Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-29 / 87. szám, csütörtök

flz SZLKP KB 1962. március 21—22-i ülésének vitája Pavel Föbel elvtárs, a Lipt. Mikuláš-i járási pártbizottság vezető titkára A rétek és a legelők kihasználását Llptó vidékén a takarmányalap bizto­sítása és a mezőgazdasági termelés fejlesztése legfontosabb tartalékának tartjuk. Járásunk 81 ezer hektár me­zőgazdasági területéből csupán 34,6 százalékot tesz kl a szántó, ami arra ösztönöz bennünket, hogy az ál­lattenyésztést legalább olyan fontos kérdésnek tekintsük, mint a déli Járások a kenyérgabona, vagy a kuko­rica termesztését. Ezzel összefüggésben olyan felada­tokat állítottunk magunk elé, melyek­nek végrehajtása tőzegtelepek meg­nyitását és mészkőbányák feltárását eredményezik a talaj táperejének fo­kozása érdekében. Terveink közül egyik legfontosabb elgondolásunk 6000—8000 hektár csekélyhozamú rét és legelő újraművelése, nagyobb mér­vű talajjavító munka elvégzése, mely a takarmány és a gabonatermelést lényegesen elősegítené. A jelenlegi időszakban nem tud­juk biztosítani takarmányszükségle­tünket, főleg az emészthető fehérjék hiányát érezzük, mert ezt csak 70 százalékra fedezzük. Ezért arra a meggyőződésre Jutottunk, hogy a ve­tésforgó összetételét fokozatosan meg­változtatjuk, mégpedig a gabonane­müek és a hüvelyesek termelésének megfelelően. Az elmúlt évben a szán­tóterületek mintegy 49 százalékán termesztettünk gabonát, főleg a búza és a rozstermelést szorgalmaztuk, melynek hatása már ebben az évben Jelentős mértékben megnyilvánul a takarmányalap biztosításában. A múlt évben szereztünk némi ta­pasztalatot a silókukorica termesz­tésében ls. A ml viszonyaink között 450 mázsa zöldanyagot nyertünk hek­táronként. A silókukorica vetésterü­letét ez idén tovább bővítjük és szó­jababbal keverve vetjük el. Másik fontos takarmánynövényünk a bur­gonya, melynek termesztésében 'már tavaly is komoly eredményeket ér­tünk el. Ez idén a kilátások még na­gyobb sikerrel kecsegtetnek, hiszen még az ősz folyamán nagy figyelmet fordítottunk a burgonnya vetésterü­letének előkészítésére és már tavaly 400 vagonnal bocsátottunk a mező­gazdasági üzemek rendelkezésére, és több mint 1150 vagon étburgonyát adtunk a közellátás céljaira. Ez idén az arány éppen fordítva lesz, eladá­sunk jelentős részét az ültetőburgo­nya fogja képezni. .Komoly kérdése járásunknak a bor­jak elválasztása, melyre az eddigi­nél sokkal nagyobb gondot kell for­dítanunk. Az állatsűrűség 100 hektár­ra számítva 42,5 darab körül mozog, de ebből csak 22 tehenet tartanak szövetkezeteink. A sertéstenyésztés problémája azonban sokkal biztatóbb s ez Idén több szövetkezetben nagy­üzemi módon^az új technológia al kalmazásával rendszeresítjük a hiz­lalást. A feltételekhez mérten tehát mi ls azon vagyunk, hogy a hegyvi­déki körzetben ugyancsak biztosítsuk a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Martin Šulek elvtárs, a Rim. Sobota-i járási pártbizottság vezető titkára A Rimavská Sobota-i járás a le­maradó járások közé tartozik. Habár az SZLKP járási bizottsága külön­féle intézkedéseket hagyott jóvá és foganatosított, a múlt évben sem ér­tük el a tervezett hektárhozamokat. Búzából például csak 18,6 mázsánk termett hektáronként, rozsból a ter­vezett 19 mázsa helyett csak 14,5 má­zsa, árpából 22 mázsa helyett csak 16,5 mázsa, szemeskukoricából 28 má­zsa helyett csak 21 mázsa, silókuko­ricából 174, cukorrépából 148 mázsa stb. Így a tervezett 552 865 mázsa szemes termés helyett csak 331410, mázsa termett, vagyis a tervet nem