Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-15 / 73. szám, csütörtök

h A GYERMEK ' és a könyv. Mennyi szó esett már e témáról s lényegé­ben mindig ugyanaz: a gyermeket a könyv Iránti szeretetre és tiszteletre kell nevelni, hogy benne segítőtársát, barátját lássa. Ez a feladat hárul a szülőkre, az iskolákra, a pionírszer­vezetekre, részben pedig az írókra és a kiadóvállalatokra is. Sokszor meg­feledkezünk ám éppen arról az intéz­ményről, ahol a gyermek közeli kap­csolatba kerül a könyvvel. A jól s felelősségteljesen vezetett gyermekkönyvtárnak e téren nagy le­hetőségei vannak. A brnói könyvtár^ ban e kérdést már fontolóra vették — elsősorban Ľudmila Novotná, a könyvtár vezetője — és néhány új nevelési formát találtak. Itt a fiatal olvasót tágas, Ízlésesen berendezett helyiség, tisztán bekötött könyvek várják s a könyvpolcokon szabadon válogathatnak a könyvek, képeslapok között, a falakon itt-ott neves írók képe s plakátok függnek. A gyermekekkel komolyan és készsé­gesen bánnak — mintha felnőttek lennének. A gyermek vágyik az ilyen bánásmódra s megfelelően viszonoz­za : nem hangoskodik, nem szaladgál, s szinte megható, hogy a fiatal olva­sók mennyire büszkék fegyelmezett­ségükre. Szívesen veszik a tanácsot, hogy melyik könyvet válasszák, mert Novotná elvtársnő mindegyik könyv­ről tud valami érdekeset mondani s a legkisebb gyermek is tudja, hogy a könyveket tisztán s rendben kell visszaadnia. Ezt minden alkalommal ellenőrzik — néha a könyvtárban kisegítő Idősebb gyermekek végzik e munkát. A gyermek csak akkor me­het újból a könyvespolcok közé és választhat magának könyvet, ha- min­den rendben van, amit feljegyeznek az olvasólapra is. De nézzük csak, milyen is ez az olvasólap. Ez sem öncélú. A könyvtá­ros e lapok alapján ellenőrzi és át­tekintést nyer arról, mit olvas a gyer­mek. Érdekes, hogy a brnói könyv­tárhoz tartozó gyermekek sok költe­ményt olvasnak, ami főként a könyv­tár vezetőinek érdeme, akik rendsze­resen arra ösztönzik őket,' hogy köl­teményeket is olvassanak és megsze­ressék ezeket. A lap hátlapján pedig egyszerű közlemény: kedden előadás filmvetítéssel egybekötve, a legkisebb olvasók számára csütörtökön a Nép­könyvtár „példás olvasót" jelvény el­nyeréséhez szükséges könyvekről elő­adás, vasárnap irodalmi műsor. Három előadás egy héten, ez közel kétszáz egy év alatt. Nehéz szavakkal kifejezni, hogy e mögött mennyi mun­Ostraván a Kultúra Háza nevet vi­selő kultúrpalota fokozatosan az egész kerület kulturális életének központjá­vá válik. A kultúrpalota • látogatottsá­ga rendkívül inagas; naponta átlago­san 3000 ember fordul meg termei­ben, s ezek nagy része tevékeny kul­túrát folytat. Felvételünkön a OKP Opavice tánc­együttese, a moszkvai VIT nagydíjasa, új táncszámokkal készül a fellépésre. (CTK — V. Svorclk felv.) A nižnái fiatalok utat mutatnak H a olyan üzemet keresnénk, amely a legfiatalabb dolgozók­kal dicsekedhet, bizonyára az elsők közé tartozna a Nižná na Orave-1 Tesla üzem is Az üzem alkalmazot­tainak átlagos életkora ug^Sfiis 22,5 év. Ma azonban nem arról fogunk írni, a fiatalok hogyan állják meg helyüket munkahelyükön, hanem ar­ról, miképpen élnek s mit csinálnak munkájuk után. A kulturális élethez nincsenek leg­eszményibb feltételeik. Az üzemi klubnak sincs még hajléka. Ez azon­ban nem Jelenti azt, hogy ennek el­lenére ne fejtenének kl gazdag kul­turális tevékenységet. Az üzem dol­gozói nemrégen pompás üzemi étter­met kaptak. A régi, kényelmetlen