cukorrépával etetjük, nagymértékben csökkenthetjük, sőt nélkülözhetjük ls a szemestakarmányokkal való etetést. A cukorgyárak történetében találkozunk úgynevezett gazdasági cukorgyárakkal, amelyek nagy mezőgazdasági üzemek mellett épültek, és a cukorrépából készített takarmány termelésére szolgáltak. E cukorgyárakban az édes répaszeleteket kipréselték, a nyert lét besűrítették és felhasználták az állatok etetésére. A kipréselt répaszeletek sok fehérjét és cukrot tartalmaztak. Ez a termelési módszer a mezőgazdasági állatok takarmányának bizonyos tartósítási rendszere volt. A cukorrépa takarmánycélokra való felhasználásának jelentősége hazánkban sem ismeretlen. Számos tudományos munka és a dolgozók is rámutattak, hogy a cukorrépa milyen fontos takarmány. Éppen ma, amikor a dolgozók emelkedő színvonala napról napra nagyobb feladatok elé állítja parasztságunkat, a hús, a tej és más állattenyésztési termékek termelésében ki kell dolgozni az új takarmánynövény alkalmazásának, a cukorrépa felhasználásának módjait. A cukorrépával főként télen és tavasszal etetjük az állatokat, s ezért a cukorrépa tartalékolása és raktározása igen fontos e növény helyes teleltetése szempontjából. Ezen a téren fontos szerepet játszhatnának a cukorgyárak, különösen a cukorrépa szárításával. A szárított cukorrépa teljes értékű répaszeletek formájában kiadós, gazdaságos és könnyen tárolható takarmány, főként sertéshízlalásra, de valamennyi állat etetésére is. Mezőgazdaságunkban jó tapasztalatokat szereztünk a cukorrépával való etetés terén. Kitűnő és könnyen emészthető takarmány ez, de csak alaposan megtisztogatva. A sertések éppúgy, mint a többi gazdasági állat, igen szívesen eszik a cukorrépát. Nyers cukorrépával lehet etetni augusztus 15-től, sőt már 1-től is, a következő év áprilisának végéig, vagyis az év 9 hónapja alatt használhatjuk fel takarmányként. Gazdaságosabb és nem kockáztatjuk a veszteséget, ha az etetés céljaira szánt cukorrépának egy részét a cukorgyárban megszárítják és úgy raktározzák. Ilyen módon tartalékot létesíthetünk azokra az évekre, araikor gyengébb a termés. Ha egy hektár árpa produkciós képességét összehasonlítjuk ugyanilyen CUKORRÉPÁVAL VALÖ ETETÉSNÉL . . 150 korona . . 275 korona 600 kg cukorrépa 215 kg gabonadara 40 kg fehérjekoncentrátum . 20 kg őrölt lucerna 150 liter lefölözött tej és savó . . . . 80 korona 6 korona 60 korona összesen 571 korona A takarmánycélokra történő cukorrépatermelés további előnye az, hogy lehetővé teszi folyékony élesztős takarmány termelését a fejőstehenek és a többi állat számára. Az állattenyésztési termelés fejlesztésének nagy feladatai sürgetően követelik mezőgazdáinktól, hogy növeljék saját takarmánytermelésüket. A kukorica után a cukorrépa az, amely lehetővé teszi, hogy önellátókká váljunk a takarmányok terén, mégpedig — hangsúlyozzuk — a jó minőségű és olcsó takarmányfélék terén. Igen fontos, hogy ezt a lehetőséget már az idén felhasználjuk. MATE] GR2GQR mérnök, a Želiezovcei Állami Gazdaság igazgatója. deburgban, hogy sopánkodjanak és nehézségeikre, „áthidalhatatlan akadályokra" hivatkozzanak, hanem azért, hogy megtanítsák egymást, miként kell a jövőben jobban, sikeresebben gazdálkodniuk. Munkaeredményeik már eddig is valóban figyelemre méltók 1 így például 1952 és 1961 között 0,8 millió tonnáról 1,1 millió tonnára növelték a hús, 2,7 millió tonnáról 4,9 millió tonnára a tej és 0,8 milliárd darabról 2,35 milliárd darabra a tojás termelését. A kongresszuson több küldött saját tapasztalataira hivatkozva igen értékes javaslatokat tett a mezőgazdasági termelés további lényeges növelésére. Németország Szocialista Egységpártja természetesen nagy segítséget nyújt a szövetkezeteseknek, különösen a káderkérdés megoldásában, más szóval a szükséges szakképzett doldcgozók megnyerésében. Az államapparátus, a tudományos intézmények és társadalmi szervezetek rátermett szervezi dolgozói készségesen tesznek eleget a párt felhívásának, szívesen vállalnak