Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-23 / 81. szám, péntek

Az SZLKP Központi Bizottságának ülése FRANTIŠEK DVORSKÝ ELVTÁRS BESZÉDE Elvtársak I A CSKP Központi Bizottsága február 6—7-én megtárgyalta a mezőgazdasági termelés feladatainak teljesítését. A CSKP KB beszámolója, melyet Hendrych elvtárs, a CSKP KB titkára tartott, leszögezte, hogy a mezőgazdaságban nem teljesítik a tervfeladatokat, és különösen a szlovákiai kerületek lemaradoznak. 1961-ben a nyugat-szlovákiai kerület sem teljesítette a mezőgazdasági termelés tervét, s lényegében az előző esztendő szintjén rekedtünk meg. Ezért a CSKP KB bírálata teljes egészében vonatkozik kerületünkre is. A növénytermesztésben elértük búzából (25,5 mázsa), árpából (25,8 mázsa) és repcéből a tervezett hektárhozamokat. A szemes kukoricából 27 mázsát értünk el a tervezett 32 mázsa és az 1960-ban elért 33 mázsa helyett. A cukorrépa hozama 261 mázsa volf, vagyis 70 mázsával kevesebb, mint 1960-ban. Gyengék az eredmények a silókukorica és általában a silótakarmányok, különösen a tarlőkeverékek termesztésében. A silózás tervét csak 63 százalékra teljesítettük. Mindez kedvezőtlenül befolyásolja az állattenyésztési termelés növekedését. Augusztustól kezdve csökken a tejhozam és évi átlagban tehenenként 4 literrel kevesebb tejet értünk el, mint 196Ö-ban. A takarmányhiány következtében az állattenyésztési termelésben lassúbb ütemű volt a súlygyarapodás és kisebb hasznosságot 'értünk el. Ez okozza az állattenyésztési termelés felvásárlási feladatainak nem teljesítését. Ehhez hozzájárultak a felvásárló szervezetek, a nemzeti bizottságok, a kerület pártszervei és -szervezetei szervező tevékenységében fellépő fogyatékosságok. Habár tavaly globálisan teljesítettük a hús felvásárlását, nem teljesítettük a sertéshús, a tej- és a tojás felvásárlási feladatait. Ezekről a fogyatékosságokról a decemberi ülésen tájékoztattuk Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottságát. Dvorský elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a takarmányteranesztés feladatainak nem teljesítése az év első hónapjaiban érezteti hatását az állattenyésztési termelésben. A kerületben jelenleg 15 ezerrel kevesebb a tervezettnél a tehénállomány, nem teljesítjük a tejfelvásárlás feladatait. Ezért a járási pártbizottságok plénumai megtárgyalták azokat az intézkedéseket, amelyek segítségével elérhetik az Idei termelési és felvásárlási feladatok teljesítését. Ezzel kapcsolatban az első feladat az, hogy minden mezőgazdasági üzem önellátó legyen takarmányból, a második pedig az, hogy nagyobb gondot fordítsanak a szarvasmarhaállomány, főleg a tehenek tenyésztésére, a borjúk és az üszők gondozására, és általában az állattenyésztés hasznosságának növelésére. A takarmány kérdésével kapcsolatban Dvorský elvtárs a következőket hangsúlyozta: Nálunk a legfontosabb, döntő jelentőségű takarmány a kukorica. Ez idén 170 ezer hektáron vetünk szemes kukoricát. Ezenkívül több mint 60 ezer hektáron silókukoricát fogunk termeszteni. Ez összesen 230 ezer hektár, vagyis a kerület szántóföldjeinek több mint 26 százaléka. Eltekintve a hegyaljai területtől és a Záhorie egyes vidékeitől, számos mezőgazdasági üzemben a kukorica vetésterülete a szántóföld 30—40 százaléka lesz majd. A leghatásosabb agrotechnikai Intézkedésekkel törekszünk a hektárhozamok növelésére. Mozgalmat Indítottunk, hogy szemes kukoricából 50 mázsás, silókukoricából 500 mázsás hektárhozamot érjünk el. Különösen a silókukoricával kapcsolatban sok a tennivaló, hiszen csak elvétve érünk el elfogadható hektárhozamot, s csak itt-ott tartalmaz a