Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-11 / 69. szám, vasárnap

ÖNTUDATOS BÁNYÁSZOK A handlovai Nagybánya frontfejtői­hek és előkészítőinek kollektívái nem­rég részletesen foglalkoztak a CSKP KB s a KSZT felhívásával, amely or­szágszerte arra késztette a dolgozó­kat, hogy újabb egyéni és kollektív kötelezettségek vállalásával üdvözöl­jék a CSKP XII. kongresszusát. így például a handlovai bánya IV. szaka­szán Majerský, Kraščenič és Morav­őlk előmunkások vezetésével dolgozó ifjúsági szocialista munkabrigád tag­jai elhatározták, hogy havonta egy­egy rétegből legkevesebb 11000 ton­na szenet fejtenek, vagyis csaknem 2000 tonnával többet az állami terv­ben előirányzott mennyiségnél. A pél­damutató lendülettel dolgozó fiatal irontfejtők szocialista ön tudatosságá­ról tanúskodik az az elhatározásuk is, hogy részt vesznek a CSKP XII. kongresszusának brigádja megtiszte­lő címért folyó munkaversenyben. Az ostravai Eduard Urx Bánya fia­tal dolgozóinak kezdeményezése nagy tetszést és visszhangot keltett a hand­lovai Nagybánya dolgozóinak körében. E bányaüzem falfejtőinek és előké­szítőinek öt kollektívája értékes kö­telezettségeket vállalt s ezzel megala­pozta sikeres részvételét a szocialis­ta munkaversenyben. így például a Nagybánya IV. szakaszán dolgozó frontelókészítők „Béke-kollektívája" arra kötelezte magát, hogy a CSKP XII. kongresszusának megkezdéséig 850 méter bányafolyosót hajt, és e munka elvégzése közben 850 kilo­gramm robbanóanyagot takarít meg. A derék bányászok iparkodását az teszi értékesebbé, hogy a handlovai Nagybánya dolgozói sorában ők vol­tak az elsők, akik a Szlovák Szénbá­nyák Szövetsége üzemeiben oly sokat ígérően kibontakozódé „Százas moz­galom"-ban való részvételre jelent­keztek. A CSKP KB és a KSZT felhívása azonban nemcsak újabb s egyre érté­kesebb kötelezettségek vállalására serkentette a bányászokat. Számos kollektívában és munkaszakaszon fe­lülvizsgálták ez alkalomból az előbb tett felajánlások teljesítését és ele­mezték a jobb eredmények elérésének lehetőségeit is. így például az V. sz. fejtési szakaszon dolgozók eredetileg arra kötelezeték magukat, hogy ez év első negyedében terven felül 500 ton­na szenet fejtenek. Az időközben ked­vezőbbé változott feltételek alapján azonban kiegészítették eredeti köte­lezettségvállalásukat és 2500 tonna szén terven felüli fejtésére tettek ígéretet. A handlovai bányászok egytől egyig tudatosítják, hogy „az ígéret szép szó, s ha megtartják úgy jó" ... Ezért ma­gától értetődő, hogy már az év ele­jétől lelkiismeretesen teljesítik vál­A zvoleni pályaudvar távösszekötíetési és munkabiztonsági berendezésé­nek dolgozói az elmúlt év utolsó negyedében kifejtett eredményekben gazdag munkájukért elnyerték a Közlekedési- és Távösszeköttetésügyi Mi­nisztérium vándorzászlaját. A pályaudvar dolgozói ez alkalomból elhatá­rozták, hogy a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére ez évi feladataikat de­cember 29-ig teljesítik. (F. Kocian — ČTK-felvétel) téktörvény hatására vonatkozó meg­állapításaiban is hibákat követett el idézett művében. A munkabérnek mintegy kétszeres emelését elégséges­nek tartja a kommunista elosztás megvalósítására, pedig a szükségletek kommunista színvonalának kérdése messzemenően túllépi ennek a kere­tét. Az SZKP programja az elosztással összefüggő feladatok megoldását szo­rosan összekapcsolja a termelés növe­lésével, a