Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)
1962-03-30 / 88. szám, péntek
A tavaszi munkák gyors elvégzése országos ügy Vratislav Krutina földművelésügyi miniszter beszéde a Nemzetgyűlésben Krutina elvtárs beszédének bevezető részében az idei tavaszi munkák legfontosabb feladataival foglalkozott. A tavaszi munkák idejében történő és jö elvégzésével — mondotta — nemcsak az idei, hanem a következő évi tervfeladatok teljesítésének feltételeit is megalapozzuk. Az őszi gabonaneműek feljavításával és a tavaszi biíza vetésterületének betartásával kell biztosítanunk a kenyérgabonaszükségletet. A szilárd takarmányalap megteremtése ugyancsak az emberek munkájától függ, nekik kell megteremteni a szerződéses termén y fel vásár lás teljesítésének és az állattenyésztés sikeres fejlesztésének a feltételeit. Az idei tavasz a feldolgozó- és az élelmiszeripar anyagellátása szempontjából ls döntő, hogy szükségleteit mezőgazdaságunk az előirányzozott mennyiségben teljesíthesse. A mezőgazdasági dolgozók előtt az Idén tavasszal kétféle feladat áll: mindenekelőtt a kenyérgabona, burgonya, kukorica és egyéb növények termelését kell szem előtt tartaniok, mert az a célunk, hogy e növényfajtáknál jelentős mértékben kell növelnünk, a termelés belterjességét. Mindez természetesen attól függ, milyen alapokra helyezzük a termelést. A tavaszi munkákban teljes mértékben kell érvényesítenünk a gépesítést, gondoskodnunk kell az erőgépek fokozottabb kihasználásáról, amit a komplexbrigá dok út ján valósíthatu nk meg a legsi ker ese bben. Továbbá az idén első ízben (Szvetlicsnij elvtárs példája nyomán) a cukorrépa termesztését is gépesítenünk kell, a hüvelyesekkel pedig fokozottabb mértékben kell alkalmaznunk a nagyüzemi termelési módszereket. A szövetkezetektől, állami gazdaságoktól, gépállomásoktól és a nemzeti bizottságoktól elvárjuk, nagy gondot fordítsanak a tavaszi munkák megszervezésére, irányításának megjavítására. A tavasz kései érkezése károsan befolyásolhatja mezőgazdasági termelésünk további sikeres fejlesztését. Ám dolgozó parasztságunknak mindent el kell követnie, hogy az agrotechnikai határidők betartásával végezze el a kora tavaszi kalászosok vetését, megakadályozza a talajnedvesség elpárolgását. E két tényezőnek döntő szerepe van a terméshozamok alakulásában. Az idei tavaszi munkák sikeres elvégzése nemcsak azért fontos, mert a kitavaszodás okozta késedelmet gyorsan be kell hoznunk, hanem azért ls, mert a tavaly ősszel elmaradt néhány fontos feladatot éppen a talajelőkészltő munkákkal egyidejűleg kell elvégeznünk. A rozs vetésterületének be nem tartása miatt például a t avaszi búza vetést erületét 18 024 hektárral ke ll g yarapítan u nk s a CSKP KB határozata értelmében további 40 ezer hektárt kell bevetnünk tavaszi búzával, hogy népgazdaságunk. szükségleteit biztosíthassuk. Nagy mulasztás történt a kukorica és a kapásnövények vetésterületének őszi trágyázását illetően. A szövetkezetek és az állami gazdaságok a tervezett 780 ezer hektár helyett csak 500 ezer hektáron végezték el a trágyázást. Ez pontosan megmutatja, hogy a nemzeti bizottságok nem ellenőrzik eléggé a kitűzött feladatok teljesítését. Több járásban a komposztot sém használták fel a talaj táperejének fokozására. A föld termővé tételére Indult országos mozgalom igen szép eredményeket hozott a komposztkészítésben, mezőgazdasági üzemeink azonban nem használják ki megfelelő mértékben a lehetőségeket. Nagyon fontos, hogy az érett komposztot minden mezőgazdasági üzemben felhasználják a cukorrépa vetésterületének megtrágyázására. Annak ellenére, hogy a tavasz későn érkezett, megvannak a feltételeink a tavaszi munkák sikeres elvégzésére. Minden attól függ, hogyan készítették elő szövetkezeteink, állami gazdaságaink a gépeket, a vetőmagot, milyen színvonalra emelték a politikai munkát a faluban. Mezőgazdasági dolgozóink számos kötelezettségvállalásukban, melyeket