Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)
1962-04-19 / 108. szám, csütörtök
A FEJLŐDÉS BIZTATÓ Á Veiké Dravce-l szövetkezet sokat fejlődött az utóbbi Időben — emlegetik a környékbeli falvakban — mert egy munkaegységre 19 koronát fizetett. Két év sem kell hozzá, hogy a luőeneci Járásban az élre törjön — ismételgetik a derűlátóbbak. . A következtetések azon alapulnak, hogy tavalyelőtt csak 13 korona Jutott egy munkaegységre, azelőtt pedig még kevesebb. Elhatároztam, meglátogatom a gazdaságot, és felderítem, milyen módon érte el ezt az ugrásszerű fejlődést. A falu első látszatra nem keltett jó benyomást. Nem ártana egy derekas faluszépítésl akció. A vakolatukat hullató házak mindjárt másképpen festenének. —• Ugyan kérem, a községnek azon a végén, amerről az elvtárs érkezett, lebontásra ítélt házak vannak, gazdáik a másik végen építettek — ismerteti a falu képét Kovács Sándor, a helyi nemzeti bizottság titkára. — A szövetkezet vezetői valahol a határban járnak — felel kérdésemre. — Amikor a tavasziak vetése van soron, figyelni kell, hol hogyan szikkad a talaj. Bacsa István, az elnök, meg Ciriák Vince agronőmus a Pallag dűlőt szemlélte, mikor rájuk bukkantam. Egyikükből sem kell fogóval húzni a szót.\ Az elnök mintha olvasná mondanivalóját, nyomban válaszol, az agronóm us viszont olyan látszatot kelt, mintha minden szavát kétszer is „megrágná", mivel beszéd közben szü netet tart. Abban azonban megegyeznek — és ezért érthetik meg egymást —, hogy a szövetkezet! gazdálkodás fellendítésén dolgoznak. Űriási lehet a haladás, amit egy közös gazdaság ereje egyik évről a másikra kimutathat. Felvetődik azonban a kérdés, miért lehet a tavalyi bevételből fizetni az idén is, és miért van orre szükség. — Sok zöldség termett és még több here, amiből nagy hozamunk volt — teszi érthetővé a kérdés egyik részét az elnök. Ügy kell értelmezni a dolgot, hogy azok a szövetkezetek is, amelyek azelőtt a cséplést is Pató Pál módjára halogatták, tavaly nemcsak a heremag-termesztésben „vágták ki a rezet", hanem arra is futotta idejükből, hogy a herét, amikor kaszálás után eső veszélyeztette, lesilózzák. Valogathat is a jószág kénye-kedvére a fehérjedús takarmányban, a szárított és silózott évelőfélékben. Keményítőt tartalmazó takarmányokból szűken jut, mert a kukorica gyéren Minél kevesebb üzemzavart Szembetűnő az a változás, amely a gépállomások dolgozóinak életében az utóbbi tíz évben bekövetkezett. Itt mindenekelőtt arra a tisztaságra gondolunk. mellyel lépten nyomon találkozhatunk. Az emberek tiszta munkaruhában dolgoznak, törődnek külsejükkel, tiszták és borotváltak, nem hanyagolják el magukat. Már a múlté az a felfogás, az a legszorgalmasabb munkás, aki tetőtől talpig maszatos, a ruha cafatokban lóg róla, és nem kíméli magát. A gépek javítása ma sem nevezhető valami tiszta munkának, az alkatrészek épolyan zsírosak, mint azelőtt. Ezen a téren mi sem változott, de megváltozott a munkamódszer és az emberek jobban megkímélhetik magukat. A seneci gépállomás jól képzett szakemberekkel rendelkezik, ami a gépek tökéletes megjavításának egyik legfontosabb feltétele. Akármerre fordulunk, mindenfelé igyekvő emberekkel találkozunk. labanský elvtárs művezető tájékoztatása szerint jelenleg a kombájnok javításával foglalkoznak. Zombor Milan veszi át a javításra kerülő gépeket, ugyancsak ő ellenőrzi ás adja át a