munkatermelékenység emel­kedésével. Abból indul ki, hogy a szükségletek szerinti elosztás elve csak azután erősödhet, miután szük­ségtelenné válik az anyagi ösztönzés a munkában. A program meggyőzően bizonyítja, hogy az anyagi feltételek megérésével összhangban, nem pedig hivatalos intézkedések következtében váltják fel az új gazdasági formák a régieket. Ez a megállapítás a kol­hozgazdaságra, a kolhozparasztok háztáji gazdaságára, az anyagi érde­keltség és a munka szerinti elosztás elveire, áru- és pénzviszonyokra, a kereskedelemre, benne a kolhozkeres­kedelemre is vonatkozik. A közgazdászok égető feladata A cikkíró tanulmánya végén meg­jegyzi : A kommunizmus építésének feladatai megkövetelik, hogy alkotó szelleműen, elvi szempontból bíráljuk azokat a hibákat ís, amelyeket Sztá­lin személyi kultusza idején a köz­gazdaságtudomány terén követtek el. Nem kell mindent sötét színben látni. Nem lehet mindent elvetni, ami a köz­gazdasági elmélet kérdéseivel kapcso­latban Sztálin műveiben található. Sok olyasmit tartalmaznak, amit a párt dolgozott ki, ami Marx és Lenin eszméinek a magyarázata. Például az egyes termelési módok alaptörvényei. Nem bocsátkozunk elemzésbe, de nem kell különösebben bizonyítanunk, hogy az alaptörvények eszméje nem Sztálintól származik. A marxizmus­leninizmus klasszikusai mindig abból indultak ki, hogy minden termelési módnak megvan a maga sajátos moz­gási törvénye, mely meghatározza fejlődésének alapjait, a termelés haj­tóerőit. Természetesen objektíven kell értékelnünk Sztálin közgazdasági el­méleti műveit, hogy eredményesebben előbbre vigyük a közgazdaságtudo­mányt, jobban egybekapcsoljuk a kommunista építés gyakorlatával. A személyi kultusz fékező hatása a közgazdaságtudományban abban is megmutatkozott, hogy az elméleti kér­déseket elszakították a gyakorlat! problémáktól. Ez A szocializmus köz­gazdasági problémái a Szovjetunióban című tanulmányra is rányomta bélye­gét. Sztálin helyesen bírálta Jarosen­kot, aki a politikai gazdaságtan fel­számolását hirdette és Bogdonavék szellemében „a termelőerők megszer­vezésének tudományával" akarta pó­tolni. . Sztálin ugyanakkor a szocia­lizmus politikai gazdaságtanát szem­beállította a tervgazdaság gyakorlatá­val, válaszfalat emelt közte és a népgazdasági problémák között. Hruscsov elvtárs az SZKP program­járól mondott előadói beszédében han­goztatta, hogy a tudományos kutatás­nak meg kell előznie a gazdasági in­tézkedéseket. A közgazdászok nagy feladata, hogy az új lehetőségeket kihasználva előrelendítsék a közgaz­daságtudományt, mely a kommunista építés szükségletei mögött kullog., Az ö feladatuk, hogy pontos és az élet­re kiható tudománnyá tegyék a köz­gazdaságtudományt, szorosabb kap­csolatot teremtsenek a közgazdasági elmélet és a kommunista építés gya­korlata között, s a népgazdaság reá­lis fejlődési folyamatai általánosítá­sának alapján alkotó szelleműen fej­lesszék a közgazdaságtudományt. Az igazság kritériuma — a gyakorlat. L. L. lalt kötelezettségeiket. Üzemi szocia­lista felajánlásuk értelmében ez év első negyedében 2500 tonna szenet kellene fejteniük, de már most is oly kimagasló sikereket érnek el, hogy eddig több mint 50 százalékra teljesí­tették kötelezettségvállalásukat. Ez a szép eredmény elsősorban a legkor­szerűbb gépesítés elveit munkájukban teljes mértékben érvényre juttató frontfejtők kollektíváinak érdeme. Így például a Ján Kňažovič vezetésé­vel