Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-25 / 83. szám, vasárnap

Komp/ex gépesítéssel a siker érdekében A TAVASZI MUNKA SfflBBrföBS: Minden perc drága Gondos szervezés — rugal­mas munkaterv • Több mű­szakban dolgozzanak a gé­pek • A késlekedés ne ve­hessen vámot az idei ter­mésből • A kongresszusi szocialista munkaversenyt a mezőgazdaságban is szer­vezzük tömegmozgalommá • Ne feledkezzünk meg az őszi­ek ápolásáról 6 Traktorosok! Rajtatok az ország szeme! MWiiMmM vii : Amikor 1960-ban hírül vettem, hogy a Veľké Kosihy-i Állami Gazdaságban több mint 40 mázsa árpa termett hek­táronként, azonnal odacsalogatott a kíváncsiság. Mi lehet a nagy termés titka — ez furdalta az oldalam. Nos, a gazdaság Igazgatója eléggé kurtán elintézett. — Ősszel három szántást kapott a föld, amelyikbe az árpa került. De én nem ezt tartom a leglényegesebb­nek, hanem azt, hogy a gofidosan elő­készített talajba már február harma­dik hetében elvetettük a magot. A mezőgazdasági termelésben ta­valy a poprádi mozgalom s ezzel együtt a Havličkúv Brod-1 burgonya­termesztő körzet sikere vitte el a pál­mát. A szárazsággal sújtott évben a sok mezőgazdasági üzemben elért több mint 200 mázsás átlagos hektár­hozamról Hlaváč mérnök, a burgonya­termesztés ismert szakembere így nyilatkozott: — Megtaláltuk, Illetve a gyakorlat­ban megvalósítottuk a nagyüzemi bur­gonyatermesztés helyes módszerét. Komplex gépesítéssel néhány nap alatt kiültethetjük a burgonyát, az idejében végzett, vagy inkább azt mondhatnám, hogy korai ültetéssel biztosltjuk a szükséges tenyészidőt s ezzel a nagy hozam legdöntőbb fel­tételeit már megteremtettük. Szóval a siker főképpen az idejében végzett munkán alapszik. Említhetnénk még sok-sok példát. A többi között azt is, hogy a pola­nyiak 10,5 mázsa mákot, a henčlo­viak 41 mázsa rozsot stb. termeltek egy-egy hektáron, de felesleges hosszúra nyújtani a felsorolást. E né­hány példából is minden kétséget ki­záróan kívánkozik az a következtetés, hogy a nagy termés a talaj tápereje mellett leglényegesebben az idejében végzett vetéstől függ. • NAGY, DE NEM BEHOZHATATLAN A KESBS A naptár szerint már néhány napja tavasz van, azonban az időjárás ed­dig ezt nem nagyon vette figyelembe. Tavaly ilyenkorra már több mint 6000 hektár földben csírázott a tavasziak magja. Csaknem egy hónapja, hogy a komárnói járás néhány szövetke­zetében megkezdték az árpa vetését, a Bodrogközben néhány szövetkezet­ben pedig a mák vagy a napraforgó került földbe. Azóta azonban leállt a munka. Hetekkel meghosszabbította uralmát a tél. Jogos tehát a paraszt­ember aggodalma. Ez azonban nem vezethet arra, hogy siránkozva az 1962. évi termést az időjárásra bíz­zuk. A csüggedés itt nem segít, sőt határozottan súlyosbítja a helyzetet. Ha a kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt meg is késtünk a tavasziak ve­tésével, akkor ennek a gyakorlatban azt kell jelentenie, hogy most sok­szorozott erővel látunk a munkához. A CSKP Központi Bizottságának februárt határozata, valamint az SZLKP Központi Bizottságának már­cius 21—22-t illése részletesen fog­lalkozott az idei tavaszt munkák fon­tosságával. A hozott határozatok hang­súlyozzák, hogy az 1962. év, a CSKP XII. kongresszusának éve, döntő fon­tosságú a mezőgazdasági termelés fejlesztése szempontjából. A múlt