munkát a földművesszövetkezetekben-. Ezenkívül az' élenjáró szövetkezetek tagjai gyengén gazdálkodó földművesszövetkezetekbe lépnek, hogy munkájukkal, értékes tapasztalataik érvényesítésével hathatósan járuljanak hozzá fellendítésükhöz. Magdeburgban már büszkén jelentették. hogy eddig mintegy ezer dolgozó vállalkozott önkéntesen a gyengébb szövetkezetek megsegítésére. Az NDK mezőgazdaságtudományi intézményei ugyancsak jelentős segítséget nyújtanak a szövetkezeteseknek. így például a Mezőgazdaságtudományi Akadémia vezetősége elhatározta, hogy a jelenleg Berlinben székelő Földművelésügyi Közgazdászati Intézetét a neubrandenburgi kerületbe, és az Intézet egyes osztályait közvetlenül a földművesszövetkezetek területére költözteti. E tudományos intézetnek eddig már 23 dolgozója döntött amellett, hogy mindaddig a gyengén gazdálkodó földművesszövetkezetben dolgozik, amíg azok élenjáró szövetkezetekké fejlödnek. Az elméleti ismereteknek ennél hatékonyabb gyakorlati hasznosítása talán el sem képzelhető ... Magasabb célok felé Az NDK szövetkezeteseinek a kongresszuson elhangzott vita folyamán a hozzájuk intézett bíráló megjegyzéseket is végig kellet hallgatniuk, amelyekhez hasonlókat esetleg a kongresszus előkészítésének napjaiban ls olvashattak a napisajtóban. Teljesen indokolt volt az a szemrehányás, hogy nem ültettek burgonyát a hektárokban pontosan meghatározott területen, úgyhogy az NDK kormányának külföldön kellet beszereznie e fontos mezőgazdasági termék nagy részét, és cserébe olyan ipari árucikkeket szállított, amilyenekre a szövetkezeteseknek szintén szükségüK lett volna. Ez csupán egy példa a sok közül, hiszen az elhangzott bírálatokban általában arról volt, szó, milyen kötelességekkel jár az a szövetség amely a parasztságot a munkásosztályhoz fűzi. A nyílt vita, az őszinte bírálat és az önbírálat végül a legfontosabb feladatok pontos kitűzését eredményezte. Az NDK mezőgazdaságának ragyogó távlataira utaló, néhány pontban összefoglalható feladatok nagyjában a következők: A gyengén gazdálkodó szövetkezeteknek az élenjárók színvonalára emelése; minden járásban néhány földművesszövetkezetet példás mezőgazdasági vállalattá kell fejleszteni; az illetékes minisztériumnak és az állami szerveknek az eddiginél hathatósabb irányító tevékenységet kell kifejteniük; végül pedig minden járásban múlhatatlanul szükséges a mezőgazdasági tudományosműszaki fejlesztési terv kidolgozása. A felszólalók egyidejűleg azt ' ls javasolták, hogy a járási pártbizottságok vezető titkárai viseljenek felelősséget az adott járás mezőgazdaságának fejlesztéséért. Közismert és megcáfolhatatlan tény, hogy a bürokratizmus csírájában fojthatja el mindazt, amit kiváló határozatok szabnak meg és tökéletes tervek irányoznak elő Grüneberg elvtárs, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottsága politikai irodájának póttagja éppen ezért a kö vetkező kijelentést tartotta szükségesnek : „Teljes nyíltsággal megmon dom e kongresszusnak, hogy köztársaságunknak sokkal jobban kell minden 100 mázsa sertéshús, mint a hivatalokban teleírt papirosok kilogrammjai ..." KAREL CISAR A Kostelec nad Orllcí-i Sertéstenyésztési Kísérleti Intézet dolgozói nemcsak a sertések táplálkozásával és szaporításával kapcsolatos biológiai problémákkal foglalkoznak, hanem a nagyhizlaldák komplex gépesítésével s az eddiginél hathatósabb technológiáiéval összefüggő kérdésekkel is. Kísérleteiket túlnyomórészt közvetlenül a mezőgazdasági Üzemekben végzik. Képünkön: A rychnovi járásbeli Iukavicei EFSZ kocafiaztatója, ahol már több mint egy fél éve kiváló szolgálatokat tesz a Kostelec nad Orlicí-i kísérleti intézetben fejlesztett KPSK-1000 típusú egyetemes automata, amely szétnyomkodja a főtt burgonyát, felszeleteli a répát, burgonyát stb., megkeveri a kásaszerű takarmányt, amelyet egyben adagol és meg is mér. A dobruikal ipari kombinát dolgozói ez idén mintegy 500 ilyen gépet gyártanak. (J. Saroch — CTK — felvétele.) 1962. április 5. ÜJ SZÖ 5 * I