dolgozó frontfejtő kollektíva tag­jai olyan munkasikert értek el, amely páratlan a handlovai Nagybánya tör­ténetében. Nemrégen KSV-60-E típu­sú szénfejtő kombájnnal egyetlen ré­tegből 16 038 tonna szenet fejtettek, ami nemcsak gyönyörű eredmény, ha­nem egyben a Szlovákiai Szénbányák idei csúcsteljesítménye is. Ján Podlužanský Handlová A zvoleni I. lakótelep építői elhatározták, hogy az általuk épített lakáso­kat — határidőben és jótállással adják át a lakóknak. Képünkön: Ján Beniak mester az építkezés előrehaladását ellenőrzi. (F. Kocian — CTK-felvétel) Példamutató, türelmes munkával A Čierna nad Tisou vasúti átra­kodó pályaudvar tőszomszédsá­gában fekvő Malý Trakany község­ben járunk. Külsőre olyan mint a Bodrogköz más községe azzal a kü­lönbséggel, hogy itt a külső átalaku­lással megváltozott az emberek gon­dolkodásmódja ís. — Községünk kialakulóban levő társadalmában a közösségért végzett munka az értékmérő. Az, hogy a ter­melésben végzett munka szerint bí­ráljuk el az embereket, dolgozó pa­rasztságunk igazságszeretetével talál­kozik. Nagyüzemi szocialista gazdasá­gunk céltudatos fejlesztésével párhu­zamosan megszűnőben vannak a ré­gi hagyományos társadalmi különb­ségek, a megrögzött szokások. — Ta­lán szó szerint nem ezt mondta, de így gondolta, így kezdte beszélgeté­sünket Fazekas Béla, a Maié Traka­ny-i „Szabadság" szövetkezet elnöke. A párttagság 80 százaléka a szö­vetkezetben dolgozik. A kommunisták táborában kialakult friss, egészséges légkör jó hatással van a falu egész lakosságára. A gazdasági szervező fel­adatokon kívül elsősorban az embe­rek átformálásán, öntudatuk, fejlesz­tésén, ismereteik, látókörük bővíté­sén munkálkodnak. Arra törekszenek, hqgy megismertessek pártunk mező­gazdasági politikáját* a falu népével, és Jj^szhangba hozzák a szövetkezeti tagok és a lakosság érdekeivel. A község mindennapi életének megvál­tozása sok mindenben látható. A szö­vetkezeti gazdák politizálnak. Többen beléptek a pártba és a pártonkívü­liek elismerik, értékelik a kommunis­táknak a közösség érdekében kifejtett önzetlen munkáját. Bíznak bennük, és nemcsak a termelési problémákat vi­tatják meg velük, hanem egyéb ügyes-bajos dolgukban is kikérik ta­nácsukat. A jelenlegi elnök már hét éve áll a szövetkezet élén. Valamikor közép­paraszt volt, apjával együtt 12 hek­táron gazdálkodott. Most több mint 1000 hektáros gazdaságot vezet. Való­sággal buzog a tettvágytól, intézke­dik, bíztat, megnyugtat, de ha kell, korhol is. Látszik rajta, hogy jól­esik, szinte szárnyakat adott neki a közösség bizalma. A vezetők nem él­nek vissza a bizalommal. Megértik, főleg az idősebbek érzékenységét, nem kenyerük a parancsolgatás, de ez nem azt jelenti, hogy elnézőek lennének a hanyagsággal szemben. Ebben a községben a volt középpa­rasztok ráébredtek arra, hogyha a nagyüzemi közös gazdálkodás felvirá­goztatásán dolgoznak, szorgalmas, hoz­záértő, odaadó munkájukért a nagy szövetkezeti család százszorta jobban megbecsüli őket. Nagyobb tiszteletben részesülnek, mint régebben a néhány hektárjuk miatt. B eszélgetésünk a szaktudás fej­lesztésére és a fiatalságnak a mezőgazdaságba való bekapcsolódásá­ra terelődik. Erről tömören összefoglalva Bálint István fiatal főkönyvelő így nyilatko­zott: — Csak az a szövetkezet boldo­gul, melynek tagsága állandóan nö­veli a termelést, ahol gondoskodnak a tagság szakismereteinek fejleszté­séről és az