év­hez viszonyítva jelentősen növelni kell a termelést, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesíthessük. Azt is kiemelik a hatá­rozatok, hogy a sikerhez elsősorban az idejében végzett tavaszt munkák tárulhatnak hozzá. Az tehát a fel­adat, hogy gondos szervezéssel, a gé­pek tökéletesebb kihasználásával a tavaszi munkákban behozzuk a késés okozta lemaradást. Mert erre van le­hetőségünk. • SIRÁNKOZÁS HELYETT HATÉKONY INTÉZKEDÉSEK Az utóbbi napokban több szövetke­zetet meglátogattam. Túlzás és sértő lenne azt állítani, hogy a mezőgaz­dasági üzemek nagyobb részében öl­hetett kézzel várják a tavaszt. Padáň­A gyengén áttelelt őszieket fejtrágyázni kell, s ezt el is végzik a kallnko­vói asszonyok ban, Okočon, Brestovecen vagy Hamu­liakovóban egyaránt sokat foglalkoz­nak azzal, hogyan szervezzék újra a tavaszi munkákat. Mert a korábbi szá­mítást áthúzta az időjárás. Ha meg­javul az időjárás, napok alatt kell majd elvégezni annyi munkát, ameny­nyit eredetileg hetekre terveztek. Eszerint kell megszervezni a gépek és az emberek, főképp a traktorosok munkáját. Ilyen gondok között találtuk Ochrá­nek Emilt, a kaltnkovót szövet­kezet elnökét és Jurácsek Pál cso­portvezetőt ls. Vakargatták ugyan eleget a fejüket, mi legyen az ősziek­kel, hogyan szervezzék meg a tava­sziak alá a talajelőkészítést és a ve­tést, de dicséretükre legyen mondva, nem volt ez meddő fejtörés. Az elnök szerint arra való az ember feje, hogy gondolkozzék, és legyen következe­tes, ha valami okosat kisütött. ök kisütöttek egynéhány elismerés­re méltó dolgot. Ha valahol, náluk igazán szükség van az okos Intézke­désekre, mert például a tavalyi év kezdetéhez viszonyítva most kétszer annyi a sertésük, sokkal több a szarvasmarhájuk, ezeknek pedig enni kell, ha azt akarják, hogy ne csak az állomány száma, hanem a hús óe a tejtermelés ls növekedjék. Mit tett és tesz a vezetőség? Elő­ször is részletesen megtárgyalták az újabb feladatokat a tagsággal, amikor látták, hogy a korábbi tervet felborí­totta a tavasz késése. A lemaradás behozását elsősorban a traktorok több műszakos bevetésére alapozták. Igen ám, de ehhez több traktoros ls kell. Mert mit ér az, ha naponta 16—18 órát dolgozik a traktor, de ezt az időt egy traktorosnak kell a gépen kihúznia. így csak minimálisan nö­vekszik a teljesítmény, a gép meg nincs kellőképpen kihasználva. • ASSZONYOK A VOLÁNNÁL Mint sok helyen másutt, Kalinko­vón is elsajátította néhány asszony a traktorvezetést. S mikor a komoly helyzetben megoldást kerestek a szö­vetkezetesek, az asszonyok, név sze­rint Bednáriknfi és Gál Zuzana nem húzódtak félre. Vállalták, hogy a mű­trágyát ők szórják el mind az ősziek­re, mind a tavasziak alá. ök a volán­nál, asszonytársaik pedig ,a munka­gépeken állnak helyt — így vállal­ták. És az eredmény? Az agrotech­nikai követelmények alapján földbe kívánkozó műtrágyákat már elhintet­ték, télen az őszi keveréket trágyáz­ták. A férfi traktorosok főképpen a szükséges gépek javításán és a talaj­előkészítésnél szorgoskodtak. Igen, múlt időről van szó, mert a javítás­sal mér régebben végeztek, az árpa, a zab és a borsó talaját pedig előké­szítették a vetésre. Sőt a kukorica alá is megkezdték a talajmüvelést. Hogy a kedvezőtlen tavaszon mikor dolgoztak? Jurácsik csoportvezető így nyilatkozott: — Szinte loptuk a