megjavítottakat — Ez igen felelős beosztás — állapítjuk meg —, ha a javítók nein végeznek jó munkát, önt teszik felelőssé. — Ez igaz — válaszolja Zombor elvtárs —, de a gép javítóit sem hagyhatjuk ki. és így valamennyien felelősséggel tartozunk az elvégzett munkáért. Zombor elvtárs végigvezet a hatalmas javítóműhelyen, ahol szép sorjában néhány traktor, de annál több kombájn var javításra. A szerelők meglett emberek, szinte hiányoznak a 10—20 évesek. Mi ennek a magyarázata — fordulunk Zombor elvtárshoz. Kereken húsz fiatal a galántal mezőgazdasági szakiskolában részeiül oktatásban — hangzik a válasz. — Othónapos tanfolyamon vasznek részt. Visszatérésük után ismét bekapcsolódnak a gépek javításába. Ok • jövő szakemberei. Fűképpen szorgalomban, igyekezetben Vrbovka ismét az élen A lufianecl járásban a vrbovkal szövetkezet Ismét az élre került a tavaszi munkák végzésében, hiszan a kora tavasziak idejében való elvetésén kívül ezekben a napokban a kukoricavetést is megkezdték. Eddig 10 hektáron tették főidbe a magot és a további 40 hektáron négyzetes-fészkss módszerrel vetik el kukoricájukat. A tavaszi munkák első szakaszát tehát lényegében befejezték, amit a gépek jö kihasználásával értek el. Megtalálták a helyes utat A Palárikovói Állami Gazdaságban sok éves tapasztalatok alapján megtalálták a belterjesebb takarmánytermelés helyes módját. Még a tél folyamén átállították a vetésforgókat s szántóterületük mintegy egyharmadán a legnagyobb tömegű takarmánynövényt, a kukoricát termesztik. Az üzemrészlegek összesen 1030 hektáron vetnek szemes kukoricát, 700 hektáron pedig silókukoricát. A talajelökészítést már javában végzik s a napokban teljes erővsl hozzáfognak a vetéshez ls. Ültetik a burgonyát A jó termés alapja a gondos talajelőkészítés és az idejében végzett vetés, illetve ültetés, — ezt tartják a madariak. Azért foglalkoztak olyan gondossággal az ültatőburgonya csíráztatásával is, hogy a korai ültetéssel biztosítsák a tervezett 100 mázsás hektárhozamot. A 10 hektár korai burgonyát a határukat átszelő csatorna melletti dűlőbe ültették, hogy szükség esetén öntözhessék a növényt. A burgonya ültetéséből Idősebbek és fiatalok egyaránt kivették részüket. Kovács Terézia Madar. fizetett. A silókukoricának kétharmadát tőről etették, mert kevés termett. A sertések is olyan adag szemestermést kapnak, ami csak valamivel több a létfenntartási szükségletnél Ebből következik, hogy kicsi a hústermelés, nincs bevétel, és ezért van szükség most is a tavalyi jövedelemre. A tejtermelés sem üti meg a mértéket, mivel a 740 hektáros gazdaságban csak 280 szarvasmarhát tartanak, amelyből 101 a tehén. Ez ad magyarázatot a kérdés másik részére. Sok a „csak" és a dolog úgy áll, hogy egyik végletből a másikba esünk. Tudja Pál, mit kapál, s a dravcelek is tudják, mit kell tenniük. Sok üszőt neveltek, szaporítják a tehénállományt és az utánpótlást ls. Ehhez még 75 borjút vesznek, s az év végére meglesz a kívánt állományuk. Hátra van a takarmánytermesztés kérdése. Nem lehet elnézni, hogy olyan kevés silókukorica, és 15 mázsa szemeskukorica teremjen egy hektáron, mint tavaly. — Ki tehet róla?... csakis a tavalyi időjárás, mert mi megtettük a magunkét. Tavaszkor 700 mázsa istállótrágyát hordtunk egy hektár kukoricaföldre, mégsem volt termés — elégedetlenkedik az elnök. — Hogy a trágyát betakarhassuk, az ekét becsületesen le kell ereszteni. — Tíz centivel mélyebben szántottunk a szokottnál, s április 20-án az utolsó kukorlcaszemet is elvetettük — egészíti ki az elnököt pontosabb adatokkal az agronómus, hanem a hanghordozásában volt valami, ami mintha kétségbe vonná, hogy vajon jól jártak-e el a kukoricatermesztésben. Szinte bántja öt az a megjegyzés, hogy a kukorica a hideg talajban rosszul indult fejlődésnek. Szokatlan hangok a kukoricatermesztésről. Az elhamarkodott munkát nem szereti a kukorica. Akkor érzi jól magát, ha nem kerül hideg földbe. S az a fölforgatott 10 cm-es vad talaj nem lehetett kedvére. Űgy van az, hogy egyszerre az embernek ls megárt a sok bor, mértékletesen viszont orvosság gyanánt élvezi. Megtörtént. eső után késő a köpönyeg, és változtatni már nem lehet rajta, tanulni azonban annál többet, minél nagyobb volt a veszteség. Mert milyen jól jönne most az a 6 vagon szemestakarmány, és a piacra küldött másfél vagon húsért a bevétel. Az idén a kukoricatermesztés terén sem maradnak le — bíztatnak a vezetők — s a pártkongresszus tiszteletére 50 mázsát akarnak termeszteni belőle, hogy szemestakarmányból se legyen hiány. A falunak van egy megvetni való része. Persze iparkodik kivetkőzni belőle és új képet ölteni. Éppen olyan ez a? újjászületés mint a szövetkezet élete. A szövetkezet talán még hamarabb begyógyítja a régi sebeit, mint a falu. A derülátók véleményét vallom én is és ha már megindult a munka, félslkerrel nem elégszenek meg. Benyus József lllll,;i1lltllllIllllllllllllllllllllllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIMIIlllllllllllHlllllllllllllllllill S tűnnek ki, mint például Krejcsovics Mihály és Kiuc.slk Imre. A sok erőgép között lánctalpast hiába keresünk, pedig a gyakorlatból tudjuk, hogy ezak sem képeznek kivételt, ha üzemzavarról van szó. Mi ennek az oka? — kérdezzük jačanský elvtársat. MI lánctalpasakat nem javítunk, azt a stomfai gépállomás végzi — hangzik a válasz. Mozgékony, középtermetű, bőrkabátos fiatalembert mutat be Zombor elvtárs. Havanda Pál az Illető, mechanikus. A gépállomáshoz tartozó mindegy 80 szövetkezet fejőkészülékeit tartja rendben, ti végzi a szükséges karbantartási munkálatokat. Havanda elvtárs motorral járja ba a járás szövetkezeteit, és' naponta több falut is meglátogat. — Sok a munka? kérdezzük a fejfigépak szakemberét. — Munka mindig akad. néha sak is van belőle. Most már javult az alkatrészellátás, ex igen megkönnyíti a dolgomat. Pažitný elvtárs, a gépállomás ökónómusa elmondja, milyen segítségei nyújtanak a szövetkezeteknek. A gépállomás nemcsak a gépek javításával foglalkozik, hanem fontus Irányító szerepet is vállalt. Állandó feladatuk a szakemberek képzése és pótlása. 1981-ben hathetes tanfolyamon 154 traktorost képeztek kl, ezeket a járás EFSZ-ei rendelkezésre bocsátották. Az ő feladatuk a komplesbrigádok megszervezése Is. Ezon a téren még igen sok a tennivaló. A sok feladat legfontosabbika — hangsúlyozza Pažitný elvtárs — az óvintézkedések megszervezése, ami űgy értendő, hogy az üzemzavarokat a lehető legkisebb mértékre csökkentjük. Ez csak rátermett, jól képzett szakemberekkel érhető el. f-y • . . í:. : yy^, & ."íA'A'„, i®- • • • >•: v - • IMW1 ' i 5 - • * w ' í 'tóiÄii - JLj ' * V t- V . -A. -X • -l jffšiiiS 1 SIS < - * í -h V ••• ••f i.