utánpótlásról... Gazdasá­gunkban kilencen végezték el a me­zőgazdasági szakiskolát. Ezek mind fiatalok. A meglett és idősebb em­berek a szövetkezeti munkaiskolában és a könyvtár segítségével bővítik műveltségüket és szakismereteiket... Meg kell jegyeznünk, hogy a falu lakosságának nagyobbik része a köl­csönkönyvtár állandó olvasója. Az alapfokú iskola elvégzése után a tanulók a Veiké Trakany-i kilenc­éves középiskolába kerülnek. A szö­vetkezet vezetősége állandó kapcso­latot tart fenn ezzel az iskolával. Sza­lai László igazgató a tanárf karral együtt helyesen tájékoztatja az érte­kezleten a szülőket mezőgazdaságunk problémáiról. Előadássorozatok segít­ségével rávezeti a parasztszülöket, hogy gyermekeiket a nagyüzemi gaz­dálkodásban hagyják. A párttagok, szövetkezeti vezetők jó példát mutat­nak. Fiaikat, lányaikat mezőgazdasági iskolába vagy a szövetkezeti tanonc­Iskolába járatják. Ennek elvégzése után a szövetkezet hasznos dolgozói maradnak. A szövetkezetben megbecsülik a fia­talokat, nagy megértéssel felkarolják kezdeményezésüket. Közel száz fiú és lány talált állandó munkát és ke­resetet a nagyüzemi gazdálkodásban. Egy részük a kertészetben, a mezei csoportokban, a javítóműhelyben dol­gozik, de megtaláljuk őket az istál­lókban és a traktorok nyergében is. A fiatalok kiveszik részüket a köz­ség politikai és kulturális életéből. Képviselve vannak a párt és a szö­vetkezet vezetőségében, a helyi nem­zeti bizottságban, tehát a falu gaz­dasági és politikai irányításában. Az egyik mezei csoport vezetője, ifj. Szűcs János a javítóműhely vezetője, Petrik György zootechnikus, Bálint István főkönyvelő, és így sorolhat­nánk tovább azokat a munkahelye­ket, ahol a fiatalok akár mint ve­zetők, akár mint beosztott dolgozók tevékenykednek a közösség érdeké­ben. A párt, a HNB és a lakosság nagyra értékeli a fiatalok munkalen­dületét. A szocialista munkabrigád cím elnyeréséért folyó versenyben el­sőnek a kertészetben dolgozó fiatalok csoportja kapcsolódott be. Ennek a munkaközösségnek nagy érdeme van abban, hogy az elmúlt évben túltel­jesítették a szántóföldi kertészet ter­melési és bevételi tervét. A szocialis­ta munkabrigád cím elnyeréséért fo­lyó versenyhez újabban 25 fiatal trak­torista is csatlakozott. Büszkeség tölti el a szülőket, hogy fiaik és leányaik megtalálják he­lyüket nemcsak a munkában, hanem szabad idejüket jól felhasználják, a falu hasznos társadalmi tényezőjévé váltak. Ök azok, akik gondoskodnak a lakosság kulturális igényeinek ki­elégítéséről. Munka után benépesül a szövetkezeti klub. Színjátszók, tánco­sok, énekesek és a tánczenekar Pet­Bratislavában megnyílik a Könyv Háza (ČTK) A könyvhó­nap alkalmából a Slovenský spisovatel és a Mladé letá ki­adóvállalatok a bra­tislavai Steiner utcá­ban könyvház megnyi­tására készülnek, amely a maga nemé­ben az első ilyen kul­urális központ lesz hazánkban. A kultúrá­nak ezt az új hajlékát ellátják valamennyi, a szlovák és a cseh if­t júság számára írott művel, valamint a Slo­venský spisovatel és a Československý spiso­vatel kiadóvállalatok valamennyi könyvúj­donságával. A könyvházban csak­nem naponta külön­féle rendezvényekre kerül sor. Beszélgeté­seket tartanak a könyvek szerzőivel és illusztrátoraival, irodal­mi esteket rendeznek, a legkisebb olvasók szá­mára pedig mesedélu­tánokat, bábszínházzal ; egybekötve. A könyvről, I a dolgozó ember min­dennapos életének eme elválaszthatatlan