Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-06 / 64. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KONMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. március 6. kedd * 30 fillér * XV. évfolyam, 64. szám Átépítik és korszerűsítik a Lietavská Lúčka-i cementgyárat. Az építőmunkában tíz üzem vesz részt. A dolgozók a kongresszusi versenyben kötelezettséget vállaltak, hogy egy nappal a határidő előtt üzembe helyezik a gyárat. (F. Kocian — CTK felvétele) Közeleg a tavasz Az időjárásból arra lehet következtetni, hogy a tavasz már a küszöbön kopogtat. A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a kelet-szlovákiai kerület déli részén március első felében megkezdődnek a tavaszi mezőgazdasági munkálatok. A košicei járás EFSZ-eiben még tizennégy lánctalpas- és 42 kerekes traktort," továbbá 20 aggregátort, két kukorica-vetőgépet és más szükséges szerszámokat kell kijavítani. A vetőmag tisztítása és előcsiráztatása sem halad a kívánt ütemben. Mindössze 48 szövetkezet készítette elő a szükséges vetőmagvakat. A tavaszi munkára való felkészülésben a milhosti szövetkezetesek mutatnak jó példát. Medve Ernő szavai szerint — ha az időjárás ezt lehetővé tenné — akár holnap is megkezdhetnék a munkálatokat. Albert László szövetkezeti kovács a traktorosok segítségével tíz kerekes és két lánctalpas traktort indulásra kész állapotba tett. A tavaszi vetéshez szükséges vetőmagot kitisztították. A járásban a mezőgazdasági üzemek elvégezték a rétek és az évelő takarmányok fejtrágyázását. Az idő sürget. Az erő- és munkagépek kijavítása, a vetőmagvak előkészítése nem tűr halasztást. Annál is inkább, mert a délen fekvő községekben csak napok kérdése és meg lehet kezdeni a mák, a tavaszi árpa és a takarmányfélék vetését, (m. s.) Sajtóértekezlet Moszkvában AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK ZÁSZLÓALJ MEGALAKÍTÁSÁNAK ÉVFORDULÓJÁN Moszkva (CTK) — Annak a nevezetes eseménynek 20. évfordulója alkalmából, hogy Buzulukban (Szovjetunió) megalakult az első csehszlovák zászlóalj, Moszkvában a csehszlovák nagykövetség épületében sajtóértekezletet rendeztek. Josef Hufta alezredes, katonai attasé Csehszlovákia moszkvai nagykövetségén az újságírókkal ismertette a csehszlovák hadtest megalakításának történetét. A szovjet kormány és hadsereg támogatásával 1942. március 7-én megalakult az első csehszlovák zászlóalj, amely a. szovjet hadsereg oldalán indult Csehszlovákia felszabadítására. 2 óra olatt 130 bombu robbant Algériában HÁROM NAP MÉRLEGE: 102 HALOTT Algír (CTK) — A titkos hadsereg március 5-én kora reggel Algírban 130 bombarobbanást hajtott végre. A lakosság azt hitte, hogy repülőgépek bombázzák a várost. A titkos hadsereg fokozza terrorista akcióit a fővárosban. Nyilvánvalóan arra törekszik, hogy kiprovokálja az algériaiak tiltakozó tüntetéseit, amelyek ürügyül szolgálnának a francia hatóságoknak és a katonaságnak a beavatkozásra. Az OAS-nak az a szándéka, hogy elmérgesítse a légkört a francia-algériai tárgyalások végső fázisa előtt és zűrzavart idézzen elő Algériában, amely akadályozná a fegyverszüneti egyezmény megkötését. Algériában március 4-én 47 terrorista merényletet követtek el, amelyeknek 22 halálos és 56 sebesült áldozata volt. Péntektől vasárnapig Algériában a terrorista akciók következtében 102 személy halt meg. 2,9 biilió márka fegyverkezésre új golyóscsapágy-gyár Bonn (CTK) — A Wehrpolitische Information nyugatnémet folyóirat első márciusi számában beszámol arról, hogy a NATO agresszív tömb tagállamai 1949-től 1961-ig 2,9 billió nyugatnémet márkát fordítottak a lá zas fegyverkezésre. 