pártunk XII. kongresszusa tiszteletére tettek a falu dolgozóinak nagy kezdeményező erejét látjuk. A párt és a Kormány, a mlntsz tériumok és a nemzeti bizottságok hatékony támogatása és intézkedése ellenére a mezőgazdasági üzemekben igen sok fogyatékossággal találkozhatunk. Krutina elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy azokon a helyeken, ahol még nem láthatnak hozzá a tavaszi munkák megkezdéséhez ismét vizsgálják felül a terveket, javítsanak a munkaszervezésen és a megváltozott körülményekhez mérten biztosítsák a munkák folyamatosságát. A pártszervek és a nemzeti bizottságok csak akkor segíthetnek — folytatta — ha a tavaszi munkák felkészültségéről, annak menetéről pontos áttekintéssel rendelkeznek. Mindenekelőtt a tavaszi munkákhoz elengedhetetlenül szükséges vetőmagkészletről, gépi eszközökről kell alapos áttekintést szerezniük. Mi a helyzet ezen a téren? Annak ellenére, hogy a központi alapokból kiutalt vetőmagmennyiséget az igényeknek megfelelően osztottuk el, továbbra is emelkednek a követelmények a vetőmag iránt nemcsak csere formájában, hanem ellenszolgáltatás nélkül is. Ezek a követelmények elsősorban abból erednek, hogy a nemzeti bizottságoknak nincs áttekintésük és a feltüntetett adatok felülbírálása nélkül megerősítették a mezőgazdasági üzemek igényeit. Vetőmagkiutalásért folyamodnak ahelyett, hogy megszervezzék a kevésbé csíraképességű magcserét jó minőségű vetőmagért az egyes mezőgazdasági üzemek és a felvásárlási üzemek között. A mezőgazdasági üzemek egyik legfontosabb feladata továbbá az ültetőburgonya biztosítása. Az állami alapokból tervezet^ mennyiségnek több mint a felét biztosítottuk a szocialista szektorhoz tartozó üzemek számára, a további mennyiséget azonban a szövetkezeteknek saját forrásaikból kell előteremteniök. Jelentős hiányok merültek fel a műtrágyák szállításában is. A Vegyipar Minisztérium üzemel a szállítás terén adódott akadályok miatt nem tettek eleget áz elosztó központok megrendelésének. Januárban és februárban 487 vagon hiánya miatt késlekedett a szállítás. A kormány foglalkozott a műtrágyaszállítás kérdésével, jelentős mértékben javult ezen a téren a helyzet és a vasút a szállításnál ama körzeteket részesíti előnybe, ahol már küszöbönállnak a tavaszi munkák. Ha a műtrágya ellátására tett intézkedéseket foganatosítják, minden feltétel adva van, hogy az évi műtrágyaszükségletet nitrogéntartalmú trágyából 25 százalékra, a foszfortartalmúböl 23 százalékra, a kálisóból pedig 33 százalékra fedezzük. Ha ehhez hozzászámítjuk a múlt év decemberében kiutalt műtrágya mennyiségét, megállapíthatjuk, hogy a tavaszi munkákhoz szükséges ipari trágya mennyiségét általában biztosítottuk. A földművelésügyi miniszter ezután a mezőgazdasági üzemekhez és a nemzett bizottságokhoz szólott, figyelmükbe ajánlva, hogy nagyobb súlyt helyezzenek a gépek karbantartására és az alkatrészek biztosítására. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolják — hangsúlyozta —, hogy a gabona vetésterületének betartása igen fontos feltétele a takarmányalap megteremtésének és a szerződéses eladás teljesítésének. Mezőgazdasági üzemeinknek előnybe kell helyezni a fontos kenyérgabona vetését. Egyidejűleg fokozottabb figyelmet kell szentelni az őszi gabonaneműek feljavításának, különösképpen a roszszul teleit vetések fejtrágyázására. A nemzeti bizottságok agronómiai szolgálatának állandóan figyelemmel kell kísérnie a gabonaneműek feljavítását A hüvelyesek vetését ugyancsak nem halogathatjuk, korai vetéssel megteremtjük a gazdag termés feltételeit. A tavalyi évhez viszonyítva a hüvelye sek v etést ervét több mint egynegyedével bővítettük és a sz üksé ges vetőmagme nnyiséget js biz tosí tott uk, úgyhogy az egyes kerületek igényeit teljes mértékben kielégíthetjük. Igen komoly feladat előtt állunk a silókukorica vetésterületének biztosítása terén. Az állami terv szerint silókukoricából 328 000 