silókukorica 35—40 százalékarányban csöves kukoricát. A technológiai eljárást illetően elhatároztuk, hogy a szemes kukoricánál legalább 40 ezer egyedet, a silókukoricánál mintegy 60 ezer egyedet kell elérni hektáronként. Ez alapvető feltétele a nagy hektárhozamok elérésének. A kukoricatermesztéssel kapcsolatos problémák megoldása érdekében ismertetni kell az egyes agrotechnikai intézkedések jelentőségét nemcsak a szövetkezetek és állami gazdaságok funkcionáriusaival, hanem a komplexbrigádok tagjaival, a százas mozgalom részvevőivel és általában a szövetkezeti dolgozókkal. Dvorský elvtárs beszéde további részében megállapította, hogy a kerület a gabonaneműek termesztésében teljesítette az ősziek vetéstervét, jó eredményeket ért el a búza nitrifikálásában és már jó előre gondoskodott arról, hogy az aratáskor minél kisebb legyen a szemveszteség. Ezzel szemben augusztusban és szeptemberben sajnálatos módon feletették az állatokkal a jó minőségű búza egy részét, amiért joggal bírálta a kerületet a CSKP Központi Bizottsága. Dvorský elvtárs ezután a sertéshús termelésével kapcsolatban hangsúlyozta a cukorrépa termesztésének jelentőségét. A cukorrépa — mondotta — az általunk elért 300—350 mázsás átlagos hektárhozamával a legnagyobb hasznot hajtó növény. Egyben könnyen feldolgozható és fehérjében gazdag. A terv szerint 1965ben 13 ezer hektáron keftene termeszteni takarmányozási cálokra cukorrépát, de ezt a feladatot már idén valóra akarjuk váltani. Az 196^. esztendő legfontosabb fel adata a fehérjében gazdag növények termesztésének növelése. Nemcsak nagy mennyiségű szénát kell termelnünk, hanem egyben a fehérjetartalmat is növelnüpk kell. Ebből a szempontból fontos a betakarítás helyes módjának és megfelelő időszakának megválasztása. Törekedni fogunk arra, hogy a lehető legjobban kihasználjuk a gépeket s a leghaladóbb betakarítási módszereket érvényesítsük. Egyben keressük annak a módját, hogy meggyorsítsuk és olcsóbbá tegyük a széna betakarítását, megtanítsuk a szövetkezeti .tagokat arra, hogy akkor kaszáljanak, amikor a széna a legértékesebb. El szeretnénk érni azt is, hogy minél nagyobb területen évente kétszer kaszáljanak. A mezőgazdasági üzemekben a fehérjehozamot nemcsak a lucerna és a here vetésterületének növelésével gyarapíthatjuk, hanem a fehérjetartalmú köztesvetemények és tarlókeverékek termesztésével is. így például igen előnyös a napraforgó vetése .köztesveteményként a borsóval együtt. A here termesztésén kívül az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítunk a hüvelyesek termesztésére, amelyek nemcsak fehérjét és szénhidrátot tartalmaznak nagy mennyiségben, hanem ugyanakkor javítják, nitrogénnal dúsít|ák a föld összetételét. Már ez idén saját forrásainkból 18 ezer hektárnyi területet vethetünk be kizárólag hüvelyesekkel és további 61 400 hektáron a gabonaneműekkel együtt fogunk termeszteni hüvelyes növényeket. Igen előnyös például a takarmányborsó termesztése, mert hektáronként 30 mázsa borsót nyerünk és ezenkívül bizonyos mennyiségű szalmát. Ugyanakkor a termelés és a betakarítás teljesen gépesített. A CSKP Központi Bizottságának határozata a takarmány mennyiségének növelése érdekében feladatul tűzte ki jelentős területen évente két termés elérését. Ez idén 148 ezer hektáron akarunk kétszer kaszálni. Silókukoricát és tarlókeveréket 100 ezer hektáron, takarmánykáposztát, takarmányrépát és tököt 24 ezer hektáron termelünk majd. Tavaszi keveréket 15 ezer hektáron vetünk és gondoskodunk a hüvelyesek sorközi vetéséről. A hektárhozamok növelése főleg a takarmányok esetében megkívánja az öntözés tökéletesítését. Eb