1961-ben a NATO tagállamaiban a fegyverkezési kiadások csaknem 272 milliárd márkát tettek ki. Ez idén e kiadások elérik a 300 milliárd márkát. A Német Szövetségi Köztársaság hadügyminisztériumának költségvetése 1962-ben az 1961. évihez viszonyítva 3,8 milliárd márka emelkedést mutat. (ČTK) — A Stavoindustria dolgozói már teljes iramban építik Skalicán azt a gyárat, amelyben a közeljövőben megkezdik a pontos és miniatűr, golyóscsapágyak készítését. Az új üzem különösen azért tölt majd be rendkívül fontos szerepet, mert gyártmányaival nemcsak hazánk gazdaságát szolgálja, hanem a többi szocialista országét is. A skalicai új gyárban ugyanis az említett országokból érkező megrendelésekre 420 féle pontos és miniatűr golyóscsapágyat állítanak majd elő. A skalicai üzem jelenleg több mint 100 fiatal dolgozót képeztet ki ipariskolákban és a lišeni anyaüzemben. Megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma Ä kommunizmus építésének jelenlegi szakaszáról és a párt feladatairól a mezőgazdaság irányításának megjavításában Moszkva (ČTK) — A Nagy Kreml Palotában hétfőn délelőtt megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülése. Az ülést Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára nyitotta meg. A napirendi pont: A párt feladatai a mezőgazdaság irányításának megjavításában. A Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bi* zottság tagjain kívül a köztársaságok, a határte^ rületek és a területek párt- és állami funkcioná-' riusai, számos tudományos kutatóintézet, minisztérium és igazgatóság vezetői is részt vesznek. A fő beszámolót Nyikita Hruscsov tartotta. Nyikita Szergejevics Hruscsov beszéde A kommunizmus építésével hazánkban nemzetközi kötelességünket teljesítjük a világ forradalmi erőivel szemben. Lenin útján haladunk, s ezt az utat a kommunista világmozgalom és az egész haladó emberiség támogatja — mondotta Nyikita Hruscsov, az SZKP KB plénumán elhangzott beszámolójában. Méltán állíthatjuk, hogy az SZKP programja és a kommunizmus anyagitechnikai bázisa megteremtésének tervei, a kommunista társadalmi viszonyok kialakítása és az új ember nevelése — melyet a program célul tűz ki —, óriási hatást gyakoroltak világszerte az emberek millióira. A program iránt megnyilvánuló állandó érdeklődés azzal magyarázható, hogy a program igen nagy jelentőségű a világ fejlődése és az emberiség sorsa szempontjából. A népek örömmel fogadják, s helyes válaszokat találnak benne korunk alapvető kérdéseire. Barátaink fáklyát látnak a programban, mely megvilágítja a "leigázottak és elnyomottak átját a kizsákmányoló rendszer megdöntéséért, a népek békéjéért és boldogságáért folytatott küzdelmükben. A világ munkás- és nemzeti felszabadító mozgalmának erői méltán tartják lelkesítő példának, a tőkés és gyarmati elnyomás ellen vívott harcuk óriási történelmi támogatásának a Szovjetunió kommunista építését. Az imperialista hatalmak kormánykörei félnek az SZKP programjának nagy eszméitől. Az imperializmus uralmának legnagyobb fokú veszélyeztetését látják pártunk fő irányvonalában, a Szovjetunió kommunista építésének irányvonalában. Hruscsov hangoztatta, hogy az SZKP programja a kommunista társadalom építésének sokoldalú tervét tartalmazza, melyet o tudományos kommunizmus elmélete alapján dolgoztak ki. A párt abból indul ki, hogy a kommunizmus felépítése érdekében rendszeresen fejleszteni kell a társadalom termelőerőit, emelni kell a nép életszínvonalát, tökéletesíteni kell a termelési viszonyokat, emelni kell a szovjetország lakosságának öntudatát és eszmei-politikai színvonalát. E feltételek elválaszthatatlanul összefüggnek és bármelyikük kihagyása vagy megkerülése ártana ügyünknek, lassítaná a kommunizmus építését. A szovjet nép lelkesedéssel és őszinte egyetértéssel fogadta a kommunista párt új programját, mely létérdekeit fejezi ki. A szovjet emberek saját ügyüknek tekintik a kommunizmus építését. A párt és a nép törekvése most a fő gazdasági feladat gyakorlati megvalósítására, — a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtésére irányul. Ezért a Központi Bizottság mostani plénuma az új programban és a XXII. pártkongreszszus határozataiban kitűzött legfontosabb kérdések egyikeként vitatja meg a mezőgazdaság továbbfejlesztését. Az SZKP új programjának külföldön kiváltott visszhangja azt mutatja, hogy néhol kételyek is merültek fel, vajon helyes-e az, hogy a program igen