hektárt kell bevetnünk és 218 000 hektárra kell bővítenünk a szemes kukorica vetésterületét .A kukorica hektárhozamát átlag 31,5 mázsára, a silókukoricáét pedig 360 mázsára kell fokoznunk. A CSKP KB februári határozata alapján a szemes kukorica termelését a nyugat-szlovákiai kerületben 20 000 hektárral kell bővíteni. A silókukorica vetésterületét tehát a tavalyi évhez viszonyítva nem bővítettük. Most mindent el kell követnünk, hogy a kukorica vetésterületét a szükséges trágyázással jelentős mértékben feljavítsuk. A tavalyi tapasztalatok megmutatták, hogy azokban a mezőgazdasági üzemekben érték el a legalacsonyabb hozamokat, ahol a talaj táperejének fokozását elmulasz lották. A kimutatásokból most is megállapíthattuk, hogy néhány járás ban nem teljesítették kielégítően a trágyázás tervét. A kukorica termesztését ebben az évben tulajdonképpen teljesen gépesl tettük. A komplexbrigádok jelentős szerepet töltenek be e fontos takar mány és ipari növény sorközi megművelésénél, éppen ezért munkájukhoz mindenütt biztosítani kell a feltételeket. A cukorrépa vetésterületének betar tása szintén fontos feladataink közé tartozik. Országos viszonylatban 310,3 mázsás terméshozamot kell elérnünk s már magában ez a tény megköveteli az agrotechnikai alapelvek betartását. A cukorrépa terméshozamának fo kozásához szükséges a helyes talajelőkészítés és a gyomtalanítás, s ezt az utóbbi munkafolyamatot mielőbb el kell végeznünk. A cukorr ép atermesztés nag yüzem i mó dszer einek kialakítására kísérletképpen 2 0-30 e zer hekt áron egycsíráj ú ma got vetünk. A vetőmag-mennyiséget teljes mértékben biztosítottuk. Az Általános Gépipari Minisztérium e területek megműveléséhez szükséges gépek gyártását megkezdte, azonban meg kell gyorsítani a gépek leszállítását. A növénytermesztés leggyengébb ága már több éven keresztül a burgonyatermelés Ebben az évben ezen a téren ls jelentős változást kel! elérnünk. Mindenekelőtt arról van szó, hogy biztosítsuk a vetésterületet és szenteljünk nagy figyelmet a növényápolás idejében történő elvégzésére. A nemzeti bizottságoknak a folyó évben nagyobb súlyt kell helyezniük a zöldségfélék termelésére. Jobb fegyelemre van szükség a mezőgazdasági üzemek és nagyobb segítségre a nemzeti bizottságok részéről, hogy az árutermelést ezen a szakaszon is hiány nélkül teljesíthessük. A miniszter beszédének további részében a munkaszervezés jelentőségével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a gépek tökéletes kihasználása érdekében, ahol csak lehetőség nyílik, aggregátokat alkalmazzanak. Azokon a helyeken, ahol eddig nem szerkesztettek aggregátokat,, vegyék igénybe a gépállomások segítségét. A gépesítőknek és a technikusoknak sokkal hatásosabban mint eddig kell segíteniük a szövetkezetekben a munkaszervezést, a gépállomásoknak pedig az anyagi támogatástól sem szabad visszariadniuk. Traktorállomásaink egyébként felelősek a szövetkezetek gépeinek karbantartásáért és üzemképességéért. Minden szövetkezetben meg kell teremteniük a munkák gépesítésének feltételeit. A két vagy, a több műszakban megszervezett gépi munka, melyet ebben az évben fokozottabb mértékben kell bevezetnünk, megköveteli a traktorosok számának növelését. A nemzeti bizottságoknak legyen pontos áttekintésük a szövetkezetek és az állami gazdaságok traktorosokkal való ellátásáról, ahol hiány mutatkoznék a védnökségi üzemekhez kell segítségért folyamodni. A tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres kimenetelét döntő mértékben biztosítják a komplexbrigádok. Ez idő szerint 882 EFSZ-ben és 446 állami gazdaságban alakultak brigádok, me lyek az új technológia alkalmazásával fognak hozzá a talajelőkészítéshez. A komplexbrigádok megszervezé sénél ne csupán a létszám, hanem a munka minősége is fontos, mert csak így biztosíthatjuk az új munkaformák kialakítását, segíthetjük elő a mező gazdasági termelés fejlesztését. A tavaszi mu nkák