Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-29 / 87. szám, csütörtök

flz SZLKP KB 1962. március 21—22-i ülésének vitája Pavel Föbel elvtárs, a Lipt. Mikuláš-i járási pártbizottság vezető titkára A rétek és a legelők kihasználását Llptó vidékén a takarmányalap biztosítása és a mezőgazdasági termelés fejlesztése legfontosabb tartalékának tartjuk. Járásunk 81 ezer hektár mezőgazdasági területéből csupán 34,6 százalékot tesz kl a szántó, ami arra ösztönöz bennünket, hogy az állattenyésztést legalább olyan fontos kérdésnek tekintsük, mint a déli Járások a kenyérgabona, vagy a kukorica termesztését. Ezzel összefüggésben olyan feladatokat állítottunk magunk elé, melyeknek végrehajtása tőzegtelepek megnyitását és mészkőbányák feltárását eredményezik a talaj táperejének fokozása érdekében. Terveink közül egyik legfontosabb elgondolásunk 6000—8000 hektár csekélyhozamú rét és legelő újraművelése, nagyobb mérvű talajjavító munka elvégzése, mely a takarmány és a gabonatermelést lényegesen elősegítené. A jelenlegi időszakban nem tudjuk biztosítani takarmányszükségletünket, főleg az emészthető fehérjék hiányát érezzük, mert ezt csak 70 százalékra fedezzük. Ezért arra a meggyőződésre Jutottunk, hogy a vetésforgó összetételét fokozatosan megváltoztatjuk, mégpedig a gabonanemüek és a hüvelyesek termelésének megfelelően. Az elmúlt évben a szántóterületek mintegy 49 százalékán termesztettünk gabonát, főleg a búza és a rozstermelést szorgalmaztuk, melynek hatása már ebben az évben Jelentős mértékben megnyilvánul a takarmányalap biztosításában. A múlt évben szereztünk némi tapasztalatot a silókukorica termesztésében ls. A ml viszonyaink között 450 mázsa zöldanyagot nyertünk hektáronként. A silókukorica vetésterületét ez idén tovább bővítjük és szójababbal keverve vetjük el. Másik fontos takarmánynövényünk a burgonya, melynek termesztésében 'már tavaly is komoly eredményeket értünk el. Ez idén a kilátások még nagyobb sikerrel kecsegtetnek, hiszen még az ősz folyamán nagy figyelmet fordítottunk a burgonnya vetésterületének előkészítésére és már tavaly 400 vagonnal bocsátottunk a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére, és több mint 1150 vagon étburgonyát adtunk a közellátás céljaira. Ez idén az arány éppen fordítva lesz, eladásunk jelentős részét az ültetőburgonya fogja képezni. .Komoly kérdése járásunknak a borjak elválasztása, melyre az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk. Az állatsűrűség 100 hektárra számítva 42,5 darab körül mozog, de ebből csak 22 tehenet tartanak szövetkezeteink. A sertéstenyésztés problémája azonban sokkal biztatóbb s ez Idén több szövetkezetben nagyüzemi módon^az új technológia al kalmazásával rendszeresítjük a hizlalást. A feltételekhez mérten tehát mi ls azon vagyunk, hogy a hegyvidéki körzetben ugyancsak biztosítsuk a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Martin Šulek elvtárs, a Rim. Sobota-i járási pártbizottság vezető titkára A Rimavská Sobota-i járás a lemaradó járások közé tartozik. Habár az SZLKP járási bizottsága különféle intézkedéseket hagyott jóvá és foganatosított, a múlt évben sem értük el a tervezett hektárhozamokat. Búzából például csak 18,6 mázsánk termett hektáronként, rozsból a tervezett 19 mázsa helyett csak 14,5 mázsa, árpából 22 mázsa helyett csak 16,5 mázsa, szemeskukoricából 28 mázsa helyett csak 21 mázsa, silókukoricából 174, cukorrépából 148 mázsa stb. Így a tervezett 552 865 mázsa szemes termés helyett csak 331410, mázsa termett, vagyis a tervet nem teljesítettük. A járási pártbizottság ebből a helyzetből kiindulva már az őszi Időszakban' számos intézkedést hagyott jóvá, hogy az Idén lényegesen megjavuljon a helyzet a takarmányfélék terén. A tavaszi időszakra olyan feltételeket készítettünk elő, hogy biztosíthassuk a hektárhozamok növelését. Most alaposabban akarjuk megoldani a szemes- és a silókukorica termesztésének kérdését, s bővítjük e termények vetésterületét. Ugyanakkor megteremtjük a feltételeket e termény megfelelőbb gondozására a vegetáció folyamán. Ezenkívül a takarmányfélék kérdését a rétek és legelők belterjesebb kihasználásával, valamint a rétek és legelők felszántásával akarjuk megoldani. A Sajó, a Rima és a Balog árterületének szabályozásával mintegy 8000 hektár földterületet lecsapolunk s ugyanakkor további 1000 hektár mezőgazdasági földet javítunk meg lecsapolás útján. Tervezzük a köztes termények nagyobb területen való termesztését. Šulek elvtárs felszólalása további részében arról beszélt, hogyan szervezik meg a szövetkezeteknek közvetlenül a termelésben nyújtott politikai és szakmai segítséget. A községekbe hosszabb időre kiküldték a JNB és az SZLKP járási bizottságának funkcionáriusait, megélénkítik a szakértők aktívájának munkáját stb. De Igen fontosnak tartjuk — folytatta — hogy következetesebb munkát végezzünk mindenekelőtt a. szövetkezetesek, a traktorosok, az állatetetők, a fejőnők és a többi dolgozó körében. Ez igen bevált az őszi időszakban s eredménye megmutatkozott az őszi szántás Idején. A jelenlegi időben, a tavaszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos Intézkedések Jóváhagyása után, valamennyi EFSZ-ben konkrét tárgyalásokat folytatunk, főként azokkal az emberekkel, akik a tavaszi munkákat végezni fogják. A Rimavská Sobota-i járásban nagy nehézségekkel és számos problémával küzdünk, de meg vagyunk győződve róla, hogy ebben az évben végre megoldjuk az alapvető kérdéseket, főként a takarmányproblémát. Esek Pál elvtárs, a dubníki HNB elnöke Dvorský elvtárs beszámolójában elmondta, hogyan fogunk gondoskodni a nyugat-szlovákiai kerületben a mezőgazdasági feladatok teljesítéséről mind a növényi, mind pedig az állattenyésztési termelés terén, de főként a takarmányalap biztosításában. A mezőgazdasági termelésben a fő súlyt a takarmányalap ' biztosítására kell helyezni. A legfontosabb elegendő kukorica termesztése. A kukoricának azonban sok nitrogénes tápanyagra van szüksége. Emellett azt akarjuk, hogy legalább 50 mázsa hektárhozamot érjünk el és egy hektárra 40 000 szár jusson. E feladat eléréséhez meg kell teremteni az előfeltételeket, főként a talaj Jó előkészítéséről és a növények gondos ápolásáról kell gondoskodni. Ugyanígy meg kell mondanunk azt, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésében döntő fontosságú az elegendő Istállótrágya. Ml a termelés tervezésénél azonban csak azt vesszük tekintetbe, hogy mennyit vetünk, milyen hozamokat érünk el stb., de a tervben nem tüntetjük fel, hogy a talajba elegendő trágya kerüljön, s nem ls gondoskodunk erről kellőképpen A szemes kukorica termesztésénél további kérdés a kukorica Jó gondozása az agrotechnikai határidőkön belül. Sokszor elhanyagolják a talaj jó előkészítését a kukorica alá, majd pedig problémát okoz a termés veszteségmentes betakarítása és a kukorica megfelelő elraktározása. A kukorica betakarításához ls van már elég gépünk, de az EFSZ-ek és a szövetkezetek vezetői nem tudják, hová fogják a kukoricát elraktározni. Amikor azután