Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-31 / 89. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek ! A TAVASZIAK VETÉSÉT íľeÄVS SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTIBIZ0TTSA6ÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. március 31. szombat * 50 fillér * XV. évfolyam 89. szám A CSKP XII. kongresszusa jegyében Népgazdaságfejlesztési harma­dik ötéves tervünk második évében több, mint kilenc százalék­kal kell növekednie az Ipari ter­melésnek. Ez azt jelenti, hogy az Idei feladatok jóval igényesebbek a tavalyiaknál s teljesítésük sok­kal alaposabb munkát követel. Mindenki előtt ismert tény, hogy a terv teljesítésétől függ a nép­gazdaság fejlődése, a dolgozók életszínvonalának emelkedése. Is­meretes az is, hogy a terv teljesí­téséhez a műszaki fejlesztésen, a munkatermelékenység növelésén keresztül vezet az út. Pártunk ezt az utat jelölte ki, mert egyedül ez vezet a kitűzött célhoz. Pártunk XII. kongresszusának évében nincs egy üzem, egy mun­kahely, ahol a dolgozók ne tuda­tosítanák a terv teljesítésének szükségességét Ez kifejezésre jut elsősorban a XII. kongresszus tiszteletére Indult széleskörű szo­cialista munkaversenyben. Dolgo­zóink valamennyi munkahelyen magukévá tették pártunk felhívá­sát s értékes felajánlásokkal kö­szöntik a közelgő kongresszust. A kollektívák ezrei keltek ver­senyre a CSKP XII. kongresszu­sának brigádja, üzemrészlege, üzeme cím elnyeréséért. Különö­sen örvendetes az a tény, hogy a dolgozók aktív kezdeményezést tanúsítanak a kulcsfontosságú iparágazatokban ahol a múlt év­ben lemaradás mutatkozott s még most is bizonyos fogyatékosságok vannak a terv teljesítésében. Ebből a szempontból nagyra kell értékelnünk többek között a kohászok igyekezetét. Jó példával szolgálnak az olomouci Petr Bez­ruč Vasmű dolgozói, akik célul tűzték ki a CSKP XII. kongresz­szusának üzeme cím elnyerését. A kohászok igyekezete valóban figyelemre méltó. Kötelezettség­vállalásaikban leszögezik: az ostrava-karvinai szénbányák ré­szére a negyedévek első havában szállítják a gépeket; a decentra­lizált építkezések megrendelései­nek a tervezett határidőnél egy hónappal előbb tesznek eleget; olyan szervezési intézkedéseket foganatosítanak, melyek lehetővé teszik, hogy az első félévben évi kiviteli tervüknek hatvan száza­lékát teljesítsék s az év végéig több mint egymillió korona érté­kű árut termeljenek terven felül. Hasonló célokat tűztek ki a hrá­deki Bílá Cerkev Vasmű dolgozói is. Felajánlásukban elhatározták, hogy ebben az évben 85 tonna fé­met takarítanak meg népgazdasá­gunknak, s az első negyedévben 410 tonna acélt és hengerelt anyagot gyártanak terven felül. Az itteni vasasok különösen nagy súlyt helyeznek az új technika bevezetésére, melytől ötmillió ko­rona megtakarítását remélik. Ter­mészetesen nagy lelkesedés hatja át bányászainkat ls. Erről tanús­kodik a zbüchi bányászok példája a nyugat-csehországi szénkörzet­ben. A bánya dolgozói szintén versenyre keltek a CSKP XII. kongresszusának üzeme címért. Érdemes Itt megemlíteni, hogy a szénfejtés ez évre tervezett irány­számait a bányászok felemelték, s most, amikor célul tűzték ki a kongresszusi cím elnyerését, köte­lezettséget vállaltak, hogy további 3892 tonna barnaszénnel fejtenek többet, s ugyanakkor az önköltsé­geken 777 ezer koronát takaríta­nak meg. Ezek a példák is azt igazolják, hogy dolgozóink helyesen értel­mezik pártunk felhívását. A köte­lezettségvállalásokkal kapcsolat­ban azonban hangsúlyoznunk kell: a felajánlások még nem je­lentenek nyert csatát! Mert bármilyen értékesek is a felaján­lások, igazi értékük csak a ter­melésben jut kifejezésre; akkor ha valóra válnak. Vagyis ma minden­nél fontosabb a termelési felada­tok túlszárnyalására irányuló kötelezettségvállalások maradék­talan teljesítése! Ezt valamennyi munkahelyen tudatosítani kell. Állandóan szem előtt kell tartani, hogy