ben a tekintetben nagy tartalékaink vannak, nem beszélve arról, hogy az öntözés gazdaságilag előnyös. Így például a Bajcsi Állami Gazdaság a cukorrépa öntözésével 200 mázsával növelte a hektárhozamot. Hektáronként 920 koronát fordítottak az öntözésre és a cukorrépa terméstöbbletének értéke 3800 korona volt. A kerületben a vízforrások kihasználása érdekében kidolgoztuk a vízgazdasági intézkedések tervét. Ennek a tervnek megvalósítása hozzájárul ahhoz, hogy jelentős területen évente kétszer takarítsunk be termést és nagyobb hektárhozamokat érjünk el. így például a keverékek, repce, korai burgonya és őszi árpa betakarítása, után egyszeri öntözés segítségével nagy hozamot érhetünk el silókukoricából. A második termés további forrását képezi a tarlókeverék. Tavaly a szárazság következtében többnyire kiégett az elvetett keverék. Ugyanakkor a kis öntözőberendezéseket csak 34 százalékra használtuk ki. Gondoskodunk arról, hogy a komplexbrigádok keretében az öntözősért felelős dolgozók csoportja is működjék, s ott ahol még nincsenek komplexbrigádok, a takarmánytermesztők lássák el ezt a feladatot. Elvtársak! A nyugat-szlovákiai kerület a szarvasmarhatenyészet tekintetébaa a száz hektárnyi földterületre eső egyedek számában köztársaságunkban az utolsó helyen áll. Ezzel a helyzettel 1962. január 17-én foglalkozott a CSKP KB titkársága és a Központi Bizottság februári ülésén is bírálta kerületünket. Milyen volt a helyzet kerületünkben 1961 végén a szarvasmarhaállomány tekintetében. Tavaly 1,5 százalékkal, vagyis 8242-vel gyarapodott az állomány. A tervet azon ban nem teljesítettük. A- tehénállo mány 988 cal csökkent. A gümőkóros szarvasmarhák száma tavaly 12 500-al csökkent, a brucellózisos egyedek szá ma pedig 11 ezerrel. Dvorský elvtárs ezután adatokat so rolt fel szektorok szerint a szarvasmarhaállomány alakulásáról, hangsúlyozta, hogy száz hektárnyi földterü letre számítva a legnagyobb állatsűrűséget a Dunajská Streda-i, trenčíni és galántai járás mutatja, míg a legalacsonyabbat a Bratislava-vidéki, Nové Zámky-i és levicei járások. Az 1962. évi terv szerint a szarvasmarhaállományt 549 121-ről 588 300-ra kell növelni, a tehenek számát pedig 224 336ról 237 ezerre. A felvásárló szerveknek ebben az esztendőben 120 50ű szarvasmarhát adnak át átlag 415 kg-os súlyban és 16 ezer borjút. Különben ez idén a kerületben 188 ezer borjú tenyésztését vettük tervbe. Dvorský elvtárs részletesen foglalkozott a borjúk és az üszők tenyésztésének problémáival. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a szarvasmarhaállomány gondozóinak díjazásában komoly fogyatékosságok tapasztalhatók. A mezőgazdasági üzemek többségében attól függetlenül jutalmazzák őket, hogy milyen hasznot hoztak a szövetkezetnek, illetve a társadalomnak. Ez természetesen nem ösztönzi őket jobb eredmények elérésére. Fontos kérdés továbbá az állattenyésztési termelés legnehezebb munkafolyamatainak a gépesítése. A két műszak bevezetése az állattenyésztési termelésben objektíven megkívánja a műszaki dolgozók, gépesítők képzését, többek között a növénytermesztésben és az állattenyésztésben dolgozó nők köréből. A kerületi pártbizottság — mondotta Dvorský elvtárs — a CSKP KB mezőgazdasági termelés fejlesztésére vonatkozó határozatának teljesítése érdekében számos konkrét és jó határozatot hozott. Ennek ellenére nem lehetünk elégedettek a feladatok teljesítésével. Ennek okát abban látjuk, hogy a pártszervek és -szervezetek, a nemzeti bizottságok politikai, szervező és a tömegek körében kifejtett I részében hangsúlyozta: a CSKP Köz-< munkája nem éri el a megoldandó nagy