hamarjában elraktározzák, megpenészedik s elveszti takarmányértékét. Esek elvtárs a szarvasmarhatenyésztés kérdésével ts foglalkozott. Rámutatott, hogy a gondozóknak helytelen a viszonyuk a növendékállatokhoz és a tehenekhez. Ezért e munkára olyan emberek kellenek, akiknek helyes a munkához való viszonyuk és akik megfelelő szakismerettel rendelkeznek. . Esek elvtárs felszólalása végén a kései tavaszi munkával foglalkozott, s többek között felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági termelés igényes feladatai megkövételik, hogy a Nové Zámky-1 járásban is ismertessék e feladatokat az emberekkel. Meg kell nekik magyarázni, hogy rajtuk múlik, milyen eredményt érnek el és hogy a társadalom javáért végzett jó munkájuból saját maguknak is több hasznuk van. JOZEF GANDEL ELVTÁRS, a martini járási pártbizottság vezető titkára Járásunkban a múlt évben néhány Jó eredményt értünk el a mezőgazda sági termelés fejlesztésében. A termelési és felvásárlási feladatokat nemcsak teljesítettük, hanem túl ís szárnyaltuk. Erről tanúskodnak például a következő tények: A járásban a múlt év folyamán a mezőgazdasági termelés 16,5 százalékkal növekedett, a szarvasmarha-állomány tervét 104,5 százalékra, a sertésekét 111 százalékra teljesítettük. Nem teljesítettük a tehénállomány tervét s az év végén az EFSZ-ek tervezett állományából 260 tehén hiányzott. Az egy hektár mezőgazdasági földre eső általános termelés az 1960-as évhez viszonyítva 22 százalékkal növekedett, az EFSZek állóeszközeinek értéke pedig több mint 29 millió koronával volt nagyobb. A felvásárlási feladatokat a következőképp teljesítettük : a gabona felvásárlását 118,9 százalékra valamennyi fajtában, a burgonyáét 122,8 százalékra, a húsét 102,8 százalékra, a tojásét 104,3 százalékra, a tejét 112,2 százalékra. Ezek az eredmények — s néhány további mutató is — azt bizonyítják, hogy a járásban a mezőgazdasági termelés növelése terén néhány jó eredményt értünk el. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy nálunk már minden jó volt, hogy nem voltak fogyatékosságaink stb. Fogyatékosságaink vannak, s azt mondhatjuk, hogy e fogyatékosságok nem csekélyek, hanem jelentősek, ennek tudatában vagyunk s meg fogjuk őket oldani. A tervek előkészítése során rendkívüli gondot fordítottunk a szocialista munkaverseny fejlesztésére és a kötelezettségvállalásokra. Főként arról goiáloskodtunk, hogy ne csak formálisai, az Irodákban vállalják a köte lezettségeket, hanem azok közvetlenül a termelésben dolgozó emberektől induljanak ki, s hogy e vállalások mögött emberek álljanak. Azt mondhatjuk, hogy ez jelentős mértékben sikerült nekünk. A szövetkezetek, a szö vetkezeti tagok, az állami gazdaságok dolgozói és a kollektívák túlnyomó többsége, amelyek kötelezettséget vál laltak, vállalásukat teljesítették ís. A múlt évben például komoly gondut okozott u tej felvásárlása. Április kezde tétől lemaradásunk már tiibb mint 400 ezer liter te|et tett ki. Olyan hangulat kezdett elterjedni, hogy a terv nem reá lis, annál is inkább, hogy a járás a múlt években sem teljesítette a tejfelvásár lás feladatait Elhatároztuk, hogy a pártszervezetek, a nemzeti bizottságok és a szövetkezetek segítségére aktivistákat küldünk, akik közvetlenül a helyszínen segítenek megoldani a tejtprmelés problémáit Nem volt elegendő takarmányunk Így még nehezebb volt harcolnunk ama nézet ellen, hogy nem lehet növelni a tejtermelést. Az emberekkel közvetlenül az istállókban kezdtünk tanácskozni, a tejtermelés növelésének módozatait meg beszéltük a fejőnőkkel, az etetőkkel, s a többi dolgozóval. A segítségül kiküldött elvtársak a helyszínen segítették megoldani az olyan kérdéseket, mint a takarmányadagok összeállítása, a takarmányfélék ízesítése, segítséget nyújtottak a verseny megszervezésében stb. így a járás keretében éppúgy, mint a falusi pártszervezetekben, a szövetkezetekben és a gazdaságokban levő pártszervezetek keretében széles mértékben tevékenykedni kezdtünk, megbeszéléseket íolytattunk a fejőnőkkel és az etetőkkel. Például 5—6 szövetkezet fejfinőivel beszélgetéseket szerveztünk, amelyek keretében a fejőnők kölcsönösen kicserélték tapasztalataikat. Megtanácskoztuk velük, hogyan lehet növelni a tejterme lést. A fejőnők nagyra becsülték, liogy a problémákról tanácskoztunk velük. Kezdtek tudatára ébredni a termelésben betöltött fontus helyzetüknek, kötelezettségeket vállaltak és ez volt a döntő. A hiányt hamarosan kiegyenlítettük és már november 12-én teljesítettük a tejfelvásárlás évi tervét. Az lütiO-as évhez viszonyítva a múlt év folyamán 27,5 szá zalékkal több tejet vásároltunk fel. De a (ejőnők körében továbbra is beszélgetéseket szerveztünk. Rendszeresen tanácskozunk velük, értékeljük munkájukat, s a legjobbakat megjutalmazzuk. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a tejfelvásárlás feladatait az idén ís ne csak teljesítsük, banem túl is szárnyaljuk. A mezőgazdaságban ls különös Jelentőségű a gazdasági propaganda. Amikor a téli időszakra előkészítettük a gazdasági propaganda tervét, azon törtük a fejünket, hogyan tehetnénk még jobbá. Megegyeztünk abban, hogy e propagandát nem lehet általánosságban folytatni, nem lehet csupán — hogy úgy mondjam — járási előadásokat tartani, hanem a konkrét feltételekből kiindulva azokról a kérdésekről kell beszélni, amelyek az egyes községekben vagy szövetkezetekben a legégetőbbek. Ez annyit je lent, hogy ahol nem értek el jó eredményt a burgonyatermesztésben, ott erről a kérdésről kell beszélni az emberekkel. Ahol pedig nem tudtak silókukoricát termelni, ezt a problémát kell megbeszélni velük stb. Továbbá nem egy előadás, amelyet azelőtt rendeztünk, túlságosan elméleti, a gyakorlattól elvont volt, ami csökkentette az emberek érdeklődését. Megegyeztünk abban, hogy a jő eredményeket elérő szövetkezetek és álla mi gazdaságok legkiválóbb dolgozói a téli időszak folyamán bejárják azokat a szövetkezeteket, ahol gyengébb eredményeket. érnek el, hogy beszélgessenek az emberekkel, és saját példájuk alapján tanítsák őket. A járásban számos ilyen kiváló dolgozó van. Tapasztalataink azt mutatták, hogy a szövetkezeteseknek munkájukban sokkal többet ér mások Jó tapasztalata, mint az elméleti előadás. Ezért a szövetkezetekben beszélgetéseket szervezünk, amelyeken a kiváló dolgozók beszámolnak tapasztalataikról. E beszélgetéseket mindenekelőtt azokban a szövetkezetekben szervezzük, ahol valamelyik termelési ág lemarad. A szövetkezetesek e beszélgetések Iránt nagy érdeklődést tanúsítanak, élénken megvitatják a problémákat, s egyben olyan Intézkedéseket tesznek, hogy ezeket az ismereteket és tapasztalatokat felhasználhassák. Tudatában vagyunk annak, hogy me zőgazdaságunkban még óriási tartalékok rejlenek. E tartalékok (elhasználása (eltételezi számos bonyolult kérdés és probléma megoldását a szövetkezetekben, így a káderekkel való megerősítést, a munka irányítását és szervezését, a díjazást. Ezért most — az egyes szövetkezetek tavalyi eredményeiből kiindulva — minden EFSZ számára Aülön