teljesítettük. A járási pártbizottság ebből a hely­zetből kiindulva már az őszi Idő­szakban' számos intézkedést hagyott jóvá, hogy az Idén lényegesen meg­javuljon a helyzet a takarmányfélék terén. A tavaszi időszakra olyan fel­tételeket készítettünk elő, hogy biz­tosíthassuk a hektárhozamok növe­lését. Most alaposabban akarjuk meg­oldani a szemes- és a silókukorica termesztésének kérdését, s bővítjük e termények vetésterületét. Ugyanak­kor megteremtjük a feltételeket e termény megfelelőbb gondozására a vegetáció folyamán. Ezenkívül a takarmányfélék kérdé­sét a rétek és legelők belterjesebb kihasználásával, valamint a rétek és legelők felszántásával akarjuk meg­oldani. A Sajó, a Rima és a Balog árterületének szabályozásával mintegy 8000 hektár földterületet lecsapolunk s ugyanakkor további 1000 hektár mezőgazdasági földet javítunk meg lecsapolás útján. Tervezzük a köztes termények na­gyobb területen való termesztését. Šulek elvtárs felszólalása további részében arról beszélt, hogyan szer­vezik meg a szövetkezeteknek közvet­lenül a termelésben nyújtott politi­kai és szakmai segítséget. A közsé­gekbe hosszabb időre kiküldték a JNB és az SZLKP járási bizottságá­nak funkcionáriusait, megélénkítik a szakértők aktívájának munkáját stb. De Igen fontosnak tartjuk — foly­tatta — hogy következetesebb mun­kát végezzünk mindenekelőtt a. szö­vetkezetesek, a traktorosok, az állat­etetők, a fejőnők és a többi dolgozó körében. Ez igen bevált az őszi idő­szakban s eredménye megmutatko­zott az őszi szántás Idején. A jelenlegi időben, a tavaszi mezőgazdasági mun­kákkal kapcsolatos Intézkedések Jó­váhagyása után, valamennyi EFSZ-ben konkrét tárgyalásokat folytatunk, fő­ként azokkal az emberekkel, akik a tavaszi munkákat végezni fogják. A Rimavská Sobota-i járásban nagy nehézségekkel és számos problémá­val küzdünk, de meg vagyunk győ­ződve róla, hogy ebben az évben végre megoldjuk az alapvető kérdé­seket, főként a takarmányproblémát. Esek Pál elvtárs, a dubníki HNB elnöke Dvorský elvtárs beszámolójában el­mondta, hogyan fogunk gondoskodni a nyugat-szlovákiai kerületben a me­zőgazdasági feladatok teljesítéséről mind a növényi, mind pedig az állat­tenyésztési termelés terén, de főként a takarmányalap biztosításában. A mezőgazdasági termelésben a fő súlyt a takarmányalap ' biztosítására kell helyezni. A legfontosabb ele­gendő kukorica termesztése. A kuko­ricának azonban sok nitrogénes táp­anyagra van szüksége. Emellett azt akarjuk, hogy legalább 50 mázsa hek­tárhozamot érjünk el és egy hektár­ra 40 000 szár jusson. E feladat eléréséhez meg kell te­remteni az előfeltételeket, főként a talaj Jó előkészítéséről és a növények gondos ápolásáról kell gondoskodni. Ugyanígy meg kell mondanunk azt, hogy a mezőgazdasági termelés fej­lesztésében döntő fontosságú az ele­gendő Istállótrágya. Ml a termelés tervezésénél azonban csak azt vesszük tekintetbe, hogy mennyit vetünk, mi­lyen hozamokat érünk el stb., de a tervben nem tüntetjük fel, hogy a ta­lajba elegendő trágya kerüljön, s nem ls gondoskodunk erről kellőképpen A szemes kukorica termesztésénél további kérdés a kukorica Jó gondo­zása az agrotechnikai határidőkön be­lül. Sokszor elhanyagolják a talaj jó előkészítését a kukorica alá, majd pedig problémát okoz a termés vesz­teségmentes betakarítása és a kuko­rica megfelelő elraktározása. A ku­korica betakarításához ls van már elég gépünk, de az EFSZ-ek és a szö­vetkezetek vezetői nem tudják, hová fogják a kukoricát elraktározni. Ami­kor azután hamarjában elraktároz­zák, megpenészedik s