Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-26 / 114. szám, csütörtök

m* - • ' É ll§ » .í^-i-k^ A Kis-Kárpátok déli lejtőin a limbachi szövetkezetesek 90 hektáron termelnek szőlőt. A felújított 70 hektáros területen 150x100 centiméteres tőtávolságra ültették a szőlőt, hogy a tágas közeket géppel művelhessék. A képen Gustáv Sadloft traktoros látható a szőlő művelése közben. (K. Clčh — CTK — felvétele) Szakképzettséget nyerhetnek Szocialista mezőgazdaságunk számára a szakemberek képzéséről a különböző fokozatú, szakirányzatú és tanítást nyelvű mezőgazdasági iskolák széles hálózata gondoskodik. Tanulásra nálunk nemcsak a fiataloknak van lehetősége, államunk azoknak is lehetővé teszi a szakképzettség megszerzését, akiknek munkabeosztása nem engedi meg, hogy internátus! iskolázáson vegyenek részt. Ezek a dolgozók távtanulás formájában szerezhetik m^g a szükséges tudást. A Safarikovói Mezőgazdasági Műszaki Középiskolán a dolgozók növénytermesztési-állattenyésztési szakon és közgazdasági szakon folytathatják tanulmányaikat. A tanulmányi idő mindkét szakon 3 év és érettségivel végződik. E szakokra azok a dolgozók jelentkezhetnek, akik legalább 3 éves mezőgazdasági gyakorlattal rendelkeznek. A hallgatók minden hónapban kétszer konzultáción vesznek részt. A konzultáción megkapják a következő hónap anyagát és a nehezebb részekhez szükséges magyarázatot is. Félévenként vizsgáznak. TAKÁCS LAJOS, Šafárikovo A jó termés érdekeben Nemhiába mondják, hogy szeszélyes, mint április. Az idei április is mindennap újabb meglepetéssel szolgál. A hó elején majd megfagytunk, most a vége felé pedig olyan a hőség, mintha legalábbis június lenne. Ennek legjobban a mezőgazdák örülnek. A mužlai EFSZ-ben a traktorosok alaposan nekigyürkőztek az idei tavaszi munkáknak. Hisz kétezer hektár föld megművelése, a tavasziak, a cu korrépa, a kukorica idejében való el vetése, a burgonya ültetése — tekintve a rossz időjárás okozta késedelmeket — bizony elég munkát ad. Aki azonban ismeri a szövetkezet traktorosait és Rudolf Kofíuch mérnököt, a növénytermesztés vezetőjét, annak nem fő a feje az idei tavaszi munkák miatt. A traktorosok két komplexbrigádra oszlottak, s a tavaszi munkákat a dolgozók és a gépek száma szerint tervezték. Március 29-én kezdték el a talaj előkészítését, és harmincadikán már elvetették az első hektárokon az árpát. A jól előkészített gépek, a helyesen szervezett munka eredményeképpen a tavasziakat a tervezett területen 9 nap alatt elvetették, míg más években e munkák 14 napot is igénybe vettek. Emellett az idén februárban 260 hektár földet szántottak fel, mert e terület az ősszel a kukorica késői betakarítása miatt felszántatlan maradt." A jó munkaszervezés, valamint az agronómus és a gépesítők jó együttműködése következtében a gondosan előkészített talajba már elvetették a cukorrépát is, mégpedig 95 hektáron ipari célokra, 20 hektáron pedig takarmánynak. Délelőtt 11 óra körül a hőség szinte kibírhatatlan volt. Az úttól jobbra, Nové Zámky irányában körülbelül egy kilométernyire a községtől az első brigádból három traktor a kukor,ica alá készíti elő a talajt. Meglehetősen nagy parcella ez. Amikor a traktorok a mSsik végén dolgoznak, még a gépek zúgását sem lehet hallani. Az út mentén egy ember áll a szántókat figyelve. Megállunk mellette egy szóra. Rudolf Koňuch, a szövetkezet agronómusa volt: — Éppen azt nézem, hogyan megy a munka a fiúknak. Kukoricát vetünk — árulja el mindjárt a beszélgetés elején. — Mikor kezdték a kukorica vetését? — Próbaképpen már április 17-én. Eléggé homokos a talaj, amely nem vette be