elvégzésével e gy időb en fokozn unk kell az állattenyésztési termékek falvásárlásának ütemét, főleg a húseladást melynek felvá sárlásl eredményei nem kielégítőek. A vágómarha eladási tervét csupán az észak-morvaországl kerület teljesítette. Rosszabb azonban a helyzet a szlovákiai kerületekben, ahol egy kerület sem teljesíti a sertéshústermelés és -felvásárlás feladatait. A sertéshúsfelvásárlás tervének nem teljesítése komoly zavarokat okoz a hússal és a húskészítményekkel való ellátásban. A szerződéses felvásárlási feladatok teljesítésében igen nagy különbségek mutatkoznak az egyes kerületek, járások és mezőgazdasági üzemek között. A hasonló körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek tapasztalatai azt igazolják, hogy a fogyatékosságok főleg a termelés és a felvásárlás nem kielégítő szervezéséből erednek. Ezenkívül súlyos hibái* vannak az állatok gondozása terén is, főleg a növendékállatoknál, ahol az utóbbi időben igen magas százalékra szökött fel az elhullás. A tejfelvásárlás feladatait szintén nem teljesítik. Március 20-ig 24 millió literrel tartoznak mezőgazdasági üzemeink a közellátásnak. A keletcsehországi kerület hétmillió literrel, a nyugat-szlovákiai kerület 6 és félmillió literrel maradt el a tervteljesítésben. Az állami gazdaságok a tejfelvásárlási tervet csak 96,9 százalékra teljesítik, a szövetkezetek 95,7 százalékot mutatnak ki, míg az egyénileg gazdálkodó földművesek csak 93,5 százalékot. A szövetkezetesek a háztáji gazdaságokban tenyésztett tehenektől igen kevés tejet adnak a közellátásnak, holott a tehénállomány mintegy 28 százalékát bírják. A tojásfelvásárlás üteme sem kielégítő, a tervet március 20-ig egy kerület sem teljesítette, 108 millióval tartoznak közellátásunknak. Legnagyobb mennyiséggel 20 millió tojással a dél-morvaországi kerület tartozik. A tojásfelvásárlás tervének nem teljesítését több tényező befolyásolja, főleg a felvásárlási szervek követtek el hibát, mert más években márciusban, a legkedvezőbb tojáshozam havában a legszebb eredményeket érték el a felvásárlási terv teljesítésében. A háztáji gazdaságokban, az egyéni gazdálkodóknál és a kisebb baromfitenyésztőknél jelentős baromfiállomány összpontosul. Országos méretben a szám szerinti állománynak csaknem a felét teszi ki. Ám ezek a tenyésztők 33 millió tojással adtak kevesebbet ez idén, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A nemzeti bizottságoknak és a felvásárló szerveknek tehát itt is van mit tenniük, hogy a tojásfelvásárlásban mutatkozó hiányosságokat mielőbb felszámolhassuk. Az állattenyésztési termékek felvásárlására tett számos intézkedésünk jelentős mértékben elősegítette az állattenyésztés fejlesztését. Ugyanakkor valamennyi járás ban további intézkedé sek megtételére van szüks ég , hogy az idei tervf ela dat okat maradéktalanul teljesíthessük Éppen ezért nem érthetünk egyet egyes járási szervekkel, akik már most azzal számolnak, hogy az állattenyésztési termékek felvásárlásának tervét nem teljesíthetik, és nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a helyzet megjavítására. Az idei tervfeladatok teljesítése megköveteli, hogy nemzeti bizottságaink mindenütt tegyék meg az intézkedéseket a hizlalásra szánt sertések kiválasztására, a borjúelhullás megakadályozására és arra vezessék a mezőgazdasági üzemeket, hogy az állatok helyes etetéséről gondoskodjanak. A hizlalás! terv teljesítése megköveteli, hogy jelentős mértékben fokozzuk a malacelválasztás tervét. A gyarapodó állomány számára pedig készítsünk alkalmas telelő helyeket. A nemzeti bizottságoknak itt is hatékonyabb segítséget kell nyújtaniuk, hogy a Központi Bizottság határozatának értelmében mezőgazdasági üzemeink kellő férőhellyel rendelkezzenek. Szövetkezeteink régi mezőgazdasági épületek Javításával sokat tehetnek a férőhelyek kérdésének megoldásáért. A szövetkezetesek új szociális biztosításában pártunk további gondoskodása