elveszti takar­mányértékét. Esek elvtárs a szarvasmarhate­nyésztés kérdésével ts foglalkozott. Rámutatott, hogy a gondozóknak hely­telen a viszonyuk a növendékállatok­hoz és a tehenekhez. Ezért e mun­kára olyan emberek kellenek, akik­nek helyes a munkához való viszo­nyuk és akik megfelelő szakismeret­tel rendelkeznek. . Esek elvtárs felszólalása végén a kései tavaszi munkával foglalkozott, s többek között felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági termelés igényes feladatai megkövételik, hogy a Nové Zámky-1 járásban is ismer­tessék e feladatokat az emberekkel. Meg kell nekik magyarázni, hogy raj­tuk múlik, milyen eredményt érnek el és hogy a társadalom javáért vég­zett jó munkájuból saját maguknak is több hasznuk van. JOZEF GANDEL ELVTÁRS, a martini járási pártbizottság vezető titkára Járásunkban a múlt évben néhány Jó eredményt értünk el a mezőgazda sági termelés fejlesztésében. A ter­melési és felvásárlási feladatokat nemcsak teljesítettük, hanem túl ís szárnyaltuk. Erről tanúskodnak pél­dául a következő tények: A járásban a múlt év folyamán a mezőgazdasági termelés 16,5 százalékkal növekedett, a szarvasmarha-állomány tervét 104,5 százalékra, a sertésekét 111 százalék­ra teljesítettük. Nem teljesítettük a tehénállomány tervét s az év végén az EFSZ-ek tervezett állományából 260 tehén hiányzott. Az egy hektár mezőgazdasági földre eső általános termelés az 1960-as évhez viszonyítva 22 százalékkal növekedett, az EFSZ­ek állóeszközeinek értéke pedig több mint 29 millió koronával volt na­gyobb. A felvásárlási feladatokat a következőképp teljesítettük : a gabona felvásárlását 118,9 százalékra vala­mennyi fajtában, a burgonyáét 122,8 százalékra, a húsét 102,8 százalékra, a tojásét 104,3 százalékra, a tejét 112,2 százalékra. Ezek az eredmények — s néhány további mutató is — azt bizonyítják, hogy a járásban a mező­gazdasági termelés növelése terén néhány jó eredményt értünk el. Ez­zel természetesen nem azt akarom mondani, hogy nálunk már minden jó volt, hogy nem voltak fogyatékos­ságaink stb. Fogyatékosságaink van­nak, s azt mondhatjuk, hogy e fogya­tékosságok nem csekélyek, hanem jelentősek, ennek tudatában vagyunk s meg fogjuk őket oldani. A tervek előkészítése során rendkí­vüli gondot fordítottunk a szocialista munkaverseny fejlesztésére és a kö­telezettségvállalásokra. Főként arról goiáloskodtunk, hogy ne csak formá­lisai, az Irodákban vállalják a köte lezettségeket, hanem azok közvetlenül a termelésben dolgozó emberektől in­duljanak ki, s hogy e vállalások mö­gött emberek álljanak. Azt mondhat­juk, hogy ez jelentős mértékben sike­rült nekünk. A szövetkezetek, a szö vetkezeti tagok, az állami gazdaságok dolgozói és a kollektívák túlnyomó többsége, amelyek kötelezettséget vál laltak, vállalásukat teljesítették ís. A múlt évben például komoly gondut okozott u tej felvásárlása. Április kezde tétől lemaradásunk már tiibb mint 400 ezer liter te|et tett ki. Olyan hangulat kezdett elterjedni, hogy a terv nem reá lis, annál is inkább, hogy a járás a múlt években sem teljesítette a tejfelvásár lás feladatait Elhatároztuk, hogy a párt­szervezetek, a nemzeti bizottságok és a szövetkezetek segítségére aktivistákat küldünk, akik közvetlenül a helyszínen segítenek megoldani a tejtprmelés prob­lémáit Nem volt elegendő takarmányunk Így még nehezebb volt harcolnunk ama nézet ellen, hogy nem lehet növelni a tejtermelést. Az emberekkel közvetlenül az istállókban kezdtünk tanácskozni, a tejtermelés növelésének módozatait meg beszéltük a fejőnőkkel, az etetőkkel, s