intézkedéseket dolgozunk ki, Yamutatva, hogy az illető EFSZ-ben az idén mi a legfőbb teendő. Ebből azután levonjuk a következtetést az illetékes pártszervezetek munkájára is. E problémák megoldása nem lesz könnyű. Sok erőfeszítést és munkát követel. De a problémák megoldhatók, ha az irányító munkát sokkal konkrétabbá tesszük. Az általános és nem konkrét irányítással nem sokat érnénk el. A múlt évben ugyan nem voltak ráíizetéses szövetkezeteink, de a járásban 18 rossz szövetkezetünk van, amelyek egészben véve csekély eredményt érnek el. Ezek a rosszul gazdálkodó szövetkezetek sok esetben a jó EFSZek szomszédságában vannak. Ezért a járásban mozgalmat akarunk indítani — s az első lépéseket már meg is tettük ebben az irányban —, hogy a jó szövetkezet mellett ne legyen lemaradó szövetkezet. Azt akarjuk, hogy a jó EFSZek vállaljanak védnökséget a lemaradók fölött és segítsenek nekik a termelés megszervezésében, támogasssák őket gyakorlati tanácsaikkal. tapasztalataikkal stb. Ha ez sikerül, jelentős segítségünkre lesz a termelés növelésében és a lemaradó EFSZ-ek tartalékainak felhasználásában. A járásban ez eddiginél nagyobb céltudatassággal kell megoldanunk a takarmánytermesztés problémáját általában, de különösképpen a szemes takarmányéi A múlt évben ugyan elegendő szálas takarmányt termeltünk, de nem használtunk lel minden lehetőséget — főként a köztes termények termesztésében, a hektárhozamok növelésében — elsősorban a silókukoricánál és a réti szénánál. Az eddiginél sokkal következetesebben kell kihasználnunk az irányítómunkában és a politikai tervező munkában rejlő tartalékokat. A határozat meghozatalától a teljesítésig vezető út bonyolult, s nem könnyű. Ezen az úton döntő a pártszervezetek munkája. Habár a pártszervezetek munkája megjavult, sok minden sikerült nekünk, a szervezetek sokat tanultak, s azt mondhatjuk, jó munkát végeztek az emberek körében, mégis azt kell mondanunk, hogy a pártmunka színvonala általában és a nemzeti bizottságok munkájának színvonala sem felel meg a jelenlegi feladatoknak és szükségleteknek. JÁN HAVELKA ELVTÁRS, a CSKP KB mezőgazdasági osztályának vezetője Havelka elvtárs felszólalása bevezető részében az EFSZ-tagok új, szociális biztosítására vonatkozó s a mező- és népgazdaságunk jelenlegi szükségleti alapján adódó Intézkedésekkel foglalkozott. Az EFSZ-tagok új, szociális biztosítása fontos tényezőként erős hatást gyakorol majd a szövetkezetesekre, hogy nagyobb mértékben legyenek anyagilag érdekelve a közös termelés növelésében. Havelka elvtárs felszólalása további részében az EFSZ-ek fizetett szakembereinek és a talaj termővé tételének problémáival foglalkozott. Elegendő trágya nélkül nem teljesíthetjük a lényegbevágó, alapvető fontosságú feladatot — amelyre a Központi Bizottság legutóbbi ülésén hívták fel figyelmünket —, azaz nem növelhetjük a mezőgazdasági termelés hatékonyságát. Ami a műtrágyát illeti, az Idén általában ugyanazon a színvonalon maradtunk, mint amilyenen tavaly voltunk. A talajnak nemcsak műtrágyát, hanem feltétlenül szerves trágyát, tehát istállótrágyát és komposztot is kell adnunk, ezenkívül a zöldtrágyázásnak is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Ez — egyelőre — mezőgazdaságunk igen gyenge pontja. Így például a nyugat szlovákiai kerületben március 18-ig 180 000 köbméter, azaz hektáronként 0,18 köbméter komposztot, a közép-szlovákiai kerületben 17 500 köbmétert, tehát bektáronként 0.02 köbméter komposztot készí tettek. (Ezek a számadatok alig érdememesek