ponti Bizottsága ez év februári hatá* feladatok színvonalát. A politikai mun ka nem irányul minden esetben a legfontosabb kérdés megoldására, és a határozatok ellenőrzése nem eléggé rendszeres, szervezett. A pártalapszervezetek és a szövetkezetek egyes funkcionáriusai, a HNB-k tagjai és egyes járási funkcionáriusok körében még mindig felütik fejüket a helytelen nézetek. Kételkednek a párt által kitűzött feladatok helyességében, túlbecsülik a múlt immár elavult tapasztalatait és nem bíznak az új, haladó módszerekben. Ilyen elvtársaknál meggyőzéssel, de ha szükséges, leváltással is el kell érnünk azt, hogy a Központi Bizottság által kitűzött feladatokat szívügyüknek tartsák, teljesítésükért küzdjenek és ne fékezzék a népgazdaság fejlődését. A kerületi pártbizottság a mezőgazdasági termelés 1962. évi igényes feladatait felmérve, teljesítésük biztosításának hatékonyabb módját keresi. Dvorský elvtárs beszéde további részében részletesen elemezte az illetékes kerületi pártszervek konkrét intézkedéseit. Beszélt a komplex gépesítés mozgalmának fejlődéséről, a szövetkezeti dolgozók iskolázásának különböző formáiról, a pártmunka módszereiről, az irányítás fogyatékosságairól, a párt XII. kongresszusa előtt kibontakozódott 'szocialista munkaverseny eredményéről, a poprádi mozgalomról, a személyi érdekeltség helyes elvének érvényesítéséről, a legjobb tapasztalatok elterjesztésének problémáiról és a nemzeti bizottságok dolgozóinak feladatairól. A többi között megállapította, hogy az egyik legfontosabb feladat a mezőgazdaságban növelni a párttagok számát. A kerületben 120 ezer kommunista dolgozik, és ebből csak 22 277 párttag és tagjelölt a mezőgazdaságban. Tavaly számuk 1708 elvtárssal gyarapodott. Különösen a kerület északi járásaiban kevés a párttag. Lényegesen jobb a helyzet a galántai, Dunajská Streda-i és komárnói járásban. A kerületi pártbizottság arra irányítja a Járási pártbizottságok figyelmét, hogy a legjobb mezőgazdasági dolgozókat vegyék fel a párt tagjelöltjeinek sorába. Dvorský elvtárs beszéde befejező rozata teljesítésének érdekében elsői ! sorban és jól kell elvégeznünk a ta* vaszi munkákat. Tekintettel a kedvet zőtlen időjárásra, fordítsunk nagy; gondot az emberek és a gépek előkér szítésčre. Mihelyt a talaj erre alkaM mas lesz, 4—5 napon- belül el kell vetnünk a magot. A gépesítés színvo< nala ezt lehetővé teszi. A tavaszi munkák meggyorsítása érdekében felhasználjuk a szövetkezetek és az állami gazdaságok minden eszközét. Egyben növeljük a növénytermesztési dolgozók anyagi érdekeltségét. Szá-< mólunk azzal, hogy a tavaszi mun< kák megkésése következtében bizoi nyos szervezési nehézségek adódnak, Ezért a legfontosabb szövetkezetekbe és azokba az EFSZ-ekbe, ahol a helyi funkcionáriusok nem tudnának megbirkózni teljes egészében a felmerült nehézségekkel, kiküldjük a járási pártbizottságok, a JNB-k funkcionáriusait és a gazdasági szervek vezető dolgozóit. Ez az aktíva segítséget nyújt a kerületi és a járási pártszer-, vek határozatainak és intézkedéseinek felelősségteljes valóra váltásában. A tavaszt munkákban nagy gondot fordítunk a minőségre is, főleg a kukorica gondozására, hogy nagy hek« tárhozamot érjünk el. Elvtársak! Falvainkon a pártszervezetek évzá' ró taggyűlései a CSKP Központi Bii zottsága februári ülésének határozatai jegyében zajlanak le. A kerületi pártbizottság és a járási pártbizottságok sok száz aktivistája magyarázza az alapszervezetekben a CSKP Központi Bizottságának határozatait és segítséget nyújt e határozatok alkalmazásában az adott feltételekre. Az aktíva feladata, hogy az évzáró taggyűlések a termelés és a felvásár« lás tervének teljesítésére és túlszár< nyalására irányuló határozatokat hozzanak és gondoskodjanak e határozatok valóra váltásának ellenőrzéséről. Meggyőződésünk, hogy kerületünk valamennyi dolgozója törekedni fog a mezőgazdasági termelés fejlesztési tervének teljesítésére és túlszárnyalására. Így köszöntjük a legméltóbban Csehszlovákia Kommunista Pártjánál* dicső XII. kongreszusát. ; RUDOLF CVIK ELVTÁRS BESZÉDE Tisztelt elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről hozott határozata nagy feladatokat ró a közép-szlovákiai kerületi pártszerve zetre. A pártra igényes szervező munka vár a mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatban, mert a kerületben bonyolultak a természeti feltételek, s Igen alacsony a mezőgazdasági termelés belterjessége. Habár a szocialista szektor a mezőgazdasági földek 70 százalékán gazdálkodik, a szocialista termelési viszonyok előnyei az EFSZ-ek jelentős részében még nem nyilvánultak meg teljesen. A kerületi pártbizottság az állam területi átszervezése után felülvizsgálta a mezőgazdasági termelés fejlesztésének általános helyzetét és kitűzte azokat a konkrét feladatokat, amelyeket elsősorban kell megoldani. A következőkről van szó: a föld termékenységének növeléséről a kerület déli részein, megfelelő takarmányalap létesítéséről, a rétek és legelők hektárhozamainak növeléséről, a vetésterületek bővítéséről, valamint a kukorica, cukorrépa és a burgonyahozamok növeléséről. Az állattenyésztési termelésben elsősorban a szarvasmarha és a tehéntenyésztés fejlesztése fontos — különösen a szocialista szektorban. A termelés fejlesztése alapján sokoldalúan meg kell szilárdítani az EFSZeket. A mezőgazdasági termelés tervezésében érvényesíteni kell a körzetesítés elveit, főként a hegyi és hegyaljai kerületek termelése szempontjából. Fokozott figyelmet kell szentelni a mezőgazdasági dolgozók politikai és szaknevelésének. Magasabb színvonalú irányító és szervező munkával meg kell teremteni a feltételeket a mezőgazdasági dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatására a termelési és felvásárlási tervfeladatok teljesítése és túlszárnyalása érdekében. A kerületi pártszervezet a mezőgazTurec és az Ipoly folyók árterületéről van szó. Már az idén 139 millió koronát fordítunk a föld termővé tételére. Ez lehetővé teszi számunkra hogy a legközelebbi hónapokban 8262 hektár földet nyerjünk a mezőgazdasági termelés céljaira. Az említett feladatokon kívül a kerületben további vizszabályozásokat és talajjavítási munkákat végzünk, amelyek további 103 millió korona értékű •beruházási költséget jelentenek. E nagyarányú vízszatjályozó munkákból és talajjavításból jelentősen kiveszi részét a közép-szlovákiai kerület Ifjúsága. A föld termőbbé tétele terén még mindig komoly fogyatékosságok vannak a szántóföld istállótrágyával való trágyázásában, a savanyú talaj meszezésében, a zöldtrágyázásban, de főként a komposztkészítésben, jelenleg kötelezettségvállalási mozgalom bontakozik ki a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére a föld termőbbé tétele céljából. Cvik elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a közép-szlovákiai kerületben a rétek ős a legelők a mezőgazdasági földterület 51 százalékát teszik. Ezért a rétek és a legelők hektárhozamainak növelése nagyon fontos feladat. E téren döntő jelentőségű az intenzív trágyázás, a rétek és legelők újra megművelése és alapos gondozása. Egy hektár rétre, illetve legelőre 33 kg ipari trágya felhasználását tervezik, de kétszáz kilogrammra volna szükség, hogy a hektárhozamok 40—60 százalékkal