a felajánlások teljesítésének ellenőrzését nem lehet az év vé­gére hagyni. A felajánlások tel­jesítésének leghatékonyabb esz­köze a rendszeres ellenőrzés. Ahol ezt nem tévesztik szem elől, ott az eredmények sem maradnak el, s a gazdasági dolgozókat nem érheti meglepetés. Ezt Igazolja az istebnél kohá­szok példája. A 226 egyéni és 186 kollektív felajánlás ellenőrzése alkalmából a napokban kitűnt, hogy a XII. kongresszus tisztele­tére vállalt kötelezettségeket ja­nuárban és februárban sikeresen teljesítették. Annak idején például elhatározták, hogy az első ne­gyedévben 840 000 korona értékű öntvényt készítenek terven felül. S a valóság? Az év első két hó­napjában 808 000 korona értékű öntvényt gyártottak. Vagy nézzük, milyen eredménnyel dicsekednek a villamos energiával való taka­rékoskodás terén? Az első ne­gyedévben 1 289 000 kW óra elekt­romos energia megtakarítását vál­lalták és február végéig 836 400 kW órával csökkentették a terve­zett áramfogyasztást. De említhetünk példát más Ipar­ágazatból is. A havífovi Bytostav dolgozói az építőiparban járnak elől jó példával. Mint üzem ver­senyeznek a kongresszusi címért. Az építővállalatban 59 kollektíva a CSKP XII. kongresszusának bri­gádja, s 143 kollektíva a szocialis­ta munkabrigád cím elnyerését tűzte ki célul. A kongresszus tisz­teletére tett felajánlásaikat pél­dásan teljesítik, ami főleg annak köszönhető, hogy nem mulasztot­ták el a rendszeres ellenőrzést. A lakásegységeket a tervezett ha­táridőben és kifogástalanul adják át. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy dolgozóink nagy erőfeszítéseket tesznek az idei tervfeladatok sikeres teljesítése érdekében. Szükséges azonban, hogy a gazdasági vezetők mind­jobban tudatosítsák a dolgozók aktív kezdeményezésének, szocia­lista versengésének nagy jelentő­ségét, s a párt-, valamint a szak­szervezetekkel karöltve tegyenek meg mindent, hogy a felajánlások megvalósulhassanak. Teremtsék meg ehhez a lehető legjobb fel­tételeket, mert a CSKP XII. kong­resszusa tiszteletére vállalt kö­telezettségek teljesítése döntően befolyásolja az idei termelési eredményeket. A Csehszlovák Tudományos Akadémia 15. közgyűlése Pénteken, március 30-án, ez fisi prágai Karolinumban tartotta a CSTA 15. rendkívüli közgyűlését, hogy megtárgyalja azokat a feladatokat, amelyek az eddigi mezőgazdasági akadémia kutató munkája egy részé­nek a Csehszlovák Tudományos Aka­démia hatáskörébe való áthelyezésé­ből erednek. A közgyűlés megvá­lasztja az Akadémia új rendes tagjait, az akadémikusokat, valamint a leve­lező tagokat és a CSTA új elnökét. Az ülést, amelyen részt vettek, Zdenék Urban, a CSKP KB osztály­vezetője, Václav Kfištek, az iskola- és kulturális ügyek minisztériumának első helyettese és František Kord, a mező-, erdő- és vízgazdasági mi­niszter helyettese, Jaroslav Kožešník akadémikus, a CSTA elnökhelyettese nyitotta meg. Az akadémikusok és levelező tagok kegyelettel adóztak az elhunyt Zde­nék Nejedlý akadémikus miniszter, a CSTA elnöke emlékének. Az alapvető kutatásnak a mezőgaz­daság fejlesztésében levő feladatairól Ivan Málék akadémikus, a CSTA el­(Folytatás a 2. oldalon) A kormány népgazdaságunk jelenlegi feladatairól tárgyalt A kormány március 28-i ülésén a népgazdaságfejlesztési állami terv és az állami költségvetés februári s az év kezdetétől való teljesítésének eredményeiről tárgyalt. Február folyamán a terv nem teljesítése a nép­gazdaság valamennyi ágában tovább mélyült. Az ipari teljes termelés tervét ez év első két hónapja alatt csak 97 százalékra teljesítették, sőt a Nehézgépipari Minisztérium üzemeiben csak 94,1 százalékra. Nem telje­sítették az építkezési munkák tervét, a vasúti áruszállítás tervét és a vá­góállatok, a tej, valamint a tojás felvásárlásának tervét sem. 4 ROZftAVAI JARASBAN a Jabloňoví szövetkezetesek a hét folyamán megkezdték a talaj előkészítését vetés alá. Kedden