perceket a sze­szélyes időjárástól. Ezért dicsekedhe­tünk ennyi eredménnyel. Most már a vetés van soron, remélem, a jő fel­készülés segít a lemaradás behozásá­ban. • MOZGÓSÍT A PRÉMIUM Még valamit meg kell említenem. Azt, hogy a tervezgetés, számítgatás közben a vezetőség egy nagyon haté­konynak ígérkező határozatot hozott. Mégpedig: a 644 hektáros szövetke­zetben 125 000 koronát fordítanak prémiumozásra. Nem akármilyenre, hanem — ahogy ők elnevezték — az időprémiumra. Vagyis az idejében el­végzett munkáért a munkaegységre járó díjon kívül még külön jutalmat is adnak. Ezen keresztül szervezték meg a kongresszus tiszteletére indí­tott szocialista munkaversenyt. Hogy ez mennyire mozgósító, azt az ered­ményekből látjuk. Megkésett a tavasz — ez megvál­toztathatatlan tény. De nem megvál­toztathatatlan az előzetesen elkészült terv, amely a megváltozott helyzet­ben kiigazításra szorul. A Központi Bizottság határozata arra szólítja fel mezőgazdasági dolgozóinkat, a nem­zett bizottságokat, hogy tegyenek meg mindent a tavaszt munkák sike­res elvégzése érdekében. Népgazdasá­gi fontosságú ügy ez. Ne tévesszük szem elől, hogy a siker eléréséhez megvannak a feltételeink. Csak arra van szükség, hogy a tavaszi mun­kák időszakában egyetlen gép se vesztegeljen. A XII. kongresszus évé­ben ezt joggal elvárja mezőgazdasági dolgozóinktól és elsősorban traktoro­sainktól a párt s a. munkásosztály. HARASZTI GYULA A MEZŐGAZDASÁGI termelés 1962-re tervezett 5,1 százalé­kos növelése, parasztjaink és az egész ország népe jólétének további foko­zása most már nagyobb részt azon is múlik, hogyan sikerül a kései ta­vasz ellenére minél hamarabb elvet­ni a kalászosokat és a kapásnövénye­ket. Nagy munka vár a következő napokban a mezőgazdaság dolgozói­ra, hiszen csaknem egyhónapos késés­sel kezdhetjük csak meg a tavaszi munkákat. Már annyira kitolódott a vetés ideje, hogyha megkezdődik a munkák dandárja, a nap minden per­cét, óráját a leggazdaságosabban fel kell használnunk, hogy egy-két nap alatt elvethessük a tavasziakat. Idő volt elég a felkészülésre. Az ember és a gép egyaránt készenlétben várja már, hogy beköszöntsön az iga­zi tavasz. S addig is, amíg teljes len­dületet vesz a munka, úgy jó, ha mó­dosítjuk a tavaszi munkák tervét s úgy osztjuk be a tennivalókat, hogy a torlódás esetleg súlyos terméski­esést ne okozzon. Naptár szerint már itt a kikelet, ám az időjárás eléggé mostoha. Rendszerint ilyen tájban a korán elvetett zab, árpa már kisorolt, most meg alig néhány száz hektáron vetettünk csak borsót és árpát. Nem is elég, ha azt mondjuk, hogy hasz­náljuk ki a nap minden percét. Ki kell hangsúlyoznunk, ha az időjárás jóra fordul, dolgozzék minden gép két műszakban, mert egy szikrányi késés is nagy veszteségeket okozhat. Jó munkával, szorgalommal, közös összefogással sok minden pótolható. A szakemberek és a gyakorlati élet is bizonyítják, hogy az amúgy is ké­sőn Indult vetés megkezdése után minden kihagyott nap 30 kg gabona­veszteséget jelent hektáronként. Száz hektáron ez már 30 mázsa gabona I Ezért a rendkívüli helyzet fokozot­tabb feladatok elé állítja mind a fa­lusi pártszervezeteket, mind a helyi nemzeti bizottságokat. A gyakorlat­ban ez ügy fest, hogy úgyszólván egy nap sem telhet el a tavaszi munkák időtervének alapos, részletes ellenőr­zése