említésre.) A kelet szlovákiai ke rületben az említett időpontig 12 500 köbméter, illetve hektáronként 0,01 köb méter komposzt áll rendelkezésre. Tud valevő, hogy ez idei (eladatunk értelmé ben a mezőgazdasági földek hektárja ként 3 köbméter komposztot kell készíteni. Cgy vélem, hpgy meg kell szűnnie e (ontns (eladat lebecsülésének, határozott szervezési intézkedéseket kell foganatosítanunk, kl kell bontakoztatnunk az e kérdéssel kapcsolatos agitációs tevékenységet és alaposan meg kell magyaráznunk célkitíizésünket. Magától értetődő azonban, hogy az idei feladatokat teljesítenünk, sőt túl is kell teljesítenünk. A harmadik kérdés, amelyről beszélni szeretnék, a szocialista munkaverseny. A vita folyamán helyesen mondották az elvtársak, hogy a tervteljesítés legfontosabb módszerének a párt XII. kongresszusa tiszteletére indított szocialista munkaversenynek kell lennie. Ez a magától értetődő igazság azonban mindeddig nem vált minden pártszerv és szervezet, gazdasági szervezet, nemzeti bizottság munkájának elvi alapjává. Szemtanúi lehetünk több gyönyörű példamutatásnak, amelyek bebizonyították, mit is jelent a szocialista munkaverseny. Ha növelni akarjuk mezőgazdasági termelésünket, akkur a mezőgazdasági termelés valamennyi szakaszán meg kell honosítanunk a munkaversenyt. A munkaverseny természetesen kötelezettségvállalásokon alapszik. Pártunk Központi Bizottsága határozatában • arra utasította a kerületi és járási bizottságokat, a téli hónapokban összpontosítsák figyelmüket az EFSZ-ek tervelnek kidolgozására, valamint ez évzáró taggyűléseik tárgysorozatával kapcsolatos előkészületek Idején az egyének, a kollektívák, a szövetkezetek és állami gazdaságok szocialista kötelezettségvállalásainak kidolgozására. A járási nemzeti bizottságok . teljes ülésein február végéig jóvá kellett volna hagyni és közzé kellett volna tenni a Járások kötelezettségvállalásait. Már mögöttünk van a tél, s a jelenlegi helyzet korántsem tükrözi mindazt, amiről pártunk Központi Bizottsága határozatot hozott. Dvorský elvtárs beszámolójában például közölte, hogy a nyugat-szlovákiai kerület 350 EFSZ-ében vállaltak kötelezettségeket. A kerületben azonban további 520 EFSZ ls működik, ahol azonban mindeddig nem tettek felajánlásokat. Hasonló a helyzet a közép-szlovákiai kerületben is, ahol 357 EFSZ már meglette felajánlásait, de 450 szövetkezetben mindeddig nem vállaltak kötelezettségeket. Ugyanakkor jogosan kérdezhetnénk, miben nyilvánulnak meg azok a kötelezettségek, amelyeket az EFSZ-ekben eddig vállaltak, ha mindeddig nem minden fölművessszövetkezetben tettek felajánlásokat. így például a nyugatszlovákiai kerület 349 EFSZ-e vállalt szocialista kötelezettségeket, de a kerület a március 10-én végződő dekádban 23 750 mázsa hússal, 5 164 000 liter tejjel és 6 932 000 tojással maradt adós a közellátásnak. Most pedig azt kell elérnünk, hogy mindazokban az EFSZ-ekben, ahol még nem fejezték be a kötelezettségvállalások kidolgozását, minél előbb végezzék el az ezzel kapcsolatos teendőket. Minden szövetkezetnek alkalma van kötelezettségek vállalására. Magától értetődő azonban, hogy a felajánlások nRin lehetnek mindenütt egyenlők. A jól gazdálkodó szövetkezetekben vállaljanak kötelezettségeket a terv túlteljesítésére. Azokban a szövetkezetekben, ahol egyes esetekben kételkednek a tervteljesítés lebetőségéről, indítsanak munkaversenyt a terv teljesítése érdekében. A szövetkezetek taggyűlésein ismét meg kellene (Folytatás az 5. oldalonj ÜJ SZÖ 4 * 19BZ. március 29.