a szükséges meleget előbb, mint a többi föld. Ilyenkor tavasszal minden napot ki kell használni a vetésre. Eközben a parcella másik végéről két vetőgép közeledik felénk. Néhány perc múlva az útnál megálltak. Az első traktorról Kovács Ernő traktoros, a másikról Pató Béla száll le, mindkettő a második komplexbrigád tagja. Segédjeikkel együtt körülfogják az agronómust. Volt miről beszélgetniük, beszámolniok. — Hogy megy a munka, fiúk? — kérdi az agronómus. — Egyelőre jól — válaszolja Kovács. Amint látható, ebben a szövetkezetben meggyőződtek a kukoricatermelés előnyeiről. Az idén 350 hektáron fognak termelni szemes kukoricát, 123 hektáron pedig tejes-viaszos érettségű silókukoricát. A vetést idejében akarják elvégezni, hogy minél jobb termést érjenek el. Megnéztük a vetőgépet, amelyre egy kis kereket szereltek. A kerék egyenlő időkőzökben kis nyilást nyit a vetőgépben, úgyhogy 40—40 cm távolságban 3—4 kukoricaszem hull egy fészekbe. A traktorosok felülnek „paripájukra", megfordítják a vetőgépet s néhány pillanat múlva eltűntek a felkavart por függönye mögött. — Négy vetőgéppel vetünk — folytatja a beszélgetést Koňuch mérnök. — Pató Károly és Gonda József, az első brigád másik két traktorosa viszont magyar vetőgépekkel 70 cm-es szélességben teljes sorokban vet. — E vetőgépeket saját műhelyünkr ben módosítottuk, úgyhogy egy hektáron 30 kg kukoricát vethetünk velük. Nekik is Jól megy a munka. Pató és Gonda vállalták, hogy az idén 148 hektáron vetnek kukoricát. Ha tovább tart a jő idő, meghosszabbított műszakokban 12 óra alatt 10 hektáron is elvégzik a vetést. E területeket természetesen ők fogják gondozni és sarabolni is. Kár, hogy a komplex gépesítéshez még hiányoznak a betakarító gépek. Beszélgetésünk végén még egyszer együtt megnéztük a^ bevetett területet, aztán búcsúzkodni kezdtünk. — Elnézést a sietségért, de vár a kötelesség — mondja búcsúzóul. Néhány perc múlva eltűnik szemünk elől s már valahol a tábla másik felén jár. JOZEF SLUKA Embert formál az élet Olyan a mai élet, akár egy óriást kohó, amelyben nemes acéllá edződik a vas. Az építőmunka hevében új emberek nőnek, születnek. 0

j emberek, igaziak, olyanok, akiken már kevésbé fog az élet „rozsdája". A ma neveltje Dömény Ilona ls, akiről az alábbiakban szó lesz. A Dunajská Streda-i Mezőgazdasági Iskolában találkoztunk először. Itt találkoztunk először, ám nem Innét az ismeretség. Amíg az Iskola jolyosóján az óra végét vártam, úgy tűnt, mintha már régen ismerném a lányt. Igen, ismertem is. Hozzá hasonló fiatalokkal már találkoztam. Mindegy, hogyan hívják az illetőket. Valamennyien egyformák: ők már a ma neveltjei. A mai alkotó élet tüzében edződtek acélossá, olyanokká, aktkre bizton lehet számítani, akik a párt tanítványainak vallják magukat. Dömény Ilonáról a falujában sem nyilatkoznak másképpen. Munkatársai is azt mondják, hogy párját ritkítja a munkában, becsületességben. Méry Imre, az iskola igazgatója is osztozik e nézetben. Az előbb elmondottakat Wiég csak annyival egészíti ki, hogy Ilona a cél eléréséért bizonyos dolgokról le is tud mondani. A szünetben szintén az igazgató hoz össze bennünket. Egyszerűen Ilonkának szólítja a lányt és a kerek asztal mellett levő székekre mutat... Ilona szép lány. Szinte árad belőle az egészség, a fiatalság. Telt arca barnapiros. Szája minden szónál mosolyra húzódik. Szép ívelésű ajka közül elővillannak hófehér fogai. Nagy barna szemében életöröm és ualarni lányos pajkosság vibrál. Mosolyog, amikor a munkájáról beszél, mosolyog akkor ts, amikor a tanulás, az iskola kerül szóba. Többek között ezt mondja: — Eletemben mindig vágytam tanulni. Akkor is szerettem az iskolát, amikor származásom miatt nemegyszer megszégyenítettek. Régen volt ...Ma már szinte el sem akarom hinni... Nincs idő a sok szóra. Máris kezdődik az előadás. Ilona indul. Míg azonban a tanár szavát figyeli, tekintetével végigsimogatja a műanyagból készült növények leveleit. Mondjunk még el valamit róla, huszonhárom esztendejéről. Trhové Mýtón született. Kislány korában a meggondolatlan szó itt csapta először arcul. Am Itt vált emberré ls. Ö és a szülei is belátták, hogy az embert a munka teszi igazán emberré. Már serdülő lány korában elhatározta, hogy megbecsülést harcol ki magának. Munkát vállalt a gazdaságban. Később táncolt, dalolt a színpadon. Egyszóval: kitűnt a munkában, első volt a szórakozásban is. Megszerette a földet, de ahogyan megszerette, rájött arra is, hogy igazán csak az szeretheti a rögöt, aki ismeri és tudja, mit kell neki adni és mit várhat tőle. Sokáig érlelődött benne a gondolat. Es hogy az elgondolás tetté vált, abban a helyi ifjúsági szervezet elnökének is nagy része van. Dömény Ilona iskolába ment. Érettségivel végződő mezőgazdasági iskolába. Es amint már tudjuk, ttt is becsülettel megállja a helyét. A falubeliek példaképül állítják sok fiatal elé. Meg is érdemli. Es amint szavaiból kiderült, az érettségi után főiskolára készül, hogy aztán ne csak a szíve, hánem az esze is örökre a földhöz kösse. Amint látjuk, az élet, ez a forrongó óriási kohó, Ilonából, a cigánylányból is olyan embert fara-' gott, akiről ma már csak jó szót mondanak a faluban. * SZARKA ISTVÁN Csökkentik az önköltséget Határidő előtt m

if =kc RUDOLF KOŇUCH MÉRNÖK §= Az idén ugyanis két 60/40 cm-es beállítású vetőgéppel vetették a kukoricát, hogy hektáronként átlagosan 40 000 szárat érjenek el. És e két traktoros feladata volt, hogy 162 hektárt vessenek be. A Karlovy Vary-i Járásban levő berouni szövetkezet követésre méltó kötelezettségvállalással köszönti pártunk XII. ongresszusát. A szövetkezet tagjai vállalták, hogy húseladási itervüket már szeptember 30-lg teljesítik s az utolsó negyedévben 30 mázsa marhahúst, illetve 10 mázsa sertéshúst adnak terven felül közellátásunknak. A kukorica vegyszeres gyomirtásának költségeit a Gyula-majori Állami Gazdaságban is csökkenteni igyekeznek. Házilag egy 200 literes fémhordót szereltek a TVD-6 jelzésű vetőgépre, amely a vegyszeres tartály szerepét tölti be. Egy töltésre 2 kg gyomirtószert oldanak fel vízben, és ezt a Simazinból, Atrazinból, esetleg a Magyar Népköztársaságból behozott Hungazinból készített oldatot a traktor légsűrítő berendezése segítségével fejlesztett két atmoszféra nyomással a tartályból egy gumicsövön az állódeszka alá szerelt permetező fejekbe juttatják. A permet csakis az elvetett kukorica sorára hull, körülbelül 25 centiméter szélességben. A sorok közötti sávra gyomirtószer nem kerUl, mert itt sorközi sarabolással végzik majd a gyomirtást. Képünköa Sládek Ferenc gépesítő, az új meg* oldás kivitelezője. (Kúti Szilárd felvétele) Május - a talaj termovétételének hónapja (ČTK) — Jaroslav Boudný, a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium talajjavítási és rendezési osztályának vezetője szerdán tájékoztatta az újságírókat a talaj termővététele terén jelenleg fenálló helyzetről. A talaj termővétételének érdekében indított országos mozgalom keretében 1962-ben 11000 hektár csekélyhozamú és eddig kihasználatlan területet kell újra megművelni, illetve