nagy súlyt helyez a népet szolgáló anyagi javak termelésére. Pártunk programjának egyes bírálói olyan színben akarják feltüntetni a szovjet kommunistákat, mintha az ételek súlya alatt roskadozó asztalként szeretnék lefesteni a kommunizmust. A kommunistákat, a marxistákatleninistákat ért szemrehányások nem újkeletűek. A tudományos kommunizmus idealista szempontból kiinduló ellenfelei igyekeztek mindenkor nevetségessé tenni és sötét színben ábrázolni azt, ahogyan a marxistákleninisták józanul és reálisan szemlélik a nép létszükségleteit, anyagi szükségleteinek kielégítését. Ellenfeleink vulgárisan és torzítva igyekeztek és igyekeznek lefesteni a kommunisták gondoskodását a nép jólétéről. A marxisták-leninisták mindenkor 1 leleplezték a kommunizmus ellen irányuló támadásokat és erélyesen harj coltak ellenük. Miért kapcsolja össze pártunk a kommunista társadalom felépítését az anyagi és kulturális javak bőségének elérésével? Vajon nem csökkentjük-e a kommunista tudatosság és eszmeiség szerepét, amikor a bőség szarujaként festjük le a kommunizmust, melyhez mindenki hozzáférhet és mindenki teljes mértékben kielégítheti anyagi és szellemi szükségleteit? A kommunista társadalom számunkra és minden marxista-leninista számára, a társadalom minden tagjának teljes szociális egyenlőségét, valamennyi polgárának nagyfokú tudatosságát és eszmeiségét, az anyagi és szellemi javak bőségét, a dolgozók boldog és biztosított életét jelenti. A tudományos kommunizmustól távol áll az alacsony életszínvonalú, aszketikus, az első keresztény közösség szellemének megfelelő egyenlőség hirdetése. A kommunizmust nem szabad üres asztalként elképzelnünk, melynél „nagyfokúan öntudatos" és „teljesen egyenjogú" emberek ülnek. Ha ilyen „kommunizmust" kínálnánk az embereknek, ez azt jelentené, hogy nógatnánk őket, merítsék lyukas kanállal a tejet. Ez a kommunizmus karikatúrája lenne. Nyikita Hruscsov hangoztatta, hogy Marx, Engels és Lenin kitűzte a jövendő kommunista társadalom fő elveit. Közismert Marx klasszikus meghatározása, hogy a kommunista társadalom felsőbb fokán „... az egyének mindenirányú fejlettségével a termelőerők is növekedtek és a kollektív gazdagság minden forrása bővebben buzog". (Marx—Engels: Válogatott művek 18. oldal, Szikra kiadás.) Csak akkor lehet majd megvalósítani azt az elvet, hogy „mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint". Engels A kommunizmus alapelvei című művében azt írta, hogy az új társadalom „elég terméket fog előállítani az elosztás olyan elrendezéséhez, hogy összes tagjainak szükségletei kielégíttessenek". (Marx—Engels művei. IV. kötet, 359 oldal, Kossuth könyvkiadó.) Vlagyimir Iljics Lenin hangoztatta, hogy a tőkés társadalmat a szocialista társadalom váltja fel, hogy minden tagjának teljes jólétet és szabad, sokoldalú fejlődést biztosítson. A kommunizmusnak ez a marxista-leninista értelmezése volt az SZKP programjának alapja. A program leszögezi, hogy a párt tevékenységének célja a nép növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek mind teljesebb kielégítése. Eltérnénk a kérdés materialista értelmezésétől, nem értenénk a társadalom fejlődésének törvényszerűségeit, szubjektív idealista nézetre süllyednénk, ha ezt elfelednénk. Az SZKP programja tanítómestereink nézeteivel teljes összhangban nem olyan társadalomként festi le a kommunizmust, amelyben a szegények egyenjogúsága valósulna meg, hanem olyan társadalomként, amelyben megvalósul az anyagi és a szellemi javak bősége a társadalom valamennyi tagja számára, és amely biztosítja az egyén sokoldalú fejlődését. Az SZKP programját a kommunizmus magasztos és nemes eszméje hatja át: „Mindent az emberért, az ember javára." A munkásosztály és a dolgozók támadásba lendültek a kapitalizmus ellen. A szocializmus és a kommunizmus lett harci zászlajuk. Erre a zászlóra írták a nagy célt — a dolgozók kizsákmányoló! és leigázói rendszerének lerázását, olyan társadalom megteremtését, melyben mindenki igazán szabad és egyenjogú lesz, melyben a béke, a szabadság és a boldogság fog honolni. Tehát nincs nagyobb tévedés, mint a marxisták-leninisták rovására írni azt, hogy semmittevő naplopás és üresség királyságaként képzelik el a kommunizmust. Az SZKP programja és a XXII. kongresszus anyaga nyomatékosan és kategorikusan kihangsúlyozza, hogy a kommunizmus nem választható el a munkától, hogy a kommunista építés alapja a társadalom valamennyi tagjának önfeláldozó, öntudatos munkája, s ezt a nemes munkát a kommunizmus nagy eszményei ihletik. A kommunista társadalom építésének folyamatában formálódik és kialakul a magas fokú kommunista öntudatú és erkölcsű ember. Az anyagi és szellemi javak bősén gét biztosító fő feltétel, mely nél-j kül nem térhetünk át a szocialista el-j osztásról a kommunista elosztásra — a kommunizmus anyagi-technikai bán zisának megteremtése. Helyesen já-; runk-e vajon el, ha a programban nagy figyelmet szentelünk azoknak a kérdéseknek, amelyek összefüggnek a termelőerők fejlesztésének és a kommunizmus anyagi-technikai bá^; zisa megteremtésének kérdéseivel? Erre a kérdésre habozás nélkül azt válaszoljuk: Pártunk helyesen, lenini módon és tudományosan járt el, amikor programjába vette a kommuniz-: mus anyagi-technikai bázisa felépí-i tésének részletesen kidolgozott távla-i ti tervét. Marx méltán hangoztatta, hogy miután a szocializmus tudo-; mánnyá vált, tudományként kell ke-f zelni. Programunk soha sem lehetne a párt tudományos programja, ha mint a kommunista társadalom építésének alapja, nem követelné meg a kommunizmus anyagi-technikai bázisának felépítését. Lenin örökéből indultunk ki a párt-! program kidolgozásakor. Egy törté-: nelmi példát említek. Lenin a

; GOELRO-tervet jellemezve hangoztatta: „Szerintem ez a jnl második pártprogramunk ... A mi pártprogramunk nem maradhat csupán a párt programja ... Ezt a programot ki kell egészíteni egy másik pártprogrammal, az egész népgazdaság újjáteremtésének és modern technikai színvonalra emelésének a munkatervével". (Lenin művei, 31. kötet, 531—532. oldal. Szikra kiadás.) Lenin kijelentette, hogy a szovjet rendszer viszonyai között a villamosítás a kommunizmus végleges győzelmének útját egyenge-. ti a szovjetországban. A történelmi tapasztalatok Igazol-* ták, milyen helyesen látott előre nagy tanítónk. A szovjetországban a GOELRO terv, az iparosítási és a le-, nini szövetkezeti terv megvalósítása teremtette meg a szocialista termelési viszonyokat. Pártunk Lenin útját követte, amikor az SZKP új programjában fő gazdasági feladatként tűzte ki a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtését. A marxisták mindig hangoztatták; hogy a hatalom meghódítása után a munkásosztály a termelőerők fejlesz-, tésére fordítsa minden erejét. Ha nem ezen az úton haladna, akkor ez azt jelentené, hogy lemond a nyomor megszüntetésének feladatairól. Marx és Engels ezzel kapcsolatban rámutattak, hogy a termelőerők fejlesztése elengedhetetlen, abszolút gyakorlati feltétel, mert nélküle csak általánosan fokozódik a nyomor. Tisztában vagyunk vele, hogy a termelőerők hatalmas arányú fejlesztése nélkül elképzelhetetlen a nagy feladat megoldása — a nép lehető legmagasabb életszínvonalának biztosítása. A kommunizmus anyagi-technikai bázisának felépítése rendkívül nagy nemzetközi jelentőségű. A két társadalmi rendszer versenyének és harcának mai viszonyai között rendszeresen növelni kell a szocializmus anyagi erőit, hogy az élet minden területén — gazdasági, politikai és tudományos, technikai téren is — gyors győzelmet arassunk az imperializmuson, és megszilárdítsuk ezt a győzelmet. Minden eltérés ettől az iránytól azzal a következménnyel járna, hogy elvesztenék fölényüket az imperialista erőkkel szemben, ez pedig felette ártana a szocialista tábornak, a világ forradalmi és felszabadító erőinek. El kell érnünk a termelőerők olyan hatalmas arányú fellendülését, annyira meg kell szilárdítanunk a szocialista országok gazdasági és védelmi erejét, hogy egyre bizton(Folytatás a 3. oldalon);