nyilvánul meg dolgozóink életszínvonalának emeléséről. Az új intézkedések szövetkezeteseink reáljövedelmének további emelkedését biztosítják s főleg a többgyermekes családokat érintik kedvezően. A szociális biztosítás anyagi eszközeinek fedező séhez az állam jelentős összeggel járul hozzá. Ebben az évben például a szociális biztosítás céljaira több min' 300 millió koronát fordít s ez-az ösz szeg 1965-ig meghaladja a kétmil liárd koronát. A mezőgazdaságban nem teljesítik a tervezett feladatokat. Ám ha ennek ellenére megjavíthatjuk a szövetkezetesek szociális biztosítását, ez elsősorban a munkásosztály érdeme. Szöv etkezetesein k csak a munká soszt ál y haték ony segítségé vel fok ozhatják a termel ést, javíthatják életkörülményeiket és emelhetik a falvak kult urális életének színvonalát Az_új intézkedések a mezőgazdasági termelés fejlesztését, a nagyüzemi munkaformák kialakítását, valamint a munkaszervezés Javulását és a helyes jutalmazást ls elősegítik. Az előterjesztett törvényjavaslatban az az elv érvényesül, ml szerint a szövetkezeti tagok szociális biztosítása azokon a helyeken, ahol magasra emelték a gazdálkodás színvonalát, hasonlóképpen érvényesül, mint az alkalmazási viszonyban lévő dolgozóknál. A magasabb fokú gazdálkodás jellegzetessége a szilárd pénzbeli jutalmazás munkaegységek és háztáji gazdálkodás nélkül. Másrészt a törvényjavaslatban az az alapelv jut kiA fejezésre, hogy szövetkezeteseink oly mértékben részesülnek a szociális biztosításban, amely megfelel szövetkeze-. tük jelenlegi fejlődési színvonalának és a mezőgazdasági termelés további fejlesztése szükségleteinek. A szövetkezetesek szociális biztosítása szociális küldetésén kívül tehát is jelentős gazdasági funkciót tölt be. A szövetkezeti parasztok számára megteremti az anyagi érdekeltség feltételeit és a közös termelésben való hatékonyabb részvételre, a szövetkezet tervfeladatainak teljesítésére serkenti őket. Az új szociális biztosítás célja megoldani némely szövetkezetben a munkaerőhiány kérdését. Václav Krutina elvtárs, földművelésügyi miniszter beszédének befejező részében a szövetkezetek káderkérdéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy 1960-ban 6023 hektár mezőgazdasági területet számítva csak egy főiskolát végzett szakemberrel rendelkeztek mezőgazdasági üzemeink. A szövetkezetek figyelmébe ajánlotta, hogy nagyobb súlyt helyezzenek a szakkáderek, főleg az általános iskolát elvégző tanulók továbbképzésére. A szövetkezeti tagok új alapokra fektetett szociális biztosítása a káderek nevelésében ls javulást Idéz elő, a fiatalság számára vonzóvá teszi a szövetkezeteket. Most már a mezőgazdasági dolgozóktól függ, hogyan teremtik meg a feltételeket az új intézkedések érvényesítésére. Legf őbb célunk , hogy a mezőgazdasági termelés lépés t tart son dolgoz ó n épünk egy re fokozodó követel ményeinek kielegít ésév el s az egész országba n bi ztosíts a az életszínvonal emelkedését Az ez évi gazdag termés alapjait a tavaszi munkák sikeres elvégzésével teremtjük meg. Mezőgazdasági üzemeinjfnek mindent el kell követniük, hogy a kedvező idő minden percét kihasználják a talajelőkészítésre és a tervezett területek bevetésére. Különös súlyt kell fektetnünk a- szilárd takarmányalap megteremtésére, mert a felvásárlás nem kielégítő eredményei az alacsony hasznosságból, tehát a takarmányhiányból erednek. Egyik legfontosabb takarmánynövényünk a kukorica, melynek termelését a lehető legmagasabb színvonalra kell emelni. Mezőgazdasági dolgozóink a párt útmutatásait követve eddig is sokat tettek a belterjes gazdálkodás kialakításáért, az Idei tervfeladatok azonban még több szorgalmat, nagyobb lelkesedést követelnek, hogy harmadik ötéves tervünk második évének feladatait maradéktalanul teljesíthessék. A párt XII. kongresszusának évében dolgoző parasztságunknak ez lesz a legszebb ajándéka a kongresszus tiszteletére. 0f SZÖ 2 * 1962. március 24.
