Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-25 / 113. szám, szerda

A hodoníni járás a tvarožnái EFSZ példáját követi Nem akarnak az utolsók között kullogni Tulajdonképpen így történt. A hodoníni járás egyik legnagyobb szövetkezete, a Vlasť EFSZ, a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére valóban merész szocialista kötelezettségvállalást tett. Az idén 138 mázsa húst, 102 ezer liter tejet, 20 000 tojást adnak el terven felül, bár tervezett feladataik is éppen eléggé nagyok. Ez a tvarožnái szövetkezetesek felhívésára adott válaszuk. Emellett hasonló kötelezettségvállalásra hívták fel a járás valamennyi EFSZ-ét, és munkaversenyt indítottak az év legjobb gazdasági eredményeinek eléréséért. Prerovban épül hazánk legnagyobb kénsavat gyártó vegyipari üzeme. A termelés teljesen autotomatizált lesz, s az üzem felépítése után Hazánk szuperfoszfát-szükségletének egyharmadát fedezi. Felvételünkön az épülő üzem, (F. Nesvadba — CTK — feiv.) Uj sóbánya Kelet-Szlovákiában A só, az ételnek ez az elmaradhatatlan kelléke az élelmiszeripar és a vegyipar fontos nyersanyaga is. Hazánkban évenként 600 000 tonna konyhasó fogy el. Ennek a mennyiségnek több mint kétharmadát az NDK-ból, Romániából, Lengyelországból és a Szovjetunióból hozzuk be. Csehszlovákiában csak a Prešov melletti Solivar környékén bányásznak kősót. Itt hagyományos módszerrel — föld alatti cseppfolyósítással —• folyékony állapotban hozzák a felszínre. A só kristályosítását azután lepárlással végzik. Ezek a sólelőhelyek viszonylag szegények, összefüggő kősóréteg alig található. A néhány évvel ezelőtt végzett geológiai kutatások idején, Michalovcétól északra fekvő Zbudza község mellett új sólelőhelyekre bukkantak. 1958-ban a helyszín tüzetes átkutatása után bebizonyosodott, hogy az előzd feltételezések megfelelnek a valóságnak. Becslések szerint 1980-ban 1700 000 , tonna kősóra lesz szükségünk. Ennek csak 40—45 százalékát tudjuk biztosítani hazai forrásokból. A zbudzai új sóbányát a legmodernebb berendezésekkel szerelik fel. A bánya építésénél felhasználják a szovjet, NDK-beli és lengyel szakértők tapasztalatait. Az új sóbányában 800 ember talál majd munkát, s így jelentős mértékben kiszélesednek a michalovcei járás munkalehetőségei. Farkas Imre 750 000 koronás megtakarítás A partizánskei Augusztus 29 Művekben a CSKP XII. kongresszusának brigádja megtisztelő cím elnyerésére törekvő kísérleti dolgozók e napokban értékelték, hogy ez év első negyedben miként teljesítették szocialista kötelezettségvállalásaikat. Az eredmények felülvizsgálása aapján arra a megállapításra jutottak, hogy munkájukkal három hónap alatt háromnegyedmilliő korona megtakarítását tették lehetővé. Ez az összeg 23 százalékkal nagyobb az eredetileg vállaltnál. Különböző újítási javaslatok megvalósításával elérték, hogy egyes munkahelyeken összesen 97 munkarővel kevesebbre lesz szükség. A kísérleti munkák minden egy koronányi költségével szemben 1,38 korona megtakarítást értek el. Az üzem prototípusokat készítő műhelyében 16 gépet és 53 egyéb gépi berendezést állítottak .össze, amelyeket már üzembe is helyeztek a termelési folyamatban. A partizánskei kísérleti dolgozók a Klátová Nová Ves-i Egységes Földművesszövetkezetnek felajánlott kötelezettségüket is túlteljesítették azzal, hogy fejőgépet szállítottak és helyeztek üzembe az említett szövetkezeteben. Épül a kralupyi kaucsukgyár (CTK) — Kraiupy nad Vltavouban épül hazánk első szintetikus kaucsukot gyártó iizeme, amelyet terv szerint 19S3. április 1-én kell próbaüzembe helyezni. Az új üzem építésében résztvevő dolgozók minden módon iparkodnak ls e j cél elérésére. Meg' lehetnek elégedve az | ez év első negyedében elért eredményeikkel. Számos váratlanul felmerült nehézség ellenére sikerUlt teljesíteniük a beruházási építkezés tervét. Most arra lenne szükség, hogy az üzem gépeit s egyéb berendezését szállító vállalatok az eddiginél pontosabban tartsák be a kitűzött határidőket. Ez természetesen lehetséges is és erről tanúskodik a snínai Vihorlat és néhány további iizem példamutatása. A snínaiaknak például csak ez év második negyedében kellett volna egy igen fontos emelődarut Kralupyba szállítaniuk. Az épülőfélben levő kaucsukgyár vezetősége megkérte a snínaiakat, hogy a szerelőmunkák meggyorsítása érdekében határidő előtt szállítsák az emelődarut. A snínai Vihorlat dolgozói eleget tettek a kérésnek. Hasonlő megértést tanúsítottak a csővezeték-szerelvényeket gyártó észak-csehországi és Ostrava környéki üzemekben is. A vállalatok dolgozói a legnagyobb gondnssággal bonyolítják le az egyes szállítmányokat, sőt tübb esetben a kitűzött határidő előtt szállítják a megrendelt berendezéseket. FELHÍVÁSUK VISSZHANGRA TALÁLT a járásban. A hodoníni JNB-re egyre másra érkeztek a kötelezettségvállalások a tvarožnái és a Vlasť EFSZ felhívására. Sok érdekes ' is akadt köztük. Olyan szövetkezet is jelentkezett ugyanis, amely már hoszszabb ideje nem tudott eleget tenni a tervezett piaci termelésnek. Ilyen a 427 hektáron gazdálkodó uhŕicei EFSZ. Munkájuk felülvizsgálása során rájöttek, hogy a talaj helyes trágyázásával és meszezésével, komposztkészítéssel, szalmiákozással, az agrotechnikai határidők betartásával, a növévények gondozásával különösen az állattenyésztési termelésben érhetnek el jobb eredményeket. Mindenekelőtt növelik a szarvasmarhaállományt, 33 darabbal gyarapítják a tehénállományt, bevezetik a hasznosság gazdasági ellenőrzését, a hízómarhák jő gondozásával naponta darabonként 100, a sertéseknél 145 dkg súlygyarapodást érnek el. Egyszóval alaposan neki akarnak gyűrkőzni, hogy teljesítsék az Idei feladatokat. Jozef Mokrý zootechnikus, a nemzeti bizottság mellett működő mezőgazdasági szakbizottság elnöke jól tudja, hol van a legtöbb baj a szövetkezetben. Amint elmondotta, már több éve látja el a bizottság elnöki tisztségét. Azelőtt a brnói keményítő-, gyárban dolgozott, ahova naponta be-: járt Uhficéből. Egyszerűen nem tudta tovább nézni a lehetetlen gazdálkodást. Otthagyta brnói munkahelyét, és 1961. március 1-én a szövetkezet zootechnikusa lett. Habár a múlt évi eredmények még nem kielégítők, mégis sok tapasztalatpt hoztak a szövetkezet tagjai számára. AZ UHRICEI SZÖVETKEZETESEK tudnak dolgozni. Miután tudták, hol a b§j, ezen a télen nagy buzgalommal hozzáláttak eddigi gazdálkodásuk felülvizsgálásához, hiszen az idén 740 mázsa húst, 240 000 liter tejet, 203 000 tojást kell adniok közellátási célokra. Bz nem csekélység, már csak azért sem, mert tavaly 100 mázsa hússal, 24 000 liter tejjel és 54 000 tojással maradtak adósok. Éppen ezek a körülmények késztették az uhŕicei szövetkezeteseket a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére tett kötelezettségvállalásra, mely szerint az idén 90 mázsa húst, 8000 liter tejet, 10 000 tojást és 4000 mázsa cukorrépát adnak el terven felül. Gazdálkodásuk felülvizsgálása teljes mértékben megerősítette azt, hogy számos fogyatékosság fordul még elő annak ellenére, hogy tartalékkal rendelkeznek ... A felülvizsgálás során valóban igen érdekes dolgokra bukkantak. Az istállókban 50-el kevesebb tehén volt, mint amennyit a terv előírt. Takar-, mány volt elegendő, csak a fejőstehenek gondozása maradt átlagon alul. Leváltották a gondozókat, és meg kel-: lett válnia funkciójától az állatte-. nyésztési termelés vezetőjének is. SOK IDŐT SZENTELTEK az idei termelési-pénzügyi terv kidolgozásának és felülvizsgálásának. Elsősorban a feladatokat osztották szét az egyes dolgozók között, sőt a gazdasági ál-, latokkal kapcsolatban is megállapí-: tották a feladatokat. Emellett nem feledkeznek meg arról, hogy valamennyi gondozót érdekeltté tegyék a tervezett feladatok teljesítésében. Hogyan tekintenek a dolgozók az idei feladatokra? Például a legna-; gyobb tehénistállóban, ahol 108 tehe-í net tartanak, 10 gondozó dolgozik. Négyen a fejősteheneket etetik és tisztogatják az istállót, hatan pedig fejnek és egyúttal a fejőstehenek tisz-i "tántartásáról gondoskodnak. Naponta háromszor géppel fejnek, de részben kézzel ls, a takarmányadagokat sa<! ját készítményű élesztős takarmánya nyal ízesítik. Lida Rozehnalováty Františka Bielohoupkovát, Hela Mok^ rát és Ružena Bajerovát éppen a déli. utáni műszakban találtuk. A munka csak úgy égett a kezük alatt. Az| mondogatták: — Tudjuk, hogy feladataink Stt<5 gyok. Azelőtt sok fogyatékosság fori dult elő. Amikor azonban mérlegeli tük lehetőségeinket, rájöttünk, hogyi a tervezettnél többre is képesek va»; gyünk. A CSKP XII. kongresszusának tiszteletére vállalt kötelezettségünk teljesen reális. Egyébként a Vlasť-: ban és a tvarožnái EFSZ-ben is csak emberek dolgoznak. Amire ők képe* sek, azt mi is elérhetjük. HIÁBA, NEMCSAK TRÉFÁBÖL szok-: tuk mondani, hogy az eredmények mögött mindig az embert kell keresni. JOZEF SLUKA Példás dolgozó — átadja tapasztalatait (ČTK) — Jan Gažúr, aki a komoŕa- nyi Békevédők-bányájában a K-20 típusú kotrógépet kezelő szocialista munkabrigád vezetője, 14 napra brigádmunkát vállalt az úžíni Antonín Zápotocký Bányában, ahol egy L-300 típusú kotrógépet kezelő munkacsoportot tanít meg arra, hogyan dolgoz- . zanak nedves terepen. Jan Gažúr e téren már igen sok tapasztalatot szerzett, mert már 13 éve dolgozik a K-20 típusú kotrógéppel és a jiretíni kiszárított mocsarak helyén óriási mennyiségű földet takarított el. Ki választja el a követ a földtől...: „Fülek hajdan köjállal bekerített hullott bajnokot senki sem ünnepel, város volt..." Ezt a történelem je- Engem is csak végtelenül *sajnálgyezte jel róla. tak, pedig megúsztam szárazon, hisz Egy héttel ezelőtt még semmi je- eshettem volna néhány lépéssel lentőséget sem tulajdonítottam vol- odébb abba a sáncba is, amelyikből na ennek a mondatnak, ma azon- a legutóbbi esőzések óta a tűzoltók ban már merőben más a helyzet, még nem szivattyúzták ki a vizet. Nemrég ugyanis egy napot töltőt- Akadtak olyanok is, akik vigasztáltem e város berkeiben és közel har- tak, mondván, esett már abba más is minc percet egyik gödrében... és sokkal rosszabbul járt, mert kiEgy háromméteres gödör alján....' nek bordája tört, kinek lába, szóHogy milyen gödör alján? Igaz is, val .van eléggé friss áldozata is az milyen gödör és miért gödör... In- öreg vársáncoknak. < s Jánoska Györgyné kább vársánc. Szóval, falak ugyan már nem környékezik a várost, de a vársáncok megmaradtak. Mi másra gondoljon egy magános vándor, aki kissé törD'e akkor mi a csodának, hódol ez a nép ennyire a műemlékeknek, miért tűri a veszélyt jelentő vársáncokat? — Nem tűrné az — mondták, E

léggé 1 vpn ténelem-búvárkodó és belehuppan a de kénytelen, mert a Doprastav... Jüleki vársáncok egyikébe, hogy — Micsoda? — kérdeztem álmélcsak úgy nyekken. kodva. — Hát az meg ki a szultán Csaknem három évszázaddal az- fattya...? után, hogy a város várfalai között — Nem szultán — felelték, — Thököly Imre a szultán nevében ki- bár annál is nagyobb úr: a csatorrállyá kiáltatott, négy-öt öl széles na- és vízvezetékcsöveket rakja le és több lábnyi mély vársáncok a a városban... Már jó pár hónapváros utcáin. Ez mégiscsak sok. ja, hogy feltúrta a város utcáit; a Kiáltozó emberek nyomultak utá- csöveket közben lerakta, de az árnam a vársánc széléig és egyre har- kokat neadj' isten beföldelni... Elsogtákl Létrát! Létrát! Akárcsak egy végezték volna akár társadalmi vár ostrománál. A hatást ugyanis munka keretében is, de a Doprastav még az is fokozta, hogy amikor a a kiásott földet az utcakövekkel egy sánc oldalán fel akartam kapaszkod- halomra rakta, s most nincs, aki a ni, a leomló földdel emberfej nagy- követ a földtől elválassza. Drága ságú kövek zúdulták le. Mi tagadás, a vár faláról küldött kőzápornak véltem, s már kezdtem magam beleélni a hadi helyzetbe, amikor kihúztak... Tudom, egy vár faláról visszakő az pedig, ahogy mondják: két korona ötven darabja. Innen hát a kőzápor...! Ezt végezte a bratislavai Doprastav 18 millió koronáért. —él eldugott helyen fekszik a nenicei EFSZ csibefarmja. A baromfigondozók munkájára mégis felfigyeltek a Luceneci Járási Nemzeti Bizottság dolgozói. Hankó elvtársnál, a szervezési osztály vezetőjénél olvastam a neninceiek kötelezettségvállalását, melyet a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére tettek. A kíváncsiság elvitt hozzájuk, hogy megtudjam, hogyan tesznek eleget a baromfigondozók adott szavuknak. Zatyko Jánossal, a falusi pártszervezet elnökével mentünk a csirkefarmra. — Jól dolgoznak a „csibészek" — mondja mosolyogva Zatyko elvtárs. — Tavaly én is itt dolgoztam Az idén, úgy látszik, túl tesznek rajtam. Én ennek csak

1 örülök. Magam is szívesen segítek nekik, ha mással nem, hát jó tanácscsal. A pártszervezet elnöke elmondta azt is, hogy a baromflgondozóknál érvényesül az érdem szerinti jutalmazás. Aszerint kapják a munkaegységeket, aliány. csibét felnevelnek. De erkölcsileg is lekötelezték magukat. Azt mondják, az idén semmi esetre sem lesz 10%-nál nagyobb a „selejt". A pártkongresszus tiszteletére tették ezt az ígéretet. Zatyko elvtárs előresietett, az utat mutatta. Még mielőtt utolértem, szóba elegyedett Jánoska üyörgynével. — Hány csibéjük van? — kérdezte. — A hét végén 2868 volt. Azóta tartják magukat. — Kevés a vizük — teszi szóvá a pártszervezet elnöke. — ' Vályúk nincsenek. Már többször kértem, de nem kaptunk. — Az elnöknek mondta? — Nem ... — Na, majd elintézem . . Jánoska néni zavarba jött. Hát még mikor megtudta, hogy újságíró vagyok. Magát szidta, hogy szabad'ra engedte a száját — Tudja, kedves, nem rossz a mi vezetőségünk Bárcsak haraptam volna a nyelvembe, amikor panaszkodtam — igyekezett hatni rám sopánkodásával. Bizonyára nem fognak neheztelni rá, ha megírom, hogy az ilyen kicsiség sem kerülheti el a vezetőség figyelmét.. De nemcsak vályúk hiányoznak. A másik farmra kannákban hordják a vizet. Nehéz munka 3000 csibét megitatni. A fertőtlenítéshez mészpor is kellene. Ha bajok lesznek, késő lesz sopánkodni. A szakképesítés fontosságára gondolt a szövetkezet, amikor Híves Ama baromfigondozót egy évre előadásokra küldte. Tetszett neki a tanulás, de mikor a faluban beszüntették a tanonciskolát, s a tudásért más községbe kellett volna járni, többedmagával nem vállalta ezt az Zatykó János Híves Anna áldozatot. Azt mondja, szeretne tanulni. Ha igen, bizonyára talál rá módot, mert lehetőség van bőven. Munkaigyekezetét komolyabb szakismeretekkel kellene párosítania. így sokkal többre vihetné. Nem akarjuk lebecsülni a baromfigondozók kötelezettségvállalását. Tavaly jobb eredményeket értek el, mint azelőtt, az idén pedig jobbak lesznek, mint a múlt évben. Erre szavú-, kat adták. De hogy a termelés továbbra is felfelé íveljen, tanulni kell. Az új baromfitelepen már a legújabb technológiát akarják alkalmazni. Ott már nemcsak gyakorlatra, de na-, gyobb szaktudásra is szük-: ség lesz. DRÁBEK VIKTOR £J| SZO 4 * 1962. április 29.