helyiségben egyelőre a műkedvelők ütöttek tanyát. Itt gyakorolnak a da­losok, táncosok és a zenészek is. Munkájuk van elég, hisz jelentkeztek az Ifjúsági Alkotóversenybe. A legnagyobb figyelmet az Oravan táncegyüttes keltette. Tizenkét évvel ezelőtt alakult meg, amikor a fiatal leányok nagy része még lant fonott. Az együttes megalakulását Milan Chvastek kezdeményezte. Az első években műsorát csak Nižnán • és a környező árvái falvakban mutatta be, de később bekapcsolódtak a népmű­vészeti alkotóversenybe is Az együt­tes tagjainak száma ma már eléri a hatvanat 0) műsoruk tárgyát Ora­va vidékéről merítik, nagy táncszá­muk Nižnától az Öceántúlig címet vi­selt, amelyet most gyakorolnak. E mű­sorszám arról szól hogy Oravából az emberek valaha megélhetésért Ame­rikába vándoroltak. Az Ifjúsági Alkotóverseny kereté­ben fellépnek a szavalők, a táncosok, a tánczene-együttes, a harmonikások és szólisták is. A Nižná na Orava-i műkedvelők eddigi munkája azt mutatja, hogy Joggal épül számukra az üzemi klub. melyet bizonyára alaposan kihasznál­nak majd. ) ka áll. Nézzük csak a csütörtöki elő­adást. A Népkönyvtár példás olvasója jelvényről talán már hallott az olva­só, hisz ez a brnói akció eléggé el­terjedt. Minden tanévben a gyerme­kek újból példás olvasókká válhat­nak, mert a könyveket — az egyes évfolyamok száméra — külön-külön válogatják. E könyvekről minden csü­törtökön előadás és vita hangzik el. S nemegyszer a fiatal olvasók körébe látogatnak az írók is — leginkább a brnőwk. A jelvények ünnepélyes át­adásékor Jelen vannak a szülők is. CsjĽtpán a múlt év folyamán 1600 „példás olvasö"-jelvényt adtak át. A TÉLI HÓNAPOKBAN vasárnap is egybegyűlnek az olvasók. A könyvtár vézetője a heti újdonságokat ismer­teti s mindjárt az előadás után e könyveket bölcsön is vehetik a gyer­mekek. A brnői gyermekkönyvtár munkája azonban ezzel még nem ér véget. Már néhány éve szövetségben áll a tanonciskolával és két kört készít elő a Fučík-jelvény elnyerésére. , Amint a fentiekből is látható, a brnói gyermekkönyvtár valóban pél­dásan működik. Munkája alkotó, lele­ményes, nem ragaszkodik mereven a hagyományos formákhoz. Ezért tevé­kenysége élénk s egyaránt vonzó a gyermekek s e könyvtár dolgozói számára. E módszer alkalmazása, könyvtára­inkban előnyös volna. Hisz a jó példa követésre méltó. Jaroslava Janousová ' A ČESKOSLOVENSKÝ SPISOVATEĽ könyvkiadóvállalat áz új cseh Iroda­lom 12 kötetének kiadását tervezi, elsősorban Jarmila Glazarová Farkas­verem, Karol Nový Élni akarunk, Ivan Kríž Nagy magány és Poláček humorisztikus regényének, a Miche­lup és a kerékpár című művének ki­adásáról van szó. • KÉT VILÁGHÍRŰ francia művész Svájcba költözött: Anouilh kijelentet­te, hogy fél a merényletektől és pol­gárháborútól tart, ezért telepedett le Lausanne-ban. Ugyanilyen okokból költözött Svájcba Alfréd Cortot, a neves francia zongoraművész ls. 3ri­gitte Bárdot, aki ugyancsak az OAS merényleteitől tart, gyermekét küldte Svájcba. • • • A Bodrogköz mai kulturális életének kialakításához a pribeníki mű­kedvelők csoportja nem kis mértékben járult hozzá. A pribenlkiek több mint fél évtizedes színjátszói tevékenysége hűen tükrözi azt a fejlő­dést, melyen a bodrogközi műkedvelő színjátszás az elmúlt évtizedben keresztülment. — Amikor 7 évvel ezelőtt a János Vitéz előadására vállalkoztunk — mondotta Plachy Imre, a csoport ve­zetője — erőnket és képességeinket felülmúló feladatot vállaltunk ... Per­sze sikereinket ez nem növelte, de nem is