ré­széről és könyvkultú­ránk fejlődéséről rend­szeres beszélgetések­re gyűlnek Itt majd egybe a bratislavai üzemek szocialista munkabrigádjainak tag­jai, valamint a szülőik és a nevelők. A március 15-én megnyíló könyvház ta­nácsadó szolgálatot tart egész Szlovákia iskolái és intézetei számára. rik Andor tanító vezetésével tanulja az új műsort. A klubban tervszerűen beosztott munka folyik. A hét bizo­nyos napján az ökölvívók, asztalite­niszezők is szóhoz jutnak. Ezenkívül mezőgazdasági témájú előadásokat tartanak a takarmány előkészítéséről, a komplex gépesítésről, a mezőgazda­ság fejlesztéséről. A szövetkezeti klu­bon belül a legjobb egyetértésben mű­ködik a CSISZ, a CSEMADOK, a SOKOL és a nőbizottság. A kultúrház a munka utáni és az ünnepi társas összejövete­lek és szórakozások megszokott helye lett. Az előadások jövedelméből és a szövetkezet kulturális alapjából film­vetítőt, televíziót és sportfelszerelé­seket vásárolnak. A községben he­tente háromszor tartanak mofcielő­adást. A község javát előmozdító céltuda­tos társadalmi tevékenység eredmé­nyének tudható be, hogy habár itt fő­zik a híres kisüsti szilvóriumot, a községben Ismeretlen fogalom a du­hajkodás, verekedés és rendzavarás. A felsoroltakon kívül a falu ifjú­ságának a mezőgazdaságban való ma­radását Fazekas Béla elnök még a következőkkel magyarázza: — Szövetkezetünkben évek óta 21—22 koronát fizetünk egy munka­egységre. A tagság szépen boldogul, jobban él, mint bármikor ezelőtt. Ezt látja a parasztszülők gyermeke. Gyer­mekpótlék címen minden gyerek után hetven koronát fizetünk. A fiatal szö­vetkezeti dolgozó, ha életpárjául szövetkezeti leányt választ, 1000—1000 korona ajándékot kapnak. Ha gyer­mek születik, az anyának gyermek­kocsi és kelengyepótlékot fizetünk. A fiatal házasoknak, ha kérnek — bútor és berendezés vásárlásánál kölcsönt folyósítunk. Ebben a községben tapasztaltuk, hogy az új társadalom fejlődését nemcsak az új házsorok, gazdasági udvarok, jó utak jelképezik, hanem szemünk előtt nő fel a sokoldalúan képzett, művelt ifjúság és szövetke­zeti parasztság. A felnőttek, az apák, anyák boldogok, hogy a közösségért végzett munkájukkal jó példát mutat­nak, munka és rendszerető fiatalokat, jó utódokat nevelnek. MÖZES SÁNDOR Olasz könyvkiállítás (ČTK) — A Szlovák Képzőművészek Szövetségének bratislavai kiállítási helyiségeiben reprezentációs olasz könyvkiállítást rendeztek, amely Prá­gában és Brnöban már nagy sikert aratott. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Enrico Ailland, az Olasz Köztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Jelen volt továbbá Au­gustín Michalička, az SZNT iskola- és kulturálisügyi megbízottjának helyet­tese, aki a kiállítást megnyitotta, va­lamint politikai és kulturális életünk más tényezői. Az ünnepi megnyitáson részt vettek a bratislavai konzuli képviseletek tagjai is. A reprezentációs olasž könyvkiál­lítás március 23-ig tart. Kiválóan érvényesü ne< Sok szorgalmas nő dolgozik a Ke­let-Szlovákiai Vasmű építkezésein. A Kohóipari Építészeti Vállalatban alkalmazott 832 nő mint vasbeton­készítő, darukezelő stb. végez kivá­ló munkát, többen közülük előre­gyártott épületelemeket készítenek, tervezők, vagy egyéb fontos munka­szakaszokon dolgoznak. Tavaly óta 267-tel gyarapodott a hazánk hatal­mas kohóipari kombinátjának építé­sén részt vevő nők száma. 1982. március 11. ÜJ SZÖ 5 *

Next

/
Thumbnails
Contents