nélkül. Azzal is törődniük kell a mezőgazdaság felelős vezetőinek, irá­nyítóinak, hogy a lehetőségekhez mérten betartsák az egyes kalászosok vetéstervét, s csak abban az esetben vessenek mondjuk árpa helyett ku­koricát, ha a helyi viszonyok, a ter­mészeti feltételek nem teszik lehető­vé a kalászosok vetését. Egyébként ügyelni kell — erre figyelmeztetett a CSKP KB februári ülésének a hatá­rozata is —, hogy a rosszul telelt ősziek helyébe lehetőleg tavaszi bú­zát vessünk, annyit, hogy legalább 40 ezer hektárral gyarapodjék a bú­za vetésterülete. S ZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRT­JA Központi Bizottságának legutóbbi ülésén is behatóan foglal­koztak a tavaszi munkák gyors elvég­zésének kérdésével. Az SZLKP KB ha­tározata is leszögezi, hogy az ősziek esetleges kiszántása csakis alapos megfontolás alapján történhet. S ha már nincs más kiút, akkor tavaszi búzával pótoljuk a hiányzó területet. Lesz olyan vidék is, ahol annyira megkésnek a vetéssel, hogy a takar­mánynak szánt árpa, illetve tavaszi keverékek helyett kénytelenek lesz­nek kukoricát, vagy hüvelyeseket vet­ni. A határozat figyelmeztet: mind az évelők, mind a hüvelyesek vetésé­hez elegendő vetőmag van az állami készletekben, így minél előbb be kell nyújtani az igényléseket. C HA MÁR A TAKARMÁNY­J NÁL tartunk, gondoljunk el­sősorban a kukoricára és fokozottabb figyelmet szenteljünk az idén e ta­karmánynövény termelésének. Évek óta takarmányhiánnyal küzdünk. Ar­ra kell tehát törekednünk, hogy a ta­karmányterületeken belül azoknak a növényeknek az arányát növeljük, amelyek egységnyi területen a legtöbb tápanyagot adják. A takarmányhoza­mok növelésének legnagyobb tartalé­ka most a kukoricatermesz­tés fokozásában rejlik. A kukorica­termesztők több éves tapasztalata bi­zonyítja, hogy egy hektár kukorica 2,8-szor annyi tápértéket ad, mint a zab és 2,2-szer annyit, mint a tavaszi árpa. A kukorica a mezőgazdaság va­lóságos kincsesbányája, a hektárho­zam minden százalékos emelése sok millió kiló hústöbbletet jelent. A ku­korica termésátlagának növelésére még sok kiaknázatlan lehetőség nyí­lik. Az elmúlt évek felmérése alap­ján kiszámították — az SZLKP KB határozata is kihangsúlyozza, meny­nyire fontos betartani a hektáron­kénti 40 ezer egyedet, — mert a ku­koricánál előforduló agrotechnikai hibák hektáronként annyi veszteséget okoztak, amelyből 300—400 kiló élő­súlyt lehetett volna előállítani. Ezek szerint csak a „hagyományos" agro­technikai módszerek gondosabb al­kalmazásával is már nagymértékben növelhetjük a hozamokat. A vetéssel egyidőben a rosszul te­lelt ősziek ápolására is gondolnunk kell, mert a hideg éjszakák veszé­lyesek a hótakaró nélküli vetésekre. Ilyen helyzetben különösen megnö­vekszik a fagyás veszélye. Ez esetben a leghatásosabb első beavatkozás, ha műtrágyázzuk a gyengébb vetést, majd — ha napközben lehetséges — a fagyos éjszakák után azonnal hen­gerezzünk és később boronálunk. A felmelegedés következtében táp­anyagok pótlására pedig gyorsanha­tó fejtrágyákat kell alkalmazni. |I MOST A LEGFONTOSABB TE­ENDŐ? Erre receptszerűeii nem adhatunk választ. A lényeg az, hogyha kedvezőre fordul- az -időjárás, használjuk ki gazdaságosan a gépe­ket, dolgozzanak nyújtott- és éjjeli műszakokban, hogy a lehető leggyor­sabban elvethessük a tavasziakat. Fontos