Kelet-Szlovákiá­ban elsőnek vetettek el tíz hektáron tavaszi búzát.. Szerdán to­vábbi 15 hektáros parcellán kezdték meg a búza vetését és öt hek­táron az árpát. Képünkön: Balázs Lajos agronómus és Elias Lajos szövetkezeti tag. [J. Valko felv. — CTK) A kormány hangsúlyozta, hogy a népgazdaság-fejlesztési 1962. évi ál­lami terv keretében kitűzött felada­tok az intézkedések komplex prog­ramját jelentik, s az a céljuk, hogy biztosítsák a népgazdaságfejlesztés döntő problémáinak sikeres megoldá­sát. A kormány ezért a minisztériu­mok s a többi központi szerv, a nem­zeti bizottságok, az állami és a gaz­dasági apparátus valamennyi dolgo­zójának feladatává teszi, hogy teljes mértékben s minden energiájukkal a jóváhagyott intézkedések megvalósí­tásának következetes biztosítására és hatékony ellenőrzésére törekedjenek. A szocialista munkaverseny fejlő­dése és a szocialista munkabrigádok a Csehszlovák Kommunista Pártja XII. kongresszusának tiszteletére in­dított mozgalmának kibontakozása a dolgozók elszánt akaratáról tanúsko­dik. Tehát arról van szó, hogy a dol-: Elsők a járásban A mostovái szövetkezet tagjai (ga f lántai járás) a CSKP XII. kongresszu­sának tiszteletére vállalták, hogy az fidén 29 mázsás hektárhozamot érnek .el tavaszi árpából. Hogy szavukat va­) léra is váltják, bizonyítja az a tény, hogy a járásban elsőként fejezték be ja tavaszi árpa vetését. Március 30-ára bevetették a tervezett 80 hektárt, (v.) gozók kezdeményezését és aktivitását helyesen használjuk fel, s azt az ál­lami szervek döntő feladatainak tel­jesítésére és biztosítására irányítsuk. A kormány az Állami Tervbizott­ságnak az állami terv februári telje­sítéséről szóló beszámolójával egy­idejűleg megtárgyalta a pénzügymi­niszter jelentését pénzügyi gazdálko­dásunkról. Ezzel kapcsolatban hang­súlyozta, hogy valamennyi szakaszon határozottabban kell törekedni a gaz­daságosság növelésére. A kormány továbbá foglalkozott a bérek és az egyéni bevételek fejlődé­sével 1961-ben és ez év januárjának folyamán. A múlt évben 1,2 százalék­kal több eszközt merítettünk a bér­alapból, mint amennyi megfelelt a tervezett termelési feladatok teljesí­tésének. Ez év januárjában sem gaz­dálkodtak jobban az iparban és az építészetben a béralapokkal. Ezért emelni kell az irányítás színvonalát a munkadíjazás szakaszán, a vállala­tokban, a felettes szervekben és a nemzeti bizottságok tanácsaiban. A kormány meghagyta hogy a bér­és prémiumalapokkal való gazdálko­dás eredményeit rendszeresen meg kell tárgyalni, figyelemmel kell kísér­ni a többi alapból az egyéni kiadá­sokra fordított eszközök felhaszná­lását, Intézkedéseket kell foganatosí­tani a hibák helyrehozására és a fe­lelősség következetes érvényesítésére. A SZOCIALISTA TÁBOR ORSZA'GAIBOL MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB LIGNITLELÖHELYE Gyöngyös közelében megkezdték a 20 négyzetkilométeren elterülő s hoz­závetőleg 100 millió tonna lignitet tartalmazó lelőhelyek feltárását. E tüzelőanyag itt nem fekszik mélyen, úgyhogy lehetséges felszíni fejtése. Fokozatosan napi 1100 vagonra emel­kedik majd a fejtés, vagyis négysze­resére annak, amit Magyarország ed­dig legnagyobb felszíni bányájában, az ecsédi bányában naponta kifejte­nek. (CTK) GYÜMÖLCSKERTEKKÉ VARÁZSOLNAK 10 EZER HEKTÁR PUSZTASÁGOT A dél-romániai dombos Arges vidé­kén az erózió által értéktelenné vált puszta földeket a szövetkezetesek szorgos keze gazdagon termő gyümöl­csös- és szőlőkertekké varázsolta. Csupán az 1960 és 1961-es évek so­rán 26 ezer hektárnyi területet ül­tettek be gyümölccsel és szőlővel, s az idén további 10 ezer hektárt tesznek termékennyé. LENGYELORSZÁG HAJÓGYÁRAT ÉPIT KUBÁNAK A gdanski tervezőmérnökök két kubai hajógyár számára készítik most a műszaki dokumentációt. Az egyik Havannától 60 km-re épül majd s 10 ezer tonna űrtartalmú bajókat fog gyártani. A másikat, mely közvetlenül a fővárosban