Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-17 / 106. szám, kedd

NEM IS OLYAN EGYSZERŰ „Az okoči szövetkezet az utóbbi két évben olyan sokat fejlődött, amire nem nagyon akad példa járásunk­ban," — mondták a Dunajská Streda-i járási Nemzeti Bizottságon, amikor a 2400 hektáros gazdaság prob­lémáit kérdezgettük. Hogy miben mutatkozik meg az a nagy előrehaladás? Kezdjük talán azzal, amit az il­letékesek is leglényegesebbnek tartottak. E rövid idő alatt csaknem megkétszereződött az állatállomány, ter­mészetesen az egy hektárra eső eladás is az állati termékekből. A másik döntő jelentőségű dolog az, hogy az állattenyésztési termelés ilyen arányú növelése mellett is jóval kevesebb takarmányt vásároltak, mint a korábbi években, ugyanakkor valamennyi növényi termékből többet adtak piacra. Eszerint a növénytermesz­tésnek is nagyot kellett fejlődnie. Azt sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy az aránylag rövid idő alatt a tag­ság jövedelme is megkétszereződött. Mindez a járás egyik legnagyobb szövetkezetében történt. • „AKI SOKAT MARKOL..." Megkérdeztük Németh Jenőt, a szö­vetkezet két mérnöki diplomával ren­delkező elnökét — minek tulajdonít­ja a közös gazdálkodás fejlődését. Láthatóan kellemetlen számára a kérdés, hiszen az ő elnökségének Idején történt a döntő változás. Nem csoda tehát, ha erre a kérdésre már­már szűkszavúan válaszolt. — Nincs ebben a sikerben semmi különös, ez a szövetkezet már meg­érett a fejlődésre. Tíz év jó iskola volt a tagságnak. Mindenkiben forrt már az, hogy valamit tenni kell, csak éppen azt kellett kitalálni, hogy mit. Azaz: hol is kell elkezdeni az egé­szet ... Miközben beszélt, jobb kezével úgy gesztikulált, mintha mindenáron meg akart volna minket győzni, hogy min­den szava szent. „ — Tudják mit, olyan egyszerű volt ez az egész, mint az egyszeregy. Csak fel kellett mérni az erőnket, hogy egy-egy fejlődési időszakban mennyit markolhatunk. Mert úgy van az, hogy aki sokat markol, az keveset fog. Az első a takarmányalap biztosítása volt. Sikerült, és ezzel egyidejűleg jelen­tősen növeltük az állatállományt. • MEGFONTOLTAN, TERVSZERŰEN — Több lett e termés, nagyobb a Jövedelem — folytatta. — Törvény­szerűen javult e munkához való vi­szony. A múlt évre mégsem tűztünk ki különleges feladatokat. Állandósí­tani akartuk a Jó terméseredménye­ket és ezen a téren a szárazság elle­nére sem vallottunk szégyent. Ezt tavaly kevesen mondhatták el. Persze emellett is tettünk valamit. Szövetke­zetünk tagsága megbarátkozott az új technológiával. Olyan sertéshizlaldánk van, hogy most már nemcsak a me­gyeri nagyhlzlaldát hívják Gigant­nak, hanem a miénket is. A növény­termesztést pedig, ha a múlt évben még nem ls teljesen, de az Idén már valóban új technológia fogja uralni. Igen, a jövő. Ez Itt a nagy kérdés. Milyenek a kilátások, lesz-e forradal­mi folytatása az utóbbi forradalmi fejlődésnek? Mert hiszen sokat Javult a helyzet az okočl szövetkezetben, de a tartalék ls rengeteg még, mind az emberekben, mind a nagyüzemi gaz­dálkodás lehetőségeink kihasználá­sában. Hogy ml a fő célunk ebben az esztendőben? A szövetkezet szántóterülete 1889 hektár. Aránylag tehát sok a kevés hozamú, vagy egyáltalán hasznavehe­tetlen terület. Ezek szántófölddé mű­velése egyelőre még nem jöhet szóba, mert az itteni meliorációs munka a Csallóköz vízrendszerének egyik ré­sze. Ez pedig azt jelenti, hogy a meglevő szántóterületet kell belterje­sebbé tenni, ha a termelést lényege­sen növelni akarják. Fokozni kell a talajerőt s a legszükségesebb agro­technikai követe'ményeken túlmenően meg kell adni s növénynek mindazt, aminek alapján jogosan várhatnak egyre nagyobb termést. • FÖLDTERÜLETÜK 24 SZÁZALÉKÁT ÖNTÖZNI FOGJÁK A Csallóköz sajátsága, hogy a nő­vények tenyészidejűk legdöntőbb sza­kaszában nem kapnak elegendő vizet. Az okoőiak már eljutottak odáig, hogy 4—5 évenként trágyáznak, rendszere­sen és gondosan szántanak, jó a nö­vényápolás, a kialakított vetésforgó is a termelés növelését szolgálja. Ezek mellé a bevált és a gyakorlat­ban törvényesített intézkedések mellé a vizet tartják a legszükségesebbnek és a leghatékonyabbnak. Minél többet öntözni, öntözni és öntözni. Ez a jel­szavuk a kongresszus évében. A jelszó persze még nem jelentene semmi különlegeset, ám Igazát konk­rét tervek, komoly előkészületek te­szik reálissá. A rizstermelés idején vásárolt szivattyúkat, öntözőberende­zéseket eddig nem használták ki kel­lőképpen. Ügy tervezik, hogy ebben az évben területük 24 százalékát ön­tözni fogják. A szövetkezet határán keresztül megy ugyan egy csatorna, de abból nem gazdaságos az öntözés, hiszen három méter széles az alja, a teteje körülbelül kétszer annyi. Az öregek Hajóútnak hívják, mert vala­mikor hajókat vontattak rajta. Azóta egyrészt eliszaposodott, másrészt ren­geteg víz kell, hogy öntözhessenek belőle, és természetesen nagy a vesz­teség a csatornába szivattyúzott víz­ből. Ogy döntött a szövetkezet vezető­sége, hogy új csatornát húznak a mező legmagasabb részén, s így sok­kal kevesebb víz kell majd a kisebb csatornába, így minden különösebb kiadás, befektetés nélkül pár száz hektárt árasztásosán öntözhetnek. Főképp a takarmánynövények Jönnek számításba. • 42 VAGON HÚS Mivel a takarmánytermesztésben ki­váló eredményekre számítanak, s emellett a takarmányok minőségé­nek, tápértékének, megválasztásának a szükségletekből indulnak ki, mind a hús, mind a tejtermelést jelentősen növelik. Terv szerint közel 42 vagon húst adnak piacra, de ezt a mennyi­séget egy-két vagonnal meg Is told­hatják. Az első negyedévi feladatu­kat túlteljesítették és továbbra is jók a kilátások. Ugyanakkor tízezer puly­ka, esetleg 5000 pulyka és 5000 liba vásárlását, illetve nevelését tervez­ték. Ha ez meg ls .valósul, akkor a tervezett 250 mázsa baromfihús he­lyett 410 mázsát adhatnak el. Á tej- és tojástermelés terén is jó a helyzet. A múlt hónapokban a 479 tehéntől naponta 2700 liter tejet ad­tak piacra, pedig elég sok tehén volt magasellős állapotban. Ebben a hó­napban is megtartják a korábbi ered­ményeket. És a május? — Ez már sokkal többet ígér, re­méljük, a zöldtakarmányoktól jóval nagyobb lesz a tejhozam — mondotta Bugár István bácsi, a szövetkezet al­elnöke. * Németh Károly, a járásszerte ismert főkönyvelő mindjárt papírt, ceruzát fogott, azaz odalépett a számológép­hez, aztán néhány gombnyomás után közölte a végeredményt. — Ha számításba vesszük, hogy jú­niustól, júliustól kiváló takarmány­alappal fogunk rendelkezni, akkor körülbelül novemberre teljesítjük a szerződéses eladást. Vagyis jó pár ezer liter tejjel többet adunk piacra, mint amennyit eredetileg terveztünk. A kongresszus évében ezt kötelezett­ségüknek is érzik az ekecsi fejők. • A SIKER NEM SZÜLETIK ÖNMAGÁTÓL Elmondhatnám még, hogy a tojás­termelésben ls a járás legjobbjai kö­zött vannak. A szövetkezet elnöke sze­rint egészen egyszerű az EFSZ gaz­dálkodásának fejlesztése, csak meg kell találni a termelés rendszeres nö­velésének alapjait. Hogy ők megtalál­ták, ez mégsem olyan egyszerű. Tu­dás, szorgalom és akarat kell hozzá, s ahogy a szövetkezet ellenőrző bi­zottságának elnöke, Halász Béla mondta, náluk ezekből nincs hiány. A nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését célzó terveket egyaránt magáénak vallja a vezetőség és a tagság. Ez a siker alapja. HARASZTI GYULA ^^^^^^^^M^^ÄÄiiíBiiäiií Már nlrt adtunic arról, hogy az Ostrava-KunCicei Klement Gottwald Üj Kohóban a napokban üzembe helyezték az acélmű 9. nagyolvasztóját. Fel­vételünkön: az első csapolás ünnepélyes pillanata. (V. Svorcik — ČTK felv.) A nők érdekében A szocialista társadalom Rgylk lé­nyeges törekvése: teljes aktivitással bekapcsolni a nőket a társadalmi tevékenység vérkeringésébe. A nők foglalkoztatottságának növekedése igen jelentős a népgazdaság számára. A második ötéves terv utolsó évei­ben kedvezőek lettek a feltételek a nők bekapcsolódására a társadalmi tevékenységbe. 1960-ban a népgazda­ságban dolgozók (nem számítva a mezőgazdaságot) 33,8 százaléka volt a nő, ami a múlt év nyarára 35,8 százalékra emelkedett. Szlovákia 4.9 százalékkal marad el az országos át­lag mögött. Ennek ellenére több fej­lett kapitalista államot, pl. Olaszor­szág (25,5 százalék), USA (31,2 szá­zalék). Kanada (23,9 százalék) stb. előz meg. 1961-ben a mezőgazdaság­ban dolgozók 54 százaléka volt nő. Szlovákia gazdasági fejlődése a harmadik ötéves terv időszakában to­vábbi munkalehetőségeket nyújt a nőknek. A következő években a munkaerőforrások 51 százaléka a női munkaerő lesz. A tervidőszak végére a nők hozzávetőlegesen 37 százalék­ban veszik ki részüket a termelésből. A nők foglalkoztatottságának növeke­déséhez nagyban hozzájárul az auto­matizáció, amivel kiküszöböljük a termelésből a nehéz fizikai munkát. Az ötéves terv Idején 230 olyan Üzem épül, ahol a munkafeladatok zömét nők végzik el. Ilyenek lesznek: a nitrai plasztikus anyagokat gyártó üzem, ahol 900 nőt alkalmaznak majd, a štúrovói papirkombinát 750 hői dolgozóval, a Piešťany-1 Finom­mechanikai üzem 740 női alkalmazot­tal a galantai bútorgyár 600 nő dol­gozója stb. A közszolgáltatások, a társadalmi és kulturális intézmények számának növekedése is további munkalehető­ségeket ad. Nagy feladatok várnak a nőkre az iskola- és egészségügy te­rén. Hogy az említett feladatokat elvégezhessék, emelni kell szakkép­zettségüket. Jelenleg a főiskolai hall­gatók 36 százaléka nő. Kisebb a nők számaránya a műszaki főiskolákon és a középfokú ipariskolákban. A nők foglalkoztatottságának to­vábbi fokozása érdekében növelni kell a bölcsődék, óvodák, napközi otthonok számát és férőhelyeit. Ezenkívül több olyan szociális Intéz­ményt kell létrehozni, amelyek meg­szabadítják a nőket a fárasztó házi­munkáktól. FARKAS IMRE A MOSZKVAI PRAVDA ez idén ünnepli megjelenésének 50. évforduló­ját. Nemcsak a szovjet nép, hanem hazánk egész népe is megemlékezik e forradalmi sajtó rendkívüli jelentőségéről. Felvételünkön: a petržalkai Matador-üzem Helena Malá vezette hattagú szocialista munkabrigádjának tagjai az orosz nyelvtanfolyam keretében rendszeresen olvassők a moszk­vai Pravdát. (T. Andrejčak — CTK — felv.) ii«iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii*iflai>iiiiiiu»aiaiiiiaiifHaiiBiiiia*«iiiiitaiiifaiaiiiiiiviiiiiiiBiiiiui>«» A nemzeti bizottságok képviselőinek iskolázásé A kelet-szlovákiai KNB képviselői az iskolapadokban • A rož­ňavai járás példát mutat • A közép-szlovákiai kerületben kitűzik a továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat • Hasznosak a tanulmányi kirándulások E napokban ér véget a nemzeti bizottságok képviselői és dolgozói ok­tatásának téli szakasza. Számos kerület tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az utóbbi időben megjavult a nemzeti bizottságok funkcionáriusai politikai és szakismereteinek növeléséről és elmélyítéséről való gon­doskodás. A nemzeti bizottságok dolgozói' a tisztségük ellátásához szükséges is­mereteket elsősorban a pártoktatás keretében nyerik. Például az észak­csehországi kerületben a pártszervek a képviselőket — megállapodás sze­rint — a pártoktatási év magasabb fokú alakulataiba osztották be. Sok helyen segítségükre voltak tanulmá­nyaik tervének összeállításában is. A képviselőknek és a szakbizottsá­gok tagjainak jő segítséget nyújtott a bennlakásos vagy a szeminárium for­májában megszervezett oktatás, ame­lyet a kerületi vagy Járási nemzeti bizottságok tanácsai a téli hónapok­ban rendeztek. Ezen az oktatáson a nemzeti bizottságok tevékenységének különféle kérdéseit tanulmányozták. A kelet-szlovákiai kerületben Ilyen oktatáson a KNB 140 képviselője és szakbizottsági tagja vett részt. A ke­rületben a rožňavai JNB érte el a legjobb eredményeket a helyi nemzeti bizottságok képviselőinek tömeges ok­tatása terén. A nyugat-csehországi és ez észak-csehországi kerületben a KNB-k mintegy 400 tagja, a JNB-k el­nökei, a HNB-k titkárai stb. vettek részt ilyen oktatáson. A nyugat-szlo­vákiai kerületben a képviselők okta­tását ez egész év folyamára tervezik. A közép-szlovákiai KNB tanácsa má­jusban megtárgyalja a képviselők szak- és pfllltlkal továbbképzésének 1970-ig terjedő tervét. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy ez oktatás si­kere elsősorban attól függ, hogy a tananyagot hogyan kapcsolják egybe a kerület, a járás, illetve a község élete egy-egy szakaszainak időszerű feladataival. E szempontból igen be­váltak az üzemekbe és a példás mun­kahelyekre tett tanulmányi kirándulá­sok. (CTK J Keresem a boldogságot § „Gyakran volt közöttünk né­zeteltérés, veszekedés, ami vé­gül egy másik nö karjaiba ker­getett" — írta V. N. házasság­bontási kérelmébe, és saját hi­bájából kérte a válást. A tár­gyalás előtt a szenátus tagjai talál­gatták, milyen agyonhajszolt, szeren­csétlen férfi lehet, akit a kétségbe­esés házasságtörésbe kergetett? A bol­dogtalanság teljesen megtörhette, ha minden bűnt magára vállal, csakhogy kiszabaduljon a pokolból, otthagyhas­sa házsártos feleségét. Elérkezett a tárgyalás, amelyen a megtört férfi helyett egy negyven körüli, mosolygós „Ifjú", egy álmo­dozó tekintetű férfi állt a bíróság előtt. Olyan ember, aki örökké keres, hajszol valamit, és amikor megtalálta amit keresett, csak akkor látja, hogy tulajdonképpen mást akart. Ez tűnt ki ugyanis a bíróság előtti vallomásból. Dehát mit keres? „A boldogságot ke­resem, boldog akarok lenni!" — mond­ja. Egyszer már nős volt, fekete hajú felesége fiatal, szép, egészséges, aki jó élettársa volt és fiút szült neki. De nem volt vele boldog. Hogyan is lehetett volna, amikor közben megis­merkedett egy másik nővel, egy sző­kével, kékszeművel? Ez az asszony ls szerette őt, s egy leánykával aján­dékozta meg. A sors azonban nem engedte, hogy az apa boldog legyen. Megismerkedett egy 19 éves lánnyal, felesége pedig már elmúlt harminc éves. Miért ls ne folyamodna vá­lásért, hisz boldogtalan! A leány is szereti őt, nem akar róla Iemondanll (V. N.-nek ugyanis mellékkeresetével együtt havi 6000 korona Jövedelme van.) Olyan ember állt tehát a bíróság előtt, aki a boldogságot keresi, de szerencsétlenségbe dönt mindenkit, akivel kapcsolatba kerül, ö nem lehet boldog, másokat viszont boldogtalan­ná tesz. De tulajdonképpen miért „boldog­talan" ez az ember? Nem kellett so­káig keresnünk az okát. Személyi adatainak megállapítása során kitűnt, hogy apja is „boldogság-hajhász" volt, kétszer elvált. Nem szolgált jó példával fia számára, aki az apa har­madik házasságából született. És V. N. szerencsétlenségére az akkori tár­sadalomnak nem volt fontos, milyen ember lesz a fiúból. A bíróság az első tárgyaláson min­dig megkísérli a házasfelek kibékíté­sét. Most is így volt, de a békítés nem járt eredménnyel. Nem sikerült, mégpedig a „boldogtalan" apa hibá­jából, aki az egész tárgyalás folya­mán semmi jelét sem adta, hogy ér­dekelné feleségeinek, vagy gyerme­keinek sorsa, boldogulása. További tárgyalásokra került sor, amelyeken bebizonyosodott, hogy ki­zárólag a férfi a hibás. A feleség nem egyezett bele a válásba. Meg akarta tartani gyermeke apját. A családjogi törvény mindig az ár­tatlan házasfél érdekeit védelmezi a bűnös féllel szemben. E törvény ren­delkezései értelmében, ha az ártat­lan fél nem akar válni, nem lehet eleget tenni a hibás fél válási kérel­mének. Így tehát V. N. házasságát sem bontotta fel a bíróság. Talán még sikerül megmenteni a házasságot. Ha csak egy szikrányi remény van is rá, érdemes megkí­sérelni. Gondoljuk csak el, hány fia­tal ember számára mutat rossz példát V. N. Ha a szó szoros értelmében nem ls pedagógus, de zenetanár. A szerel­mes, 19 éves kislány pedig a ta­nítványa. Dr. S. I, A KUBAI KORMÁNY Latin-Amerika valamennyi országának építészei, szobrászai és festőművészei számára pályázatot írt ki, a Girón-parton fel­állítandó emlékmű építésére, amelyet az 1981 áprilisában elkövetett fegy­veres invázió visszaverésének emléké­re állítanak fel. A kubaiak önkéntes gyűjtés keretében már 2 millió pesost adtak az emlékmű felállításának cél­jaira. 1962. április 17. 0f SZÖ 5 *

Next

/
Thumbnails
Contents