a többi dolgozóval. A segítségül kiküldött elvtársak a helyszínen segítették meg­oldani az olyan kérdéseket, mint a ta­karmányadagok összeállítása, a takar­mányfélék ízesítése, segítséget nyújtot­tak a verseny megszervezésében stb. így a járás keretében éppúgy, mint a falusi pártszervezetekben, a szövetkezetekben és a gazdaságokban levő pártszervezetek keretében széles mértékben tevékeny­kedni kezdtünk, megbeszéléseket íoly­tattunk a fejőnőkkel és az etetőkkel. Például 5—6 szövetkezet fejfinőivel be­szélgetéseket szerveztünk, amelyek ke­retében a fejőnők kölcsönösen kicserél­ték tapasztalataikat. Megtanácskoztuk velük, hogyan lehet növelni a tejterme lést. A fejőnők nagyra becsülték, liogy a problémákról tanácskoztunk velük. Kezdtek tudatára ébredni a termelésben betöltött fontus helyzetüknek, kötelezett­ségeket vállaltak és ez volt a döntő. A hiányt hamarosan kiegyenlítettük és már november 12-én teljesítettük a tej­felvásárlás évi tervét. Az lütiO-as évhez viszonyítva a múlt év folyamán 27,5 szá zalékkal több tejet vásároltunk fel. De a (ejőnők körében továbbra is beszélge­téseket szerveztünk. Rendszeresen ta­nácskozunk velük, értékeljük munkáju­kat, s a legjobbakat megjutalmazzuk. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a tejfelvásárlás feladatait az idén ís ne csak teljesítsük, banem túl is szárnyal­juk. A mezőgazdaságban ls különös Je­lentőségű a gazdasági propaganda. Amikor a téli időszakra előkészítettük a gazdasági propaganda tervét, azon törtük a fejünket, hogyan tehetnénk még jobbá. Megegyeztünk abban, hogy e propagandát nem lehet általános­ságban folytatni, nem lehet csupán — hogy úgy mondjam — járási elő­adásokat tartani, hanem a konkrét feltételekből kiindulva azokról a kér­désekről kell beszélni, amelyek az egyes községekben vagy szövetkeze­tekben a legégetőbbek. Ez annyit je lent, hogy ahol nem értek el jó ered­ményt a burgonyatermesztésben, ott erről a kérdésről kell beszélni az emberekkel. Ahol pedig nem tudtak silókukoricát termelni, ezt a problé­mát kell megbeszélni velük stb. To­vábbá nem egy előadás, amelyet az­előtt rendeztünk, túlságosan elméleti, a gyakorlattól elvont volt, ami csök­kentette az emberek érdeklődését. Megegyeztünk abban, hogy a jő ered­ményeket elérő szövetkezetek és álla mi gazdaságok legkiválóbb dolgozói a téli időszak folyamán bejárják azo­kat a szövetkezeteket, ahol gyengébb eredményeket. érnek el, hogy beszél­gessenek az emberekkel, és saját pél­dájuk alapján tanítsák őket. A járás­ban számos ilyen kiváló dolgozó van. Tapasztalataink azt mutatták, hogy a szövetkezeteseknek munkájukban sok­kal többet ér mások Jó tapasztalata, mint az elméleti előadás. Ezért a szö­vetkezetekben beszélgetéseket szer­vezünk, amelyeken a kiváló dolgozók beszámolnak tapasztalataikról. E be­szélgetéseket mindenekelőtt azokban a szövetkezetekben szervezzük, ahol valamelyik termelési ág lemarad. A szövetkezetesek e beszélgetések Iránt nagy érdeklődést tanúsítanak, élénken megvitatják a problémákat, s egyben olyan Intézkedéseket tesznek, hogy ezeket az ismereteket és tapasztala­tokat felhasználhassák. Tudatában vagyunk annak, hogy me zőgazdaságunkban még óriási tartalékok rejlenek. E tartalékok (elhasználása (el­tételezi számos bonyolult kérdés és prob­léma megoldását a szövetkezetekben, így a káderekkel való megerősítést, a munka irányítását és szervezését, a dí­jazást. Ezért most — az egyes szövet­kezetek tavalyi eredményeiből kiindul­va — minden EFSZ számára Aülön in­tézkedéseket dolgozunk ki, Yamutatva, hogy az