az, hogy úgy, mint a XII. kong­resszusra tett kötelezettségvállalások bizonyítják, lelkesedésben, szorgalom­ban most se legyen hiány s a falusi kommunisták és a nemzeti bizottsá­gok tagjai irányítsák úgy a munkák menetét, hogy egy-két nap alatt föld­be kerüljön a tavasziak magva. (m-f) M 1 Az Állami Szociális Biztosító Hivatal közleménye (CTK) — Az Állami Szociális Biz­tosító Hivatal figyelmezteti mindazo­kat a munkaadókat, akik időnként foglalkoztatnak munkásokat, vagy bi­zonyos idényre, esetleg nem rendsze­res segítségre alkalmaznak dolgozó­kat, hogy az Állami Szociális Bizto­sító Hivatal 1957. december 11-1 irány­elvei értelmében 1962. április 30-ig be kell nyújtaniuk az illetékes közeg­nek e dolgozókra vonatkozó nyilván­tartási lapokat (383 sz. űrlap), ame­lyeken fel kell tüntetniük az említett kategóriákba sorolt alkalmazottak 1960—1961. évi keresetét és foglalko­zását. Az alkalmazottak sajátkezüleg aláírják a nyilvántartási lapokat, me­lyeknek fejlécén alá kell húzni az al-' kalmazott foglalkozását megjelölő szót, (például házi munkás stb.). Az említett nyilvántartási lapok átadását a járási nemzeti bizottság szociális biztosítási osztálya ellenőrzi. Túlteljesítették felajánlásukat A kelet-szlovákiai síkságon teljes ütemben folynak a talajjavító munká­latok. A Košicei Műszaki Építőválla­lat dolgozói jó munkaszervezéssel, a szocialista munkaverseny segítségével figyelemre méltó eredményeket érnek el. A lépegető bágerrel dolgozó mun­kaközösség Jozef Palus vezetésével pártunk XII. kongreszusa tiszteletére vállafta, hogy az első negyedévben a tervben előirányzott 57 ezer köb­méter helyett 72 ezer köbméter föl­det mozgat meg. A csoport nemcsak teljesítette, hanem túlteljesítette vál­lalását, mert már 80 ezer köbméter földet mozgatott meg. M. S. Plzeňi sör a Núbiai-sivatagban (CTK) — A Plzeňi Sörgyár dolgozói­nak kollektívája e napokban kapta meg a prágai Károly Egyetem Egyiptológiai Intézete levelét, aiiielyben igazolja, hogy a 12 fokos plzeňi Kür a Núblai-sivatag éghajlata alatt mit sem veszít kiváló tulajdonságaiból. Az Egyiptológiai Inté­zet expedíciójának tagjai ugyanis ta­valy részt vettek az Egyesült Arab Köztársaságban az óegyiptomi műemlé­kek megmentésében és mellékesen felül­vizsgálták a plzeňi ÍZ fokos sör minő­ségét is. Szülők és tanítók közösen A sládkovičovói alapfokú kilenc­éves iskola tanítói és az Iskola szü­lői munkaközösségének tagjai közö­sen tanulták be- és adták elő Katá­jev: Bolondos vasárnap című három­felvonásos vígjátékát. A sztnelőadást közkívánatra, megismételték. Az elő­adásokból befolyt pénzt az Iskolai műhely felszerelésére fordítják. Fehér Dóra, Sládkovičovo Lapunk folyó évi Január 25-1 számá­nak negyedik oldalán „Amiről beszél­ni kell' rovatunkban Felelős embe­rek felelőtlen ígéretei című cikket közültünk A trnavai Magasépítő Vállalat bírá­latunkra válaszolva értesítette szer­kesztőségünket, hogy a vállalat a cikk­ben említett fogyatékosságokat folyó évi február 14-ig eltávolította, a hibá­kat kijavította. A Horná Potőü-i isko­la igazgatója azonban február 15-én újabb rejtett hibák észleléséről tett jelentést. E hibákat március 5-én Jegyzőkönyvbe foglalták és az Illeté­kesek ígéretet tettek, hogy április 30-ig eltávolítják őket. UJ SZO 4 * 1962. március 25.

Next

/
Thumbnails
Contents