emelkedjenek. A trágyázásban azonban nagy tartalékot jelent a trágyalé felhasználása. Ezért igen fontos a trágyalével valő öntözőberendezések építése. Az ifjúság évente 60 000 hektár rét és legelő rendbehozását vállalta, s az idén 13 trágyaléöntözéses gazdaságot létesít. Fontos feladat, amelyre a CSKP Központi Bizottsága ismételten felhívta a figyelmet, a szénabegyűjtésnél keletkező veszteségek csökkentése. A szénabegyűjtés idején az éghajlati feltételeket tekintetbe véve a kerüle dasági termelés fejlesztése érdekében ti pártbizottság különös súlyt helyez elsősorban a föld komplex termőb- a begyűjtés új technológiájára, külöbé tételére fordított nagy gondot, ami a mi feltételeink között a növénytermesztés növelésének döntő tényezője. Az egyik alapvető feladat a talaj nedvességének szabályozása, melyet összesen 110 000 hektáron kell elvégeznünk. Ezzel egyidejűleg szabályoznunk kell a folyók medrét, hogy meggátoljuk az áradást és a föld termőképességének csökkentését. Elsősorban a Sajó, Balog, Rima, nősen a széna tápáramlásos szárítására és a fűfélék síiózására. Az idén ezt az új hatékony technológiát 12 200 hektáron alkalmazzák. A kerületi pártszervezet "törekvése a dús szénahozamok elérésére konkrétan abban a mozgalomban nyilvánul meg, amelyet a Banská Bystrica-i járás a múlt évben kezdett szervezni. sával, rendbehozásával, trágyáié ön* tözéssel, a betakarítás legújabb technológiájának alkalmazásával legalább 50 mázsa száraz takarmányt érjenek el egy hektár megművelt rétről. A réteken és legelőkön történő takarmánytermeléssel egyidejűleg intézkedéseket teszünk a tervfeladatok teljesítésére a burgonya, a szemes és a silókukorica, a cukorrépa és az évelő takarmányok termelésében. A hüvelyesek termesztését főként a burgonyatermelő és hegyaljai körzetekben fokozzuk. A takarmányfélék termelésében már az idén alapvető fordulatot akarunk elérni. A közép-szlovákiai kerület mezőgazdasági termelését lényegesen befolyásoló komoly feladat a szarvasmarhaállomány növelése és hasznosságának fokozása megfelelő takarmányalap biztosításával. A szarvasmarhaállomány eddigi összetétele igen kedvezőtlen, mert a szocialista szektor 202 664 főnyi állományából csak 35 százalék a tehén. A tehenek problémáját nem lehet csak azzal megoldani, hogy csökkentjük kiselejtezésüket, hanem biztosítani kell az állomány jobb feltöltését. Novotný elvtárs javaslata alapján kidolgozzuk négy állami gazdaság szakosításának tervét. Ezek az állami gazdaságok kizárólag fiatal tenyészállatokat fognak nevelni. Feltételezzük, hogy e szakosított állami gazdaságok már az idén mintegy 6000 növendékállatot nevelnek. A tapasztalatok alapján további szakosított gazdaságokat létesítünk, közvetlenül azokban az EFSZ-ekben, amelyek jó hagyományokkal rendelkeznek a szarvasmarhatenyésztésben. 1963-ig fokozatosan tejgazdaságokat építünk ki, amelyek a nagyobb városok, vagy fontos ipari központok közelében létesülnek, hogy megjavuljon a dolgozók ellátása. Az idén négy ilyen tejgazdaság létesítésére számítunk. A szarvasmarhatenyésztés gazdasági hatását komolyan csökkenti az alacsony tejhozam és a szarvasmarha csekély vágósűlya. A tejhozam növelése a takarmányalaptól függ. A nagy hasznosság biztosításához nemcsak elegendő takarmányra van szükség, h&nem a takarmányt megfelelően kell elosztani a nyári és a téli időszakban. Ezért a silótermelés és a szálas takarmány termelésének megoldásán kívül a fehérjék termelésével ls foglalkozunk. ÜJ SZÖ 4 * 1962. március 23. E mozgalom fő alapelve az, hogy a Ezze

l akarjuk enyhíteni a fthenek rétek és legelők komplex trágyázá- 1 (Folytatás az 5. oldalon)