1 hasznosítani. Ezt a feladatot eddig — országos viszonylatban — 28 százalékra teljesítették. A Nyugat-Szlovákiai és Dél-Morvaországl Kerületi Nemzeti Blžottság, valamint egyes nemzeti bizottságának májust a talaj termővétételéneik hónapjává nyílványították. SSNt i U t D n t Q CC CCI n CT a nemzeti bizottságok IXLE

A

ULO LO ILLLLLI szakbizottságainak munkájáról A MÁSODIK BRIGÁD TAGJAI IGYEKEZNEK A KUKORICA VETÉSÉVEL. A kezdet kezdetén • A vydranyi HNB mellett a mezőgazdasági szakbizottság eddig jóformán semmilyen tevékenységet sem fejtett ki. Nemrég Nagy László segédzootechnikus lett a szakbizottság elnöke. A választás azért ésett rá, mert a tömegpolitikai munkában Jártas, tevékeny elvtárs. Nemrég fejezte be tanulmányait a čalovól mezőgazdasági mesteriskolában. — Mezőgazdasági szakbizottságban még nem dolgoztam — mondja Nagy László, — tapasztalataim ezen a téren nincsenek. Az előző elnöktől sem kaptam útmutatást, mert a bizottság eddigi tevékenységének nyoma sincs a faluban. Az első félévre április derekán készítettük a tervet. Bajnőczy János HNB titkárral. — Amint látom, január 19-iki dátummal csinálták meg visszamenőleg az előző három hónapra is a tervet. Mi értelme van annak, hogy most készítenek tervet az év elejére? — Lényegében így folytak le a mezőgazdasági munkálatok. A tavaszi munkák ls rendben mennek végbe. Két nap alatt elvetettük az árpát, a cukorrépamag már a földben van. a kukorica vetésével sincsenek problémáink. Elismerem, hogy a mezőgazdasági szakbizottság hozzájárulásával jobb eredményeket érhetne el földmüvesszövefkezetünk. Nézetem szerint fontos a jó terv. A szakbizottság tagjainak elgondolásai legyenek papírra fektetve. Csakhogy mi most kezdünk tervezni. Januárra az előző évi terv teljesítését ós a mezőgazdasági gépek ellenőrzését vettük a feladatok közé. Februárra az EFSZ 1962. évi tervének megtárgyalását, valamint a tavaszi munkálatok előkészítését terveztük ... Szeretném tudni, hogy egy Jól működő mezőgazdasági szakbizottság hogyan készíti el a tervét — fejezte be a beszélgetésünket Nagy elvtárs. Milyen legyen a jó terv? Mezőgazdasági szakbizottságunk a helyi nemzeti bizottság titkárának segítségével dolgozta ki a tervét. Azonban a mi tervünk már az év elején megvalósult. Lehetetlen visszamenőleg meghatározni a tennivalókat, nincs értelme az elmúlt időszakra készíteni tervet, mint ahogy a vydranyi elvtársak csinálták. Az ilyen munka formális. Nem azért csináljuk a tervet, hogy legyen valami a papíron, ha a felső szervektől jönnek ellenőrzésre ! A tervben a mezőgazdasági szakbizottság tagjainak nézeteit foglaljuk össze munkájukkal kapcsolatban. Figyelembe vesszük, milyen mezőgazdasági munkálatok folynak, s ügyelünk az agrotechnikai határidők betartására. Az idén az időjárás késleltette a tavaszi munkát. Eredetileg már március elején vetni kellett volna. Természetesen rossz időjárás esetén nem elég csak odébb tolni a tervben a határidőket. Pártunk ás kormányunk felhívására intézkedésedet tettünk a munkálatok meggyorsítására. A tavaszi munkákat éjjel-nappal végeztük. A terv nem dogma. A megváltozott körülmények vagy jobb elgondolások alapján szoktunk rajta változtatni, bár a gerince, a fq feladatok, nem változnak. Vannak dolgok, melyekkel rendszeresen foglalkozunk. Ilyen példánl a komplexbrigádok szervezése. Megalakulásuk után rendszeresen követjük munkájukat. A CSKP XII. kongresszusa tiszteletére indított szocialista munkaverseny is állandó figyelmet érdemel. Községünkben a kötelezettségvállalások értéke 107 000 korona. A mezőgazdasági szakbizottság tagjai elősegítik, hogy a falu lakossága betartsa adott szavát. CSÁKÁNY RUDOLF, az ižopi HNB mezőgazdasági szakbizottságának elnöke £J| SZO 4 * 1962. április 29.