lesz, hajójavltásokra szánták. A szükséges gépeket, agre­gátokat, darukat és egyéb berendezé­seket is Lengyelország szállítja. A ku­bai hajóépítők ezenkívül az új típusú kereskedelmi hajók műszaki doku­mentációját is lengyel szakemberek­től kapják A tervezett kubai hajógyárak jö­vendőbeli vezetőkádereit Gdanskban képezik ki. Ősszel további 80 tagú hajóépítői csoport érkezik Gdanskba gyakorlati kiképzésre. (ČTK) Beszélgetés a határban A hőmérő 14 fokot mutat. Az idő­járás tehát tavaszias lenne végre, ha... De miért ha? Várjuk meg azt az embert, aki a lehnicei szövetkezet és a Hubi­cei Állami Gazdaság határát elvá­lasztó dűlőúton közeledik az or­szágút jelé. Közeledik, de nagyon lassan. Es nem csupán azért, mert az út nem alkalmas arra, hogy 50­es sebességgel robogjon rajta a mo­torkerékpár. Azért is, mert többször meg-megáll. Egyik helyen rugdalja a földet és közben csizmája orrát figyeli (nyers-e még a talaj?), a másik megállónál kézzel markol a hantokba, hogy tenyerével is érzé­kelje a talajt. Végre itt áll előt­tünk. — Maguké az az aggregát, ame­lyik ott vet a dűlő túlsó szélén? — kérdezzük. — Nem, az a légieké. Az már légi határ — mutat a vetőgépek irányába. — Azt hittük, hogy a vezetőktől jön. — Voltam ott ís, odahajtott a kíváncsiság. Egyébként — kezet nyújt — Kiss Sándor vagyok, az állami gazdaság gombai részlegé nek vezetője. — Eddig mennyit vetettek el? — Mi még meg sem kezdtük. — De hiszen a jelentésekből úgy tudjuk... Közbevág. — No, nem hazugság a jelentés, a hubiceí gazdaság másik részlege már vetett. Ott szikkadtabb volt a talaj. — Mikorra tervezik a vetés meg­kezdését? Hiszen már eddig is nagy a késés. — Azt mi ts nagyon jól tudjuk. Csak hát elsősorban nem tőlünk függ, hogy mikor kerül földbe a mag. — Hanem ...? — Az időjárástól. — Mindent azért nem lehet az időjárásra fogni. Hiszen akkor az ember... Ojra közbevág, magyarázkodik. — Mindent nem, ezzel egyetér­tünk. Azt például nem róhatnánk fel az időjárás hibájául, ha a kellő pillanatban a favítás hiányában nem indulhatnának a gépek, nem lenné­nek szervezetten felkészülve az em­berek, vagy ha hiányozna a vető­mag s egyéb szükséges dolog. De ilyesmiről szó sincs. Már hetek óta indulhatnánk. — A kora tavasziak vetését hány nap alatt végezhetik el? — Szombaton és vasárnap befe­jeznénk. Hiszen a fiúk (bizonyára hallottak már a gombai komplex, brigádról, szúrja közbej a lehetet­lenre is vállalkoznak. Szóval szom baton és vasárnap, vagyis 48 óra alatt a 80 hektár árpát, 40 hektár zabot, 10 hektár lendeket és 10 hek tár napraforgót elvetjük. — Széttár­ja a karját és megnyújtja a szót: -Ha... — Már megint miért ha? Elkomolyodik és magyaráz. — Ha közben esni fog, újra meg kell változtatni a tervet. Ilyenkor a kapkodás éppen olyan káros le­het, sőt károsabb, mint az egy-két­napos késés. Ha — mondjuk — a szükségesnél nedvesebb a talaj, nem beszélhetünk helyes talajművelésről, hanem gázolásról. Egy-két nap ké­séssel könnyen veszíthetünk a ka­lászosoknál 30—60 kg-ot hektáron­ként. Ha nedvesen legázoljuk a ta­lajt, könnyen lehet 2—3 mázsás a veszteség. Es számítsuk hozzá a következményeket. Például ott, aho­vá évelőt vetünk. Márpedig mi csak­nem valamennyi tavaszi kalászosba alávetést tervezünk ... Nyomós érvelés, minden szónak súlya van. Talán ezért telepszik kö­zénk a csend. De a részlegvezető néhány másodperc múlva megtöri a hallgatást. — Semmi stncs veszve. Látják, traktorosaink készenlétben vannak. Sokat rontott az időjárás, de az őszieket már kétszer is fejtrágyáz tuk, a tavasziaknak is megadjuk ami kell. Reméljük, hogy a terve zett hektárhozamokkal nem ts lesz baj. A gondok, bajok feltárása mellett is optimizmust eláruló arc bennünk ts azt az érzést kelti, hogy a kong­resszus évében a hubtcei részleg dolgozói becsülettel helytállnak a feladatok teljesítésében. HARASZTI GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents