Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-24 / 82. szám, szombat

t Világ proletárjai, egyesül jetele ! / UJSZO SZLOVAKIA KOHMUNISTA PARTJA KÖZP0N1I BIZOTTSÁGÁN AK NAPILAPJA Bratislava, 1962. március 24. szombat • 50 fillér * XV. évfolyam, 82. szám Az SZLKP Központi Bizottságának határozata a mezőgazdasági termelés 1962. cvi tervszerű növeléséről és a felvásárlás biztosításáról a szlovákiai kerületekben Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1982. március 21—22-i ülésén megtárgyalta a mező­gazdaság helyzetét, valamint a CSKP Központi Bizottsága 1962. február 6— 7-én hozott határozata teljesítésének politikai, szervezési biztosítását a szlovákiai kerületekben. A mezőgaz­dasági termelés és a mezőgazdasági termékek felvásárlása tervszerű nö­velésének problémáiról Dvorský, Cvik ás Chlebec elvtársak, az SZLKP ke­rületi bizottságainak vezető titkárai tartottak beszámolót. Az SZLKP Központi Bizottsága a CSKP KB ez év februári határozatai­ból kiindulva hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelés növelése idei feladatainak és a mezőgazdasági ter­ményfelvásárlás szlovákiai feladatai­nak teljesítésével kapcsolatban a pártszervek és -szervezetek, a nem­zeti bizottságok és valamennyi me­zőgazdasági dolgozó intézkedéseit elsősorban a következű döntő felada­tok biztosítására kell irányítani: — a tavaszi mezőgazdasági mun­kák gyors és jó elvégzésére, —• valamennyi mezőgazdasági üzem­ben saját termeléssel a takarmánybá­zis biztosítására, — minden EFSZ-ben és állami gaz­daságban a föld komplex megművelé­sére, • — az EFSZ-ek ás az állami gazdasá­gok közös tenyészetében levő gazda­sági állatok, főként a szarvasmarha — és a tervezett tehénállománynak és hasznosságának elérésére, — a mezőgazdasági termékek fel­vásárlásának egyenletes teljesítésére az egyes fajták alapján. E döntő feladatok teljesítése első­sorban a járásokban, községekben, az EFSZ-ekben és az állami gazdasá­gokban végzett irányító és szervező munka megjavulásától függ. Az idei tavaszi munkák gyors és Jó elvégzése különösen fontos a me­zőgazdaságfejlesztési harmadik ötéves tervünk második éve feladatainak tel­jesítése szempontjából, mert ki kell küszöbölnünk a száraz ősz kedvezőt-, len hatását is. A sokáig tartó tél és a tavaszi munkák kései megkezdése fokozott igényeket támaszt a munkaszervezés­sel és a mezőgazdasági technikával szemben. A talaj gyors előkészítése szüksé­gessé teszi a gépek legnagyobb mér­vű kihasználását és a munkának éj­szakai műszakokban való megszerve­zését is. A déli és délkeleti járásokban pon­tosan le kell rögzíteni a tavaszi mun­kák tervét és a lehető legnagyobb mértékben le kell rövidíteni a talaj előkészítésére és a tavasziak vetésére kitűzött határidőt. Az így módosított terveket meg kell tárgyalni az EFSZ­ek valamennyi tagjával és az állami gazdaságok dolgozóival, főként a nö­vénytermesztési dolgozókkal. Száraz volt az ősz, és kevés volt a télen a csapadék a déli járások­ban, ezért intézkedéseket kell ten­nünk a nedvesság simítózással és boronálással való megőrzésére. Szlovákia déli járásaiban nem ele­gendő a talaj nedvességtartalma. Az idén számításba kell vennünk az ön­tözés minden formájának felhaszná­lását, és elsősorban az évelő takar­mányféléket kell öntözni. E célból már most meg kell kezdeni az öntö­zőberendezések komplettizálását, a vízforrások felülvizsgálását és kar­bantartását. Az ősziek gondozása során még a befagyott talajt is alaposan be kell szórni műtrágyával, és mihelyt lehet­séges, gyorsan el kell végezni a hen­gerelést és a boronálást. A gyengébb, megritkult vetést tovább kell trágyáz­ni és tavasziak vetésével kell kija­vítani. Tekintettel a kenyérgabona nagy je­lentőségére, feltétlenül be kell tar­tani azt az elvet, hogy a gabona ve­tését bizottság tekintse > meg és a helyszínen állapítsa meg a szüksé­ges agrotechnikai teendőket. Különös gondot kell fordítani a nagyhozamú fajták gondozására, amelyeknél az ag­rotechnikai intézkedések hatékonysá­ga a leginkább megmutatkozik. Az ősziek és az évelő takarmányfélék kiszántására csak alapos, szakszerű megbírálás után kerülhet sor, csu­pán a legvégső esetben, éspedig a INB mezőgazdasági szakbizottságá­nak beleegyezésével. A rosszul kelt őszi vetést, beszántott őszieket tavaszi búza vetésével kell pótolni. A kifagyott őszi repcét minden esetben tavaszi olajos növényekkel kell pótolni. A kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságok mezőgazdasági szakbizott­ságainak a feladata, hogy e napok­ban a felvásárlási szervezetekkel a magnemesítő és vetőmag termelővál­lalatokkal és a GTÁ-kal együtt újból felülvizsgálják a tavaszi munkák elő­készítésének helyzetét, nevezetesen a vetőmagvak előkészítését és elosztá­sát, s hogy éberen vigyázzanak arra, hogy semmi esetben se kerüljön sor a vetőmag csökkentésére. Hasonlóképp mint az ősszel, a szán­tás megszervezésénél a szocialista munkaversenyt a talaj jó előkészíté­sére, a vetési határidő lerövidítésé­re, az ősziek és az évelő takarmá­nyok idejében való gondozására kell irányítani. Az SZLKP Központi Bizottsága a pártszervekhez és -szervezetekhez, az EFSZ-ek, állami gazdaságok, a trak­torállomások, a nemzeti bizottságok, a tömegszervezetek, a mezőgazdasági iskolák és a többi mezőgazdasági in­tézmény valamennyi kommunistájához fordul, álljanak a tavaszi munkák konkrét irányításának élére, és har­coljanak e munkák jó és gyors elvég­zéséért. Széles mértékben érvényesí­teni kell a mezőgazdasági munkák megszervezésének új formáit a komp­lexbrigádok és csoportok útján. Arra kell törekednünk, hogy minél nagyobb területen érjünk el két termést. A sajtó, a rádió és a televízió dol­gozóitól most azt várjuk, hogy haté­kony propagandával napról napra hozzájárulnak a tavaszi munkák gyors és sikeres elvégzéséhez. II. Az elegendő takarmány biztosítása szükségessé teszi, hogy nagy termést érjünk el, főként kukoricából, burgo­nyából, és takarmánycukorrépából, hüvelyesekből, évelő takarmányfélék­ből és szénából. Amint a CSKP Központi Bizottsága is hangsúlyozta, a takarmány bizto­sításában döntő jelentőségű a szemes kukorica, vaľamint a tejes-viaszos érettségű silókukorica. ' A nagy kukoricatermés elérése és a knkorica vetésterületének bővíté­se érdekében az állami gazdaságok­nak, az EFSZ-eknek és valamennyi fokú nemzeti bizottságnak elsősorban is a következő intézkedéseket kell biztosítaniok: 1 A kukorica alá a talajt simító­zással és boronálással kell elő­készíteni a tavaszi munkák megkez­désének első napjától — úgy mint a többi tavaszi terménynél — egészen a vetésig. Mindenütt fel kell hagyni az eddigi helytelen gyakorlattal, amely szerint a kukorica alá a talajt csak közvetlenül a vetés előtt készí­tik elő. Ez esetben ugyanis a talaj (Folytatás a 2. oldalon) A mosti sztrájk 30. évfordulójának ünnepségei Szilárd egységben előre népünk boldog jövője felé Á BÁNYÁSZOK LELKESEN FOGADTÁK A CSKP KB KÜLDÖTTSÉGÉT • AZ ÉSZAK-CSEHORSZÁGI BARNASZÉNKÖRZET BÁNYÁSZAINAK FELAJÁNLÁSAI A CSKP XII. KONGRESSZUSA TISZTELETÉRE 30 évvel ezelőtt, 1932. március 23-án kezdődött a mosti sztrájk, a csehszlovák munkásosztály egyik legna­gyobb, legdlcsőbb küzdelme. E történelmi esemény em­lékére pénteken, március 23-án Mostban, a bányászok akkori harcának központjában, ünnepi ülést tartott a CSKP észak-csehországi kerületi bizottsága és mosti já­rási bizottsága. A város lakossága nagy ünnepi mant­jesztáción vett részt. Röviddel féltíz titán érkezett a bányászok területi klubjának ünnepélyesen feldíszített épülete elé a CSKP KB küldöttsége ANTONÍN NOVOTNÝ, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök vezetésével. A küldöttség tagjai: JAROMlR DOLANSKÝ, a CSKP KB politikát iro­dájának tagja, BRUNO KÖHLER, a CSKP KB politikai irodájának póttagja és FRANTIŠEK MALIK, az 1932-es központi sztrájkbizottság titkára. A CSKP KB bizottságát STANISLAV VLCEK, az é szak-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkára, LADISLAV LUX, az Eszak-Csehországi KNB elnöke, LA­DISLAV KREPERÁT, a CSKP mosti járási bizottságának vezető titkára és RUDOLF PESEK, a mosti ]NB elnöke fogadta szívélyesen. Röviddel ezután megkezdődött a bányászok központi klubjában az észak-csehországi kerületi pártbizottság és a mosti járási pártbizottság ülése. Az ünnepi ülésen több száz párt- és szakszervezett funkcionárius, valamint az észak-csehországi szénkörzet vezető dolgozói is részt vettek. A díszhelyen ültek az akkori központi sztrájkbizottság tagfai és a sztrájk résztvevői. I A jelenlevők dörgő tapssal és a párt lelkes élteté­sével fogadták a CSŔP KB küldöttségét. A gyűlésen Stanislav Vlček, a CSKP kerületi bizottsá­gának vezető titkára mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogyha a munkásosztály egységes és harcrakész, akkor legyőzhetetlen. A 30 év előtti sztrájk egyesítette Most vidékének munkásosztályát. Beszéde további részében a kerület gazdasági feladataival foglalkozott. Stanislav Vlček elvtárs beszéde után Jaromír Dolan­skp elvtárs, a CSKP KB politikát irodájának tagja emel­kedett szólásra. Pártunk mindig tiszteletben tartja a forradalmi küz­delmek emlékét, hiszen ezekből nőtt ki munkásosztá­lyunk egysége, érettsége és szilárdsága, elhatározása, hogy elsöpri a kapitalizmust és felépíti a szocializmust. E harcok során Ismerte fel, hogy a proletariátus és a kizsákmányolt tömegek egyetlen Igazi védelmezője és képviselője Csehszlovákia Kommunista Pártja. E küz­delmek történetében rendkívüli Jelentőségű a mosti sztrájk, amely határkő lett a csehszlovák proletariátus harcában. Dolansktf elvtárs részletesen felidézte a négyhetes tO­megsztrájk eseményeit. Hangsúlyozta, hogy a kommu­nista párt helyesen vezette a sztrájkoló tömegeket. A párt új Központi Bizottsága Klement Gottwalddal az élén\ az új taktika — mondotta — sikerre vezette a sztrájkot. A párt következetes politikája, a kommunisták, áldozatkész munkája és személyes példaadása elszige­telte az opportunistákat, kiharcolta a vezető szerepet a sztrájkszervekben és a sztrájknak tömegmozgalmi és forradalmi jelleget adott. Beszéde további részében Dólanskp elvtárs arról be­szélt, mire köteleznek bennünket, kommunistákat e for­ra'dalmí hagyományok. A szocializmus fejlődése nálunk sem megy simán — mondotta —, le kell küzdenünk a kapitalista hagyományok és csökevények örökségét. A döntő feltétel a gazdaságunkban manapság érezhető fogyatékosságok leküzdéséhez a belső hiányosságok ki­küszöbölésében rejlik, abban, hogy a gazdaság minden egyes láncszeme pontosan, jól és egyenletesen teljesítse a terv feladatait, kezdeményezően és minden erejével segítse a fő közös feladatok megoldását. Dolanský elvtárs beszéde befejezése után a Köztársa­sági Érdemrenddel kitüntetett RUDOLF LORENC kért szót. Ismertette, milyen eredményeket értek el 1961-ig a szénfejtésben az észak-csehországi szénkörzet bányá­szai és azt ís, hogy milyen nehézségekkel küzdenek most. Valamennyiük nevében ígéretet tett, hogy lemara­dásukat a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére tett fel­ajánlásaik teljesítésével behozzák. Az észak-csehországi kerületi pártbizottság és a mosti fárást pártbizottság ünnepi ülése az Internacionálé hang­jaival ért veget. * s « Antonín Novotný elvtárs vezetésével a küldöttség dél­után megtekintette a mostt sztrájk 30. évfordulója aU kalmából megrendezett kiállítást. \ Már a kora délutáni órákban e{ mosti Béke teret betöltöt­ték az egész járásból összegyűlt dolgozók. 3 óra körül viharos tapssal és lelkes éljenzéssel fogadták a mani­fesztáció résztvevői a CSKP KB küldöttségét, melyet Antonín Novotný elvtárs vezetett. A himnusz elhangzása után Ladislav Kreperát, a Járási pártbizottság vezető titkára megnyitotta a mosti dolgozók nagy-manifesztá­cióját, majd átadta a szót Novotný elvtársnak. Antonín Novotný elvtárs beszédét a hallgatóság gyak-. ran szakította félbe helyeslő tapssal. A mantfesztáctó befejezéséül a résztvevők határozatot hagytak jóvá. A mostt fúrás dolgozói e határozatban tudatják a CSKP Közporjtt Bizottságával a XII. kongresz­szus tiszteletére folyó szocialista verseny eddigi ered­ményeit. A felajánlások összértéke szerint 9 373 000 koronával túl szárnyalják a teljes termelés értékét és további milliókat takarítanak meg itt önköltségen. AZ ünnepi matiifesztáeló az Internatíonálé hangfaival fejeződött be. A CSKP KB' küldöttsége a délutáni Órákban vissza­tért Prágába. Antonín Novotný elvtárs beszéde Elvtársak, kedves barátaim 1 Harminc évvel ezelőtt a bányászok és a szénbárók, valamint az egész kapitalista rendszer között nagy összetűzésre került sor a dicső sztrájk a^almával. E harc, amely a Humboldt-bányában lángolt fel, nem­csak az észak-csehországi bányák egyik legnagyobb küzdelmévé fejlő­dött, hanem a kladwói és az ostravai sztrájkokkal együtt *a munkásosztály harcos felsorakozása lett a tőkés uralom ellen. A munkásosztály ezt a harcot szilárd egységben vívta, te­kintet nélkül pártbeli, szakszervezeti vagy nemzetiségi hovatartozásra. A mosti sztrájk a gazdasági világ­válság harmadik évének elején tört ki. A válság során az egyes országok­ban a kapitalista rendszer a dolgozók tízmillióit bocsátotta el a munkából. Így az annyit emlegetett örök kapi­talista stabilizáció és gazdasági fel­lendülés összeomlott. Csupán a mi köztársaságunkban több mint egymil­lióra rúgott a munkanélküliek száma. A nyomor nemcsak a munkáscsaládo­kat érintette súlyosan, hanem a dol­gozó parasztságot is, akiknek ezer­számra kellett elhagyniok földjüket. A válság kiterjedt a városi középré­tegekre és az értelmiséget sem ke­rülte el. A csehszlovák burzsoázia a válság minden nehézségét a dolgozókra há­rította. Ezért a mosti bányászok fellé­pése a szénbárók támadása ellen a munkásosztály történetének mindig jelentős lapja lesz. A szénbárők be­szüntették a Humboldt-bánya üze­meltetését és valamennyi dolgozójá­nak felmondtak. Erre a mosti vájárok harccal válaszoltak. Éppen harminc évvel ezelőtt, 1932. március 23-án a Humboldt-bányában tüntető sztrájk kezdődött, amelyhez további tárnák is csatlakoztak. A sztrájk kiterjedt az egész körzetre, a bányászok politikai és szociális jo­gaiért vívott nagy küzdelemmé fejlő­dött. A sztrájk lelke, vezető politikai ereje, a harc irányítója kezdettől fogva Csehszlovákia Kommunista Pártja volt. A burzsoáziát meglepte a sztrájk mérete és harci ereje, de-elsősorban az, hogy élőn kommunisták állottak. A burzsoázia azt hitte, hogy a párt a válság után, amelyet az 1928-1929­es években élt át, nem képes a mun­kásosztály harcainak élére állni. Most pedig a kommunisták olyan sztrájk vezető erői és szervezői vol­tak, amilyenre nálunk még nem volt példa. Nagy és nehéz küzdelem volt ez. A német és a cseh burzsoázia minden nemzetiségi ellentét ellenére össze­fogott a sztrájk ellen. A sztrájkolók­kal szemben állt az erős államappa­rátus katonaságával és rendőrségével. A burzsoázia érdekeinek védelmére keltek a szociáldemokrácia és a nem­zeti szocialisták vezérei. A tárgyalá­sok az alkudozás, a szénbárókkal való kufárkodás politikája mellett szállot­tak síkra. De a szociáldemokrata és nemzeti szocialista munkások, vala­mint a többi politikai pártba tartozó munkások is vezetőjük ellenállása és akarata ellenére részt vettek a sztrájkban. A munkásosztály egysége szilárd ás harcos maradt. Ezt az egy­séget nem tudta megbontani az ál­lamapparátus sztrájktörésre Irányuló törekvése, a terror, a sztrájkbizottsá­gok vezetőinek letartóztatása, sem pedig az, hogy a sztrájkolók közé lőttek,' minek során két bányász, Ján Kríž is Josef 3evčlk életét vesztette. Bár a bányászok egyhavi harc után a sztrájkot beszüntették, fontos győ­zelmet vívtak ki. Sztrájkjuk a bur­zsoá Csehszlovákiában a munkásosz­tály egyik legnagyobb küzdelme volt. E küzdelemben teljes mértékben meg­erősítést nyert a sztrájknak a kom­munista párt által kitűzött fő Jelsza­va: „Egység — harc — győzelem 1" A mosti sztrájknak, a sztrájk lefolyá­sának, méreteinek és eredményének nagy visszhangja volt és következmé­nyei fontos szerepet játszottak a bel­ső és az egész nemzetközi forradalmi munkásmozgalom szempontjából. Pártunknak a mosti sztrájkbari és más harcokban nyert tapasztalatai­ról a Kommunista Internacionálé vég­rehajtó bizottságának XII. plenáris ülésén Klement Gottwald elvtárs, a sztrájk egyik szervezője számolt be. Kj^melte a sztrájk fő nemzetközi tanúiságét: „Most az a foriťos — s ezt újból ismétlem —, hogy mindig és mindenütt, valamennyi szakszer­vezetben bátran ős merészen síkra szálljunk a munkásság egysége mel­lett." Az észak-csehországi vájárok sztrájkja elsősorban nagy belpolitikai jelentőségű Csehszlovákia munkás­osztálya és dolgozói szempontjából. Nemcsak hogy véglegesen szétfősz-: lottak a burzsoáziának a párt szét­zúzásába és elhallgattatáséba vetett reményei, hanem ellenkezőleg, meg­mutatkozott, hogy a párt megerősö-: dött és megszilárdult helyzete a dol-, gozők körében. A mosti sztrájk meg­győzően bebizonyította, ha a munkás­osztály egységes, a gazdasági válságok idején is felveheti a harcot a burzsoáziával. E harcoknak rendkívül fontos ered­ménye volt a munkásosztály s a töb-. bi dolgozó réteg egységének megszi­lárdulása. Ma állíthatjuk, hogy ez a harc ős ez az egység volt az az alap, amelyből a Jövő fasisztaellenes moz-i galom fejlődött ki s amely keresztül­húzta a burzsoáziának az ország fasic zálására irányuló törekvéseit. Az 1934-es és az 1935-ös években nagy mozgalom folyt a cseh burzsoá­zia reakciós erői ellen. Ezekben az években felsorakoztak a fasisztaelle­nes erők, melyeknek élén a munkás­osztály állt. A haladó és hazafias erők nagy mozgalma győzelmesen vissza­verte a fasizmus felsorakozását a köztársaságban, a jövő idpszak, a megszállók ellen, valamint a nemzeti szaDadságert vívott harc kialakulásá­nak Jelentős politikai tényezője volt. E nagy küzdelemben kialakult a munkásosztály, a dolgozó nép és va­lamennyi haladó erő egysége • s a kommunista párthoz fűződő szilárd szövetsége. Ez az egység Jelentős politikai tényező volt a fasiszta meg­szállók elleni harcban ls, s nagy ta­pasztalatot Jelentett a munkásosztály és a többi dolgozó számára az új Csehszlovák Köztársaság megszüle­tésekor. A köztársaság felszabadulása után a munkásosztály nagy többsége — s íFplytatás a 3. oldalon) #

Next

/
Thumbnails
Contents