Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-06 / 64. szám, kedd

A KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK JELENLEGI SZAKASZÉRÓL és a párt feladatairól a mezőgazdaság irányításának megjavításában (Folytatás a 3 oldalról) mert az Ilyen növénytermesztési módszer mellett a mezőgazdaság nemcsak hogy nem termelt elegendő gabonát, öe takarmány nélkül ls maradt. Hruscsov elvtárs hangsúlyozta, hogy Viliamsz füves vetésforgó-rendszerének tarthatatlansága beigazolódott. Hangsúlyozta, hogy e rendszert a Központi Bizottság plénuinán el kell ítélni és fel kell hívni a mezőgazdasági dolgozókat, hogy bátrabban lépjenek a föld belterjesebb kihasználásának s a kapásnövények és hüvelyesek széleskörű termesztésének útjára. A füves vetésforgó-rendszer mély nyomokat hagyott a mezőgazdasági káderek nevelésében is. Hruscsov nézete szerint célszerű lesz olyan új tantervek és tankönyvek kidolgozása, amelyek általánosítanák a szocialista mezőgazdasági termelés legjobb tapasztalatait. A füves vetésforgó-rendszer bírálatából komoly következtetéseket kell levonni. Nyikita Hruscsov hangsúlyozta, hogy a füves vetésforgó-rendszert nem lehet azonosítani az egész mezőgazdasági tudománnyal. Rámutatott, hogy különös gondot kell fordítani a tudósok nevelésére, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szovjet mezőgazdaság tudósai nagy munkát végeztek. Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy pem hasznos dolog az, ha egyes tudósok éveken át semmit sem adtak a termelésnek, nem oldottak meg konkrét tudományos problémát, jóllehet a Szovjetunió Mezőgazdaságtudotnányi Akadémiája tagjának magas címét viselik. Komolyan foglalkoznunk kell a kutatóintézetek káderekkel való megerősítésével is. Ezen intézetek munkájának megjavítása egész pártunk ügye. Hruscsov elvtárs felsorolta azokat a problémákat, amelyekre a szovjet mezőgazdasági tudománynak figyelmét összpontosítania kell. Tovább kell tökéletesíteni a vetőmag-termesztést és nemesítést és a különféle övezetek sajátosságai szerint gyorsabban kell új mezőgazdasági terményfaj iákat kialakítani. A mezőgazdasági tudomány halaszthatatlan feladata a fajállattenyésztés további javítása. E téren komolyan támogatni kell Liszenko akadémikusnak a tej zsiradéktartalmának növelésére irányuló erőfeszítéseit. Sokkal tartoznak a vegyészek és a mezőgazdasági gépek szakaszán dolgozó mezőgazdasági tudósok. Mindeddig nincsenek tökéletes gépeink a cukorrépa, a burgonya és a zöldség betakarítására. Nincs teljesen megoldva a gabonatermesztésben a komplex aratás kérdése sem. Komolyan lemarad a fáradságos munkafolyamatok gépesítése az állattenyésztésben. Szükséges, hogy ma igen produktíven, kizárólag a tudomány és a technika alapján gazdálkodjunk. A pártnak továbbra is támogatnia és fejlesztenie kell a mezőgazdasági tudományt, fel kell hívnia a tudósokat, hogy a mezőgazdasági dolgozókkai együtt sikerrel oldják meg a mezőgazdasági termelés növelésének feladatát. Nyikita Hruscsov beszámolójának nagy részét a mezőgazdaság irányításának szentelte. A kommunizmus építésének jelenlegi szakaszában a párt a kolhozokkal és szovhozokkal szemben elvben új követelményt támaszt, mégpedig azt, hogy a mezőgazdasági termelést az állam megrendelései és a nép szükségletei alapján végezzék. Eddig a kolhozok és szovhozok feladatainak meghatározásánál abból indultak ki, hogy ezek a gazdaságok mennyi terméket állíthatnak elő vetésterületeik összetétele alapján, amelyek a füves vetésforgó-rendszeren alapultak. Most azonban, amikor a füves vetésforgó helyére belterjesebb mezőgazdasági módszerek lépnek, reális lehetőség nyílik arra, hogy a mezőgazdasági termelést megrendelések alapján irányítsuk. E lehetőségek azonban önmagukban semmit sem jelentenek, ha nem tanuljuk meg a mezőgazdaságot irányítani. Nyikita Hruscsov emellett hangsúlyozta, hogy itt nem az általános irányításról, hanem a mezőgazdasági termelés közvetlen Irányításáról van szó. Feltétlenül szükséges, hogy alapjaiban átépítsük a mezőgazdasági irányító apparátust, pontosabban mondva, új apparátust építsünk ki. Nyikita Hruscsov emlékeztetett arra, hogy az SZKP KB és a szovjet kormány az utóbbi Időben nagy munkát végzett a mezőgazdasági szervek átszervezésén. Átszervezték a földművelésügyi minisztériumot, amely most a mezőgazdaságtudomány fejlesztésére, a tudományos ismereteknek és haladó módszereknek a termelésbe való széleskörű bevezetésére fordít figyelmet. Megalakult a „Szojuzszelhoztyehnyika" társaság, amely a mezőgazdasági gépek eladásával foglalkozott, átszerveztük a felvásárlási apparátust. A mezőgazdasági szervek átszervezése azonban mindeddig nem érintette a termelést," a kolhozok és a szovhozok közvetett irányítását. Az új feltételek között, amikor a kolhozok lényegesen megnövekedtek, a kolhozok irányításának és termelésük szervezése ellenőrzésének új, tökéletesebb formájára van szükségünk. A kolhoztermelésnek a párt és a szovjet szervek által történő irányítási formája azonban lényegében változatlan maradt, ugyanolyan volt, mint a gép- és traktorállomások átszervezése előtt. A mezőgazdasági termelés irányítását alapvetően át kell szerveznünk azért is, mert az utóbbi évek folyamán a Szovjetunióban jelentősen megnövekedett a szovhozok szerepe a gabonatermelésben és az állattenyésztési termelésben. Az . utóbbi években a Szovjetunióban több mint háromezer nagy szovhoz létesült. Nyikita Hruscsov hangsúlyozta, hogy a kolhozok és szovhozok mezőgazdasági termelése irányításának kérdései most előtérbe kerülnek. Mezőgazdasági irányító szerveket kell létesítenünk, amelyek minden egyes kolhozban és szovhozban a tervezést és a nyilvántartást végeznék és befolyásolnák a termelés szervezését. Az irányító szervekben sok ember dolgozik, de a kolhozok és szovhozok közvetlen termelésével senki sem foglalkozik. Véget kell vetnünk annak a helyzetnek, hogy a mezőgazdaság nincs irányítva és ösztönösség tapasztalható. A Központi Bizottság elnökségének nevében Nyikita Hruscsov a következő javaslatot terjesztette megtárgyalás céljából a plenáris ülés elé: a területeken kolhoz-szovhoz vagy szovhoz-kolhoz termelési igazgatóságokat kell létesíteni, mégpedig aszerint, melyik gazdálkodási forma van túlsúlyban, több kolhoz vagy szovhoz van-e a területen. Ezen igazgatóságok tevékenységének mindenekelőtt a káderek kiválogatására és oktatására, az élenjáró gazdaságok legjobb tapasztalatainak valamennyi kolhozban és szovhozban való elterjesztésére kell irányulnia. Nyilvánvaló, hogy az Irányító tevékenységnek valamilyen demokratikus alapra kell támaszkodnia, mert éppúgy foglalkozik majd a kolhozokkal és a szovhozokkal is. A termelési igazgatóság élén a termelési igazgatóság tanácsénak elnöke áll majd. E tanács tagjai a legtapasztaltabb kolhozelnökök, szovhozigazgatók és szakemberek lesznek, s talán a kerületi pártbizottságok titkárai és a kerületi végrehajtó bizottságok elnökei is. Hruscsov elvtárs nézete szerint a termelési igazgatóságok ne legyenek túl nagyok. Az igazgatóságok felügyelőit munkájukért a gondjukra bízott kolhozok és szovhozok termelési eredményeinek alapján kell díjazni. Ezen igazgatóság alá tartozó kolhozok és szovhozok számára termelési tervet állapítanak meg. E tervben fel lesz tűntetve, mennyit kell a gazdaságnak termelnie. Az igazgatóságnak kell gondoskodnia arról, hogy tervüket teljesítsék. A termelési igazgatóságok tevékenysége közvetlenül és közvetve is összefügg majd a felvásárlással, valamennyi mezőgazdasági termék biztosításával. A termelési igazgatóságok kezében lesz a nyilvántartás és az ellenőrzés is, nekik kell irányítaniok az egész munkát mindenütt, ahol tervezési és termelési hiányosságok mutatkoznak, meg kell erősíteniök a lemaradó szakaszokat. A termelési kérdéseket közvetlenül a helyszínen kell megoldaniok. A mezőgazdaság irányítására bizottságokat kell létesíteni országos viszonylatban az egyes köztársaságokban, határterületeken és területeken ls. A köztársaságban e bizottság élén a köztársaság kommunista pártja Központi Bizottságának első titkára állana. , Országos viszonylatban a mezőgazdasági irányító bizottság élén nyilvánvalóan a minisztertanács elnökhelyettese fog állni. Az össz-szövetségi bizottság fő feladata az lesz, hogy naponként megszervezze a mezőgazdaságról hozott párt- és kormányhatározatok teljesítésének felülvizsgálását. E bizottságnak joga lesz fontos kérdéseket megtárgyalni és megoldani is. Lehet, hogy szükségessé válik az SZKP KB mezőgazdasági osztályának átszervezése is, és szükségessé válik az üj irányító szervek tevékenységének pártellenőrzésével megbízott tapasztalt emberek kiválasztása. Ugyancsak célszerű lesz az egyes köztársaságok kommunista pártjai Központi Bizottságai mezőgazdasági osztályainak átszervezése, Ezen osztályok fő feladata az lesz, hogy naponta ellenőrizzék a mezőgazdasági termelésben folyó szervező tevékenységet. A termelési igazgatóságok, a párt és szovjet szervezetek, a kolhozok és szovhozok munkáját aszerint kell értékelni, amilyen a munkatermelékenység színvonala és a mezőgazdasági termelés növekedése. A köztársaság, határterület, a terület és a termelési igazgatóság vezető dolgozóinak tevékenységét nem lehet csupán a tervteljesítés általános mutatói alapján megítélni. Szükséges ugyanis, hogy az adott területen egy szovhoz vagy kolhoz se maradjon le, hogy valamennyien teljesítsék a mezőgazdasági termékekkel való közellátásban rájuk háruló feladatokat. Hogy e feladatot megoldhassuk, a pártszervezeteknek a kolhozok és szovhozok számára jó kádereket, a termelés legtehetségesebb szervezőit kell kiválogatniok. A legfőbb figyelmet a termelésnek kell szentelni. A Központi Bizottság nevében fel kellene szóllítani a jelenleg hivatalokban dolgozó agronóimusokat, zootechnikusokat, mérnököket, gépesítőket, hogy menjenek a kolhozokba és a szovhozokba dolgozni. E szakemberek között sok a párttag és a komszomolista. A párt Központi Biozttsága bízik abban, hogy ezek az emberek megértik kötelességüket és azokat a feladatokat, amelyeket a párt a mezőgazdaság terén kitűzött, átérzik felelősségüket a nép iránt a kommunista építés programjának teljesítéséért. A párt Központi Bizottságának a mezőgazdaság irányításának megjavítására irányuló erőfeszítése nem hozná meg a kellő eredményeket, ha a párt nem fordítana figyelmet a mezőgazdaság anyagi-műszaki segítésére, ha a kolhozok és szovhozok nem volnának anyagilag érdekeltek a gabonafélék, a hús, a tej és más termékek termelésének növelésében,. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében levő új feladatoknak megfelelően, növekednie kell a mezőgazdaságnak nyújtott anyagi-műszaki segítségnek is. Az utóbbi két-három év folyamán a párt és a szovjet szervek, valamint az ipari dolgozók az előzőnél sokkal kisebb figyelmet szenteltek a kolhozoknak és szovhozoknak nyújtandó fokozott anyagi-műszaki segítségnek. A Központi Bizottság elnöksége úgy véli, hogy most ki kell dolgozni a mezőgazdaság fokozott anyagi-műszaki segítésének konkrét programját. Nyikita Hruscsov ezután adatokat sorolt fel, amelyekből kitűnik, hogy a mezőgazdaság távlati fejlesztésére és a technika tökéletesedésére való tekintettel hány gépre van szükség. A mezőgazdasági gépek gyártásának kétszeresére kell emelkednie. E feladat megoldásánál elsősorban a mezőgazdasági gépeket gyártó üzemek kapacitásának bővítéséről, legalább három új, nagy teljesítményű traktor- és mezőgazdasági gépgyár építéséről van szó. Nyikita Hruscsov foglalkozott a mezőgazdasági gépek és pótalkatrészek áraival is. Haflgsúlyozta, hogy a gépek árainak ösztönözniük kell az új technika bevezetését. A legjobb gazdaságok tapasztalatai azt mutatják, hogy lehet a termelést lényegesen növelni és az önköltséget alaposan csökkenteni. Hruscsov elvtárs a továbbiakban azokról a hibákról beszélt, amelyeket a kolhozok a jövedelem elosztásánál követnek el. A párt politikájának célja az, hogy sokoldalúan fejlessze a kolhozok közös gazdálkodását, s hogy ennek alapján rendszeresen emelkedjék az anyagi életszínvonal. Ezért a kolhozoknak azt javasoltuk, — mondotta —, hogy nagyobb összegeket fizessenek az oszthatatlan alapba, és hogy a gazdasági épületekkel egyidejűleg bölcsődéket és óvodákat, klubokat, iskolákat és kórházakat is építsenek, mert ez megfelel a kolhoztagok létérdekeinek. Természetesen a kolhoznak emellett a tagok számára a munkaegységekre elegendő pénzt és terméket kell adnia. A kolhozoknak és a szovhozoknak nyújtott anyagi-műszaki segítség növelése a párt mezőgazdasági politikájának egyik alapvető kérdése. Jóváhagytuk ez ország élelmiszerbősége megteremtésének programját. E programot rendszerünk egész erejével alá kell támasztanunk. A program létfontosságú s egyúttal talán legnehezebb részének teljesítésére szolgáló intézkedésekről — a mezőgazdaság fejlesztésére, s a gabona, hús, tej és más termékek bőségének megteremtésére irányuló intézkedésekről tárgyalunk. Amikor e feladatot elsőrendű és halaszthatatlan feladatként tűzzük kl, a társadalom termelőerőinek fejlesztéséről, a mezőgazdaságnak az élelmiszerbőség megteremtésében való szerepéről Šs jelentőségéről szóló marxista-leninista tanokból indulunk ki. A nehézségek abban rejlenek, hogy mezőgazdaságunk még mindig jelentősen lemarad az ipar mögött, mégpedig mind a termelés szervezésében, mind az irányításban és a lehetőségek kihasználásában. A kommunizmus építésének érdekei megkövetelik egész falusi szervezőmunkánk erélyes megváltoztatását, s mindenekelőtt a kolhoz- és a szovhoztermelés fejlesztésére gyakorolt szervezési befolyás megerősítését. A mezőgazdaságban nagy célokat kell elérnünk. Nyikita Hruscsov rámutatott, hogy 1980-ban a kolhozoknak és a szovhozoknak 18—19 milliárd pud gabonát, 10—11 millió tonna nyersgyapotot, 90—108 millió tonna cukorrépát, 30—32 millió tonna húst és 170—180 millió tonna tejet kell termelniök. A legfontosabb mezőgazdasági termékek termelésének 2,5-szörösére, sőt háromszorosára kell emelkednie. A kommunizmus ellenségei jól tudják, hogy a Szovjetunió az ipar fejlesztésében előrehaladt és egyre magasabb színvonalat ér el. Már nem mernek többé kételkedni hazánk ipari fejlődésének jövőbeni gyors ütemében sem. Ami azonban a mezőgazdaságunk további fejlesztésének terveit illeti, ellenségeink más nézeten vannak, továbbra is kétkedéssel tekintenek a szocialista rendszer lehetőségeire. Egyes polgári közgazdászok és politikusok úgy vélekednek, hogy országunk nem képes biztosítani a mezőgazdasági termelés magas színvonalát. Megkísérlik befeketíteni a szocialista mezőgazdasági rendszert s azt állítják, hogy a kapitalista rendszer termelékenyebb, mint a szocialista. Hruscsov elvtárs rámutatott, hogy a nagy amerikai farmokon valóban magas a munka termelékenysége. De emellett rámutatott arra, hogy ezt a tőke összpontosításával és központosításával, a kis farmok elnyelésével érték el. Az Amerikai Egyesült Államokban kénytelenek az egyes termények vetésterületét korlátozni. Ugyanis már mezőgazdasági terményfeleslegeik vannak. A túltermelés azonban nem azért jön létre, mintha Amerikában e termékeket nem tudnák elfogyasztani. De milliószámra vannak ott munkanélküliek, akik nem laknak jól, sőt olyanok is, akik a szó szoros értelmében éheznek. Nyikita Hruscsov rámutatott, hogy amikor a mezőgazdaság kapitalista termelési módszerének ellentmondásait hangsúlyozzuk, ugyanakkor látnunk kell azt ís, ami értékes, amit egy fejlett ország — az Amerikai Egyesült Államok tudománya és gyakorlata adott. Feltétlenül szükséges alaposabban tanulmányozni az USA és a töbJIIIIJ bl magas színvonalon szervezett gazdasági ország mezőgazdasági termelését, és a külföldi tudomány és gyakorlat sikereit fel kell használni a kolhozokban és a szovhozokban. A Szovjetunió és a szocialista országok termelésüket továbbra ls növelni fogják anélkül, hogy túltermeléstől félnének. A kapitalisták a termelést azért korlátozzák, hogy fenntartsák az árakat és megőrizzék mesés nyereségeiket. Mi azonban csökkenteni fogjuk a munkaráfordítást a termelésben, s ez lehetővé teszi számunkra a kiskereskedelmi árak leszállítását, hogy az emberek annyi élelmiszert vásárolhassanak, amenynyire szükségük van. Ilyen a mi utunk, ilyen a szocialista gazdaság fejlődésének távlata. Képesek vagyunk rá és ezt be is bizonyítjuk, hogy a szocialista rendszer a mezőgazdaságban éppúgy, mint az iparban, a tudomány és a kultúra terén is túlszárnyalja a kapitalista termelés színvonalát és a lakosságnak a legjobb életfeltételeket biztosítja. Ha e feladatokat teljesíteni akarjuk, nem szabad időt vesztenünk. Minden egyes gazdaságban és minden járásban szervezésileg gondoskodni kell a lehetőségek tökéletesebb kihasználáról, a termelés évről évre való növelésének és egyre magasabb mutatók elérése lehetőségének kihasználásáról. A Szovjetunióban olyan emberek élnek, akik sikeresen meg tudják oldani a mezőgazdaság feladatait. Megvannak a szükséges gépek is, és a gépek, valamint a mezőgazdasági szerszámok további termelése gyors ütemben fog növekedni. A mezőgazdasági dolgozóink előtt álló feladatok nem könnyűek, de képesek vagyunk őket teljesíteni. A munkások, a kolhozparasztok, az agronómusok, a mérnökök, a zootechnikusok és tudósok meg tudják oldani e feladatokat. Sokan közülük már megmutatták, hogyan kell eljárni s utat törtek a további haladás felé. A lényeg abban rejlik, hogy az élenjáró gazdaságok tapasztalataira támaszkodjunk, hogy fellendítsük a lemaradókat. Így döntő lépést teszünk valamennyi mezőgazdasági termék bőségének megteremtésére, a nép életszínvonalának emelésére. Pártunk rendkívüli fontosnak tart1 ja a Központi Bizottság mostani plenáris ülésének munkáját. Ugyanis konkrét intézkedéseket kell kidolgoznia az egész mezőgazdaság irányításának megjavítására. Eme intézkedések megvalósítása segítségünkre lesz abban, hogy rövid időn belül elegendő mezőgazdasági termékről gondoskodjunk, amint azt a párt XXII. kongresszusa feladatul tűzte kl. Ez boiiyolult és felelősségteljes feladat, a párttól és az egész néptől nagy erőfeszítést követel. Ha magoldjuk e feladatot, ha teljesen kielégítjük az ország mezőgazdasági termékszükségletét, ezáltal a gazdaság fejlesztésének egyik döntő feladatát oldjuk meg, történelmi győzelmet aratunk a pártunk programjának megvalósításáért vívott harcban. Ez a nemzeteknek a kommunizmus győzelméért vívott harcban ihlető marxista-leninista tanítás újabb diadala lesz. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiMiiiiiiiiiiHiiiHiiiiiiiifiiiiriiiiiiiHJttiwomm A kufimi TOS Üzem Ervin Sima szerelőcsoportja a napokban fejezte be annak az automatikus megmunkáló-gépsornak a szerelését, amelyet Oldfich Jakla konstruktőr kollektívája szerkesztett. A szerelők jelenleg a gép ellenőrzésére készülnek, s csak azután küldik a megrendelőnek, a Szovjetuniónak. A gépsor óránként a 6 és 8 hengeres Diesel-motorok befecskendező szivattyúiból 35 darabot képes megmunkálni. A gépsort négy munkás fogja kezelni. A berendezés előnye, hogy háromszorosára növeli a munkatermelékenységet. Felvételünkön Vilém Roler és Vladislav SedláCek az ellenőrzési munkálatok végzése közben. (E. Bican — CTK-felv.) 0] SZÖ 4 * 1962. március 6,