illető EFSZ-ben az idén mi a legfőbb teendő. Ebből azután levonjuk a következtetést az illetékes pártszerve­zetek munkájára is. E problémák meg­oldása nem lesz könnyű. Sok erőfeszítést és munkát követel. De a problémák meg­oldhatók, ha az irányító munkát sokkal konkrétabbá tesszük. Az általános és nem konkrét irányítással nem sokat ér­nénk el. A múlt évben ugyan nem vol­tak ráíizetéses szövetkezeteink, de a já­rásban 18 rossz szövetkezetünk van, amelyek egészben véve csekély ered­ményt érnek el. Ezek a rosszul gazdálko­dó szövetkezetek sok esetben a jó EFSZ­ek szomszédságában vannak. Ezért a já­rásban mozgalmat akarunk indítani — s az első lépéseket már meg is tettük ebben az irányban —, hogy a jó szövet­kezet mellett ne legyen lemaradó szö­vetkezet. Azt akarjuk, hogy a jó EFSZ­ek vállaljanak védnökséget a lemaradók fölött és segítsenek nekik a termelés megszervezésében, támogasssák őket gya­korlati tanácsaikkal. tapasztalataikkal stb. Ha ez sikerül, jelentős segítségünk­re lesz a termelés növelésében és a le­maradó EFSZ-ek tartalékainak felhasz­nálásában. A járásban ez eddiginél nagyobb céltudatassággal kell megoldanunk a takarmánytermesztés problémáját ál­talában, de különösképpen a szemes takarmányéi A múlt évben ugyan ele­gendő szálas takarmányt termeltünk, de nem használtunk lel minden lehe­tőséget — főként a köztes termé­nyek termesztésében, a hektárhoza­mok növelésében — elsősorban a si­lókukoricánál és a réti szénánál. Az eddiginél sokkal következete­sebben kell kihasználnunk az irányí­tómunkában és a politikai tervező munkában rejlő tartalékokat. A hatá­rozat meghozatalától a teljesítésig vezető út bonyolult, s nem könnyű. Ezen az úton döntő a pártszervezetek munkája. Habár a pártszervezetek munkája megjavult, sok minden si­került nekünk, a szervezetek sokat tanultak, s azt mondhatjuk, jó mun­kát végeztek az emberek körében, mégis azt kell mondanunk, hogy a pártmunka színvonala általában és a nemzeti bizottságok munkájának szín­vonala sem felel meg a jelenlegi fel­adatoknak és szükségleteknek. JÁN HAVELKA ELVTÁRS, a CSKP KB mezőgazdasági osztályának vezetője Havelka elvtárs felszólalása beve­zető részében az EFSZ-tagok új, szo­ciális biztosítására vonatkozó s a mező- és népgazdaságunk jelenlegi szükségleti alapján adódó Intézkedé­sekkel foglalkozott. Az EFSZ-tagok új, szociális biztosítása fontos tényező­ként erős hatást gyakorol majd a szövetkezetesekre, hogy nagyobb mér­tékben legyenek anyagilag érdekelve a közös termelés növelésében. Havelka elvtárs felszólalása to­vábbi részében az EFSZ-ek fizetett szakembereinek és a talaj termővé tételének problémáival foglalkozott. Elegendő trágya nélkül nem telje­síthetjük a lényegbevágó, alapvető fontosságú feladatot — amelyre a Központi Bizottság legutóbbi ülésén hívták fel figyelmünket —, azaz nem növelhetjük a mezőgazdasági terme­lés hatékonyságát. Ami a műtrágyát illeti, az Idén általában ugyanazon a színvonalon maradtunk, mint amilye­nen tavaly voltunk. A talajnak nemcsak műtrágyát, hanem feltétlenül szerves trágyát, tehát istál­lótrágyát és komposztot is kell adnunk, ezenkívül a zöldtrágyázásnak is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ez — egyelőre — mezőgazdaságunk igen gyen­ge pontja. Így például a nyugat szlová­kiai kerületben március 18-ig 180 000 köbméter, azaz hektáronként 0,18 köb­méter komposztot, a közép-szlovákiai kerületben 17 500 köbmétert, tehát bek­táronként 0.02 köbméter komposztot készí tettek. (Ezek a számadatok alig érdeme­mesek említésre.) A kelet szlovákiai ke