í Frimel Emil, a prievidxai szövetkezet fejőgulyása a múlt évben kiváló eredményt ért el. A 12 tehéntűi átlagosan 3000 liter tej termelését vállalta, feladatát azonban jelentősen túlteljesítette, mivel a napi tejhozamot tehenenként 10,6 literre emelte. Ezzel az eredménnyel a járás legjobbja lett. A XII. kongresszus tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy a felesége és az ő gondjaira bízóit 24 tehéntől a ervhez viszonyítva 2 literrel növelik sgy-egy tehén napi tejhozamát. (CTK felv.J — Fejtrágyázni kell a gyengén áttelelt őszieket, — ezt tartják most szem előtt a Veľký Krtf&-i szövetkezetesek. Kell bizony, mert a kései tavaszodás is hátráltatta e növények fejlődését. A képen: Idősebb emberek dolgoznak a műtrágya szállításánál, de fiat-ilosan mozognak, hogy a kora tavasziak vetéséhez hasonlóan az ősziek fejtrágyázását is idejében befejezzék. (Agócs Vilmos felvétele.) Az erosebb segíti a gyengét Egy zimankós februári reggelen Štefan Dubný bátortalanul szállt le Bojná községben az autóbuszról. Lépései akaratlanul is elárulták, hogy nem egyszerű látogatásra érkezett. Bekopogott a szövetkezet irodájába és a jelenlevők arckifejezésén tüstént észrevette: nem szívesen fogadják. Rövid társalgás után hellyel kínálták egyet-mást elmondtak a szövetkezet fejlődéséről, jelenlegi helyzetéről. Másnap egynéhány helybeli funkcionáriussal kibátorkodott a szövetkezet 1700 hektáros, tekintélyes határába, megtekintette az istállókat, alaposan szemügyre vette az állattenyésztést..A látottak'mély benyomásra ingerelték és keserűen kifakadt: Nos. hát ebben a szövetkezetben kell működnöm? Hiába várt választ, senki sem felelt kérdésére. A pillanatnyi benyomások nem tudtak erőt venni rajta. Egyébként nem olyan embernek Ismerik, aki egykönnyen meghátrál a nehézségek elől. Valamikor Urmincén ts így volt, saját szövetkezetében, ahol šok éven keresztül elnökösködött. Ott azonban könnyebb munkája volt. Ismerte az embereket, tudta, kire hogyan hat a szó. Ebben szövetkezetben pedig még ismerőse sincs. Kire támaszkodjon tehát? Safát lelkiismeretére hallgatott, legfőbb belátása szerint cselekedett. Közismert szervező készséggel, határozott, de emberséges fellépéssel csakhamar tekintélyt szerzett. — Elvtársak — hangoztatta a szövetkezet első tagsági ülésén — sok jót hallottam valamikor a bojnál dolgozó parasztokról. Gazdag hagyományokkal a messze környéken híressé tették a falut. Az utóbbi években ez a jó hírnév valahogy elszürkült, a feledés homályába ment. Mi ennek az oka? Nagy zúgás morajlott végig a teremben. Az emberek nyilvános fellépés helyett inkább egymással beszélgettek. Végül is az egyik kucsmás, hegyesre pödört bajuszú falubeliből kitört a szó: — Nem a miénk a szövetkezet. Velünk eddig semmit sem tudattak. Lehet így gazdálkodni? Az idős bácsi úgy látszik nemcsak a saját, hanem a jelenlevők véleményét is tolmácsolta, mert szavait hoszszúró nyúlt tapssal helyeselték. Dubny elvtárs, a tapasztalt szövetkezeti elnök, a párthoz, néphez hü kommunista az elejtett szavakból rögtön tudta, hányadán áll. A szövetkezet megalakulása után menet közben — a régi vezetők — bizony súlyosan megsértették a szövetkezeti demokráciát, a tagság tudta és beleegyezése, megkérdezése nélkül döntöttek a legfontosabb kérdésekről. A legelső gondja tehát az volt, hogy helyreállítsa a tagság jogait, bevonja őket a vezetésbe, meghallgassa véleményüket, hogy vállvetve küzdjenek a régi hibák felszámolásáért. Azóta több mint két hónap telt el. Az új elnök teljesen meghódította a tagság szívét, hatványozott erőkifejtéssel, szorgalommal minden szakaszon hozzáfogtak a munkához. A traktorosok, fáradságot nem kímélve még februárban 370 hektáron elvégezték az őszről elmaradt mélyszántást, a kifutókból és a telepről minden szál trágyát kitakarítottak a földekre. A tavaszi munkák elvégzéséhez ts új tervekkel, nagy reménységgel, eddig nem látott lendülettel fogtak hozzá. Kétszáz hektáron termesztenek tavaszt árpát S ezt pár nap alatt elvetették. Kukoricát szemre és takarmányozási célokra 160 hektáron fognak termelni, hogy fellendítsék az állattenyésztést. Stefan Dubnlj már nincs egyédül. Mellette van az egész tagság. Á közös gazdálkodás célkitűzéseinek elérésében minden lépését támogatják. A topoľčanyi Járásban az utóbbi időben az erősebb segítse a gyöngébbet alapon egyre nagyobb a kezdeményezés, melynek az a célja, hogy a gyöngébben gazdálkodó szövetkezetek mielőbb elérjék a fejlettebbek termelést színvonalát. A kommuntsták ebben a nem könnyű munkában szívesen segítenek. Szombath Ambrus •8 Serkentő álláspont Hatalmas porfelleg kavargott Kondás Bertalan traktoros vetőgépe után, amikor a 45 hektáros Nagymező dűlőt beszegte. — Porzik ... porzik ... igazolja ő ls, de ez most még mindig jobb, mintha újból hullana az „égi áldás", eleget késtünk az idén a tavaszlakkal az eső miatt... Közben a traktoros szerszámait felpakolva kiért az útra. Tudta, hol kell folytatnia a munkát, hiszen este megbeszélték, de Tuchyfía agronómus ezért utána szól: Ha megebédelt, Kondás elvtárs, az Erdődűlőben a cukorrépát... Mire kiér, én is ott leszek ... Majd az egyre erősbödő északkeleti szélnek hátat fordítva tovább tájékoztat. Ez évben 65 hektáron termelünk cukorrépát, ebből 5 hektáron takarmányozási célokra. Tegnap egy harminc hektáros dűlőben kezdtük a vetését, ahol Szeman András, Pribula Miklós és ifj. Bányácsky Miklós traktorosok már korábban előkészítették a talajt. Határjárás közben megtudjuk, hogy ma öt hektáron kezdik az előcsíráztatott, korai burgonya ültetését Ezenkívül 14 hektáron termelnek burgonyát takarmányra. Ma megindul a kukorica vetése, négyzetes-fészkes módon. — Hány hektáron termel kukoricát szövetkezetük? — tesszük fel a kérdést. — Szemes kukoricát 150 hektáron, tejesérésű silókukoricát pedig 80 hektáron, — toldja meg Tuchyfía elvtárs. Ez Idén a szántóterület közel harminc százalékán termesztünk takarmányféléket. Ezt eléggé fejlett állattenyésztésünk is megköveteli ,.. Közel 400 szarvasmarha, csaknem 1700 sertés, 300 anyajuh — bizony sok takarmány kell. Közben a Bodrogtöltés és a pékség melletti dűlőkhöz érünk. Letérünk az útról és bokáig Járunk a szépen fejlett őszi-takarmánykeverékben. A Vörös Csillag agronómusa nem állta meg szó nélkül. — Eddig nem igen vetett szövetkezetünk őszi keveréket. Tavaly 75 hektárt bevetettünk... és megérte. Leguggol és kezével belemarkol a dús növényzetbe. — Ebben már a varjú is elbújhat — tréfálkozik. — Április utolsó napjaiban ebből már etethetünk, májusban pedig bevetjük újból silókukoricával. Csak így jutunk elegendő takarmányhoz ... A cukorrépavetéshez motorkerékpárján tovasiető agronómus után kitűnik, s közben észrevételeinket összegezve úgy véljük, hogy a Streda nad Bodrogom-i szövetkezet a takarmánytermesztés bővítését illetően helyes úton jár. — ik. 1982. április 19. ÚJ SZÖ 5 * f