kisebbítette, mert csináltuk olyan Jól, mint 20—25 évvel ezelőtt különféle úgynevezett daljátékok be­tanulásakor. Kalló néni, Csonttá Mária és Tóth Gyula az Adele néni című egyfelvonásos vígjátékban, amelyet a pribeniki nűkedvelők esztrádműsor keretében adtak elő. (T. GY. felv.) A szigorú önkritika természetesen már a Jelenlegi művészi és lutalml igényességből származik. — A János Vitéz hiányos művészi eszközökkel tőrtént tolmácsolása, mű­vészi igényességet ébresztett bennünk — folytatta Plachy Imre. Különféle Iskolázások és a hivatásos színpadok látogatásával sikerült is előadásmü­vészetünket megjavítanunk. Hamaro­san ráébredtünk • azonban annak tu­datára, hogy a tökéletesebb, művé­szibb előadás- még nem minden. így jutottak el a pribeníki műked­velők ahhoz a ponthoz, amikor már tartalmi igényességgel léptek fel ön­magukkal szemben. Kezdetben még ennek ellenére is csupán a mindenki­hez szóló általános „eszmei mondani­valót tartották szem előtt Hosszú idő telt el, amíg a pribeníki műkedvelők felismerték küldetésüket és a falu szocialista jövőjének szolgálatába fudták állítani műkedvelői tevékeny­ségüket. És vajon nem jellemző-e ez a kül­detésfelismerés a ljodrogközí falvak-i ban működő többi mükedvalőgárda fejlődésére? Az ifjúság és a falu A legújabb műsorra tűzött d^rab Egri Viktor Mikor a hárs virágzik című színműve már a pribeníki műked­velők küldetés-felismerését mutatja. — Legégetőbb feladat községünk­ben megtartani az ifjúságot, hogy ne hagyjon itt ben­nünket — mondot­ta Plachy Imre. Egri Viktor szín­művével éppen ar­ra szeretnénk rá­mutatni, hogy a fiatalság falun is megtalálja életbol­dogságát... — A probléma annál inkább is sürget — vágott közbe Csarnako­vics elvtárs, a HNB titkára — mert a községünk-: ben, illetve a föld­művesszövetkezetben már annyira elöregedett a tagság, hogy kénytele­nek voltunk a pribeniki EFSZ-t ösz­szeházasítanl a Malý Horeš-i szövet­keaettel. A pribeníki ifjúság kétharmada a falu határán túl keresi boldogulását, és az otthon levők nagy része sem a földművesszövetkezetben dolgozik. Az aggályok tehát indokoltak. A dolog nyitja Egri Viktor színművét találóan vá­lasztották. A probléma a községben valóban megvan és sürgős orvoslásra vár. Mindössze annyit kell még hoz­záfűznünk, hogy a pribeníki fiatalok a probléma megoldását, ne lássák csupán egy színmű betanulásában. — Szól ez elsősorban azoknak a fiatalok­nak, akik a falu határán kívül ke­resik a látszólag könnyebb megélhe­tést, de otthon színdarabot játszanak arról, hogy az ifjúság a faluban, a földművesszövetkezetben is megtalál­ja boldogságát. -él E hó elején a Július Fučík Kultúrt és Pihenés Parkjában Prágában a Szenegáli Köztársaság Népi Együttese nagy sikert aratott. A bratislavai közönség előtt március 14-én, azaz tegnap mutatkozott be az együttes. A nagysikerű műsort a szenegáli nép dalai és táncai képezték. Felvéte­lünkön a műsor egyik jelenete. (ČTK — V. Lomoz felv.) FILM A SZOCIALISTA MUNKABRIGÁDOK ÉLETÉRŐL © FILMEPOSZ A HŐS VÁROS VÁLSÁGOS NAPJAIRÓL Az előző héten bemutatott filmek továbbra is műsoron szerepeltek. ŰJ' donságnak csak de Sica olasz rendező Egy asszony meg a lánya című, az olasz filmhét alkalmából méltatott filmje, Václav Sklenár csfeh rendezcx Bukfenc-e és Vlagyimir Vengerov szovjet rendező A város újra él című filmje számított. Az utóbbi Nylkola] Csukovszkij Balti égbolt című meg­filmesített regényének a második része. A SZOCIALISTA MUNKABRIGÁDOK nemhez tartozókra, ám a Buk-: élete még sokáig kedvelt témája lesz fene című filmből nem érezzük, a filmeseknek. Annyira gazdag ötle- hogy komolyabb szerelem szálai fűz­ban V ^gyáHalá^ nem mélyül el. Tavaly láttaattiüc Vengerov szovjet rendező filmjét a Balti égboltot, mely Leningrád hős védelmezőinek, a Rasszohin léeikötelék pilótáinak hős­tetteit, a forradalmi város háborús viszontagságait örökítette meg Nyiko­laj Csukovszkij híres regénye alap­ján. A film második része, A város újra él folytatja az előző rész hősei-, nek történetét és a háborús fellegek ^ JC1CUCI tl DUA1UIIĽ Ľ11UU UtlUUUl. tekben, hogy az "élet egyhangú, szür­ke ábrázolása eleve elkerülhető. Vác- lav Sklenár rendező — a forgató­könyvírók hibájából — a könnyebben járható úton indult el. Filmvígjáté­kot alkotott, mely koránt sem meríti ki a szocialista munkabrigádok prob­lémáit, mozgalmuk lényegét. A film csak felszínesen érinti korunk nagy­szerű mozgalmát, s egy negatív hős viszontagságos kalandjain át derűs ei oszlásáv ai vég? ödik. Sok ismerőst tortenetben „győzi meg a nézőt, r hogy még a legrakoncátlanabb indi­vidualista is a javulás útjára tér, látunk viszont a második részben, péjdául az erős jellemű Lunyin őr­s nem szabad az emberek cselekede- nagyot, Szonyát s másokat. teit vaskalaposan, szemellenzősen el­bírálni, hanem több megértést, türel­met stb. kell tanúsítani. A szocialista munkabrigádok életé­ről lehet filmvígjátékot írni. A szov­A film alkotóinak sok nehézséget kellett leküzdeniük a húsz év előtti környezet visszavarázsolásával, hogy hitelessé tegyék a történet keretét. Ügyes "kézre vall a régi hiradófilmek jef filmgyártás is megpróbálkozott beleszövése a történetbe, mert szer­vele, s az elmúlt években bemutatott ve s A ef é s, sz é A olvadnak össze a film ,,, „ , , . , , ... . meséiével. A rendező hatásos, szim­, : ! g V, f S . m Ű ľ bolikus megoldásokhoz folyamodott, az utóbbi évek legjobb filmvígjátéké- Nagyon sl került 'epizódja az első vil­nak tartják. Vitathatatlan, hogy a sze relem nemesítő hatással van a férfi KULTURÁLIS HÍREK • MUSZI SZAAD EL-DIEN egyip­tomi író cikkét közli a Lityeraturna­ja Gazeta az afrikai-ázsiai írók kai­rói értekezletéről. A szerző hangsú­lyozza, hogy az értekezlet nagy táv­latokra szóló határozatokat hozott. Nagyon aktívak voltak a fiatal afri­kai államok írói. • HAŠEK világhírű regényét, a Švejket, Antonio Spadavecchia, olasz származású szovjet zeneszerző operá­nak dolgozta fel. B DREZDA kultúrtörténetileg Je­lentős épületeinek helyreállítására 1965-ig 17 millió márkát fordít az NDK kormánya. A Zwinger felújí­tása csaknem kész, megkezdték a Hofkirche renoválását. • AZ UNESCO konferenciát rende­zett az afrikai filmgyártás és filmter­jesztés problémáiról harminc ország részvételével. • GEORGES SAOOUL megjelentet­te Párizsban a Patyomkin páncélos forgatókönyvének rendezőpéldányát és díszlettervezeteit. • A KUBAI ÁLLAMI SZlNHÁZ együttese Berthold Brechtnek Gorkij: Anya című regényéből írt drámájának bemutatására készül. A dráma ren­dezője az argentínai Raimondi, , lamos feltűnése a meggyötört város­ban, jelezvén az új élet beköszöntét. Vengerov filmje jó átlagalkotás, mely a többi háborús tárgyú szovjet film között a haza legjobb fiainak hősiességét, példátlan önfeláldozását örökíti meg, ugyanakkor a népek bé­kéjébe vetett erős hitet hirdeti. L. L. A város újra él című jól sikerült szovjet film egyik szereplője. XW. március lfc ÜJ §&Q % $

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents