Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-22 / 80. szám, csütörtök

A szakemberek sokat jelentenek a szövetkezet életében EMELJÜK A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉST AZ IPARI TERMELÉS SZÍNVONALÁRA — hangoztatjuk elég gyakran. Nem hiába, hiszen óriási a jelentősége: az eredmény az életszínvonal emelkedése. Igen sok a cél megvalósítását lehetővé tevő rejtett tartalék, ám szükséges, hugy ezeket sorjában feltárjuk, és a többtermelés érdekében hasznosítsuk. A jobb eredmények elérésére az egyik gazdaságban a talajjavítást, a másikban az új technológia bevezetését tartják elsődleges feladatnak. Kétségtelen, mindkét esetben helyesen járnak el. A kačice! Oj Élet szövetkezetben (kladnói Járás) azonban a legnagyobb rejtett tartalékot az emberekben keresik és tárják föl. Külsőleg ez a falu sem tér el a többiektől. Mint máshol, a téli idő itt is csendesebb. Csak hébe-hóba töri meg a csendet egy-egy traktor zaja, a falak között azonban mozgalmas az élet. A fiatalok folyamatosan növénytermesztőknek, állattenyésztőknek, gépjavítóknak tanulnak. Egy pedig már főiskolára készül. Az u] Életben — így megy ez évek óta, különben nem mondhatnák a vezetők, hogy a szövetkezetnek 8 érettségizett (kettő jelenleg katona) szakembere van. — Érettségije van csaknem minden csoportvezetőnek, a gépesítőnek, a kertésznek — mondja Štáfek Václav, a szövetkezet elnöke. Azt sem hagyja ki, hogy a zootechnikus és az agronómus mérnök, bár ők régebben, és nem a szövetkezet jóvoltából szerezték meg az oklevelet, de úgy a faluhoz nőttek, mintha kiskoruktól itt éltek volna. Hoch Josef zootechnikusnak Kladnón ajánlottak állást, mégsem ment el. Mint egyik láncszem a másikat, úgy vonta a falu a mérnököket, a fiatalokat a tanulásra. Mint ahogy mondani szokták, egy húron pendül a szülők, a HNB, a falusi pártszervezet és a szövetkezet funkcionáriusainak véleménye a mezőgazdaságról. Itt nem így oktatják a fiatalokat: „fiam, ha nem tanulsz, a szövetkezetbe mész dolgozni", hanem fordítva : „hogy többet termelhess, tanulnod kell'. Nem célom a helytelen nevelés kipellengérezése az egyes falukban, de a rossz nevelésnek nagy szerepe van abban, hogy sok helyen egyre kedvezőtlenebb a szövetkezeti tagok életkora. Hány szövetkezetben tudnák kimutatni azt, hogy mikor a 60 éven felüliek létszáma 44, a 25 éven aluliak 45-en, tehát eggyel többen vannak. Vajon a mai technika mellett nem sokat jelent-e ez az utánpótlás, kivált akkor, amikor szakképzett emberekről van szó? Talán még azt is érdemes megemlíteni, hogy a közeli Kladno és Prága szintén vonzó hatással van a fiatalokra, és mégis odahaza maradnak a szövetkezetben. — Hogy milyen munkát végzünk? ... minek beszéljek róla, a tények elárulják a valóságot — jegyezte meg Opít Karel, a helyi nemzeti bizottság titkára, amikor a káderkérdésről érdeklődtem. — Mi nemcsak akkor megyünk a fiatalok után, mikor szorít a csizma. A mi nevelésünk rendszeres. — Nem tagadom, vannak eredményeink, — szerénykedik a szövetkezet elnöke. Nagy az összhang a két funkcionárius véleménye között. Elképzelhetetlen, hogy a jó nevelőmunka ne éreztesse hatását a termelésben. Horejsek Bohumil ökonómus csak csodálkozik, mikor tudomást szerez róla, hogy ismét újságíróval van dolga. A papírjait azonban készségesen teríti ki az asztalra. Ezek mutatják legjobban, mit jelentenek egy szövetkezet életében a szakemberek és a fiatalok. Nem akarom az évről évre fejlődő termelés számhalmazaival terhelni az olvasót. Szemléítetésként csak a megalakulás évének hektárhozamait és a mázsánkénti önköltséget hasonlítom össze táblázatban a tavalyi eredményekkel: Termény hektárhozam 1952-ben hektárhozam 1961-ben önköltség q-ként 1961-ben GONDOK búza árpa zab repce lucerna cukorrépa 20,12 mázsa 24,70 „ 14,20 „ 12,60 „ 20, ao 220,00 „ 37,60 mázsa 30,23 „ 30,00 „ 19,00 83,70 „ 300,00 „ 25,60 korona 25,60 „ 25,60 86.00 23,20 „ 16,10 „ Ilyen hozamok láttán nem kell kommentárt fűzni ahhoz, hogyan látják el abraktakarmánnyal az állatállományt. A szövetkezet 108 százalékra teljesítette a gabonaeladás tervét és a szükséges 120 vagon gabonája (vetőmag, abraktakarmány) is megtermett. Az önköltséget is megirigyelhetnék több gazdaságban, mert bizony ettől függ a tagok jövedelme. A kačicei szövetkezetben e jól Jövedelmező gazdálkodás lehetővé tette, hogy áttérjenek a szilárd bérezésre. Az I. kategória normájának értéke 24 korona, a VI. kategóriáé ennek kétszerese. Tavaly a szövetkezetesek között 3 200 000 korona került kiosztásra, az idén pedig 3 500 000 koronát keres a 290 szövetkezeti tag. — Biztonság kedvéért 800 000 koronát helyeztünk a tartalékalapba, — említi az ökonómus, — de nem szeretnénk hozzányúlni. Ahogy a hozamok eddigi növekedése mutatja, nem lesz szükség a biztosítási alap bolygatására, hisz egyre jobb e szövetkezet felszerelése, a géppark bővül. Egy traktorra 60 hektár szántóföld művelése esik, ami elég biztosíték arra, hogy idejekorán végezzenek el minden munkát. Búcsúzáskor már esteledett. A vezetők a tanácsteremben gyülqjceztek a tavaszi munkálatok megvitatására. Fontosnak tartják, az év első lépésének megbeszélését, mert sok múlik azon, hogyan sikerül a rajt. Az idén még többet akarnak termelni, hogy a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesíthessék. BENYUS JÓZSEF A bahinai szövetkezetesek elhatározása : Hat nap alatt elvetik a tavasziakat S Január végén a babinai szövetkezeteseket megdicsérték azért, hogy a lisban a következő munkákat fogja = zvoleni járásban a legjobban igyekeztek a mezőgazdasági gépek javítá- végezni egymás után; 21 nap alatt = sával. A babinaiak akkor szentül megígérték nekünk, hogy a tavaszi elvégzi a középszántást a tavasziak B munkák előkészületeit legkésőbb február végéig befejezik. Nos, kíván- és a kapásnövények alá, 2 napig simí= csiak voltunk, betartották-e szavukat. Meglátogattuk őket, hogy meg- tózást vé^z 113 hektáron, 6 napig E győződjünk róla, vajon készenlétben várja-e a tavaszt ember és gép. 53 hektáron szánt stb. Minden gépre ós minden traktoros Akár hiszik, akár nem, ellenőri sen tájékoztattuk a tavaszi munkák s

zg

mar

a ilyen harmonogramot és Igyekezetemmel szorongatott helyzet- tervéről. Termelési értekezleteket is p0

nt

0s feladatokat dolgoztak ki. be kerültem. tartottunk a csoportokkal és a komp— Tudod elvtárs, mi senkire sem lexbrigádok tagjaival, vártunk, terád sem. Nemcsak min- — Azt mondod, elvtárs, hogy kompdennel régen elkészültünk, hanem lexbrigádokkal? — szakítom félbe kímár az ellenőrzés is mögöttünk van. váncsian az agronómust. Mi magunk ellenőriztünk mindent. — igen, február 22-én termelési érA legjobb, ha a szövetkezetben nem tekezletet tartottunk velük, s mindenvárnak arra, hogy majd bizottság száll kl megkapta a maga földterületét, ki, hanem ők maguk alaposan felül vizsgálnak mindent... Megérkezésem után e szavakkal fogadott a HNB elnöke. Ennek ellenére sem tettem le szándékomról. Ján Pálenik gépesítővel egyenesen a műhelybe mentünk, onnan azután a gépekhez. A harmonogramokban már kifejezésre jut a munkalendület is, amely a tavaszi munkák előtt uralkodik itt. „A vetést hat yap alatt elvégezzük" — hangzik kötelezettségvállalásuk. Lám Babinán nem a föld vár a géA "szövetkezet irodájában saját ^ Sľ ľSlS « szememmel győződtem' meg róla, ^ llsö Jére E^ben nem cse hogy a babinai komplexbrigád már ^ , f _ • • . -4. kély érdemük van a HNB és partszervalamennyi tervet összeállította, * tagjainak is> akik gy

ű(éseiken megvan a szervezet, szabályzata is, ^ megt

ár

g

yalták a tavaszi s mindezeken felül nagy a munka- mu k elöké

s

s

zít

éf|

t A kommimi

s. KP fl VP ták és a nemzeti bizottság tagjai elé Ugyanabban a műhelyben ahol egy Megkérdezheted, bármelyik traktorost konkrét feladatokat tűztek. Nem csohőnappal ezelőtt még szörnyű lár- tudja-e, hogy tavasszal mi a teen- d

a, hogy Babinán e feladatokat mama volt, s teljes iramban folytak d

őJ

e. konkrét választ kapsz... Itt van radéktalanul teljesítették, hogy az a javítómunkák most teljes csend, például Stefan Pálenik traktoros... idén tavasszal sikeresen megvívhasA nagy csendben mintha őrködné- DT-traktorjához pontos harmonogra- sák harcukat az időjárással, nek. úgy állnak a megjavított gé- mo

t dolgozott ki. Márciusban és ápri- A. M. A Ug 500 hektáros a hamuliakovói szövetkezet. Szántóterülete pedig mindössze 419 hektár. Azt hihetné az ember, hogy ilyen törpe nagyüzemi gazdaságban jóformán nincs probléma, nincsen gond. Am ha őket, a helybeli szövetkezeteseket kérdezzük, azt mondogatják: —„ Van itt gond „ezerannyi". Különösen most... Hogy mennyi az az „ezerannyi", és miért különösen most, ezekről a részletek már lassabban szivárognak elő. Mert jobban szeretnének ők dicsekedni, sikerekről beszélni, mint gondokról és problémákról nyilatkozni. De azért, ... igaz ami igaz, most a gondokból van több. Kezdjem ott: Március 16. Ülünk a fűtött szobában. Kint dühöng a hófergeteg, a vihar meg-megrázza az ablakot. Baráth Zoltán agronómus is dühöng. Az elnök — nem zavarja a felenlétünk — káromkodik. — Mi a csudát akar már ez az időjárás. Két nyomós oka van a háborgásnak. Kevés, nagyon kevés a szálastakarmányunk. Pedig tavaly a tervezettnél 22 hektárral nagyobb területen termesztettek silókukoricát, hadd legyen bőségesen silótakarmány. De becsapott a ménkő a tervezésbe. Jóformán csak annyi termett, hogy zöldtakarmányozásra is alig futotta. A siló nagyobb részét kukoricaszárból készítették, s hiába keverték répafejjel, szelettel, így sem tökéletes. Lengyel János zootechnikus szerint „igen kevés benne a tej". Sajnos a lucerna is gyengén fizetett, mert a határ 90 százaléka kavicsos altalajti, nem bírja a szárazságot. Az idei tervük szerint 520 liter tejet adnak el hektáronként. Abrak nélkül sok jó takarmány kell ahhoz, hogy 270 000 liter tejet juttassanak a piacra. A tavasz meg késik. Ez a homlokráncoló 'tények egyike. A jelen gondjai. — Hát hiába vetettük a sok őszikeveréket. Hiába terveztük, hogy májusban már zölddel javíthatjuk a felszecskázott takarmány szalmát — tört ki a zootechnikusból. A szövetkezetesek kifakadásaira figyelek és az arcokra, miközben mondják. Kívül az ablakpárkányon mínusz 5 fokot mutat a hőmérő. Bent az emberek arca gondterhelt. A Csallóközben szokatlan március — ahol az árpát legtöbbször február végén, március elején földbe teszik — most újabb gondokkal tetőzi a régieket. Az évelőkből 30 hektárt már fejtrágyáztak ugyan, a gabonára azonban még nem kerüli sor. Pedig a gyenge gyökeret eresztő őszieknek kell az ápolás. Olyan gonddal kell majd vigyázni az új kenyér hajtásait, mint a koraszülött gyermeket. Bár mindig is kellett, most igazán szív kell a paraszti munkákhoz. Érzik, tudják, ezt a gútoriák. Hiszen a tavaszi munkákhoz szükséges munkagépek nagyobb része már a dűlők szélén várja az indulást. De ez az átkozott időjárás ... emiatt borús a homlokuk. Tyilanatokig ülünk a csendben, a 1 kesergés indulatai lassan fogynak. Mert mit ér az, ha minden igyekezet hiába. Hiába?... Szélesre tárul az ajtó. A belépő fiatálember kucsmája, kabátja olyan hófoltos, mintha odakint igazi tél lenne. Március derekán. — Hát ti meg miért lógatjátok az orrotokat —, mondja inkább, mint kérdezi a köszöntés után. Utána azonban komorrá változik a derűs tekintet, s a pirospozsgás arc. — Cudar idő van odakint — folytatja s kifelé mutat j mint később megtudom f Somodi elvtárs, a nemzeti bizottság titkára. — Az már úgy szokott lenni, hogy a baj soha nem jár egyedül — sóhajt fel Árva Imre, az EFSZ elnöke. Üjra csend. Csak kintről hallatszik a vad márciusi üvöltés. — Nehéz tavaszunk lesz — ezzel töri meg a hallgatást a zootechnikus. Aztán belelapoz a noteszába, s mintegy magának olvasgatja: —. 940 mázsa húst, 270 000 liter tejet.., vállaltunk erre az évre... Az aratás még igen messze. Addig még soki szor megfájdul a fejünk ... — De azután is, ha sürgősen nem teszünk valamit — szakítja félbe a panaszt a titkár hangja. Egészen új színezetű hang, mely tenniakarással teljes. A

z előbb még az időjárást kémle-, lő tekintetek a titkárra szegeződnek. Ismét hallgatás. De hogyan ís lehetne folyamatos a beszélgetés, amikor sokak sorsát és a jövőt formálják a gondolatok. Nem ürességtől kínos, hanem alkotó gondolatoktól terhelt a csend. „Valamit tenni kell" — szakmai tudást, nagyapáktól is örökölt tapasztalatokat mozgat meg ez a gondolat. Igen, valamit tenni kell, hogy a természet ne legyen úr az ember akarata fölött. — Bizony — mondja az elnök paraszti kurtán, mélyet lélegzik, mintha erőt gyűjtene, aztán folytatja megfontoltan, szinte öregesen bölcsen. — Ha 'még sokáig kell várnunk as árpa vetésével, akkor vége a harminc mázsás hektárhozamnak. A tervezett mennyiségnek csak a felét fogjuk begyűjteni, ha a napokban nem kerül földbe a mag. (Ez a gondterheltség másik komoly oka.

f Változtatni kell a vetésterület tervén. — Az még nem biztos, Hátha egy jó május... így vélekedik a zootechnikus. — Jó május? — veti közbe az agronómus. — Nem sokat segít az, ha nincs meg a tenyészidő. Hiába nő nagyra a szár, ha egy júniusi szárazságtól üres marad, vagy satnya lesz a kalász. A szalma pedig nem abrak, azt te tudod a legjobban — címezi a szót a zootechnikusnak. Azt is hozzáteszi: — Nagyok a feladatok, semmit nem kockáztathatunk. A titkár veszi át a szót, az elnökhöz intézi a kérdést. —- Van már konkrét tervetek? — En is azt gondolom, hogy a tervezett hatvan hektár árpából csak annyit vetünk el, amennyi biztosnak ígérkezik. Áprilisban már kockázatos a vetés, illetve nem biztos a tervezett hektárhozam. Ügy gondolom, kukoricát és cukorrépát jtakarmányozási célra) vetünk jó néhány hektár árpa helyett. Fontolgatják, meghányják-vetik az ügyet. Kukoricából van jó minőségű vetőmagjuk. Ha 30 hektáron kukoricát és cukorrépát vetnek, félvagon abrakot is nyernek. Igaz, több lesz a munka, de a hozam is biztosabb. Es kell a sok takarmány, ha a XII. kongresszus évében nem akarnak szégyent vallani a szerződésben vállalt feladatokkal. Tavaly egy-egy hektárra számítva 136 kg sertéshúst adtak el, n\ost többet akarnak. Szóba hozzák a gépeket, a tavaszt munkákat. A gépek jók, a traktorosok felkészülten várják az indulást. Csak Jönne már a jó idő. Csak jönne, hogy enyhítse a gondokat, elkergesse a felhőket a parasztemberek homlokáról. M

ost még az éltető napot is felhő rejti, de az ablak előtt forgószélként elvonuló hőförgeteg után világosabbá, derűsebbé válik a szoba. Még téllel terhelt az időjárás, de a gútoriák alkotó gonddal tavaszt varázsolnak a szeszélyes márciusi hétköznapok szürkeségébe. Olyan tavaszt, amely már gazdagon termő nyárral kecsegtet. Igen, sok a gond, mert az ember nem lehet a természet kiszolgáltatottja. HARASZTI GYULA pek és szerszámok, traktorok, vetőgépek, hengerek, boronák. — És hogy állnak a vetőmaggal? — kérdezem Ján Otahel agronómustól, akit éppen disznóölésnél értünk. — Az árpát és a zabot már megtisztogattuk, kipróbáltuk csíraképességét, tisztaságát. Valamennyi próba igen jó eredményt mutatott. Csak nagy hozamú fajtákat vetünk, például a cseh sárga zabot, — magyarázza az agronómus. — És az emberek? — faggatom tovább az agronómust. — Látod ez a fontos... az emberek. Mi is gondoltunk rájuk — válaszolja kérdésemre az agronómus. Az emberekkel törődtünk a legtöbbet A tagokat taggyűléA kelet-szlovákiai kerületben több ezerre tehető azoknak a nőknek a száma, akik a „Földműves asszonyok téli iskolázása" keretében ismerkednek meg a mezőgazdasági termelés kérdéseivel. Felvételünkön : Sor község asszonyai érdeklődéssel hallgatják az előadást. (J. Valko — CTK — felv.) 1962, március 22. ÚJ SZÖ 5 "k