rületben az említett időpontig 12 500 köbméter, illetve hektáronként 0,01 köb méter komposzt áll rendelkezésre. Tud valevő, hogy ez idei (eladatunk értelmé ben a mezőgazdasági földek hektárja ként 3 köbméter komposztot kell készí­teni. Cgy vélem, hpgy meg kell szűn­nie e (ontns (eladat lebecsülésének, ha­tározott szervezési intézkedéseket kell foganatosítanunk, kl kell bontakoztat­nunk az e kérdéssel kapcsolatos agitá­ciós tevékenységet és alaposan meg kell magyaráznunk célkitíizésünket. Magá­tól értetődő azonban, hogy az idei fel­adatokat teljesítenünk, sőt túl is kell tel­jesítenünk. A harmadik kérdés, amelyről beszélni szeretnék, a szocialista munkaverseny. A vita folyamán helyesen mondották az elvtársak, hogy a tervteljesítés legfon­tosabb módszerének a párt XII. kong­resszusa tiszteletére indított szocia­lista munkaversenynek kell lennie. Ez a magától értetődő igazság azonban mind­eddig nem vált minden pártszerv és szervezet, gazdasági szervezet, nemzeti bizottság munkájának elvi alapjává. Szemtanúi lehetünk több gyönyörű pél­damutatásnak, amelyek bebizonyították, mit is jelent a szocialista munkaverseny. Ha növelni akarjuk mezőgazdasági ter­melésünket, akkur a mezőgazdasági ter­melés valamennyi szakaszán meg kell honosítanunk a munkaversenyt. A munkaverseny természetesen kö­telezettségvállalásokon alapszik. Pár­tunk Központi Bizottsága határozatá­ban • arra utasította a kerületi és járási bizottságokat, a téli hónapok­ban összpontosítsák figyelmüket az EFSZ-ek tervelnek kidolgozására, va­lamint ez évzáró taggyűléseik tárgy­sorozatával kapcsolatos előkészüle­tek Idején az egyének, a kollektívák, a szövetkezetek és állami gazdaságok szocialista kötelezettségvállalásainak kidolgozására. A járási nemzeti bi­zottságok . teljes ülésein február vé­géig jóvá kellett volna hagyni és közzé kellett volna tenni a Járások kötelezettségvállalásait. Már mögöt­tünk van a tél, s a jelenlegi helyzet korántsem tükrözi mindazt, amiről pártunk Központi Bizottsága határo­zatot hozott. Dvorský elvtárs beszámolójában pél­dául közölte, hogy a nyugat-szlová­kiai kerület 350 EFSZ-ében vállaltak kötelezettségeket. A kerületben azon­ban további 520 EFSZ ls működik, ahol azonban mindeddig nem tettek felajánlásokat. Hasonló a helyzet a közép-szlovákiai kerületben is, ahol 357 EFSZ már meglette felajánlásait, de 450 szövetkezetben mindeddig nem vállaltak kötelezettségeket. Ugyanak­kor jogosan kérdezhetnénk, miben nyilvánulnak meg azok a kötelezett­ségek, amelyeket az EFSZ-ekben ed­dig vállaltak, ha mindeddig nem min­den fölművessszövetkezetben tettek felajánlásokat. így például a nyugat­szlovákiai kerület 349 EFSZ-e vállalt szocialista kötelezettségeket, de a ke­rület a március 10-én végződő dekád­ban 23 750 mázsa hússal, 5 164 000 liter tejjel és 6 932 000 tojással ma­radt adós a közellátásnak. Most pedig azt kell elérnünk, hogy mindazokban az EFSZ-ekben, ahol még nem fejezték be a kötelezettségvállalá­sok kidolgozását, minél előbb végezzék el az ezzel kapcsolatos teendőket. Min­den szövetkezetnek alkalma van köte­lezettségek vállalására. Magától érte­tődő azonban, hogy a felajánlások nRin lehetnek mindenütt egyenlők. A jól gaz­dálkodó szövetkezetekben vállaljanak kötelezettségeket a terv túlteljesítésére. Azokban a szövetkezetekben, ahol egyes esetekben kételkednek a tervteljesítés lebetőségéről, indítsanak munkaversenyt a terv teljesítése érdekében. A szövet­kezetek taggyűlésein ismét meg kellene (Folytatás az 5. oldalonj ÜJ SZÖ 4 * 19BZ. március 29.

Next

/
Thumbnails
Contents